További négy elektromos járművet Csíkszereda Városháza vehet majd át

Hargita Megye Tanácsa fenntartásában műkődő csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskola és a bélbori Inklúzív Oktatási központ egy-egy elektromos iskolabusszal gazdagodik, további négy járművet pedig Csíkszereda Városháza foglalhat közvagyonába. Ezzel mind az 54 elektromos kisbuszt sikerül átadni a kedvezményezett önkormányzatoknak, amelyet az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) finanszíroztak, tájékoztatta a testületet Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A megyei tanács elnöke szerint, a speciális igényű gyermekek és iskolájuk számára is fontos volt, hogy minél előbb megkapják a vadonatúj és korszerűen felszerelt járműveket, hogy megfelelő feltételek mellett jussanak el az oktatási intézményekbe.

A szeptember 25-i rendkívüli tanácsülésen továbbá 220 ezer lej támogatást szavazott meg a testület a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Kápolnásfalu 70 ezer lejt használhat fel a Kriza János Általános Iskola sportpályájának és kerítésének felújítására. További 150 ezer lejt Szentábrahám használ majd fel a 46-os községi út javítására és az árvíz által megrongált átkelő helyreállítási munkálataira.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Bíró Barna-Botond: idén prioritásként kezeltük a hidak és átereszek építését és felújítását

Az idei évben Hargita Megye Tanácsa kiemelt feladatként kezelte a hidak és átereszek építését és felújítását a közúti infrastruktúra megerősítése és a biztonságos közlekedés érdekében. Az eddig megvalósult vagy folyamatban levő beruházások közül kiemelendő: a 134C megyei út, Székelyszentkirályon található átkelő, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között, a 137-es úton 4 új hidat építettek további 5 átkelőt felújítottak, Korondon, a Sórét utcán található hidat is szükség volt felújítani, a 113B úton, Lázárfalván található átkelő is felújításra szorul, továbbá átereszek a 136B úton és a 174A úton, Bélbor térségében.

Kászonjakabfalván, a 121G megyei besorolású úton található híd építésére 2024 júliusában adta ki a munkakezdési parancsot a megyei tanács a Hargita Útkezelő Vállalatnak. A munkálatok szeptemberben kezdődtek meg, decemberben, a téli időszakban szüneteltek a munkálatok, majd idén májusban folytatták.

A beruházás értéke megközelíti az 1,2 millió lejt, amelyet Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből, valamint az árvizek következtében lehívott kormányzati forrásokból finanszíroztak. Az új híd vasbeton szerkezetű, 8 méter hosszú, 14 darab előre gyártott gerendából épült, védőkorlátokkal és járdákkal ellátva, szélesebb kialakítással.

A régi híd szerkezete a heves árvizek következtében már összeomlott, ezért a kivitelező cég a hídépítés mellett 85 méternyi támfalat is épített, amelyek a partfalak védelmét és stabilitását biztosítják, hozzájárulva a közúti infrastruktúra megerősítéséhez.

– Idén úgy döntöttünk, hogy prioritásként kezeljük a hidak és átereszek felújítását vagy újjáépítését. Ezek a beruházások a helyi közösségeket szolgálják, hiszen hozzájárulnak az úthálózat megerősítéséhez és az árvízbiztonság növeléséhez

– hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

A Hargita Útkezelő Vállalat a napokban végzi el a forgalomirányító táblák felszerelését, az útburkolati jelek felfestését és a szalagkorlátok felszerelését.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.

További négy elektromos járművet Csíkszereda Városháza vehet majd át

Hargita Megye Tanácsa fenntartásában műkődő csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskola és a bélbori Inklúzív Oktatási központ egy-egy elektromos iskolabusszal gazdagodik, további négy járművet pedig Csíkszereda Városháza foglalhat közvagyonába. Ezzel mind az 54 elektromos kisbuszt sikerül átadni a kedvezményezett önkormányzatoknak, amelyet az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) finanszíroztak, tájékoztatta a testületet Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A megyei tanács elnöke szerint, a speciális igényű gyermekek és iskolájuk számára is fontos volt, hogy minél előbb megkapják a vadonatúj és korszerűen felszerelt járműveket, hogy megfelelő feltételek mellett jussanak el az oktatási intézményekbe.

A szeptember 25-i rendkívüli tanácsülésen továbbá 220 ezer lej támogatást szavazott meg a testület a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Kápolnásfalu 70 ezer lejt használhat fel a Kriza János Általános Iskola sportpályájának és kerítésének felújítására. További 150 ezer lejt Szentábrahám használ majd fel a 46-os községi út javítására és az árvíz által megrongált átkelő helyreállítási munkálataira.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Bíró Barna-Botond: idén prioritásként kezeltük a hidak és átereszek építését és felújítását

Az idei évben Hargita Megye Tanácsa kiemelt feladatként kezelte a hidak és átereszek építését és felújítását a közúti infrastruktúra megerősítése és a biztonságos közlekedés érdekében. Az eddig megvalósult vagy folyamatban levő beruházások közül kiemelendő: a 134C megyei út, Székelyszentkirályon található átkelő, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között, a 137-es úton 4 új hidat építettek további 5 átkelőt felújítottak, Korondon, a Sórét utcán található hidat is szükség volt felújítani, a 113B úton, Lázárfalván található átkelő is felújításra szorul, továbbá átereszek a 136B úton és a 174A úton, Bélbor térségében.

Kászonjakabfalván, a 121G megyei besorolású úton található híd építésére 2024 júliusában adta ki a munkakezdési parancsot a megyei tanács a Hargita Útkezelő Vállalatnak. A munkálatok szeptemberben kezdődtek meg, decemberben, a téli időszakban szüneteltek a munkálatok, majd idén májusban folytatták.

A beruházás értéke megközelíti az 1,2 millió lejt, amelyet Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből, valamint az árvizek következtében lehívott kormányzati forrásokból finanszíroztak. Az új híd vasbeton szerkezetű, 8 méter hosszú, 14 darab előre gyártott gerendából épült, védőkorlátokkal és járdákkal ellátva, szélesebb kialakítással.

A régi híd szerkezete a heves árvizek következtében már összeomlott, ezért a kivitelező cég a hídépítés mellett 85 méternyi támfalat is épített, amelyek a partfalak védelmét és stabilitását biztosítják, hozzájárulva a közúti infrastruktúra megerősítéséhez.

– Idén úgy döntöttünk, hogy prioritásként kezeljük a hidak és átereszek felújítását vagy újjáépítését. Ezek a beruházások a helyi közösségeket szolgálják, hiszen hozzájárulnak az úthálózat megerősítéséhez és az árvízbiztonság növeléséhez

– hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

A Hargita Útkezelő Vállalat a napokban végzi el a forgalomirányító táblák felszerelését, az útburkolati jelek felfestését és a szalagkorlátok felszerelését.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.

További négy elektromos járművet Csíkszereda Városháza vehet majd át

Hargita Megye Tanácsa fenntartásában műkődő csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskola és a bélbori Inklúzív Oktatási központ egy-egy elektromos iskolabusszal gazdagodik, további négy járművet pedig Csíkszereda Városháza foglalhat közvagyonába. Ezzel mind az 54 elektromos kisbuszt sikerül átadni a kedvezményezett önkormányzatoknak, amelyet az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) finanszíroztak, tájékoztatta a testületet Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A megyei tanács elnöke szerint, a speciális igényű gyermekek és iskolájuk számára is fontos volt, hogy minél előbb megkapják a vadonatúj és korszerűen felszerelt járműveket, hogy megfelelő feltételek mellett jussanak el az oktatási intézményekbe.

A szeptember 25-i rendkívüli tanácsülésen továbbá 220 ezer lej támogatást szavazott meg a testület a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Kápolnásfalu 70 ezer lejt használhat fel a Kriza János Általános Iskola sportpályájának és kerítésének felújítására. További 150 ezer lejt Szentábrahám használ majd fel a 46-os községi út javítására és az árvíz által megrongált átkelő helyreállítási munkálataira.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Bíró Barna-Botond: idén prioritásként kezeltük a hidak és átereszek építését és felújítását

Az idei évben Hargita Megye Tanácsa kiemelt feladatként kezelte a hidak és átereszek építését és felújítását a közúti infrastruktúra megerősítése és a biztonságos közlekedés érdekében. Az eddig megvalósult vagy folyamatban levő beruházások közül kiemelendő: a 134C megyei út, Székelyszentkirályon található átkelő, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között, a 137-es úton 4 új hidat építettek további 5 átkelőt felújítottak, Korondon, a Sórét utcán található hidat is szükség volt felújítani, a 113B úton, Lázárfalván található átkelő is felújításra szorul, továbbá átereszek a 136B úton és a 174A úton, Bélbor térségében.

Kászonjakabfalván, a 121G megyei besorolású úton található híd építésére 2024 júliusában adta ki a munkakezdési parancsot a megyei tanács a Hargita Útkezelő Vállalatnak. A munkálatok szeptemberben kezdődtek meg, decemberben, a téli időszakban szüneteltek a munkálatok, majd idén májusban folytatták.

A beruházás értéke megközelíti az 1,2 millió lejt, amelyet Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből, valamint az árvizek következtében lehívott kormányzati forrásokból finanszíroztak. Az új híd vasbeton szerkezetű, 8 méter hosszú, 14 darab előre gyártott gerendából épült, védőkorlátokkal és járdákkal ellátva, szélesebb kialakítással.

A régi híd szerkezete a heves árvizek következtében már összeomlott, ezért a kivitelező cég a hídépítés mellett 85 méternyi támfalat is épített, amelyek a partfalak védelmét és stabilitását biztosítják, hozzájárulva a közúti infrastruktúra megerősítéséhez.

– Idén úgy döntöttünk, hogy prioritásként kezeljük a hidak és átereszek felújítását vagy újjáépítését. Ezek a beruházások a helyi közösségeket szolgálják, hiszen hozzájárulnak az úthálózat megerősítéséhez és az árvízbiztonság növeléséhez

– hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

A Hargita Útkezelő Vállalat a napokban végzi el a forgalomirányító táblák felszerelését, az útburkolati jelek felfestését és a szalagkorlátok felszerelését.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.

További négy elektromos járművet Csíkszereda Városháza vehet majd át

Hargita Megye Tanácsa fenntartásában műkődő csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskola és a bélbori Inklúzív Oktatási központ egy-egy elektromos iskolabusszal gazdagodik, további négy járművet pedig Csíkszereda Városháza foglalhat közvagyonába. Ezzel mind az 54 elektromos kisbuszt sikerül átadni a kedvezményezett önkormányzatoknak, amelyet az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) finanszíroztak, tájékoztatta a testületet Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A megyei tanács elnöke szerint, a speciális igényű gyermekek és iskolájuk számára is fontos volt, hogy minél előbb megkapják a vadonatúj és korszerűen felszerelt járműveket, hogy megfelelő feltételek mellett jussanak el az oktatási intézményekbe.

A szeptember 25-i rendkívüli tanácsülésen továbbá 220 ezer lej támogatást szavazott meg a testület a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Kápolnásfalu 70 ezer lejt használhat fel a Kriza János Általános Iskola sportpályájának és kerítésének felújítására. További 150 ezer lejt Szentábrahám használ majd fel a 46-os községi út javítására és az árvíz által megrongált átkelő helyreállítási munkálataira.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Bíró Barna-Botond: idén prioritásként kezeltük a hidak és átereszek építését és felújítását

Az idei évben Hargita Megye Tanácsa kiemelt feladatként kezelte a hidak és átereszek építését és felújítását a közúti infrastruktúra megerősítése és a biztonságos közlekedés érdekében. Az eddig megvalósult vagy folyamatban levő beruházások közül kiemelendő: a 134C megyei út, Székelyszentkirályon található átkelő, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között, a 137-es úton 4 új hidat építettek további 5 átkelőt felújítottak, Korondon, a Sórét utcán található hidat is szükség volt felújítani, a 113B úton, Lázárfalván található átkelő is felújításra szorul, továbbá átereszek a 136B úton és a 174A úton, Bélbor térségében.

Kászonjakabfalván, a 121G megyei besorolású úton található híd építésére 2024 júliusában adta ki a munkakezdési parancsot a megyei tanács a Hargita Útkezelő Vállalatnak. A munkálatok szeptemberben kezdődtek meg, decemberben, a téli időszakban szüneteltek a munkálatok, majd idén májusban folytatták.

A beruházás értéke megközelíti az 1,2 millió lejt, amelyet Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből, valamint az árvizek következtében lehívott kormányzati forrásokból finanszíroztak. Az új híd vasbeton szerkezetű, 8 méter hosszú, 14 darab előre gyártott gerendából épült, védőkorlátokkal és járdákkal ellátva, szélesebb kialakítással.

A régi híd szerkezete a heves árvizek következtében már összeomlott, ezért a kivitelező cég a hídépítés mellett 85 méternyi támfalat is épített, amelyek a partfalak védelmét és stabilitását biztosítják, hozzájárulva a közúti infrastruktúra megerősítéséhez.

– Idén úgy döntöttünk, hogy prioritásként kezeljük a hidak és átereszek felújítását vagy újjáépítését. Ezek a beruházások a helyi közösségeket szolgálják, hiszen hozzájárulnak az úthálózat megerősítéséhez és az árvízbiztonság növeléséhez

– hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

A Hargita Útkezelő Vállalat a napokban végzi el a forgalomirányító táblák felszerelését, az útburkolati jelek felfestését és a szalagkorlátok felszerelését.

Csíkszereda, 2025. szeptember 25.

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.