Gazdasági lehetőségek
A hazai gazdaság a jelenlegi gazdasági világválság hatására súlyos gondokkal küzd: egyre gyorsul az infláció, erőteljesen hanyatlik a belföldi termelés, ijesztő mértékben növekszik a munkanélküliség, a költségvetési hiány, és gondok jelentkeznek a fizetési mérlegben is. Hargita megye gazdasága, mint a romániai gazdaság szerves része, sem mentes a makroökonomiai hatásoktól: a termelés és az export szintje jelentősen csökkent, a munkanélküliség a mindenapi élet meghatározó jelensége lett.
IPAR
Az erdő adta azt a csereterméket, amellyel az itt megtelepedett lakosság az életvitelhez szükséges más portékát -gabonát, más termékeket- főleg a Keleti-Kárpátokon kívüli szomszédságból (Csík és Gyergyó), illetve Belső-Erdélyből beszerezhette. A 20. század első évtizedeiben már üzemszerű volt az erdőkitermelés, sajnos megfontolatlanul, gondatlanul végezték. Ma is a megye egyik vezető ipari ágazatának tekinthető a fakitermelés és –feldolgozás, valamint a bútoripar, amelynek központjai Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Galócás és Maroshévíz.
Hosszú ideig a kitermelő iparról is el lehetett mondani azt, hogy a megye egyik fontos erőforrása. A balánbányai rézérc, a lövétei vasérc, a parajdi só, a Székelykeresztúr-környéki metángáz, a borszéki szén, a tölgyesi urántartalmú érc és a vulkáni lánc lejtőin kibontott andezitbányák még a 70-es években merész tervek alapjául szolgáltak, de alig 10-15 év múltán kiderült, hogy ezek túl merészeknek bizonyultak, ugyanis vagy a tartalékok merültek ki, vagy az alkalmazott technológia avult el. A szentkeresztbányai vasmű kohóit tápláló lövétei vasbánya a 80-as évek elején kimerült, fenntartását sok év óta szociális megfontolások indokolták csupán; a réztartalmú ércet kitermelő balánbányai bányavállalat egy új, jelentős réztartalmú bánya nyitásával ideig-óráig az ország egyik jelentős bányakitermelése lehetett; a parajdi kősó ipari feldolgozásra, illetve másodrendű fogyasztásra szánt termelése egyre inkább beszűkült, helybéli feldolgozásának soha sem készültek komoly és indokolt tervei. A borszéki kőszén, bár kiváló minőségű, a kitermelési lehetőségek korlátozottak. A kőbányák, illetve a kaolin és a dolomitok bányászata az országos beruházások, illetve a kohászati és vasfeldolgozó ipar relatív stagnálása miatt takarékon üzemelve próbálnak fennmaradni.
A konfekció-, textil- és cipőipar sem mentes a gazdasági válság hatásaitól. Az elmúlt periodus viszonylagos fellendülését visszaesés követte, főként a külföldi megrendelők piaci helyzete romlásának következményeként.
Az élelmiszeripar (tejfeldolgozás, ásványvíztöltődék, húsipari egységek) viszonylagos szinten maradása, fejlesztése továbbtervezhető.
MEZŐGAZDASÁG
A megye hagyományos gazdasági ágazata a mezőgazdaság. Hargita megye mezőgazdasági területe 406,4 ezer ha, amelyből 92,7 ezer ha szántóterület, azaz egy főre számítva mintegy 1,15 ha. A 312,3 ezer ha legelő megfelelelő feltételeket teremt az állattenyésztésnek, mely a lakossság egyik fő megélhetési formáját jelenti ma is. A természeti adottságoknak megfelelően változnak a termesztett növényfajták is, így Székelyuvarhely és Székelykeresztúr környékén a gabonafélék, zöldségfélék, cukorrépa, valamint a burgonya termesztését részesítik előnyben. Csík, Gyergyó, Maroshévíz környékén az őszi búza, árpa, burgonya és cukorrépa termesztésén van a fő hangsúly. Az állattenyésztés most is az egyik fő tevékenységet jelenti, dacára annak, hogy az állatállomány az utóbbi időben jelentős mértékben csökkent.
KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
A kiskereskedelem az utóbbi időben egyre csökkkenő tendenciát mutat, a költségvetési támogatások, az áruforgalmi illeték –főleg az alapélelmiszerek esetében- szintjének fenntartása hátrányosan befolyásolják a vállalkozások nyereségteremtő képességét, valamint a lakosság vásárlóerejét.
A zöldség és a gyümölcs hagyományos piacokon való forgalmazása erőteljesen csökkent, főleg a környéken termesztett fajták esetében, miközben növekedett az importból származó termékek hányada.
A kisebb –főleg élelmiszert forgalmazó– üzletek a kezdeti fellendülés után erőteljes hayatlásnak indultak, nagyon sok ilyen jellegű üzlet bezárt, egyrészt a vásárlóerő csökkenése, másrészt a nagyáruházak erőszakos terjeszkedésének köszönhetően.
A helyi gazdasági erősségek tekintetében Hargita megye a jövőben több tényező kiaknázásásra számíthat:
1.szolgáltatások fejlesztése, főleg a lakossági szolgáltatások, a mikro-, kis- és középvállakozások részéről;
2.hagyományos mezőgazdasági termékek termesztése és forgalmazása a régióban és az országban, kisebb vállalkozások révén;
3.a turizmus, főleg a gyógy- és agroturizmus fejlesztése a meglevő természeti erőforrások felhasználása révén.