Közel 70 program várja az érdeklődőket a XX. Hargitai Megyenapokon

Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít a XX. alkalommal megszervezésre kerülő Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat. Az esemény a Pünkösdi ünnepségek motto alatt fut.

Május 7-én, kedden sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője és Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője a csíkszeredai megyeházán.

Az idei programkínálattal a helyi közösségeknek, fiataljainknak és a pünkösdi búcsúra érkezőknek szeretnék megmutatni Hargita megye értékeit és egyben egy maradandó élményt nyújtani.

Idén közel 70 program várja megyeszerte az érdeklődőket, amely közül 14 gyerekprogram lesz, 20 tájház bemutató különböző közösségi programokkal és konferenciával. Fő szervező Hargita Megye Tanácsa és alintézményei, valamint más megyebeli szervezetek is bekapcsolódnak a programsorozatba.

Emellett kiállítások, előadó-művészeti produkciók, könyvbemutató, rendhagyó irodalomóra, kirándulások is a program részét képezik.

A programok 50%-nál az ifjúság is célcsoport, a programok 10%-nál lesz valamilyen gasztronómiai program is. A 67 programból 24 kétnyelvű, 2 program román nyelvű. A programok 39% szól román anyanyelvűeknek is. Térségi lebontásban Csík-térségben 10 településen 30 program lesz, Udvarhelyszéken 17 településen 25 program, Gyergyó térségben pedig 8 településen 12 program várható.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte a jelenlévőket és kifejtette, hogy olyan változatos és gazdag értékktárral rendelkezünk, melyre büszkék vagyunk és ezt meg szeretnénk mutatni a nagyvilágnak is. Az ilyen programsorozatok erre nagyon jó alkalmat kínálnak.

„Számunkra egyik legnagyobb érték a közösség, így a három térség, a kulturális központok együttműködésben vesznek részt a megyenapok szervezésében. A programkínálat egyaránt szól a Hargita megyei embereknek és a pünkösdi ünnepkörre a megyénkbe latogató vendégeknek is. Olyan időtöltést kínálunk, amely által mindenki szívébe zárhat egy darabot az itteni emberekből, kultúrából, mindabból ami meghatároz minket.”  – fejtette ki az alelnök.

Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője egyben a rendezvény koordinátora kifejtette, az online tér adta lehetőségekkel ebben az évben nagyon hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Ami régen több időt és energiát vett igénybe, az most jobban működik. Röviden ismertette a Csík-térségi programokat, kiemelve a pünkösdi ünnepkör köré szerveződő programokat, a Csűrdöngölőt, a Pünkösdi vásárt, a Pro Hargita-díj átadását, az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválját, a XIX. Erdélyi Táncházzenészek Találkozóját.

„A program összeállításánál fontos szempont volt, hogy figyelembe vegyük a közönség igényeit, erős támpontot jelentett a pünkösdi ünnepkör, ezért lett a programsorozat mottója is a Pünkösdi ünnepségek. A vallási ünnepkör mellett számos esemény kapcsolódik hozzá, legyen szó népi kultúráról vagy természeti örökség megismeréséről. ”

Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője is ismertette az Udvarhelyszéki főbb programokat, amely tekintetében kiemelkedő a tájházak köré szerveződő események, mesterségbemutatók és harmadik alkalommal megszervezésre kerülő Jó gyakorlatok a tájházak működtetésében című konferencia.

Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője 17 programot koordinál a térségben, néhány program nyelvi korlátok nélkül elérhető. Az idei kínálatban kicsitől nagyig mindenki megtalálja a számára megfelelőt, koncertek, színház vagy kiállítások, fotókiállítások keretében.

A Kájoni János Megyei Könyvtár évek óta bekapcsolódik a szervezésbe. Gyulai Arthur, a könyvtár igazgatójának elmondása szerint ebben az évben is izgalmas könyvbemutatókkal, bábelőadásokkal készülnek.

A szervezők tájékoztatása szerint a teljes programsorozotot egészében a Visit Harghita oldalán lehet böngészni – link , valamint az erre létrehozott facebook oldalon, amely a következő linken található: https://www.facebook.com/megyenapok .

Csíkszereda, 2024. május 7.

A bulgáriai Gabrovoban tartottak partnertalálkozót a Green Youth Empowerment projekt tagjaival áprilisban. A jövő zöldmunkahelyeinek megteremtését is célzó program eseményén négy szervezet és nyolc intézmény volt jelen Szlovéniából, Görögországból, Magyarországról, Bulgáriából, Spanyolországból, Olaszországból, Litvániából, Hargita megyét pedig a megyei tanács két munkatársa képviselte.

A Green Youth Empowerment projekt fő célja, hogy támogassa a fiatalokat a jövő zöld munkahelyeinek megteremtésében a zöld európai társadalomban, a Covid-19-válságra adott polgári válaszként. A projekt további céljai közé tartozik az, hogy elősegítse a fiatalok Európa zöld jövőjével és a zöldmunkahelyekkel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételét helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

A bulgáriai Gabrovoban tartott találkozó első napján meglátogatták Etar szabadtéri etnográfiaia múzeumot, ahol a gabrovo-i hagyományos kézműves mesterségeket mutatja be, és azt, hogyan használták a víz hajtóerejét. A város a Yantra folyó mentén alakult ki, és a víz volt az, ami a múltban a Balkán-térség egyik legnagyobb ipari központjává segítette a várost. Ezután a város önkormányzatához látogattak, ahol Mariya Yozova, a polgármesterasszony helyettese ismertette Gabrovo-t, jelenlegi projektjeit, látvánnyosságait és zöld projektjeit a csapatának segítségével. A jelen lévő partnerországok képviselői pedig bemutatták a projekttel kapcsolatos feladataikat, tevékenységüket, a projekt elveinek a helyi lehetőségekhez való illesztésének lehetőségeit.

Gabrovoban hangsúlyt fektetnek az utcai világítás energiatakarékos korszerűsítésére, a levegő minőségének ellenőrzésére és megőrzésére digitális eszközök által. Továbbá egy olyan rendszert is bevezettek, ami lehetővé teszi a hulladékanyag visszavásárlását.

Ezután a Humor és Szatíra múzeumot látogatták meg, ahol egy külön termet alakítottak ki arra, hogy interaktív módon neveljék a gyermekeket környezettudatosságra, szelektív hulladékgyűjtésre és komposztálásra.

A második nap első megállója az ipari múzeum volt, ahol a gabrovo-i termelés történelmével ismerkedhettek meg, valamint az elmúlt évtizedekben történt fejlesztésekkel.

Következőként egy helyi feltörekvő startup céget látogattak meg. A Senstate egy környezettechnológiai vállalat, ami adatvezérelt környezetvédelmi és intelligens városi megoldásokat kínál a városok és önkormányzatok környezeti stabilitásának és hatékonyságának javítására a nettó nulla átmenet érdekében. Valós idejű adatokat gyűjt az alkalmazásuk, amely alapján képes előre jelezni és megoldást is kínálni a környezetkárosító tényezőkre, mint a légszennyezés, vízszennyezés és közlekedés tekintetében.

Délután bomazhite-i a Legends vendégházhoz látogattak, ami a zöld turizmust népszerűsíti. A festői környezetben elhelyezkedő falu ma már kevés lakossal rendelkezik, de minden évben számos vendége van. Rositsa Bakardjieva, a ház tulajdonosa elmondta, hogy sokan szeretnek ide járni, elszabadulni egy kicsit a várostól és újra a megtalálni a közös hangot a természettel. Egy helyi turisztikai ügynök, Yonka Bakardjieva ismertette a helyhez kapcsolódó legendákat.

A vendégház szobái tematikusan vannak kialakítva, így mindenki megtalálhatja a hozzá leginkább illőt.

 A megyei tanács projektben részt vevő két tagja számos olyan jó példával tért haza Bulgáriából, amelyet itthon is lehet hasznosítani annak érdekében, hogy Hargita megye egy fenntartható, helyi vállalkozásokat erősítő és munkahelyteremtő régióvá fejlődjön.

Csíkszereda, 2024. május 6.

Az Európai intézmények nyílt napján, majus 4-én Hargita megye is képviseltette magát. Székely termék kóstolóval és a Hargita megyei turisztikai lehetőségekkel csalogatta standjához a látogatókat megyénk delegációja.

#Brüsszel #OpenDay #NyíltNap #RégiókEurópaiBizottsága

Végéhez ért a romák nemzetközi világnapja alkalmából szervezett háromállomásos Rafi Lajos-est sorozat, melyet Hargita Megyei Tanács szervezett. Az eseménysorozat szervezésében és kivitelezésében a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport mellett a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, és Gyergyószárhegy Polgármesteri Hivatala is szerepet vállalt. Az eseménysorozat mindhárom állomásán előadóként, beszélgető partnerként vett rész Ferenczi Attila költő és irodalmár, a Salamon Ernő Elméleti Líceum igazgatója, aki Rafi Lajos gyermekkori barátjaként mesélt Rafi Lajos életörténetéről, valamint arról, hogy miként is alakult, bontakozott ki Rafi Lajos költői életpályája és költői világa. A beszélgetések során Ambrus Dorottya magyar irodalom szakos tanár szakmai megközelítésben beszélt a Rafi Lajos költészetében jelenlévő kettőségekről és annak lehetőségéről, hogy a költő művei miként alkalmazhatóak a mai oktatási rendszerben. Barabás Blanka fiatal költőként a saját és a Rafi Lajos versei közötti párhuzamokat hangsúlyozta, valamint arról is beszélt, hogy miként tud napjainkban egy fiatal költő azonosulni a Rafi Lajos-versekben fellelhető útkeresés, vívódások, művészi kibontakozás problémával.

Fontos megemlíteni, hogy Hargita Megye Tanácsának figyelmét Rafi Lajos munkásságának fontosságára Borbély András esztéta, kritikus, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport tagja hívta fel, aki mindhárom emlékest során moderátori szerepet vállalt. Tovább javasolta, hogy Rafi jelentőségének méltó szakmai értékeléséhez, szövegei tágabb körű értelmezéséhez és kontextualizálásához szükséges lenne létrehozni egy új irodalomtörténeti kategóriát, az erdélyi magyar-roma irodalomét, amelynek Rafi Lajos Ábrahám Jánossal együtt alapítója. Az eseményeken kihangsúlyozták, hogy Rafi Lajos költészetére alapvetően a kettősségek jellemzőek, amelyben a gábor cigány székely környezetben élve, bádogos mesterséget művelő költőként, a családapa és művész társadalmi szerepei között őrlődve élte életét, kereste útját. Amint Ferenczi Attila, a 2017-ben a Polis Kiadó gondozásában megjelent Halottként él az Isten című gyűjteményes kötet előszavában fogalmaz: „Rafi Lajos nem volt sem eléggé cigány, sem eléggé magyar, és ez a vívódás meghatározóvá vált nem csak életében, de költészetében is.”

A Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén megszervezett eseményt követően Csíkszeredában a Zengő térben került sor meghitt hangulatú emlékestekre. Az eseménysorozat április 26-án, pénteken Gyergyószárhegyen ért véget, amelynek keretében Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadására is sor került.

A szervezők igyekeztek teret adni a fiatal roma tehetségek számára is a megmutatkozásra, ugyanis Barabás Blanka költő mellett Székelyudvarhelyen Isztojka Máté mesemondó, a nagyapai örökségből merítkezve mesélt cigány népmeséket a résztvevőknek. Csíkszeredában Joni Renáta fuvolajátékával bűvölte el a résztvevőket, míg Gyergyószárhegyen Gábor Mihály szavalta el Rafi Lajos Güdüci február című versét. Az eseménysorozat másik kuriózuma a Truba-moll zenekar produkciója volt, akik a gyergyószárhegyi esemény keretében többek között Rafi Lajos megzenésített verseivel emelték az est színvonalát.

Az eseménysorozatok közül elmondható, hogy talán a záróesemény örült a legnagyobb érdeklődésnek, amelyen a Rafi költészete iránt érdeklődők mellett a helyi intézmények képviselői, Rafi Lajos barátai és családtagjai is részt vettek.

Az eseménysorozat zárómomentuma volt Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadása Rafi Lajos családtagjainak. A Kájoni János-díj Hargita Megye Tanácsának a kiemelkedő művészeti tevékenységért kiosztandó díja, amely azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotótevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.

A Hargita Megye Tanácsa által átadott díj – Rafi Lajos munkásságának méltó elismerése mellett – a 2023 év végén elfogadott Hargita megyei roma stratégia irányelveibe is illeszkedik, a Hargita megyében élő roma közösségek kulturális elismerésének folyamatában legalábbis szimbolikus mérföldkőnek számít.

Csíkszereda, 2024. április 29.

Közös teherviselésre van szükség minden EU tagország részéről a nagyragadozók okozta károk megtérítésére

Románia szegénységi bizonyítványa és gyávasága a Ro-Alert rendszer. A medvék jelenléte települések belterületein nem elfogadható. Emberi életek vannak veszélyben, jelentős anyagi károkat okoznak a gazdáknak, az állam pedig továbbra sem szavatolja az emberi élet védelmét – fejtette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, április 23-i sajtótájékoztatón.

A megyei tanács elnöke bemutatta azt a jelentést, amelyet múlt héten, április 17-én szavazott meg a Régiók Európai Bizottsága Brüsszelben. Borboly Csaba, mint a Régiók Európai Bizottságának jelentéstevője 2012-től állandó tagja a bizottságnak, jelenlegi jelentése pedig sorban a tízedik, amit elkészített és megszavazott a bizottság.

A jelenlegi jelentés Borboly Csaba második raportőri munkája, amely a medveproblémával foglalkozik. A 2018-ban elfogadott jelentésben már szerepelt, hogy a tagállami szinten van hatáskör a medveprobléma kezelésére, ezt az élőhelyvédelmi irányelv 14. és 16. cikkelye is támogatja:

https://cor.borbolycsaba.ro/

A múlt héten elfogadott jelentés sarkalatos pontjait ismertette Borboly Csaba, ahol online csatlakozott Valeria Salvatori, a római székhelyű Alkalmazott Ökológia Intézet (Institute of Applied Ecology, IEA) képviselője, amely intézet az Európai Bizottság megbízásából a medveprobléma nagyobb társadalmi részvétellel történő kezelését próbálja elősegíteni.

Tekintettel arra, hogy a nagyragadozók által okozott támadások és károk száma 2018 óta is folyamatosan növekedett nyilvánvalóvá vált az új jelentés elkészítése.

Az új jelentés kiemeli, hogy a beérni egyezményt módosítani kell, hogy egyes fajok védettségi helyzetét újraértékeljék, hogy lehetővé tegyek a fajok együttélését és az szavatolják az emberi élet és károk védelmét is.

Egy másik felvetett kérdés az volt, hogy a nagyragadozók által az állatállományban és a terményekben okozott károk megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására irányuló intézkedések 100%-os uniós finanszírozására van szükség, valamint elegendő, bürokráciamentes forrás biztosítására a vidéki közösségek támogatására, különösen azokban az esetekben, ahol a nagyragadozók veszélye fennáll.

Mint azt többször is kijelentett a megyei tanács elnöke, a nagyragadozók jelenléte a települések belterületein súlyos problémát jelent, ami ellen a mai napig nem sikerült megoldást találni. Az olyan területi megoldások, mint a villanypásztor nem hatékonyak, néhány térségspecifikus példától, mint Tusnádfürdő, eltekintve. Ezt azonban mindenhol nem lehet alkalmazni. Ez mellett a juhászkutyák alkalmazása sem megoldás. Egyrészt nem veszi figyelembe a munkakutyák jólétét, másrészt veszélyt jelentenek az emberre és a hegyvidéki, vidéki turizmust is veszélyeztetik.

A probléma megoldását gátolja az EUROSTAT-adatok hiánya, így konkrét adatok nélkül nehéz valós tényekre alapozva döntéseket meghozni.

– Ezen jelentés révén olyan kérdésekkel tudtunk foglalkozni, amelyekkel a politikusoknak nem volt bátorságuk foglalkozni. A bukaresti döntéshozók félelme és a városi legendák akadályozzák a nagyragadozókkal való együttélés kezelésével, kompenzálásával és megelőzésével kapcsolatos döntések meghozatalát – tette hozzá Borboly Csaba.

Hargita megyét újraválasztották, hogy folytassa a nagyragadozókkal foglalkozó regionális platform munkáját, amelyre először 2019-ben került sor itt, és amelynek célja, hogy megoldásokat találjon a nagyragadozók okozta problémákra Európa-szerte.

Valeria Salvatori ezzel kapcsolatban nagyra értékelte annak fontosságát, hogy együtt kell dolgozni az emberek és a nagyragadozók együttélésének problémájára olyan megoldásokat találni, amelyek egészséges és fenntartható légkört eredményeznek. Megemlítette azt is, hogy a partnerség a regionális platformon keresztül elmélyül a helyzetbe, hogy intézkedéseket javasoljon az olyan konkrét helyzetek megoldására, mint amilyen Hargita megyében is fennáll.

Borboly Csaba eddigi tevékenysége és jelenlegi raportőri munkájának folyamata az alábbi linken tanulmányozható:

https://cor.borbolycsaba.ro/

Csíkszereda, 2024. április 23.

Közel 70 program várja az érdeklődőket a XX. Hargitai Megyenapokon

Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít a XX. alkalommal megszervezésre kerülő Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat. Az esemény a Pünkösdi ünnepségek motto alatt fut.

Május 7-én, kedden sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője és Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője a csíkszeredai megyeházán.

Az idei programkínálattal a helyi közösségeknek, fiataljainknak és a pünkösdi búcsúra érkezőknek szeretnék megmutatni Hargita megye értékeit és egyben egy maradandó élményt nyújtani.

Idén közel 70 program várja megyeszerte az érdeklődőket, amely közül 14 gyerekprogram lesz, 20 tájház bemutató különböző közösségi programokkal és konferenciával. Fő szervező Hargita Megye Tanácsa és alintézményei, valamint más megyebeli szervezetek is bekapcsolódnak a programsorozatba.

Emellett kiállítások, előadó-művészeti produkciók, könyvbemutató, rendhagyó irodalomóra, kirándulások is a program részét képezik.

A programok 50%-nál az ifjúság is célcsoport, a programok 10%-nál lesz valamilyen gasztronómiai program is. A 67 programból 24 kétnyelvű, 2 program román nyelvű. A programok 39% szól román anyanyelvűeknek is. Térségi lebontásban Csík-térségben 10 településen 30 program lesz, Udvarhelyszéken 17 településen 25 program, Gyergyó térségben pedig 8 településen 12 program várható.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte a jelenlévőket és kifejtette, hogy olyan változatos és gazdag értékktárral rendelkezünk, melyre büszkék vagyunk és ezt meg szeretnénk mutatni a nagyvilágnak is. Az ilyen programsorozatok erre nagyon jó alkalmat kínálnak.

„Számunkra egyik legnagyobb érték a közösség, így a három térség, a kulturális központok együttműködésben vesznek részt a megyenapok szervezésében. A programkínálat egyaránt szól a Hargita megyei embereknek és a pünkösdi ünnepkörre a megyénkbe latogató vendégeknek is. Olyan időtöltést kínálunk, amely által mindenki szívébe zárhat egy darabot az itteni emberekből, kultúrából, mindabból ami meghatároz minket.”  – fejtette ki az alelnök.

Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője egyben a rendezvény koordinátora kifejtette, az online tér adta lehetőségekkel ebben az évben nagyon hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Ami régen több időt és energiát vett igénybe, az most jobban működik. Röviden ismertette a Csík-térségi programokat, kiemelve a pünkösdi ünnepkör köré szerveződő programokat, a Csűrdöngölőt, a Pünkösdi vásárt, a Pro Hargita-díj átadását, az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválját, a XIX. Erdélyi Táncházzenészek Találkozóját.

„A program összeállításánál fontos szempont volt, hogy figyelembe vegyük a közönség igényeit, erős támpontot jelentett a pünkösdi ünnepkör, ezért lett a programsorozat mottója is a Pünkösdi ünnepségek. A vallási ünnepkör mellett számos esemény kapcsolódik hozzá, legyen szó népi kultúráról vagy természeti örökség megismeréséről. ”

Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője is ismertette az Udvarhelyszéki főbb programokat, amely tekintetében kiemelkedő a tájházak köré szerveződő események, mesterségbemutatók és harmadik alkalommal megszervezésre kerülő Jó gyakorlatok a tájházak működtetésében című konferencia.

Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője 17 programot koordinál a térségben, néhány program nyelvi korlátok nélkül elérhető. Az idei kínálatban kicsitől nagyig mindenki megtalálja a számára megfelelőt, koncertek, színház vagy kiállítások, fotókiállítások keretében.

A Kájoni János Megyei Könyvtár évek óta bekapcsolódik a szervezésbe. Gyulai Arthur, a könyvtár igazgatójának elmondása szerint ebben az évben is izgalmas könyvbemutatókkal, bábelőadásokkal készülnek.

A szervezők tájékoztatása szerint a teljes programsorozotot egészében a Visit Harghita oldalán lehet böngészni – link , valamint az erre létrehozott facebook oldalon, amely a következő linken található: https://www.facebook.com/megyenapok .

Csíkszereda, 2024. május 7.

A bulgáriai Gabrovoban tartottak partnertalálkozót a Green Youth Empowerment projekt tagjaival áprilisban. A jövő zöldmunkahelyeinek megteremtését is célzó program eseményén négy szervezet és nyolc intézmény volt jelen Szlovéniából, Görögországból, Magyarországról, Bulgáriából, Spanyolországból, Olaszországból, Litvániából, Hargita megyét pedig a megyei tanács két munkatársa képviselte.

A Green Youth Empowerment projekt fő célja, hogy támogassa a fiatalokat a jövő zöld munkahelyeinek megteremtésében a zöld európai társadalomban, a Covid-19-válságra adott polgári válaszként. A projekt további céljai közé tartozik az, hogy elősegítse a fiatalok Európa zöld jövőjével és a zöldmunkahelyekkel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételét helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

A bulgáriai Gabrovoban tartott találkozó első napján meglátogatták Etar szabadtéri etnográfiaia múzeumot, ahol a gabrovo-i hagyományos kézműves mesterségeket mutatja be, és azt, hogyan használták a víz hajtóerejét. A város a Yantra folyó mentén alakult ki, és a víz volt az, ami a múltban a Balkán-térség egyik legnagyobb ipari központjává segítette a várost. Ezután a város önkormányzatához látogattak, ahol Mariya Yozova, a polgármesterasszony helyettese ismertette Gabrovo-t, jelenlegi projektjeit, látvánnyosságait és zöld projektjeit a csapatának segítségével. A jelen lévő partnerországok képviselői pedig bemutatták a projekttel kapcsolatos feladataikat, tevékenységüket, a projekt elveinek a helyi lehetőségekhez való illesztésének lehetőségeit.

Gabrovoban hangsúlyt fektetnek az utcai világítás energiatakarékos korszerűsítésére, a levegő minőségének ellenőrzésére és megőrzésére digitális eszközök által. Továbbá egy olyan rendszert is bevezettek, ami lehetővé teszi a hulladékanyag visszavásárlását.

Ezután a Humor és Szatíra múzeumot látogatták meg, ahol egy külön termet alakítottak ki arra, hogy interaktív módon neveljék a gyermekeket környezettudatosságra, szelektív hulladékgyűjtésre és komposztálásra.

A második nap első megállója az ipari múzeum volt, ahol a gabrovo-i termelés történelmével ismerkedhettek meg, valamint az elmúlt évtizedekben történt fejlesztésekkel.

Következőként egy helyi feltörekvő startup céget látogattak meg. A Senstate egy környezettechnológiai vállalat, ami adatvezérelt környezetvédelmi és intelligens városi megoldásokat kínál a városok és önkormányzatok környezeti stabilitásának és hatékonyságának javítására a nettó nulla átmenet érdekében. Valós idejű adatokat gyűjt az alkalmazásuk, amely alapján képes előre jelezni és megoldást is kínálni a környezetkárosító tényezőkre, mint a légszennyezés, vízszennyezés és közlekedés tekintetében.

Délután bomazhite-i a Legends vendégházhoz látogattak, ami a zöld turizmust népszerűsíti. A festői környezetben elhelyezkedő falu ma már kevés lakossal rendelkezik, de minden évben számos vendége van. Rositsa Bakardjieva, a ház tulajdonosa elmondta, hogy sokan szeretnek ide járni, elszabadulni egy kicsit a várostól és újra a megtalálni a közös hangot a természettel. Egy helyi turisztikai ügynök, Yonka Bakardjieva ismertette a helyhez kapcsolódó legendákat.

A vendégház szobái tematikusan vannak kialakítva, így mindenki megtalálhatja a hozzá leginkább illőt.

 A megyei tanács projektben részt vevő két tagja számos olyan jó példával tért haza Bulgáriából, amelyet itthon is lehet hasznosítani annak érdekében, hogy Hargita megye egy fenntartható, helyi vállalkozásokat erősítő és munkahelyteremtő régióvá fejlődjön.

Csíkszereda, 2024. május 6.

Az Európai intézmények nyílt napján, majus 4-én Hargita megye is képviseltette magát. Székely termék kóstolóval és a Hargita megyei turisztikai lehetőségekkel csalogatta standjához a látogatókat megyénk delegációja.

#Brüsszel #OpenDay #NyíltNap #RégiókEurópaiBizottsága

Végéhez ért a romák nemzetközi világnapja alkalmából szervezett háromállomásos Rafi Lajos-est sorozat, melyet Hargita Megyei Tanács szervezett. Az eseménysorozat szervezésében és kivitelezésében a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport mellett a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, és Gyergyószárhegy Polgármesteri Hivatala is szerepet vállalt. Az eseménysorozat mindhárom állomásán előadóként, beszélgető partnerként vett rész Ferenczi Attila költő és irodalmár, a Salamon Ernő Elméleti Líceum igazgatója, aki Rafi Lajos gyermekkori barátjaként mesélt Rafi Lajos életörténetéről, valamint arról, hogy miként is alakult, bontakozott ki Rafi Lajos költői életpályája és költői világa. A beszélgetések során Ambrus Dorottya magyar irodalom szakos tanár szakmai megközelítésben beszélt a Rafi Lajos költészetében jelenlévő kettőségekről és annak lehetőségéről, hogy a költő művei miként alkalmazhatóak a mai oktatási rendszerben. Barabás Blanka fiatal költőként a saját és a Rafi Lajos versei közötti párhuzamokat hangsúlyozta, valamint arról is beszélt, hogy miként tud napjainkban egy fiatal költő azonosulni a Rafi Lajos-versekben fellelhető útkeresés, vívódások, művészi kibontakozás problémával.

Fontos megemlíteni, hogy Hargita Megye Tanácsának figyelmét Rafi Lajos munkásságának fontosságára Borbély András esztéta, kritikus, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport tagja hívta fel, aki mindhárom emlékest során moderátori szerepet vállalt. Tovább javasolta, hogy Rafi jelentőségének méltó szakmai értékeléséhez, szövegei tágabb körű értelmezéséhez és kontextualizálásához szükséges lenne létrehozni egy új irodalomtörténeti kategóriát, az erdélyi magyar-roma irodalomét, amelynek Rafi Lajos Ábrahám Jánossal együtt alapítója. Az eseményeken kihangsúlyozták, hogy Rafi Lajos költészetére alapvetően a kettősségek jellemzőek, amelyben a gábor cigány székely környezetben élve, bádogos mesterséget művelő költőként, a családapa és művész társadalmi szerepei között őrlődve élte életét, kereste útját. Amint Ferenczi Attila, a 2017-ben a Polis Kiadó gondozásában megjelent Halottként él az Isten című gyűjteményes kötet előszavában fogalmaz: „Rafi Lajos nem volt sem eléggé cigány, sem eléggé magyar, és ez a vívódás meghatározóvá vált nem csak életében, de költészetében is.”

A Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén megszervezett eseményt követően Csíkszeredában a Zengő térben került sor meghitt hangulatú emlékestekre. Az eseménysorozat április 26-án, pénteken Gyergyószárhegyen ért véget, amelynek keretében Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadására is sor került.

A szervezők igyekeztek teret adni a fiatal roma tehetségek számára is a megmutatkozásra, ugyanis Barabás Blanka költő mellett Székelyudvarhelyen Isztojka Máté mesemondó, a nagyapai örökségből merítkezve mesélt cigány népmeséket a résztvevőknek. Csíkszeredában Joni Renáta fuvolajátékával bűvölte el a résztvevőket, míg Gyergyószárhegyen Gábor Mihály szavalta el Rafi Lajos Güdüci február című versét. Az eseménysorozat másik kuriózuma a Truba-moll zenekar produkciója volt, akik a gyergyószárhegyi esemény keretében többek között Rafi Lajos megzenésített verseivel emelték az est színvonalát.

Az eseménysorozatok közül elmondható, hogy talán a záróesemény örült a legnagyobb érdeklődésnek, amelyen a Rafi költészete iránt érdeklődők mellett a helyi intézmények képviselői, Rafi Lajos barátai és családtagjai is részt vettek.

Az eseménysorozat zárómomentuma volt Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadása Rafi Lajos családtagjainak. A Kájoni János-díj Hargita Megye Tanácsának a kiemelkedő művészeti tevékenységért kiosztandó díja, amely azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotótevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.

A Hargita Megye Tanácsa által átadott díj – Rafi Lajos munkásságának méltó elismerése mellett – a 2023 év végén elfogadott Hargita megyei roma stratégia irányelveibe is illeszkedik, a Hargita megyében élő roma közösségek kulturális elismerésének folyamatában legalábbis szimbolikus mérföldkőnek számít.

Csíkszereda, 2024. április 29.

Közös teherviselésre van szükség minden EU tagország részéről a nagyragadozók okozta károk megtérítésére

Románia szegénységi bizonyítványa és gyávasága a Ro-Alert rendszer. A medvék jelenléte települések belterületein nem elfogadható. Emberi életek vannak veszélyben, jelentős anyagi károkat okoznak a gazdáknak, az állam pedig továbbra sem szavatolja az emberi élet védelmét – fejtette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, április 23-i sajtótájékoztatón.

A megyei tanács elnöke bemutatta azt a jelentést, amelyet múlt héten, április 17-én szavazott meg a Régiók Európai Bizottsága Brüsszelben. Borboly Csaba, mint a Régiók Európai Bizottságának jelentéstevője 2012-től állandó tagja a bizottságnak, jelenlegi jelentése pedig sorban a tízedik, amit elkészített és megszavazott a bizottság.

A jelenlegi jelentés Borboly Csaba második raportőri munkája, amely a medveproblémával foglalkozik. A 2018-ban elfogadott jelentésben már szerepelt, hogy a tagállami szinten van hatáskör a medveprobléma kezelésére, ezt az élőhelyvédelmi irányelv 14. és 16. cikkelye is támogatja:

https://cor.borbolycsaba.ro/

A múlt héten elfogadott jelentés sarkalatos pontjait ismertette Borboly Csaba, ahol online csatlakozott Valeria Salvatori, a római székhelyű Alkalmazott Ökológia Intézet (Institute of Applied Ecology, IEA) képviselője, amely intézet az Európai Bizottság megbízásából a medveprobléma nagyobb társadalmi részvétellel történő kezelését próbálja elősegíteni.

Tekintettel arra, hogy a nagyragadozók által okozott támadások és károk száma 2018 óta is folyamatosan növekedett nyilvánvalóvá vált az új jelentés elkészítése.

Az új jelentés kiemeli, hogy a beérni egyezményt módosítani kell, hogy egyes fajok védettségi helyzetét újraértékeljék, hogy lehetővé tegyek a fajok együttélését és az szavatolják az emberi élet és károk védelmét is.

Egy másik felvetett kérdés az volt, hogy a nagyragadozók által az állatállományban és a terményekben okozott károk megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására irányuló intézkedések 100%-os uniós finanszírozására van szükség, valamint elegendő, bürokráciamentes forrás biztosítására a vidéki közösségek támogatására, különösen azokban az esetekben, ahol a nagyragadozók veszélye fennáll.

Mint azt többször is kijelentett a megyei tanács elnöke, a nagyragadozók jelenléte a települések belterületein súlyos problémát jelent, ami ellen a mai napig nem sikerült megoldást találni. Az olyan területi megoldások, mint a villanypásztor nem hatékonyak, néhány térségspecifikus példától, mint Tusnádfürdő, eltekintve. Ezt azonban mindenhol nem lehet alkalmazni. Ez mellett a juhászkutyák alkalmazása sem megoldás. Egyrészt nem veszi figyelembe a munkakutyák jólétét, másrészt veszélyt jelentenek az emberre és a hegyvidéki, vidéki turizmust is veszélyeztetik.

A probléma megoldását gátolja az EUROSTAT-adatok hiánya, így konkrét adatok nélkül nehéz valós tényekre alapozva döntéseket meghozni.

– Ezen jelentés révén olyan kérdésekkel tudtunk foglalkozni, amelyekkel a politikusoknak nem volt bátorságuk foglalkozni. A bukaresti döntéshozók félelme és a városi legendák akadályozzák a nagyragadozókkal való együttélés kezelésével, kompenzálásával és megelőzésével kapcsolatos döntések meghozatalát – tette hozzá Borboly Csaba.

Hargita megyét újraválasztották, hogy folytassa a nagyragadozókkal foglalkozó regionális platform munkáját, amelyre először 2019-ben került sor itt, és amelynek célja, hogy megoldásokat találjon a nagyragadozók okozta problémákra Európa-szerte.

Valeria Salvatori ezzel kapcsolatban nagyra értékelte annak fontosságát, hogy együtt kell dolgozni az emberek és a nagyragadozók együttélésének problémájára olyan megoldásokat találni, amelyek egészséges és fenntartható légkört eredményeznek. Megemlítette azt is, hogy a partnerség a regionális platformon keresztül elmélyül a helyzetbe, hogy intézkedéseket javasoljon az olyan konkrét helyzetek megoldására, mint amilyen Hargita megyében is fennáll.

Borboly Csaba eddigi tevékenysége és jelenlegi raportőri munkájának folyamata az alábbi linken tanulmányozható:

https://cor.borbolycsaba.ro/

Csíkszereda, 2024. április 23.

Közel 70 program várja az érdeklődőket a XX. Hargitai Megyenapokon

Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít a XX. alkalommal megszervezésre kerülő Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat. Az esemény a Pünkösdi ünnepségek motto alatt fut.

Május 7-én, kedden sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője és Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője a csíkszeredai megyeházán.

Az idei programkínálattal a helyi közösségeknek, fiataljainknak és a pünkösdi búcsúra érkezőknek szeretnék megmutatni Hargita megye értékeit és egyben egy maradandó élményt nyújtani.

Idén közel 70 program várja megyeszerte az érdeklődőket, amely közül 14 gyerekprogram lesz, 20 tájház bemutató különböző közösségi programokkal és konferenciával. Fő szervező Hargita Megye Tanácsa és alintézményei, valamint más megyebeli szervezetek is bekapcsolódnak a programsorozatba.

Emellett kiállítások, előadó-művészeti produkciók, könyvbemutató, rendhagyó irodalomóra, kirándulások is a program részét képezik.

A programok 50%-nál az ifjúság is célcsoport, a programok 10%-nál lesz valamilyen gasztronómiai program is. A 67 programból 24 kétnyelvű, 2 program román nyelvű. A programok 39% szól román anyanyelvűeknek is. Térségi lebontásban Csík-térségben 10 településen 30 program lesz, Udvarhelyszéken 17 településen 25 program, Gyergyó térségben pedig 8 településen 12 program várható.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte a jelenlévőket és kifejtette, hogy olyan változatos és gazdag értékktárral rendelkezünk, melyre büszkék vagyunk és ezt meg szeretnénk mutatni a nagyvilágnak is. Az ilyen programsorozatok erre nagyon jó alkalmat kínálnak.

„Számunkra egyik legnagyobb érték a közösség, így a három térség, a kulturális központok együttműködésben vesznek részt a megyenapok szervezésében. A programkínálat egyaránt szól a Hargita megyei embereknek és a pünkösdi ünnepkörre a megyénkbe latogató vendégeknek is. Olyan időtöltést kínálunk, amely által mindenki szívébe zárhat egy darabot az itteni emberekből, kultúrából, mindabból ami meghatároz minket.”  – fejtette ki az alelnök.

Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője egyben a rendezvény koordinátora kifejtette, az online tér adta lehetőségekkel ebben az évben nagyon hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Ami régen több időt és energiát vett igénybe, az most jobban működik. Röviden ismertette a Csík-térségi programokat, kiemelve a pünkösdi ünnepkör köré szerveződő programokat, a Csűrdöngölőt, a Pünkösdi vásárt, a Pro Hargita-díj átadását, az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválját, a XIX. Erdélyi Táncházzenészek Találkozóját.

„A program összeállításánál fontos szempont volt, hogy figyelembe vegyük a közönség igényeit, erős támpontot jelentett a pünkösdi ünnepkör, ezért lett a programsorozat mottója is a Pünkösdi ünnepségek. A vallási ünnepkör mellett számos esemény kapcsolódik hozzá, legyen szó népi kultúráról vagy természeti örökség megismeréséről. ”

Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője is ismertette az Udvarhelyszéki főbb programokat, amely tekintetében kiemelkedő a tájházak köré szerveződő események, mesterségbemutatók és harmadik alkalommal megszervezésre kerülő Jó gyakorlatok a tájházak működtetésében című konferencia.

Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője 17 programot koordinál a térségben, néhány program nyelvi korlátok nélkül elérhető. Az idei kínálatban kicsitől nagyig mindenki megtalálja a számára megfelelőt, koncertek, színház vagy kiállítások, fotókiállítások keretében.

A Kájoni János Megyei Könyvtár évek óta bekapcsolódik a szervezésbe. Gyulai Arthur, a könyvtár igazgatójának elmondása szerint ebben az évben is izgalmas könyvbemutatókkal, bábelőadásokkal készülnek.

A szervezők tájékoztatása szerint a teljes programsorozotot egészében a Visit Harghita oldalán lehet böngészni – link , valamint az erre létrehozott facebook oldalon, amely a következő linken található: https://www.facebook.com/megyenapok .

Csíkszereda, 2024. május 7.

A bulgáriai Gabrovoban tartottak partnertalálkozót a Green Youth Empowerment projekt tagjaival áprilisban. A jövő zöldmunkahelyeinek megteremtését is célzó program eseményén négy szervezet és nyolc intézmény volt jelen Szlovéniából, Görögországból, Magyarországról, Bulgáriából, Spanyolországból, Olaszországból, Litvániából, Hargita megyét pedig a megyei tanács két munkatársa képviselte.

A Green Youth Empowerment projekt fő célja, hogy támogassa a fiatalokat a jövő zöld munkahelyeinek megteremtésében a zöld európai társadalomban, a Covid-19-válságra adott polgári válaszként. A projekt további céljai közé tartozik az, hogy elősegítse a fiatalok Európa zöld jövőjével és a zöldmunkahelyekkel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételét helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

A bulgáriai Gabrovoban tartott találkozó első napján meglátogatták Etar szabadtéri etnográfiaia múzeumot, ahol a gabrovo-i hagyományos kézműves mesterségeket mutatja be, és azt, hogyan használták a víz hajtóerejét. A város a Yantra folyó mentén alakult ki, és a víz volt az, ami a múltban a Balkán-térség egyik legnagyobb ipari központjává segítette a várost. Ezután a város önkormányzatához látogattak, ahol Mariya Yozova, a polgármesterasszony helyettese ismertette Gabrovo-t, jelenlegi projektjeit, látvánnyosságait és zöld projektjeit a csapatának segítségével. A jelen lévő partnerországok képviselői pedig bemutatták a projekttel kapcsolatos feladataikat, tevékenységüket, a projekt elveinek a helyi lehetőségekhez való illesztésének lehetőségeit.

Gabrovoban hangsúlyt fektetnek az utcai világítás energiatakarékos korszerűsítésére, a levegő minőségének ellenőrzésére és megőrzésére digitális eszközök által. Továbbá egy olyan rendszert is bevezettek, ami lehetővé teszi a hulladékanyag visszavásárlását.

Ezután a Humor és Szatíra múzeumot látogatták meg, ahol egy külön termet alakítottak ki arra, hogy interaktív módon neveljék a gyermekeket környezettudatosságra, szelektív hulladékgyűjtésre és komposztálásra.

A második nap első megállója az ipari múzeum volt, ahol a gabrovo-i termelés történelmével ismerkedhettek meg, valamint az elmúlt évtizedekben történt fejlesztésekkel.

Következőként egy helyi feltörekvő startup céget látogattak meg. A Senstate egy környezettechnológiai vállalat, ami adatvezérelt környezetvédelmi és intelligens városi megoldásokat kínál a városok és önkormányzatok környezeti stabilitásának és hatékonyságának javítására a nettó nulla átmenet érdekében. Valós idejű adatokat gyűjt az alkalmazásuk, amely alapján képes előre jelezni és megoldást is kínálni a környezetkárosító tényezőkre, mint a légszennyezés, vízszennyezés és közlekedés tekintetében.

Délután bomazhite-i a Legends vendégházhoz látogattak, ami a zöld turizmust népszerűsíti. A festői környezetben elhelyezkedő falu ma már kevés lakossal rendelkezik, de minden évben számos vendége van. Rositsa Bakardjieva, a ház tulajdonosa elmondta, hogy sokan szeretnek ide járni, elszabadulni egy kicsit a várostól és újra a megtalálni a közös hangot a természettel. Egy helyi turisztikai ügynök, Yonka Bakardjieva ismertette a helyhez kapcsolódó legendákat.

A vendégház szobái tematikusan vannak kialakítva, így mindenki megtalálhatja a hozzá leginkább illőt.

 A megyei tanács projektben részt vevő két tagja számos olyan jó példával tért haza Bulgáriából, amelyet itthon is lehet hasznosítani annak érdekében, hogy Hargita megye egy fenntartható, helyi vállalkozásokat erősítő és munkahelyteremtő régióvá fejlődjön.

Csíkszereda, 2024. május 6.

Az Európai intézmények nyílt napján, majus 4-én Hargita megye is képviseltette magát. Székely termék kóstolóval és a Hargita megyei turisztikai lehetőségekkel csalogatta standjához a látogatókat megyénk delegációja.

#Brüsszel #OpenDay #NyíltNap #RégiókEurópaiBizottsága

Végéhez ért a romák nemzetközi világnapja alkalmából szervezett háromállomásos Rafi Lajos-est sorozat, melyet Hargita Megyei Tanács szervezett. Az eseménysorozat szervezésében és kivitelezésében a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport mellett a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, és Gyergyószárhegy Polgármesteri Hivatala is szerepet vállalt. Az eseménysorozat mindhárom állomásán előadóként, beszélgető partnerként vett rész Ferenczi Attila költő és irodalmár, a Salamon Ernő Elméleti Líceum igazgatója, aki Rafi Lajos gyermekkori barátjaként mesélt Rafi Lajos életörténetéről, valamint arról, hogy miként is alakult, bontakozott ki Rafi Lajos költői életpályája és költői világa. A beszélgetések során Ambrus Dorottya magyar irodalom szakos tanár szakmai megközelítésben beszélt a Rafi Lajos költészetében jelenlévő kettőségekről és annak lehetőségéről, hogy a költő művei miként alkalmazhatóak a mai oktatási rendszerben. Barabás Blanka fiatal költőként a saját és a Rafi Lajos versei közötti párhuzamokat hangsúlyozta, valamint arról is beszélt, hogy miként tud napjainkban egy fiatal költő azonosulni a Rafi Lajos-versekben fellelhető útkeresés, vívódások, művészi kibontakozás problémával.

Fontos megemlíteni, hogy Hargita Megye Tanácsának figyelmét Rafi Lajos munkásságának fontosságára Borbély András esztéta, kritikus, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport tagja hívta fel, aki mindhárom emlékest során moderátori szerepet vállalt. Tovább javasolta, hogy Rafi jelentőségének méltó szakmai értékeléséhez, szövegei tágabb körű értelmezéséhez és kontextualizálásához szükséges lenne létrehozni egy új irodalomtörténeti kategóriát, az erdélyi magyar-roma irodalomét, amelynek Rafi Lajos Ábrahám Jánossal együtt alapítója. Az eseményeken kihangsúlyozták, hogy Rafi Lajos költészetére alapvetően a kettősségek jellemzőek, amelyben a gábor cigány székely környezetben élve, bádogos mesterséget művelő költőként, a családapa és művész társadalmi szerepei között őrlődve élte életét, kereste útját. Amint Ferenczi Attila, a 2017-ben a Polis Kiadó gondozásában megjelent Halottként él az Isten című gyűjteményes kötet előszavában fogalmaz: „Rafi Lajos nem volt sem eléggé cigány, sem eléggé magyar, és ez a vívódás meghatározóvá vált nem csak életében, de költészetében is.”

A Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén megszervezett eseményt követően Csíkszeredában a Zengő térben került sor meghitt hangulatú emlékestekre. Az eseménysorozat április 26-án, pénteken Gyergyószárhegyen ért véget, amelynek keretében Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadására is sor került.

A szervezők igyekeztek teret adni a fiatal roma tehetségek számára is a megmutatkozásra, ugyanis Barabás Blanka költő mellett Székelyudvarhelyen Isztojka Máté mesemondó, a nagyapai örökségből merítkezve mesélt cigány népmeséket a résztvevőknek. Csíkszeredában Joni Renáta fuvolajátékával bűvölte el a résztvevőket, míg Gyergyószárhegyen Gábor Mihály szavalta el Rafi Lajos Güdüci február című versét. Az eseménysorozat másik kuriózuma a Truba-moll zenekar produkciója volt, akik a gyergyószárhegyi esemény keretében többek között Rafi Lajos megzenésített verseivel emelték az est színvonalát.

Az eseménysorozatok közül elmondható, hogy talán a záróesemény örült a legnagyobb érdeklődésnek, amelyen a Rafi költészete iránt érdeklődők mellett a helyi intézmények képviselői, Rafi Lajos barátai és családtagjai is részt vettek.

Az eseménysorozat zárómomentuma volt Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadása Rafi Lajos családtagjainak. A Kájoni János-díj Hargita Megye Tanácsának a kiemelkedő művészeti tevékenységért kiosztandó díja, amely azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotótevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.

A Hargita Megye Tanácsa által átadott díj – Rafi Lajos munkásságának méltó elismerése mellett – a 2023 év végén elfogadott Hargita megyei roma stratégia irányelveibe is illeszkedik, a Hargita megyében élő roma közösségek kulturális elismerésének folyamatában legalábbis szimbolikus mérföldkőnek számít.

Csíkszereda, 2024. április 29.

Közös teherviselésre van szükség minden EU tagország részéről a nagyragadozók okozta károk megtérítésére

Románia szegénységi bizonyítványa és gyávasága a Ro-Alert rendszer. A medvék jelenléte települések belterületein nem elfogadható. Emberi életek vannak veszélyben, jelentős anyagi károkat okoznak a gazdáknak, az állam pedig továbbra sem szavatolja az emberi élet védelmét – fejtette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, április 23-i sajtótájékoztatón.

A megyei tanács elnöke bemutatta azt a jelentést, amelyet múlt héten, április 17-én szavazott meg a Régiók Európai Bizottsága Brüsszelben. Borboly Csaba, mint a Régiók Európai Bizottságának jelentéstevője 2012-től állandó tagja a bizottságnak, jelenlegi jelentése pedig sorban a tízedik, amit elkészített és megszavazott a bizottság.

A jelenlegi jelentés Borboly Csaba második raportőri munkája, amely a medveproblémával foglalkozik. A 2018-ban elfogadott jelentésben már szerepelt, hogy a tagállami szinten van hatáskör a medveprobléma kezelésére, ezt az élőhelyvédelmi irányelv 14. és 16. cikkelye is támogatja:

https://cor.borbolycsaba.ro/

A múlt héten elfogadott jelentés sarkalatos pontjait ismertette Borboly Csaba, ahol online csatlakozott Valeria Salvatori, a római székhelyű Alkalmazott Ökológia Intézet (Institute of Applied Ecology, IEA) képviselője, amely intézet az Európai Bizottság megbízásából a medveprobléma nagyobb társadalmi részvétellel történő kezelését próbálja elősegíteni.

Tekintettel arra, hogy a nagyragadozók által okozott támadások és károk száma 2018 óta is folyamatosan növekedett nyilvánvalóvá vált az új jelentés elkészítése.

Az új jelentés kiemeli, hogy a beérni egyezményt módosítani kell, hogy egyes fajok védettségi helyzetét újraértékeljék, hogy lehetővé tegyek a fajok együttélését és az szavatolják az emberi élet és károk védelmét is.

Egy másik felvetett kérdés az volt, hogy a nagyragadozók által az állatállományban és a terményekben okozott károk megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására irányuló intézkedések 100%-os uniós finanszírozására van szükség, valamint elegendő, bürokráciamentes forrás biztosítására a vidéki közösségek támogatására, különösen azokban az esetekben, ahol a nagyragadozók veszélye fennáll.

Mint azt többször is kijelentett a megyei tanács elnöke, a nagyragadozók jelenléte a települések belterületein súlyos problémát jelent, ami ellen a mai napig nem sikerült megoldást találni. Az olyan területi megoldások, mint a villanypásztor nem hatékonyak, néhány térségspecifikus példától, mint Tusnádfürdő, eltekintve. Ezt azonban mindenhol nem lehet alkalmazni. Ez mellett a juhászkutyák alkalmazása sem megoldás. Egyrészt nem veszi figyelembe a munkakutyák jólétét, másrészt veszélyt jelentenek az emberre és a hegyvidéki, vidéki turizmust is veszélyeztetik.

A probléma megoldását gátolja az EUROSTAT-adatok hiánya, így konkrét adatok nélkül nehéz valós tényekre alapozva döntéseket meghozni.

– Ezen jelentés révén olyan kérdésekkel tudtunk foglalkozni, amelyekkel a politikusoknak nem volt bátorságuk foglalkozni. A bukaresti döntéshozók félelme és a városi legendák akadályozzák a nagyragadozókkal való együttélés kezelésével, kompenzálásával és megelőzésével kapcsolatos döntések meghozatalát – tette hozzá Borboly Csaba.

Hargita megyét újraválasztották, hogy folytassa a nagyragadozókkal foglalkozó regionális platform munkáját, amelyre először 2019-ben került sor itt, és amelynek célja, hogy megoldásokat találjon a nagyragadozók okozta problémákra Európa-szerte.

Valeria Salvatori ezzel kapcsolatban nagyra értékelte annak fontosságát, hogy együtt kell dolgozni az emberek és a nagyragadozók együttélésének problémájára olyan megoldásokat találni, amelyek egészséges és fenntartható légkört eredményeznek. Megemlítette azt is, hogy a partnerség a regionális platformon keresztül elmélyül a helyzetbe, hogy intézkedéseket javasoljon az olyan konkrét helyzetek megoldására, mint amilyen Hargita megyében is fennáll.

Borboly Csaba eddigi tevékenysége és jelenlegi raportőri munkájának folyamata az alábbi linken tanulmányozható:

https://cor.borbolycsaba.ro/

Csíkszereda, 2024. április 23.

Közel 70 program várja az érdeklődőket a XX. Hargitai Megyenapokon

Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít a XX. alkalommal megszervezésre kerülő Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat. Az esemény a Pünkösdi ünnepségek motto alatt fut.

Május 7-én, kedden sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője és Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője a csíkszeredai megyeházán.

Az idei programkínálattal a helyi közösségeknek, fiataljainknak és a pünkösdi búcsúra érkezőknek szeretnék megmutatni Hargita megye értékeit és egyben egy maradandó élményt nyújtani.

Idén közel 70 program várja megyeszerte az érdeklődőket, amely közül 14 gyerekprogram lesz, 20 tájház bemutató különböző közösségi programokkal és konferenciával. Fő szervező Hargita Megye Tanácsa és alintézményei, valamint más megyebeli szervezetek is bekapcsolódnak a programsorozatba.

Emellett kiállítások, előadó-művészeti produkciók, könyvbemutató, rendhagyó irodalomóra, kirándulások is a program részét képezik.

A programok 50%-nál az ifjúság is célcsoport, a programok 10%-nál lesz valamilyen gasztronómiai program is. A 67 programból 24 kétnyelvű, 2 program román nyelvű. A programok 39% szól román anyanyelvűeknek is. Térségi lebontásban Csík-térségben 10 településen 30 program lesz, Udvarhelyszéken 17 településen 25 program, Gyergyó térségben pedig 8 településen 12 program várható.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte a jelenlévőket és kifejtette, hogy olyan változatos és gazdag értékktárral rendelkezünk, melyre büszkék vagyunk és ezt meg szeretnénk mutatni a nagyvilágnak is. Az ilyen programsorozatok erre nagyon jó alkalmat kínálnak.

„Számunkra egyik legnagyobb érték a közösség, így a három térség, a kulturális központok együttműködésben vesznek részt a megyenapok szervezésében. A programkínálat egyaránt szól a Hargita megyei embereknek és a pünkösdi ünnepkörre a megyénkbe latogató vendégeknek is. Olyan időtöltést kínálunk, amely által mindenki szívébe zárhat egy darabot az itteni emberekből, kultúrából, mindabból ami meghatároz minket.”  – fejtette ki az alelnök.

Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője egyben a rendezvény koordinátora kifejtette, az online tér adta lehetőségekkel ebben az évben nagyon hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Ami régen több időt és energiát vett igénybe, az most jobban működik. Röviden ismertette a Csík-térségi programokat, kiemelve a pünkösdi ünnepkör köré szerveződő programokat, a Csűrdöngölőt, a Pünkösdi vásárt, a Pro Hargita-díj átadását, az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválját, a XIX. Erdélyi Táncházzenészek Találkozóját.

„A program összeállításánál fontos szempont volt, hogy figyelembe vegyük a közönség igényeit, erős támpontot jelentett a pünkösdi ünnepkör, ezért lett a programsorozat mottója is a Pünkösdi ünnepségek. A vallási ünnepkör mellett számos esemény kapcsolódik hozzá, legyen szó népi kultúráról vagy természeti örökség megismeréséről. ”

Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője is ismertette az Udvarhelyszéki főbb programokat, amely tekintetében kiemelkedő a tájházak köré szerveződő események, mesterségbemutatók és harmadik alkalommal megszervezésre kerülő Jó gyakorlatok a tájházak működtetésében című konferencia.

Kolcsár Béla a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője 17 programot koordinál a térségben, néhány program nyelvi korlátok nélkül elérhető. Az idei kínálatban kicsitől nagyig mindenki megtalálja a számára megfelelőt, koncertek, színház vagy kiállítások, fotókiállítások keretében.

A Kájoni János Megyei Könyvtár évek óta bekapcsolódik a szervezésbe. Gyulai Arthur, a könyvtár igazgatójának elmondása szerint ebben az évben is izgalmas könyvbemutatókkal, bábelőadásokkal készülnek.

A szervezők tájékoztatása szerint a teljes programsorozotot egészében a Visit Harghita oldalán lehet böngészni – link , valamint az erre létrehozott facebook oldalon, amely a következő linken található: https://www.facebook.com/megyenapok .

Csíkszereda, 2024. május 7.

A bulgáriai Gabrovoban tartottak partnertalálkozót a Green Youth Empowerment projekt tagjaival áprilisban. A jövő zöldmunkahelyeinek megteremtését is célzó program eseményén négy szervezet és nyolc intézmény volt jelen Szlovéniából, Görögországból, Magyarországról, Bulgáriából, Spanyolországból, Olaszországból, Litvániából, Hargita megyét pedig a megyei tanács két munkatársa képviselte.

A Green Youth Empowerment projekt fő célja, hogy támogassa a fiatalokat a jövő zöld munkahelyeinek megteremtésében a zöld európai társadalomban, a Covid-19-válságra adott polgári válaszként. A projekt további céljai közé tartozik az, hogy elősegítse a fiatalok Európa zöld jövőjével és a zöldmunkahelyekkel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételét helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

A bulgáriai Gabrovoban tartott találkozó első napján meglátogatták Etar szabadtéri etnográfiaia múzeumot, ahol a gabrovo-i hagyományos kézműves mesterségeket mutatja be, és azt, hogyan használták a víz hajtóerejét. A város a Yantra folyó mentén alakult ki, és a víz volt az, ami a múltban a Balkán-térség egyik legnagyobb ipari központjává segítette a várost. Ezután a város önkormányzatához látogattak, ahol Mariya Yozova, a polgármesterasszony helyettese ismertette Gabrovo-t, jelenlegi projektjeit, látvánnyosságait és zöld projektjeit a csapatának segítségével. A jelen lévő partnerországok képviselői pedig bemutatták a projekttel kapcsolatos feladataikat, tevékenységüket, a projekt elveinek a helyi lehetőségekhez való illesztésének lehetőségeit.

Gabrovoban hangsúlyt fektetnek az utcai világítás energiatakarékos korszerűsítésére, a levegő minőségének ellenőrzésére és megőrzésére digitális eszközök által. Továbbá egy olyan rendszert is bevezettek, ami lehetővé teszi a hulladékanyag visszavásárlását.

Ezután a Humor és Szatíra múzeumot látogatták meg, ahol egy külön termet alakítottak ki arra, hogy interaktív módon neveljék a gyermekeket környezettudatosságra, szelektív hulladékgyűjtésre és komposztálásra.

A második nap első megállója az ipari múzeum volt, ahol a gabrovo-i termelés történelmével ismerkedhettek meg, valamint az elmúlt évtizedekben történt fejlesztésekkel.

Következőként egy helyi feltörekvő startup céget látogattak meg. A Senstate egy környezettechnológiai vállalat, ami adatvezérelt környezetvédelmi és intelligens városi megoldásokat kínál a városok és önkormányzatok környezeti stabilitásának és hatékonyságának javítására a nettó nulla átmenet érdekében. Valós idejű adatokat gyűjt az alkalmazásuk, amely alapján képes előre jelezni és megoldást is kínálni a környezetkárosító tényezőkre, mint a légszennyezés, vízszennyezés és közlekedés tekintetében.

Délután bomazhite-i a Legends vendégházhoz látogattak, ami a zöld turizmust népszerűsíti. A festői környezetben elhelyezkedő falu ma már kevés lakossal rendelkezik, de minden évben számos vendége van. Rositsa Bakardjieva, a ház tulajdonosa elmondta, hogy sokan szeretnek ide járni, elszabadulni egy kicsit a várostól és újra a megtalálni a közös hangot a természettel. Egy helyi turisztikai ügynök, Yonka Bakardjieva ismertette a helyhez kapcsolódó legendákat.

A vendégház szobái tematikusan vannak kialakítva, így mindenki megtalálhatja a hozzá leginkább illőt.

 A megyei tanács projektben részt vevő két tagja számos olyan jó példával tért haza Bulgáriából, amelyet itthon is lehet hasznosítani annak érdekében, hogy Hargita megye egy fenntartható, helyi vállalkozásokat erősítő és munkahelyteremtő régióvá fejlődjön.

Csíkszereda, 2024. május 6.

Az Európai intézmények nyílt napján, majus 4-én Hargita megye is képviseltette magát. Székely termék kóstolóval és a Hargita megyei turisztikai lehetőségekkel csalogatta standjához a látogatókat megyénk delegációja.

#Brüsszel #OpenDay #NyíltNap #RégiókEurópaiBizottsága

Végéhez ért a romák nemzetközi világnapja alkalmából szervezett háromállomásos Rafi Lajos-est sorozat, melyet Hargita Megyei Tanács szervezett. Az eseménysorozat szervezésében és kivitelezésében a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport mellett a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, és Gyergyószárhegy Polgármesteri Hivatala is szerepet vállalt. Az eseménysorozat mindhárom állomásán előadóként, beszélgető partnerként vett rész Ferenczi Attila költő és irodalmár, a Salamon Ernő Elméleti Líceum igazgatója, aki Rafi Lajos gyermekkori barátjaként mesélt Rafi Lajos életörténetéről, valamint arról, hogy miként is alakult, bontakozott ki Rafi Lajos költői életpályája és költői világa. A beszélgetések során Ambrus Dorottya magyar irodalom szakos tanár szakmai megközelítésben beszélt a Rafi Lajos költészetében jelenlévő kettőségekről és annak lehetőségéről, hogy a költő művei miként alkalmazhatóak a mai oktatási rendszerben. Barabás Blanka fiatal költőként a saját és a Rafi Lajos versei közötti párhuzamokat hangsúlyozta, valamint arról is beszélt, hogy miként tud napjainkban egy fiatal költő azonosulni a Rafi Lajos-versekben fellelhető útkeresés, vívódások, művészi kibontakozás problémával.

Fontos megemlíteni, hogy Hargita Megye Tanácsának figyelmét Rafi Lajos munkásságának fontosságára Borbély András esztéta, kritikus, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport tagja hívta fel, aki mindhárom emlékest során moderátori szerepet vállalt. Tovább javasolta, hogy Rafi jelentőségének méltó szakmai értékeléséhez, szövegei tágabb körű értelmezéséhez és kontextualizálásához szükséges lenne létrehozni egy új irodalomtörténeti kategóriát, az erdélyi magyar-roma irodalomét, amelynek Rafi Lajos Ábrahám Jánossal együtt alapítója. Az eseményeken kihangsúlyozták, hogy Rafi Lajos költészetére alapvetően a kettősségek jellemzőek, amelyben a gábor cigány székely környezetben élve, bádogos mesterséget művelő költőként, a családapa és művész társadalmi szerepei között őrlődve élte életét, kereste útját. Amint Ferenczi Attila, a 2017-ben a Polis Kiadó gondozásában megjelent Halottként él az Isten című gyűjteményes kötet előszavában fogalmaz: „Rafi Lajos nem volt sem eléggé cigány, sem eléggé magyar, és ez a vívódás meghatározóvá vált nem csak életében, de költészetében is.”

A Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén megszervezett eseményt követően Csíkszeredában a Zengő térben került sor meghitt hangulatú emlékestekre. Az eseménysorozat április 26-án, pénteken Gyergyószárhegyen ért véget, amelynek keretében Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadására is sor került.

A szervezők igyekeztek teret adni a fiatal roma tehetségek számára is a megmutatkozásra, ugyanis Barabás Blanka költő mellett Székelyudvarhelyen Isztojka Máté mesemondó, a nagyapai örökségből merítkezve mesélt cigány népmeséket a résztvevőknek. Csíkszeredában Joni Renáta fuvolajátékával bűvölte el a résztvevőket, míg Gyergyószárhegyen Gábor Mihály szavalta el Rafi Lajos Güdüci február című versét. Az eseménysorozat másik kuriózuma a Truba-moll zenekar produkciója volt, akik a gyergyószárhegyi esemény keretében többek között Rafi Lajos megzenésített verseivel emelték az est színvonalát.

Az eseménysorozatok közül elmondható, hogy talán a záróesemény örült a legnagyobb érdeklődésnek, amelyen a Rafi költészete iránt érdeklődők mellett a helyi intézmények képviselői, Rafi Lajos barátai és családtagjai is részt vettek.

Az eseménysorozat zárómomentuma volt Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjának post mortem átadása Rafi Lajos családtagjainak. A Kájoni János-díj Hargita Megye Tanácsának a kiemelkedő művészeti tevékenységért kiosztandó díja, amely azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotótevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.

A Hargita Megye Tanácsa által átadott díj – Rafi Lajos munkásságának méltó elismerése mellett – a 2023 év végén elfogadott Hargita megyei roma stratégia irányelveibe is illeszkedik, a Hargita megyében élő roma közösségek kulturális elismerésének folyamatában legalábbis szimbolikus mérföldkőnek számít.

Csíkszereda, 2024. április 29.

Közös teherviselésre van szükség minden EU tagország részéről a nagyragadozók okozta károk megtérítésére

Románia szegénységi bizonyítványa és gyávasága a Ro-Alert rendszer. A medvék jelenléte települések belterületein nem elfogadható. Emberi életek vannak veszélyben, jelentős anyagi károkat okoznak a gazdáknak, az állam pedig továbbra sem szavatolja az emberi élet védelmét – fejtette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, április 23-i sajtótájékoztatón.

A megyei tanács elnöke bemutatta azt a jelentést, amelyet múlt héten, április 17-én szavazott meg a Régiók Európai Bizottsága Brüsszelben. Borboly Csaba, mint a Régiók Európai Bizottságának jelentéstevője 2012-től állandó tagja a bizottságnak, jelenlegi jelentése pedig sorban a tízedik, amit elkészített és megszavazott a bizottság.

A jelenlegi jelentés Borboly Csaba második raportőri munkája, amely a medveproblémával foglalkozik. A 2018-ban elfogadott jelentésben már szerepelt, hogy a tagállami szinten van hatáskör a medveprobléma kezelésére, ezt az élőhelyvédelmi irányelv 14. és 16. cikkelye is támogatja:

https://cor.borbolycsaba.ro/

A múlt héten elfogadott jelentés sarkalatos pontjait ismertette Borboly Csaba, ahol online csatlakozott Valeria Salvatori, a római székhelyű Alkalmazott Ökológia Intézet (Institute of Applied Ecology, IEA) képviselője, amely intézet az Európai Bizottság megbízásából a medveprobléma nagyobb társadalmi részvétellel történő kezelését próbálja elősegíteni.

Tekintettel arra, hogy a nagyragadozók által okozott támadások és károk száma 2018 óta is folyamatosan növekedett nyilvánvalóvá vált az új jelentés elkészítése.

Az új jelentés kiemeli, hogy a beérni egyezményt módosítani kell, hogy egyes fajok védettségi helyzetét újraértékeljék, hogy lehetővé tegyek a fajok együttélését és az szavatolják az emberi élet és károk védelmét is.

Egy másik felvetett kérdés az volt, hogy a nagyragadozók által az állatállományban és a terményekben okozott károk megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására irányuló intézkedések 100%-os uniós finanszírozására van szükség, valamint elegendő, bürokráciamentes forrás biztosítására a vidéki közösségek támogatására, különösen azokban az esetekben, ahol a nagyragadozók veszélye fennáll.

Mint azt többször is kijelentett a megyei tanács elnöke, a nagyragadozók jelenléte a települések belterületein súlyos problémát jelent, ami ellen a mai napig nem sikerült megoldást találni. Az olyan területi megoldások, mint a villanypásztor nem hatékonyak, néhány térségspecifikus példától, mint Tusnádfürdő, eltekintve. Ezt azonban mindenhol nem lehet alkalmazni. Ez mellett a juhászkutyák alkalmazása sem megoldás. Egyrészt nem veszi figyelembe a munkakutyák jólétét, másrészt veszélyt jelentenek az emberre és a hegyvidéki, vidéki turizmust is veszélyeztetik.

A probléma megoldását gátolja az EUROSTAT-adatok hiánya, így konkrét adatok nélkül nehéz valós tényekre alapozva döntéseket meghozni.

– Ezen jelentés révén olyan kérdésekkel tudtunk foglalkozni, amelyekkel a politikusoknak nem volt bátorságuk foglalkozni. A bukaresti döntéshozók félelme és a városi legendák akadályozzák a nagyragadozókkal való együttélés kezelésével, kompenzálásával és megelőzésével kapcsolatos döntések meghozatalát – tette hozzá Borboly Csaba.

Hargita megyét újraválasztották, hogy folytassa a nagyragadozókkal foglalkozó regionális platform munkáját, amelyre először 2019-ben került sor itt, és amelynek célja, hogy megoldásokat találjon a nagyragadozók okozta problémákra Európa-szerte.

Valeria Salvatori ezzel kapcsolatban nagyra értékelte annak fontosságát, hogy együtt kell dolgozni az emberek és a nagyragadozók együttélésének problémájára olyan megoldásokat találni, amelyek egészséges és fenntartható légkört eredményeznek. Megemlítette azt is, hogy a partnerség a regionális platformon keresztül elmélyül a helyzetbe, hogy intézkedéseket javasoljon az olyan konkrét helyzetek megoldására, mint amilyen Hargita megyében is fennáll.

Borboly Csaba eddigi tevékenysége és jelenlegi raportőri munkájának folyamata az alábbi linken tanulmányozható:

https://cor.borbolycsaba.ro/

Csíkszereda, 2024. április 23.