Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus”

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van”

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást”

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos” igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link

Kreatív fafeldolgozás, fenntartható faépítészet, innovatív megoldások és utánpótlás Székelyföldön  

Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön címmel szervezett fórumot Hargita megye Fejlesztési Ügynöksége november másodikán a megyeháza márványtermében.

Az egész napos esemény alatt négy panel beszélgetésre került sor, , ami magába foglalta a fából való építkezést, innovációkat, lehetőségeket, buktatókat, valamint a fafeldolgozás, mint kreatív iparág potenciálját is boncolgatták, végül az eseményt pedig a jövő generációira és az utánpótlásra koncentrálva zárták.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy itthon kell hasznosítani a kivágott és kitermelt fákat, nem pedig nyersanyagként elszállítani a megyéből, hiszen ez egy környezetbarát és megújuló energiaforrásból származó építkezési anyag. Általa szebbé tudjuk tenni Székelyföldet. Hozzátette: — Hargita Megye Tanácsa a kiemelt helyen kezeli az épített örökséget, az a célunk, hogy a úgy tervezzen mindenki épületet, hogy az illeszkedjen a falu vagy a város összképébe. Ezzel a szakmai találkozóval egybekötött fórummal igazából újra előveszünk több régi félbeszakadt programot, amelyeket a jogszabályok miatt nem tudtunk végigvinni, ilyen volt például a Modern Székely Ház projekt.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, hogy a fórum abból a célból jött létre, hogy olyan szakembereket, érintetteket szólítsanak meg, akik minden nap foglalkoznak a fafeldolgozással és a fából való építkezéssel.

Hozzátette, hogy a fából való építkezés, maga a fa kérdése óriási gazdasági szempontot takar ma Hargita megyében, ezért is kell beszélnünk róla és gondolkodnunk azon, hogy a jövőbeli utánpótlást hogy tudjuk biztosítani.

Az első panelbeszélgetésen a fából való építkezés jelenlegi helyzetéről beszéltek olyan jeles szakemberek, mint Köllő Miklós és Esztány Győző építészek, valamint helyi vállalkozók  Györfi Botond Attila , a Celiqum vezérigazgatója és Kádár Rezső, a ProWood Cluster menedzsere. A faépítészet régió szintű hatékony alkalmazásáról, a lehetőségekről és korlátokról is szó esett ebben az ökológiai szempontból is fontos területen.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta, hogy a régi épületek, csűröket nem lebontani kellene, hanem hasznosítani, új rendeletést adni számukra.

„Én örülnék annak, ha minél többen megengedhetnék Hargita megyében maguknak azt, hogy fából, kőből, természetes anyagokból építkezzenek, habár nem ez a legolcsóbb, de ez a legegészségesebb és a legharmonikusabb környezetet tudja biztosítani a családoknak. A mai nap megerősített abban, hogy a régi hagyományos csűröket és építészetet meg kell védeni és a mai kornak megfelelő új rendeltetést adni számukra, hiszen ezeknek nagy szimbolikus és eszmei értéke van.”

Ezt követően a fából való építkezés innovációi, lehetőségeiről és buktatóiról beszélgetett Kádár Rezső a ProWood Cluster menedzsere, Vaszi Benedek építész, dr. Melles Előd erdőmérnök, Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal vezetője és András Róbert a Csíkszentmiklósi Közbirtokosság elnöke. Újabb és újabb innovációk jelennek meg, az új technológiák és anyagok hozzájárulásáról osztották meg nézeteiket a fenntartható faépítészet fejlődése érdekében a meghívottak.

A fafeldolgozásról, mint kreatív iparágról beszélgetett János Ferdinánd, a Garden Proiect igazgatója, Balázs Gyöngyi- sales manager és Korondi Árcsó designer, Bács Titanilla Mária tervező, Kisné Portik Irén író.   Ezen a beszélgetésen fókuszban a fafeldolgozás, mint kreatív iparág állt, a faanyagot számos kreatív módon lehet felhasználni akár dekorációként, vagy az építészetben is.

A fórumot egy olyan panelbeszélgetéssel zárták, amely a jövőre koncentrál és az utánpótlásra, Korodi Szabolcs építész és Both Gyárfás Csaba, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója osztotta meg gondolatait. Elmondásuk szerint a jövő generációk számára kulcsfontosságú, hogy átvegyék a faiparban és a faépítészet területén rejlő tudást. Megvitatták, hogy hogyan lehet a tapasztalatokat és mesterséget átadni a fiataloknak, és hogyan lehet ösztönözni őket a fenntartható faépítészet iránti érdeklődésre.

Az első Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön fórum sikerrel zárult, hasznos és alkalmazható ötletek, gondolatok hangzottak el, több szempontból megközelítve a fenntartható faépítészet és a kreatív fafeldolgozás lehetőségeit, buktatóit és az innovatív eszközök alkalmazásairól a fafeldolgozásban.

Csíkszereda, 2023. október 3.

Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus”

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van”

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást”

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos” igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link

Kreatív fafeldolgozás, fenntartható faépítészet, innovatív megoldások és utánpótlás Székelyföldön  

Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön címmel szervezett fórumot Hargita megye Fejlesztési Ügynöksége november másodikán a megyeháza márványtermében.

Az egész napos esemény alatt négy panel beszélgetésre került sor, , ami magába foglalta a fából való építkezést, innovációkat, lehetőségeket, buktatókat, valamint a fafeldolgozás, mint kreatív iparág potenciálját is boncolgatták, végül az eseményt pedig a jövő generációira és az utánpótlásra koncentrálva zárták.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy itthon kell hasznosítani a kivágott és kitermelt fákat, nem pedig nyersanyagként elszállítani a megyéből, hiszen ez egy környezetbarát és megújuló energiaforrásból származó építkezési anyag. Általa szebbé tudjuk tenni Székelyföldet. Hozzátette: — Hargita Megye Tanácsa a kiemelt helyen kezeli az épített örökséget, az a célunk, hogy a úgy tervezzen mindenki épületet, hogy az illeszkedjen a falu vagy a város összképébe. Ezzel a szakmai találkozóval egybekötött fórummal igazából újra előveszünk több régi félbeszakadt programot, amelyeket a jogszabályok miatt nem tudtunk végigvinni, ilyen volt például a Modern Székely Ház projekt.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, hogy a fórum abból a célból jött létre, hogy olyan szakembereket, érintetteket szólítsanak meg, akik minden nap foglalkoznak a fafeldolgozással és a fából való építkezéssel.

Hozzátette, hogy a fából való építkezés, maga a fa kérdése óriási gazdasági szempontot takar ma Hargita megyében, ezért is kell beszélnünk róla és gondolkodnunk azon, hogy a jövőbeli utánpótlást hogy tudjuk biztosítani.

Az első panelbeszélgetésen a fából való építkezés jelenlegi helyzetéről beszéltek olyan jeles szakemberek, mint Köllő Miklós és Esztány Győző építészek, valamint helyi vállalkozók  Györfi Botond Attila , a Celiqum vezérigazgatója és Kádár Rezső, a ProWood Cluster menedzsere. A faépítészet régió szintű hatékony alkalmazásáról, a lehetőségekről és korlátokról is szó esett ebben az ökológiai szempontból is fontos területen.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta, hogy a régi épületek, csűröket nem lebontani kellene, hanem hasznosítani, új rendeletést adni számukra.

„Én örülnék annak, ha minél többen megengedhetnék Hargita megyében maguknak azt, hogy fából, kőből, természetes anyagokból építkezzenek, habár nem ez a legolcsóbb, de ez a legegészségesebb és a legharmonikusabb környezetet tudja biztosítani a családoknak. A mai nap megerősített abban, hogy a régi hagyományos csűröket és építészetet meg kell védeni és a mai kornak megfelelő új rendeltetést adni számukra, hiszen ezeknek nagy szimbolikus és eszmei értéke van.”

Ezt követően a fából való építkezés innovációi, lehetőségeiről és buktatóiról beszélgetett Kádár Rezső a ProWood Cluster menedzsere, Vaszi Benedek építész, dr. Melles Előd erdőmérnök, Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal vezetője és András Róbert a Csíkszentmiklósi Közbirtokosság elnöke. Újabb és újabb innovációk jelennek meg, az új technológiák és anyagok hozzájárulásáról osztották meg nézeteiket a fenntartható faépítészet fejlődése érdekében a meghívottak.

A fafeldolgozásról, mint kreatív iparágról beszélgetett János Ferdinánd, a Garden Proiect igazgatója, Balázs Gyöngyi- sales manager és Korondi Árcsó designer, Bács Titanilla Mária tervező, Kisné Portik Irén író.   Ezen a beszélgetésen fókuszban a fafeldolgozás, mint kreatív iparág állt, a faanyagot számos kreatív módon lehet felhasználni akár dekorációként, vagy az építészetben is.

A fórumot egy olyan panelbeszélgetéssel zárták, amely a jövőre koncentrál és az utánpótlásra, Korodi Szabolcs építész és Both Gyárfás Csaba, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója osztotta meg gondolatait. Elmondásuk szerint a jövő generációk számára kulcsfontosságú, hogy átvegyék a faiparban és a faépítészet területén rejlő tudást. Megvitatták, hogy hogyan lehet a tapasztalatokat és mesterséget átadni a fiataloknak, és hogyan lehet ösztönözni őket a fenntartható faépítészet iránti érdeklődésre.

Az első Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön fórum sikerrel zárult, hasznos és alkalmazható ötletek, gondolatok hangzottak el, több szempontból megközelítve a fenntartható faépítészet és a kreatív fafeldolgozás lehetőségeit, buktatóit és az innovatív eszközök alkalmazásairól a fafeldolgozásban.

Csíkszereda, 2023. október 3.

Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus”

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van”

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást”

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos” igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link

Kreatív fafeldolgozás, fenntartható faépítészet, innovatív megoldások és utánpótlás Székelyföldön  

Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön címmel szervezett fórumot Hargita megye Fejlesztési Ügynöksége november másodikán a megyeháza márványtermében.

Az egész napos esemény alatt négy panel beszélgetésre került sor, , ami magába foglalta a fából való építkezést, innovációkat, lehetőségeket, buktatókat, valamint a fafeldolgozás, mint kreatív iparág potenciálját is boncolgatták, végül az eseményt pedig a jövő generációira és az utánpótlásra koncentrálva zárták.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy itthon kell hasznosítani a kivágott és kitermelt fákat, nem pedig nyersanyagként elszállítani a megyéből, hiszen ez egy környezetbarát és megújuló energiaforrásból származó építkezési anyag. Általa szebbé tudjuk tenni Székelyföldet. Hozzátette: — Hargita Megye Tanácsa a kiemelt helyen kezeli az épített örökséget, az a célunk, hogy a úgy tervezzen mindenki épületet, hogy az illeszkedjen a falu vagy a város összképébe. Ezzel a szakmai találkozóval egybekötött fórummal igazából újra előveszünk több régi félbeszakadt programot, amelyeket a jogszabályok miatt nem tudtunk végigvinni, ilyen volt például a Modern Székely Ház projekt.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, hogy a fórum abból a célból jött létre, hogy olyan szakembereket, érintetteket szólítsanak meg, akik minden nap foglalkoznak a fafeldolgozással és a fából való építkezéssel.

Hozzátette, hogy a fából való építkezés, maga a fa kérdése óriási gazdasági szempontot takar ma Hargita megyében, ezért is kell beszélnünk róla és gondolkodnunk azon, hogy a jövőbeli utánpótlást hogy tudjuk biztosítani.

Az első panelbeszélgetésen a fából való építkezés jelenlegi helyzetéről beszéltek olyan jeles szakemberek, mint Köllő Miklós és Esztány Győző építészek, valamint helyi vállalkozók  Györfi Botond Attila , a Celiqum vezérigazgatója és Kádár Rezső, a ProWood Cluster menedzsere. A faépítészet régió szintű hatékony alkalmazásáról, a lehetőségekről és korlátokról is szó esett ebben az ökológiai szempontból is fontos területen.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta, hogy a régi épületek, csűröket nem lebontani kellene, hanem hasznosítani, új rendeletést adni számukra.

„Én örülnék annak, ha minél többen megengedhetnék Hargita megyében maguknak azt, hogy fából, kőből, természetes anyagokból építkezzenek, habár nem ez a legolcsóbb, de ez a legegészségesebb és a legharmonikusabb környezetet tudja biztosítani a családoknak. A mai nap megerősített abban, hogy a régi hagyományos csűröket és építészetet meg kell védeni és a mai kornak megfelelő új rendeltetést adni számukra, hiszen ezeknek nagy szimbolikus és eszmei értéke van.”

Ezt követően a fából való építkezés innovációi, lehetőségeiről és buktatóiról beszélgetett Kádár Rezső a ProWood Cluster menedzsere, Vaszi Benedek építész, dr. Melles Előd erdőmérnök, Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal vezetője és András Róbert a Csíkszentmiklósi Közbirtokosság elnöke. Újabb és újabb innovációk jelennek meg, az új technológiák és anyagok hozzájárulásáról osztották meg nézeteiket a fenntartható faépítészet fejlődése érdekében a meghívottak.

A fafeldolgozásról, mint kreatív iparágról beszélgetett János Ferdinánd, a Garden Proiect igazgatója, Balázs Gyöngyi- sales manager és Korondi Árcsó designer, Bács Titanilla Mária tervező, Kisné Portik Irén író.   Ezen a beszélgetésen fókuszban a fafeldolgozás, mint kreatív iparág állt, a faanyagot számos kreatív módon lehet felhasználni akár dekorációként, vagy az építészetben is.

A fórumot egy olyan panelbeszélgetéssel zárták, amely a jövőre koncentrál és az utánpótlásra, Korodi Szabolcs építész és Both Gyárfás Csaba, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója osztotta meg gondolatait. Elmondásuk szerint a jövő generációk számára kulcsfontosságú, hogy átvegyék a faiparban és a faépítészet területén rejlő tudást. Megvitatták, hogy hogyan lehet a tapasztalatokat és mesterséget átadni a fiataloknak, és hogyan lehet ösztönözni őket a fenntartható faépítészet iránti érdeklődésre.

Az első Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön fórum sikerrel zárult, hasznos és alkalmazható ötletek, gondolatok hangzottak el, több szempontból megközelítve a fenntartható faépítészet és a kreatív fafeldolgozás lehetőségeit, buktatóit és az innovatív eszközök alkalmazásairól a fafeldolgozásban.

Csíkszereda, 2023. október 3.

Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus”

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van”

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást”

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos” igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link

Kreatív fafeldolgozás, fenntartható faépítészet, innovatív megoldások és utánpótlás Székelyföldön  

Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön címmel szervezett fórumot Hargita megye Fejlesztési Ügynöksége november másodikán a megyeháza márványtermében.

Az egész napos esemény alatt négy panel beszélgetésre került sor, , ami magába foglalta a fából való építkezést, innovációkat, lehetőségeket, buktatókat, valamint a fafeldolgozás, mint kreatív iparág potenciálját is boncolgatták, végül az eseményt pedig a jövő generációira és az utánpótlásra koncentrálva zárták.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy itthon kell hasznosítani a kivágott és kitermelt fákat, nem pedig nyersanyagként elszállítani a megyéből, hiszen ez egy környezetbarát és megújuló energiaforrásból származó építkezési anyag. Általa szebbé tudjuk tenni Székelyföldet. Hozzátette: — Hargita Megye Tanácsa a kiemelt helyen kezeli az épített örökséget, az a célunk, hogy a úgy tervezzen mindenki épületet, hogy az illeszkedjen a falu vagy a város összképébe. Ezzel a szakmai találkozóval egybekötött fórummal igazából újra előveszünk több régi félbeszakadt programot, amelyeket a jogszabályok miatt nem tudtunk végigvinni, ilyen volt például a Modern Székely Ház projekt.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, hogy a fórum abból a célból jött létre, hogy olyan szakembereket, érintetteket szólítsanak meg, akik minden nap foglalkoznak a fafeldolgozással és a fából való építkezéssel.

Hozzátette, hogy a fából való építkezés, maga a fa kérdése óriási gazdasági szempontot takar ma Hargita megyében, ezért is kell beszélnünk róla és gondolkodnunk azon, hogy a jövőbeli utánpótlást hogy tudjuk biztosítani.

Az első panelbeszélgetésen a fából való építkezés jelenlegi helyzetéről beszéltek olyan jeles szakemberek, mint Köllő Miklós és Esztány Győző építészek, valamint helyi vállalkozók  Györfi Botond Attila , a Celiqum vezérigazgatója és Kádár Rezső, a ProWood Cluster menedzsere. A faépítészet régió szintű hatékony alkalmazásáról, a lehetőségekről és korlátokról is szó esett ebben az ökológiai szempontból is fontos területen.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta, hogy a régi épületek, csűröket nem lebontani kellene, hanem hasznosítani, új rendeletést adni számukra.

„Én örülnék annak, ha minél többen megengedhetnék Hargita megyében maguknak azt, hogy fából, kőből, természetes anyagokból építkezzenek, habár nem ez a legolcsóbb, de ez a legegészségesebb és a legharmonikusabb környezetet tudja biztosítani a családoknak. A mai nap megerősített abban, hogy a régi hagyományos csűröket és építészetet meg kell védeni és a mai kornak megfelelő új rendeltetést adni számukra, hiszen ezeknek nagy szimbolikus és eszmei értéke van.”

Ezt követően a fából való építkezés innovációi, lehetőségeiről és buktatóiról beszélgetett Kádár Rezső a ProWood Cluster menedzsere, Vaszi Benedek építész, dr. Melles Előd erdőmérnök, Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal vezetője és András Róbert a Csíkszentmiklósi Közbirtokosság elnöke. Újabb és újabb innovációk jelennek meg, az új technológiák és anyagok hozzájárulásáról osztották meg nézeteiket a fenntartható faépítészet fejlődése érdekében a meghívottak.

A fafeldolgozásról, mint kreatív iparágról beszélgetett János Ferdinánd, a Garden Proiect igazgatója, Balázs Gyöngyi- sales manager és Korondi Árcsó designer, Bács Titanilla Mária tervező, Kisné Portik Irén író.   Ezen a beszélgetésen fókuszban a fafeldolgozás, mint kreatív iparág állt, a faanyagot számos kreatív módon lehet felhasználni akár dekorációként, vagy az építészetben is.

A fórumot egy olyan panelbeszélgetéssel zárták, amely a jövőre koncentrál és az utánpótlásra, Korodi Szabolcs építész és Both Gyárfás Csaba, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója osztotta meg gondolatait. Elmondásuk szerint a jövő generációk számára kulcsfontosságú, hogy átvegyék a faiparban és a faépítészet területén rejlő tudást. Megvitatták, hogy hogyan lehet a tapasztalatokat és mesterséget átadni a fiataloknak, és hogyan lehet ösztönözni őket a fenntartható faépítészet iránti érdeklődésre.

Az első Építsünk Fából – Fenntartható faépítészet és kreatív fafeldolgozás Székelyföldön fórum sikerrel zárult, hasznos és alkalmazható ötletek, gondolatok hangzottak el, több szempontból megközelítve a fenntartható faépítészet és a kreatív fafeldolgozás lehetőségeit, buktatóit és az innovatív eszközök alkalmazásairól a fafeldolgozásban.

Csíkszereda, 2023. október 3.