Forrás: Székelyhon

Meglehetősen hosszas előkészítés után elfogadták Hargita megye új területrendezési tervét, amely új fejlesztési irányokat vetít előre a megyében. A terv tíz évre szól. A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet.

Hargita megye új területrendezési tervét (PATJ) áprilisban fogadta el Hargita Megye Tanácsa. Az új dokumentum a kilencvenes évek végén elfogadott terv helyébe lép, amelynek felülvizsgálatát már 2010-ben elindították, de a hosszan elhúzódó jóváhagyási folyamat miatt végül az egész tervet újra kellett készíteni. A most elfogadott tervhez összesen 42 hatósági jóváhagyást kellett megszerezni.

A megyei területrendezési terv a következő tíz év fejlesztési irányait szabja meg – mondta Fülöp Otilia megyei főépítész. Hozzátette, a stratégia meghatározza, milyen közlekedési, közmű-, gazdasági, környezetvédelmi és településfejlesztési beruházások kapjanak fókuszt Hargita megyében, miközben iránymutatást ad a települések rendezési tervei számára is.

Körgyűrűk és elkerülő utak rajzolhatják át a megye közlekedését A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet. Hargita megye egyik legnagyobb hátránya, hogy ma sem autópálya, sem gyorsforgalmi út nem halad át rajta, ami rontja a térség versenyképességét és nehezíti a befektetések érkezését. A terv szerint ezért az elkövetkező években kiemelt cél a megye jobb bekapcsolása az országos és európai közlekedési hálózatba. Ennek részeként számolnak az A8-as autópályával, amely Gyergyóditró és Gyergyószárhegy térségét érintené, ugyanakkor a megyét kiszolgáló gyorsforgalmi utak kialakításával is.

Továbbá a következő évtized stratégiai céljai között szerepel még Csíkszereda körgyűrűjének megépítése, valamint Székelyudvarhely és Tusnádfürdő elkerülő útjának kijelölése, emellett új összekötő utak és alternatív közlekedési folyosók is helyet kaptak a tervben. Mindezek mellett a kerékpárutak fejlesztését, a tömegközlekedés korszerűsítését, valamint a marosvásárhelyi és brassói repülőterek jobb közúti elérhetőségét is a következő évek fontos feladatai közé sorolják. Szembe kell nézni a demográfiai csökkenéssel A legutóbbi, 2021-es népszámlálási adatok szerint a megye lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat a negatív természetes szaporulatnak és a migrációnak köszönhetően. A megye 67 alapfokú közigazgatási területi egysége (városok és községek) közül 29 esetében a lakosságszám nem éri el a 2500 főt, hét településen pedig a lakosok száma ennél jóval kisebb.

Ráadásul a jövőbeli demográfiai előrevetítések a 2040-ig tartó időszakra jelentős népességvesztést jeleznek főként a városokban, amennyiben nem történik beavatkozás. Kivételt képeznek a városkörnyéki települések, mint például Csíkpálfalva vagy Csíkszentmihály. Az általános rendezési terv éppen ezért a funkcionális városi térségek (Zone Urbane Funcționale – ZUF), illetve metropoliszövezetek megerősítését szorgalmazza. A hálózatosodás lehetővé teszi, hogy a városok és a környező vidéki települések közösen menedzseljék a közlekedést, a hulladékgazdálkodást és a gazdaságfejlesztést, ezáltal csökkentve az egy főre jutó infrastrukturális költségeket. A dokumentum négy fő metropoliszövezet megerősödését irányozza elő: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz központokkal. A turizmus lehet a megye gazdaságának húzóágazata A területrendezési terv szerint Hargita megye gazdaságának hosszú távú fejlődése már nem alapozhat kizárólag a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra. Bár ezek továbbra is meghatározó ágazatok maradnak, hanem nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szolgáltatásoknak, a modern vállalkozásoknak és mindenekelőtt a turizmusnak.

A következő években elsősorban a gyógy- és wellness-, az ökoturisztikai, a kulturális és az aktív turizmus fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt. A stratégia kiemelten kezeli Borszéket, Tusnádfürdőt, Parajdot és Maroshévízt, ugyanakkor a Hargitafürdőhöz, a Madarasi-Hargitához, Csíksomlyóhoz és a Gyimesekhez hasonló turisztikai térségek fejlesztésével is számol.

Sok település már elavult rendezési terv alapján működik A dokumentumban arra is kitértek, hogy Hargita megye településeinek jelentős része elavult általános rendezési tervvel (PUG) rendelkezik. A 67 közigazgatási egységből mindössze húsznak van az elmúlt tíz évben jóváhagyott PUG-ja, ami az összes település alig harminc százaléka. Ez komoly problémát jelent, mert az elavult urbanisztikai tervek sok helyen akadályozzák a beruházásokat és a hosszú távú fejlesztéseket.

EU-s programmal kívánnak új lendületet adni a vidéki civil szerveződésnek

Nemzetközi találkozón látta vendégül projektpartnereit Hargita Megye Tanácsa június 26–29. között a RURAL-EU program keretében. A négynapos eseményen olasz, spanyol és horvát fiatalok érkeztek Hargita megyébe, hogy közösen gondolkodjanak a vidéki közösségek jövőjéről, a fiatalok szerepvállalásáról és a helyi civil kezdeményezések megerősítésének lehetőségeiről.

Az Európai Bizottság CERV (Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek) programja által támogatott Connecting Rural Europe: Networking and Development in Small Towns elnevezésű projekt célja, hogy erősítse a kapcsolatokat az európai vidéki közösségek között, elősegítse a tapasztalatcserét, valamint közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat, a civil szervezeteket és a helyi döntéshozókat.

A találkozó során a résztvevők szakmai programokon, közösségépítő tevékenységeken és kulturális élményeken keresztül ismerkedtek Hargita megye értékeivel, miközben lehetőségük nyílt megosztani saját tapasztalataikat, valamint közösen keresni a választ azokra a kihívásokra, amelyekkel Európa vidéki térségei szembesülnek.

A projekt kiemelt célja, hogy a fiatalok aktív szerepet vállaljanak közösségeik fejlődésében, és olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki települések élhetőségének növeléséhez, a társadalmi innováció erősítéséhez és a fiatalok helyben maradásának ösztönzéséhez.

A négynapos programcsomag az elmélet mellett a gyakorlatra és a közösségépítésre fókuszált. A fesztivál gerincét a Székelyudvarhelyen szervezett interaktív „Rural Youth Festival Mission” alkotta. Ezen a terepgyakorlaton a fiataloknak a város utcáit járva önállóan kellett felkutatniuk működő civil kezdeményezéseket, helyi mesterembereket, valamint generációkon átívelő beszélgetéseket kellett kezdeményezniük. A kihívás csúcspontjaként egy-egy perces videókban fogalmazták meg a projekt legfontosabb kérdését: „Miért jó fiatalnak lenni Székelyföldön?

A rendezvény egyben megerősítette Hargita Megye Tanácsának elkötelezettségét a nemzetközi együttműködések, az aktív civil élet és az európai kapcsolatok építése mellett, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a vidéki közösségek fejlődéséhez és megtartó erejének növeléséhez.

Meghirdette 2026. évi egyháztámogatási programját Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megye Tanácsa meghirdette a Hargita megyében működő, törvény által elismert egyházak számára szóló 2026. évi egyháztámogatási programot. A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon az egyházi közösségek hitéleti, közösségi, kulturális, szociális és örökségvédelmi tevékenységeinek megvalósításához, valamint az egyházi ingatlanok felújításához és fejlesztéséhez.

A támogatási program keretében pályázni lehet többek között templomok és egyéb egyházi épületek tervezésére, építésére és felújítására, egyházi tulajdonban lévő műemléki értékek megőrzésére, egyházak által működtetett szociális és egészségügyi tevékenységek támogatására, vallási-kulturális gyűjtemények létrehozására, egyházi oktatási és szociális intézmények fejlesztésére, szolgálati lakások kialakítására, beruházásokhoz szükséges eszközök beszerzésére, valamint az egyházak tevékenységét bemutató audiovizuális tartalmak elkészítésére is.

A program Hargita megye kulturális stratégiájának célkitűzéseihez kapcsolódik, különös tekintettel az egyházi örökség megőrzésére és a közösségi célú egyházi ingatlanok felújítására.

A tavalyi évben 128 pályázat érkezett a kiírásra az egyházközségek részéről, amelyből az elbírálás után 116 kapott támogatást. A tavalyi évre a keretösszeg 5.480.000 lej volt. A pályázok többsége egyházi épületek (templomok, kápolnák, imaházak) felújítására, javítási munkálataira kérte Hargita Megye Tanácsának támogatását, de érkeztek pályázati kérések új imaházak, kápolnák építésére, befejezésére és tervezésére is.

A tavalyi egyháztámogatási program keretében jóváhagyott támogatások részletesen Hargita Megye Tanácsának honlapján tanulmányozhatók: https://hargitamegye.ro/219-29-07-2025-es-szamu-hatarozat/

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a nehéz költségvetési helyzet ellenére fontosnak tartották az idei egyháztámogatási program meghirdetését.

– Egy pénzügyileg nehéz évben egy szerényebb, 500 ezer lejes keretösszegből indulunk, ennek ellenére fontosnak tartottuk, hogy idén is meghirdessük az egyháztámogatási programot, hogy a pályázatok benyújtására időben lehetőség nyíljon. Szeptemberben ismét áttekintjük a költségvetési helyzetet, és megpróbálunk további forrásokat találni a program bővítésére. Bár nem mindig tudunk minden elképzelést megvalósítani, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a támogatási lehetőség fontos az egyházak és a helyi közösségek számára

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A pályázatokat 2026. július 31-én 12 óráig lehet benyújtani elektronikus formában az [email protected] vagy az [email protected] e-mail-címekre.

Az idei évtől több ponton módosult a pályázati szabályzat. A hiányosan benyújtott pályázatok kiegészítésére rendelkezésre álló határidő 30 napról 90 napra nőtt, emellett a nyilatkozat és az elszámoláshoz kapcsolódó előírások is módosultak. Az 5 000 lej/darab értéket meghaladó nagy értékű eszközök esetében beruházási listát is csatolni kell. A pályázati útmutató, a szükséges nyomtatványok és a részletes feltételek Hargita Megye Tanácsának honlapján érhetők el: https://hargitamegye.ro/palyazatok.

Csíkszereda, 2026. július 1.

Hargita Népe

Látványosan haladnak a kivitelező vállalatok a LOT 3 néven ismert útépítési nagyberuházás megvalósításával: sorra készülnek el az új hidak és támfalak, Székelypetek felé szélesítik és feltöltik az utat, Székelydálya és Kányád irányában átereszeket és hidakat építenek, míg Homoródszentpál és Oklánd települések közt már az utolsó réteg kavicsot terítik le, ezt követően elkezdhetik az aszfaltozást.

A három részre felosztott útfelújítási nagyberuházás csomópontjainál kedden tartott sajtónyilvános terepszemlét Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Adrian Chiorean műszaki igazgató, valamint a vállalatok képviselői. A beruházás leglátványosabb része a 131-es megyei út Homoródszentpál–Oklánd-szakaszán van: a halastavak között még marják az aszfaltot, ám a többi részen az alapozás utolsó fázisát végzik. Chiorean Adrian a helyszínen elmondta, hogy a tavak a föld alatt kapcsolatban állnak egymással, így még meg kell oldaniuk egy erős és magasabb útalapozással, hogy a vízáramlás is maradjon meg, és a készülő út se süllyedjen meg. Mint a helyszínen megtudtuk, a munkavégzést lassítja, hogy Homoródszentpálon és Székelydályában is régészeti felügyelet mellett dolgozhatnak a kivitelezők: előbbinél hiába volt már feltárás, mivel szélesebb felületen kell ásni, ismételten szükséges a régészi jelenlét, utóbbinál a református templom műemlékvédelmi besorolása miatt kell helyszínen lennie a régésznek.

– A műemlékvédelmi javaslat a templom környezetében kockaköves útburkolatot ír elő, de az sokkal jobban vezeti a rezgéseket, mint az aszfalt. A templom falához nagyon közel van az út, amin számtalan nagy méretű mezőgazdasági gép közlekedik. Vannak pró és kontra érvek, de még nincs eldöntve, hogy melyikre esik a választás.

Megoldás kell a szűkös anyagiakra

Bíró Barna-Botond megyeelnök a terepszemlén elmondta, hogy bár vannak kisebb problémák, melyeket orvosolniuk kell, a munkavégzés jó ütemben halad ahhoz, hogy a következő évben a végére érhessenek. Mint mondta, Oklánd és Homoródszentpál közt másfél-két hét múlva már leteríthetik az alapaszfaltréteget, a többi szakaszon pedig jó ütemben halad a hidak, támfalak építése is.

– Úgy tervezzük, hogy az első és utolsó szakaszt az idei év őszére be kellene fejezni, a középső, egyben legnehezebb szakaszt pedig, amelybe a székelydályai templom esik bele, a következő év végére kell megépíteni. A projektet 136 millió lej plusz áfa alapösszeggel hívtuk le, de erre rátevődnek a többletköltségek, és ebből csak 106 millió lej a pályázati pénz. Úgy próbáljuk megszervezni a megyei tanács működését, hogy üsse a széle a hosszát

– fogalmazott a megyeelnök kiemelve, hogy a következő évben nem zárja ki egy újabb hitel felvételét sem, viszont abban bízik, hogy az új kormány megalakulásával pénzhez juthatnak a kormány tartalékalapjából.

Célravezető operatív ülések

Az útépítési projektben érintett önkormányzatok vezetői szerint kiemelten hasznos és segíti a gyors munkavégzést, hogy operatív üléseket tartanak. Godra Lehel oklándi polgármester szerint a beruházó és a kivitelező is készségesen áll a lakosok kéréseihez, ráadásul figyelmesek is a lakosság irányában: napközben teherautókkal locsolják az utat a településen belül, lekötve a szálló port. György Sándor kányádi polgármester arra mutatott rá, hogy operatívan meg tudták eddig szervezni a munkát, lévén, hogy Székelypeteken párhuzamosan épül az ivóvízhálózat is, és a munka oroszlánrészének még nem látott neki a 137A szakaszának kivitelezője.

Az elöljárók szerint a legtöbb lakossági megkeresés a bejáratok szintjének rendezése és azok teherbírása, az út szintje és az esővíz-elvezetés kapcsán van, melyeket minden indokolt esetben megvizsgálnak, és ahol adott a lehetőség, be is avatkoznak.

Hargita Népe

Még tavaly látott hozzá a megyei önkormányzat Hargita Útépítő Vállalata az Ilona-völgyébe vezető úton levő, megrongálódott fahíd újjáépítéséhez. A régi hidat elbontották, megépítették a póthidat, de a munkálatokkal le kellett állniuk. Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a tervezők szerint, a Nagy-Homoród medrének mindkét oldalán kemény alapot kell készíteni a betonhídnak, ez pedig nehéz beavatkozásnak mutatkozik.

– Mindkét oldalon hat, 1,8 méter átmérőjű, 12 méter mély vasbetonoszlopot kell önteni, hogy a híd biztonságos és megfelelő teherbírású legyen

– közölte a megyeelnök, rámutatva, az első fúrás meghiúsult, tegnap nagyobb teljesítményű géppel láttak hozzá a fúráshoz.

A tervek szerint halad a PNRR-ből és megyei forrásból megvalósuló beruházás

Jó ütemben halad a homoródfürdői Hatos Villa energetikai felújítása, amelynek jelenlegi állását helyszíni terepszemlén tekintette meg Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a sajtó jelenlétében.  A kivitelezés hivatalos befejezési határideje 2026. július 31., a beruházás célja pedig egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ kialakítása a fiatalok számára.

A helyszíni terepszemlén Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a homoródfürdői Hatos Villa felújítása a befejezéséhez közeledik, a kivitelezés jelenleg mintegy 85 százalékos készültségnél tart. A beruházás révén egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ jön létre, ugyanakkor a megyei önkormányzat hosszabb távú célja Homoródfürdő további fejlesztése is.

– Ez volt az egyetlen olyan villa Homoródfürdőn, amely az elmúlt 40 évben használatban volt. Most teljesen új köntöst kapott, a burkolatok, a hőenergetikai rendszer, a fűtés, a hálózatok mind megújultak, a munkálatok pedig jelenleg 85 százalékos készültségnél tartanak. Július 31-ig be kell fejezni, és be is fogjuk fejezni

– mondta Bíró Barna-Botond.

Az épületnél befejeződött a nyílászárók cseréje, a falak megerősítése, valamint elkészültek a víz-, fűtés- és villamos hálózatok. A tetőszerkezet felújítása lezárult, jelenleg a lemezfedés utolsó simításait végzik. Folyamatban van a külső menekülőlépcsők kialakítása, valamint a belső festési és csempézési munkálatok.

A fejlesztés során 20 centiméteres homlokzati és 30 centiméteres tetőszigetelés készül, hőszivattyús fűtési rendszert és napelemeket telepítenek. A beruházás részeként az épület korszerű tűzvédelmi rendszert kap, megtörténik az akadálymentesítés, valamint elektromosautó-töltőállomás is létesül.

A beruházás összértéke 6,7 millió lej áfával együtt. Ebből 2,3 millió lejt az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) biztosít, míg több mint 4 millió lejt Hargita Megye Tanácsa saját költségvetéséből finanszíroz.

A megyei tanács elnöke kitért a homoródfürdői villák jövőjére is. Elmondta, hogy a következő időszak egyik fontos célja a villákhoz tartozó területek tulajdonjogi helyzetének rendezése, amely alapot teremthet a térség hosszú távú fejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat törekszik arra, hogy ahol megyei tulajdonban lévő épületek találhatók, ott a területek is rendezett módon a megye tulajdonába kerüljenek, ezt követően pedig egy hosszú távú fejlesztési koncepció kidolgozása válhat lehetővé, amely figyelembe veszi a helyi közösség elképzeléseit és a térség turisztikai, illetve ifjúsági szerepét.

A Homoródfürdőn épülő új híd tekintetében elmondta, hogy a kivitelezés során a vártnál keményebb sziklaréteg miatt módosítani kellett az alapozási technológiát, ezért jelenleg egy nagyobb teljesítményű fúróberendezéssel dolgoznak. Hozzátette, hogy a cél továbbra is az, hogy az új hidat még az idei évben átadják, amely hosszú távon biztonságosabb közlekedést biztosít a térségben.

Csíkszereda, 2026. június 30.

Két év szakmai munkájának eredményeit mutatták be pénteken, június 26-án Csíkszeredában az „Élelmiszer-hulladék megelőzése Hargita megyében” – Food Savers című projekt zárórendezvényén.

A Hargita Megye Tanácsa által vezetett, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással (Visit Harghita) és a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesülettel partnerségben megvalósított projekt célja az volt, hogy növelje a városi lakosság és a vendéglátásban dolgozók tudatosságát az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban, ezáltal csökkentve a városokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A projekt az Európai Bizottság Egységes Piaci Programjának támogatásával valósult meg.

Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és Projektek Igazgatóságának igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd röviden ismertette a projektet. Elmondta, hogy a 24 hónapon át megvalósított kezdeményezés összköltségvetése 298 208,91 euró volt, amelynek 50 százalékát az Európai Bizottság finanszírozta. A projekt keretében mobilalkalmazás fejlesztése, vendéglátóipari képzések, dél-tiroli szakmai tanulmányút, lakossági szemléletformáló kampány és felmérések valósultak meg.

A záróeseményen jelen volt Borboly Csaba, a Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-pazarlás megelőzése nemcsak környezetvédelmi és gazdasági, hanem szociális kérdés is. Rámutatott, hogy nap mint nap jelentős mennyiségű, még fogyasztható élelmiszer kerül megsemmisítésre, miközben sok rászoruló számára ezek valódi segítséget jelenthetnének. Beszélt a projekt keretében szerzett tapasztalatokról, a nemzetközi jó gyakorlatok helyi hasznosításának lehetőségeiről, valamint arról a célkitűzésről, hogy Hargita megyében is létrejöjjön egy szabályosan működő élelmiszerbank, amely lehetőséget teremtene például arra, hogy a lejárati idő előtt álló, még biztonságosan fogyasztható élelmiszerek eljuthassanak a rászorulókhoz.

A projekt gyakorlati eredményeit Balázs Réka, a projekt menedzsere ismertette. Bemutatta a vendéglátóipari szereplők és gasztronómiai szakos diákok számára szervezett képzéseket, amelyek során száz résztvevő sajátíthatott el gyakorlati ismereteket az élelmiszer-hulladék csökkentéséről.

Ismertette továbbá a Food Savers mobilalkalmazást, amely a háztartások számára nyújt segítséget a tudatosabb élelmiszer-gazdálkodásban, nyomon követi az otthoni élelmiszerkészleteket és a lejárati időket, receptajánlásokat kínál a rendelkezésre álló alapanyagok alapján, segíti a bevásárlás megtervezését, valamint hozzájárul az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. Elmondta továbbá, hogy a projekt részeként dél-tiroli szakmai tanulmányutat is szerveztek, ahol a résztvevők európai jó gyakorlatokat ismerhettek meg a fenntartható vendéglátás és az élelmiszer-hulladék megelőzése terén.

Ezt követően Imets Hanna, a Vidékfejlesztési Egyesület képviseletében ismertette a projekt keretében végzett felmérések eredményeit. A kezdeti és záró kutatás során Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós városi lakosságának élelmiszer-fogyasztási és pazarlási szokásait vizsgálták, összesen 1200 fogyasztó bevonásával.

Páll Zelinda, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) munkatársa ismertette a „Még mindig ennivaló. Mentsd meg!” szlogenre épülő szemléletformáló kampány eredményeit. A projekt keretében 30 figyelemfelhívó videó, receptvideók, útmutatók és közösségi médiás tartalmak készültek, amelyek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és a tudatos fogyasztói szemlélet erősítésére hívták fel a figyelmet.

A projekt eredményei, a Food Savers mobilalkalmazás letöltési lehetőségei, valamint a kampány során készült videók és további hasznos információk egy helyen, a projekt hivatalos Linktree-oldalán érhetők el:

https://linktr.ee/food_savers <https://linktr.ee/food_savers>

A rendezvény zárásaként Zonda Erika elmondta, hogy a projekt kedvező fogadtatásra talált, ezért a partnerek szeretnék továbbvinni az elindított kezdeményezéseket, és már keresik az ehhez szükséges új finanszírozási lehetőségeket. Hozzátette, hogy Hargita megye Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címe még inkább ráirányítja a figyelmet az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, a helyi termékek értékének megőrzésére és a fenntartható gasztronómia szerepére.

Csíkszereda, 2026. június 29.

Hargita Népe

Forrás: Székelyhon

Meglehetősen hosszas előkészítés után elfogadták Hargita megye új területrendezési tervét, amely új fejlesztési irányokat vetít előre a megyében. A terv tíz évre szól. A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet.

Hargita megye új területrendezési tervét (PATJ) áprilisban fogadta el Hargita Megye Tanácsa. Az új dokumentum a kilencvenes évek végén elfogadott terv helyébe lép, amelynek felülvizsgálatát már 2010-ben elindították, de a hosszan elhúzódó jóváhagyási folyamat miatt végül az egész tervet újra kellett készíteni. A most elfogadott tervhez összesen 42 hatósági jóváhagyást kellett megszerezni.

A megyei területrendezési terv a következő tíz év fejlesztési irányait szabja meg – mondta Fülöp Otilia megyei főépítész. Hozzátette, a stratégia meghatározza, milyen közlekedési, közmű-, gazdasági, környezetvédelmi és településfejlesztési beruházások kapjanak fókuszt Hargita megyében, miközben iránymutatást ad a települések rendezési tervei számára is.

Körgyűrűk és elkerülő utak rajzolhatják át a megye közlekedését A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet. Hargita megye egyik legnagyobb hátránya, hogy ma sem autópálya, sem gyorsforgalmi út nem halad át rajta, ami rontja a térség versenyképességét és nehezíti a befektetések érkezését. A terv szerint ezért az elkövetkező években kiemelt cél a megye jobb bekapcsolása az országos és európai közlekedési hálózatba. Ennek részeként számolnak az A8-as autópályával, amely Gyergyóditró és Gyergyószárhegy térségét érintené, ugyanakkor a megyét kiszolgáló gyorsforgalmi utak kialakításával is.

Továbbá a következő évtized stratégiai céljai között szerepel még Csíkszereda körgyűrűjének megépítése, valamint Székelyudvarhely és Tusnádfürdő elkerülő útjának kijelölése, emellett új összekötő utak és alternatív közlekedési folyosók is helyet kaptak a tervben. Mindezek mellett a kerékpárutak fejlesztését, a tömegközlekedés korszerűsítését, valamint a marosvásárhelyi és brassói repülőterek jobb közúti elérhetőségét is a következő évek fontos feladatai közé sorolják. Szembe kell nézni a demográfiai csökkenéssel A legutóbbi, 2021-es népszámlálási adatok szerint a megye lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat a negatív természetes szaporulatnak és a migrációnak köszönhetően. A megye 67 alapfokú közigazgatási területi egysége (városok és községek) közül 29 esetében a lakosságszám nem éri el a 2500 főt, hét településen pedig a lakosok száma ennél jóval kisebb.

Ráadásul a jövőbeli demográfiai előrevetítések a 2040-ig tartó időszakra jelentős népességvesztést jeleznek főként a városokban, amennyiben nem történik beavatkozás. Kivételt képeznek a városkörnyéki települések, mint például Csíkpálfalva vagy Csíkszentmihály. Az általános rendezési terv éppen ezért a funkcionális városi térségek (Zone Urbane Funcționale – ZUF), illetve metropoliszövezetek megerősítését szorgalmazza. A hálózatosodás lehetővé teszi, hogy a városok és a környező vidéki települések közösen menedzseljék a közlekedést, a hulladékgazdálkodást és a gazdaságfejlesztést, ezáltal csökkentve az egy főre jutó infrastrukturális költségeket. A dokumentum négy fő metropoliszövezet megerősödését irányozza elő: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz központokkal. A turizmus lehet a megye gazdaságának húzóágazata A területrendezési terv szerint Hargita megye gazdaságának hosszú távú fejlődése már nem alapozhat kizárólag a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra. Bár ezek továbbra is meghatározó ágazatok maradnak, hanem nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szolgáltatásoknak, a modern vállalkozásoknak és mindenekelőtt a turizmusnak.

A következő években elsősorban a gyógy- és wellness-, az ökoturisztikai, a kulturális és az aktív turizmus fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt. A stratégia kiemelten kezeli Borszéket, Tusnádfürdőt, Parajdot és Maroshévízt, ugyanakkor a Hargitafürdőhöz, a Madarasi-Hargitához, Csíksomlyóhoz és a Gyimesekhez hasonló turisztikai térségek fejlesztésével is számol.

Sok település már elavult rendezési terv alapján működik A dokumentumban arra is kitértek, hogy Hargita megye településeinek jelentős része elavult általános rendezési tervvel (PUG) rendelkezik. A 67 közigazgatási egységből mindössze húsznak van az elmúlt tíz évben jóváhagyott PUG-ja, ami az összes település alig harminc százaléka. Ez komoly problémát jelent, mert az elavult urbanisztikai tervek sok helyen akadályozzák a beruházásokat és a hosszú távú fejlesztéseket.

EU-s programmal kívánnak új lendületet adni a vidéki civil szerveződésnek

Nemzetközi találkozón látta vendégül projektpartnereit Hargita Megye Tanácsa június 26–29. között a RURAL-EU program keretében. A négynapos eseményen olasz, spanyol és horvát fiatalok érkeztek Hargita megyébe, hogy közösen gondolkodjanak a vidéki közösségek jövőjéről, a fiatalok szerepvállalásáról és a helyi civil kezdeményezések megerősítésének lehetőségeiről.

Az Európai Bizottság CERV (Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek) programja által támogatott Connecting Rural Europe: Networking and Development in Small Towns elnevezésű projekt célja, hogy erősítse a kapcsolatokat az európai vidéki közösségek között, elősegítse a tapasztalatcserét, valamint közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat, a civil szervezeteket és a helyi döntéshozókat.

A találkozó során a résztvevők szakmai programokon, közösségépítő tevékenységeken és kulturális élményeken keresztül ismerkedtek Hargita megye értékeivel, miközben lehetőségük nyílt megosztani saját tapasztalataikat, valamint közösen keresni a választ azokra a kihívásokra, amelyekkel Európa vidéki térségei szembesülnek.

A projekt kiemelt célja, hogy a fiatalok aktív szerepet vállaljanak közösségeik fejlődésében, és olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki települések élhetőségének növeléséhez, a társadalmi innováció erősítéséhez és a fiatalok helyben maradásának ösztönzéséhez.

A négynapos programcsomag az elmélet mellett a gyakorlatra és a közösségépítésre fókuszált. A fesztivál gerincét a Székelyudvarhelyen szervezett interaktív „Rural Youth Festival Mission” alkotta. Ezen a terepgyakorlaton a fiataloknak a város utcáit járva önállóan kellett felkutatniuk működő civil kezdeményezéseket, helyi mesterembereket, valamint generációkon átívelő beszélgetéseket kellett kezdeményezniük. A kihívás csúcspontjaként egy-egy perces videókban fogalmazták meg a projekt legfontosabb kérdését: „Miért jó fiatalnak lenni Székelyföldön?

A rendezvény egyben megerősítette Hargita Megye Tanácsának elkötelezettségét a nemzetközi együttműködések, az aktív civil élet és az európai kapcsolatok építése mellett, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a vidéki közösségek fejlődéséhez és megtartó erejének növeléséhez.

Meghirdette 2026. évi egyháztámogatási programját Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megye Tanácsa meghirdette a Hargita megyében működő, törvény által elismert egyházak számára szóló 2026. évi egyháztámogatási programot. A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon az egyházi közösségek hitéleti, közösségi, kulturális, szociális és örökségvédelmi tevékenységeinek megvalósításához, valamint az egyházi ingatlanok felújításához és fejlesztéséhez.

A támogatási program keretében pályázni lehet többek között templomok és egyéb egyházi épületek tervezésére, építésére és felújítására, egyházi tulajdonban lévő műemléki értékek megőrzésére, egyházak által működtetett szociális és egészségügyi tevékenységek támogatására, vallási-kulturális gyűjtemények létrehozására, egyházi oktatási és szociális intézmények fejlesztésére, szolgálati lakások kialakítására, beruházásokhoz szükséges eszközök beszerzésére, valamint az egyházak tevékenységét bemutató audiovizuális tartalmak elkészítésére is.

A program Hargita megye kulturális stratégiájának célkitűzéseihez kapcsolódik, különös tekintettel az egyházi örökség megőrzésére és a közösségi célú egyházi ingatlanok felújítására.

A tavalyi évben 128 pályázat érkezett a kiírásra az egyházközségek részéről, amelyből az elbírálás után 116 kapott támogatást. A tavalyi évre a keretösszeg 5.480.000 lej volt. A pályázok többsége egyházi épületek (templomok, kápolnák, imaházak) felújítására, javítási munkálataira kérte Hargita Megye Tanácsának támogatását, de érkeztek pályázati kérések új imaházak, kápolnák építésére, befejezésére és tervezésére is.

A tavalyi egyháztámogatási program keretében jóváhagyott támogatások részletesen Hargita Megye Tanácsának honlapján tanulmányozhatók: https://hargitamegye.ro/219-29-07-2025-es-szamu-hatarozat/

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a nehéz költségvetési helyzet ellenére fontosnak tartották az idei egyháztámogatási program meghirdetését.

– Egy pénzügyileg nehéz évben egy szerényebb, 500 ezer lejes keretösszegből indulunk, ennek ellenére fontosnak tartottuk, hogy idén is meghirdessük az egyháztámogatási programot, hogy a pályázatok benyújtására időben lehetőség nyíljon. Szeptemberben ismét áttekintjük a költségvetési helyzetet, és megpróbálunk további forrásokat találni a program bővítésére. Bár nem mindig tudunk minden elképzelést megvalósítani, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a támogatási lehetőség fontos az egyházak és a helyi közösségek számára

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A pályázatokat 2026. július 31-én 12 óráig lehet benyújtani elektronikus formában az [email protected] vagy az [email protected] e-mail-címekre.

Az idei évtől több ponton módosult a pályázati szabályzat. A hiányosan benyújtott pályázatok kiegészítésére rendelkezésre álló határidő 30 napról 90 napra nőtt, emellett a nyilatkozat és az elszámoláshoz kapcsolódó előírások is módosultak. Az 5 000 lej/darab értéket meghaladó nagy értékű eszközök esetében beruházási listát is csatolni kell. A pályázati útmutató, a szükséges nyomtatványok és a részletes feltételek Hargita Megye Tanácsának honlapján érhetők el: https://hargitamegye.ro/palyazatok.

Csíkszereda, 2026. július 1.

Hargita Népe

Látványosan haladnak a kivitelező vállalatok a LOT 3 néven ismert útépítési nagyberuházás megvalósításával: sorra készülnek el az új hidak és támfalak, Székelypetek felé szélesítik és feltöltik az utat, Székelydálya és Kányád irányában átereszeket és hidakat építenek, míg Homoródszentpál és Oklánd települések közt már az utolsó réteg kavicsot terítik le, ezt követően elkezdhetik az aszfaltozást.

A három részre felosztott útfelújítási nagyberuházás csomópontjainál kedden tartott sajtónyilvános terepszemlét Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Adrian Chiorean műszaki igazgató, valamint a vállalatok képviselői. A beruházás leglátványosabb része a 131-es megyei út Homoródszentpál–Oklánd-szakaszán van: a halastavak között még marják az aszfaltot, ám a többi részen az alapozás utolsó fázisát végzik. Chiorean Adrian a helyszínen elmondta, hogy a tavak a föld alatt kapcsolatban állnak egymással, így még meg kell oldaniuk egy erős és magasabb útalapozással, hogy a vízáramlás is maradjon meg, és a készülő út se süllyedjen meg. Mint a helyszínen megtudtuk, a munkavégzést lassítja, hogy Homoródszentpálon és Székelydályában is régészeti felügyelet mellett dolgozhatnak a kivitelezők: előbbinél hiába volt már feltárás, mivel szélesebb felületen kell ásni, ismételten szükséges a régészi jelenlét, utóbbinál a református templom műemlékvédelmi besorolása miatt kell helyszínen lennie a régésznek.

– A műemlékvédelmi javaslat a templom környezetében kockaköves útburkolatot ír elő, de az sokkal jobban vezeti a rezgéseket, mint az aszfalt. A templom falához nagyon közel van az út, amin számtalan nagy méretű mezőgazdasági gép közlekedik. Vannak pró és kontra érvek, de még nincs eldöntve, hogy melyikre esik a választás.

Megoldás kell a szűkös anyagiakra

Bíró Barna-Botond megyeelnök a terepszemlén elmondta, hogy bár vannak kisebb problémák, melyeket orvosolniuk kell, a munkavégzés jó ütemben halad ahhoz, hogy a következő évben a végére érhessenek. Mint mondta, Oklánd és Homoródszentpál közt másfél-két hét múlva már leteríthetik az alapaszfaltréteget, a többi szakaszon pedig jó ütemben halad a hidak, támfalak építése is.

– Úgy tervezzük, hogy az első és utolsó szakaszt az idei év őszére be kellene fejezni, a középső, egyben legnehezebb szakaszt pedig, amelybe a székelydályai templom esik bele, a következő év végére kell megépíteni. A projektet 136 millió lej plusz áfa alapösszeggel hívtuk le, de erre rátevődnek a többletköltségek, és ebből csak 106 millió lej a pályázati pénz. Úgy próbáljuk megszervezni a megyei tanács működését, hogy üsse a széle a hosszát

– fogalmazott a megyeelnök kiemelve, hogy a következő évben nem zárja ki egy újabb hitel felvételét sem, viszont abban bízik, hogy az új kormány megalakulásával pénzhez juthatnak a kormány tartalékalapjából.

Célravezető operatív ülések

Az útépítési projektben érintett önkormányzatok vezetői szerint kiemelten hasznos és segíti a gyors munkavégzést, hogy operatív üléseket tartanak. Godra Lehel oklándi polgármester szerint a beruházó és a kivitelező is készségesen áll a lakosok kéréseihez, ráadásul figyelmesek is a lakosság irányában: napközben teherautókkal locsolják az utat a településen belül, lekötve a szálló port. György Sándor kányádi polgármester arra mutatott rá, hogy operatívan meg tudták eddig szervezni a munkát, lévén, hogy Székelypeteken párhuzamosan épül az ivóvízhálózat is, és a munka oroszlánrészének még nem látott neki a 137A szakaszának kivitelezője.

Az elöljárók szerint a legtöbb lakossági megkeresés a bejáratok szintjének rendezése és azok teherbírása, az út szintje és az esővíz-elvezetés kapcsán van, melyeket minden indokolt esetben megvizsgálnak, és ahol adott a lehetőség, be is avatkoznak.

Hargita Népe

Még tavaly látott hozzá a megyei önkormányzat Hargita Útépítő Vállalata az Ilona-völgyébe vezető úton levő, megrongálódott fahíd újjáépítéséhez. A régi hidat elbontották, megépítették a póthidat, de a munkálatokkal le kellett állniuk. Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a tervezők szerint, a Nagy-Homoród medrének mindkét oldalán kemény alapot kell készíteni a betonhídnak, ez pedig nehéz beavatkozásnak mutatkozik.

– Mindkét oldalon hat, 1,8 méter átmérőjű, 12 méter mély vasbetonoszlopot kell önteni, hogy a híd biztonságos és megfelelő teherbírású legyen

– közölte a megyeelnök, rámutatva, az első fúrás meghiúsult, tegnap nagyobb teljesítményű géppel láttak hozzá a fúráshoz.

A tervek szerint halad a PNRR-ből és megyei forrásból megvalósuló beruházás

Jó ütemben halad a homoródfürdői Hatos Villa energetikai felújítása, amelynek jelenlegi állását helyszíni terepszemlén tekintette meg Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a sajtó jelenlétében.  A kivitelezés hivatalos befejezési határideje 2026. július 31., a beruházás célja pedig egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ kialakítása a fiatalok számára.

A helyszíni terepszemlén Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a homoródfürdői Hatos Villa felújítása a befejezéséhez közeledik, a kivitelezés jelenleg mintegy 85 százalékos készültségnél tart. A beruházás révén egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ jön létre, ugyanakkor a megyei önkormányzat hosszabb távú célja Homoródfürdő további fejlesztése is.

– Ez volt az egyetlen olyan villa Homoródfürdőn, amely az elmúlt 40 évben használatban volt. Most teljesen új köntöst kapott, a burkolatok, a hőenergetikai rendszer, a fűtés, a hálózatok mind megújultak, a munkálatok pedig jelenleg 85 százalékos készültségnél tartanak. Július 31-ig be kell fejezni, és be is fogjuk fejezni

– mondta Bíró Barna-Botond.

Az épületnél befejeződött a nyílászárók cseréje, a falak megerősítése, valamint elkészültek a víz-, fűtés- és villamos hálózatok. A tetőszerkezet felújítása lezárult, jelenleg a lemezfedés utolsó simításait végzik. Folyamatban van a külső menekülőlépcsők kialakítása, valamint a belső festési és csempézési munkálatok.

A fejlesztés során 20 centiméteres homlokzati és 30 centiméteres tetőszigetelés készül, hőszivattyús fűtési rendszert és napelemeket telepítenek. A beruházás részeként az épület korszerű tűzvédelmi rendszert kap, megtörténik az akadálymentesítés, valamint elektromosautó-töltőállomás is létesül.

A beruházás összértéke 6,7 millió lej áfával együtt. Ebből 2,3 millió lejt az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) biztosít, míg több mint 4 millió lejt Hargita Megye Tanácsa saját költségvetéséből finanszíroz.

A megyei tanács elnöke kitért a homoródfürdői villák jövőjére is. Elmondta, hogy a következő időszak egyik fontos célja a villákhoz tartozó területek tulajdonjogi helyzetének rendezése, amely alapot teremthet a térség hosszú távú fejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat törekszik arra, hogy ahol megyei tulajdonban lévő épületek találhatók, ott a területek is rendezett módon a megye tulajdonába kerüljenek, ezt követően pedig egy hosszú távú fejlesztési koncepció kidolgozása válhat lehetővé, amely figyelembe veszi a helyi közösség elképzeléseit és a térség turisztikai, illetve ifjúsági szerepét.

A Homoródfürdőn épülő új híd tekintetében elmondta, hogy a kivitelezés során a vártnál keményebb sziklaréteg miatt módosítani kellett az alapozási technológiát, ezért jelenleg egy nagyobb teljesítményű fúróberendezéssel dolgoznak. Hozzátette, hogy a cél továbbra is az, hogy az új hidat még az idei évben átadják, amely hosszú távon biztonságosabb közlekedést biztosít a térségben.

Csíkszereda, 2026. június 30.

Két év szakmai munkájának eredményeit mutatták be pénteken, június 26-án Csíkszeredában az „Élelmiszer-hulladék megelőzése Hargita megyében” – Food Savers című projekt zárórendezvényén.

A Hargita Megye Tanácsa által vezetett, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással (Visit Harghita) és a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesülettel partnerségben megvalósított projekt célja az volt, hogy növelje a városi lakosság és a vendéglátásban dolgozók tudatosságát az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban, ezáltal csökkentve a városokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A projekt az Európai Bizottság Egységes Piaci Programjának támogatásával valósult meg.

Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és Projektek Igazgatóságának igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd röviden ismertette a projektet. Elmondta, hogy a 24 hónapon át megvalósított kezdeményezés összköltségvetése 298 208,91 euró volt, amelynek 50 százalékát az Európai Bizottság finanszírozta. A projekt keretében mobilalkalmazás fejlesztése, vendéglátóipari képzések, dél-tiroli szakmai tanulmányút, lakossági szemléletformáló kampány és felmérések valósultak meg.

A záróeseményen jelen volt Borboly Csaba, a Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-pazarlás megelőzése nemcsak környezetvédelmi és gazdasági, hanem szociális kérdés is. Rámutatott, hogy nap mint nap jelentős mennyiségű, még fogyasztható élelmiszer kerül megsemmisítésre, miközben sok rászoruló számára ezek valódi segítséget jelenthetnének. Beszélt a projekt keretében szerzett tapasztalatokról, a nemzetközi jó gyakorlatok helyi hasznosításának lehetőségeiről, valamint arról a célkitűzésről, hogy Hargita megyében is létrejöjjön egy szabályosan működő élelmiszerbank, amely lehetőséget teremtene például arra, hogy a lejárati idő előtt álló, még biztonságosan fogyasztható élelmiszerek eljuthassanak a rászorulókhoz.

A projekt gyakorlati eredményeit Balázs Réka, a projekt menedzsere ismertette. Bemutatta a vendéglátóipari szereplők és gasztronómiai szakos diákok számára szervezett képzéseket, amelyek során száz résztvevő sajátíthatott el gyakorlati ismereteket az élelmiszer-hulladék csökkentéséről.

Ismertette továbbá a Food Savers mobilalkalmazást, amely a háztartások számára nyújt segítséget a tudatosabb élelmiszer-gazdálkodásban, nyomon követi az otthoni élelmiszerkészleteket és a lejárati időket, receptajánlásokat kínál a rendelkezésre álló alapanyagok alapján, segíti a bevásárlás megtervezését, valamint hozzájárul az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. Elmondta továbbá, hogy a projekt részeként dél-tiroli szakmai tanulmányutat is szerveztek, ahol a résztvevők európai jó gyakorlatokat ismerhettek meg a fenntartható vendéglátás és az élelmiszer-hulladék megelőzése terén.

Ezt követően Imets Hanna, a Vidékfejlesztési Egyesület képviseletében ismertette a projekt keretében végzett felmérések eredményeit. A kezdeti és záró kutatás során Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós városi lakosságának élelmiszer-fogyasztási és pazarlási szokásait vizsgálták, összesen 1200 fogyasztó bevonásával.

Páll Zelinda, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) munkatársa ismertette a „Még mindig ennivaló. Mentsd meg!” szlogenre épülő szemléletformáló kampány eredményeit. A projekt keretében 30 figyelemfelhívó videó, receptvideók, útmutatók és közösségi médiás tartalmak készültek, amelyek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és a tudatos fogyasztói szemlélet erősítésére hívták fel a figyelmet.

A projekt eredményei, a Food Savers mobilalkalmazás letöltési lehetőségei, valamint a kampány során készült videók és további hasznos információk egy helyen, a projekt hivatalos Linktree-oldalán érhetők el:

https://linktr.ee/food_savers <https://linktr.ee/food_savers>

A rendezvény zárásaként Zonda Erika elmondta, hogy a projekt kedvező fogadtatásra talált, ezért a partnerek szeretnék továbbvinni az elindított kezdeményezéseket, és már keresik az ehhez szükséges új finanszírozási lehetőségeket. Hozzátette, hogy Hargita megye Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címe még inkább ráirányítja a figyelmet az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, a helyi termékek értékének megőrzésére és a fenntartható gasztronómia szerepére.

Csíkszereda, 2026. június 29.

Hargita Népe

Forrás: Székelyhon

Meglehetősen hosszas előkészítés után elfogadták Hargita megye új területrendezési tervét, amely új fejlesztési irányokat vetít előre a megyében. A terv tíz évre szól. A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet.

Hargita megye új területrendezési tervét (PATJ) áprilisban fogadta el Hargita Megye Tanácsa. Az új dokumentum a kilencvenes évek végén elfogadott terv helyébe lép, amelynek felülvizsgálatát már 2010-ben elindították, de a hosszan elhúzódó jóváhagyási folyamat miatt végül az egész tervet újra kellett készíteni. A most elfogadott tervhez összesen 42 hatósági jóváhagyást kellett megszerezni.

A megyei területrendezési terv a következő tíz év fejlesztési irányait szabja meg – mondta Fülöp Otilia megyei főépítész. Hozzátette, a stratégia meghatározza, milyen közlekedési, közmű-, gazdasági, környezetvédelmi és településfejlesztési beruházások kapjanak fókuszt Hargita megyében, miközben iránymutatást ad a települések rendezési tervei számára is.

Körgyűrűk és elkerülő utak rajzolhatják át a megye közlekedését A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet. Hargita megye egyik legnagyobb hátránya, hogy ma sem autópálya, sem gyorsforgalmi út nem halad át rajta, ami rontja a térség versenyképességét és nehezíti a befektetések érkezését. A terv szerint ezért az elkövetkező években kiemelt cél a megye jobb bekapcsolása az országos és európai közlekedési hálózatba. Ennek részeként számolnak az A8-as autópályával, amely Gyergyóditró és Gyergyószárhegy térségét érintené, ugyanakkor a megyét kiszolgáló gyorsforgalmi utak kialakításával is.

Továbbá a következő évtized stratégiai céljai között szerepel még Csíkszereda körgyűrűjének megépítése, valamint Székelyudvarhely és Tusnádfürdő elkerülő útjának kijelölése, emellett új összekötő utak és alternatív közlekedési folyosók is helyet kaptak a tervben. Mindezek mellett a kerékpárutak fejlesztését, a tömegközlekedés korszerűsítését, valamint a marosvásárhelyi és brassói repülőterek jobb közúti elérhetőségét is a következő évek fontos feladatai közé sorolják. Szembe kell nézni a demográfiai csökkenéssel A legutóbbi, 2021-es népszámlálási adatok szerint a megye lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat a negatív természetes szaporulatnak és a migrációnak köszönhetően. A megye 67 alapfokú közigazgatási területi egysége (városok és községek) közül 29 esetében a lakosságszám nem éri el a 2500 főt, hét településen pedig a lakosok száma ennél jóval kisebb.

Ráadásul a jövőbeli demográfiai előrevetítések a 2040-ig tartó időszakra jelentős népességvesztést jeleznek főként a városokban, amennyiben nem történik beavatkozás. Kivételt képeznek a városkörnyéki települések, mint például Csíkpálfalva vagy Csíkszentmihály. Az általános rendezési terv éppen ezért a funkcionális városi térségek (Zone Urbane Funcționale – ZUF), illetve metropoliszövezetek megerősítését szorgalmazza. A hálózatosodás lehetővé teszi, hogy a városok és a környező vidéki települések közösen menedzseljék a közlekedést, a hulladékgazdálkodást és a gazdaságfejlesztést, ezáltal csökkentve az egy főre jutó infrastrukturális költségeket. A dokumentum négy fő metropoliszövezet megerősödését irányozza elő: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz központokkal. A turizmus lehet a megye gazdaságának húzóágazata A területrendezési terv szerint Hargita megye gazdaságának hosszú távú fejlődése már nem alapozhat kizárólag a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra. Bár ezek továbbra is meghatározó ágazatok maradnak, hanem nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szolgáltatásoknak, a modern vállalkozásoknak és mindenekelőtt a turizmusnak.

A következő években elsősorban a gyógy- és wellness-, az ökoturisztikai, a kulturális és az aktív turizmus fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt. A stratégia kiemelten kezeli Borszéket, Tusnádfürdőt, Parajdot és Maroshévízt, ugyanakkor a Hargitafürdőhöz, a Madarasi-Hargitához, Csíksomlyóhoz és a Gyimesekhez hasonló turisztikai térségek fejlesztésével is számol.

Sok település már elavult rendezési terv alapján működik A dokumentumban arra is kitértek, hogy Hargita megye településeinek jelentős része elavult általános rendezési tervvel (PUG) rendelkezik. A 67 közigazgatási egységből mindössze húsznak van az elmúlt tíz évben jóváhagyott PUG-ja, ami az összes település alig harminc százaléka. Ez komoly problémát jelent, mert az elavult urbanisztikai tervek sok helyen akadályozzák a beruházásokat és a hosszú távú fejlesztéseket.

EU-s programmal kívánnak új lendületet adni a vidéki civil szerveződésnek

Nemzetközi találkozón látta vendégül projektpartnereit Hargita Megye Tanácsa június 26–29. között a RURAL-EU program keretében. A négynapos eseményen olasz, spanyol és horvát fiatalok érkeztek Hargita megyébe, hogy közösen gondolkodjanak a vidéki közösségek jövőjéről, a fiatalok szerepvállalásáról és a helyi civil kezdeményezések megerősítésének lehetőségeiről.

Az Európai Bizottság CERV (Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek) programja által támogatott Connecting Rural Europe: Networking and Development in Small Towns elnevezésű projekt célja, hogy erősítse a kapcsolatokat az európai vidéki közösségek között, elősegítse a tapasztalatcserét, valamint közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat, a civil szervezeteket és a helyi döntéshozókat.

A találkozó során a résztvevők szakmai programokon, közösségépítő tevékenységeken és kulturális élményeken keresztül ismerkedtek Hargita megye értékeivel, miközben lehetőségük nyílt megosztani saját tapasztalataikat, valamint közösen keresni a választ azokra a kihívásokra, amelyekkel Európa vidéki térségei szembesülnek.

A projekt kiemelt célja, hogy a fiatalok aktív szerepet vállaljanak közösségeik fejlődésében, és olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki települések élhetőségének növeléséhez, a társadalmi innováció erősítéséhez és a fiatalok helyben maradásának ösztönzéséhez.

A négynapos programcsomag az elmélet mellett a gyakorlatra és a közösségépítésre fókuszált. A fesztivál gerincét a Székelyudvarhelyen szervezett interaktív „Rural Youth Festival Mission” alkotta. Ezen a terepgyakorlaton a fiataloknak a város utcáit járva önállóan kellett felkutatniuk működő civil kezdeményezéseket, helyi mesterembereket, valamint generációkon átívelő beszélgetéseket kellett kezdeményezniük. A kihívás csúcspontjaként egy-egy perces videókban fogalmazták meg a projekt legfontosabb kérdését: „Miért jó fiatalnak lenni Székelyföldön?

A rendezvény egyben megerősítette Hargita Megye Tanácsának elkötelezettségét a nemzetközi együttműködések, az aktív civil élet és az európai kapcsolatok építése mellett, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a vidéki közösségek fejlődéséhez és megtartó erejének növeléséhez.

Meghirdette 2026. évi egyháztámogatási programját Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megye Tanácsa meghirdette a Hargita megyében működő, törvény által elismert egyházak számára szóló 2026. évi egyháztámogatási programot. A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon az egyházi közösségek hitéleti, közösségi, kulturális, szociális és örökségvédelmi tevékenységeinek megvalósításához, valamint az egyházi ingatlanok felújításához és fejlesztéséhez.

A támogatási program keretében pályázni lehet többek között templomok és egyéb egyházi épületek tervezésére, építésére és felújítására, egyházi tulajdonban lévő műemléki értékek megőrzésére, egyházak által működtetett szociális és egészségügyi tevékenységek támogatására, vallási-kulturális gyűjtemények létrehozására, egyházi oktatási és szociális intézmények fejlesztésére, szolgálati lakások kialakítására, beruházásokhoz szükséges eszközök beszerzésére, valamint az egyházak tevékenységét bemutató audiovizuális tartalmak elkészítésére is.

A program Hargita megye kulturális stratégiájának célkitűzéseihez kapcsolódik, különös tekintettel az egyházi örökség megőrzésére és a közösségi célú egyházi ingatlanok felújítására.

A tavalyi évben 128 pályázat érkezett a kiírásra az egyházközségek részéről, amelyből az elbírálás után 116 kapott támogatást. A tavalyi évre a keretösszeg 5.480.000 lej volt. A pályázok többsége egyházi épületek (templomok, kápolnák, imaházak) felújítására, javítási munkálataira kérte Hargita Megye Tanácsának támogatását, de érkeztek pályázati kérések új imaházak, kápolnák építésére, befejezésére és tervezésére is.

A tavalyi egyháztámogatási program keretében jóváhagyott támogatások részletesen Hargita Megye Tanácsának honlapján tanulmányozhatók: https://hargitamegye.ro/219-29-07-2025-es-szamu-hatarozat/

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a nehéz költségvetési helyzet ellenére fontosnak tartották az idei egyháztámogatási program meghirdetését.

– Egy pénzügyileg nehéz évben egy szerényebb, 500 ezer lejes keretösszegből indulunk, ennek ellenére fontosnak tartottuk, hogy idén is meghirdessük az egyháztámogatási programot, hogy a pályázatok benyújtására időben lehetőség nyíljon. Szeptemberben ismét áttekintjük a költségvetési helyzetet, és megpróbálunk további forrásokat találni a program bővítésére. Bár nem mindig tudunk minden elképzelést megvalósítani, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a támogatási lehetőség fontos az egyházak és a helyi közösségek számára

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A pályázatokat 2026. július 31-én 12 óráig lehet benyújtani elektronikus formában az [email protected] vagy az [email protected] e-mail-címekre.

Az idei évtől több ponton módosult a pályázati szabályzat. A hiányosan benyújtott pályázatok kiegészítésére rendelkezésre álló határidő 30 napról 90 napra nőtt, emellett a nyilatkozat és az elszámoláshoz kapcsolódó előírások is módosultak. Az 5 000 lej/darab értéket meghaladó nagy értékű eszközök esetében beruházási listát is csatolni kell. A pályázati útmutató, a szükséges nyomtatványok és a részletes feltételek Hargita Megye Tanácsának honlapján érhetők el: https://hargitamegye.ro/palyazatok.

Csíkszereda, 2026. július 1.

Hargita Népe

Látványosan haladnak a kivitelező vállalatok a LOT 3 néven ismert útépítési nagyberuházás megvalósításával: sorra készülnek el az új hidak és támfalak, Székelypetek felé szélesítik és feltöltik az utat, Székelydálya és Kányád irányában átereszeket és hidakat építenek, míg Homoródszentpál és Oklánd települések közt már az utolsó réteg kavicsot terítik le, ezt követően elkezdhetik az aszfaltozást.

A három részre felosztott útfelújítási nagyberuházás csomópontjainál kedden tartott sajtónyilvános terepszemlét Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Adrian Chiorean műszaki igazgató, valamint a vállalatok képviselői. A beruházás leglátványosabb része a 131-es megyei út Homoródszentpál–Oklánd-szakaszán van: a halastavak között még marják az aszfaltot, ám a többi részen az alapozás utolsó fázisát végzik. Chiorean Adrian a helyszínen elmondta, hogy a tavak a föld alatt kapcsolatban állnak egymással, így még meg kell oldaniuk egy erős és magasabb útalapozással, hogy a vízáramlás is maradjon meg, és a készülő út se süllyedjen meg. Mint a helyszínen megtudtuk, a munkavégzést lassítja, hogy Homoródszentpálon és Székelydályában is régészeti felügyelet mellett dolgozhatnak a kivitelezők: előbbinél hiába volt már feltárás, mivel szélesebb felületen kell ásni, ismételten szükséges a régészi jelenlét, utóbbinál a református templom műemlékvédelmi besorolása miatt kell helyszínen lennie a régésznek.

– A műemlékvédelmi javaslat a templom környezetében kockaköves útburkolatot ír elő, de az sokkal jobban vezeti a rezgéseket, mint az aszfalt. A templom falához nagyon közel van az út, amin számtalan nagy méretű mezőgazdasági gép közlekedik. Vannak pró és kontra érvek, de még nincs eldöntve, hogy melyikre esik a választás.

Megoldás kell a szűkös anyagiakra

Bíró Barna-Botond megyeelnök a terepszemlén elmondta, hogy bár vannak kisebb problémák, melyeket orvosolniuk kell, a munkavégzés jó ütemben halad ahhoz, hogy a következő évben a végére érhessenek. Mint mondta, Oklánd és Homoródszentpál közt másfél-két hét múlva már leteríthetik az alapaszfaltréteget, a többi szakaszon pedig jó ütemben halad a hidak, támfalak építése is.

– Úgy tervezzük, hogy az első és utolsó szakaszt az idei év őszére be kellene fejezni, a középső, egyben legnehezebb szakaszt pedig, amelybe a székelydályai templom esik bele, a következő év végére kell megépíteni. A projektet 136 millió lej plusz áfa alapösszeggel hívtuk le, de erre rátevődnek a többletköltségek, és ebből csak 106 millió lej a pályázati pénz. Úgy próbáljuk megszervezni a megyei tanács működését, hogy üsse a széle a hosszát

– fogalmazott a megyeelnök kiemelve, hogy a következő évben nem zárja ki egy újabb hitel felvételét sem, viszont abban bízik, hogy az új kormány megalakulásával pénzhez juthatnak a kormány tartalékalapjából.

Célravezető operatív ülések

Az útépítési projektben érintett önkormányzatok vezetői szerint kiemelten hasznos és segíti a gyors munkavégzést, hogy operatív üléseket tartanak. Godra Lehel oklándi polgármester szerint a beruházó és a kivitelező is készségesen áll a lakosok kéréseihez, ráadásul figyelmesek is a lakosság irányában: napközben teherautókkal locsolják az utat a településen belül, lekötve a szálló port. György Sándor kányádi polgármester arra mutatott rá, hogy operatívan meg tudták eddig szervezni a munkát, lévén, hogy Székelypeteken párhuzamosan épül az ivóvízhálózat is, és a munka oroszlánrészének még nem látott neki a 137A szakaszának kivitelezője.

Az elöljárók szerint a legtöbb lakossági megkeresés a bejáratok szintjének rendezése és azok teherbírása, az út szintje és az esővíz-elvezetés kapcsán van, melyeket minden indokolt esetben megvizsgálnak, és ahol adott a lehetőség, be is avatkoznak.

Hargita Népe

Még tavaly látott hozzá a megyei önkormányzat Hargita Útépítő Vállalata az Ilona-völgyébe vezető úton levő, megrongálódott fahíd újjáépítéséhez. A régi hidat elbontották, megépítették a póthidat, de a munkálatokkal le kellett állniuk. Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a tervezők szerint, a Nagy-Homoród medrének mindkét oldalán kemény alapot kell készíteni a betonhídnak, ez pedig nehéz beavatkozásnak mutatkozik.

– Mindkét oldalon hat, 1,8 méter átmérőjű, 12 méter mély vasbetonoszlopot kell önteni, hogy a híd biztonságos és megfelelő teherbírású legyen

– közölte a megyeelnök, rámutatva, az első fúrás meghiúsult, tegnap nagyobb teljesítményű géppel láttak hozzá a fúráshoz.

A tervek szerint halad a PNRR-ből és megyei forrásból megvalósuló beruházás

Jó ütemben halad a homoródfürdői Hatos Villa energetikai felújítása, amelynek jelenlegi állását helyszíni terepszemlén tekintette meg Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a sajtó jelenlétében.  A kivitelezés hivatalos befejezési határideje 2026. július 31., a beruházás célja pedig egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ kialakítása a fiatalok számára.

A helyszíni terepszemlén Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a homoródfürdői Hatos Villa felújítása a befejezéséhez közeledik, a kivitelezés jelenleg mintegy 85 százalékos készültségnél tart. A beruházás révén egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ jön létre, ugyanakkor a megyei önkormányzat hosszabb távú célja Homoródfürdő további fejlesztése is.

– Ez volt az egyetlen olyan villa Homoródfürdőn, amely az elmúlt 40 évben használatban volt. Most teljesen új köntöst kapott, a burkolatok, a hőenergetikai rendszer, a fűtés, a hálózatok mind megújultak, a munkálatok pedig jelenleg 85 százalékos készültségnél tartanak. Július 31-ig be kell fejezni, és be is fogjuk fejezni

– mondta Bíró Barna-Botond.

Az épületnél befejeződött a nyílászárók cseréje, a falak megerősítése, valamint elkészültek a víz-, fűtés- és villamos hálózatok. A tetőszerkezet felújítása lezárult, jelenleg a lemezfedés utolsó simításait végzik. Folyamatban van a külső menekülőlépcsők kialakítása, valamint a belső festési és csempézési munkálatok.

A fejlesztés során 20 centiméteres homlokzati és 30 centiméteres tetőszigetelés készül, hőszivattyús fűtési rendszert és napelemeket telepítenek. A beruházás részeként az épület korszerű tűzvédelmi rendszert kap, megtörténik az akadálymentesítés, valamint elektromosautó-töltőállomás is létesül.

A beruházás összértéke 6,7 millió lej áfával együtt. Ebből 2,3 millió lejt az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) biztosít, míg több mint 4 millió lejt Hargita Megye Tanácsa saját költségvetéséből finanszíroz.

A megyei tanács elnöke kitért a homoródfürdői villák jövőjére is. Elmondta, hogy a következő időszak egyik fontos célja a villákhoz tartozó területek tulajdonjogi helyzetének rendezése, amely alapot teremthet a térség hosszú távú fejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat törekszik arra, hogy ahol megyei tulajdonban lévő épületek találhatók, ott a területek is rendezett módon a megye tulajdonába kerüljenek, ezt követően pedig egy hosszú távú fejlesztési koncepció kidolgozása válhat lehetővé, amely figyelembe veszi a helyi közösség elképzeléseit és a térség turisztikai, illetve ifjúsági szerepét.

A Homoródfürdőn épülő új híd tekintetében elmondta, hogy a kivitelezés során a vártnál keményebb sziklaréteg miatt módosítani kellett az alapozási technológiát, ezért jelenleg egy nagyobb teljesítményű fúróberendezéssel dolgoznak. Hozzátette, hogy a cél továbbra is az, hogy az új hidat még az idei évben átadják, amely hosszú távon biztonságosabb közlekedést biztosít a térségben.

Csíkszereda, 2026. június 30.

Két év szakmai munkájának eredményeit mutatták be pénteken, június 26-án Csíkszeredában az „Élelmiszer-hulladék megelőzése Hargita megyében” – Food Savers című projekt zárórendezvényén.

A Hargita Megye Tanácsa által vezetett, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással (Visit Harghita) és a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesülettel partnerségben megvalósított projekt célja az volt, hogy növelje a városi lakosság és a vendéglátásban dolgozók tudatosságát az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban, ezáltal csökkentve a városokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A projekt az Európai Bizottság Egységes Piaci Programjának támogatásával valósult meg.

Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és Projektek Igazgatóságának igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd röviden ismertette a projektet. Elmondta, hogy a 24 hónapon át megvalósított kezdeményezés összköltségvetése 298 208,91 euró volt, amelynek 50 százalékát az Európai Bizottság finanszírozta. A projekt keretében mobilalkalmazás fejlesztése, vendéglátóipari képzések, dél-tiroli szakmai tanulmányút, lakossági szemléletformáló kampány és felmérések valósultak meg.

A záróeseményen jelen volt Borboly Csaba, a Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-pazarlás megelőzése nemcsak környezetvédelmi és gazdasági, hanem szociális kérdés is. Rámutatott, hogy nap mint nap jelentős mennyiségű, még fogyasztható élelmiszer kerül megsemmisítésre, miközben sok rászoruló számára ezek valódi segítséget jelenthetnének. Beszélt a projekt keretében szerzett tapasztalatokról, a nemzetközi jó gyakorlatok helyi hasznosításának lehetőségeiről, valamint arról a célkitűzésről, hogy Hargita megyében is létrejöjjön egy szabályosan működő élelmiszerbank, amely lehetőséget teremtene például arra, hogy a lejárati idő előtt álló, még biztonságosan fogyasztható élelmiszerek eljuthassanak a rászorulókhoz.

A projekt gyakorlati eredményeit Balázs Réka, a projekt menedzsere ismertette. Bemutatta a vendéglátóipari szereplők és gasztronómiai szakos diákok számára szervezett képzéseket, amelyek során száz résztvevő sajátíthatott el gyakorlati ismereteket az élelmiszer-hulladék csökkentéséről.

Ismertette továbbá a Food Savers mobilalkalmazást, amely a háztartások számára nyújt segítséget a tudatosabb élelmiszer-gazdálkodásban, nyomon követi az otthoni élelmiszerkészleteket és a lejárati időket, receptajánlásokat kínál a rendelkezésre álló alapanyagok alapján, segíti a bevásárlás megtervezését, valamint hozzájárul az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. Elmondta továbbá, hogy a projekt részeként dél-tiroli szakmai tanulmányutat is szerveztek, ahol a résztvevők európai jó gyakorlatokat ismerhettek meg a fenntartható vendéglátás és az élelmiszer-hulladék megelőzése terén.

Ezt követően Imets Hanna, a Vidékfejlesztési Egyesület képviseletében ismertette a projekt keretében végzett felmérések eredményeit. A kezdeti és záró kutatás során Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós városi lakosságának élelmiszer-fogyasztási és pazarlási szokásait vizsgálták, összesen 1200 fogyasztó bevonásával.

Páll Zelinda, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) munkatársa ismertette a „Még mindig ennivaló. Mentsd meg!” szlogenre épülő szemléletformáló kampány eredményeit. A projekt keretében 30 figyelemfelhívó videó, receptvideók, útmutatók és közösségi médiás tartalmak készültek, amelyek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és a tudatos fogyasztói szemlélet erősítésére hívták fel a figyelmet.

A projekt eredményei, a Food Savers mobilalkalmazás letöltési lehetőségei, valamint a kampány során készült videók és további hasznos információk egy helyen, a projekt hivatalos Linktree-oldalán érhetők el:

https://linktr.ee/food_savers <https://linktr.ee/food_savers>

A rendezvény zárásaként Zonda Erika elmondta, hogy a projekt kedvező fogadtatásra talált, ezért a partnerek szeretnék továbbvinni az elindított kezdeményezéseket, és már keresik az ehhez szükséges új finanszírozási lehetőségeket. Hozzátette, hogy Hargita megye Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címe még inkább ráirányítja a figyelmet az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, a helyi termékek értékének megőrzésére és a fenntartható gasztronómia szerepére.

Csíkszereda, 2026. június 29.

Hargita Népe

Forrás: Székelyhon

Meglehetősen hosszas előkészítés után elfogadták Hargita megye új területrendezési tervét, amely új fejlesztési irányokat vetít előre a megyében. A terv tíz évre szól. A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet.

Hargita megye új területrendezési tervét (PATJ) áprilisban fogadta el Hargita Megye Tanácsa. Az új dokumentum a kilencvenes évek végén elfogadott terv helyébe lép, amelynek felülvizsgálatát már 2010-ben elindították, de a hosszan elhúzódó jóváhagyási folyamat miatt végül az egész tervet újra kellett készíteni. A most elfogadott tervhez összesen 42 hatósági jóváhagyást kellett megszerezni.

A megyei területrendezési terv a következő tíz év fejlesztési irányait szabja meg – mondta Fülöp Otilia megyei főépítész. Hozzátette, a stratégia meghatározza, milyen közlekedési, közmű-, gazdasági, környezetvédelmi és településfejlesztési beruházások kapjanak fókuszt Hargita megyében, miközben iránymutatást ad a települések rendezési tervei számára is.

Körgyűrűk és elkerülő utak rajzolhatják át a megye közlekedését A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet. Hargita megye egyik legnagyobb hátránya, hogy ma sem autópálya, sem gyorsforgalmi út nem halad át rajta, ami rontja a térség versenyképességét és nehezíti a befektetések érkezését. A terv szerint ezért az elkövetkező években kiemelt cél a megye jobb bekapcsolása az országos és európai közlekedési hálózatba. Ennek részeként számolnak az A8-as autópályával, amely Gyergyóditró és Gyergyószárhegy térségét érintené, ugyanakkor a megyét kiszolgáló gyorsforgalmi utak kialakításával is.

Továbbá a következő évtized stratégiai céljai között szerepel még Csíkszereda körgyűrűjének megépítése, valamint Székelyudvarhely és Tusnádfürdő elkerülő útjának kijelölése, emellett új összekötő utak és alternatív közlekedési folyosók is helyet kaptak a tervben. Mindezek mellett a kerékpárutak fejlesztését, a tömegközlekedés korszerűsítését, valamint a marosvásárhelyi és brassói repülőterek jobb közúti elérhetőségét is a következő évek fontos feladatai közé sorolják. Szembe kell nézni a demográfiai csökkenéssel A legutóbbi, 2021-es népszámlálási adatok szerint a megye lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat a negatív természetes szaporulatnak és a migrációnak köszönhetően. A megye 67 alapfokú közigazgatási területi egysége (városok és községek) közül 29 esetében a lakosságszám nem éri el a 2500 főt, hét településen pedig a lakosok száma ennél jóval kisebb.

Ráadásul a jövőbeli demográfiai előrevetítések a 2040-ig tartó időszakra jelentős népességvesztést jeleznek főként a városokban, amennyiben nem történik beavatkozás. Kivételt képeznek a városkörnyéki települések, mint például Csíkpálfalva vagy Csíkszentmihály. Az általános rendezési terv éppen ezért a funkcionális városi térségek (Zone Urbane Funcționale – ZUF), illetve metropoliszövezetek megerősítését szorgalmazza. A hálózatosodás lehetővé teszi, hogy a városok és a környező vidéki települések közösen menedzseljék a közlekedést, a hulladékgazdálkodást és a gazdaságfejlesztést, ezáltal csökkentve az egy főre jutó infrastrukturális költségeket. A dokumentum négy fő metropoliszövezet megerősödését irányozza elő: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz központokkal. A turizmus lehet a megye gazdaságának húzóágazata A területrendezési terv szerint Hargita megye gazdaságának hosszú távú fejlődése már nem alapozhat kizárólag a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra. Bár ezek továbbra is meghatározó ágazatok maradnak, hanem nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szolgáltatásoknak, a modern vállalkozásoknak és mindenekelőtt a turizmusnak.

A következő években elsősorban a gyógy- és wellness-, az ökoturisztikai, a kulturális és az aktív turizmus fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt. A stratégia kiemelten kezeli Borszéket, Tusnádfürdőt, Parajdot és Maroshévízt, ugyanakkor a Hargitafürdőhöz, a Madarasi-Hargitához, Csíksomlyóhoz és a Gyimesekhez hasonló turisztikai térségek fejlesztésével is számol.

Sok település már elavult rendezési terv alapján működik A dokumentumban arra is kitértek, hogy Hargita megye településeinek jelentős része elavult általános rendezési tervvel (PUG) rendelkezik. A 67 közigazgatási egységből mindössze húsznak van az elmúlt tíz évben jóváhagyott PUG-ja, ami az összes település alig harminc százaléka. Ez komoly problémát jelent, mert az elavult urbanisztikai tervek sok helyen akadályozzák a beruházásokat és a hosszú távú fejlesztéseket.

EU-s programmal kívánnak új lendületet adni a vidéki civil szerveződésnek

Nemzetközi találkozón látta vendégül projektpartnereit Hargita Megye Tanácsa június 26–29. között a RURAL-EU program keretében. A négynapos eseményen olasz, spanyol és horvát fiatalok érkeztek Hargita megyébe, hogy közösen gondolkodjanak a vidéki közösségek jövőjéről, a fiatalok szerepvállalásáról és a helyi civil kezdeményezések megerősítésének lehetőségeiről.

Az Európai Bizottság CERV (Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek) programja által támogatott Connecting Rural Europe: Networking and Development in Small Towns elnevezésű projekt célja, hogy erősítse a kapcsolatokat az európai vidéki közösségek között, elősegítse a tapasztalatcserét, valamint közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat, a civil szervezeteket és a helyi döntéshozókat.

A találkozó során a résztvevők szakmai programokon, közösségépítő tevékenységeken és kulturális élményeken keresztül ismerkedtek Hargita megye értékeivel, miközben lehetőségük nyílt megosztani saját tapasztalataikat, valamint közösen keresni a választ azokra a kihívásokra, amelyekkel Európa vidéki térségei szembesülnek.

A projekt kiemelt célja, hogy a fiatalok aktív szerepet vállaljanak közösségeik fejlődésében, és olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki települések élhetőségének növeléséhez, a társadalmi innováció erősítéséhez és a fiatalok helyben maradásának ösztönzéséhez.

A négynapos programcsomag az elmélet mellett a gyakorlatra és a közösségépítésre fókuszált. A fesztivál gerincét a Székelyudvarhelyen szervezett interaktív „Rural Youth Festival Mission” alkotta. Ezen a terepgyakorlaton a fiataloknak a város utcáit járva önállóan kellett felkutatniuk működő civil kezdeményezéseket, helyi mesterembereket, valamint generációkon átívelő beszélgetéseket kellett kezdeményezniük. A kihívás csúcspontjaként egy-egy perces videókban fogalmazták meg a projekt legfontosabb kérdését: „Miért jó fiatalnak lenni Székelyföldön?

A rendezvény egyben megerősítette Hargita Megye Tanácsának elkötelezettségét a nemzetközi együttműködések, az aktív civil élet és az európai kapcsolatok építése mellett, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a vidéki közösségek fejlődéséhez és megtartó erejének növeléséhez.

Meghirdette 2026. évi egyháztámogatási programját Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megye Tanácsa meghirdette a Hargita megyében működő, törvény által elismert egyházak számára szóló 2026. évi egyháztámogatási programot. A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon az egyházi közösségek hitéleti, közösségi, kulturális, szociális és örökségvédelmi tevékenységeinek megvalósításához, valamint az egyházi ingatlanok felújításához és fejlesztéséhez.

A támogatási program keretében pályázni lehet többek között templomok és egyéb egyházi épületek tervezésére, építésére és felújítására, egyházi tulajdonban lévő műemléki értékek megőrzésére, egyházak által működtetett szociális és egészségügyi tevékenységek támogatására, vallási-kulturális gyűjtemények létrehozására, egyházi oktatási és szociális intézmények fejlesztésére, szolgálati lakások kialakítására, beruházásokhoz szükséges eszközök beszerzésére, valamint az egyházak tevékenységét bemutató audiovizuális tartalmak elkészítésére is.

A program Hargita megye kulturális stratégiájának célkitűzéseihez kapcsolódik, különös tekintettel az egyházi örökség megőrzésére és a közösségi célú egyházi ingatlanok felújítására.

A tavalyi évben 128 pályázat érkezett a kiírásra az egyházközségek részéről, amelyből az elbírálás után 116 kapott támogatást. A tavalyi évre a keretösszeg 5.480.000 lej volt. A pályázok többsége egyházi épületek (templomok, kápolnák, imaházak) felújítására, javítási munkálataira kérte Hargita Megye Tanácsának támogatását, de érkeztek pályázati kérések új imaházak, kápolnák építésére, befejezésére és tervezésére is.

A tavalyi egyháztámogatási program keretében jóváhagyott támogatások részletesen Hargita Megye Tanácsának honlapján tanulmányozhatók: https://hargitamegye.ro/219-29-07-2025-es-szamu-hatarozat/

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a nehéz költségvetési helyzet ellenére fontosnak tartották az idei egyháztámogatási program meghirdetését.

– Egy pénzügyileg nehéz évben egy szerényebb, 500 ezer lejes keretösszegből indulunk, ennek ellenére fontosnak tartottuk, hogy idén is meghirdessük az egyháztámogatási programot, hogy a pályázatok benyújtására időben lehetőség nyíljon. Szeptemberben ismét áttekintjük a költségvetési helyzetet, és megpróbálunk további forrásokat találni a program bővítésére. Bár nem mindig tudunk minden elképzelést megvalósítani, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a támogatási lehetőség fontos az egyházak és a helyi közösségek számára

– fogalmazott Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A pályázatokat 2026. július 31-én 12 óráig lehet benyújtani elektronikus formában az [email protected] vagy az [email protected] e-mail-címekre.

Az idei évtől több ponton módosult a pályázati szabályzat. A hiányosan benyújtott pályázatok kiegészítésére rendelkezésre álló határidő 30 napról 90 napra nőtt, emellett a nyilatkozat és az elszámoláshoz kapcsolódó előírások is módosultak. Az 5 000 lej/darab értéket meghaladó nagy értékű eszközök esetében beruházási listát is csatolni kell. A pályázati útmutató, a szükséges nyomtatványok és a részletes feltételek Hargita Megye Tanácsának honlapján érhetők el: https://hargitamegye.ro/palyazatok.

Csíkszereda, 2026. július 1.

Hargita Népe

Látványosan haladnak a kivitelező vállalatok a LOT 3 néven ismert útépítési nagyberuházás megvalósításával: sorra készülnek el az új hidak és támfalak, Székelypetek felé szélesítik és feltöltik az utat, Székelydálya és Kányád irányában átereszeket és hidakat építenek, míg Homoródszentpál és Oklánd települések közt már az utolsó réteg kavicsot terítik le, ezt követően elkezdhetik az aszfaltozást.

A három részre felosztott útfelújítási nagyberuházás csomópontjainál kedden tartott sajtónyilvános terepszemlét Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Adrian Chiorean műszaki igazgató, valamint a vállalatok képviselői. A beruházás leglátványosabb része a 131-es megyei út Homoródszentpál–Oklánd-szakaszán van: a halastavak között még marják az aszfaltot, ám a többi részen az alapozás utolsó fázisát végzik. Chiorean Adrian a helyszínen elmondta, hogy a tavak a föld alatt kapcsolatban állnak egymással, így még meg kell oldaniuk egy erős és magasabb útalapozással, hogy a vízáramlás is maradjon meg, és a készülő út se süllyedjen meg. Mint a helyszínen megtudtuk, a munkavégzést lassítja, hogy Homoródszentpálon és Székelydályában is régészeti felügyelet mellett dolgozhatnak a kivitelezők: előbbinél hiába volt már feltárás, mivel szélesebb felületen kell ásni, ismételten szükséges a régészi jelenlét, utóbbinál a református templom műemlékvédelmi besorolása miatt kell helyszínen lennie a régésznek.

– A műemlékvédelmi javaslat a templom környezetében kockaköves útburkolatot ír elő, de az sokkal jobban vezeti a rezgéseket, mint az aszfalt. A templom falához nagyon közel van az út, amin számtalan nagy méretű mezőgazdasági gép közlekedik. Vannak pró és kontra érvek, de még nincs eldöntve, hogy melyikre esik a választás.

Megoldás kell a szűkös anyagiakra

Bíró Barna-Botond megyeelnök a terepszemlén elmondta, hogy bár vannak kisebb problémák, melyeket orvosolniuk kell, a munkavégzés jó ütemben halad ahhoz, hogy a következő évben a végére érhessenek. Mint mondta, Oklánd és Homoródszentpál közt másfél-két hét múlva már leteríthetik az alapaszfaltréteget, a többi szakaszon pedig jó ütemben halad a hidak, támfalak építése is.

– Úgy tervezzük, hogy az első és utolsó szakaszt az idei év őszére be kellene fejezni, a középső, egyben legnehezebb szakaszt pedig, amelybe a székelydályai templom esik bele, a következő év végére kell megépíteni. A projektet 136 millió lej plusz áfa alapösszeggel hívtuk le, de erre rátevődnek a többletköltségek, és ebből csak 106 millió lej a pályázati pénz. Úgy próbáljuk megszervezni a megyei tanács működését, hogy üsse a széle a hosszát

– fogalmazott a megyeelnök kiemelve, hogy a következő évben nem zárja ki egy újabb hitel felvételét sem, viszont abban bízik, hogy az új kormány megalakulásával pénzhez juthatnak a kormány tartalékalapjából.

Célravezető operatív ülések

Az útépítési projektben érintett önkormányzatok vezetői szerint kiemelten hasznos és segíti a gyors munkavégzést, hogy operatív üléseket tartanak. Godra Lehel oklándi polgármester szerint a beruházó és a kivitelező is készségesen áll a lakosok kéréseihez, ráadásul figyelmesek is a lakosság irányában: napközben teherautókkal locsolják az utat a településen belül, lekötve a szálló port. György Sándor kányádi polgármester arra mutatott rá, hogy operatívan meg tudták eddig szervezni a munkát, lévén, hogy Székelypeteken párhuzamosan épül az ivóvízhálózat is, és a munka oroszlánrészének még nem látott neki a 137A szakaszának kivitelezője.

Az elöljárók szerint a legtöbb lakossági megkeresés a bejáratok szintjének rendezése és azok teherbírása, az út szintje és az esővíz-elvezetés kapcsán van, melyeket minden indokolt esetben megvizsgálnak, és ahol adott a lehetőség, be is avatkoznak.

Hargita Népe

Még tavaly látott hozzá a megyei önkormányzat Hargita Útépítő Vállalata az Ilona-völgyébe vezető úton levő, megrongálódott fahíd újjáépítéséhez. A régi hidat elbontották, megépítették a póthidat, de a munkálatokkal le kellett állniuk. Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a tervezők szerint, a Nagy-Homoród medrének mindkét oldalán kemény alapot kell készíteni a betonhídnak, ez pedig nehéz beavatkozásnak mutatkozik.

– Mindkét oldalon hat, 1,8 méter átmérőjű, 12 méter mély vasbetonoszlopot kell önteni, hogy a híd biztonságos és megfelelő teherbírású legyen

– közölte a megyeelnök, rámutatva, az első fúrás meghiúsult, tegnap nagyobb teljesítményű géppel láttak hozzá a fúráshoz.

A tervek szerint halad a PNRR-ből és megyei forrásból megvalósuló beruházás

Jó ütemben halad a homoródfürdői Hatos Villa energetikai felújítása, amelynek jelenlegi állását helyszíni terepszemlén tekintette meg Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a sajtó jelenlétében.  A kivitelezés hivatalos befejezési határideje 2026. július 31., a beruházás célja pedig egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ kialakítása a fiatalok számára.

A helyszíni terepszemlén Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a homoródfürdői Hatos Villa felújítása a befejezéséhez közeledik, a kivitelezés jelenleg mintegy 85 százalékos készültségnél tart. A beruházás révén egy korszerű, energiahatékony közösségi és turisztikai központ jön létre, ugyanakkor a megyei önkormányzat hosszabb távú célja Homoródfürdő további fejlesztése is.

– Ez volt az egyetlen olyan villa Homoródfürdőn, amely az elmúlt 40 évben használatban volt. Most teljesen új köntöst kapott, a burkolatok, a hőenergetikai rendszer, a fűtés, a hálózatok mind megújultak, a munkálatok pedig jelenleg 85 százalékos készültségnél tartanak. Július 31-ig be kell fejezni, és be is fogjuk fejezni

– mondta Bíró Barna-Botond.

Az épületnél befejeződött a nyílászárók cseréje, a falak megerősítése, valamint elkészültek a víz-, fűtés- és villamos hálózatok. A tetőszerkezet felújítása lezárult, jelenleg a lemezfedés utolsó simításait végzik. Folyamatban van a külső menekülőlépcsők kialakítása, valamint a belső festési és csempézési munkálatok.

A fejlesztés során 20 centiméteres homlokzati és 30 centiméteres tetőszigetelés készül, hőszivattyús fűtési rendszert és napelemeket telepítenek. A beruházás részeként az épület korszerű tűzvédelmi rendszert kap, megtörténik az akadálymentesítés, valamint elektromosautó-töltőállomás is létesül.

A beruházás összértéke 6,7 millió lej áfával együtt. Ebből 2,3 millió lejt az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) biztosít, míg több mint 4 millió lejt Hargita Megye Tanácsa saját költségvetéséből finanszíroz.

A megyei tanács elnöke kitért a homoródfürdői villák jövőjére is. Elmondta, hogy a következő időszak egyik fontos célja a villákhoz tartozó területek tulajdonjogi helyzetének rendezése, amely alapot teremthet a térség hosszú távú fejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat törekszik arra, hogy ahol megyei tulajdonban lévő épületek találhatók, ott a területek is rendezett módon a megye tulajdonába kerüljenek, ezt követően pedig egy hosszú távú fejlesztési koncepció kidolgozása válhat lehetővé, amely figyelembe veszi a helyi közösség elképzeléseit és a térség turisztikai, illetve ifjúsági szerepét.

A Homoródfürdőn épülő új híd tekintetében elmondta, hogy a kivitelezés során a vártnál keményebb sziklaréteg miatt módosítani kellett az alapozási technológiát, ezért jelenleg egy nagyobb teljesítményű fúróberendezéssel dolgoznak. Hozzátette, hogy a cél továbbra is az, hogy az új hidat még az idei évben átadják, amely hosszú távon biztonságosabb közlekedést biztosít a térségben.

Csíkszereda, 2026. június 30.

Két év szakmai munkájának eredményeit mutatták be pénteken, június 26-án Csíkszeredában az „Élelmiszer-hulladék megelőzése Hargita megyében” – Food Savers című projekt zárórendezvényén.

A Hargita Megye Tanácsa által vezetett, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással (Visit Harghita) és a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesülettel partnerségben megvalósított projekt célja az volt, hogy növelje a városi lakosság és a vendéglátásban dolgozók tudatosságát az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban, ezáltal csökkentve a városokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A projekt az Európai Bizottság Egységes Piaci Programjának támogatásával valósult meg.

Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és Projektek Igazgatóságának igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd röviden ismertette a projektet. Elmondta, hogy a 24 hónapon át megvalósított kezdeményezés összköltségvetése 298 208,91 euró volt, amelynek 50 százalékát az Európai Bizottság finanszírozta. A projekt keretében mobilalkalmazás fejlesztése, vendéglátóipari képzések, dél-tiroli szakmai tanulmányút, lakossági szemléletformáló kampány és felmérések valósultak meg.

A záróeseményen jelen volt Borboly Csaba, a Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-pazarlás megelőzése nemcsak környezetvédelmi és gazdasági, hanem szociális kérdés is. Rámutatott, hogy nap mint nap jelentős mennyiségű, még fogyasztható élelmiszer kerül megsemmisítésre, miközben sok rászoruló számára ezek valódi segítséget jelenthetnének. Beszélt a projekt keretében szerzett tapasztalatokról, a nemzetközi jó gyakorlatok helyi hasznosításának lehetőségeiről, valamint arról a célkitűzésről, hogy Hargita megyében is létrejöjjön egy szabályosan működő élelmiszerbank, amely lehetőséget teremtene például arra, hogy a lejárati idő előtt álló, még biztonságosan fogyasztható élelmiszerek eljuthassanak a rászorulókhoz.

A projekt gyakorlati eredményeit Balázs Réka, a projekt menedzsere ismertette. Bemutatta a vendéglátóipari szereplők és gasztronómiai szakos diákok számára szervezett képzéseket, amelyek során száz résztvevő sajátíthatott el gyakorlati ismereteket az élelmiszer-hulladék csökkentéséről.

Ismertette továbbá a Food Savers mobilalkalmazást, amely a háztartások számára nyújt segítséget a tudatosabb élelmiszer-gazdálkodásban, nyomon követi az otthoni élelmiszerkészleteket és a lejárati időket, receptajánlásokat kínál a rendelkezésre álló alapanyagok alapján, segíti a bevásárlás megtervezését, valamint hozzájárul az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. Elmondta továbbá, hogy a projekt részeként dél-tiroli szakmai tanulmányutat is szerveztek, ahol a résztvevők európai jó gyakorlatokat ismerhettek meg a fenntartható vendéglátás és az élelmiszer-hulladék megelőzése terén.

Ezt követően Imets Hanna, a Vidékfejlesztési Egyesület képviseletében ismertette a projekt keretében végzett felmérések eredményeit. A kezdeti és záró kutatás során Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós városi lakosságának élelmiszer-fogyasztási és pazarlási szokásait vizsgálták, összesen 1200 fogyasztó bevonásával.

Páll Zelinda, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) munkatársa ismertette a „Még mindig ennivaló. Mentsd meg!” szlogenre épülő szemléletformáló kampány eredményeit. A projekt keretében 30 figyelemfelhívó videó, receptvideók, útmutatók és közösségi médiás tartalmak készültek, amelyek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és a tudatos fogyasztói szemlélet erősítésére hívták fel a figyelmet.

A projekt eredményei, a Food Savers mobilalkalmazás letöltési lehetőségei, valamint a kampány során készült videók és további hasznos információk egy helyen, a projekt hivatalos Linktree-oldalán érhetők el:

https://linktr.ee/food_savers <https://linktr.ee/food_savers>

A rendezvény zárásaként Zonda Erika elmondta, hogy a projekt kedvező fogadtatásra talált, ezért a partnerek szeretnék továbbvinni az elindított kezdeményezéseket, és már keresik az ehhez szükséges új finanszírozási lehetőségeket. Hozzátette, hogy Hargita megye Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címe még inkább ráirányítja a figyelmet az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, a helyi termékek értékének megőrzésére és a fenntartható gasztronómia szerepére.

Csíkszereda, 2026. június 29.

Hargita Népe