A SAFETY4TMF projekt szakmai rendezvényén 64 önkormányzat vehetett át egy-egy rádiókészüléket

Hargita Megye Tanácsa 64 hordozható rádiókommunikációs készüléket adott át a megye 64 közigazgatási egységének, összesen 276 615,68 lej értékben. Az eszközök az önkéntes tűzoltóságok munkáját, valamint a veszélyhelyzetekben történő gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást segítik. Az átadásra a SAFETY4TMF nemzetközi projekt keretében szervezett szakmai találkozón került sor október 9-én, pénteken Gyergyóalfaluban, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.

A készülékeket Hargita Megye Tanácsa az érintett 64 önkormányzattal kötött együttműködési megállapodások alapján szerezte be, és ingyenes használatba adási szerződés keretében biztosítja számukra. Egy rádiókészülék értéke 4322,12 lej.

A fejlesztés célja a veszélyhelyzeti kommunikációs infrastruktúra megerősítése. A rádiókészülékek különösen olyan helyzetekben jelentenek segítséget, amikor a mobiltelefon-hálózat nem elérhető, a GSM-jel gyenge, vagy a kedvezőtlen körülmények megnehezítik a kapcsolattartást. Ez Hargita megye hegyvidéki, nehezebben megközelíthető térségeiben különösen fontos.

Gáll Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere köszönetét fejezte ki, hogy Gyergyóalfalu a házigazdája ennek a jelentős előrelépésnek. Kiemelte, polgármesterként a közösség biztonsága érdekében mindent meg kell tenni, ehhez pedig felkészülésre is szükség van és ismerni kell a segítőket, hogy kire lehet számítani. Ehhez pedig fontos az is, hogy elérjük egymást, így a mai napon átadott rádiókommunikációs eszközök és a kidolgozott procedúrák ezt a közös munkát teszik hatékonyabbá.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az állami és helyi intézmények összefogása olyan kézzelfogható eredményt hozott, amely révén a lakosság biztonsága egy magasabb szintre lépett. Mint emlékeztetett, onnan indult az elképzelés, hogy a helyi önkormányzatok és tűzoltó egyesületek visszajelzései szerint a 112-es egységes hívószámra beérkező segélyhívásokhoz nem férhetnek hozzá, így sokszor nehezebben vagy lassabban kaphatnak információkat azok, akik a katasztrófahelyzetekhez a legközelebb vannak. Ezért kellett egy olyan megoldást találni, ahol a kommunikáció hatékonyabbá válik a hivatásos és helyi önkéntes tűzoltó egységek között.

A megyei tanács elnöke rávilágított, hogy a ma átadott eszközök értéke többszöröse a megvásárolt értékén túl, ha megnézzük a mögötte kialakított hálózatot. A kialakított, különleges csatornán keresztül lényegesen gyorsabban értesíthetik a katasztrófához legközelebb készenlétben lévő helyi önkéntes tűzoltókat és polgármesteri hivatalokat, ugyanakkor a különböző egységek is könnyebben és lényegesen gyorsabban tudnak egymással információkat megosztani.

Albert Csaba, a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete vezetője nagy előrelépésként értékelte a rádiókommunikációs eszközöket, ugyanis elmondása szerint, több katasztrófa helyszínén látható volt a csapatok kommunikációs akadálya. Kiemelte, most Hargita megyét figyeli az egész ország, ugyanis itt vezetik be előszőr ezt a hiánypótló rendszert, ahol a hivatásos tűzoltók az önkéntes tűzoltókkal és az önkéntes tűzoltó egységek egymással is kapcsolatban kerülnek és hatékonyabbá válik a katasztrófa elhárítása.

Mureșan Vasile Cristian ezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) részéről emlékeztetett, Hargita megye országos szinten is az élen jár az önkéntes tűzoltószolgálatok felszereltsége terén. A most átadott kommunikációs eszközök újabb fontos előrelépést jelentenek, hiszen vészhelyzetben nemcsak a gyors beavatkozás, hanem az egységek közötti folyamatos kapcsolattartás és összehangolt munka is életbevágó. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a beavatkozó egységek közös rádiófrekvencián kommunikáljanak, így pontosabban és hatékonyabban irányíthatók a mentési műveletek. Szerinte a következő lépés a közös kommunikációs és együttműködési eljárások kidolgozása, valamint az érintett egységek felkészítése. Ugyanakkor köszönetet mondott Hargita Megye Tanácsának, hogy a szükséges eszközök beszerzésével támogatja a megye sürgősségi beavatkozási rendszerének fejlesztését.

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) részéről Popa Ioan ezredes ismertette a készülékek működésével kapcsolatos műszaki tudnivalókat, valamint a rádiókommunikációs szerepét azokban a helyzetekben, amikor a mobiltelefon hálózatok nem használhatóak. Hozzátette, a ma átadott eszközök fontos előrelépést jelentenek a kommunikációs rendszer korszerűsítésében, ugyanakkor további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítanak. A technikai felszereltség mellett kiemelten fontos, hogy a felhasználók ismerjék a készülékek működését és használatuk szabályait, ezért a szükséges képzést is biztosítják.

A szakmai találkozón bemutatták a SAFETY4TMF nemzetközi projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit is. Az Interreg Duna Régió Program támogatásával megvalósuló projekt célja a veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének javítása, a hatóságok, önkormányzatok és beavatkozó szervezetek együttműködésének erősítése.

A SAFETY4TMF nemzetközi projekt célja a katasztrófavédelmi felkészültség javítása, a veszélyhelyzeti beavatkozások összehangolása és az érintett szervezetek közötti együttműködés erősítése. A projekt egyik kiemelt Hargita megyei eseménye a 2025 szeptemberében Szentegyházán megszervezett Pilot 3 nemzetközi gyakorlat volt, amelyen több mint száz résztvevő vett részt. A szakemberek árvízi és zagytározókkal kapcsolatos veszélyhelyzetek kezelését, mentési műveleteket és különböző katasztrófavédelmi beavatkozásokat gyakoroltak. A projekt keretében közel 16 ezer euró értékben mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valósághű körülmények között teszteltek. Emellett szakmai eljárásrendek és a lakosság veszélyhelyzeti felkészítését segítő tájékoztató anyagok is készültek.

A gyergyóalfalvi találkozón a projekt tapasztalatainak ismertetése mellett a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szakemberei gyakorlati bemutatót tartottak az átadott rádiókommunikációs eszközök használatáról. Az önkéntes tűzoltóságok képviselői megismerhették a készülékek működését, valamint azok riasztás és beavatkozás során történő alkalmazását.

A kezdeményezés célja, hogy a helyi önkéntes tűzoltóságok és a veszélyhelyzetek kezelésében érintett intézmények közötti kommunikáció megbízhatóbbá váljon, ezáltal erősítve Hargita megye településeinek felkészültségét és a lakosság biztonságát.

Csíkszereda, 2026. október 9.

Decembertől új, megyeszinten egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul, amely a vidéki és városi háztartásokban, valamint a tömbháznegyedekben is változásokat hoz. Az új rendszerben különböző hulladéktípusokat már a háztartásokban kell válogatni, ez az egész rendszer fenntartható működésének záloga. A gyűjtőedényeket chipek segítségével elektronikusan azonosítják és vezetik a nyilvántartást, valamint az ürítés gyakoriságát.

A témában már több fórumon egyeztettek az érintett lakossággal, és folytatják a tájékoztatást. Legutóbb Gyergyószentmiklóson, október 8-án ismertették a részleteket a sajtó számára is Incze Csongor, a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke (ADI SIMD) és Vesselényi István projektfelelős az AVE Románia részéről.

A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre a gyergyóremetei hulladéklerakóban, és minél több hulladékot lehessen újrahasznosítani.

A változások nem mindenhol lesznek egyformák, ugyanis más gyűjtési rend vonatkozik a vidéki háztartásokra, a városi családi házakra és a tömbházlakásokra.

Mi változik vidéken?

Vidéki településeken az egyik legfontosabb újdonság a hulladék külön gyűjtése és a biológiailag lebomló hulladék otthoni komposztálása.

Erre a célra a következő gyűjtőeszközöket kapják a háztartások:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• egy 350 literes komposztáló a konyhai és kerti szerves hulladék számára.

Az üveget a településeken kialakított külön gyűjtőpontokon lehet majd elhelyezni.

A fekete kukákat kéthetente ürítik, a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint. Az RFID-chip segítségével azonosítható a háztartás, és nyilvántartható, hányszor ürítették ki a kukát.

Mi változik a városi családi házaknál?

A városi családi házak esetében a legfontosabb újdonság a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése.

Itt szintén az alábbi gyűjtőeszközöket biztosítják:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 25 literes barna kukát a konyhai, szerves hulladék külön gyűjtésére, elektronikus azonosítóval ellátva (RFID-chip);
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes házatartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban.

A 25 literes, konyhai hulladékedény ürítése hetente történik. A 120 literes fekete kuka ürítése, amely a vegyes hulladékot tartalmazza, szintén hetente szállítják. A szelektíven gyűjtött hulladékot szintén kéthetente szállítják majd. Ezen szállítások menetrendjét a Szolgáltató a későbbiekben határozza meg. Az üveget szintén közös gyűjtőponton lehet majd elhelyezni.

Mi változik a tömbháznegyedeknél?

A tömbházak lakói továbbra is közös gyűjtőpontokat használnak, de a különböző hulladéktípusok számára elkülönített edények állnak majd rendelkezésére.

A vegyes hulladékot 1100 vagy 3000 literes, süllyesztett konténerekben gyűjtik, ezek szintén RFID-azonosítóval rendelkeznek majd.

A konyhai hulladék számára egy 1100 literes, barna konténer lesz elhelyezve. A szelektív hulladéknak kék konténer a papír és kartonnak, sárga a műanyag és fémnek, valamint zöld az üveg számára.

Háztartásonként ugyanakkor kapnak egy 10 literes, hordozható, barna színű edényt a konyhai biohulladék számára, valamint hetente egy lebomló zsákot is.

A konténereket a telítettségük és a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint ürítik. Az elektronikus rendszer a közös gyűjtőpontok ürítését tartja nyilván, és azt is azonosítja, hogy mely tömbházakhoz tartoznak az adott gyűjtőedények.

A textilhulladékot és a veszélyes háztartási hulladékot külön kell gyűjteni. Ezek leadására kijelölt gyűjtési lehetőségek, időszakos kampányok és önkéntes hulladékgyűjtő központok szolgálnak majd.

Az új rendszer lényege, hogy először azt kell megnézni, mi hasznosítható újra vagy komposztálható, és csak azután kerülhet a maradék a fekete kukába.

A papír, a karton, a műanyag, a fém, az üveg és a biohulladék külön gyűjtési rendszerbe kerül. A fekete kuka kizárólag annak a hulladéknak marad, amelyet már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen a hulladék megfelelő szétválogatása már a háztartásokban elkezdődik.

A rendszer működéséhez fontos, hogy minden háztartás betartsa a külön gyűjtés szabályait és a szolgáltató által közölt elszállítási menetrendet.

Decembertől tehát nem egyszerűen a hulladékszállítás rendje változik meg, hanem egy új, egységes megyei rendszer indul. Ennek célja, hogy csökkenjen a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, növekedjen az újrahasznosítás aránya, és Hargita megye valamennyi településén azonos alapelvek szerint működjön a hulladékgazdálkodás.

Csíkszereda, 2026. október 8.

Egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul decembertől Hargita megyében

Az új hulladékgazdálkodási rendszer indulásával kapcsolatban az elmúlt időszakban leginkább a szolgáltatás díja, a más megyékhez viszonyított árkülönbségek és a szerződéskötés kötelezettsége váltott ki kérdéseket a lakosság körében. Ezért fontos tisztázni, mit fizetünk meg a hulladékszállítási díjban, miért különbözhet az ár más megyékétől, és miért szükséges szerződést kötni.

Az új rendszerben nem egyszerűen a ház elé kitett kuka kiürítését fizetjük. A díj tartalmazza a hulladék begyűjtését, szállítását, átrakását és kezelését, valamint a különböző hulladéktípusok (pl.: textil-, és a lakossági hulladékból származó veszélyes hulladék) elkülönített gyűjtését és kezelését is.

Ehhez járművekre, edényekre, átrakóállomásokra, válogatásra, komposztálásra és hulladékkezelő létesítményekre is szükség van. A rendszer tehát nem ér véget ott, hogy a elszállítják a hulladékot a háztartásoktól.

Az árban ennek a teljes rendszernek a működtetési költségei jelennek meg. Ide tartozik az eszközállomány fenntartása és pótlása, a számlázás és díjbeszedés, valamint az infrastruktúra használatának költsége is.

Ez utóbbi az úgynevezett haszonbérleti díj. Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató olyan megyei infrastruktúrát és eszközöket használ, amelyeket fenn kell tartani, idővel javítani és pótolni kell. Ennek a költsége is része a szolgáltatási díjnak. A haszonbérleti díj, az eszközállományhoz kapcsolódó költség, beruházási értékek amortizációs költsége, valamint a számlázás és díjbehajtás.

Miért kerül máshol kevesebbe?

Bíró Barna-Botond ugyanakkor hangsúlyozza, nem lehet két rendszert úgy összehasonlítani, hogy bizonyos elemeire világítunk rá, figyelmen kívül hagyva a térség adottságait, egyáltalán a rendszer teljes környezetét. Mint mondta, ilyen összehasonlítás történt a nyilvánosságban a nagyváradi rendszerrel, ahol úgy beszélnek a kertesházak díjairól, amelyek ugyan olcsóbbak a Hargita megyei díjaknál, hogy nem említik meg a tömbházlakások közötti eltéréseket, amelyek jóval drágább díjak a Hargita megyei rendszerben alkalmazandó díjakhoz képest (25,46 lej Nagyváradon, míg Hargita megyében 20,68 lej/fő/hónap), Nagyvárad 70 százaléka pedig tömbházlakó. Hozzátette, ezzel nem azt mondjuk, hogy, hogy a váradi rendszer jó vagy rossz, de az ilyen jellegű összehasonlítás leegyszerűsítő és erősen torzító, amelyből általános és konkrét elemzést nem lehet megállapítani a rendszer egészét nézve.

Az egyes megyék hulladékgazdálkodási díjait nem érdemes pusztán a végösszeg alapján összehasonlítani. A szolgáltatás megszervezése, finanszírozása, az alkalmazott gyűjtési rendszer, az infrastruktúra, az eszközállomány és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások köre megyénként eltérhet.

Ezért egy alacsonyabb vagy magasabb havidíj önmagában még nem mutatja meg, hogy ugyanazt a szolgáltatást kapják-e érte a lakosok. A korrekt összehasonlításhoz mindig azt is meg kell nézni, hogy pontosan mit tartalmaz az adott díj, és milyen rendszer működtetésének költségei vannak benne.

Miért javasolt szerződést kötni?

Az új rendszerben a szolgáltató közvetlenül a felhasználókkal áll szerződéses kapcsolatban. A szerződés alapján válik egyértelművé, hogy melyik háztartás hol veszi igénybe a szolgáltatást, milyen edényzet tartozik hozzá, és hogyan történik a számlázás.

A szerződéskötés nem egy plusz szolgáltatás megvásárlását jelenti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének rendezett keretét teremti meg.

A szerződéskötés tehát kötelező, a szemetet minden háztartástól kötelező begyűjteni és elszállítani és ennek költségei vannak. Abban az esetben, ha egy háztartás nem köt szerződést, a szemetet ugyanúgy elszállítják és majd a helyi önkormányzat hajtja be annak díját, akár háromszoros áron is.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az új rendszerrel járó változásokat csak világos és őszinte kommunikációval lehet elfogadtatni.

– Érthető, ha az emberek először azt nézik meg, mennyit kell fizetniük. Nekünk pedig kötelességünk megmutatni, hogy mi van az összeg mögött. Nem kérhetünk bizalmat magyarázat nélkül. Azt akarjuk, hogy az emberek ne csak a kötelezettségeiket ismerjék, hanem azt is pontosan tudják, milyen szolgáltatást kapnak a pénzükért, és mit kérhetnek számon a rendszeren

– mondta el a megyei tanács elnöke.

Hogyan alakulnak a díjak?

A fizetés módja és a szolgáltatás tartalma eltér a lakóhely típusától függően.

Tömbházas övezetben

a díjat a háztartásban élő személyek száma alapján számítják, miközben a maradvány-, szelektív és biohulladék gyűjtése közös gyűjtőpontokon történik. És az alapdíj tartalmazza a szelektív gyűjtéstét, kezelését és a bio konyhai hulladék gyűjtését és kezelését. Erre rájön a kommunális háztartási edényzet kezelési díja, lakosra visszaosztva, melyet ürítés szám alapján követnek.

Egyszemélyes háztartás esetén az alapdíj 20,68 lej, két személy esetén 44,79 lej, három személy esetén 65,33 lej míg négy személyes háztartás esetén 90,24 lej az alapdíj, ami tartalmazza a 21 százalékos áfát is.

Városi családi házaknál szintén a lakossági tarifa érvényes, a háztartásokhoz azonban egyedi gyűjtőedények kapcsolódnak, így az ürítések is nyomon követhetők.120 l gyűjtő edény maradvány kommunális hulladéknak, 25 l barna konyhai bio hulladéknak és 120 l zsák szelektíven gyűjtött hulladéknak.

Egy személyes házatartás 25,03 lej az alapdíj, két személy esetén 53,51 lej, három személy esetében 74,04 lej míg négy személy esetén 98,95 lej az alapdíj.

Vidéken minden háztartás 120 literes, RFID-azonosítóval ellátott fekete gyűjtöedényt kap, emellett a papír és karton, valamint a műanyag és fém szelektív gyűjtésére szolgáló zsákokat és 350 literes komposztálót biztosítanak. A komposztálás vidéken felértékelődik, mivel hozzájárul a hulladék csökkentéséhez. A cél ugyanis, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre és minél tobbet lehessen újrahasznosításra küldeni. A komposztálók használatával tehát csökkenteni lehet a 120 literes kukák tartalmát és ürítésszámát.

Egy személyes házatartásnál 20,95 lej az alapdíj, két személyes háztartásnál 45,33 lej, három személynél 63,63 lej, négy személy esetében pedig 85,75 lej az alapdíj.

A havidíj tartalmazza a 120 literes fekete kuka egyszeri ürítését, amennyiben további ürítésre lesz szükség egy hónapban az további 8,71 lejbe kerül.

A cél minden esetben ugyanaz, minél több hulladék kerüljön szelektív gyűjtésbe és hasznosításra, és minél kevesebb kerüljön a fekete kukába és végül a lerakóba.

– Egy új rendszer bevezetése mindig kérdésekkel és bizonytalansággal jár, különösen akkor, amikor a családok kiadásairól van szó. Nekünk az a feladatunk, hogy világosan elmondjuk, mi miért történik, és közben olyan rendszert működtessünk, amely hosszú távon tisztább településeket, kiszámíthatóbb szolgáltatást és rendezettebb hulladékgazdálkodást jelent Hargita megye számára. Ehhez kérjük a lakosság türelmét, együttműködödését és kölcsönös bizalmát

– fogalmazott Bíró Barna-Botond.

Az új rendszerrel kapcsolatos még több válasz az alábbi linken érhető el:

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026 október 2.

Gyakorlati tudás az önkéntes tüzoltóknak, hasznos információ a lakosságnak

Hargita Megye Tanácsának képviselete is részt vett a SAFETY4TMF nemzetközi projekt budapesti zárókonferenciáján, amelyen a partnerség összegezte az elmúlt időszak szakmai eredményeit, a pilotgyakorlatok tapasztalatait, valamint a zagykezelő létesítményekhez kapcsolódó kockázatok megelőzését és a veszélyhelyzeti reagálást segítő megoldásokat.

A szeptember 28–29-i záróeseményen a projektpartnerek áttekintették az elkészült szakmai eredményeket, a képzési és tudatosságnövelő tevékenységeket, valamint a pilotgyakorlatok tanulságait. Külön figyelmet kapott az is, hogyan használhatók tovább a projektben kidolgozott módszerek és eredmények a projekt lezárását követően.

A projekt egyik fontos eredménye a zagykezelő létesítmények – TMF-ek – adatbázisának felülvizsgálata és pontosítása volt. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a Duna vízgyűjtő területén mintegy 5 millió ember él ilyen létesítmények 10 kilométeres potenciális kockázati zónájában, miközben a térségben több mint 1,5 milliárd köbméter zagyot tárolnak.

Románia esetében a felülvizsgálat során a nyilvántartásban szereplő TMF-ek számát 152-ről 98-ra pontosították, miután kiszűrték a korábban ide sorolt meddőhányókat és más, a TMF meghatározásának nem megfelelő létesítményeket.

Romániában ugyanakkor a Valea Șesei-i zagykezelő létesítménynél tesztelték a projektben továbbfejlesztett térinformatikai kockázatelemzési módszert is, amely a domborzati és lefolyási viszonyok figyelembevételével pontosabban azonosíthatja egy esetleges baleset által érintett épületeket, infrastruktúrát és folyószakaszokat.

A projekt Hargita megyei eredményeihez a helyi önkéntes tűzoltók felkészítése és a beavatkozáshoz szükséges eszközpark bővítése is hozzátartozik. Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon összesen 64 önkéntes tűzoltó vett részt elméleti és gyakorlati képzéseken, ahol többek között az árvízi és villámárvízi helyzetek kezelését, valamint egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát sajátították el.

A projektből mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valós körülmények között is teszteltek.
Ugyanakkor elkészült a lakosság felkészítését segítő Mit kell tenni? tájékoztató kiadvány is, amely nyomtatott és online formában egyaránt elérhető volt. A kiadvány gyakorlati útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogyan kell cselekedni egy esetleges veszélyhelyzetben, online változata pedig itt érhető el:

https://hargitamegye.ro/mit-tegyunk-katasztrofa-eseten/

A SAFETY4TMF projekt lezárásával így nem ér véget az elvégzett munka gyakorlati hasznosítása. A képzések, a beszerzett eszközök, a nemzetközi gyakorlat tapasztalatai és a kidolgozott eljárások a továbbiakban is segíthetik a helyi beavatkozó egységek felkészültségét és a veszélyhelyzetek összehangoltabb kezelését.

Csíkszereda, 2026. október 1.

A SAFETY4TMF projekt szakmai rendezvényén 64 önkormányzat vehetett át egy-egy rádiókészüléket

Hargita Megye Tanácsa 64 hordozható rádiókommunikációs készüléket adott át a megye 64 közigazgatási egységének, összesen 276 615,68 lej értékben. Az eszközök az önkéntes tűzoltóságok munkáját, valamint a veszélyhelyzetekben történő gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást segítik. Az átadásra a SAFETY4TMF nemzetközi projekt keretében szervezett szakmai találkozón került sor október 9-én, pénteken Gyergyóalfaluban, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.

A készülékeket Hargita Megye Tanácsa az érintett 64 önkormányzattal kötött együttműködési megállapodások alapján szerezte be, és ingyenes használatba adási szerződés keretében biztosítja számukra. Egy rádiókészülék értéke 4322,12 lej.

A fejlesztés célja a veszélyhelyzeti kommunikációs infrastruktúra megerősítése. A rádiókészülékek különösen olyan helyzetekben jelentenek segítséget, amikor a mobiltelefon-hálózat nem elérhető, a GSM-jel gyenge, vagy a kedvezőtlen körülmények megnehezítik a kapcsolattartást. Ez Hargita megye hegyvidéki, nehezebben megközelíthető térségeiben különösen fontos.

Gáll Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere köszönetét fejezte ki, hogy Gyergyóalfalu a házigazdája ennek a jelentős előrelépésnek. Kiemelte, polgármesterként a közösség biztonsága érdekében mindent meg kell tenni, ehhez pedig felkészülésre is szükség van és ismerni kell a segítőket, hogy kire lehet számítani. Ehhez pedig fontos az is, hogy elérjük egymást, így a mai napon átadott rádiókommunikációs eszközök és a kidolgozott procedúrák ezt a közös munkát teszik hatékonyabbá.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az állami és helyi intézmények összefogása olyan kézzelfogható eredményt hozott, amely révén a lakosság biztonsága egy magasabb szintre lépett. Mint emlékeztetett, onnan indult az elképzelés, hogy a helyi önkormányzatok és tűzoltó egyesületek visszajelzései szerint a 112-es egységes hívószámra beérkező segélyhívásokhoz nem férhetnek hozzá, így sokszor nehezebben vagy lassabban kaphatnak információkat azok, akik a katasztrófahelyzetekhez a legközelebb vannak. Ezért kellett egy olyan megoldást találni, ahol a kommunikáció hatékonyabbá válik a hivatásos és helyi önkéntes tűzoltó egységek között.

A megyei tanács elnöke rávilágított, hogy a ma átadott eszközök értéke többszöröse a megvásárolt értékén túl, ha megnézzük a mögötte kialakított hálózatot. A kialakított, különleges csatornán keresztül lényegesen gyorsabban értesíthetik a katasztrófához legközelebb készenlétben lévő helyi önkéntes tűzoltókat és polgármesteri hivatalokat, ugyanakkor a különböző egységek is könnyebben és lényegesen gyorsabban tudnak egymással információkat megosztani.

Albert Csaba, a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete vezetője nagy előrelépésként értékelte a rádiókommunikációs eszközöket, ugyanis elmondása szerint, több katasztrófa helyszínén látható volt a csapatok kommunikációs akadálya. Kiemelte, most Hargita megyét figyeli az egész ország, ugyanis itt vezetik be előszőr ezt a hiánypótló rendszert, ahol a hivatásos tűzoltók az önkéntes tűzoltókkal és az önkéntes tűzoltó egységek egymással is kapcsolatban kerülnek és hatékonyabbá válik a katasztrófa elhárítása.

Mureșan Vasile Cristian ezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) részéről emlékeztetett, Hargita megye országos szinten is az élen jár az önkéntes tűzoltószolgálatok felszereltsége terén. A most átadott kommunikációs eszközök újabb fontos előrelépést jelentenek, hiszen vészhelyzetben nemcsak a gyors beavatkozás, hanem az egységek közötti folyamatos kapcsolattartás és összehangolt munka is életbevágó. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a beavatkozó egységek közös rádiófrekvencián kommunikáljanak, így pontosabban és hatékonyabban irányíthatók a mentési műveletek. Szerinte a következő lépés a közös kommunikációs és együttműködési eljárások kidolgozása, valamint az érintett egységek felkészítése. Ugyanakkor köszönetet mondott Hargita Megye Tanácsának, hogy a szükséges eszközök beszerzésével támogatja a megye sürgősségi beavatkozási rendszerének fejlesztését.

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) részéről Popa Ioan ezredes ismertette a készülékek működésével kapcsolatos műszaki tudnivalókat, valamint a rádiókommunikációs szerepét azokban a helyzetekben, amikor a mobiltelefon hálózatok nem használhatóak. Hozzátette, a ma átadott eszközök fontos előrelépést jelentenek a kommunikációs rendszer korszerűsítésében, ugyanakkor további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítanak. A technikai felszereltség mellett kiemelten fontos, hogy a felhasználók ismerjék a készülékek működését és használatuk szabályait, ezért a szükséges képzést is biztosítják.

A szakmai találkozón bemutatták a SAFETY4TMF nemzetközi projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit is. Az Interreg Duna Régió Program támogatásával megvalósuló projekt célja a veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének javítása, a hatóságok, önkormányzatok és beavatkozó szervezetek együttműködésének erősítése.

A SAFETY4TMF nemzetközi projekt célja a katasztrófavédelmi felkészültség javítása, a veszélyhelyzeti beavatkozások összehangolása és az érintett szervezetek közötti együttműködés erősítése. A projekt egyik kiemelt Hargita megyei eseménye a 2025 szeptemberében Szentegyházán megszervezett Pilot 3 nemzetközi gyakorlat volt, amelyen több mint száz résztvevő vett részt. A szakemberek árvízi és zagytározókkal kapcsolatos veszélyhelyzetek kezelését, mentési műveleteket és különböző katasztrófavédelmi beavatkozásokat gyakoroltak. A projekt keretében közel 16 ezer euró értékben mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valósághű körülmények között teszteltek. Emellett szakmai eljárásrendek és a lakosság veszélyhelyzeti felkészítését segítő tájékoztató anyagok is készültek.

A gyergyóalfalvi találkozón a projekt tapasztalatainak ismertetése mellett a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szakemberei gyakorlati bemutatót tartottak az átadott rádiókommunikációs eszközök használatáról. Az önkéntes tűzoltóságok képviselői megismerhették a készülékek működését, valamint azok riasztás és beavatkozás során történő alkalmazását.

A kezdeményezés célja, hogy a helyi önkéntes tűzoltóságok és a veszélyhelyzetek kezelésében érintett intézmények közötti kommunikáció megbízhatóbbá váljon, ezáltal erősítve Hargita megye településeinek felkészültségét és a lakosság biztonságát.

Csíkszereda, 2026. október 9.

Decembertől új, megyeszinten egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul, amely a vidéki és városi háztartásokban, valamint a tömbháznegyedekben is változásokat hoz. Az új rendszerben különböző hulladéktípusokat már a háztartásokban kell válogatni, ez az egész rendszer fenntartható működésének záloga. A gyűjtőedényeket chipek segítségével elektronikusan azonosítják és vezetik a nyilvántartást, valamint az ürítés gyakoriságát.

A témában már több fórumon egyeztettek az érintett lakossággal, és folytatják a tájékoztatást. Legutóbb Gyergyószentmiklóson, október 8-án ismertették a részleteket a sajtó számára is Incze Csongor, a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke (ADI SIMD) és Vesselényi István projektfelelős az AVE Románia részéről.

A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre a gyergyóremetei hulladéklerakóban, és minél több hulladékot lehessen újrahasznosítani.

A változások nem mindenhol lesznek egyformák, ugyanis más gyűjtési rend vonatkozik a vidéki háztartásokra, a városi családi házakra és a tömbházlakásokra.

Mi változik vidéken?

Vidéki településeken az egyik legfontosabb újdonság a hulladék külön gyűjtése és a biológiailag lebomló hulladék otthoni komposztálása.

Erre a célra a következő gyűjtőeszközöket kapják a háztartások:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• egy 350 literes komposztáló a konyhai és kerti szerves hulladék számára.

Az üveget a településeken kialakított külön gyűjtőpontokon lehet majd elhelyezni.

A fekete kukákat kéthetente ürítik, a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint. Az RFID-chip segítségével azonosítható a háztartás, és nyilvántartható, hányszor ürítették ki a kukát.

Mi változik a városi családi házaknál?

A városi családi házak esetében a legfontosabb újdonság a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése.

Itt szintén az alábbi gyűjtőeszközöket biztosítják:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 25 literes barna kukát a konyhai, szerves hulladék külön gyűjtésére, elektronikus azonosítóval ellátva (RFID-chip);
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes házatartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban.

A 25 literes, konyhai hulladékedény ürítése hetente történik. A 120 literes fekete kuka ürítése, amely a vegyes hulladékot tartalmazza, szintén hetente szállítják. A szelektíven gyűjtött hulladékot szintén kéthetente szállítják majd. Ezen szállítások menetrendjét a Szolgáltató a későbbiekben határozza meg. Az üveget szintén közös gyűjtőponton lehet majd elhelyezni.

Mi változik a tömbháznegyedeknél?

A tömbházak lakói továbbra is közös gyűjtőpontokat használnak, de a különböző hulladéktípusok számára elkülönített edények állnak majd rendelkezésére.

A vegyes hulladékot 1100 vagy 3000 literes, süllyesztett konténerekben gyűjtik, ezek szintén RFID-azonosítóval rendelkeznek majd.

A konyhai hulladék számára egy 1100 literes, barna konténer lesz elhelyezve. A szelektív hulladéknak kék konténer a papír és kartonnak, sárga a műanyag és fémnek, valamint zöld az üveg számára.

Háztartásonként ugyanakkor kapnak egy 10 literes, hordozható, barna színű edényt a konyhai biohulladék számára, valamint hetente egy lebomló zsákot is.

A konténereket a telítettségük és a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint ürítik. Az elektronikus rendszer a közös gyűjtőpontok ürítését tartja nyilván, és azt is azonosítja, hogy mely tömbházakhoz tartoznak az adott gyűjtőedények.

A textilhulladékot és a veszélyes háztartási hulladékot külön kell gyűjteni. Ezek leadására kijelölt gyűjtési lehetőségek, időszakos kampányok és önkéntes hulladékgyűjtő központok szolgálnak majd.

Az új rendszer lényege, hogy először azt kell megnézni, mi hasznosítható újra vagy komposztálható, és csak azután kerülhet a maradék a fekete kukába.

A papír, a karton, a műanyag, a fém, az üveg és a biohulladék külön gyűjtési rendszerbe kerül. A fekete kuka kizárólag annak a hulladéknak marad, amelyet már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen a hulladék megfelelő szétválogatása már a háztartásokban elkezdődik.

A rendszer működéséhez fontos, hogy minden háztartás betartsa a külön gyűjtés szabályait és a szolgáltató által közölt elszállítási menetrendet.

Decembertől tehát nem egyszerűen a hulladékszállítás rendje változik meg, hanem egy új, egységes megyei rendszer indul. Ennek célja, hogy csökkenjen a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, növekedjen az újrahasznosítás aránya, és Hargita megye valamennyi településén azonos alapelvek szerint működjön a hulladékgazdálkodás.

Csíkszereda, 2026. október 8.

Egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul decembertől Hargita megyében

Az új hulladékgazdálkodási rendszer indulásával kapcsolatban az elmúlt időszakban leginkább a szolgáltatás díja, a más megyékhez viszonyított árkülönbségek és a szerződéskötés kötelezettsége váltott ki kérdéseket a lakosság körében. Ezért fontos tisztázni, mit fizetünk meg a hulladékszállítási díjban, miért különbözhet az ár más megyékétől, és miért szükséges szerződést kötni.

Az új rendszerben nem egyszerűen a ház elé kitett kuka kiürítését fizetjük. A díj tartalmazza a hulladék begyűjtését, szállítását, átrakását és kezelését, valamint a különböző hulladéktípusok (pl.: textil-, és a lakossági hulladékból származó veszélyes hulladék) elkülönített gyűjtését és kezelését is.

Ehhez járművekre, edényekre, átrakóállomásokra, válogatásra, komposztálásra és hulladékkezelő létesítményekre is szükség van. A rendszer tehát nem ér véget ott, hogy a elszállítják a hulladékot a háztartásoktól.

Az árban ennek a teljes rendszernek a működtetési költségei jelennek meg. Ide tartozik az eszközállomány fenntartása és pótlása, a számlázás és díjbeszedés, valamint az infrastruktúra használatának költsége is.

Ez utóbbi az úgynevezett haszonbérleti díj. Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató olyan megyei infrastruktúrát és eszközöket használ, amelyeket fenn kell tartani, idővel javítani és pótolni kell. Ennek a költsége is része a szolgáltatási díjnak. A haszonbérleti díj, az eszközállományhoz kapcsolódó költség, beruházási értékek amortizációs költsége, valamint a számlázás és díjbehajtás.

Miért kerül máshol kevesebbe?

Bíró Barna-Botond ugyanakkor hangsúlyozza, nem lehet két rendszert úgy összehasonlítani, hogy bizonyos elemeire világítunk rá, figyelmen kívül hagyva a térség adottságait, egyáltalán a rendszer teljes környezetét. Mint mondta, ilyen összehasonlítás történt a nyilvánosságban a nagyváradi rendszerrel, ahol úgy beszélnek a kertesházak díjairól, amelyek ugyan olcsóbbak a Hargita megyei díjaknál, hogy nem említik meg a tömbházlakások közötti eltéréseket, amelyek jóval drágább díjak a Hargita megyei rendszerben alkalmazandó díjakhoz képest (25,46 lej Nagyváradon, míg Hargita megyében 20,68 lej/fő/hónap), Nagyvárad 70 százaléka pedig tömbházlakó. Hozzátette, ezzel nem azt mondjuk, hogy, hogy a váradi rendszer jó vagy rossz, de az ilyen jellegű összehasonlítás leegyszerűsítő és erősen torzító, amelyből általános és konkrét elemzést nem lehet megállapítani a rendszer egészét nézve.

Az egyes megyék hulladékgazdálkodási díjait nem érdemes pusztán a végösszeg alapján összehasonlítani. A szolgáltatás megszervezése, finanszírozása, az alkalmazott gyűjtési rendszer, az infrastruktúra, az eszközállomány és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások köre megyénként eltérhet.

Ezért egy alacsonyabb vagy magasabb havidíj önmagában még nem mutatja meg, hogy ugyanazt a szolgáltatást kapják-e érte a lakosok. A korrekt összehasonlításhoz mindig azt is meg kell nézni, hogy pontosan mit tartalmaz az adott díj, és milyen rendszer működtetésének költségei vannak benne.

Miért javasolt szerződést kötni?

Az új rendszerben a szolgáltató közvetlenül a felhasználókkal áll szerződéses kapcsolatban. A szerződés alapján válik egyértelművé, hogy melyik háztartás hol veszi igénybe a szolgáltatást, milyen edényzet tartozik hozzá, és hogyan történik a számlázás.

A szerződéskötés nem egy plusz szolgáltatás megvásárlását jelenti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének rendezett keretét teremti meg.

A szerződéskötés tehát kötelező, a szemetet minden háztartástól kötelező begyűjteni és elszállítani és ennek költségei vannak. Abban az esetben, ha egy háztartás nem köt szerződést, a szemetet ugyanúgy elszállítják és majd a helyi önkormányzat hajtja be annak díját, akár háromszoros áron is.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az új rendszerrel járó változásokat csak világos és őszinte kommunikációval lehet elfogadtatni.

– Érthető, ha az emberek először azt nézik meg, mennyit kell fizetniük. Nekünk pedig kötelességünk megmutatni, hogy mi van az összeg mögött. Nem kérhetünk bizalmat magyarázat nélkül. Azt akarjuk, hogy az emberek ne csak a kötelezettségeiket ismerjék, hanem azt is pontosan tudják, milyen szolgáltatást kapnak a pénzükért, és mit kérhetnek számon a rendszeren

– mondta el a megyei tanács elnöke.

Hogyan alakulnak a díjak?

A fizetés módja és a szolgáltatás tartalma eltér a lakóhely típusától függően.

Tömbházas övezetben

a díjat a háztartásban élő személyek száma alapján számítják, miközben a maradvány-, szelektív és biohulladék gyűjtése közös gyűjtőpontokon történik. És az alapdíj tartalmazza a szelektív gyűjtéstét, kezelését és a bio konyhai hulladék gyűjtését és kezelését. Erre rájön a kommunális háztartási edényzet kezelési díja, lakosra visszaosztva, melyet ürítés szám alapján követnek.

Egyszemélyes háztartás esetén az alapdíj 20,68 lej, két személy esetén 44,79 lej, három személy esetén 65,33 lej míg négy személyes háztartás esetén 90,24 lej az alapdíj, ami tartalmazza a 21 százalékos áfát is.

Városi családi házaknál szintén a lakossági tarifa érvényes, a háztartásokhoz azonban egyedi gyűjtőedények kapcsolódnak, így az ürítések is nyomon követhetők.120 l gyűjtő edény maradvány kommunális hulladéknak, 25 l barna konyhai bio hulladéknak és 120 l zsák szelektíven gyűjtött hulladéknak.

Egy személyes házatartás 25,03 lej az alapdíj, két személy esetén 53,51 lej, három személy esetében 74,04 lej míg négy személy esetén 98,95 lej az alapdíj.

Vidéken minden háztartás 120 literes, RFID-azonosítóval ellátott fekete gyűjtöedényt kap, emellett a papír és karton, valamint a műanyag és fém szelektív gyűjtésére szolgáló zsákokat és 350 literes komposztálót biztosítanak. A komposztálás vidéken felértékelődik, mivel hozzájárul a hulladék csökkentéséhez. A cél ugyanis, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre és minél tobbet lehessen újrahasznosításra küldeni. A komposztálók használatával tehát csökkenteni lehet a 120 literes kukák tartalmát és ürítésszámát.

Egy személyes házatartásnál 20,95 lej az alapdíj, két személyes háztartásnál 45,33 lej, három személynél 63,63 lej, négy személy esetében pedig 85,75 lej az alapdíj.

A havidíj tartalmazza a 120 literes fekete kuka egyszeri ürítését, amennyiben további ürítésre lesz szükség egy hónapban az további 8,71 lejbe kerül.

A cél minden esetben ugyanaz, minél több hulladék kerüljön szelektív gyűjtésbe és hasznosításra, és minél kevesebb kerüljön a fekete kukába és végül a lerakóba.

– Egy új rendszer bevezetése mindig kérdésekkel és bizonytalansággal jár, különösen akkor, amikor a családok kiadásairól van szó. Nekünk az a feladatunk, hogy világosan elmondjuk, mi miért történik, és közben olyan rendszert működtessünk, amely hosszú távon tisztább településeket, kiszámíthatóbb szolgáltatást és rendezettebb hulladékgazdálkodást jelent Hargita megye számára. Ehhez kérjük a lakosság türelmét, együttműködödését és kölcsönös bizalmát

– fogalmazott Bíró Barna-Botond.

Az új rendszerrel kapcsolatos még több válasz az alábbi linken érhető el:

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026 október 2.

Gyakorlati tudás az önkéntes tüzoltóknak, hasznos információ a lakosságnak

Hargita Megye Tanácsának képviselete is részt vett a SAFETY4TMF nemzetközi projekt budapesti zárókonferenciáján, amelyen a partnerség összegezte az elmúlt időszak szakmai eredményeit, a pilotgyakorlatok tapasztalatait, valamint a zagykezelő létesítményekhez kapcsolódó kockázatok megelőzését és a veszélyhelyzeti reagálást segítő megoldásokat.

A szeptember 28–29-i záróeseményen a projektpartnerek áttekintették az elkészült szakmai eredményeket, a képzési és tudatosságnövelő tevékenységeket, valamint a pilotgyakorlatok tanulságait. Külön figyelmet kapott az is, hogyan használhatók tovább a projektben kidolgozott módszerek és eredmények a projekt lezárását követően.

A projekt egyik fontos eredménye a zagykezelő létesítmények – TMF-ek – adatbázisának felülvizsgálata és pontosítása volt. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a Duna vízgyűjtő területén mintegy 5 millió ember él ilyen létesítmények 10 kilométeres potenciális kockázati zónájában, miközben a térségben több mint 1,5 milliárd köbméter zagyot tárolnak.

Románia esetében a felülvizsgálat során a nyilvántartásban szereplő TMF-ek számát 152-ről 98-ra pontosították, miután kiszűrték a korábban ide sorolt meddőhányókat és más, a TMF meghatározásának nem megfelelő létesítményeket.

Romániában ugyanakkor a Valea Șesei-i zagykezelő létesítménynél tesztelték a projektben továbbfejlesztett térinformatikai kockázatelemzési módszert is, amely a domborzati és lefolyási viszonyok figyelembevételével pontosabban azonosíthatja egy esetleges baleset által érintett épületeket, infrastruktúrát és folyószakaszokat.

A projekt Hargita megyei eredményeihez a helyi önkéntes tűzoltók felkészítése és a beavatkozáshoz szükséges eszközpark bővítése is hozzátartozik. Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon összesen 64 önkéntes tűzoltó vett részt elméleti és gyakorlati képzéseken, ahol többek között az árvízi és villámárvízi helyzetek kezelését, valamint egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát sajátították el.

A projektből mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valós körülmények között is teszteltek.
Ugyanakkor elkészült a lakosság felkészítését segítő Mit kell tenni? tájékoztató kiadvány is, amely nyomtatott és online formában egyaránt elérhető volt. A kiadvány gyakorlati útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogyan kell cselekedni egy esetleges veszélyhelyzetben, online változata pedig itt érhető el:

https://hargitamegye.ro/mit-tegyunk-katasztrofa-eseten/

A SAFETY4TMF projekt lezárásával így nem ér véget az elvégzett munka gyakorlati hasznosítása. A képzések, a beszerzett eszközök, a nemzetközi gyakorlat tapasztalatai és a kidolgozott eljárások a továbbiakban is segíthetik a helyi beavatkozó egységek felkészültségét és a veszélyhelyzetek összehangoltabb kezelését.

Csíkszereda, 2026. október 1.

A gyermekeknek és szüleiknek támaszt nyújtó egészségügyi szolgáltatások és a kulturális intézmények költöznek vissza

Októberi soros ülését Hargita Megye Tanácsának testülete abban az egykori MÁV-székházban tartotta, ahol 1968-ban eldőlt a megye székhelyének sorsa.

Az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) felújított középületet szimbolikusan is átadták a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak, a Hargita Megyei Kulturális Központnak és a Hargita Népe napilap szerkesztőségének. Ezek az intézmények költöznek vissza a számukra kijelölt helyiségekbe az elkövetkező hetekben.

A felújított épületben folytódhat a hiánypótló egészségügyi szolgáltatás is a Gyermek Lelki Egészség Központ révén. Dr. Konrád Judit kórházmenedzser szerint ez központ nagy támogatást nyújt a gyermekek számára, ugyanakkor külön, gyermekfogászati rendelőt is létrehoznak. A központ a szülők számára is fontos támaszt jelent, hiszen egy gyermek lelki nehézségei az egész családra hatással vannak, a szakemberek segítsége pedig a problémák megértésében és a megoldások megtalálásában is kapaszkodót nyújthat.

Átvette a kulcsokat Ferencz Angéla a kulturálisközpont vezetője és Lőrincz Csaba a Hargita Népe napilap menedzsere is.

A két intézmény az épület földszintjén és második emeletén kap helyet, az első emeleten pedig az a megyei kórháza szakemberei foglalhatják el az egészségügyi rendelőket és más helyiségeket.

Birta Antal, vagyongazdálkodási igazgató szerint a legnagyobb kihívást a beázás okozta, így a vízelvezetést szolgáló megfelelő munkálatok elengedhetetlenek voltak. Ugyanakkor, mint mondta az energetikai felújításnak köszönhetően akár 70 százalékkal is csökkenthető az épület energiaigénye.

Az ülésen a testület jóváhagyta továbbá, hogy a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság pályázatot nyújtson be napelemek telepítésére a szépvízi fogyatékossággal élő felnőtteket ellátó ápoló és gondozó központnál, valamint a fogyatékossággal élő felnőtt személyek gyergyótölgyesi rehabilitációs központjánál.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy ezek a beruházások nem csupán az épületek felújításáról szólnak, hanem arról is, hogy hosszú távon hasznosítható tereket teremtsenek a közösség számára. Mint fogalmazott, az a cél, hogy a megyei intézmények korszerűbb, hatékonyabb körülmények között működhessenek, az itt élők pedig jobb minőségű, könnyebben elérhető szolgáltatásokban részesüljenek. Különösen fontosnak tartja, hogy a felújított épületek valódi tartalommal teljenek meg, és olyan közösségi igényeket szolgáljanak ki, amelyekre hosszú távon is szükség van.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor kitért a költségvetési nehézségekre is. Rámutatott, hogy a jelenlegi pénzügyi körülmények között kiemelt feladat a folyamatban lévő beruházások folytatása, az európai uniós pályázatok önrészének biztosítása, valamint az alárendelt intézmények, különösen a szociális szolgáltatások zavartalan működtetése. Hozzátette, hogy a megyei költségvetés módosításával a rendelkezésre álló forrásokat a legsürgetőbb feladatokhoz igazítják, ugyanakkor számítanak a novemberre várt országos költségvetés-kiegészítésre is, amely elengedhetetlen a helyi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának megőrzéséhez. Mint kiemelte, a nehézségek ellenére továbbra is az a cél, hogy a már elkezdett fejlesztések ne álljanak le, és a megvalósuló beruházások a következő évtizedekben is a Hargita megyeieket szolgálják.

Csíkszereda, 2026. október 29.

A gyermekeknek és szüleiknek támaszt nyújtó egészségügyi szolgáltatások és a kulturális intézmények költöznek vissza

Októberi soros ülését Hargita Megye Tanácsának testülete abban az egykori MÁV-székházban tartotta, ahol 1968-ban eldőlt a megye székhelyének sorsa.

Az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) felújított középületet szimbolikusan is átadták a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak, a Hargita Megyei Kulturális Központnak és a Hargita Népe napilap szerkesztőségének. Ezek az intézmények költöznek vissza a számukra kijelölt helyiségekbe az elkövetkező hetekben.

A felújított épületben folytódhat a hiánypótló egészségügyi szolgáltatás is a Gyermek Lelki Egészség Központ révén. Dr. Konrád Judit kórházmenedzser szerint ez központ nagy támogatást nyújt a gyermekek számára, ugyanakkor külön, gyermekfogászati rendelőt is létrehoznak. A központ a szülők számára is fontos támaszt jelent, hiszen egy gyermek lelki nehézségei az egész családra hatással vannak, a szakemberek segítsége pedig a problémák megértésében és a megoldások megtalálásában is kapaszkodót nyújthat.

Átvette a kulcsokat Ferencz Angéla a kulturálisközpont vezetője és Lőrincz Csaba a Hargita Népe napilap menedzsere is.

A két intézmény az épület földszintjén és második emeletén kap helyet, az első emeleten pedig az a megyei kórháza szakemberei foglalhatják el az egészségügyi rendelőket és más helyiségeket.

Birta Antal, vagyongazdálkodási igazgató szerint a legnagyobb kihívást a beázás okozta, így a vízelvezetést szolgáló megfelelő munkálatok elengedhetetlenek voltak. Ugyanakkor, mint mondta az energetikai felújításnak köszönhetően akár 70 százalékkal is csökkenthető az épület energiaigénye.

Az ülésen a testület jóváhagyta továbbá, hogy a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság pályázatot nyújtson be napelemek telepítésére a szépvízi fogyatékossággal élő felnőtteket ellátó ápoló és gondozó központnál, valamint a fogyatékossággal élő felnőtt személyek gyergyótölgyesi rehabilitációs központjánál.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy ezek a beruházások nem csupán az épületek felújításáról szólnak, hanem arról is, hogy hosszú távon hasznosítható tereket teremtsenek a közösség számára. Mint fogalmazott, az a cél, hogy a megyei intézmények korszerűbb, hatékonyabb körülmények között működhessenek, az itt élők pedig jobb minőségű, könnyebben elérhető szolgáltatásokban részesüljenek. Különösen fontosnak tartja, hogy a felújított épületek valódi tartalommal teljenek meg, és olyan közösségi igényeket szolgáljanak ki, amelyekre hosszú távon is szükség van.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor kitért a költségvetési nehézségekre is. Rámutatott, hogy a jelenlegi pénzügyi körülmények között kiemelt feladat a folyamatban lévő beruházások folytatása, az európai uniós pályázatok önrészének biztosítása, valamint az alárendelt intézmények, különösen a szociális szolgáltatások zavartalan működtetése. Hozzátette, hogy a megyei költségvetés módosításával a rendelkezésre álló forrásokat a legsürgetőbb feladatokhoz igazítják, ugyanakkor számítanak a novemberre várt országos költségvetés-kiegészítésre is, amely elengedhetetlen a helyi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának megőrzéséhez. Mint kiemelte, a nehézségek ellenére továbbra is az a cél, hogy a már elkezdett fejlesztések ne álljanak le, és a megvalósuló beruházások a következő évtizedekben is a Hargita megyeieket szolgálják.

Csíkszereda, 2026. október 29.

A SAFETY4TMF projekt szakmai rendezvényén 64 önkormányzat vehetett át egy-egy rádiókészüléket

Hargita Megye Tanácsa 64 hordozható rádiókommunikációs készüléket adott át a megye 64 közigazgatási egységének, összesen 276 615,68 lej értékben. Az eszközök az önkéntes tűzoltóságok munkáját, valamint a veszélyhelyzetekben történő gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást segítik. Az átadásra a SAFETY4TMF nemzetközi projekt keretében szervezett szakmai találkozón került sor október 9-én, pénteken Gyergyóalfaluban, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.

A készülékeket Hargita Megye Tanácsa az érintett 64 önkormányzattal kötött együttműködési megállapodások alapján szerezte be, és ingyenes használatba adási szerződés keretében biztosítja számukra. Egy rádiókészülék értéke 4322,12 lej.

A fejlesztés célja a veszélyhelyzeti kommunikációs infrastruktúra megerősítése. A rádiókészülékek különösen olyan helyzetekben jelentenek segítséget, amikor a mobiltelefon-hálózat nem elérhető, a GSM-jel gyenge, vagy a kedvezőtlen körülmények megnehezítik a kapcsolattartást. Ez Hargita megye hegyvidéki, nehezebben megközelíthető térségeiben különösen fontos.

Gáll Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere köszönetét fejezte ki, hogy Gyergyóalfalu a házigazdája ennek a jelentős előrelépésnek. Kiemelte, polgármesterként a közösség biztonsága érdekében mindent meg kell tenni, ehhez pedig felkészülésre is szükség van és ismerni kell a segítőket, hogy kire lehet számítani. Ehhez pedig fontos az is, hogy elérjük egymást, így a mai napon átadott rádiókommunikációs eszközök és a kidolgozott procedúrák ezt a közös munkát teszik hatékonyabbá.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az állami és helyi intézmények összefogása olyan kézzelfogható eredményt hozott, amely révén a lakosság biztonsága egy magasabb szintre lépett. Mint emlékeztetett, onnan indult az elképzelés, hogy a helyi önkormányzatok és tűzoltó egyesületek visszajelzései szerint a 112-es egységes hívószámra beérkező segélyhívásokhoz nem férhetnek hozzá, így sokszor nehezebben vagy lassabban kaphatnak információkat azok, akik a katasztrófahelyzetekhez a legközelebb vannak. Ezért kellett egy olyan megoldást találni, ahol a kommunikáció hatékonyabbá válik a hivatásos és helyi önkéntes tűzoltó egységek között.

A megyei tanács elnöke rávilágított, hogy a ma átadott eszközök értéke többszöröse a megvásárolt értékén túl, ha megnézzük a mögötte kialakított hálózatot. A kialakított, különleges csatornán keresztül lényegesen gyorsabban értesíthetik a katasztrófához legközelebb készenlétben lévő helyi önkéntes tűzoltókat és polgármesteri hivatalokat, ugyanakkor a különböző egységek is könnyebben és lényegesen gyorsabban tudnak egymással információkat megosztani.

Albert Csaba, a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete vezetője nagy előrelépésként értékelte a rádiókommunikációs eszközöket, ugyanis elmondása szerint, több katasztrófa helyszínén látható volt a csapatok kommunikációs akadálya. Kiemelte, most Hargita megyét figyeli az egész ország, ugyanis itt vezetik be előszőr ezt a hiánypótló rendszert, ahol a hivatásos tűzoltók az önkéntes tűzoltókkal és az önkéntes tűzoltó egységek egymással is kapcsolatban kerülnek és hatékonyabbá válik a katasztrófa elhárítása.

Mureșan Vasile Cristian ezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) részéről emlékeztetett, Hargita megye országos szinten is az élen jár az önkéntes tűzoltószolgálatok felszereltsége terén. A most átadott kommunikációs eszközök újabb fontos előrelépést jelentenek, hiszen vészhelyzetben nemcsak a gyors beavatkozás, hanem az egységek közötti folyamatos kapcsolattartás és összehangolt munka is életbevágó. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a beavatkozó egységek közös rádiófrekvencián kommunikáljanak, így pontosabban és hatékonyabban irányíthatók a mentési műveletek. Szerinte a következő lépés a közös kommunikációs és együttműködési eljárások kidolgozása, valamint az érintett egységek felkészítése. Ugyanakkor köszönetet mondott Hargita Megye Tanácsának, hogy a szükséges eszközök beszerzésével támogatja a megye sürgősségi beavatkozási rendszerének fejlesztését.

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) részéről Popa Ioan ezredes ismertette a készülékek működésével kapcsolatos műszaki tudnivalókat, valamint a rádiókommunikációs szerepét azokban a helyzetekben, amikor a mobiltelefon hálózatok nem használhatóak. Hozzátette, a ma átadott eszközök fontos előrelépést jelentenek a kommunikációs rendszer korszerűsítésében, ugyanakkor további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítanak. A technikai felszereltség mellett kiemelten fontos, hogy a felhasználók ismerjék a készülékek működését és használatuk szabályait, ezért a szükséges képzést is biztosítják.

A szakmai találkozón bemutatták a SAFETY4TMF nemzetközi projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit is. Az Interreg Duna Régió Program támogatásával megvalósuló projekt célja a veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének javítása, a hatóságok, önkormányzatok és beavatkozó szervezetek együttműködésének erősítése.

A SAFETY4TMF nemzetközi projekt célja a katasztrófavédelmi felkészültség javítása, a veszélyhelyzeti beavatkozások összehangolása és az érintett szervezetek közötti együttműködés erősítése. A projekt egyik kiemelt Hargita megyei eseménye a 2025 szeptemberében Szentegyházán megszervezett Pilot 3 nemzetközi gyakorlat volt, amelyen több mint száz résztvevő vett részt. A szakemberek árvízi és zagytározókkal kapcsolatos veszélyhelyzetek kezelését, mentési műveleteket és különböző katasztrófavédelmi beavatkozásokat gyakoroltak. A projekt keretében közel 16 ezer euró értékben mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valósághű körülmények között teszteltek. Emellett szakmai eljárásrendek és a lakosság veszélyhelyzeti felkészítését segítő tájékoztató anyagok is készültek.

A gyergyóalfalvi találkozón a projekt tapasztalatainak ismertetése mellett a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szakemberei gyakorlati bemutatót tartottak az átadott rádiókommunikációs eszközök használatáról. Az önkéntes tűzoltóságok képviselői megismerhették a készülékek működését, valamint azok riasztás és beavatkozás során történő alkalmazását.

A kezdeményezés célja, hogy a helyi önkéntes tűzoltóságok és a veszélyhelyzetek kezelésében érintett intézmények közötti kommunikáció megbízhatóbbá váljon, ezáltal erősítve Hargita megye településeinek felkészültségét és a lakosság biztonságát.

Csíkszereda, 2026. október 9.

Decembertől új, megyeszinten egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul, amely a vidéki és városi háztartásokban, valamint a tömbháznegyedekben is változásokat hoz. Az új rendszerben különböző hulladéktípusokat már a háztartásokban kell válogatni, ez az egész rendszer fenntartható működésének záloga. A gyűjtőedényeket chipek segítségével elektronikusan azonosítják és vezetik a nyilvántartást, valamint az ürítés gyakoriságát.

A témában már több fórumon egyeztettek az érintett lakossággal, és folytatják a tájékoztatást. Legutóbb Gyergyószentmiklóson, október 8-án ismertették a részleteket a sajtó számára is Incze Csongor, a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke (ADI SIMD) és Vesselényi István projektfelelős az AVE Románia részéről.

A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre a gyergyóremetei hulladéklerakóban, és minél több hulladékot lehessen újrahasznosítani.

A változások nem mindenhol lesznek egyformák, ugyanis más gyűjtési rend vonatkozik a vidéki háztartásokra, a városi családi házakra és a tömbházlakásokra.

Mi változik vidéken?

Vidéki településeken az egyik legfontosabb újdonság a hulladék külön gyűjtése és a biológiailag lebomló hulladék otthoni komposztálása.

Erre a célra a következő gyűjtőeszközöket kapják a háztartások:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• egy 350 literes komposztáló a konyhai és kerti szerves hulladék számára.

Az üveget a településeken kialakított külön gyűjtőpontokon lehet majd elhelyezni.

A fekete kukákat kéthetente ürítik, a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint. Az RFID-chip segítségével azonosítható a háztartás, és nyilvántartható, hányszor ürítették ki a kukát.

Mi változik a városi családi házaknál?

A városi családi házak esetében a legfontosabb újdonság a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése.

Itt szintén az alábbi gyűjtőeszközöket biztosítják:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 25 literes barna kukát a konyhai, szerves hulladék külön gyűjtésére, elektronikus azonosítóval ellátva (RFID-chip);
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes házatartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban.

A 25 literes, konyhai hulladékedény ürítése hetente történik. A 120 literes fekete kuka ürítése, amely a vegyes hulladékot tartalmazza, szintén hetente szállítják. A szelektíven gyűjtött hulladékot szintén kéthetente szállítják majd. Ezen szállítások menetrendjét a Szolgáltató a későbbiekben határozza meg. Az üveget szintén közös gyűjtőponton lehet majd elhelyezni.

Mi változik a tömbháznegyedeknél?

A tömbházak lakói továbbra is közös gyűjtőpontokat használnak, de a különböző hulladéktípusok számára elkülönített edények állnak majd rendelkezésére.

A vegyes hulladékot 1100 vagy 3000 literes, süllyesztett konténerekben gyűjtik, ezek szintén RFID-azonosítóval rendelkeznek majd.

A konyhai hulladék számára egy 1100 literes, barna konténer lesz elhelyezve. A szelektív hulladéknak kék konténer a papír és kartonnak, sárga a műanyag és fémnek, valamint zöld az üveg számára.

Háztartásonként ugyanakkor kapnak egy 10 literes, hordozható, barna színű edényt a konyhai biohulladék számára, valamint hetente egy lebomló zsákot is.

A konténereket a telítettségük és a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint ürítik. Az elektronikus rendszer a közös gyűjtőpontok ürítését tartja nyilván, és azt is azonosítja, hogy mely tömbházakhoz tartoznak az adott gyűjtőedények.

A textilhulladékot és a veszélyes háztartási hulladékot külön kell gyűjteni. Ezek leadására kijelölt gyűjtési lehetőségek, időszakos kampányok és önkéntes hulladékgyűjtő központok szolgálnak majd.

Az új rendszer lényege, hogy először azt kell megnézni, mi hasznosítható újra vagy komposztálható, és csak azután kerülhet a maradék a fekete kukába.

A papír, a karton, a műanyag, a fém, az üveg és a biohulladék külön gyűjtési rendszerbe kerül. A fekete kuka kizárólag annak a hulladéknak marad, amelyet már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen a hulladék megfelelő szétválogatása már a háztartásokban elkezdődik.

A rendszer működéséhez fontos, hogy minden háztartás betartsa a külön gyűjtés szabályait és a szolgáltató által közölt elszállítási menetrendet.

Decembertől tehát nem egyszerűen a hulladékszállítás rendje változik meg, hanem egy új, egységes megyei rendszer indul. Ennek célja, hogy csökkenjen a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, növekedjen az újrahasznosítás aránya, és Hargita megye valamennyi településén azonos alapelvek szerint működjön a hulladékgazdálkodás.

Csíkszereda, 2026. október 8.

Egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul decembertől Hargita megyében

Az új hulladékgazdálkodási rendszer indulásával kapcsolatban az elmúlt időszakban leginkább a szolgáltatás díja, a más megyékhez viszonyított árkülönbségek és a szerződéskötés kötelezettsége váltott ki kérdéseket a lakosság körében. Ezért fontos tisztázni, mit fizetünk meg a hulladékszállítási díjban, miért különbözhet az ár más megyékétől, és miért szükséges szerződést kötni.

Az új rendszerben nem egyszerűen a ház elé kitett kuka kiürítését fizetjük. A díj tartalmazza a hulladék begyűjtését, szállítását, átrakását és kezelését, valamint a különböző hulladéktípusok (pl.: textil-, és a lakossági hulladékból származó veszélyes hulladék) elkülönített gyűjtését és kezelését is.

Ehhez járművekre, edényekre, átrakóállomásokra, válogatásra, komposztálásra és hulladékkezelő létesítményekre is szükség van. A rendszer tehát nem ér véget ott, hogy a elszállítják a hulladékot a háztartásoktól.

Az árban ennek a teljes rendszernek a működtetési költségei jelennek meg. Ide tartozik az eszközállomány fenntartása és pótlása, a számlázás és díjbeszedés, valamint az infrastruktúra használatának költsége is.

Ez utóbbi az úgynevezett haszonbérleti díj. Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató olyan megyei infrastruktúrát és eszközöket használ, amelyeket fenn kell tartani, idővel javítani és pótolni kell. Ennek a költsége is része a szolgáltatási díjnak. A haszonbérleti díj, az eszközállományhoz kapcsolódó költség, beruházási értékek amortizációs költsége, valamint a számlázás és díjbehajtás.

Miért kerül máshol kevesebbe?

Bíró Barna-Botond ugyanakkor hangsúlyozza, nem lehet két rendszert úgy összehasonlítani, hogy bizonyos elemeire világítunk rá, figyelmen kívül hagyva a térség adottságait, egyáltalán a rendszer teljes környezetét. Mint mondta, ilyen összehasonlítás történt a nyilvánosságban a nagyváradi rendszerrel, ahol úgy beszélnek a kertesházak díjairól, amelyek ugyan olcsóbbak a Hargita megyei díjaknál, hogy nem említik meg a tömbházlakások közötti eltéréseket, amelyek jóval drágább díjak a Hargita megyei rendszerben alkalmazandó díjakhoz képest (25,46 lej Nagyváradon, míg Hargita megyében 20,68 lej/fő/hónap), Nagyvárad 70 százaléka pedig tömbházlakó. Hozzátette, ezzel nem azt mondjuk, hogy, hogy a váradi rendszer jó vagy rossz, de az ilyen jellegű összehasonlítás leegyszerűsítő és erősen torzító, amelyből általános és konkrét elemzést nem lehet megállapítani a rendszer egészét nézve.

Az egyes megyék hulladékgazdálkodási díjait nem érdemes pusztán a végösszeg alapján összehasonlítani. A szolgáltatás megszervezése, finanszírozása, az alkalmazott gyűjtési rendszer, az infrastruktúra, az eszközállomány és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások köre megyénként eltérhet.

Ezért egy alacsonyabb vagy magasabb havidíj önmagában még nem mutatja meg, hogy ugyanazt a szolgáltatást kapják-e érte a lakosok. A korrekt összehasonlításhoz mindig azt is meg kell nézni, hogy pontosan mit tartalmaz az adott díj, és milyen rendszer működtetésének költségei vannak benne.

Miért javasolt szerződést kötni?

Az új rendszerben a szolgáltató közvetlenül a felhasználókkal áll szerződéses kapcsolatban. A szerződés alapján válik egyértelművé, hogy melyik háztartás hol veszi igénybe a szolgáltatást, milyen edényzet tartozik hozzá, és hogyan történik a számlázás.

A szerződéskötés nem egy plusz szolgáltatás megvásárlását jelenti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének rendezett keretét teremti meg.

A szerződéskötés tehát kötelező, a szemetet minden háztartástól kötelező begyűjteni és elszállítani és ennek költségei vannak. Abban az esetben, ha egy háztartás nem köt szerződést, a szemetet ugyanúgy elszállítják és majd a helyi önkormányzat hajtja be annak díját, akár háromszoros áron is.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az új rendszerrel járó változásokat csak világos és őszinte kommunikációval lehet elfogadtatni.

– Érthető, ha az emberek először azt nézik meg, mennyit kell fizetniük. Nekünk pedig kötelességünk megmutatni, hogy mi van az összeg mögött. Nem kérhetünk bizalmat magyarázat nélkül. Azt akarjuk, hogy az emberek ne csak a kötelezettségeiket ismerjék, hanem azt is pontosan tudják, milyen szolgáltatást kapnak a pénzükért, és mit kérhetnek számon a rendszeren

– mondta el a megyei tanács elnöke.

Hogyan alakulnak a díjak?

A fizetés módja és a szolgáltatás tartalma eltér a lakóhely típusától függően.

Tömbházas övezetben

a díjat a háztartásban élő személyek száma alapján számítják, miközben a maradvány-, szelektív és biohulladék gyűjtése közös gyűjtőpontokon történik. És az alapdíj tartalmazza a szelektív gyűjtéstét, kezelését és a bio konyhai hulladék gyűjtését és kezelését. Erre rájön a kommunális háztartási edényzet kezelési díja, lakosra visszaosztva, melyet ürítés szám alapján követnek.

Egyszemélyes háztartás esetén az alapdíj 20,68 lej, két személy esetén 44,79 lej, három személy esetén 65,33 lej míg négy személyes háztartás esetén 90,24 lej az alapdíj, ami tartalmazza a 21 százalékos áfát is.

Városi családi házaknál szintén a lakossági tarifa érvényes, a háztartásokhoz azonban egyedi gyűjtőedények kapcsolódnak, így az ürítések is nyomon követhetők.120 l gyűjtő edény maradvány kommunális hulladéknak, 25 l barna konyhai bio hulladéknak és 120 l zsák szelektíven gyűjtött hulladéknak.

Egy személyes házatartás 25,03 lej az alapdíj, két személy esetén 53,51 lej, három személy esetében 74,04 lej míg négy személy esetén 98,95 lej az alapdíj.

Vidéken minden háztartás 120 literes, RFID-azonosítóval ellátott fekete gyűjtöedényt kap, emellett a papír és karton, valamint a műanyag és fém szelektív gyűjtésére szolgáló zsákokat és 350 literes komposztálót biztosítanak. A komposztálás vidéken felértékelődik, mivel hozzájárul a hulladék csökkentéséhez. A cél ugyanis, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre és minél tobbet lehessen újrahasznosításra küldeni. A komposztálók használatával tehát csökkenteni lehet a 120 literes kukák tartalmát és ürítésszámát.

Egy személyes házatartásnál 20,95 lej az alapdíj, két személyes háztartásnál 45,33 lej, három személynél 63,63 lej, négy személy esetében pedig 85,75 lej az alapdíj.

A havidíj tartalmazza a 120 literes fekete kuka egyszeri ürítését, amennyiben további ürítésre lesz szükség egy hónapban az további 8,71 lejbe kerül.

A cél minden esetben ugyanaz, minél több hulladék kerüljön szelektív gyűjtésbe és hasznosításra, és minél kevesebb kerüljön a fekete kukába és végül a lerakóba.

– Egy új rendszer bevezetése mindig kérdésekkel és bizonytalansággal jár, különösen akkor, amikor a családok kiadásairól van szó. Nekünk az a feladatunk, hogy világosan elmondjuk, mi miért történik, és közben olyan rendszert működtessünk, amely hosszú távon tisztább településeket, kiszámíthatóbb szolgáltatást és rendezettebb hulladékgazdálkodást jelent Hargita megye számára. Ehhez kérjük a lakosság türelmét, együttműködödését és kölcsönös bizalmát

– fogalmazott Bíró Barna-Botond.

Az új rendszerrel kapcsolatos még több válasz az alábbi linken érhető el:

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026 október 2.

Gyakorlati tudás az önkéntes tüzoltóknak, hasznos információ a lakosságnak

Hargita Megye Tanácsának képviselete is részt vett a SAFETY4TMF nemzetközi projekt budapesti zárókonferenciáján, amelyen a partnerség összegezte az elmúlt időszak szakmai eredményeit, a pilotgyakorlatok tapasztalatait, valamint a zagykezelő létesítményekhez kapcsolódó kockázatok megelőzését és a veszélyhelyzeti reagálást segítő megoldásokat.

A szeptember 28–29-i záróeseményen a projektpartnerek áttekintették az elkészült szakmai eredményeket, a képzési és tudatosságnövelő tevékenységeket, valamint a pilotgyakorlatok tanulságait. Külön figyelmet kapott az is, hogyan használhatók tovább a projektben kidolgozott módszerek és eredmények a projekt lezárását követően.

A projekt egyik fontos eredménye a zagykezelő létesítmények – TMF-ek – adatbázisának felülvizsgálata és pontosítása volt. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a Duna vízgyűjtő területén mintegy 5 millió ember él ilyen létesítmények 10 kilométeres potenciális kockázati zónájában, miközben a térségben több mint 1,5 milliárd köbméter zagyot tárolnak.

Románia esetében a felülvizsgálat során a nyilvántartásban szereplő TMF-ek számát 152-ről 98-ra pontosították, miután kiszűrték a korábban ide sorolt meddőhányókat és más, a TMF meghatározásának nem megfelelő létesítményeket.

Romániában ugyanakkor a Valea Șesei-i zagykezelő létesítménynél tesztelték a projektben továbbfejlesztett térinformatikai kockázatelemzési módszert is, amely a domborzati és lefolyási viszonyok figyelembevételével pontosabban azonosíthatja egy esetleges baleset által érintett épületeket, infrastruktúrát és folyószakaszokat.

A projekt Hargita megyei eredményeihez a helyi önkéntes tűzoltók felkészítése és a beavatkozáshoz szükséges eszközpark bővítése is hozzátartozik. Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon összesen 64 önkéntes tűzoltó vett részt elméleti és gyakorlati képzéseken, ahol többek között az árvízi és villámárvízi helyzetek kezelését, valamint egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát sajátították el.

A projektből mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valós körülmények között is teszteltek.
Ugyanakkor elkészült a lakosság felkészítését segítő Mit kell tenni? tájékoztató kiadvány is, amely nyomtatott és online formában egyaránt elérhető volt. A kiadvány gyakorlati útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogyan kell cselekedni egy esetleges veszélyhelyzetben, online változata pedig itt érhető el:

https://hargitamegye.ro/mit-tegyunk-katasztrofa-eseten/

A SAFETY4TMF projekt lezárásával így nem ér véget az elvégzett munka gyakorlati hasznosítása. A képzések, a beszerzett eszközök, a nemzetközi gyakorlat tapasztalatai és a kidolgozott eljárások a továbbiakban is segíthetik a helyi beavatkozó egységek felkészültségét és a veszélyhelyzetek összehangoltabb kezelését.

Csíkszereda, 2026. október 1.

A SAFETY4TMF projekt szakmai rendezvényén 64 önkormányzat vehetett át egy-egy rádiókészüléket

Hargita Megye Tanácsa 64 hordozható rádiókommunikációs készüléket adott át a megye 64 közigazgatási egységének, összesen 276 615,68 lej értékben. Az eszközök az önkéntes tűzoltóságok munkáját, valamint a veszélyhelyzetekben történő gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást segítik. Az átadásra a SAFETY4TMF nemzetközi projekt keretében szervezett szakmai találkozón került sor október 9-én, pénteken Gyergyóalfaluban, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.

A készülékeket Hargita Megye Tanácsa az érintett 64 önkormányzattal kötött együttműködési megállapodások alapján szerezte be, és ingyenes használatba adási szerződés keretében biztosítja számukra. Egy rádiókészülék értéke 4322,12 lej.

A fejlesztés célja a veszélyhelyzeti kommunikációs infrastruktúra megerősítése. A rádiókészülékek különösen olyan helyzetekben jelentenek segítséget, amikor a mobiltelefon-hálózat nem elérhető, a GSM-jel gyenge, vagy a kedvezőtlen körülmények megnehezítik a kapcsolattartást. Ez Hargita megye hegyvidéki, nehezebben megközelíthető térségeiben különösen fontos.

Gáll Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere köszönetét fejezte ki, hogy Gyergyóalfalu a házigazdája ennek a jelentős előrelépésnek. Kiemelte, polgármesterként a közösség biztonsága érdekében mindent meg kell tenni, ehhez pedig felkészülésre is szükség van és ismerni kell a segítőket, hogy kire lehet számítani. Ehhez pedig fontos az is, hogy elérjük egymást, így a mai napon átadott rádiókommunikációs eszközök és a kidolgozott procedúrák ezt a közös munkát teszik hatékonyabbá.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az állami és helyi intézmények összefogása olyan kézzelfogható eredményt hozott, amely révén a lakosság biztonsága egy magasabb szintre lépett. Mint emlékeztetett, onnan indult az elképzelés, hogy a helyi önkormányzatok és tűzoltó egyesületek visszajelzései szerint a 112-es egységes hívószámra beérkező segélyhívásokhoz nem férhetnek hozzá, így sokszor nehezebben vagy lassabban kaphatnak információkat azok, akik a katasztrófahelyzetekhez a legközelebb vannak. Ezért kellett egy olyan megoldást találni, ahol a kommunikáció hatékonyabbá válik a hivatásos és helyi önkéntes tűzoltó egységek között.

A megyei tanács elnöke rávilágított, hogy a ma átadott eszközök értéke többszöröse a megvásárolt értékén túl, ha megnézzük a mögötte kialakított hálózatot. A kialakított, különleges csatornán keresztül lényegesen gyorsabban értesíthetik a katasztrófához legközelebb készenlétben lévő helyi önkéntes tűzoltókat és polgármesteri hivatalokat, ugyanakkor a különböző egységek is könnyebben és lényegesen gyorsabban tudnak egymással információkat megosztani.

Albert Csaba, a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete vezetője nagy előrelépésként értékelte a rádiókommunikációs eszközöket, ugyanis elmondása szerint, több katasztrófa helyszínén látható volt a csapatok kommunikációs akadálya. Kiemelte, most Hargita megyét figyeli az egész ország, ugyanis itt vezetik be előszőr ezt a hiánypótló rendszert, ahol a hivatásos tűzoltók az önkéntes tűzoltókkal és az önkéntes tűzoltó egységek egymással is kapcsolatban kerülnek és hatékonyabbá válik a katasztrófa elhárítása.

Mureșan Vasile Cristian ezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) részéről emlékeztetett, Hargita megye országos szinten is az élen jár az önkéntes tűzoltószolgálatok felszereltsége terén. A most átadott kommunikációs eszközök újabb fontos előrelépést jelentenek, hiszen vészhelyzetben nemcsak a gyors beavatkozás, hanem az egységek közötti folyamatos kapcsolattartás és összehangolt munka is életbevágó. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a beavatkozó egységek közös rádiófrekvencián kommunikáljanak, így pontosabban és hatékonyabban irányíthatók a mentési műveletek. Szerinte a következő lépés a közös kommunikációs és együttműködési eljárások kidolgozása, valamint az érintett egységek felkészítése. Ugyanakkor köszönetet mondott Hargita Megye Tanácsának, hogy a szükséges eszközök beszerzésével támogatja a megye sürgősségi beavatkozási rendszerének fejlesztését.

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) részéről Popa Ioan ezredes ismertette a készülékek működésével kapcsolatos műszaki tudnivalókat, valamint a rádiókommunikációs szerepét azokban a helyzetekben, amikor a mobiltelefon hálózatok nem használhatóak. Hozzátette, a ma átadott eszközök fontos előrelépést jelentenek a kommunikációs rendszer korszerűsítésében, ugyanakkor további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítanak. A technikai felszereltség mellett kiemelten fontos, hogy a felhasználók ismerjék a készülékek működését és használatuk szabályait, ezért a szükséges képzést is biztosítják.

A szakmai találkozón bemutatták a SAFETY4TMF nemzetközi projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit is. Az Interreg Duna Régió Program támogatásával megvalósuló projekt célja a veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének javítása, a hatóságok, önkormányzatok és beavatkozó szervezetek együttműködésének erősítése.

A SAFETY4TMF nemzetközi projekt célja a katasztrófavédelmi felkészültség javítása, a veszélyhelyzeti beavatkozások összehangolása és az érintett szervezetek közötti együttműködés erősítése. A projekt egyik kiemelt Hargita megyei eseménye a 2025 szeptemberében Szentegyházán megszervezett Pilot 3 nemzetközi gyakorlat volt, amelyen több mint száz résztvevő vett részt. A szakemberek árvízi és zagytározókkal kapcsolatos veszélyhelyzetek kezelését, mentési műveleteket és különböző katasztrófavédelmi beavatkozásokat gyakoroltak. A projekt keretében közel 16 ezer euró értékben mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valósághű körülmények között teszteltek. Emellett szakmai eljárásrendek és a lakosság veszélyhelyzeti felkészítését segítő tájékoztató anyagok is készültek.

A gyergyóalfalvi találkozón a projekt tapasztalatainak ismertetése mellett a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szakemberei gyakorlati bemutatót tartottak az átadott rádiókommunikációs eszközök használatáról. Az önkéntes tűzoltóságok képviselői megismerhették a készülékek működését, valamint azok riasztás és beavatkozás során történő alkalmazását.

A kezdeményezés célja, hogy a helyi önkéntes tűzoltóságok és a veszélyhelyzetek kezelésében érintett intézmények közötti kommunikáció megbízhatóbbá váljon, ezáltal erősítve Hargita megye településeinek felkészültségét és a lakosság biztonságát.

Csíkszereda, 2026. október 9.

Decembertől új, megyeszinten egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul, amely a vidéki és városi háztartásokban, valamint a tömbháznegyedekben is változásokat hoz. Az új rendszerben különböző hulladéktípusokat már a háztartásokban kell válogatni, ez az egész rendszer fenntartható működésének záloga. A gyűjtőedényeket chipek segítségével elektronikusan azonosítják és vezetik a nyilvántartást, valamint az ürítés gyakoriságát.

A témában már több fórumon egyeztettek az érintett lakossággal, és folytatják a tájékoztatást. Legutóbb Gyergyószentmiklóson, október 8-án ismertették a részleteket a sajtó számára is Incze Csongor, a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke (ADI SIMD) és Vesselényi István projektfelelős az AVE Románia részéről.

A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre a gyergyóremetei hulladéklerakóban, és minél több hulladékot lehessen újrahasznosítani.

A változások nem mindenhol lesznek egyformák, ugyanis más gyűjtési rend vonatkozik a vidéki háztartásokra, a városi családi házakra és a tömbházlakásokra.

Mi változik vidéken?

Vidéki településeken az egyik legfontosabb újdonság a hulladék külön gyűjtése és a biológiailag lebomló hulladék otthoni komposztálása.

Erre a célra a következő gyűjtőeszközöket kapják a háztartások:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• egy 350 literes komposztáló a konyhai és kerti szerves hulladék számára.

Az üveget a településeken kialakított külön gyűjtőpontokon lehet majd elhelyezni.

A fekete kukákat kéthetente ürítik, a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint. Az RFID-chip segítségével azonosítható a háztartás, és nyilvántartható, hányszor ürítették ki a kukát.

Mi változik a városi családi házaknál?

A városi családi házak esetében a legfontosabb újdonság a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése.

Itt szintén az alábbi gyűjtőeszközöket biztosítják:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 25 literes barna kukát a konyhai, szerves hulladék külön gyűjtésére, elektronikus azonosítóval ellátva (RFID-chip);
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes házatartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban.

A 25 literes, konyhai hulladékedény ürítése hetente történik. A 120 literes fekete kuka ürítése, amely a vegyes hulladékot tartalmazza, szintén hetente szállítják. A szelektíven gyűjtött hulladékot szintén kéthetente szállítják majd. Ezen szállítások menetrendjét a Szolgáltató a későbbiekben határozza meg. Az üveget szintén közös gyűjtőponton lehet majd elhelyezni.

Mi változik a tömbháznegyedeknél?

A tömbházak lakói továbbra is közös gyűjtőpontokat használnak, de a különböző hulladéktípusok számára elkülönített edények állnak majd rendelkezésére.

A vegyes hulladékot 1100 vagy 3000 literes, süllyesztett konténerekben gyűjtik, ezek szintén RFID-azonosítóval rendelkeznek majd.

A konyhai hulladék számára egy 1100 literes, barna konténer lesz elhelyezve. A szelektív hulladéknak kék konténer a papír és kartonnak, sárga a műanyag és fémnek, valamint zöld az üveg számára.

Háztartásonként ugyanakkor kapnak egy 10 literes, hordozható, barna színű edényt a konyhai biohulladék számára, valamint hetente egy lebomló zsákot is.

A konténereket a telítettségük és a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint ürítik. Az elektronikus rendszer a közös gyűjtőpontok ürítését tartja nyilván, és azt is azonosítja, hogy mely tömbházakhoz tartoznak az adott gyűjtőedények.

A textilhulladékot és a veszélyes háztartási hulladékot külön kell gyűjteni. Ezek leadására kijelölt gyűjtési lehetőségek, időszakos kampányok és önkéntes hulladékgyűjtő központok szolgálnak majd.

Az új rendszer lényege, hogy először azt kell megnézni, mi hasznosítható újra vagy komposztálható, és csak azután kerülhet a maradék a fekete kukába.

A papír, a karton, a műanyag, a fém, az üveg és a biohulladék külön gyűjtési rendszerbe kerül. A fekete kuka kizárólag annak a hulladéknak marad, amelyet már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen a hulladék megfelelő szétválogatása már a háztartásokban elkezdődik.

A rendszer működéséhez fontos, hogy minden háztartás betartsa a külön gyűjtés szabályait és a szolgáltató által közölt elszállítási menetrendet.

Decembertől tehát nem egyszerűen a hulladékszállítás rendje változik meg, hanem egy új, egységes megyei rendszer indul. Ennek célja, hogy csökkenjen a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, növekedjen az újrahasznosítás aránya, és Hargita megye valamennyi településén azonos alapelvek szerint működjön a hulladékgazdálkodás.

Csíkszereda, 2026. október 8.

Egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul decembertől Hargita megyében

Az új hulladékgazdálkodási rendszer indulásával kapcsolatban az elmúlt időszakban leginkább a szolgáltatás díja, a más megyékhez viszonyított árkülönbségek és a szerződéskötés kötelezettsége váltott ki kérdéseket a lakosság körében. Ezért fontos tisztázni, mit fizetünk meg a hulladékszállítási díjban, miért különbözhet az ár más megyékétől, és miért szükséges szerződést kötni.

Az új rendszerben nem egyszerűen a ház elé kitett kuka kiürítését fizetjük. A díj tartalmazza a hulladék begyűjtését, szállítását, átrakását és kezelését, valamint a különböző hulladéktípusok (pl.: textil-, és a lakossági hulladékból származó veszélyes hulladék) elkülönített gyűjtését és kezelését is.

Ehhez járművekre, edényekre, átrakóállomásokra, válogatásra, komposztálásra és hulladékkezelő létesítményekre is szükség van. A rendszer tehát nem ér véget ott, hogy a elszállítják a hulladékot a háztartásoktól.

Az árban ennek a teljes rendszernek a működtetési költségei jelennek meg. Ide tartozik az eszközállomány fenntartása és pótlása, a számlázás és díjbeszedés, valamint az infrastruktúra használatának költsége is.

Ez utóbbi az úgynevezett haszonbérleti díj. Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató olyan megyei infrastruktúrát és eszközöket használ, amelyeket fenn kell tartani, idővel javítani és pótolni kell. Ennek a költsége is része a szolgáltatási díjnak. A haszonbérleti díj, az eszközállományhoz kapcsolódó költség, beruházási értékek amortizációs költsége, valamint a számlázás és díjbehajtás.

Miért kerül máshol kevesebbe?

Bíró Barna-Botond ugyanakkor hangsúlyozza, nem lehet két rendszert úgy összehasonlítani, hogy bizonyos elemeire világítunk rá, figyelmen kívül hagyva a térség adottságait, egyáltalán a rendszer teljes környezetét. Mint mondta, ilyen összehasonlítás történt a nyilvánosságban a nagyváradi rendszerrel, ahol úgy beszélnek a kertesházak díjairól, amelyek ugyan olcsóbbak a Hargita megyei díjaknál, hogy nem említik meg a tömbházlakások közötti eltéréseket, amelyek jóval drágább díjak a Hargita megyei rendszerben alkalmazandó díjakhoz képest (25,46 lej Nagyváradon, míg Hargita megyében 20,68 lej/fő/hónap), Nagyvárad 70 százaléka pedig tömbházlakó. Hozzátette, ezzel nem azt mondjuk, hogy, hogy a váradi rendszer jó vagy rossz, de az ilyen jellegű összehasonlítás leegyszerűsítő és erősen torzító, amelyből általános és konkrét elemzést nem lehet megállapítani a rendszer egészét nézve.

Az egyes megyék hulladékgazdálkodási díjait nem érdemes pusztán a végösszeg alapján összehasonlítani. A szolgáltatás megszervezése, finanszírozása, az alkalmazott gyűjtési rendszer, az infrastruktúra, az eszközállomány és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások köre megyénként eltérhet.

Ezért egy alacsonyabb vagy magasabb havidíj önmagában még nem mutatja meg, hogy ugyanazt a szolgáltatást kapják-e érte a lakosok. A korrekt összehasonlításhoz mindig azt is meg kell nézni, hogy pontosan mit tartalmaz az adott díj, és milyen rendszer működtetésének költségei vannak benne.

Miért javasolt szerződést kötni?

Az új rendszerben a szolgáltató közvetlenül a felhasználókkal áll szerződéses kapcsolatban. A szerződés alapján válik egyértelművé, hogy melyik háztartás hol veszi igénybe a szolgáltatást, milyen edényzet tartozik hozzá, és hogyan történik a számlázás.

A szerződéskötés nem egy plusz szolgáltatás megvásárlását jelenti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének rendezett keretét teremti meg.

A szerződéskötés tehát kötelező, a szemetet minden háztartástól kötelező begyűjteni és elszállítani és ennek költségei vannak. Abban az esetben, ha egy háztartás nem köt szerződést, a szemetet ugyanúgy elszállítják és majd a helyi önkormányzat hajtja be annak díját, akár háromszoros áron is.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az új rendszerrel járó változásokat csak világos és őszinte kommunikációval lehet elfogadtatni.

– Érthető, ha az emberek először azt nézik meg, mennyit kell fizetniük. Nekünk pedig kötelességünk megmutatni, hogy mi van az összeg mögött. Nem kérhetünk bizalmat magyarázat nélkül. Azt akarjuk, hogy az emberek ne csak a kötelezettségeiket ismerjék, hanem azt is pontosan tudják, milyen szolgáltatást kapnak a pénzükért, és mit kérhetnek számon a rendszeren

– mondta el a megyei tanács elnöke.

Hogyan alakulnak a díjak?

A fizetés módja és a szolgáltatás tartalma eltér a lakóhely típusától függően.

Tömbházas övezetben

a díjat a háztartásban élő személyek száma alapján számítják, miközben a maradvány-, szelektív és biohulladék gyűjtése közös gyűjtőpontokon történik. És az alapdíj tartalmazza a szelektív gyűjtéstét, kezelését és a bio konyhai hulladék gyűjtését és kezelését. Erre rájön a kommunális háztartási edényzet kezelési díja, lakosra visszaosztva, melyet ürítés szám alapján követnek.

Egyszemélyes háztartás esetén az alapdíj 20,68 lej, két személy esetén 44,79 lej, három személy esetén 65,33 lej míg négy személyes háztartás esetén 90,24 lej az alapdíj, ami tartalmazza a 21 százalékos áfát is.

Városi családi házaknál szintén a lakossági tarifa érvényes, a háztartásokhoz azonban egyedi gyűjtőedények kapcsolódnak, így az ürítések is nyomon követhetők.120 l gyűjtő edény maradvány kommunális hulladéknak, 25 l barna konyhai bio hulladéknak és 120 l zsák szelektíven gyűjtött hulladéknak.

Egy személyes házatartás 25,03 lej az alapdíj, két személy esetén 53,51 lej, három személy esetében 74,04 lej míg négy személy esetén 98,95 lej az alapdíj.

Vidéken minden háztartás 120 literes, RFID-azonosítóval ellátott fekete gyűjtöedényt kap, emellett a papír és karton, valamint a műanyag és fém szelektív gyűjtésére szolgáló zsákokat és 350 literes komposztálót biztosítanak. A komposztálás vidéken felértékelődik, mivel hozzájárul a hulladék csökkentéséhez. A cél ugyanis, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre és minél tobbet lehessen újrahasznosításra küldeni. A komposztálók használatával tehát csökkenteni lehet a 120 literes kukák tartalmát és ürítésszámát.

Egy személyes házatartásnál 20,95 lej az alapdíj, két személyes háztartásnál 45,33 lej, három személynél 63,63 lej, négy személy esetében pedig 85,75 lej az alapdíj.

A havidíj tartalmazza a 120 literes fekete kuka egyszeri ürítését, amennyiben további ürítésre lesz szükség egy hónapban az további 8,71 lejbe kerül.

A cél minden esetben ugyanaz, minél több hulladék kerüljön szelektív gyűjtésbe és hasznosításra, és minél kevesebb kerüljön a fekete kukába és végül a lerakóba.

– Egy új rendszer bevezetése mindig kérdésekkel és bizonytalansággal jár, különösen akkor, amikor a családok kiadásairól van szó. Nekünk az a feladatunk, hogy világosan elmondjuk, mi miért történik, és közben olyan rendszert működtessünk, amely hosszú távon tisztább településeket, kiszámíthatóbb szolgáltatást és rendezettebb hulladékgazdálkodást jelent Hargita megye számára. Ehhez kérjük a lakosság türelmét, együttműködödését és kölcsönös bizalmát

– fogalmazott Bíró Barna-Botond.

Az új rendszerrel kapcsolatos még több válasz az alábbi linken érhető el:

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026 október 2.

Gyakorlati tudás az önkéntes tüzoltóknak, hasznos információ a lakosságnak

Hargita Megye Tanácsának képviselete is részt vett a SAFETY4TMF nemzetközi projekt budapesti zárókonferenciáján, amelyen a partnerség összegezte az elmúlt időszak szakmai eredményeit, a pilotgyakorlatok tapasztalatait, valamint a zagykezelő létesítményekhez kapcsolódó kockázatok megelőzését és a veszélyhelyzeti reagálást segítő megoldásokat.

A szeptember 28–29-i záróeseményen a projektpartnerek áttekintették az elkészült szakmai eredményeket, a képzési és tudatosságnövelő tevékenységeket, valamint a pilotgyakorlatok tanulságait. Külön figyelmet kapott az is, hogyan használhatók tovább a projektben kidolgozott módszerek és eredmények a projekt lezárását követően.

A projekt egyik fontos eredménye a zagykezelő létesítmények – TMF-ek – adatbázisának felülvizsgálata és pontosítása volt. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a Duna vízgyűjtő területén mintegy 5 millió ember él ilyen létesítmények 10 kilométeres potenciális kockázati zónájában, miközben a térségben több mint 1,5 milliárd köbméter zagyot tárolnak.

Románia esetében a felülvizsgálat során a nyilvántartásban szereplő TMF-ek számát 152-ről 98-ra pontosították, miután kiszűrték a korábban ide sorolt meddőhányókat és más, a TMF meghatározásának nem megfelelő létesítményeket.

Romániában ugyanakkor a Valea Șesei-i zagykezelő létesítménynél tesztelték a projektben továbbfejlesztett térinformatikai kockázatelemzési módszert is, amely a domborzati és lefolyási viszonyok figyelembevételével pontosabban azonosíthatja egy esetleges baleset által érintett épületeket, infrastruktúrát és folyószakaszokat.

A projekt Hargita megyei eredményeihez a helyi önkéntes tűzoltók felkészítése és a beavatkozáshoz szükséges eszközpark bővítése is hozzátartozik. Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon összesen 64 önkéntes tűzoltó vett részt elméleti és gyakorlati képzéseken, ahol többek között az árvízi és villámárvízi helyzetek kezelését, valamint egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát sajátították el.

A projektből mobil árvízvédelmi rendszert, védőfelszereléseket, mobil konténereket, áramfejlesztőt és világítástechnikai eszközöket is beszereztek, amelyeket a szentegyházi nemzetközi gyakorlat során valós körülmények között is teszteltek.
Ugyanakkor elkészült a lakosság felkészítését segítő Mit kell tenni? tájékoztató kiadvány is, amely nyomtatott és online formában egyaránt elérhető volt. A kiadvány gyakorlati útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogyan kell cselekedni egy esetleges veszélyhelyzetben, online változata pedig itt érhető el:

https://hargitamegye.ro/mit-tegyunk-katasztrofa-eseten/

A SAFETY4TMF projekt lezárásával így nem ér véget az elvégzett munka gyakorlati hasznosítása. A képzések, a beszerzett eszközök, a nemzetközi gyakorlat tapasztalatai és a kidolgozott eljárások a továbbiakban is segíthetik a helyi beavatkozó egységek felkészültségét és a veszélyhelyzetek összehangoltabb kezelését.

Csíkszereda, 2026. október 1.