Tusványoson Hargita, Maros és Kovászna megye elnökei

A  34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, július 24–én, csütörtökön a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban került sor a „Megyehatárok feletti szolidaritás és kooperáció a katasztrófahelyzetekben” című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett.

A beszélgetés középpontjában a székelyföldi térségekben bekövetkezett válsághelyzetek – többek között a parajdi, maros és kovásznai események – tapasztalatai, valamint az ezekre adott közösségi és intézményi válaszok álltak.

A három megye – Hargita, Maros és Kovászna – eltérő típusú katasztrófákkal szembesült, ám közös vonásként a védőhálószerű együttműködés és a gyors szolidaritás emelkedett ki.

A parajdi sóbánya körüli válság, a környezetkárosodás következményei, a helyi megélhetés ellehetetlenülése, valamint a turisztikai szektor megingása komoly kihívást jelentett – fogalmaztak az előadók.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a térségi összefogás nemcsak békeidőben, hanem válsághelyzetben is működik.

— Jelesre vizsgázott az összefogásból és szolidaritásból mind a három megye. Amikor baj van, nem kérdezünk, hanem segítünk. Önzetlenségből és közös felelősségvállalásból is példát mutattunk – hangsúlyozta az elnök.

A kerekasztal-beszélgetés során kiemelték, hogy a különböző típusú helyzetekben más és más válaszokat kellett adni, mégis közös szándék volt, hogy az állami rendszer hiányosságait a közösségi együttműködés ellensúlyozza.

 Bíró Barna-Botond kitért a parajdi válság kapcsán a felelősségi viszonyok tisztázatlanságára is:

— A jövőben két dolgot kell elérnünk: legyen világos, hatékony jogi szabályozás az ilyen helyzetekre, és legyen következménye a mulasztásnak. Mert ha nincs, azzal azt üzenik: ebben az országban mindent lehet.

Az elnök méltatta az RMDSZ fellépését is, amely Antal Lóránt szenátorral közösen gyors beavatkozást szorgalmazott, és amelynek köszönhetően a kormányhatározat révén 100 millió lejes támogatás vált elérhetővé a parajdi turisztikai vállalkozások megsegítésére. A támogatás egyik feltétele, hogy az érintett cégek legalább hat hónapig megőrizzék munkahelyeiket.

Zárásként a résztvevők hangsúlyozták: a válságokat nem lehet teljesen elkerülni, de a közös fellépés és a helyi közösségek ereje képes csökkenteni a károkat. Bíró Barna-Botond szerint a Székelyföld előtt álló kihívások, legyen szó természeti katasztrófáról vagy gazdasági válságról, csak közösségi összefogással kezelhetők.

Ez a védőháló nemcsak megtart, hanem tovább is épít bennünket.

Délután a Bornemissza Anna sátorban került sor a „Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában” című panelbeszélgetésre, amely a parajdi katasztrófa hosszú távú következményeit és a térség jövőbeli fejlesztési irányait tárta fel. A beszélgetésen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett neves szakértők – Dr. Deák György, Dr. Ilyés Ferenc, Dr. Horváth Alpár és Trucza Adorján osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sóbánya működésének ellehetetlenülése nem csupán gazdasági következményekkel járt, hanem Parajd és egész Székelyföld társadalmi, szociális és turisztikai szövetét is megrendítette. A térség jórészt egyetlen húzóágazatra épített, így a bánya leállása súlyos dominóhatást váltott ki: sorra zártak be a vendéglátóhelyek, munkahelyek szűntek meg, és az emberek megélhetése alapjaiban rendült meg.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nemcsak a turizmus szenvedett csapást, hanem egy több generáción átívelő tudás és életforma került veszélybe.

— Lehet, hogy Székelyföld szívcsücske Parajd, de az állam szempontjából is ez egy súlyos veszteség. Egy gazdasági monokultúrára épülő rendszer rendkívül sérülékeny. Nekünk az az érdekünk, hogy Parajdon újra sóbánya működjön, mert ez az emberek múltja, tudása és megélhetése is. A turizmus nagyon sérülékeny, ezért fontos, hogy a térség gazdasága több lábon álljon, mert bármikor történhet egy katasztrófa.

A panelbeszélgetés rávilágított arra is, hogy Parajdon a gyógyászati turizmus volt a meghatározó, amely különleges értéket képviselt. Ez a hagyomány és tudás ma is értéket jelent, amelyre lehet és kell is alapozni a jövőbeni fejlesztéseket. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szükség van gazdasági diverzifikációra, új fejlesztési irányokra, ugyanakkor nem szabad elengedni azokat az örökségeket, amelyek Parajdot a térség egyik legismertebb településévé tették.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Tusványoson Hargita, Maros és Kovászna megye elnökei

A  34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, július 24–én, csütörtökön a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban került sor a „Megyehatárok feletti szolidaritás és kooperáció a katasztrófahelyzetekben” című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett.

A beszélgetés középpontjában a székelyföldi térségekben bekövetkezett válsághelyzetek – többek között a parajdi, maros és kovásznai események – tapasztalatai, valamint az ezekre adott közösségi és intézményi válaszok álltak.

A három megye – Hargita, Maros és Kovászna – eltérő típusú katasztrófákkal szembesült, ám közös vonásként a védőhálószerű együttműködés és a gyors szolidaritás emelkedett ki.

A parajdi sóbánya körüli válság, a környezetkárosodás következményei, a helyi megélhetés ellehetetlenülése, valamint a turisztikai szektor megingása komoly kihívást jelentett – fogalmaztak az előadók.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a térségi összefogás nemcsak békeidőben, hanem válsághelyzetben is működik.

— Jelesre vizsgázott az összefogásból és szolidaritásból mind a három megye. Amikor baj van, nem kérdezünk, hanem segítünk. Önzetlenségből és közös felelősségvállalásból is példát mutattunk – hangsúlyozta az elnök.

A kerekasztal-beszélgetés során kiemelték, hogy a különböző típusú helyzetekben más és más válaszokat kellett adni, mégis közös szándék volt, hogy az állami rendszer hiányosságait a közösségi együttműködés ellensúlyozza.

 Bíró Barna-Botond kitért a parajdi válság kapcsán a felelősségi viszonyok tisztázatlanságára is:

— A jövőben két dolgot kell elérnünk: legyen világos, hatékony jogi szabályozás az ilyen helyzetekre, és legyen következménye a mulasztásnak. Mert ha nincs, azzal azt üzenik: ebben az országban mindent lehet.

Az elnök méltatta az RMDSZ fellépését is, amely Antal Lóránt szenátorral közösen gyors beavatkozást szorgalmazott, és amelynek köszönhetően a kormányhatározat révén 100 millió lejes támogatás vált elérhetővé a parajdi turisztikai vállalkozások megsegítésére. A támogatás egyik feltétele, hogy az érintett cégek legalább hat hónapig megőrizzék munkahelyeiket.

Zárásként a résztvevők hangsúlyozták: a válságokat nem lehet teljesen elkerülni, de a közös fellépés és a helyi közösségek ereje képes csökkenteni a károkat. Bíró Barna-Botond szerint a Székelyföld előtt álló kihívások, legyen szó természeti katasztrófáról vagy gazdasági válságról, csak közösségi összefogással kezelhetők.

Ez a védőháló nemcsak megtart, hanem tovább is épít bennünket.

Délután a Bornemissza Anna sátorban került sor a „Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában” című panelbeszélgetésre, amely a parajdi katasztrófa hosszú távú következményeit és a térség jövőbeli fejlesztési irányait tárta fel. A beszélgetésen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett neves szakértők – Dr. Deák György, Dr. Ilyés Ferenc, Dr. Horváth Alpár és Trucza Adorján osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sóbánya működésének ellehetetlenülése nem csupán gazdasági következményekkel járt, hanem Parajd és egész Székelyföld társadalmi, szociális és turisztikai szövetét is megrendítette. A térség jórészt egyetlen húzóágazatra épített, így a bánya leállása súlyos dominóhatást váltott ki: sorra zártak be a vendéglátóhelyek, munkahelyek szűntek meg, és az emberek megélhetése alapjaiban rendült meg.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nemcsak a turizmus szenvedett csapást, hanem egy több generáción átívelő tudás és életforma került veszélybe.

— Lehet, hogy Székelyföld szívcsücske Parajd, de az állam szempontjából is ez egy súlyos veszteség. Egy gazdasági monokultúrára épülő rendszer rendkívül sérülékeny. Nekünk az az érdekünk, hogy Parajdon újra sóbánya működjön, mert ez az emberek múltja, tudása és megélhetése is. A turizmus nagyon sérülékeny, ezért fontos, hogy a térség gazdasága több lábon álljon, mert bármikor történhet egy katasztrófa.

A panelbeszélgetés rávilágított arra is, hogy Parajdon a gyógyászati turizmus volt a meghatározó, amely különleges értéket képviselt. Ez a hagyomány és tudás ma is értéket jelent, amelyre lehet és kell is alapozni a jövőbeni fejlesztéseket. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szükség van gazdasági diverzifikációra, új fejlesztési irányokra, ugyanakkor nem szabad elengedni azokat az örökségeket, amelyek Parajdot a térség egyik legismertebb településévé tették.

Csíkszereda, 2025. július 24.