A szociális gazdaság fejlesztéséről, a Hargita megyei lehetőségekről, a nemzetközi jó gyakorlatok helyi döntésekbe és programokba való beépítéséről egyeztettek azon a stakeholder találkozón, amelyet Csíkszeredában a Right Egyesület varrodájában tartottak február 17-én Hargita Megye Tanácsa szervezésében.

A találkozót a SECON – Social Economy Regional Policies – nemzetközi projekt keretében szervezték, amely az Interreg Europe programból valósul meg, és amelyben partner Hargita Megye Tanácsa. A projekt célja, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye a szociális gazdaságot támogató regionális politikákat. A munka több területre összpontosít, az érintett szereplők bevonására, a szociális gazdaság láthatóságának növelésére, a kedvező szakpolitikai és jogi környezet kialakítására, a finanszírozási lehetőségek javítására, valamint a hatásmérés és a társadalmi innováció erősítésére.

A Right Egyesületnél a hatodik stakeholder találkozót tartották a projekt keretében, ahol szociális vállalkozások, civil szervezetek, közintézmények képviselői vettek részt. A csíkszeredai civil szervezet hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedését segíti tevékenységei és programjai révén, és jó példája annak, hogyan teremthet a szociális gazdaság valódi lehetőségeket. A látogatáson szó esett azokról a nehézségekről, amelyekkel a szociális gazdaság szereplői mindennapi munkájukban szembesülnek, az adminisztratív terhekről és a finanszírozási kérdésekről. A találkozó résztvevői összegezték: a szociális gazdaság fejlesztése tudatos, együttműködésre alapuló folyamat kell legyen.

A projekt keretében a következő nemzetközi találkozót 2026 áprilisában Mannheimben tartják a partnerek, ahol a monitoringon, az adatvezérelt döntéshozatalon, a szociális innováción és a start-up támogatáson lesz a hangsúly. Ezek a tapasztalatok szintén hasznosak lehetnek Hargita megye számára.

Partnerségi lehetőségeket és a helyi gasztronómiai értékek megerősítését célzó programokat mutattak be azon a sajtótájékoztatón, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett 2026. február 24-én a csíkszeredai Hungaro Residence étteremben, az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 cím elnyerését követő felkészülési folyamat részeként.

A sajtóesemény középpontjában azok a kezdeményezések álltak, amelyek révén a helyi vendéglátóipari szereplők, termelők, turisztikai szolgáltatók, civil szervezetek és közintézmények aktív partnerként kapcsolódhatnak be a 2027-es év programjába. Mint ismert, Hargita megye 2027-ben viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet, amelyet az International Institute of Gastronomy, Culture, Arts and Tourism (IGCAT) ítél oda azon közösségeknek, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak gasztronómiai örökségük megőrzésére, a helyi és fenntartható élelmiszerláncok fejlesztésére, valamint az ezekhez kapcsolódó turizmus erősítésére.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint 2027-ben a gasztronómia lesz az a közös nyelv, amelyen keresztül Hargita megye múltját, értékeit, közösségeit és jövőjét egyszerre tudjuk megmutatni Európának.

„Az, hogy Hargita megye viselheti az Európa Gasztronómiai Régiója címet, egy hosszú távú, következetes építkezés eredménye, és annak bizonyítéka, hogy a turizmus fejlesztése és helyi identitásunk megerősítése közös felelősségünk. A cím nemcsak nemzetközi láthatóságot hoz számunkra, hanem lehetőséget is arra, hogy erős szakmai hálózatot építsünk, olyan gasztronómiai kínálatot hozzunk létre, amely következetesen magas minőséget képvisel, és olyan helyi közösségeket erősítsünk meg, amelyek büszkén és hitelesen képviselik Hargita megyét. A célunk az, hogy minden helyi szereplő – a termelőtől a vendéglátóig – saját szolgáltatásán keresztül Hargita megye nagykövetévé váljon és együtt erősítsük identitásunkat az európai közösség részeként, ízekben, hagyományban és a jövőbe vetett bizalomban.”

A cím viselésére való felkészülés koordinálását a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) végzi. A sajtótájékoztatón bemutatták azokat az eszközöket és programokat, amelyek a partnerségi rendszer kiépítését és a helyi szereplők bevonását szolgálják.

Ennek részeként elkészült az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 programhoz kapcsolódó tájékoztató kézikönyv, amely részletes útmutatást nyújt a csatlakozás feltételeiről, a partnerségi formákról, valamint a programban való részvétel előnyeiről. A dokumentum célja, hogy egységes keretet biztosítson mindazon vállalkozások és szervezetek számára, amelyek hozzájárulnának Hargita megye gasztronómiai kínálatának fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez. A kézikönyvhöz kapcsolódóan egy magatartási kódex is készült, amely meghatározza azokat az alapelveket és szakmai normákat, amelyeket a programhoz csatlakozó partnereknek be kell tartaniuk.

„2023-ban indult el a munka az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 cím elnyeréséért. Azóta aktív háttérmunka zajlik a felkészülést illetően. A célunk az, hogy a most elindított programok ne csupán a 2027-es évet erősítsék, hanem hosszú távon hozzájáruljanak Hargita megye turisztikai fejlődéséhez, a helyi termelők és vendéglátóipari szereplők közötti együttműködések megerősítéséhez, valamint ahhoz, hogy a megye fenntartható, minőségi és hiteles gasztronómiai desztinációként váljon ismertté”

– mondta Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója.

Új kezdeményezések a helyi gasztronómiai értékek erősítéséért

A sajtótájékoztatón három kiemelt témát mutattak be, amelyek a megye jellegzetes ételeinek kiválasztását és népszerűsítését, a helyi vendéglátóhelyek minősítését, valamint a farmok és termelők közvetlen bemutatkozási lehetőségeit foglalják magukban.

A Signature Dish Hargita megye jellegzetes ízeinek válogatása, amely az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 cím elnyeréséhez kapcsolódó szakmai és közösségi összefogás eredménye. A listát kérdőíves felmérés és tizenkét séf közös értékelése alapján állították össze, és olyan ételeket és desszerteket tartalmaz, amelyek generációról generációra öröklődő hagyományokat, a megye kulturális sokszínűségét és autentikus ízeit tükrözik. A program célja, hogy egységesen mutassa be a régió gasztronómiáját, ösztönözze a helyi termelők és vendéglátóhelyek együttműködését, és növelje a helyi alapanyagok és ételek láthatóságát.

A Myrmidone (narancslepke) minősítési rendszer közvetlenül a Signature Dish programhoz kapcsolódik, és azokat a vendéglátóhelyeket ismeri el, amelyek a helyi alapanyagokra és hagyományos ízekre építő, tudatos gasztronómiai kínálatot nyújtanak. A minősítés feltétele, többek között, hogy a vendéglátóegységek a környékbeli termelőkkel együttműködve kínálatukban szerepeltessék a Signature Dish ételeket, törekedjenek az ételpazarlás csökkentésére, 100 kilométeres körzetből származó alapanyagokat használjanak stb. A minősítés a fokozottan védett narancslepke (Colias Myrmidone) után kapta nevét, amely Európában mindössze három országban – Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában – fordul elő, hazánkban pedig csupán két térségben, köztük Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós határában, a Kürücök-völgyében található meg. Jelenléte annak bizonyítéka, hogy Hargita megye természeti környezete ma is különösen értékes. Ez a tiszta, élő környezet nemcsak megőrzendő örökségünk, hanem a helyi alapanyagok minőségében és a térség gasztronómiájában is megmutatkozik.

Az Open Farm program a helyi gazdaságok, farmok és élelmiszer-feldolgozók számára kínál lehetőséget, hogy szervezetten és biztonságosan mutassák be értékeiket a látogatóknak. A résztvevő egységek előzetes bejelentkezés alapján fogadják az érdeklődőket, akik így közvetlenül is megismerhetik a termelőket, betekintést nyerhetnek a mindennapi tevékenységekbe, és első kézből tapasztalhatják meg, hogyan készülnek a helyi alapanyagok és termékek. A program garantálja a minőségi élményt, valamint a megfelelő infrastruktúrát, higiéniai és biztonsági feltételeket. Az Open Farm résztvevői emellett partnerei lesznek az Open Farm hétvégének, amelyet a koordinátor évente kétszer tervez megszervezni. A tervek szerint ezeken a hétvégéken minden Open Farm külön programokkal várja majd a látogatókat, így erősítve a közvetlen kapcsolatot a helyi termelők és a közönség között.

A bemutatott programok a 2027-es évre való felkészülés fontos mérföldkövét jelentik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Hargita megye gasztronómiai és kulturális értékei összehangolt módon jelenjenek meg hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Részletes információkat, kritériumokat és jelentkezési űrlapokat a Visit Harghita weboldalon és applikációban találnak az érdeklődők.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita)
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Honline Media (Székely Konyha és Kert)
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Forrás: Hargita Népe

Aláírták a megyei hulladékgyűjtési és -szállítási szolgáltatás szerződését: a következő hónapokban lakossági szerződéskötések, eszközkiosztás és technikai átállás zajlik, hogy elindulhasson a rendszer, amelynek lényege, hogy aki többet szelektál és ritkábban teszi ki a kukát, az kevesebbet fizet.

Lezárult a hulladékgyűjtési és -szállítási szolgáltatások koncessziós eljárása Hargita megyében, pozitív elbírásált kapott a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulástól (ADI SIMD Harghita) az RDE Harghita, RDE Huron és AVE Romania alkotta konzorcium, amely az egész megye területén végzi majd a lakossági hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. A felek tegnap a sajtó jelenlétében írták alá a nettó 480 millió 335 ezer lej értékű, nyolc évre szóló szolgáltatási szerződést, amely további négy évvel hosszabbítható. Ezzel elindult a felkészülési időszak, amely a megye szemétszállítási rendjét, valamint az új számlázási rendszer és a technikai eszközök üzembe helyezését készíti elő.

A szolgáltatási szerződés tető alá hozása kihívás elé állította a döntéshozókat, annak ellenére, hogy a közbeszerzési folyamat során egyetlen érvényes árajánlat érkezett, a tárgyalások feszített tempóban zajlottak, mire sikerült valamennyi fél számára elfogadható feltételeket kidolgozni – hangzott el. A cél nem kisebb, mint hogy „Hargita megye a hulladékgazdálkodás területén fellépjen a 21. századi európai színvonalra”, felszámolva a korábbi, nem korszerű megoldásokat.

Nagy géppark, óriás logisztika

A feltételek értelmében a nyertes konzorcium tekintélyes járműparkot köteles megvásárolni és üzembe helyezni. A flotta gerincét 36 darab, 16–24 köbméter közötti kapacitású tömörítős szemeteskocsi adja, amelyek a napi begyűjtésért felelnek. Emellett négy darab párhuzamos karú konténerszállító (5 és 10 köbméteres konténerekhez), három 22 köbméteres, ponyvás tehergépkocsi, öt konténerszállító pótkocsi, valamint 25 személygépkocsi segíti a logisztikai és ellenőrzési feladatokat – ismertette a sajtóeseményen Incze Csongor megyemenedzser, az ADI SIMD Harghita elnöke.

Emellett az ADI SIMD Harghita saját jelenlegi eszközállományát is az üzemeltető rendelkezésére bocsátja: 103 darab 5–30 köbméter kapacitású fémkonténert, 512 darab 1,5–3 köbméteres, zárt, „harang” típusú konténert (a szelektíven gyűjtött, újrahasznosítható hulladék számára), 140 literes hulladékgyűjtő edényeket (települési vegyes hulladék számára), 11 darab hulladékgyűjtő, tömörítős járművet, 21 kampós konténerszállító járművet, két homlokrakodót és hét lakossági hulladékátadási központot.
Mint elhangzott, ez a technikai háttér szavatolja, hogy a megye legtávolabbi pontjairól is ütemezetten eljusson a hulladék a feldolgozó központokba.

A technikai átállás mellett kiemelt figyelmet kap a humánerőforrás kérdése is: a megállapodás értelmében az új szolgáltató átveheti a korábbi rendszerben dolgozó munkásokat, amennyiben azt ők is szeretnék. Ez nemcsak a szakmai tapasztalat megőrzését szolgálja, hanem szociális biztonságot is nyújt a területen dolgozó több száz alkalmazottnak – hangsúlyozták az RDE Harghita ügyvezetői, Bálint Lehel és Jakab Levente.

Lakossági szerződés, csipes kuka

A felkészülési időszak egyik legfontosabb feladata a bürokratikus háttér rendezése. A szolgáltatónak több mint százezer egyéni szerződést kell kötnie a háztartásokkal és jogi személyekkel a megye teljes területén – Gyergyóremete község kivételével, ahol a lakosok számára speciális feltételeket biztosítanak. Ez a folyamat a következő hónapok legnagyobb logisztikai kihívása lesz.
A rendszer másik fontos része a háztartásokhoz kerülő új edényzet, amelynek darabszámai jól mutatják a projekt volumenét. A szolgáltató 76 101 darab 120 literes hulladékgyűjtő edényt (a reziduális hulladék számára) és 19 645 darab 25 literes kukát (a biológiailag lebomló hulladék számára) oszt ki. Minden magánház kap egy saját, 120 literes szabványkukát, amely egyedi csippel van ellátva: ez a digitális azonosító összeköttetésben van a tulajdonos szerződésével és lakcímével. Így pontosan rögzíthető, ki hányszor vette igénybe a szolgáltatást, ami a használatarányos elszámolás alapja. A gyűjtőpontokra 1800 darab nagy méretű, 1100 literes konténer kerül.

Külön hangsúlyt kap a vidéki szemétszállítás hatékonyságának ügye: 71 850 darab 320–360 literes komposztáló edényzetet juttatnak el a falvakba a zöldhulladék helybeni kezelésére, a szelektív gyűjtés támogatására pedig évente több mint kétmillió darab 120 literes zsákot biztosítanak a lakosságnak.

Annyit adsz ki, amennyit kidobsz

Az új rendszerben a szemétdíj két részből áll majd össze. Az alapdíj fix tétel, amely tartalmazza a szelektív hulladék elszállításának költségeit, a járművek fenntartását és az üzemanyagot. Erre épül rá a változó komponens: a 120 literes általános háztartási kuka heti egyszeri ürítésének ára. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a háztartások saját maguk befolyásolják a számla végösszegét, ami tükrözni fogja a tényleges szeméttermelést. Aki hatékonyan szelektál, és a kukáját csak akkor ürítteti, amikor az valóban tele van, kisebb díjat fizet – mutatott rá Incze Csongor.
A tömbházlakók esetében a rendszer alapegységei nem az egyéni kukák, hanem a gyűjtőpontokon elhelyezett 1100 literes konténerek. Mivel itt technikailag nehéz megoldani az egyéni mérést, a szolgáltatás díja a lakóközösségek által termelt összmennyiség és a lakásokban élők száma arányában oszlik meg. Itt a spórlás kulcsa a közös szelektív gyűjtőszigetek és a „harang” típusú konténerek használata: minél több újrahasznosítható anyag kerül a szelektív gyűjtőbe, annál kevesebb marad a vegyes kukában, amit ürítéskor fizetni kell. Az új rendszer tehát a lakóközösségeket is arra ösztönzi, hogy közösen figyeljenek oda a hulladék válogatására.

Ez jelentős különbséget tesz a városi és a vidéki felhasználók lehetőségei között. Vidéken és magánházakban a kiosztott komposztáló edényzet használatával a lakók jelentősen csökkenthetik a kukába kerülő szemét mennyiségét, így ritkábban kell igénybe venniük a fizetős ürítést. Az újrahasznosítható anyagok többsége (papír, műanyag, fém) elszállítása benne van az alapdíjban, így ezekért nem kell külön ürítési díjat fizetni. A magánházaktól ezeket a típusokat ingyenes gyűjtőzsákokban, meghatározott menetrend szerint – településtől függően általában kéthetente – szállítják el. Az üveget továbbra is a kijelölt gyűjtőszigeteken lehet leadni.

Indul a technikai átállás

A nyolc évre szóló koncessziós szerződés megkötésével tegnaptól elindult a felkészülési időszak. A szerződés három hónapos felkészülési időt irányoz elő (amely a szolgáltató kérésére indokolt esetben meghosszabbítható), a cél azonban az, hogy legkésőbb ez év végéig minden településen élesben elinduljon az egységes szolgáltatás. A konzorcium feladata a logisztikai lánc felállítása, a munkások integrálása és a szerződéskötési folyamat elindítása. A lakók a szerződéskötéskor egy részletes szállítási naptárt is kapnak, amely pontosan jelzi, melyik napon melyik típusú hulladékért érkezik az autó. Ez az átmeneti időszak kulcsfontosságú: arra való, hogy a lakosság megismerje az új szabályokat, és az éles indulásra már rutinná váljon a tudatos hulladékkezelés – mutattak rá.

2026. február 20.

Gyimesfelsőlok adott otthont 2026. február 18-án a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Interreg Europe) projekt keretében szervezett helyi stakeholder-találkozónak.

Az esemény különös jelentőséggel bírt, hiszen a projekt a tanulási és a partnerrégiók közötti tapasztalatcsere-folyamat végéhez érkezett. Az elmúlt időszak nemzetközi szakmai egyeztetései és jógyakorlat-átadásai alapján körvonalazódtak azok a szakpolitikai és fejlesztési javaslatok, amelyeket a Nagyhagymás Közösségek Közti Fejlesztési Társulás által kidolgozott Nagyhagymás térség Mestertervébe kívánnak beilleszteni.

A találkozó célja egyrészt a tanulási folyamat során megalapozott módosítási javaslatok bemutatása volt, másrészt a gyakorlati megvalósítási lehetőségek közös megvitatása, különös tekintettel a biodiverzitás megőrzésére és a közösségi részvétel erősítésére. Ugyanakkor az elmúlt időszakban további fejlesztési elképzelések is megfogalmazódtak a térség jövőjét illetően, amelyeket szintén áttekintettek és megvitattak az esemény során.

A megbeszélések során hangsúlyozták, hogy a térség legfőbb értéke nem csupán a látványos hegyvidéki táj, hanem az azt alkotó teljes élővilág és ökoszisztéma. Ennek védelme, fenntartható hasznosítása és bemutatása hosszú távon stabil fejlesztési alapot jelenthet. A szakértők kiemelték, hogy a Mestertervnek fel kell készülnie a klímaváltozás hatásaira, különös figyelemmel az erdőállományok alkalmazkodóképességének növelésére, a természetes erdőfejlődési folyamatok támogatására, valamint a fenntartható turizmus kereteinek megerősítésére.

A stakeholder-egyeztetés során ismertették a térségenként megfogalmazott fejlesztési javaslatokat, amelyek a turisztikai infrastruktúra bővítésére, tanösvények és kilátók kialakítására, ökoturisztikai útvonalak fejlesztésére, valamint közösségi és oktatási célú létesítmények létrehozására irányulnak. Kiemelt figyelmet kapott a kerékpáros és gyalogos útvonalak fejlesztése, a források és pihenőhelyek kiépítése, továbbá a kulturális és természeti örökséghez kapcsolódó attrakciók felújítása és fenntartható hasznosítása.

A konzultáció során felmerült, hogy a stratégiai dokumentum tartalmi módosítása mellett szükség lehet a kapcsolódó jogszabályi és üzemtervi keretek felülvizsgálatára is annak érdekében, hogy a tervezett intézkedések a gyakorlatban is megvalósíthatók legyenek.

A rendezvény hozzájárult a Nagyhagymás térség hosszú távú, fenntartható fejlesztési irányainak megerősítéséhez, valamint a helyi közösségek és érintett szervezetek aktív bevonásához a biodiverzitás értékeinek megőrzésében és bemutatásában.

A CIBioGo projekt megvalósításában Hargita Megye Tanácsa hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen vesz részt, olasz vezető partner koordinálásával. A projekt 36 hónapos fő szakaszból áll, amelyet egy 12 hónapos utánkövetési időszak egészít ki. A 2026 februárjáig tartó együttműködés célja a régiós szakpolitikai eszközök fejlesztése strukturált részvételi módszerek bevezetésével, a lakosság és az érintett felek aktív bevonásával a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások területén. Hargita Megye Tanácsa a projekt keretében helyi fejlesztéspolitikai eszközként a Nagyhagymás Közösségek Közötti Fejlesztési Társulás által kidolgozott Mestertervet célozza meg, amelybe a nemzetközi tapasztalatcsere során szerzett szakmai tanulságok és a helyi konzultációk eredményei egyaránt beépülnek.

Csíkszereda, 2026. február 20.