Partnerségi ajánlatot hirdet Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete a lovas programok támogatására

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete 2025-ben kiemelt figyelmet fordít a lovas hagyományok, a lovassport és a turizmus támogatására. Június 23-án, hétfőn sajtótájékoztatón ismertették azt a partnerségi lehetőséget, amelyre a megyében működő egyesületek jelentkezhetnek lovas események szervezése kapcsán. A partnerség társszervezési lehetőséget és pénzügyi támogatást is jelent.

A részleteket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint László Csongor, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója ismertette.

Az összesen 115 ezer lej értékű partnerségi ajánlat célja, hogy közösen erősítsék a lovas élet szerepét, különös hangsúlyt fektetve a gyermekek bevonására, a hagyományőrzésre és a sporttevékenységek láthatóvá tételére.

A lovas egyesületek a partnerségi keretből rendezvények szervezésére, versenyek lebonyolítására, gyermekprogramok megvalósítására, valamint szükséges felszerelések biztosítására igényelhetnek támogatást.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint a Vidékfejlesztési Egyesület elnöki tisztségét Bíró Barna-Botond megbízásából ellátó vezető kiemelte, hogy a lovas tevékenységek támogatásához közösségi összefogásra van szükség, legyen szó versenysportról, fogathajtásról, terápiáról vagy közösségi eseményekről.

–  A lovassport nemcsak fizikai tevékenység, hanem identitás- és hagyományőrző erő is. Ezért olyan támogatási formát szeretnének kínálni, amely segíti azokat az egyesületeket is, amelyeknek kevés erőforrás áll rendelkezésükre, de mégis azon dolgoznak, hogy ez a tevékenység láthatóvá váljon. Ez a partnerségi ajánlat csak egy a számos támogatási forma közül, hiszen Hargita Megye Tanácsának civil pályázatain keresztül is számos kezdeményezés nyert már el támogatást ebben a témában

– mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

László Csongor, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója rámutatott, hogy a támogatás célja egy olyan jövőkép megvalósítása, amelyben legalább ezer gyermek kerül közelebb a lovas életformához.

– Ez nem egy hagyományos pályázat, hanem egy közvetlen támogatási forma, amelyhez elegendő egy partneri nyilatkozat benyújtása, határidők nélkül. A támogatás a szervezési költségeket, felszerelésbeszerzést, versenyek és gyermekprogramok lebonyolítását segítheti, akár több ezer lej értékben. A legnagyobb rendezvények támogatása elérheti a több tízezer lejt is

– hangsúlyozta László Csongor.

Hargita Megye Tanácsa és a Vidékfejlesztési Egyesület korábban is jelentős szerepet vállalt a lovas élet fejlesztésében. Támogatást nyújtottak többek között a lovasterápia, a fogathajtás, a lovas turizmus és a hagyományőrző programok működtetéséhez. Jelenleg Hargita megye hét helyszínén érhető el lovasterápia, és több mint ezer gyermek lovagol rendszeresen a térségben.

A most meghirdetett támogatás nem pályázati formában történik, hanem egy gyorsabb és egyszerűbb eljárás keretében. Az érdeklődő egyesületeknek elegendő partneri nyilatkozatot benyújtaniuk e-mailben, amely alapján az egyesület elbírálja a kérelmet, és meghatározza a támogatás összegét.

A programmal kapcsolatos információkért jelentkezzenek e-mailben a [email protected] és [email protected] címeken, vagy hívják a 0752 654 960-as telefonszámot. Minden beérkezett kérelmet egyenként bírál el az egyesület vezetősége, a pénzügyi támogatás mértékét pedig egy belső pontozási rendszer alapján határozzák meg.

Bátorítjuk a megyében működő valamennyi lovas tevékenységet végző egyesületet, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, és keressenek partnerségi együttműködéseket a lovassportok és lovas hagyományok fejlesztésére, illetve népszerűsítésére.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Kiadta a munkakezdési parancsot Hargita Megye Tanácsa

Mint ismert, több középületre nyert támogatást Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR).

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszeredában a Temesvári sugárúton található egykori fogászati rendelő épületének fognak neki. Hargita Megye Tanácsa hétfőn, június 23-án adta ki a munkakezdési parancsot a kivitelezőnek. 2024 júniusában írták alá a tervezési és kivitelezési szerződést a Render Bau Construct Kft., a Tigra-Will Kft. és a Horvart Atelier Kft. cégtársulással.

Korábban már kiköltöztek az épületben működő intézmények. A Hargita Megyei Kulturális Központ a Márton Áron Kulturális Központban folytatja a tevékenységét a munkálatok alatt, a Hargita Népe szerkesztősége a Márton Áron utcába költözött, a Gyermek Mentálhigiéniás Központ egy része a kórház járóbeteg rendelőjének épületében fog működni a továbbiakban, másik része a Jégpálya negyedi orvosi rendelőben.

A beruházás értéke 14,14 millió lej áfa nélkül, amelyből az elszámolható támogatás 8,89 millió lej. A kivitelezés várhatóan 2026 június végére fejeződhet be.

A projekt célja az épület felújítása, korszerűsítése és bővítése annak érdekében, hogy az épület a munkálatok befejeztével megfeleljen a funkcionalitási és építészeti minőségi követelményeknek, valamint a felhasznált anyagok és technológiák korszerűségi elvárásainak.

A kivitelezésre váró munkálatok között szerepelnek: a villamos hálózat, a fűtési rendszer és a hőszigetelés korszerűsítése, a tetőszerkezet javítása, az épület megerősítése és vízszigetelése, napelemek telepítése, a meglévő járdák teljes felújítása és új védőjárdák kialakítása az épület körül, felvonó telepítése az épület keleti oldalán, az udvari bejáratok javítása, a gyalogos- és gépjárműforgalmi bejáratok korszerűsítése, valamint tíz parkolóhely kialakítása.

– Nehéz időszakot élünk, éppen ezért most még fontosabb, hogy meg tudjuk valósítani azokat a beruházásokat, amelyekre a Helyreállítási Alapból már elnyertük a finanszírozást. A sikeres pályázatok és tervezés után következik a kézzelfogható munka. Ezen projektekre a támogatást DALI-fázisban kaptuk meg, azóta jelentősen megnőttek a költségek (30-40 százalék), megterheli a megyei költségvetést is, ennek ellenére bízom benne, ezeket a közberuházásokat véghez tudjuk vinni. Az viszont, hogy az RMDSZ kormányon maradt, és megkapta a Fejlesztési Minisztérium koordinálását, bizakodással tölt el, hogy továbbra is hatékonyan tudjuk képviselni a helyi közösség érdekeit, és támogatni tudjuk a regionális fejlesztést

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Tájékoztatták a felcsíki polgármestereket

Csíkszentdomokoson tartott tájékoztatót Hargita Megye Tanácsának Műszaki igazgatóságának kollégái és a tervező a felcsíki települések vezetőinek.

A 19 kilométeres szakasz tervei 50 százalékban készültek el. A Csíkdánfalvát Balánbányáig összekötő megyei besorolású út felújításának finanszírozására a Regionális Operatív Programban készülnek pályázni idén, ehhez pedig szükséges, hogy elkészüljenek a tervek nyár végéig.

– Azt kértem a tervezőtől és a műszakis kollégáktól, hogy kéthetente terepen is egyeztessenek polgármesterekkel és a helyi igényeket minél jobban beépítsék már a tervezés során. Olyan munkálatot kell kiviteleznünk, amely a helyi közösségnek elsősorban megfelelő és őket szolgálja ki. Szép út lesz, amely leveszi az európai útról a terhelés egyrészét és kerékpárutakat is fogunk építeni – mondta el Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025 június 20.

Az akut agyi érkatasztrófa megelőzéséhez szükséges eszközökkel szerelnék fel a megyei kórházat

Jóváhagyták egy új projekt benyújtását az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek ellátásához szükséges felszerelesék beszerzésére.

Hargita Megye Tanácsának testülete június 20-án, pénteken tartott rendkívüli online ülésen hagyta jóvá azt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház által benyújtandó pályázatot, melynek célja egy integrált struktúra kialakítása az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek fogadására és ellátására, az Egészségügyi Programban.

A projekt teljes értéke 9,8 millió lej, és Hargita Megye Tanácsával partnerségben kerül benyújtásra. Általános célja az orvosi szolgáltatások minőségének javítása a szélütés (stroke) esetében, valamint a kritikus állapotú betegek hozzáférésének javítása ezekhez a szolgáltatásokhoz. Többek között számítógépes tomográf (CT) és mágneses rezonancia vizsgálatokra alkalmas gépet is beszereznének.

Az ülés másik sürgősségét az adta, hogy a testület jóvá kellett hagyja a jogi szolgáltatások beszerzési eljárásának elindítását, amely a Maros Megyei Törvényszék 120/2025-ös számú polgári ítélete elleni fellebbezés benyújtásához szükséges. Az ítélet a 1517/96/2015 számú perben született, és csak részben adott helyt a Hargita Megye Tanácsa által előterjesztett követeléseknek. A fellebbezés benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számított 10 nap.

A tanácsülés Hargita Megye Tanácsa Facebook oldalán tekinthető meg.

Csíkszereda, 2025. június 20.

Nemzetközi partnertalálkozót tartottak a vállalkozói oktatás fejlesztéséért

Június 17–18. között Hargita Megye Tanácsának szervezésében került sor a SEE – Fenntartható vállalkozói oktatás című Interreg Europe projekt harmadik nemzetközi partnertalálkozójára Csíkszeredában.

A SEE projekt (2024–2028) célja, hogy hosszú távon javítsa a partnerországok regionális szakpolitikai eszközeit a vállalkozói oktatás területén, hozzájárulva a fiatal generáció versenyképességének és alkalmazkodóképességének erősítéséhez.

Az eseményre hat európai országból érkeztek szakpolitikai döntéshozók, szakértők és oktatási szereplők azzal a céllal, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a 21. századi ún. „soft” készségek fejlesztésének lehetőségeiről, különösen a vállalkozói oktatás keretén belül.

A rendezvény első napján a partnerek olyan nemzetközileg is releváns jó gyakorlatokat ismertettek, amelyek saját térségükben már bizonyították hatékonyságukat a vállalkozói szemlélet formálásában és a készségek gyakorlatorientált fejlesztésében. Ezt követően egy interaktív tematikus műhelymunka keretében a résztvevők közösen járták körül a soft készségek fejlesztésének szükségleteit, valamint a különböző oktatási szinteken alkalmazható gyakorlati módszereket. A műhely zárásaként olyan konkrét ajánlások is megfogalmazódtak, amelyek hozzájárulhatnak a partnerrégiók szakpolitikai eszközeinek fejlesztéséhez.

A második nap fókuszában a helyi jó gyakorlatok álltak. A résztvevők tanulmányi látogatás keretében ismerkedtek meg a „Karriered most kezdődik!” című pályaorientációs programmal, amelyet Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége (ADEHAR) működtet, osztályfőnöki órák keretében támogatva a diákokat az önismeret, a vállalkozásindítás és a pályaválasztás terén.

Ezt követően a csoport ellátogatott a székelyudvarhelyi Hargita Business Center vállalkozói inkubátorházba, ahol megismerkedett a „Future Makers” nevű kezdeményezéssel is, amely középiskolás fiatalok vállalkozói szemléletének formálását célozza meg.

A találkozó egyik legfontosabb tanulsága, hogy a különböző európai régiókban már sikeresen alkalmazott jó gyakorlatok valódi átadási és adaptálási potenciállal rendelkeznek, hozzájárulva ezáltal az oktatáspolitikai eszközök korszerűsítéséhez és a fiatal generációk gyakorlati készségeinek célzott fejlesztéséhez.

Hargita Megye Tanácsa számára az esemény nemcsak szervezési szempontból volt sikeres, hanem megerősítette a megye elkötelezettségét az innovatív, jövőorientált oktatáspolitikák iránt.

További részletek:

https://hargitamegye.ro/wp-content/uploads/2025/05/SEE-projekt-HU.pdf

https://www.facebook.com/interregeuropesee

Csíkszereda, 2025. június 20.

Partnerségi ajánlatot hirdet Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete a lovas programok támogatására

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete 2025-ben kiemelt figyelmet fordít a lovas hagyományok, a lovassport és a turizmus támogatására. Június 23-án, hétfőn sajtótájékoztatón ismertették azt a partnerségi lehetőséget, amelyre a megyében működő egyesületek jelentkezhetnek lovas események szervezése kapcsán. A partnerség társszervezési lehetőséget és pénzügyi támogatást is jelent.

A részleteket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint László Csongor, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója ismertette.

Az összesen 115 ezer lej értékű partnerségi ajánlat célja, hogy közösen erősítsék a lovas élet szerepét, különös hangsúlyt fektetve a gyermekek bevonására, a hagyományőrzésre és a sporttevékenységek láthatóvá tételére.

A lovas egyesületek a partnerségi keretből rendezvények szervezésére, versenyek lebonyolítására, gyermekprogramok megvalósítására, valamint szükséges felszerelések biztosítására igényelhetnek támogatást.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint a Vidékfejlesztési Egyesület elnöki tisztségét Bíró Barna-Botond megbízásából ellátó vezető kiemelte, hogy a lovas tevékenységek támogatásához közösségi összefogásra van szükség, legyen szó versenysportról, fogathajtásról, terápiáról vagy közösségi eseményekről.

–  A lovassport nemcsak fizikai tevékenység, hanem identitás- és hagyományőrző erő is. Ezért olyan támogatási formát szeretnének kínálni, amely segíti azokat az egyesületeket is, amelyeknek kevés erőforrás áll rendelkezésükre, de mégis azon dolgoznak, hogy ez a tevékenység láthatóvá váljon. Ez a partnerségi ajánlat csak egy a számos támogatási forma közül, hiszen Hargita Megye Tanácsának civil pályázatain keresztül is számos kezdeményezés nyert már el támogatást ebben a témában

– mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

László Csongor, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója rámutatott, hogy a támogatás célja egy olyan jövőkép megvalósítása, amelyben legalább ezer gyermek kerül közelebb a lovas életformához.

– Ez nem egy hagyományos pályázat, hanem egy közvetlen támogatási forma, amelyhez elegendő egy partneri nyilatkozat benyújtása, határidők nélkül. A támogatás a szervezési költségeket, felszerelésbeszerzést, versenyek és gyermekprogramok lebonyolítását segítheti, akár több ezer lej értékben. A legnagyobb rendezvények támogatása elérheti a több tízezer lejt is

– hangsúlyozta László Csongor.

Hargita Megye Tanácsa és a Vidékfejlesztési Egyesület korábban is jelentős szerepet vállalt a lovas élet fejlesztésében. Támogatást nyújtottak többek között a lovasterápia, a fogathajtás, a lovas turizmus és a hagyományőrző programok működtetéséhez. Jelenleg Hargita megye hét helyszínén érhető el lovasterápia, és több mint ezer gyermek lovagol rendszeresen a térségben.

A most meghirdetett támogatás nem pályázati formában történik, hanem egy gyorsabb és egyszerűbb eljárás keretében. Az érdeklődő egyesületeknek elegendő partneri nyilatkozatot benyújtaniuk e-mailben, amely alapján az egyesület elbírálja a kérelmet, és meghatározza a támogatás összegét.

A programmal kapcsolatos információkért jelentkezzenek e-mailben a [email protected] és [email protected] címeken, vagy hívják a 0752 654 960-as telefonszámot. Minden beérkezett kérelmet egyenként bírál el az egyesület vezetősége, a pénzügyi támogatás mértékét pedig egy belső pontozási rendszer alapján határozzák meg.

Bátorítjuk a megyében működő valamennyi lovas tevékenységet végző egyesületet, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, és keressenek partnerségi együttműködéseket a lovassportok és lovas hagyományok fejlesztésére, illetve népszerűsítésére.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Kiadta a munkakezdési parancsot Hargita Megye Tanácsa

Mint ismert, több középületre nyert támogatást Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR).

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszeredában a Temesvári sugárúton található egykori fogászati rendelő épületének fognak neki. Hargita Megye Tanácsa hétfőn, június 23-án adta ki a munkakezdési parancsot a kivitelezőnek. 2024 júniusában írták alá a tervezési és kivitelezési szerződést a Render Bau Construct Kft., a Tigra-Will Kft. és a Horvart Atelier Kft. cégtársulással.

Korábban már kiköltöztek az épületben működő intézmények. A Hargita Megyei Kulturális Központ a Márton Áron Kulturális Központban folytatja a tevékenységét a munkálatok alatt, a Hargita Népe szerkesztősége a Márton Áron utcába költözött, a Gyermek Mentálhigiéniás Központ egy része a kórház járóbeteg rendelőjének épületében fog működni a továbbiakban, másik része a Jégpálya negyedi orvosi rendelőben.

A beruházás értéke 14,14 millió lej áfa nélkül, amelyből az elszámolható támogatás 8,89 millió lej. A kivitelezés várhatóan 2026 június végére fejeződhet be.

A projekt célja az épület felújítása, korszerűsítése és bővítése annak érdekében, hogy az épület a munkálatok befejeztével megfeleljen a funkcionalitási és építészeti minőségi követelményeknek, valamint a felhasznált anyagok és technológiák korszerűségi elvárásainak.

A kivitelezésre váró munkálatok között szerepelnek: a villamos hálózat, a fűtési rendszer és a hőszigetelés korszerűsítése, a tetőszerkezet javítása, az épület megerősítése és vízszigetelése, napelemek telepítése, a meglévő járdák teljes felújítása és új védőjárdák kialakítása az épület körül, felvonó telepítése az épület keleti oldalán, az udvari bejáratok javítása, a gyalogos- és gépjárműforgalmi bejáratok korszerűsítése, valamint tíz parkolóhely kialakítása.

– Nehéz időszakot élünk, éppen ezért most még fontosabb, hogy meg tudjuk valósítani azokat a beruházásokat, amelyekre a Helyreállítási Alapból már elnyertük a finanszírozást. A sikeres pályázatok és tervezés után következik a kézzelfogható munka. Ezen projektekre a támogatást DALI-fázisban kaptuk meg, azóta jelentősen megnőttek a költségek (30-40 százalék), megterheli a megyei költségvetést is, ennek ellenére bízom benne, ezeket a közberuházásokat véghez tudjuk vinni. Az viszont, hogy az RMDSZ kormányon maradt, és megkapta a Fejlesztési Minisztérium koordinálását, bizakodással tölt el, hogy továbbra is hatékonyan tudjuk képviselni a helyi közösség érdekeit, és támogatni tudjuk a regionális fejlesztést

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Tájékoztatták a felcsíki polgármestereket

Csíkszentdomokoson tartott tájékoztatót Hargita Megye Tanácsának Műszaki igazgatóságának kollégái és a tervező a felcsíki települések vezetőinek.

A 19 kilométeres szakasz tervei 50 százalékban készültek el. A Csíkdánfalvát Balánbányáig összekötő megyei besorolású út felújításának finanszírozására a Regionális Operatív Programban készülnek pályázni idén, ehhez pedig szükséges, hogy elkészüljenek a tervek nyár végéig.

– Azt kértem a tervezőtől és a műszakis kollégáktól, hogy kéthetente terepen is egyeztessenek polgármesterekkel és a helyi igényeket minél jobban beépítsék már a tervezés során. Olyan munkálatot kell kiviteleznünk, amely a helyi közösségnek elsősorban megfelelő és őket szolgálja ki. Szép út lesz, amely leveszi az európai útról a terhelés egyrészét és kerékpárutakat is fogunk építeni – mondta el Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025 június 20.

Az akut agyi érkatasztrófa megelőzéséhez szükséges eszközökkel szerelnék fel a megyei kórházat

Jóváhagyták egy új projekt benyújtását az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek ellátásához szükséges felszerelesék beszerzésére.

Hargita Megye Tanácsának testülete június 20-án, pénteken tartott rendkívüli online ülésen hagyta jóvá azt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház által benyújtandó pályázatot, melynek célja egy integrált struktúra kialakítása az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek fogadására és ellátására, az Egészségügyi Programban.

A projekt teljes értéke 9,8 millió lej, és Hargita Megye Tanácsával partnerségben kerül benyújtásra. Általános célja az orvosi szolgáltatások minőségének javítása a szélütés (stroke) esetében, valamint a kritikus állapotú betegek hozzáférésének javítása ezekhez a szolgáltatásokhoz. Többek között számítógépes tomográf (CT) és mágneses rezonancia vizsgálatokra alkalmas gépet is beszereznének.

Az ülés másik sürgősségét az adta, hogy a testület jóvá kellett hagyja a jogi szolgáltatások beszerzési eljárásának elindítását, amely a Maros Megyei Törvényszék 120/2025-ös számú polgári ítélete elleni fellebbezés benyújtásához szükséges. Az ítélet a 1517/96/2015 számú perben született, és csak részben adott helyt a Hargita Megye Tanácsa által előterjesztett követeléseknek. A fellebbezés benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számított 10 nap.

A tanácsülés Hargita Megye Tanácsa Facebook oldalán tekinthető meg.

Csíkszereda, 2025. június 20.

Nemzetközi partnertalálkozót tartottak a vállalkozói oktatás fejlesztéséért

Június 17–18. között Hargita Megye Tanácsának szervezésében került sor a SEE – Fenntartható vállalkozói oktatás című Interreg Europe projekt harmadik nemzetközi partnertalálkozójára Csíkszeredában.

A SEE projekt (2024–2028) célja, hogy hosszú távon javítsa a partnerországok regionális szakpolitikai eszközeit a vállalkozói oktatás területén, hozzájárulva a fiatal generáció versenyképességének és alkalmazkodóképességének erősítéséhez.

Az eseményre hat európai országból érkeztek szakpolitikai döntéshozók, szakértők és oktatási szereplők azzal a céllal, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a 21. századi ún. „soft” készségek fejlesztésének lehetőségeiről, különösen a vállalkozói oktatás keretén belül.

A rendezvény első napján a partnerek olyan nemzetközileg is releváns jó gyakorlatokat ismertettek, amelyek saját térségükben már bizonyították hatékonyságukat a vállalkozói szemlélet formálásában és a készségek gyakorlatorientált fejlesztésében. Ezt követően egy interaktív tematikus műhelymunka keretében a résztvevők közösen járták körül a soft készségek fejlesztésének szükségleteit, valamint a különböző oktatási szinteken alkalmazható gyakorlati módszereket. A műhely zárásaként olyan konkrét ajánlások is megfogalmazódtak, amelyek hozzájárulhatnak a partnerrégiók szakpolitikai eszközeinek fejlesztéséhez.

A második nap fókuszában a helyi jó gyakorlatok álltak. A résztvevők tanulmányi látogatás keretében ismerkedtek meg a „Karriered most kezdődik!” című pályaorientációs programmal, amelyet Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége (ADEHAR) működtet, osztályfőnöki órák keretében támogatva a diákokat az önismeret, a vállalkozásindítás és a pályaválasztás terén.

Ezt követően a csoport ellátogatott a székelyudvarhelyi Hargita Business Center vállalkozói inkubátorházba, ahol megismerkedett a „Future Makers” nevű kezdeményezéssel is, amely középiskolás fiatalok vállalkozói szemléletének formálását célozza meg.

A találkozó egyik legfontosabb tanulsága, hogy a különböző európai régiókban már sikeresen alkalmazott jó gyakorlatok valódi átadási és adaptálási potenciállal rendelkeznek, hozzájárulva ezáltal az oktatáspolitikai eszközök korszerűsítéséhez és a fiatal generációk gyakorlati készségeinek célzott fejlesztéséhez.

Hargita Megye Tanácsa számára az esemény nemcsak szervezési szempontból volt sikeres, hanem megerősítette a megye elkötelezettségét az innovatív, jövőorientált oktatáspolitikák iránt.

További részletek:

https://hargitamegye.ro/wp-content/uploads/2025/05/SEE-projekt-HU.pdf

https://www.facebook.com/interregeuropesee

Csíkszereda, 2025. június 20.

Forrás: Maszol

Több mint két évtizede formálódik Szépvízen az a szemlélet, amely ma már nemcsak néhány régi épület megmentését jelenti, hanem a település arculatának tudatos alakítását is. Az önkormányzat, építészek, tulajdonosok és a helyi közösség együttműködéséből kialakult gyakorlat jó példája annak, hogyan lehet egy település épített örökségét úgy megőrizni, hogy az ne a fejlődés akadálya, hanem a közösségi élet, a turizmus és a helyi identitás egyik erőforrása legyen.

Egy régi székely ház, egy örmény épület, egy templom, egy székelykapu vagy akár egy utcakép önmagában talán csak egy régi tárgy a múltból. Egy település egészében azonban ezek együtt már történetet mesélnek arról, hogyan éltek ott az elődök, mit tartottak fontosnak, és milyen környezetet hagytak az utánuk következő nemzedékekre. Szépvízen az elmúlt évtizedekben egyre tudatosabban kezdték keresni ennek a történetnek a megőrizhető elemeit – hangzott el a Hargita Megye Tanácsa, Szépvíz Község Önkormányzata és a Szépvízért Egyesület közös szervezésében megvalósult csütörtöki szakmai tanácskozáson.

„Minden ember örököl valamit a családból, kérdés az, hogy mit hozunk magunkkal, de ha megtaláljuk, mi az, ami igazán értékes, tisztelettel vagyunk az elődeink iránt, akkor mindegy, hogy egy egyszerű dologról van szó, vagy egy nagyobbról, például egy épületről”

– fogalmazott a szakmai tanácskozáson Ferencz Tibor, Szépvíz korábbi polgármestere.

Az előző községvezető szerint a település hagyományos arculatát megőrizni szándékozó folyamat egyik fontos alapja az volt, hogy Szépvízen mindig is volt egyfajta természetes ragaszkodás a régi dolgokhoz, hagyományokhoz. A kétezres évek elején azonban ez a szemlélet fokozatosan szakmai keretet is kapott. A községközpont építészeti örökségét számba vevő felmérését követően egyre világosabbá vált, mely épületek és részletek őrzik Szépvíz sajátos arculatát, és mit lehet ezekből megmenteni.

Nem minden érték műemlék

Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítészeti igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett: már 2007-ben próbáltak olyan megyei programot létrehozni, amely feltérképezte volna a települések épített értékeit, és tudatosította volna ezeket a helyi közösségekben. A program tapasztalata az volt, hogy önmagában a hivatalos műemléki védelem nem elég.

„Egy épület csak akkor tud fennmaradni, hogyha a benne lakók, a közösség értéknek tekinti. Felülről ezt nem lehet irányítani. Ennek szívből kell jönnie”

– hangsúlyozta. Mint elhangzott: Szépvíz éppen azért érdekes példa, mert a településen nem kizárólag a hivatalosan védett műemlékek megőrzésében gondolkodtak. A község központja esetében több épületénél nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely a klasszikus műemléki helyreállítást megkönnyítette volna. Ilyenkor az építészeknek magának az épületnek a történetét kellett „kiolvasniuk”.

Köllő Miklós építész szerint egy-egy ház helyreállításánál az volt a cél, hogy megkeressék azt az állapotot, amikor az épület „önmaga volt”, és lehetőleg minden részletével együtt próbálják visszaadni az eredeti karakterét. Volt olyan eset is, amikor egy később felkerült cementes vakolat eltávolításakor kerültek elő az eredeti vakolatdíszek lenyomatai. Ezek, régi fényképek és más épületek analógiái alapján, végül lehetővé tették, hogy az épület homlokzata hitelesebb formában újuljon meg.

„Minden egyes épületnél más-más történet van, de a végeredmény szempontjából türelemmel ezt végig kell vinni”

– fogalmazott az építész.

A folyamatnak ugyanakkor része volt a tulajdonosok meggyőzése is. Nem mindig volt könnyű elfogadtatni, hogy egy régi épületnél miért számít az eredeti cserép, a nyílászáró vagy éppen egy homlokzati részlet. Szépvízen azonban idővel egyre több tulajdonos értette meg, hogy a szabályok nem pusztán korlátozást jelentenek, hanem egy közös érték megőrzését szolgálják.

Az örökségvédelemnek van azonban olyan pontja is, amikor már nem elég a meggyőzés. Fekete Örs polgármester szerint az elmúlt időszak egyik fontos eredménye éppen az, hogy a község nem hagyta veszni azokat az épületeket, amelyeknél nem lehetett volna biztosítani a fennmaradást.

Egy romos állapotú, ám építészeti szempontból különleges épületet például a tulajdonosok le akartak bontani. Az önkormányzat időben lépett, és megvásárolta az ingatlant. A korábban hulladékkal telehordott, elhanyagolt környezetben fekvő épületet kitakarították, elvégezték rajta a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat, és így már nem az azonnali pusztulás fenyegeti.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezekre odafigyeljünk. Még talán egy-két épület van olyan itt a központban, amire figyelmet kell fordítanunk, és hogyha eladósorba kerül, akkor azt valamilyen úton-módon meg kell vásárolni” – mondta Fekete Örs. A polgármester szerint ugyanakkor nem cél minden régi épület önkormányzati tulajdonba vétele. Ahol a tulajdonosok maguk is értik és vállalják az örökség megőrzését, ott elsősorban a helyi védettség és a megfelelő szakmai segítség jelenthet garanciát.

A folyamatnak még nincs vége

Fekete Örs szerint a szépvízi történet nem lezárt sikertörténet. Éppen ellenkezőleg: a község jelenleg is egy új általános rendezési terven dolgozik, és ennek is követnie kell azt a szemléletet, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. „Ez egy több tízéves folyamat, és én azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk a végén, sőt most vagyunk a közepén igazán” – mondta el a községvezető a Maszol érdeklődésére.

Mint megosztotta: a következő feladatok között szerepel a még feltérképezetlen épületek azonosítása és megóvása. A polgármester régi székely házakat, egy lehetséges tájházat és a községközpont további épületeit említette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védelemnek nem szabad Szépvíz központjánál megállnia, a közigazgatásilag a községhez tartozó Csíkszentmiklós, Borzsova és Bükkloka építészeti és környezeti értékeire ugyancsak nagyobb figyelmet szeretnének fordítani.

„Ha tudunk helyi védettséget biztosítani az épületeinknek, akkor azt gondolom, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben, vagy akár ötven évben is büszkén beszélhetünk arról, hogy tényleg valódi értékmentési és értékőrzési munka folyt Szépvízen az elmúlt évtizedekben”

– fogalmazott Fekete Örs.

A megőrzés közben Szépvíz azt is megtapasztalta, hogy az épített örökségnek kézzelfogható közösségi és gazdasági hozadéka van. A település turizmusa egyelőre elsősorban főként a település központi részére koncentrál, az elmúlt öt évben több mint negyvenezer látogatót fogadott az intézmény. A cél azonban az, hogy a vendégek ne csak egy helyszínt nézzenek meg, hanem végigjárják a település történetét.

Az örmény emlékház, az örmény katolikus templom és a régi örmény házak már összekapcsolhatók egy vezetett sétában, a következő lépés pedig a szentmiklósi templom, a borzsovai kápolna és más helyi értékek bekapcsolása lehet.

„Azt gondolom, hogy ez így lesz kerek. […] Ezeket mind-mind össze lehet egy lánccal fűzni, és akkor valószínűleg még színesebbé tudjuk tenni a szépvízi községet”

– mondta a polgármester.

A turizmus kiterjesztésével ugyanakkor nemcsak több látnivalót szeretnének kínálni, hanem a község különböző részeit és természeti értékeit is közelebb hozni egymáshoz – osztotta meg Fekete Örs.

Forrás: Maszol

Több mint két évtizede formálódik Szépvízen az a szemlélet, amely ma már nemcsak néhány régi épület megmentését jelenti, hanem a település arculatának tudatos alakítását is. Az önkormányzat, építészek, tulajdonosok és a helyi közösség együttműködéséből kialakult gyakorlat jó példája annak, hogyan lehet egy település épített örökségét úgy megőrizni, hogy az ne a fejlődés akadálya, hanem a közösségi élet, a turizmus és a helyi identitás egyik erőforrása legyen.

Egy régi székely ház, egy örmény épület, egy templom, egy székelykapu vagy akár egy utcakép önmagában talán csak egy régi tárgy a múltból. Egy település egészében azonban ezek együtt már történetet mesélnek arról, hogyan éltek ott az elődök, mit tartottak fontosnak, és milyen környezetet hagytak az utánuk következő nemzedékekre. Szépvízen az elmúlt évtizedekben egyre tudatosabban kezdték keresni ennek a történetnek a megőrizhető elemeit – hangzott el a Hargita Megye Tanácsa, Szépvíz Község Önkormányzata és a Szépvízért Egyesület közös szervezésében megvalósult csütörtöki szakmai tanácskozáson.

„Minden ember örököl valamit a családból, kérdés az, hogy mit hozunk magunkkal, de ha megtaláljuk, mi az, ami igazán értékes, tisztelettel vagyunk az elődeink iránt, akkor mindegy, hogy egy egyszerű dologról van szó, vagy egy nagyobbról, például egy épületről”

– fogalmazott a szakmai tanácskozáson Ferencz Tibor, Szépvíz korábbi polgármestere.

Az előző községvezető szerint a település hagyományos arculatát megőrizni szándékozó folyamat egyik fontos alapja az volt, hogy Szépvízen mindig is volt egyfajta természetes ragaszkodás a régi dolgokhoz, hagyományokhoz. A kétezres évek elején azonban ez a szemlélet fokozatosan szakmai keretet is kapott. A községközpont építészeti örökségét számba vevő felmérését követően egyre világosabbá vált, mely épületek és részletek őrzik Szépvíz sajátos arculatát, és mit lehet ezekből megmenteni.

Nem minden érték műemlék

Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítészeti igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett: már 2007-ben próbáltak olyan megyei programot létrehozni, amely feltérképezte volna a települések épített értékeit, és tudatosította volna ezeket a helyi közösségekben. A program tapasztalata az volt, hogy önmagában a hivatalos műemléki védelem nem elég.

„Egy épület csak akkor tud fennmaradni, hogyha a benne lakók, a közösség értéknek tekinti. Felülről ezt nem lehet irányítani. Ennek szívből kell jönnie”

– hangsúlyozta. Mint elhangzott: Szépvíz éppen azért érdekes példa, mert a településen nem kizárólag a hivatalosan védett műemlékek megőrzésében gondolkodtak. A község központja esetében több épületénél nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely a klasszikus műemléki helyreállítást megkönnyítette volna. Ilyenkor az építészeknek magának az épületnek a történetét kellett „kiolvasniuk”.

Köllő Miklós építész szerint egy-egy ház helyreállításánál az volt a cél, hogy megkeressék azt az állapotot, amikor az épület „önmaga volt”, és lehetőleg minden részletével együtt próbálják visszaadni az eredeti karakterét. Volt olyan eset is, amikor egy később felkerült cementes vakolat eltávolításakor kerültek elő az eredeti vakolatdíszek lenyomatai. Ezek, régi fényképek és más épületek analógiái alapján, végül lehetővé tették, hogy az épület homlokzata hitelesebb formában újuljon meg.

„Minden egyes épületnél más-más történet van, de a végeredmény szempontjából türelemmel ezt végig kell vinni”

– fogalmazott az építész.

A folyamatnak ugyanakkor része volt a tulajdonosok meggyőzése is. Nem mindig volt könnyű elfogadtatni, hogy egy régi épületnél miért számít az eredeti cserép, a nyílászáró vagy éppen egy homlokzati részlet. Szépvízen azonban idővel egyre több tulajdonos értette meg, hogy a szabályok nem pusztán korlátozást jelentenek, hanem egy közös érték megőrzését szolgálják.

Az örökségvédelemnek van azonban olyan pontja is, amikor már nem elég a meggyőzés. Fekete Örs polgármester szerint az elmúlt időszak egyik fontos eredménye éppen az, hogy a község nem hagyta veszni azokat az épületeket, amelyeknél nem lehetett volna biztosítani a fennmaradást.

Egy romos állapotú, ám építészeti szempontból különleges épületet például a tulajdonosok le akartak bontani. Az önkormányzat időben lépett, és megvásárolta az ingatlant. A korábban hulladékkal telehordott, elhanyagolt környezetben fekvő épületet kitakarították, elvégezték rajta a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat, és így már nem az azonnali pusztulás fenyegeti.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezekre odafigyeljünk. Még talán egy-két épület van olyan itt a központban, amire figyelmet kell fordítanunk, és hogyha eladósorba kerül, akkor azt valamilyen úton-módon meg kell vásárolni” – mondta Fekete Örs. A polgármester szerint ugyanakkor nem cél minden régi épület önkormányzati tulajdonba vétele. Ahol a tulajdonosok maguk is értik és vállalják az örökség megőrzését, ott elsősorban a helyi védettség és a megfelelő szakmai segítség jelenthet garanciát.

A folyamatnak még nincs vége

Fekete Örs szerint a szépvízi történet nem lezárt sikertörténet. Éppen ellenkezőleg: a község jelenleg is egy új általános rendezési terven dolgozik, és ennek is követnie kell azt a szemléletet, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. „Ez egy több tízéves folyamat, és én azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk a végén, sőt most vagyunk a közepén igazán” – mondta el a községvezető a Maszol érdeklődésére.

Mint megosztotta: a következő feladatok között szerepel a még feltérképezetlen épületek azonosítása és megóvása. A polgármester régi székely házakat, egy lehetséges tájházat és a községközpont további épületeit említette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védelemnek nem szabad Szépvíz központjánál megállnia, a közigazgatásilag a községhez tartozó Csíkszentmiklós, Borzsova és Bükkloka építészeti és környezeti értékeire ugyancsak nagyobb figyelmet szeretnének fordítani.

„Ha tudunk helyi védettséget biztosítani az épületeinknek, akkor azt gondolom, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben, vagy akár ötven évben is büszkén beszélhetünk arról, hogy tényleg valódi értékmentési és értékőrzési munka folyt Szépvízen az elmúlt évtizedekben”

– fogalmazott Fekete Örs.

A megőrzés közben Szépvíz azt is megtapasztalta, hogy az épített örökségnek kézzelfogható közösségi és gazdasági hozadéka van. A település turizmusa egyelőre elsősorban főként a település központi részére koncentrál, az elmúlt öt évben több mint negyvenezer látogatót fogadott az intézmény. A cél azonban az, hogy a vendégek ne csak egy helyszínt nézzenek meg, hanem végigjárják a település történetét.

Az örmény emlékház, az örmény katolikus templom és a régi örmény házak már összekapcsolhatók egy vezetett sétában, a következő lépés pedig a szentmiklósi templom, a borzsovai kápolna és más helyi értékek bekapcsolása lehet.

„Azt gondolom, hogy ez így lesz kerek. […] Ezeket mind-mind össze lehet egy lánccal fűzni, és akkor valószínűleg még színesebbé tudjuk tenni a szépvízi községet”

– mondta a polgármester.

A turizmus kiterjesztésével ugyanakkor nemcsak több látnivalót szeretnének kínálni, hanem a község különböző részeit és természeti értékeit is közelebb hozni egymáshoz – osztotta meg Fekete Örs.

Partnerségi ajánlatot hirdet Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete a lovas programok támogatására

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete 2025-ben kiemelt figyelmet fordít a lovas hagyományok, a lovassport és a turizmus támogatására. Június 23-án, hétfőn sajtótájékoztatón ismertették azt a partnerségi lehetőséget, amelyre a megyében működő egyesületek jelentkezhetnek lovas események szervezése kapcsán. A partnerség társszervezési lehetőséget és pénzügyi támogatást is jelent.

A részleteket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint László Csongor, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója ismertette.

Az összesen 115 ezer lej értékű partnerségi ajánlat célja, hogy közösen erősítsék a lovas élet szerepét, különös hangsúlyt fektetve a gyermekek bevonására, a hagyományőrzésre és a sporttevékenységek láthatóvá tételére.

A lovas egyesületek a partnerségi keretből rendezvények szervezésére, versenyek lebonyolítására, gyermekprogramok megvalósítására, valamint szükséges felszerelések biztosítására igényelhetnek támogatást.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint a Vidékfejlesztési Egyesület elnöki tisztségét Bíró Barna-Botond megbízásából ellátó vezető kiemelte, hogy a lovas tevékenységek támogatásához közösségi összefogásra van szükség, legyen szó versenysportról, fogathajtásról, terápiáról vagy közösségi eseményekről.

–  A lovassport nemcsak fizikai tevékenység, hanem identitás- és hagyományőrző erő is. Ezért olyan támogatási formát szeretnének kínálni, amely segíti azokat az egyesületeket is, amelyeknek kevés erőforrás áll rendelkezésükre, de mégis azon dolgoznak, hogy ez a tevékenység láthatóvá váljon. Ez a partnerségi ajánlat csak egy a számos támogatási forma közül, hiszen Hargita Megye Tanácsának civil pályázatain keresztül is számos kezdeményezés nyert már el támogatást ebben a témában

– mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

László Csongor, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója rámutatott, hogy a támogatás célja egy olyan jövőkép megvalósítása, amelyben legalább ezer gyermek kerül közelebb a lovas életformához.

– Ez nem egy hagyományos pályázat, hanem egy közvetlen támogatási forma, amelyhez elegendő egy partneri nyilatkozat benyújtása, határidők nélkül. A támogatás a szervezési költségeket, felszerelésbeszerzést, versenyek és gyermekprogramok lebonyolítását segítheti, akár több ezer lej értékben. A legnagyobb rendezvények támogatása elérheti a több tízezer lejt is

– hangsúlyozta László Csongor.

Hargita Megye Tanácsa és a Vidékfejlesztési Egyesület korábban is jelentős szerepet vállalt a lovas élet fejlesztésében. Támogatást nyújtottak többek között a lovasterápia, a fogathajtás, a lovas turizmus és a hagyományőrző programok működtetéséhez. Jelenleg Hargita megye hét helyszínén érhető el lovasterápia, és több mint ezer gyermek lovagol rendszeresen a térségben.

A most meghirdetett támogatás nem pályázati formában történik, hanem egy gyorsabb és egyszerűbb eljárás keretében. Az érdeklődő egyesületeknek elegendő partneri nyilatkozatot benyújtaniuk e-mailben, amely alapján az egyesület elbírálja a kérelmet, és meghatározza a támogatás összegét.

A programmal kapcsolatos információkért jelentkezzenek e-mailben a [email protected] és [email protected] címeken, vagy hívják a 0752 654 960-as telefonszámot. Minden beérkezett kérelmet egyenként bírál el az egyesület vezetősége, a pénzügyi támogatás mértékét pedig egy belső pontozási rendszer alapján határozzák meg.

Bátorítjuk a megyében működő valamennyi lovas tevékenységet végző egyesületet, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, és keressenek partnerségi együttműködéseket a lovassportok és lovas hagyományok fejlesztésére, illetve népszerűsítésére.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Kiadta a munkakezdési parancsot Hargita Megye Tanácsa

Mint ismert, több középületre nyert támogatást Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR).

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszeredában a Temesvári sugárúton található egykori fogászati rendelő épületének fognak neki. Hargita Megye Tanácsa hétfőn, június 23-án adta ki a munkakezdési parancsot a kivitelezőnek. 2024 júniusában írták alá a tervezési és kivitelezési szerződést a Render Bau Construct Kft., a Tigra-Will Kft. és a Horvart Atelier Kft. cégtársulással.

Korábban már kiköltöztek az épületben működő intézmények. A Hargita Megyei Kulturális Központ a Márton Áron Kulturális Központban folytatja a tevékenységét a munkálatok alatt, a Hargita Népe szerkesztősége a Márton Áron utcába költözött, a Gyermek Mentálhigiéniás Központ egy része a kórház járóbeteg rendelőjének épületében fog működni a továbbiakban, másik része a Jégpálya negyedi orvosi rendelőben.

A beruházás értéke 14,14 millió lej áfa nélkül, amelyből az elszámolható támogatás 8,89 millió lej. A kivitelezés várhatóan 2026 június végére fejeződhet be.

A projekt célja az épület felújítása, korszerűsítése és bővítése annak érdekében, hogy az épület a munkálatok befejeztével megfeleljen a funkcionalitási és építészeti minőségi követelményeknek, valamint a felhasznált anyagok és technológiák korszerűségi elvárásainak.

A kivitelezésre váró munkálatok között szerepelnek: a villamos hálózat, a fűtési rendszer és a hőszigetelés korszerűsítése, a tetőszerkezet javítása, az épület megerősítése és vízszigetelése, napelemek telepítése, a meglévő járdák teljes felújítása és új védőjárdák kialakítása az épület körül, felvonó telepítése az épület keleti oldalán, az udvari bejáratok javítása, a gyalogos- és gépjárműforgalmi bejáratok korszerűsítése, valamint tíz parkolóhely kialakítása.

– Nehéz időszakot élünk, éppen ezért most még fontosabb, hogy meg tudjuk valósítani azokat a beruházásokat, amelyekre a Helyreállítási Alapból már elnyertük a finanszírozást. A sikeres pályázatok és tervezés után következik a kézzelfogható munka. Ezen projektekre a támogatást DALI-fázisban kaptuk meg, azóta jelentősen megnőttek a költségek (30-40 százalék), megterheli a megyei költségvetést is, ennek ellenére bízom benne, ezeket a közberuházásokat véghez tudjuk vinni. Az viszont, hogy az RMDSZ kormányon maradt, és megkapta a Fejlesztési Minisztérium koordinálását, bizakodással tölt el, hogy továbbra is hatékonyan tudjuk képviselni a helyi közösség érdekeit, és támogatni tudjuk a regionális fejlesztést

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Tájékoztatták a felcsíki polgármestereket

Csíkszentdomokoson tartott tájékoztatót Hargita Megye Tanácsának Műszaki igazgatóságának kollégái és a tervező a felcsíki települések vezetőinek.

A 19 kilométeres szakasz tervei 50 százalékban készültek el. A Csíkdánfalvát Balánbányáig összekötő megyei besorolású út felújításának finanszírozására a Regionális Operatív Programban készülnek pályázni idén, ehhez pedig szükséges, hogy elkészüljenek a tervek nyár végéig.

– Azt kértem a tervezőtől és a műszakis kollégáktól, hogy kéthetente terepen is egyeztessenek polgármesterekkel és a helyi igényeket minél jobban beépítsék már a tervezés során. Olyan munkálatot kell kiviteleznünk, amely a helyi közösségnek elsősorban megfelelő és őket szolgálja ki. Szép út lesz, amely leveszi az európai útról a terhelés egyrészét és kerékpárutakat is fogunk építeni – mondta el Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025 június 20.

Az akut agyi érkatasztrófa megelőzéséhez szükséges eszközökkel szerelnék fel a megyei kórházat

Jóváhagyták egy új projekt benyújtását az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek ellátásához szükséges felszerelesék beszerzésére.

Hargita Megye Tanácsának testülete június 20-án, pénteken tartott rendkívüli online ülésen hagyta jóvá azt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház által benyújtandó pályázatot, melynek célja egy integrált struktúra kialakítása az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek fogadására és ellátására, az Egészségügyi Programban.

A projekt teljes értéke 9,8 millió lej, és Hargita Megye Tanácsával partnerségben kerül benyújtásra. Általános célja az orvosi szolgáltatások minőségének javítása a szélütés (stroke) esetében, valamint a kritikus állapotú betegek hozzáférésének javítása ezekhez a szolgáltatásokhoz. Többek között számítógépes tomográf (CT) és mágneses rezonancia vizsgálatokra alkalmas gépet is beszereznének.

Az ülés másik sürgősségét az adta, hogy a testület jóvá kellett hagyja a jogi szolgáltatások beszerzési eljárásának elindítását, amely a Maros Megyei Törvényszék 120/2025-ös számú polgári ítélete elleni fellebbezés benyújtásához szükséges. Az ítélet a 1517/96/2015 számú perben született, és csak részben adott helyt a Hargita Megye Tanácsa által előterjesztett követeléseknek. A fellebbezés benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számított 10 nap.

A tanácsülés Hargita Megye Tanácsa Facebook oldalán tekinthető meg.

Csíkszereda, 2025. június 20.

Nemzetközi partnertalálkozót tartottak a vállalkozói oktatás fejlesztéséért

Június 17–18. között Hargita Megye Tanácsának szervezésében került sor a SEE – Fenntartható vállalkozói oktatás című Interreg Europe projekt harmadik nemzetközi partnertalálkozójára Csíkszeredában.

A SEE projekt (2024–2028) célja, hogy hosszú távon javítsa a partnerországok regionális szakpolitikai eszközeit a vállalkozói oktatás területén, hozzájárulva a fiatal generáció versenyképességének és alkalmazkodóképességének erősítéséhez.

Az eseményre hat európai országból érkeztek szakpolitikai döntéshozók, szakértők és oktatási szereplők azzal a céllal, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a 21. századi ún. „soft” készségek fejlesztésének lehetőségeiről, különösen a vállalkozói oktatás keretén belül.

A rendezvény első napján a partnerek olyan nemzetközileg is releváns jó gyakorlatokat ismertettek, amelyek saját térségükben már bizonyították hatékonyságukat a vállalkozói szemlélet formálásában és a készségek gyakorlatorientált fejlesztésében. Ezt követően egy interaktív tematikus műhelymunka keretében a résztvevők közösen járták körül a soft készségek fejlesztésének szükségleteit, valamint a különböző oktatási szinteken alkalmazható gyakorlati módszereket. A műhely zárásaként olyan konkrét ajánlások is megfogalmazódtak, amelyek hozzájárulhatnak a partnerrégiók szakpolitikai eszközeinek fejlesztéséhez.

A második nap fókuszában a helyi jó gyakorlatok álltak. A résztvevők tanulmányi látogatás keretében ismerkedtek meg a „Karriered most kezdődik!” című pályaorientációs programmal, amelyet Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége (ADEHAR) működtet, osztályfőnöki órák keretében támogatva a diákokat az önismeret, a vállalkozásindítás és a pályaválasztás terén.

Ezt követően a csoport ellátogatott a székelyudvarhelyi Hargita Business Center vállalkozói inkubátorházba, ahol megismerkedett a „Future Makers” nevű kezdeményezéssel is, amely középiskolás fiatalok vállalkozói szemléletének formálását célozza meg.

A találkozó egyik legfontosabb tanulsága, hogy a különböző európai régiókban már sikeresen alkalmazott jó gyakorlatok valódi átadási és adaptálási potenciállal rendelkeznek, hozzájárulva ezáltal az oktatáspolitikai eszközök korszerűsítéséhez és a fiatal generációk gyakorlati készségeinek célzott fejlesztéséhez.

Hargita Megye Tanácsa számára az esemény nemcsak szervezési szempontból volt sikeres, hanem megerősítette a megye elkötelezettségét az innovatív, jövőorientált oktatáspolitikák iránt.

További részletek:

https://hargitamegye.ro/wp-content/uploads/2025/05/SEE-projekt-HU.pdf

https://www.facebook.com/interregeuropesee

Csíkszereda, 2025. június 20.

Partnerségi ajánlatot hirdet Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete a lovas programok támogatására

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete 2025-ben kiemelt figyelmet fordít a lovas hagyományok, a lovassport és a turizmus támogatására. Június 23-án, hétfőn sajtótájékoztatón ismertették azt a partnerségi lehetőséget, amelyre a megyében működő egyesületek jelentkezhetnek lovas események szervezése kapcsán. A partnerség társszervezési lehetőséget és pénzügyi támogatást is jelent.

A részleteket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint László Csongor, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója ismertette.

Az összesen 115 ezer lej értékű partnerségi ajánlat célja, hogy közösen erősítsék a lovas élet szerepét, különös hangsúlyt fektetve a gyermekek bevonására, a hagyományőrzésre és a sporttevékenységek láthatóvá tételére.

A lovas egyesületek a partnerségi keretből rendezvények szervezésére, versenyek lebonyolítására, gyermekprogramok megvalósítására, valamint szükséges felszerelések biztosítására igényelhetnek támogatást.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, valamint a Vidékfejlesztési Egyesület elnöki tisztségét Bíró Barna-Botond megbízásából ellátó vezető kiemelte, hogy a lovas tevékenységek támogatásához közösségi összefogásra van szükség, legyen szó versenysportról, fogathajtásról, terápiáról vagy közösségi eseményekről.

–  A lovassport nemcsak fizikai tevékenység, hanem identitás- és hagyományőrző erő is. Ezért olyan támogatási formát szeretnének kínálni, amely segíti azokat az egyesületeket is, amelyeknek kevés erőforrás áll rendelkezésükre, de mégis azon dolgoznak, hogy ez a tevékenység láthatóvá váljon. Ez a partnerségi ajánlat csak egy a számos támogatási forma közül, hiszen Hargita Megye Tanácsának civil pályázatain keresztül is számos kezdeményezés nyert már el támogatást ebben a témában

– mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

László Csongor, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója rámutatott, hogy a támogatás célja egy olyan jövőkép megvalósítása, amelyben legalább ezer gyermek kerül közelebb a lovas életformához.

– Ez nem egy hagyományos pályázat, hanem egy közvetlen támogatási forma, amelyhez elegendő egy partneri nyilatkozat benyújtása, határidők nélkül. A támogatás a szervezési költségeket, felszerelésbeszerzést, versenyek és gyermekprogramok lebonyolítását segítheti, akár több ezer lej értékben. A legnagyobb rendezvények támogatása elérheti a több tízezer lejt is

– hangsúlyozta László Csongor.

Hargita Megye Tanácsa és a Vidékfejlesztési Egyesület korábban is jelentős szerepet vállalt a lovas élet fejlesztésében. Támogatást nyújtottak többek között a lovasterápia, a fogathajtás, a lovas turizmus és a hagyományőrző programok működtetéséhez. Jelenleg Hargita megye hét helyszínén érhető el lovasterápia, és több mint ezer gyermek lovagol rendszeresen a térségben.

A most meghirdetett támogatás nem pályázati formában történik, hanem egy gyorsabb és egyszerűbb eljárás keretében. Az érdeklődő egyesületeknek elegendő partneri nyilatkozatot benyújtaniuk e-mailben, amely alapján az egyesület elbírálja a kérelmet, és meghatározza a támogatás összegét.

A programmal kapcsolatos információkért jelentkezzenek e-mailben a [email protected] és [email protected] címeken, vagy hívják a 0752 654 960-as telefonszámot. Minden beérkezett kérelmet egyenként bírál el az egyesület vezetősége, a pénzügyi támogatás mértékét pedig egy belső pontozási rendszer alapján határozzák meg.

Bátorítjuk a megyében működő valamennyi lovas tevékenységet végző egyesületet, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, és keressenek partnerségi együttműködéseket a lovassportok és lovas hagyományok fejlesztésére, illetve népszerűsítésére.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Kiadta a munkakezdési parancsot Hargita Megye Tanácsa

Mint ismert, több középületre nyert támogatást Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR).

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszeredában a Temesvári sugárúton található egykori fogászati rendelő épületének fognak neki. Hargita Megye Tanácsa hétfőn, június 23-án adta ki a munkakezdési parancsot a kivitelezőnek. 2024 júniusában írták alá a tervezési és kivitelezési szerződést a Render Bau Construct Kft., a Tigra-Will Kft. és a Horvart Atelier Kft. cégtársulással.

Korábban már kiköltöztek az épületben működő intézmények. A Hargita Megyei Kulturális Központ a Márton Áron Kulturális Központban folytatja a tevékenységét a munkálatok alatt, a Hargita Népe szerkesztősége a Márton Áron utcába költözött, a Gyermek Mentálhigiéniás Központ egy része a kórház járóbeteg rendelőjének épületében fog működni a továbbiakban, másik része a Jégpálya negyedi orvosi rendelőben.

A beruházás értéke 14,14 millió lej áfa nélkül, amelyből az elszámolható támogatás 8,89 millió lej. A kivitelezés várhatóan 2026 június végére fejeződhet be.

A projekt célja az épület felújítása, korszerűsítése és bővítése annak érdekében, hogy az épület a munkálatok befejeztével megfeleljen a funkcionalitási és építészeti minőségi követelményeknek, valamint a felhasznált anyagok és technológiák korszerűségi elvárásainak.

A kivitelezésre váró munkálatok között szerepelnek: a villamos hálózat, a fűtési rendszer és a hőszigetelés korszerűsítése, a tetőszerkezet javítása, az épület megerősítése és vízszigetelése, napelemek telepítése, a meglévő járdák teljes felújítása és új védőjárdák kialakítása az épület körül, felvonó telepítése az épület keleti oldalán, az udvari bejáratok javítása, a gyalogos- és gépjárműforgalmi bejáratok korszerűsítése, valamint tíz parkolóhely kialakítása.

– Nehéz időszakot élünk, éppen ezért most még fontosabb, hogy meg tudjuk valósítani azokat a beruházásokat, amelyekre a Helyreállítási Alapból már elnyertük a finanszírozást. A sikeres pályázatok és tervezés után következik a kézzelfogható munka. Ezen projektekre a támogatást DALI-fázisban kaptuk meg, azóta jelentősen megnőttek a költségek (30-40 százalék), megterheli a megyei költségvetést is, ennek ellenére bízom benne, ezeket a közberuházásokat véghez tudjuk vinni. Az viszont, hogy az RMDSZ kormányon maradt, és megkapta a Fejlesztési Minisztérium koordinálását, bizakodással tölt el, hogy továbbra is hatékonyan tudjuk képviselni a helyi közösség érdekeit, és támogatni tudjuk a regionális fejlesztést

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 23.

Tájékoztatták a felcsíki polgármestereket

Csíkszentdomokoson tartott tájékoztatót Hargita Megye Tanácsának Műszaki igazgatóságának kollégái és a tervező a felcsíki települések vezetőinek.

A 19 kilométeres szakasz tervei 50 százalékban készültek el. A Csíkdánfalvát Balánbányáig összekötő megyei besorolású út felújításának finanszírozására a Regionális Operatív Programban készülnek pályázni idén, ehhez pedig szükséges, hogy elkészüljenek a tervek nyár végéig.

– Azt kértem a tervezőtől és a műszakis kollégáktól, hogy kéthetente terepen is egyeztessenek polgármesterekkel és a helyi igényeket minél jobban beépítsék már a tervezés során. Olyan munkálatot kell kiviteleznünk, amely a helyi közösségnek elsősorban megfelelő és őket szolgálja ki. Szép út lesz, amely leveszi az európai útról a terhelés egyrészét és kerékpárutakat is fogunk építeni – mondta el Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025 június 20.

Az akut agyi érkatasztrófa megelőzéséhez szükséges eszközökkel szerelnék fel a megyei kórházat

Jóváhagyták egy új projekt benyújtását az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek ellátásához szükséges felszerelesék beszerzésére.

Hargita Megye Tanácsának testülete június 20-án, pénteken tartott rendkívüli online ülésen hagyta jóvá azt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház által benyújtandó pályázatot, melynek célja egy integrált struktúra kialakítása az akut agyi érkatasztrófában szenvedő kritikus állapotú betegek fogadására és ellátására, az Egészségügyi Programban.

A projekt teljes értéke 9,8 millió lej, és Hargita Megye Tanácsával partnerségben kerül benyújtásra. Általános célja az orvosi szolgáltatások minőségének javítása a szélütés (stroke) esetében, valamint a kritikus állapotú betegek hozzáférésének javítása ezekhez a szolgáltatásokhoz. Többek között számítógépes tomográf (CT) és mágneses rezonancia vizsgálatokra alkalmas gépet is beszereznének.

Az ülés másik sürgősségét az adta, hogy a testület jóvá kellett hagyja a jogi szolgáltatások beszerzési eljárásának elindítását, amely a Maros Megyei Törvényszék 120/2025-ös számú polgári ítélete elleni fellebbezés benyújtásához szükséges. Az ítélet a 1517/96/2015 számú perben született, és csak részben adott helyt a Hargita Megye Tanácsa által előterjesztett követeléseknek. A fellebbezés benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számított 10 nap.

A tanácsülés Hargita Megye Tanácsa Facebook oldalán tekinthető meg.

Csíkszereda, 2025. június 20.

Nemzetközi partnertalálkozót tartottak a vállalkozói oktatás fejlesztéséért

Június 17–18. között Hargita Megye Tanácsának szervezésében került sor a SEE – Fenntartható vállalkozói oktatás című Interreg Europe projekt harmadik nemzetközi partnertalálkozójára Csíkszeredában.

A SEE projekt (2024–2028) célja, hogy hosszú távon javítsa a partnerországok regionális szakpolitikai eszközeit a vállalkozói oktatás területén, hozzájárulva a fiatal generáció versenyképességének és alkalmazkodóképességének erősítéséhez.

Az eseményre hat európai országból érkeztek szakpolitikai döntéshozók, szakértők és oktatási szereplők azzal a céllal, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a 21. századi ún. „soft” készségek fejlesztésének lehetőségeiről, különösen a vállalkozói oktatás keretén belül.

A rendezvény első napján a partnerek olyan nemzetközileg is releváns jó gyakorlatokat ismertettek, amelyek saját térségükben már bizonyították hatékonyságukat a vállalkozói szemlélet formálásában és a készségek gyakorlatorientált fejlesztésében. Ezt követően egy interaktív tematikus műhelymunka keretében a résztvevők közösen járták körül a soft készségek fejlesztésének szükségleteit, valamint a különböző oktatási szinteken alkalmazható gyakorlati módszereket. A műhely zárásaként olyan konkrét ajánlások is megfogalmazódtak, amelyek hozzájárulhatnak a partnerrégiók szakpolitikai eszközeinek fejlesztéséhez.

A második nap fókuszában a helyi jó gyakorlatok álltak. A résztvevők tanulmányi látogatás keretében ismerkedtek meg a „Karriered most kezdődik!” című pályaorientációs programmal, amelyet Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége (ADEHAR) működtet, osztályfőnöki órák keretében támogatva a diákokat az önismeret, a vállalkozásindítás és a pályaválasztás terén.

Ezt követően a csoport ellátogatott a székelyudvarhelyi Hargita Business Center vállalkozói inkubátorházba, ahol megismerkedett a „Future Makers” nevű kezdeményezéssel is, amely középiskolás fiatalok vállalkozói szemléletének formálását célozza meg.

A találkozó egyik legfontosabb tanulsága, hogy a különböző európai régiókban már sikeresen alkalmazott jó gyakorlatok valódi átadási és adaptálási potenciállal rendelkeznek, hozzájárulva ezáltal az oktatáspolitikai eszközök korszerűsítéséhez és a fiatal generációk gyakorlati készségeinek célzott fejlesztéséhez.

Hargita Megye Tanácsa számára az esemény nemcsak szervezési szempontból volt sikeres, hanem megerősítette a megye elkötelezettségét az innovatív, jövőorientált oktatáspolitikák iránt.

További részletek:

https://hargitamegye.ro/wp-content/uploads/2025/05/SEE-projekt-HU.pdf

https://www.facebook.com/interregeuropesee

Csíkszereda, 2025. június 20.