2026. október 13–16. között Csíkszeredában és Hargita megye több helyszínén rendezték meg a Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt nyolcadik transznacionális partnertalálkozóját. A WP8 esemény címe „Celebrating Women’s Impact – Recognizing Success in Climate Action” volt, középpontjában a klímavédelemben aktív nők eredményeinek elismerése, a tapasztalatcsere és a vidéki közösségek fenntartható fejlődését támogató kezdeményezések bemutatása állt.

A nemzetközi találkozón nyolc ország – Spanyolország, Ciprus, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovénia – projektpartnerei vettek részt, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, bemutassák a klímavédelem és a fenntartható vidéki fejlődés területén elért eredményeiket és jó gyakorlataikat. A „Climate Impact Insights” tudásmegosztó fórum keretében a résztvevők ismertették projekttevékenységeiket, klímavédelmi kezdeményezéseiket, valamint a nők helyi közösségekben betöltött szerepét, közösen keresve a fenntartható fejlődést támogató megoldásokat. A bemutatott jó gyakorlatok között szó esett a klímaváltozás Hargita megyére gyakorolt hatásairól, valamint a helyi termelőket összekapcsoló, fenntartható vállalkozási kezdeményezésekről. Molnár Ildikó, a Doboz Shop tulajdonosa a Doboz kezdeményezést mutatta be, amely a helyi termelők együttműködését és a fenntartható működést helyezi előtérbe. A program részeként bemutatták a Food Savers projektet is, amely az élelmiszer-pazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet, és a tudatosabb erőforrás-felhasználást ösztönzi.

A résztvevők terepi látogatáson ismerkedtek meg a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp természeti értékeivel, a természetvédelmi terület kezelésével, a biodiverzitás megőrzésével és a fenntartható turizmus lehetőségeivel. A program további szakmai látogatásai a RibON példáján keresztül a női vállalkozói szemléletet és a helyi alapanyagokra épülő termékfejlesztést, a Zsigmond Malom Fogadóban pedig a kulturális örökség megőrzését, a családi vállalkozások fejlődését és a közösségépítés jelentőségét mutatták be.

A találkozó kiemelt eseménye a Village Verve – Climate Heroines Gala volt, amelynek keretében a partnerek elismerték a partnerországok által jelölt, vidéki közösségekben tevékenykedő, a klímavédelemért sokat tevő női példaképek munkáját. A gálaesen bemutatásra került a Földmentor program is, amelyet Dobos Melinda megyemenedzser ismertetett a résztvevőkkel. A bemutató a fenntarthatósághoz kapcsolódó kezdeményezések és tapasztalatok megosztását szolgálta, illeszkedve az esemény környezetvédelmi és közösségfejlesztési célkitűzéseihez.

A gála keretében átadták a Climate Heroine Award díjakat is, amelyekkel nyolc ország női példaképeinek munkáját ismerték el. Ciprust Anna Christodoulou, Lettországot Aija Dundure, Szlovéniát Nataša Majcen, Olaszországot Mila Bukovcic, Litvániát Kristina Šiožienė, Portugáliát Vera Lima, Spanyolországot Gloria Molina Calvo, Romániát pedig Bencze Szilvia képviselte. A díjazottakat a vidéki közösségekben végzett példamutató munkájukért, a klímavédelemhez, a fenntartható fejlődéshez és a helyi közösségek megerősítéséhez való hozzájárulásukért ismerték el.

A kétnapos találkozó lehetőséget biztosított a partnerországok képviselőinek a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megismerésére és a nemzetközi együttműködés erősítésére. A program a természeti értékek védelmét, a helyi gazdaság fenntarthatóságát és a nők közösségi szerepvállalását kapcsolta össze, hozzájárulva a Village Verve projekt közös céljaihoz.

A Village Verve projektről

A Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt a vidéki térségekben élő nők klímavédelmi és közösségfejlesztési szerepére irányítja a figyelmet. A projekt nemzetközi partnerség keretében támogatja a tapasztalatcserét, a helyi jó gyakorlatok megosztását és a nők klímavédelmi kezdeményezéseinek elismerését.

A rendezvény a Hargita Megye Tanácsa közreműködésével valósult meg. A projektet az Európai Unió a Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) program keretében támogatja.

Csíkszereda, 2026. október 20.

Civil Hargita néven új programot indít Hargita Megye Tanácsa

Dobos Melinda megyemenedzser kezdeményezésére Hargita Megye Tanácsa új programot indít a civil szervezetek fejlődésének és hosszú távú fenntartható működésének megsegítésére. Novemberben indul útjára a Civil Hargita elnevezésű képzéssorozat, amely a tervek szerint megyénk minden térségében ellátogat és a célközönsége a civil tevékenységet folytató szervezetek.

Az október 22-I tájékoztatón Dobos Melinda elmondta, Hargita Megye Tanácsa a vissza nem térítendő támogatási programok és a civil szervezetekkel közösen megvalósított partnerségi projektek révén eddig is fontos szerepet vállalt a civil szféra támogatásában. Az új kezdeményezés a támogatásokat kívánja kiegészíteni, hogy segítse az egyesületek hosszú távú, stabil és önálló működéséhez szükséges tudás elsajátítását.

A műhelymunkák nem titkolt szándéka ugyanakkor a civil szervezetek közötti kapcsolatépítés és ennek köszönhetően a tudás megosztása.

Az első alkalomra november 6-án Csíkszeredában kerül sor. Annak érdekében, hogy a képzés hatékony legyen 25-30 szervezettel számolnak a szervezők. Az esemény ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. A meghirdetése pedig jövő hét elejére várható. Az érdeklődők pedig Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán, a hargitamegye.ro weboldalon, valamint WhatsApp és Messenger csatornáira feliratkozva tájékozódhatnak.

A műhelyfoglalkozás középpontjában a pénzügyi források előteremtésének gyakorlati lehetőségei, a támogatási és pályázati lehetőségek feltérképezése, az adományozókkal és támogatókkal való kapcsolatok kiépítése, valamint a szervezeti erőforrások fenntartható kezelése áll.

A résztvevők szakemberek segítségével mérhetik fel saját szervezetük valós pénzügyi szükségleteit, és konkrét cselekvési tervet dolgozhatnak ki a stabilabb működés érdekében.

A megyemenedzser ugyanakkor kiemelte, nem egyszerűen különálló eseményeket szeretnének megszervezni, hanem egy olyan tanulási, együttműködési és fejlődési folyamatot kívánnak elindítani, amely hosszú távon is erősíti a Hargita megyei civil szervezeteket.

Mint ismert Hargita Megye Tanács minden évben meghirdeti civil szervezeteknek szóló pályázati kiírásait. Zonda Erika a Programok és projektek igazgatóságának vezetőjének beszámolója szerint az idei kiírásokra összesen 600 pályázat érkezett be, amelyből összesen 332 projekt kapott támogatást a 3,15 millió lejes keretösszegből. Ebből 78 kulturális pályázat nyert támogatást, amelyet a megyei tanács által fenntartott kulturális intézmények bonyolítanak le.

A most útjára indított kezdeményezés egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a civil szervezetek visszajelzései és tapasztalatai alapján a megyei tanács a jövőben még célzottabban segíthesse munkájukat.

A tervek szerint 2027-ben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson folytatják, ahol a kommunikáció, a szervezetfejlesztés és a Hargita megyei civil szervezetek közötti együttműködés erősítése kerül előtérbe. Maroshévízen pedig a civil szervezetek stabil működése és finanszírozása lesz a képzés központi témája.

Csíkszereda, 2026. október 22.

A decembertől életbe lépő egységes megyei rendszer célja a korábbi széttagolt működés felszámolása és az átállás során kiszámítható szolgáltatás bevezetése

Ahogyan korábban, a megyei hulladékgazdálkodás infrastruktúrájának kialakítása során szükséges volt több régi, nem EU-konform hulladéklerakó felszámolására, úgy most a gyűjtést, szállítást és kezelést kell átalakítani Hargita megyében és 21. századi elvárásoknak megfelelően.

Ennek érdekében decembertől egységes megyei keret váltja fel a korábbi széttagolt működést; az átállás feladata a kiszámítható szolgáltatás megteremtése és a felmerülő nehézségek közös rendezése.

Az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése európai uniós és országos előírásokon alapul, a következő időszak feladata a zökkenőmentes átállás biztosítása.

A 2026 decemberétől induló Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer az európai uniós kötelezettségvállalások és az országos jogszabályok teljesítését szolgálja. Az átalakítás célja, hogy a korábbi, településenként eltérő működést hosszútávon fenntartható, összehangolt szolgáltatás váltsa fel. Korábban a településeken különböző szolgáltatók végezték a hulladék elszállítását, eltérő szerződéses feltételek és díjszabások alapján. A következő időszak közös feladata az átállás segítése, a felmerülő kérdések tisztázása és a gyakorlati nehézségek rendezése.

Az átalakítás irányát az a követelmény határozza meg, hogy több hulladékot gyűjtsünk külön és hasznosítsunk újra, miközben kevesebb kerül a végleges lerakóba. A szerződéskötési kötelezettség nem Hargita Megye Tanácsának vagy a helyi önkormányzatoknak a döntése, hanem országos jogszabályi előírás. Az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 107. cikke (1) bekezdése értelmében, amennyiben a hulladékgazdálkodási szolgáltatás ellenértékét szolgáltatási díj formájában fizetik, a felhasználók kötelesek szerződést kötni azzal a szolgáltatóval, amelyet a hulladék elkülönített gyűjtésével és szállításával megbíztak.

A szolgáltatás igénybevételéhez tehát a lakosságnak szerződést kell kötnie a kijelölt szolgáltatóval.

A szerződéskötés megtagadása a 101/2006-os törvény 62. cikkének (5) bekezdése alapján 500 és 1000 lej közötti pénzbírsággal sújtható.

Azok esetében, akik nem kötnek szerződést, a helyi önkormányzat külön hulladékgazdálkodási illetéket állapít meg és szed be. Ennek összege akár a háromszorosa is lehet annak a díjnak, amelyet a szerződéssel rendelkező háztartások fizetnek.

A közüzemi szolgáltatásokat szabályozó hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 108. cikke értelmében azok a felhasználók, akik egyénileg veszik igénybe a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, de nem rendelkeznek a szolgáltatóval kötött szerződéssel, az önkormányzatnak kötelesek hulladékgazdálkodási illetéket fizetni. Az illetéket a helyi önkormányzati képviselő-testület állapítja meg és hagyja jóvá a 101/2006-os törvény 51. cikkének rendelkezései alapján.

Miért van szükség a hulladékgazdálkodási rendszer átszervezésére?

A hulladékgazdálkodásnak meg kell felelnie az európai uniós és országos előírásoknak, amelyek célja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított hulladék mennyiségének növelése, valamint a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.

Ahogyan korábban a megyei hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése szükségessé tette az európai uniós előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárását, úgy most a hulladék gyűjtésének, szállításának és kezelésének korszerűsítése vált szükségessé.

Az új rendszer célja, hogy ezek a tevékenységek egységes, megyei szinten összehangolt keretben működjenek, biztosítva a jogszabályi kötelezettségek teljesítését és a szolgáltatások ellenőrizhetőségét.

A hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése jogszabályi kötelezettség, amelynek eleget kell tenni.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 21.

Mintegy 15 induló vállalkozásnak adhat otthont az inkubátorház, amelynek felszerelésére most hirdettek közbeszerzést

Újabb lépéssel kerül közelebb az induláshoz a balánbányai vállalkozói inkubátorház. A cél, hogy a helyi vállalkozók megfelelő körülmények között indíthassák el vagy fejleszthessék tevékenységüket, és ezáltal új munkahelyek is létrejöjjenek a városban.

Hargita Megye Tanácsa most az inkubátorház működéséhez szükséges gépek és felszerelések beszerzésére hirdetett nyílt közbeszerzést az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (SEAP). Az ajánlatokat november 23-án, 15 óráig lehet benyújtani.

A közbeszerzés részletei és a dokumentáció itt érhetők el:
http://achizitiipublice.judetulharghita.ro/ro/node/6582

A beruházás Balánbánya városa és Hargita Megye Tanácsa partnerségében valósul meg, a 2014–2020-as Regionális Operatív Program vissza nem térítendő támogatásával. Az inkubátorház célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik saját vállalkozás indításán gondolkodnak, vagy már meglévő vállalkozásukat szeretnék továbbfejleszteni.

A létesítményben mintegy 15 induló vállalkozás kaphat helyet, de szakmai képzéseknek is otthont adhat. Ezzel nemcsak a vállalkozó kedvet szeretnék ösztönözni, hanem a helyi gazdaságot is erősíteni, és új munkahelyek létrejöttét segíteni.

A mostani beszerzés során többek között a faipari, textilipari, fényképészeti és bőrdíszműves műhelyekhez szükséges gépeket és eszközöket vásárolják meg. Emellett az irodák és a külső terek felszereléséről is gondoskodnak.

Az inkubátorház lényege, hogy ne csak helyet adjon a vállalkozásoknak, hanem az elindulásukat és fejlődésüket is segítse. A megfelelő műhelyekkel, eszközökkel és szakmai lehetőségekkel olyan környezetet szeretnének kialakítani Balánbányán, ahol a jó ötletekből működő vállalkozások születhetnek.

Csíkszereda, 2026. október 20.

Közgyűlést tartottak a polgármesterekkel

Decembertől ugyan elindul a megyei szintű hulladékgazdálkodási rendszer, de csaknem féléves alkalmazkodási időszak veszi kezdetét, amíg a lakosság átáll az egységes rendszerre.

Több kérdést is tisztáztak a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer Társulásának (ADI SIMD) közgyűlésén a csíktaplocai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában hétfőn, október 19-én.

A közgyűlésen a szerződésekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek. Mint elhangzott, a szerződések ugyan digitálisan köttetnek meg, annak papír alapú változatát is igényelhetik a helyszínen, amelyet postai úton juttat el a szolgáltató. A digitálisan aláírt szerződéseket e-mailen is megkapja a lakosság.

A szerződésminták a vidéki, a városi családi házak és a tömbházak esetében alább tanulmámyozhatók:

https://www.facebook.com/rdeharghita.ro/posts/pfbid02tPDULVwHLBaEeusLQ5PPCZtztidgLvab9CtZEHLn1uj2pDBd2n8qvET6buxeoxGil

Településenként más időszakokban vannak jelen a szolgáltató képviselői, ahol személyesen várják a lakosságot a gyűjtőedények átvételére és a szerződések megkötésére. Erről a polgármesteri hivatalok és a konzorcium is folyamatosan tájékoztat. Abban az esetben, amennyiben nincs lehetőség személyesen átvenni a megadott időpontban a szolgáltató személyesen keresi fel a háztartásokat, ugyanakkor későbbi időpontban is van lehetőség átvenni.

Fontos kiemelni, hogy ugyan decembertől indul az egységes, megyei szintű szolgáltatás, amely minden településen ugyanazt a szolgáltatáscsomagot nyújtja, egy féléves bevezetési időszak veszi kezdetét. Ezalatt lesz lehetősége a lakosságnak átállni az új rendszerre, kialakítani a hozzá szükséges szokásokat és jelezni a szolgáltató cégek felé a felmerülő problémákat.

A szolgáltató folyamatos tájékoztatást nyújt a közösségi oldalán is:

https://www.facebook.com/colectare.simd.hr

A konzorcium vállalatait az alábbi elérhetőségeken kereshetik:

SC RDE HARGHITA SRL

România, 535600 – Odorheiu Secuiesc, Platoul Cekend nr. 0

0730 711 357

[email protected]

SC AVE ROMANIA SRL

România, 410142 – Oradea, Str. Matei Corvin nr. 100

[email protected]

SC RDE HURON SRL

România, 530111 – Miercurea Ciuc, Str. Bolyai nr. 31

0266 372 718

[email protected]

Csíkszereda, 2026. október 19.

Mielőtt bárki eladná földjét, érdemes megvárnia, amíg pontosan kiderül, hogyan érinti területét az autópálya építése

Hargita Megye Tanácsának ideiglenes székhelyén egyeztettek az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR), a kivitelező és a tervező képviselőivel az A8-as autópálya építéséről és a helyi lakosságot érintő kérdésekről szerdán, október 14-én.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke figyelmeztet, hogy spekulációs célú földvásárlási szándékokról érkezett több jelzés az A8-as autópálya tervezett nyomvonala mentén, a gyergyói térségben. A megyei tanács elnöke arra kéri az érintett földtulajdonosokat, hogy legyenek körültekintőek, és ne siessék el ingatlanjaik eladását, amíg nem rendelkeznek pontos információkkal az autópálya építéséről és annak következményeiről.

– Arról értesültem, hogy megjelentek olyan személyek, akik felvásárlási szándékkal érdeklődnek nagyobb földterületek iránt a leendő autópálya nyomvonalának közelében, vélhetően spekulációs céllal. Arra kérem az érintetteket, hogy legyenek nagyon óvatosak, és ne kapkodják el földjeik eladását, amíg nem látják pontosan, hogyan valósul meg az autópálya építése. Fontos, hogy az emberek kellő tájékozódás után hozzanak döntést, és megvédjék saját érdekeiket

– hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

A szerdai egyeztetésen a 127–127A–125 jelzésű megyei utak és az autópálya nyomvonalának csatlakozási pontjait, valamint az önkormányzatokat és a kisajátításokban érintett lakosságot érintő kérdéseket tekintették át.

Kiemelt téma volt a kisajátított területek után járó összegek megtérítése, valamint annak lehetősége, hogy az előkészületi munkálatok után a tulajdonosok hozzájuthassanak a földjeikről eltávolított faanyaghoz. Ezzel kapcsolatban a tölgyesi térségben alkalmazott megoldást is ismertették, ahol az erdészeti hivatal közreműködésével a kitermelt faanyagot a tulajdonosokhoz juttatták.

A kártalanítások kifizetésének jelenlegi helyzetét és az esetleges elakadásokat egy novemberre tervezett újabb egyeztetésen vizsgálják meg. Ugyancsak napirendre kerülnek azok az esetek, amikor a telekmegosztási dokumentációkat nem sikerült véglegesíteni, többek között Gyergyószárhegyen. A cél olyan megoldások megtalálása, amelyek biztosítják, hogy a lakosság ne kerüljön hátrányos helyzetbe a kisajátítási eljárás során.

A megbeszélésen kitértek az autópálya építése során igénybe vett megyei útszakaszokra is. A kivitelező köteles a munkálatok idején használt útszakaszokat eredeti állapotukba visszaállítani a munkálatok befejeztével.

A 127-es megyei út az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) kezelésébe átadott, 2,2 kilométeres szakaszán a téli hóeltakarítást külön megállapodás alapján biztosítják. Erre a szakaszra ugyanakkor a megyei út új nyomvonalát is megtervezik. A tervező tájékoztatása szerint a műszaki terv első változata várhatóan 2027. januárjában vagy februárjában készül el.

– Az A8-as autópálya fontos beruházás a térség számára, de legalább ennyire fontos, hogy a megvalósítása a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon az itt élőknek. Ezért folyamatosan egyeztetünk a beruházásban érintett valamennyi féllel, hogy a helyi közösségek által jelzett problémákra megoldást találjunk, és biztosítsuk a lakosság érdekeinek érvényesülését

– emelte ki Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2026. október 15.

A szelektív hulladékgyűjtés célja az újrahasznosítható hulladék arányának növelése és a lerakókba kerülő vegyes hulladék mennyiségének csökkentése

Újabb fontos szakaszához érkezett Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási rendszerének bevezetése. Elkezdődik a lakossági szerződések megkötése és a hulladékgyűjtő edények kiosztása. A részleteket október 12-én, hétfőn Hargita Megye Tanácsának ideiglenes székhelyén ismertette Incze Csongor, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD Harghita) elnöke, Vesselényi István és Koszta Attila a Szolgáltató konzorcium részéről.

A közbeszerzést elnyerő szolgáltatói társulás az elmúlt időszakban előkészítette a szükséges járműveket és hulladékgyűjtő edényeket, így megkezdődhet a háztartásokkal való szerződéskötés.

Első lépésként a lakosok előre meghirdetett helyszíneken köthetik meg a szerződéseket, ezt követően a szolgáltatók munkatársai házról házra is felkeresik a háztartásokat, amennyiben nem sikerül megjelenni az előre meghirdetett időpontban. A tömbházak esetében a szerződéskötés a lakástulajdonosi társulásokon keresztül történik.

Csíkszéken az alábbi helyszíneken és időpontokban lehet szerződést kötni:

• Csíkmadarason október 13–16. között, 10 és 17 órák között a polgármesteri hivatalnál;
• Madéfalván október 14–17. között, a polgármesteri hivatal parkolójában, szerdától péntekig 10 és18 órák között, szombaton pedig  9 és 15 órák között;
• Csíkrákoson a futballpályán valamint Göröcsfalván a kultúrotthonnál október 20–24. között;
• Csíkkarcfalván szintén október 20–24. között, a polgármesteri hivatal udvarán;
• Csíkszentirályon október 13–17 között a polgármesteri hivatalnál;
• Csíkszentsimonban szintén október 13–17. között;
• Csíkszentmártonban október 15–21. között;
• Csíkszentgyörgyön október 20–24. között;
• Csíkkozmáson pedig október 22–27. között vehetik át a hulladékgyűjtő edényeket és köthetik meg a szerződéseket.

Közszolgáltatásról lévén szó, a szerződéskötés kötelező, és az új rendszer működésének egyik alapfeltétele. Ennek alapján azonosítják a háztartásokat, osztják ki a megfelelő gyűjtőedényeket, és szervezik meg a hulladék rendszeres elszállítását. A cél, hogy november végéig lezáruljon a szerződéskötési folyamat, és decemberben elindulhasson az új szolgáltatás.

Az új hulladékgazdálkodási rendszer azonban nem csupán a szerződésekről és a hulladék elszállításáról szól. A legfontosabb változás, hogy a hulladékot már a háztartásokban külön kell válogatni, így nagyobb mennyiség kerülhet újrahasznosításra vagy más módon történő hasznosításra, és kevesebb hulladék jut a lerakókba. Az egyéni gyűjtőedények, a komposztálóládák és az új gyűjtőpontok ehhez teremtik meg a szükséges feltételeket.

Tavalyi adatok alapján a gyergyóremetére került hulladéknak csupán 5 százaléka újrahasznosítható, Hargita megyében a szelektíven gyűjtött hulladék aránya Gyergyóalfaluban a legmagasabb, viszont ott is csupán 15 százalék. Az új rendszerben a cél, hogy a gyergyóremetei lerakóba kerülő hulladék 60 százaléka újrahasznosítható legyen. Ehhez pedig már a háztartásokban kell kezdődjön a megfelelő szelektálás. A gyakori tévhit ellenére a szelektíven gyűjtött hulladékot a szolgálta autói nem vegyesen fogják elszállítani, a járművek megfelelően vannak felszerelve a szelektíven gyűjtött hulladék szállítására.

Egy másik lakossági felvetésre válaszolva, miszerint a gyűjtőedényeket esetleg a szemétszállítók rongálnák meg, Incze Csongor felhívta a figyelmet, hogy a járművek kamerával vannak felszerelve, így ellenőrizhető lesz.

Városon a gyűjtőszigeteket körbekerítik és kamerával látnak el, az esetleges rongálások elkerülése, illetve ellenőrzése érdekében.

Azok számára is biztosítják a szerződéskötés lehetőségét, akik külföldi munkavállalás, tartós távollét vagy egyéb ok miatt nem tudnak részt venni a meghirdetett helyszíni szerződéskötéseken. Ők a későbbiekben állandó ügyfélszolgálati pontokon intézhetik a szerződéskötést. Csíkszeredában két helyszín áll majd rendelkezésükre: az RDE Huron Bolyai utca 31. szám alatti székhelye, valamint a Taploca utcai tömörítő-átrakóállomáson (az önkormányzati kutyamenhely szomszédságában). Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson az RDE jelenlegi székhelyén lehet majd szerződést kötni.

A konzorcium folyamatos tájékoztatást nyújt Facebook-oldalukon is:
https://www.facebook.com/colectare.simd.hr

Még több információ az új hulladékgazdálkodási rendszerről Hargita Megye Tanácsának weboldalán érhető el:

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 12.

Hargita Megye Tanácsa támogatja a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság részvételét egy országos, európai uniós finanszírozású projektben

Hat férőhelyes, ideiglenes elhelyezést és átfogó támogató szolgáltatásokat biztosító központ létesülhet Hargita megyében a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére. A beruházás egy országos, európai uniós finanszírozású projekt részeként valósulhat meg, amelyben partnerként vesz részt Hargita Megye Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósága. A VENUS II – AEQUILIBRIUM elnevezésű, a családon belüli erőszak áldozatainak integrált támogatását célzó projektben való részvételről Hargita Megye Tanácsának október 12-i, rendkívüli ülésén tárgyaltak.

https://www.facebook.com/share/v/14tvBRjNcjN/

A szolgáltatások bővítésének szükségességét a megyében nyilvántartott esetek száma is indokolja. A szociális és gyermekvédelmi igazgatóság adatai szerint 2026-ban eddig 275 családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetet jelentettek az intézmény illetékes szakosztályának. Emellett folyamatosan növekszik azok száma, akik segítséget, védelmet vagy ideiglenes elhelyezést igényelnek.

Hargita megyében jelenleg egy védett lakás működik a családon belüli erőszak áldozatai számára. Az új projekt ezt a szolgáltatást egészítené ki egy többfunkciós központ létrehozásával, ahol az érintettek nemcsak biztonságos, átmeneti elhelyezésben részesülhetnek, hanem pszichológiai és jogi tanácsadást, rehabilitációs segítséget, valamint a társadalmi és munkaerőpiaci visszailleszkedésüket támogató szolgáltatásokat is igénybe vehetnek.

A VENUS II – AEQUILIBRIUM projektet a Nők és Férfiak Közötti Esélyegyenlőség Országos Ügynöksége (ANES) kezdeményezi és koordinálja, 40 megye közintézményeinek és helyi közigazgatási hatóságainak partnerségével. A program célja egy országos, többfunkciós központhálózat kialakítása, amely az áldozatok és a gondozásukban lévő kiskorúak szükségleteihez igazodva biztosítana összehangolt szociális és támogató szolgáltatásokat. Ezzel a családon belüli erőszak megelőzését és visszaszorítását is elősegítenék.

A projektet a 2021–2027-es Társadalmi Befogadás és Méltóság Program keretében hirdetett pályázati felhívásra nyújtják be finanszírozásra. Hargita megyében a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság feladata lesz a központ kialakításának és működésének megszervezése, valamint a támogató szolgáltatások biztosítása.

Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője az ülésen hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés célja valódi, hosszú távú segítséget nyújtani az áldozatoknak. Ehhez az ideiglenes lakhatás önmagában nem elegendő, pszichológiai és jogi támogatásra is szükség van. Mint elmondta, az elmúlt időszakban egyre szorosabbá vált az együttműködés a helyi önkormányzatokkal, a csendőrséggel és a rendőrséggel. Hetente átlagosan tíz olyan családon belüli erőszakkal kapcsolatos eset jut az intézmény tudomására, amely segítségnyújtást igényel. A projekt további előnye, hogy nemcsak a központ elindításához, hanem annak működtetéséhez is finanszírozást biztosíthat.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszönetet mondott a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság munkatársainak az elmúlt években végzett tevékenységükért. Külön méltatta az intézmény csapatának munkáját az európai uniós pályázatok előkészítésében és megvalósításában, valamint az ezek révén elért eredményeket.

A rendkívüli ülésen további két kérdésben is döntött a megyei testület.

Jóváhagyták a Hargita Megye Tanácsának tulajdonában lévő Hargita Útkezelő Vállalat által alkalmazandó, a megyei utak téli karbantartására vonatkozó egységárakat Csík- és Udvarhelyszéken.

Ugyanakkor döntés született arról is, hogy a csíkszentmártoni ingatlan főépületének egyes helyiségeit a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kezelésébe adják. Az intézkedés célja, hogy biztosítsák a csíkszentmártoni rehabilitációs és fejlesztőközpont felújítási munkálatainak zavartalan folytatását.

Csíkszereda, 2026. október 12.

2026 október 10-én Tusnádfürdőn rendezték meg a XIV. Gyermek Néptáncfesztivált, a Székelyföld Napok programsorozatának részeként, az alcsíki néptánc- és citeracsoportok részvételével.

A rendezvény hálaadó ifjúsági szentmisével kezdődött, amelyet Bilibók Géza plébános celebrált. A programot Bíró Júlia és a Lelkes zenekar közreműködésével tartott táncház nyitotta meg, majd a gyermek néptánc- és citeracsoportok mutatták be tudásukat. A résztvevőket emellett kézműves-foglalkozások és vásár is várta.

A fesztivál célja a népi hagyományok ápolása, a gyermekek tudásának bemutatása, valamint a közösségi kapcsolatok erősítése volt. A napot zene, tánc, éneklés és vidám együttlét tette emlékezetessé.

A SAFETY4TMF projekt szakmai rendezvényén 64 önkormányzat vehetett át egy-egy rádiókészüléket

Hargita Megye Tanácsa 64 hordozható rádiókommunikációs készüléket adott át a megye 64 közigazgatási egységének, összesen 276 615,68 lej értékben. Az eszközök az önkéntes tűzoltóságok munkáját, valamint a veszélyhelyzetekben történő gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást segítik. Az átadásra a SAFETY4TMF nemzetközi projekt keretében szervezett szakmai találkozón került sor október 9-én, pénteken Gyergyóalfaluban, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.

A készülékeket Hargita Megye Tanácsa az érintett 64 önkormányzattal kötött együttműködési megállapodások alapján szerezte be, és ingyenes használatba adási szerződés keretében biztosítja számukra. Egy rádiókészülék értéke 4322,12 lej.

A fejlesztés célja a veszélyhelyzeti kommunikációs infrastruktúra megerősítése. A rádiókészülékek különösen olyan helyzetekben jelentenek segítséget, amikor a mobiltelefon-hálózat nem elérhető, a GSM-jel gyenge, vagy a kedvezőtlen körülmények megnehezítik a kapcsolattartást. Ez Hargita megye hegyvidéki, nehezebben megközelíthető térségeiben különösen fontos.

Gáll Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere köszönetét fejezte ki, hogy Gyergyóalfalu a házigazdája ennek a jelentős előrelépésnek. Kiemelte, polgármesterként a közösség biztonsága érdekében mindent meg kell tenni, ehhez pedig felkészülésre is szükség van és ismerni kell a segítőket, hogy kire lehet számítani. Ehhez pedig fontos az is, hogy elérjük egymást, így a mai napon átadott rádiókommunikációs eszközök és a kidolgozott procedúrák ezt a közös munkát teszik hatékonyabbá.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az állami és helyi intézmények összefogása olyan kézzelfogható eredményt hozott, amely révén a lakosság biztonsága egy magasabb szintre lépett. Mint emlékeztetett, onnan indult az elképzelés, hogy a helyi önkormányzatok és tűzoltó egyesületek visszajelzései szerint a 112-es egységes hívószámra beérkező segélyhívásokhoz nem férhetnek hozzá, így sokszor nehezebben vagy lassabban kaphatnak információkat azok, akik a katasztrófahelyzetekhez a legközelebb vannak. Ezért kellett egy olyan megoldást találni, ahol a kommunikáció hatékonyabbá válik a hivatásos és helyi önkéntes tűzoltó egységek között.

A megyei tanács elnöke rávilágított, hogy a ma átadott eszközök értéke többszöröse a megvásárolt értékén túl, ha megnézzük a mögötte kialakított hálózatot. A kialakított, különleges csatornán keresztül lényegesen gyorsabban értesíthetik a katasztrófához legközelebb készenlétben lévő helyi önkéntes tűzoltókat és polgármesteri hivatalokat, ugyanakkor a különböző egységek is könnyebben és lényegesen gyorsabban tudnak egymással információkat megosztani.

Albert Csaba, a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete vezetője nagy előrelépésként értékelte a rádiókommunikációs eszközöket, ugyanis elmondása szerint, több katasztrófa helyszínén látható volt a csapatok kommunikációs akadálya. Kiemelte, most Hargita megyét figyeli az egész ország, ugyanis itt vezetik be előszőr ezt a hiánypótló rendszert, ahol a hivatásos tűzoltók az önkéntes tűzoltókkal és az önkéntes tűzoltó egységek egymással is kapcsolatban kerülnek és hatékonyabbá válik a katasztrófa elhárítása.

Mureșan Vasile Cristian ezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) részéről emlékeztetett, Hargita megye országos szinten is az élen jár az önkéntes tűzoltószolgálatok felszereltsége terén. A most átadott kommunikációs eszközök újabb fontos előrelépést jelentenek, hiszen vészhelyzetben nemcsak a gyors beavatkozás, hanem az egységek közötti folyamatos kapcsolattartás és összehangolt munka is életbevágó. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a beavatkozó egységek közös rádiófrekvencián kommunikáljanak, így pontosabban és hatékonyabban irányíthatók a mentési műveletek. Szerinte a következő lépés a közös kommunikációs és együttműködési eljárások kidolgozása, valamint az érintett egységek felkészítése. Ugyanakkor köszönetet mondott Hargita Megye Tanácsának, hogy a szükséges eszközök beszerzésével támogatja a megye sürgősségi beavatkozási rendszerének fejlesztését.

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) részéről Popa Ioan ezredes ismertette a készülékek működésével kapcsolatos műszaki tudnivalókat, valamint a rádiókommunikációs szerepét azokban a helyzetekben, amikor a mobiltelefon hálózatok nem használhatóak. Hozzátette, a ma átadott eszközök fontos előrelépést jelentenek a kommunikációs rendszer korszerűsítésében, ugyanakkor további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítanak. A technikai felszereltség mellett kiemelten fontos, hogy a felhasználók ismerjék a készülékek működését és használatuk szabályait, ezért a szükséges képzést is biztosítják.

A szakmai találkozón bemutatták a SAFETY4TMF nemzetközi projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit is. Az Interreg Duna Régió Program támogatásával megvalósuló projekt célja a veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének javítása, a hatóságok, önkormányzatok és beavatkozó szervezetek együttműködésének erősítése.

A SAFETY4TMF nemzetközi projekt célja a katasztrófavédelmi felkészültség javítása, a veszélyhelyzeti beavatkozások összehangolása és az érintett szervezetek közötti együttműködés erősítése. A projekt egyik kiemelt Hargita megyei eseménye a 2025 szeptemberében Szentegyházán megszervezett Pilot 3 nemzetközi gyakorlat volt, amelyen több mint száz résztvevő vett részt. A szakemberek árvízi és zagytározókkal kapcsolatos veszélyhelyzetek kezelését, mentési műveleteket és különböző katasztrófavédelmi beavatkozásokat gyakoroltak. A projekt keretében közel 16 ezer euró értékben mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valósághű körülmények között teszteltek. Emellett szakmai eljárásrendek és a lakosság veszélyhelyzeti felkészítését segítő tájékoztató anyagok is készültek.

A gyergyóalfalvi találkozón a projekt tapasztalatainak ismertetése mellett a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szakemberei gyakorlati bemutatót tartottak az átadott rádiókommunikációs eszközök használatáról. Az önkéntes tűzoltóságok képviselői megismerhették a készülékek működését, valamint azok riasztás és beavatkozás során történő alkalmazását.

A kezdeményezés célja, hogy a helyi önkéntes tűzoltóságok és a veszélyhelyzetek kezelésében érintett intézmények közötti kommunikáció megbízhatóbbá váljon, ezáltal erősítve Hargita megye településeinek felkészültségét és a lakosság biztonságát.

Csíkszereda, 2026. október 9.

Decembertől új, megyeszinten egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul, amely a vidéki és városi háztartásokban, valamint a tömbháznegyedekben is változásokat hoz. Az új rendszerben különböző hulladéktípusokat már a háztartásokban kell válogatni, ez az egész rendszer fenntartható működésének záloga. A gyűjtőedényeket chipek segítségével elektronikusan azonosítják és vezetik a nyilvántartást, valamint az ürítés gyakoriságát.

A témában már több fórumon egyeztettek az érintett lakossággal, és folytatják a tájékoztatást. Legutóbb Gyergyószentmiklóson, október 8-án ismertették a részleteket a sajtó számára is Incze Csongor, a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke (ADI SIMD) és Vesselényi István projektfelelős az AVE Románia részéről.

A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre a gyergyóremetei hulladéklerakóban, és minél több hulladékot lehessen újrahasznosítani.

A változások nem mindenhol lesznek egyformák, ugyanis más gyűjtési rend vonatkozik a vidéki háztartásokra, a városi családi házakra és a tömbházlakásokra.

Mi változik vidéken?

Vidéki településeken az egyik legfontosabb újdonság a hulladék külön gyűjtése és a biológiailag lebomló hulladék otthoni komposztálása.

Erre a célra a következő gyűjtőeszközöket kapják a háztartások:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• egy 350 literes komposztáló a konyhai és kerti szerves hulladék számára.

Az üveget a településeken kialakított külön gyűjtőpontokon lehet majd elhelyezni.

A fekete kukákat kéthetente ürítik, a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint. Az RFID-chip segítségével azonosítható a háztartás, és nyilvántartható, hányszor ürítették ki a kukát.

Mi változik a városi családi házaknál?

A városi családi házak esetében a legfontosabb újdonság a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése.

Itt szintén az alábbi gyűjtőeszközöket biztosítják:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 25 literes barna kukát a konyhai, szerves hulladék külön gyűjtésére, elektronikus azonosítóval ellátva (RFID-chip);
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes házatartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban.

A 25 literes, konyhai hulladékedény ürítése hetente történik. A 120 literes fekete kuka ürítése, amely a vegyes hulladékot tartalmazza, szintén hetente szállítják. A szelektíven gyűjtött hulladékot szintén kéthetente szállítják majd. Ezen szállítások menetrendjét a Szolgáltató a későbbiekben határozza meg. Az üveget szintén közös gyűjtőponton lehet majd elhelyezni.

Mi változik a tömbháznegyedeknél?

A tömbházak lakói továbbra is közös gyűjtőpontokat használnak, de a különböző hulladéktípusok számára elkülönített edények állnak majd rendelkezésére.

A vegyes hulladékot 1100 vagy 3000 literes, süllyesztett konténerekben gyűjtik, ezek szintén RFID-azonosítóval rendelkeznek majd.

A konyhai hulladék számára egy 1100 literes, barna konténer lesz elhelyezve. A szelektív hulladéknak kék konténer a papír és kartonnak, sárga a műanyag és fémnek, valamint zöld az üveg számára.

Háztartásonként ugyanakkor kapnak egy 10 literes, hordozható, barna színű edényt a konyhai biohulladék számára, valamint hetente egy lebomló zsákot is.

A konténereket a telítettségük és a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint ürítik. Az elektronikus rendszer a közös gyűjtőpontok ürítését tartja nyilván, és azt is azonosítja, hogy mely tömbházakhoz tartoznak az adott gyűjtőedények.

A textilhulladékot és a veszélyes háztartási hulladékot külön kell gyűjteni. Ezek leadására kijelölt gyűjtési lehetőségek, időszakos kampányok és önkéntes hulladékgyűjtő központok szolgálnak majd.

Az új rendszer lényege, hogy először azt kell megnézni, mi hasznosítható újra vagy komposztálható, és csak azután kerülhet a maradék a fekete kukába.

A papír, a karton, a műanyag, a fém, az üveg és a biohulladék külön gyűjtési rendszerbe kerül. A fekete kuka kizárólag annak a hulladéknak marad, amelyet már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen a hulladék megfelelő szétválogatása már a háztartásokban elkezdődik.

A rendszer működéséhez fontos, hogy minden háztartás betartsa a külön gyűjtés szabályait és a szolgáltató által közölt elszállítási menetrendet.

Decembertől tehát nem egyszerűen a hulladékszállítás rendje változik meg, hanem egy új, egységes megyei rendszer indul. Ennek célja, hogy csökkenjen a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, növekedjen az újrahasznosítás aránya, és Hargita megye valamennyi településén azonos alapelvek szerint működjön a hulladékgazdálkodás.

Csíkszereda, 2026. október 8.