Egy felületen fedezhetők fel Hargita megye gasztronómiai élményei: a Myrmidone minősítéssel rendelkező vendéglátóhelyek, az Open Farm program résztvevői, a tematikus útvonalak és a gasztronómiai rendezvények.

Elérhető Hargita megye online gasztronómiai térképe, amely egy helyen gyűjti össze a megye gasztronómiai kínálatának legfontosabb helyszíneit, útvonalait és eseményeit. A digitális felület segítségével a látogatók könnyebben tájékozódhatnak a térség gasztronómiai lehetőségeiről, és megtervezhetik saját kulináris felfedezőútjukat. A kezdeményezéshez Hargita megyén túl néhány Kovászna megyei vállalkozó is csatlakozott.

A térkép egyik meghatározó eleme a Myrmidone minősítéssel rendelkező helyek bemutatása. A program a helyi alapanyagokra, a térség gasztronómiai hagyományaira és a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. A minősítés kiemelt figyelmet fordít a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok használatára, a helyi termelőkkel való együttműködésre, valamint a hagyományos gasztronómiai értékek megőrzésére. A Myrmidone minősítéshez szorosan kapcsolódik a Signature Dish lista, amely Hargita megye jellegzetes ételeit és desszertjeit gyűjti össze, hozzájárulva a térség kulináris örökségének népszerűsítéséhez.

A gasztronómiai térképen az Open Farm program résztvevői is megtalálhatók. A program célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a vidéki gazdaságok világát, és betekintést nyújtson a mezőgazdasági tevékenységekbe, valamint az élelmiszer-előállítás folyamataiba. A részt vevő partnerek előzetes bejelentkezés alapján fogadják az érdeklődőket, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók közvetlenül is megismerjék a gazdaságok mindennapjait. Az Open Farm program a minőségi és biztonságos látogatói élményre törekszik, miközben hozzájárul Hargita megye gasztronómiai és agrárturisztikai értékeinek bemutatásához.

A térkép tematikus útvonalai változatos módokon kínálnak lehetőséget Hargita megye természeti, kulturális és gasztronómiai értékeinek felfedezésére. Az útvonalak között egyaránt megtalálhatók a helyi ízekhez és alapanyagokhoz kapcsolódó élmények, valamint a térség természeti kincseit és hagyományait bemutató programok. Ezek a tematikus élmények segítenek abban, hogy a látogatók a megszokott turisztikai útvonalakon túl is megismerjék Hargita megye sokszínűségét.

A felületen a megye évente megszervezett gasztronómiai rendezvényei is helyet kapnak. A kínálatban többek között olyan események szerepelnek, mint a Híres Szárhegyi Káposztavásár és Fesztivál, a Kárpát-medencei disznótoros fesztivál vagy a Taste of Transylvania.

A kezdeményezés szervesen kapcsolódik az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címhez. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) a gasztrotérképpel azt szeretné elérni, hogy Hargita megye és környéke sokszínű gasztronómiai kínálata könnyebben hozzáférhetővé és felfedezhetővé váljon a látogatók számára. A kezdeményezés hozzájárul a térség gasztronómiai értékeinek népszerűsítéséhez, a tematikus élmények láthatóságának növeléséhez és a gasztronómiai turizmus erősítéséhez, összhangban azzal a törekvéssel, amelynek eredményeként Hargita megye 2027-ben viselheti az Európa Gasztronómiai Régiója címet.

A Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program partnere a Borszék ásványvíz (Romaqua Group) és a Hamm.ro.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Székely Konyha és Kert
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Nyílvános szakmai egyeztetésekkel és lakossági párbeszéddel segítik az átállást az új hulladékgazdálkodási rendszerre

Három területen is lépéseket kezdeményezett Hargita Megye Tanácsa a decembertől induló integrált hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos lakossági kérdések tisztázására és az átállás megkönnyítésére. A szolgáltatási díjak elviselhetőségi számításával kapcsolatban kikérik az országos szabályozó hatóság álláspontját, nyilvános szakmai beszélgetést szerveznek három megye részvételével, valamint személyes egyeztetéseket kezdenek a lakástulajdonosi társulásokkal.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalán számolt be a kezdeményezésekről, hangsúlyozva, hogy a lakosság részéről megfogalmazott felvetéseket és nehézségeket figyelembe véve keresik azokat a törvényes lehetőségeket, amelyekkel megkönnyíthető az új rendszerre való átállás.

Az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) álláspontját kérik az elviselhetőségi számítás körül kialakult vitában

Az elmúlt napokban véleménykülönbség alakult ki a hulladékgazdálkodási díjak elviselhetőségi küszöbének számításával kapcsolatban, amelynek tisztázására az illetékes országos hatóság állásfoglalását kérik ki.

A kérdés tisztázása érdekében a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD) írásban kéri az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos álláspontját.

A kezdeményezés célja, hogy a díjak megfizethetőségével kapcsolatos kérdésekre egyértelmű, szakmailag megalapozott válasz szülessen.

A szerződések megkötése továbbra is aktuális, az ANRSC állásfoglalásának kikérése nem érinti a szerződéskötési kötelezettséget, ezért a lakosság továbbra is megkötheti a hulladékszállítási szerződéseket a kijelölt szolgáltatóval. A szerződéskötési folyamat változatlanul folytatódik.

Három megye szakemberei válaszolnak a lakossági kérdésekre

Október 28-án, szerdán 19 órától Székelyudvarhelyen, a városháza Szent István termében nyilvános szakmai beszélgetést tartanak, amelyen Hargita, Kovászna és Maros megye hulladékgazdálkodási fejlesztési társulásainak szakemberei vesznek részt.

A beszélgetés középpontjában a három megyében működő hulladékgazdálkodási rendszerek technikai sajátosságai, a díjképzés szempontjai és az egyes rendszerek közötti különbségek állnak. A cél, hogy a lakosság közvetlenül olyan szakemberektől kapjon tájékoztatást, akik a hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában és működtetésében vesznek részt, és ismerik az alkalmazandó jogszabályokat.

A lakosság előzetesen is felteheti kérdéseit WhatsApp üzenetben a 0745 126 180-as telefonszámon. A kérdéseket október 27-én, kedden 17 óráig várják, hogy azokat összesíthessék, és a szerdai beszélgetésen a szakemberek válaszolhassanak rájuk.

Az esemény online is követhető lesz a Star Rádió és a Székelyhon közösségimédia-felületein.

Azok számára, akik lakossági petíciót kezdeményeztek vagy támogattak, és személyesen is részt szeretnének venni a beszélgetésen, külön helyeket biztosítanak. Részvételi szándékukat Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalánál jelezhetik az [email protected] címen vagy a +40266218145-ös számon.

Személyes egyeztetések kezdődnek a lakástulajdonosi társulásokkal

A nyilvános szakmai beszélgetés mellett a lakástulajdonosi társulások által benyújtott petíciókban megfogalmazott felvetésekre is választ keresnek.

Október 26-tól a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás szakemberei a szolgáltatást végző konzorcium képviselőivel közösen személyes egyeztetéseket kezdeményeznek az érintett lakástulajdonosi társulásokkal.

Az első találkozókra Székelyudvarhelyen kerül sor, majd az azt követő héten Csíkszeredában folytatódnak az egyeztetések.

A megbeszélések célja nem csupán a petíciókban szereplő kérdések megválaszolása, hanem azoknak a gyakorlati megoldásoknak a feltérképezése is, amelyek megkönnyíthetik a lakástulajdonosi társulások feladatait az új rendszerben.

Bíró Barna-Botond arra kérte a fejlesztési társulás és a szolgáltató szakembereit, hogy vizsgálják meg a törvényes lehetőségeket a felmerült aggályok tisztázására, valamint az átállással járó adminisztratív és szervezési nehézségek csökkentésére.

A cél, hogy a decemberben kezdődő, csaknem féléves alkalmazkodási időszak alatt, 2027 júniusáig a lakosság fokozatosan megismerhesse és megszokhassa az új hulladékgyűjtési rendszert, beleértve a hulladék elkülönített gyűjtésének szabályait is.

A törvényes kereteken belül keresik a lakosságot segítő megoldásokat

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az új rendszer bevezetése jelentős változást jelent a lakosság számára, és az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, panaszokat komolyan kell venni.

A hulladékgazdálkodás alapvető követelményeit országos jogszabályok határozzák meg, ugyanakkor a helyi hatóságoknak, a fejlesztési társulásnak és a szolgáltatónak közös felelőssége, hogy az átállás során felmerülő gyakorlati nehézségekre megoldásokat találjanak.

– Tudjuk, hogy az új rendszerre való átállás nehézségeket okoz. Halljuk az emberek panaszait, és az a célunk, hogy minden olyan lehetőséggel éljünk, amelyet a törvény megenged, annak érdekében, hogy a változás a lehető legkevesebb nehézséget jelentse a Hargita megyei családok számára – fogalmazott Bíró Barna-Botond.

A következő időszakban ezért a szakmai kérdések tisztázása, a lakossági tájékoztatás és a személyes egyeztetések egyaránt kiemelt szerepet kapnak, hogy az új megyei hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése minél gördülékenyebben történjen.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 26.

2026. október 13–16. között Csíkszeredában és Hargita megye több helyszínén rendezték meg a Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt nyolcadik transznacionális partnertalálkozóját. A WP8 esemény címe „Celebrating Women’s Impact – Recognizing Success in Climate Action” volt, középpontjában a klímavédelemben aktív nők eredményeinek elismerése, a tapasztalatcsere és a vidéki közösségek fenntartható fejlődését támogató kezdeményezések bemutatása állt.

A nemzetközi találkozón nyolc ország – Spanyolország, Ciprus, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovénia – projektpartnerei vettek részt, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, bemutassák a klímavédelem és a fenntartható vidéki fejlődés területén elért eredményeiket és jó gyakorlataikat. A „Climate Impact Insights” tudásmegosztó fórum keretében a résztvevők ismertették projekttevékenységeiket, klímavédelmi kezdeményezéseiket, valamint a nők helyi közösségekben betöltött szerepét, közösen keresve a fenntartható fejlődést támogató megoldásokat. A bemutatott jó gyakorlatok között szó esett a klímaváltozás Hargita megyére gyakorolt hatásairól, valamint a helyi termelőket összekapcsoló, fenntartható vállalkozási kezdeményezésekről. Molnár Ildikó, a Doboz Shop tulajdonosa a Doboz kezdeményezést mutatta be, amely a helyi termelők együttműködését és a fenntartható működést helyezi előtérbe. A program részeként bemutatták a Food Savers projektet is, amely az élelmiszer-pazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet, és a tudatosabb erőforrás-felhasználást ösztönzi.

A résztvevők terepi látogatáson ismerkedtek meg a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp természeti értékeivel, a természetvédelmi terület kezelésével, a biodiverzitás megőrzésével és a fenntartható turizmus lehetőségeivel. A program további szakmai látogatásai a RibON példáján keresztül a női vállalkozói szemléletet és a helyi alapanyagokra épülő termékfejlesztést, a Zsigmond Malom Fogadóban pedig a kulturális örökség megőrzését, a családi vállalkozások fejlődését és a közösségépítés jelentőségét mutatták be.

A találkozó kiemelt eseménye a Village Verve – Climate Heroines Gala volt, amelynek keretében a partnerek elismerték a partnerországok által jelölt, vidéki közösségekben tevékenykedő, a klímavédelemért sokat tevő női példaképek munkáját. A gálaesen bemutatásra került a Földmentor program is, amelyet Dobos Melinda megyemenedzser ismertetett a résztvevőkkel. A bemutató a fenntarthatósághoz kapcsolódó kezdeményezések és tapasztalatok megosztását szolgálta, illeszkedve az esemény környezetvédelmi és közösségfejlesztési célkitűzéseihez.

A gála keretében átadták a Climate Heroine Award díjakat is, amelyekkel nyolc ország női példaképeinek munkáját ismerték el. Ciprust Anna Christodoulou, Lettországot Aija Dundure, Szlovéniát Nataša Majcen, Olaszországot Mila Bukovcic, Litvániát Kristina Šiožienė, Portugáliát Vera Lima, Spanyolországot Gloria Molina Calvo, Romániát pedig Bencze Szilvia képviselte. A díjazottakat a vidéki közösségekben végzett példamutató munkájukért, a klímavédelemhez, a fenntartható fejlődéshez és a helyi közösségek megerősítéséhez való hozzájárulásukért ismerték el.

A kétnapos találkozó lehetőséget biztosított a partnerországok képviselőinek a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megismerésére és a nemzetközi együttműködés erősítésére. A program a természeti értékek védelmét, a helyi gazdaság fenntarthatóságát és a nők közösségi szerepvállalását kapcsolta össze, hozzájárulva a Village Verve projekt közös céljaihoz.

A Village Verve projektről

A Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt a vidéki térségekben élő nők klímavédelmi és közösségfejlesztési szerepére irányítja a figyelmet. A projekt nemzetközi partnerség keretében támogatja a tapasztalatcserét, a helyi jó gyakorlatok megosztását és a nők klímavédelmi kezdeményezéseinek elismerését.

A rendezvény a Hargita Megye Tanácsa közreműködésével valósult meg. A projektet az Európai Unió a Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) program keretében támogatja.

Csíkszereda, 2026. október 20.

Civil Hargita néven új programot indít Hargita Megye Tanácsa

Dobos Melinda megyemenedzser kezdeményezésére Hargita Megye Tanácsa új programot indít a civil szervezetek fejlődésének és hosszú távú fenntartható működésének megsegítésére. Novemberben indul útjára a Civil Hargita elnevezésű képzéssorozat, amely a tervek szerint megyénk minden térségében ellátogat és a célközönsége a civil tevékenységet folytató szervezetek.

Az október 22-I tájékoztatón Dobos Melinda elmondta, Hargita Megye Tanácsa a vissza nem térítendő támogatási programok és a civil szervezetekkel közösen megvalósított partnerségi projektek révén eddig is fontos szerepet vállalt a civil szféra támogatásában. Az új kezdeményezés a támogatásokat kívánja kiegészíteni, hogy segítse az egyesületek hosszú távú, stabil és önálló működéséhez szükséges tudás elsajátítását.

A műhelymunkák nem titkolt szándéka ugyanakkor a civil szervezetek közötti kapcsolatépítés és ennek köszönhetően a tudás megosztása.

Az első alkalomra november 6-án Csíkszeredában kerül sor. Annak érdekében, hogy a képzés hatékony legyen 25-30 szervezettel számolnak a szervezők. Az esemény ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. A meghirdetése pedig jövő hét elejére várható. Az érdeklődők pedig Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán, a hargitamegye.ro weboldalon, valamint WhatsApp és Messenger csatornáira feliratkozva tájékozódhatnak.

A műhelyfoglalkozás középpontjában a pénzügyi források előteremtésének gyakorlati lehetőségei, a támogatási és pályázati lehetőségek feltérképezése, az adományozókkal és támogatókkal való kapcsolatok kiépítése, valamint a szervezeti erőforrások fenntartható kezelése áll.

A résztvevők szakemberek segítségével mérhetik fel saját szervezetük valós pénzügyi szükségleteit, és konkrét cselekvési tervet dolgozhatnak ki a stabilabb működés érdekében.

A megyemenedzser ugyanakkor kiemelte, nem egyszerűen különálló eseményeket szeretnének megszervezni, hanem egy olyan tanulási, együttműködési és fejlődési folyamatot kívánnak elindítani, amely hosszú távon is erősíti a Hargita megyei civil szervezeteket.

Mint ismert Hargita Megye Tanács minden évben meghirdeti civil szervezeteknek szóló pályázati kiírásait. Zonda Erika a Programok és projektek igazgatóságának vezetőjének beszámolója szerint az idei kiírásokra összesen 600 pályázat érkezett be, amelyből összesen 332 projekt kapott támogatást a 3,15 millió lejes keretösszegből. Ebből 78 kulturális pályázat nyert támogatást, amelyet a megyei tanács által fenntartott kulturális intézmények bonyolítanak le.

A most útjára indított kezdeményezés egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a civil szervezetek visszajelzései és tapasztalatai alapján a megyei tanács a jövőben még célzottabban segíthesse munkájukat.

A tervek szerint 2027-ben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson folytatják, ahol a kommunikáció, a szervezetfejlesztés és a Hargita megyei civil szervezetek közötti együttműködés erősítése kerül előtérbe. Maroshévízen pedig a civil szervezetek stabil működése és finanszírozása lesz a képzés központi témája.

Csíkszereda, 2026. október 22.

A decembertől életbe lépő egységes megyei rendszer célja a korábbi széttagolt működés felszámolása és az átállás során kiszámítható szolgáltatás bevezetése

Ahogyan korábban, a megyei hulladékgazdálkodás infrastruktúrájának kialakítása során szükséges volt több régi, nem EU-konform hulladéklerakó felszámolására, úgy most a gyűjtést, szállítást és kezelést kell átalakítani Hargita megyében és 21. századi elvárásoknak megfelelően.

Ennek érdekében decembertől egységes megyei keret váltja fel a korábbi széttagolt működést; az átállás feladata a kiszámítható szolgáltatás megteremtése és a felmerülő nehézségek közös rendezése.

Az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése európai uniós és országos előírásokon alapul, a következő időszak feladata a zökkenőmentes átállás biztosítása.

A 2026 decemberétől induló Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer az európai uniós kötelezettségvállalások és az országos jogszabályok teljesítését szolgálja. Az átalakítás célja, hogy a korábbi, településenként eltérő működést hosszútávon fenntartható, összehangolt szolgáltatás váltsa fel. Korábban a településeken különböző szolgáltatók végezték a hulladék elszállítását, eltérő szerződéses feltételek és díjszabások alapján. A következő időszak közös feladata az átállás segítése, a felmerülő kérdések tisztázása és a gyakorlati nehézségek rendezése.

Az átalakítás irányát az a követelmény határozza meg, hogy több hulladékot gyűjtsünk külön és hasznosítsunk újra, miközben kevesebb kerül a végleges lerakóba. A szerződéskötési kötelezettség nem Hargita Megye Tanácsának vagy a helyi önkormányzatoknak a döntése, hanem országos jogszabályi előírás. Az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 107. cikke (1) bekezdése értelmében, amennyiben a hulladékgazdálkodási szolgáltatás ellenértékét szolgáltatási díj formájában fizetik, a felhasználók kötelesek szerződést kötni azzal a szolgáltatóval, amelyet a hulladék elkülönített gyűjtésével és szállításával megbíztak.

A szolgáltatás igénybevételéhez tehát a lakosságnak szerződést kell kötnie a kijelölt szolgáltatóval.

A szerződéskötés megtagadása a 101/2006-os törvény 62. cikkének (5) bekezdése alapján 500 és 1000 lej közötti pénzbírsággal sújtható.

Azok esetében, akik nem kötnek szerződést, a helyi önkormányzat külön hulladékgazdálkodási illetéket állapít meg és szed be. Ennek összege akár a háromszorosa is lehet annak a díjnak, amelyet a szerződéssel rendelkező háztartások fizetnek.

A közüzemi szolgáltatásokat szabályozó hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 108. cikke értelmében azok a felhasználók, akik egyénileg veszik igénybe a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, de nem rendelkeznek a szolgáltatóval kötött szerződéssel, az önkormányzatnak kötelesek hulladékgazdálkodási illetéket fizetni. Az illetéket a helyi önkormányzati képviselő-testület állapítja meg és hagyja jóvá a 101/2006-os törvény 51. cikkének rendelkezései alapján.

Miért van szükség a hulladékgazdálkodási rendszer átszervezésére?

A hulladékgazdálkodásnak meg kell felelnie az európai uniós és országos előírásoknak, amelyek célja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított hulladék mennyiségének növelése, valamint a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.

Ahogyan korábban a megyei hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése szükségessé tette az európai uniós előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárását, úgy most a hulladék gyűjtésének, szállításának és kezelésének korszerűsítése vált szükségessé.

Az új rendszer célja, hogy ezek a tevékenységek egységes, megyei szinten összehangolt keretben működjenek, biztosítva a jogszabályi kötelezettségek teljesítését és a szolgáltatások ellenőrizhetőségét.

A hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése jogszabályi kötelezettség, amelynek eleget kell tenni.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 21.

Egy felületen fedezhetők fel Hargita megye gasztronómiai élményei: a Myrmidone minősítéssel rendelkező vendéglátóhelyek, az Open Farm program résztvevői, a tematikus útvonalak és a gasztronómiai rendezvények.

Elérhető Hargita megye online gasztronómiai térképe, amely egy helyen gyűjti össze a megye gasztronómiai kínálatának legfontosabb helyszíneit, útvonalait és eseményeit. A digitális felület segítségével a látogatók könnyebben tájékozódhatnak a térség gasztronómiai lehetőségeiről, és megtervezhetik saját kulináris felfedezőútjukat. A kezdeményezéshez Hargita megyén túl néhány Kovászna megyei vállalkozó is csatlakozott.

A térkép egyik meghatározó eleme a Myrmidone minősítéssel rendelkező helyek bemutatása. A program a helyi alapanyagokra, a térség gasztronómiai hagyományaira és a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. A minősítés kiemelt figyelmet fordít a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok használatára, a helyi termelőkkel való együttműködésre, valamint a hagyományos gasztronómiai értékek megőrzésére. A Myrmidone minősítéshez szorosan kapcsolódik a Signature Dish lista, amely Hargita megye jellegzetes ételeit és desszertjeit gyűjti össze, hozzájárulva a térség kulináris örökségének népszerűsítéséhez.

A gasztronómiai térképen az Open Farm program résztvevői is megtalálhatók. A program célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a vidéki gazdaságok világát, és betekintést nyújtson a mezőgazdasági tevékenységekbe, valamint az élelmiszer-előállítás folyamataiba. A részt vevő partnerek előzetes bejelentkezés alapján fogadják az érdeklődőket, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók közvetlenül is megismerjék a gazdaságok mindennapjait. Az Open Farm program a minőségi és biztonságos látogatói élményre törekszik, miközben hozzájárul Hargita megye gasztronómiai és agrárturisztikai értékeinek bemutatásához.

A térkép tematikus útvonalai változatos módokon kínálnak lehetőséget Hargita megye természeti, kulturális és gasztronómiai értékeinek felfedezésére. Az útvonalak között egyaránt megtalálhatók a helyi ízekhez és alapanyagokhoz kapcsolódó élmények, valamint a térség természeti kincseit és hagyományait bemutató programok. Ezek a tematikus élmények segítenek abban, hogy a látogatók a megszokott turisztikai útvonalakon túl is megismerjék Hargita megye sokszínűségét.

A felületen a megye évente megszervezett gasztronómiai rendezvényei is helyet kapnak. A kínálatban többek között olyan események szerepelnek, mint a Híres Szárhegyi Káposztavásár és Fesztivál, a Kárpát-medencei disznótoros fesztivál vagy a Taste of Transylvania.

A kezdeményezés szervesen kapcsolódik az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címhez. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) a gasztrotérképpel azt szeretné elérni, hogy Hargita megye és környéke sokszínű gasztronómiai kínálata könnyebben hozzáférhetővé és felfedezhetővé váljon a látogatók számára. A kezdeményezés hozzájárul a térség gasztronómiai értékeinek népszerűsítéséhez, a tematikus élmények láthatóságának növeléséhez és a gasztronómiai turizmus erősítéséhez, összhangban azzal a törekvéssel, amelynek eredményeként Hargita megye 2027-ben viselheti az Európa Gasztronómiai Régiója címet.

A Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program partnere a Borszék ásványvíz (Romaqua Group) és a Hamm.ro.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Székely Konyha és Kert
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Nyílvános szakmai egyeztetésekkel és lakossági párbeszéddel segítik az átállást az új hulladékgazdálkodási rendszerre

Három területen is lépéseket kezdeményezett Hargita Megye Tanácsa a decembertől induló integrált hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos lakossági kérdések tisztázására és az átállás megkönnyítésére. A szolgáltatási díjak elviselhetőségi számításával kapcsolatban kikérik az országos szabályozó hatóság álláspontját, nyilvános szakmai beszélgetést szerveznek három megye részvételével, valamint személyes egyeztetéseket kezdenek a lakástulajdonosi társulásokkal.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalán számolt be a kezdeményezésekről, hangsúlyozva, hogy a lakosság részéről megfogalmazott felvetéseket és nehézségeket figyelembe véve keresik azokat a törvényes lehetőségeket, amelyekkel megkönnyíthető az új rendszerre való átállás.

Az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) álláspontját kérik az elviselhetőségi számítás körül kialakult vitában

Az elmúlt napokban véleménykülönbség alakult ki a hulladékgazdálkodási díjak elviselhetőségi küszöbének számításával kapcsolatban, amelynek tisztázására az illetékes országos hatóság állásfoglalását kérik ki.

A kérdés tisztázása érdekében a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD) írásban kéri az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos álláspontját.

A kezdeményezés célja, hogy a díjak megfizethetőségével kapcsolatos kérdésekre egyértelmű, szakmailag megalapozott válasz szülessen.

A szerződések megkötése továbbra is aktuális, az ANRSC állásfoglalásának kikérése nem érinti a szerződéskötési kötelezettséget, ezért a lakosság továbbra is megkötheti a hulladékszállítási szerződéseket a kijelölt szolgáltatóval. A szerződéskötési folyamat változatlanul folytatódik.

Három megye szakemberei válaszolnak a lakossági kérdésekre

Október 28-án, szerdán 19 órától Székelyudvarhelyen, a városháza Szent István termében nyilvános szakmai beszélgetést tartanak, amelyen Hargita, Kovászna és Maros megye hulladékgazdálkodási fejlesztési társulásainak szakemberei vesznek részt.

A beszélgetés középpontjában a három megyében működő hulladékgazdálkodási rendszerek technikai sajátosságai, a díjképzés szempontjai és az egyes rendszerek közötti különbségek állnak. A cél, hogy a lakosság közvetlenül olyan szakemberektől kapjon tájékoztatást, akik a hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában és működtetésében vesznek részt, és ismerik az alkalmazandó jogszabályokat.

A lakosság előzetesen is felteheti kérdéseit WhatsApp üzenetben a 0745 126 180-as telefonszámon. A kérdéseket október 27-én, kedden 17 óráig várják, hogy azokat összesíthessék, és a szerdai beszélgetésen a szakemberek válaszolhassanak rájuk.

Az esemény online is követhető lesz a Star Rádió és a Székelyhon közösségimédia-felületein.

Azok számára, akik lakossági petíciót kezdeményeztek vagy támogattak, és személyesen is részt szeretnének venni a beszélgetésen, külön helyeket biztosítanak. Részvételi szándékukat Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalánál jelezhetik az [email protected] címen vagy a +40266218145-ös számon.

Személyes egyeztetések kezdődnek a lakástulajdonosi társulásokkal

A nyilvános szakmai beszélgetés mellett a lakástulajdonosi társulások által benyújtott petíciókban megfogalmazott felvetésekre is választ keresnek.

Október 26-tól a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás szakemberei a szolgáltatást végző konzorcium képviselőivel közösen személyes egyeztetéseket kezdeményeznek az érintett lakástulajdonosi társulásokkal.

Az első találkozókra Székelyudvarhelyen kerül sor, majd az azt követő héten Csíkszeredában folytatódnak az egyeztetések.

A megbeszélések célja nem csupán a petíciókban szereplő kérdések megválaszolása, hanem azoknak a gyakorlati megoldásoknak a feltérképezése is, amelyek megkönnyíthetik a lakástulajdonosi társulások feladatait az új rendszerben.

Bíró Barna-Botond arra kérte a fejlesztési társulás és a szolgáltató szakembereit, hogy vizsgálják meg a törvényes lehetőségeket a felmerült aggályok tisztázására, valamint az átállással járó adminisztratív és szervezési nehézségek csökkentésére.

A cél, hogy a decemberben kezdődő, csaknem féléves alkalmazkodási időszak alatt, 2027 júniusáig a lakosság fokozatosan megismerhesse és megszokhassa az új hulladékgyűjtési rendszert, beleértve a hulladék elkülönített gyűjtésének szabályait is.

A törvényes kereteken belül keresik a lakosságot segítő megoldásokat

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az új rendszer bevezetése jelentős változást jelent a lakosság számára, és az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, panaszokat komolyan kell venni.

A hulladékgazdálkodás alapvető követelményeit országos jogszabályok határozzák meg, ugyanakkor a helyi hatóságoknak, a fejlesztési társulásnak és a szolgáltatónak közös felelőssége, hogy az átállás során felmerülő gyakorlati nehézségekre megoldásokat találjanak.

– Tudjuk, hogy az új rendszerre való átállás nehézségeket okoz. Halljuk az emberek panaszait, és az a célunk, hogy minden olyan lehetőséggel éljünk, amelyet a törvény megenged, annak érdekében, hogy a változás a lehető legkevesebb nehézséget jelentse a Hargita megyei családok számára – fogalmazott Bíró Barna-Botond.

A következő időszakban ezért a szakmai kérdések tisztázása, a lakossági tájékoztatás és a személyes egyeztetések egyaránt kiemelt szerepet kapnak, hogy az új megyei hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése minél gördülékenyebben történjen.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 26.

2026. október 13–16. között Csíkszeredában és Hargita megye több helyszínén rendezték meg a Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt nyolcadik transznacionális partnertalálkozóját. A WP8 esemény címe „Celebrating Women’s Impact – Recognizing Success in Climate Action” volt, középpontjában a klímavédelemben aktív nők eredményeinek elismerése, a tapasztalatcsere és a vidéki közösségek fenntartható fejlődését támogató kezdeményezések bemutatása állt.

A nemzetközi találkozón nyolc ország – Spanyolország, Ciprus, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovénia – projektpartnerei vettek részt, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, bemutassák a klímavédelem és a fenntartható vidéki fejlődés területén elért eredményeiket és jó gyakorlataikat. A „Climate Impact Insights” tudásmegosztó fórum keretében a résztvevők ismertették projekttevékenységeiket, klímavédelmi kezdeményezéseiket, valamint a nők helyi közösségekben betöltött szerepét, közösen keresve a fenntartható fejlődést támogató megoldásokat. A bemutatott jó gyakorlatok között szó esett a klímaváltozás Hargita megyére gyakorolt hatásairól, valamint a helyi termelőket összekapcsoló, fenntartható vállalkozási kezdeményezésekről. Molnár Ildikó, a Doboz Shop tulajdonosa a Doboz kezdeményezést mutatta be, amely a helyi termelők együttműködését és a fenntartható működést helyezi előtérbe. A program részeként bemutatták a Food Savers projektet is, amely az élelmiszer-pazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet, és a tudatosabb erőforrás-felhasználást ösztönzi.

A résztvevők terepi látogatáson ismerkedtek meg a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp természeti értékeivel, a természetvédelmi terület kezelésével, a biodiverzitás megőrzésével és a fenntartható turizmus lehetőségeivel. A program további szakmai látogatásai a RibON példáján keresztül a női vállalkozói szemléletet és a helyi alapanyagokra épülő termékfejlesztést, a Zsigmond Malom Fogadóban pedig a kulturális örökség megőrzését, a családi vállalkozások fejlődését és a közösségépítés jelentőségét mutatták be.

A találkozó kiemelt eseménye a Village Verve – Climate Heroines Gala volt, amelynek keretében a partnerek elismerték a partnerországok által jelölt, vidéki közösségekben tevékenykedő, a klímavédelemért sokat tevő női példaképek munkáját. A gálaesen bemutatásra került a Földmentor program is, amelyet Dobos Melinda megyemenedzser ismertetett a résztvevőkkel. A bemutató a fenntarthatósághoz kapcsolódó kezdeményezések és tapasztalatok megosztását szolgálta, illeszkedve az esemény környezetvédelmi és közösségfejlesztési célkitűzéseihez.

A gála keretében átadták a Climate Heroine Award díjakat is, amelyekkel nyolc ország női példaképeinek munkáját ismerték el. Ciprust Anna Christodoulou, Lettországot Aija Dundure, Szlovéniát Nataša Majcen, Olaszországot Mila Bukovcic, Litvániát Kristina Šiožienė, Portugáliát Vera Lima, Spanyolországot Gloria Molina Calvo, Romániát pedig Bencze Szilvia képviselte. A díjazottakat a vidéki közösségekben végzett példamutató munkájukért, a klímavédelemhez, a fenntartható fejlődéshez és a helyi közösségek megerősítéséhez való hozzájárulásukért ismerték el.

A kétnapos találkozó lehetőséget biztosított a partnerországok képviselőinek a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megismerésére és a nemzetközi együttműködés erősítésére. A program a természeti értékek védelmét, a helyi gazdaság fenntarthatóságát és a nők közösségi szerepvállalását kapcsolta össze, hozzájárulva a Village Verve projekt közös céljaihoz.

A Village Verve projektről

A Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt a vidéki térségekben élő nők klímavédelmi és közösségfejlesztési szerepére irányítja a figyelmet. A projekt nemzetközi partnerség keretében támogatja a tapasztalatcserét, a helyi jó gyakorlatok megosztását és a nők klímavédelmi kezdeményezéseinek elismerését.

A rendezvény a Hargita Megye Tanácsa közreműködésével valósult meg. A projektet az Európai Unió a Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) program keretében támogatja.

Csíkszereda, 2026. október 20.

Civil Hargita néven új programot indít Hargita Megye Tanácsa

Dobos Melinda megyemenedzser kezdeményezésére Hargita Megye Tanácsa új programot indít a civil szervezetek fejlődésének és hosszú távú fenntartható működésének megsegítésére. Novemberben indul útjára a Civil Hargita elnevezésű képzéssorozat, amely a tervek szerint megyénk minden térségében ellátogat és a célközönsége a civil tevékenységet folytató szervezetek.

Az október 22-I tájékoztatón Dobos Melinda elmondta, Hargita Megye Tanácsa a vissza nem térítendő támogatási programok és a civil szervezetekkel közösen megvalósított partnerségi projektek révén eddig is fontos szerepet vállalt a civil szféra támogatásában. Az új kezdeményezés a támogatásokat kívánja kiegészíteni, hogy segítse az egyesületek hosszú távú, stabil és önálló működéséhez szükséges tudás elsajátítását.

A műhelymunkák nem titkolt szándéka ugyanakkor a civil szervezetek közötti kapcsolatépítés és ennek köszönhetően a tudás megosztása.

Az első alkalomra november 6-án Csíkszeredában kerül sor. Annak érdekében, hogy a képzés hatékony legyen 25-30 szervezettel számolnak a szervezők. Az esemény ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. A meghirdetése pedig jövő hét elejére várható. Az érdeklődők pedig Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán, a hargitamegye.ro weboldalon, valamint WhatsApp és Messenger csatornáira feliratkozva tájékozódhatnak.

A műhelyfoglalkozás középpontjában a pénzügyi források előteremtésének gyakorlati lehetőségei, a támogatási és pályázati lehetőségek feltérképezése, az adományozókkal és támogatókkal való kapcsolatok kiépítése, valamint a szervezeti erőforrások fenntartható kezelése áll.

A résztvevők szakemberek segítségével mérhetik fel saját szervezetük valós pénzügyi szükségleteit, és konkrét cselekvési tervet dolgozhatnak ki a stabilabb működés érdekében.

A megyemenedzser ugyanakkor kiemelte, nem egyszerűen különálló eseményeket szeretnének megszervezni, hanem egy olyan tanulási, együttműködési és fejlődési folyamatot kívánnak elindítani, amely hosszú távon is erősíti a Hargita megyei civil szervezeteket.

Mint ismert Hargita Megye Tanács minden évben meghirdeti civil szervezeteknek szóló pályázati kiírásait. Zonda Erika a Programok és projektek igazgatóságának vezetőjének beszámolója szerint az idei kiírásokra összesen 600 pályázat érkezett be, amelyből összesen 332 projekt kapott támogatást a 3,15 millió lejes keretösszegből. Ebből 78 kulturális pályázat nyert támogatást, amelyet a megyei tanács által fenntartott kulturális intézmények bonyolítanak le.

A most útjára indított kezdeményezés egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a civil szervezetek visszajelzései és tapasztalatai alapján a megyei tanács a jövőben még célzottabban segíthesse munkájukat.

A tervek szerint 2027-ben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson folytatják, ahol a kommunikáció, a szervezetfejlesztés és a Hargita megyei civil szervezetek közötti együttműködés erősítése kerül előtérbe. Maroshévízen pedig a civil szervezetek stabil működése és finanszírozása lesz a képzés központi témája.

Csíkszereda, 2026. október 22.

A decembertől életbe lépő egységes megyei rendszer célja a korábbi széttagolt működés felszámolása és az átállás során kiszámítható szolgáltatás bevezetése

Ahogyan korábban, a megyei hulladékgazdálkodás infrastruktúrájának kialakítása során szükséges volt több régi, nem EU-konform hulladéklerakó felszámolására, úgy most a gyűjtést, szállítást és kezelést kell átalakítani Hargita megyében és 21. századi elvárásoknak megfelelően.

Ennek érdekében decembertől egységes megyei keret váltja fel a korábbi széttagolt működést; az átállás feladata a kiszámítható szolgáltatás megteremtése és a felmerülő nehézségek közös rendezése.

Az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése európai uniós és országos előírásokon alapul, a következő időszak feladata a zökkenőmentes átállás biztosítása.

A 2026 decemberétől induló Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer az európai uniós kötelezettségvállalások és az országos jogszabályok teljesítését szolgálja. Az átalakítás célja, hogy a korábbi, településenként eltérő működést hosszútávon fenntartható, összehangolt szolgáltatás váltsa fel. Korábban a településeken különböző szolgáltatók végezték a hulladék elszállítását, eltérő szerződéses feltételek és díjszabások alapján. A következő időszak közös feladata az átállás segítése, a felmerülő kérdések tisztázása és a gyakorlati nehézségek rendezése.

Az átalakítás irányát az a követelmény határozza meg, hogy több hulladékot gyűjtsünk külön és hasznosítsunk újra, miközben kevesebb kerül a végleges lerakóba. A szerződéskötési kötelezettség nem Hargita Megye Tanácsának vagy a helyi önkormányzatoknak a döntése, hanem országos jogszabályi előírás. Az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 107. cikke (1) bekezdése értelmében, amennyiben a hulladékgazdálkodási szolgáltatás ellenértékét szolgáltatási díj formájában fizetik, a felhasználók kötelesek szerződést kötni azzal a szolgáltatóval, amelyet a hulladék elkülönített gyűjtésével és szállításával megbíztak.

A szolgáltatás igénybevételéhez tehát a lakosságnak szerződést kell kötnie a kijelölt szolgáltatóval.

A szerződéskötés megtagadása a 101/2006-os törvény 62. cikkének (5) bekezdése alapján 500 és 1000 lej közötti pénzbírsággal sújtható.

Azok esetében, akik nem kötnek szerződést, a helyi önkormányzat külön hulladékgazdálkodási illetéket állapít meg és szed be. Ennek összege akár a háromszorosa is lehet annak a díjnak, amelyet a szerződéssel rendelkező háztartások fizetnek.

A közüzemi szolgáltatásokat szabályozó hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 108. cikke értelmében azok a felhasználók, akik egyénileg veszik igénybe a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, de nem rendelkeznek a szolgáltatóval kötött szerződéssel, az önkormányzatnak kötelesek hulladékgazdálkodási illetéket fizetni. Az illetéket a helyi önkormányzati képviselő-testület állapítja meg és hagyja jóvá a 101/2006-os törvény 51. cikkének rendelkezései alapján.

Miért van szükség a hulladékgazdálkodási rendszer átszervezésére?

A hulladékgazdálkodásnak meg kell felelnie az európai uniós és országos előírásoknak, amelyek célja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított hulladék mennyiségének növelése, valamint a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.

Ahogyan korábban a megyei hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése szükségessé tette az európai uniós előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárását, úgy most a hulladék gyűjtésének, szállításának és kezelésének korszerűsítése vált szükségessé.

Az új rendszer célja, hogy ezek a tevékenységek egységes, megyei szinten összehangolt keretben működjenek, biztosítva a jogszabályi kötelezettségek teljesítését és a szolgáltatások ellenőrizhetőségét.

A hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése jogszabályi kötelezettség, amelynek eleget kell tenni.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 21.

Újabb rangos nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a gasztronómiai örökségre, a helyi termékekre és az élő közösségi hagyományokra épülő turizmusfejlesztési program bekerült a Green Destinations 2026-os TOP100 Stories válogatásába. Az elismerés a világ legjobb fenntartható turisztikai jó gyakorlatait bemutató nemzetközi kezdeményezés része. A díjhoz kapcsolódó oklevelet a szlovéniai Kranjban, a Green Destinations nemzetközi konferenciáján Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője vette át a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) felkérésére.

Amikor a hagyományból turisztikai érték lesz

Hargita megye a „Tasting Szekler Heritage: How Harghita County Turns Living Traditions into Responsible Tourism” – magyarul „A székely örökség ízei: hogyan formálja Hargita megye az élő hagyományokat felelős turisztikai élménnyé” – című történettel került be a nemzetközi TOP100 válogatásba, a Kultúra és örökség (Culture & Heritage) kategóriában.

A pályázat központi gondolata, hogy a székely gasztronómia, a helyi termékek, a népviselet, a kézművesség és a közösségi ünnepek nem csupán turisztikai látványosságok, hanem a térség mindennapjait meghatározó, élő kulturális értékek.

A bemutatott jó gyakorlat azt helyezi előtérbe, hogyan lehet ezeket az értékeket úgy turisztikai élménnyé formálni, hogy közben megmaradjon hitelességük, erősödjön a helyi közösségek identitása, és a turizmusból származó gazdasági előnyök a helyi termelőkhöz, kézművesekhez és vállalkozásokhoz is eljussanak. A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy a kulturális örökség megőrzése és a turizmus fejlesztése nem egymással ellentétes célok: megfelelő együttműködéssel kölcsönösen erősíthetik egymást.

Székely Termék, gasztronómia és több ezer népviseletbe öltözött ünneplő

A pályázat számos konkrét programon és eredményen keresztül mutatta be Hargita megye örökségmegőrzési törekvéseit. Kiemelt szerepet kapott a Hargita Megye Tanácsa által 2009-ben létrehozott Székely Termék védjegyrendszer, amely a hagyományos helyi élelmiszerek és kézműves termékek piacra jutását, ismertségét és értékének megőrzését támogatja. A 2024-ben közzétett adatok szerint már 197 termelő mintegy 1500 terméke rendelkezett a védjeggyel.

A történet másik meghatározó eleme a gasztronómiai hagyományok turisztikai hasznosítása. A helyi alapanyagok, családi receptek, hagyományos ételkészítési technikák és termelői együttműködések olyan élményeket kínálnak, amelyek túlmutatnak az étkezésen: betekintést engednek a térség történelmébe, tájhasználatába és közösségi életébe. A gasztronómiai örökség nemzetközi jelentőségét erősíti, hogy Hargita megye 2027-ben viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet, amelyet az IGCAT nemzetközi szakmai szervezet ítélt oda.

A pályázat ugyanakkor nem korlátozódott a gasztronómiára. Bemutatta az Ezer Székely Leány Napját, amely a székely népviselet, a népzene és a néptánc egyik legjelentősebb közösségi ünnepe. A 2025-ös eseményen a sajtóbeszámolók szerint több mint ötezren öltöttek népviseletet. A rendezvény jól példázza, hogy a hagyományok nem kizárólag a múlt emlékei, hanem ma is képesek több generációt összekapcsolni.

A program részeként megjelent a Visit Harghita digitális turisztikai platform szerepe is, amely több nyelven teszi hozzáférhetővé a megye gasztronómiai, kulturális és természeti kínálatát, és segíti a kisebb települések, helyi szolgáltatók és közösségi programok megismerését.

Mit jelent bekerülni a Green Destinations TOP100-ba?

A Green Destinations TOP100 Stories a fenntartható turizmus egyik legismertebb nemzetközi jógyakorlat-versenye, amelyet 2014 óta rendeznek meg. Célja nem egyszerűen a legnépszerűbb turisztikai célpontok kiválasztása, hanem azoknak a történeteknek a bemutatása, amelyek valódi megoldásokat kínálnak a turizmus környezeti, társadalmi és kulturális kihívásaira.

A kiválasztás során a szakértők azt vizsgálják, hogy az adott kezdeményezés milyen problémára reagál, milyen konkrét intézkedéseket valósított meg, hogyan vonja be a helyi közösségeket, és milyen eredményekkel, illetve hosszú távú hatásokkal rendelkezik. A TOP100-ba kerülés ezért nem pusztán turisztikai marketingelismerés. Nemzetközi láthatóságot, szakmai hitelességet és lehetőséget jelent arra, hogy a bemutatott gyakorlat más desztinációk számára is követhető példává váljon.

A kiválasztott történetek nemzetközi kommunikációs felületeken is megjelenhetnek, és lehetőséget kapnak a további Green Destinations Story Awards elismerésekért folyó versenyben való részvételre.

Fontos különbség, hogy a TOP100-ba kerülés egy konkrét fenntartható turisztikai jó gyakorlat elismerése, nem pedig a desztináció teljes fenntarthatósági teljesítményének tanúsítása.

Hargita megye egyre erősebb a fenntartható turizmus nemzetközi térképén

A TOP100-ba kerülés egy hosszabb szakmai fejlődési folyamat újabb állomása. Hargita megye 2026 szeptemberében megszerezte a Green Destinations Silver Award minősítést, ezzel Románia első ilyen elismerésben részesült térsége lett. A nemzetközi fenntarthatósági audit során a megye a kultúra és hagyományok témakörében érte el legjobb eredményét, 9,2 pontos értékeléssel. A TOP100 nevezés így egy már nemzetközi szinten is értékelt erősségre épült: a kulturális örökség megőrzésére, a helyi közösségek szerepére és az ezekből kialakítható felelős turisztikai élményekre.

A pályázatot a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) megbízásából az Innotime Hungary Kft. készítette. A munka a megye fenntartható turisztikai felkészítése során összegyűjtött kutatási eredményekre, fejlesztési stratégiákra, helyi jó gyakorlatokra és a turisztikai szereplők tapasztalataira épült.

A nemzetközi elismeréshez kapcsolódó oklevelet a 2026. október 27–29. között, a szlovéniai Kranj térségében megrendezett Green Destinations Global Conference eseményén a Visit Harghita felkérésére Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője, a TOP100 pályázat szakmai kidolgozója vette át.

Hargita megye történetének legfontosabb tanulsága, hogy a hagyományok jövőjét nem önmagában a megőrzés, hanem a továbbélésük feltételeinek megteremtése biztosítja. Amikor egy helyi termelő munkája, egy generációkon át örökített recept vagy egy közösségi ünnep új értelmet nyer a turizmusban, abból nemcsak vonzóbb úti cél, hanem erősebb helyi közösség is születhet.

A TOP100 elismerés azt üzeni: a helyi örökség nemcsak Hargita megye számára jelent értéket, hanem a világ fenntartható turizmusa számára is követendő példát kínál.

Újabb rangos nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a gasztronómiai örökségre, a helyi termékekre és az élő közösségi hagyományokra épülő turizmusfejlesztési program bekerült a Green Destinations 2026-os TOP100 Stories válogatásába. Az elismerés a világ legjobb fenntartható turisztikai jó gyakorlatait bemutató nemzetközi kezdeményezés része. A díjhoz kapcsolódó oklevelet a szlovéniai Kranjban, a Green Destinations nemzetközi konferenciáján Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője vette át a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) felkérésére.

Amikor a hagyományból turisztikai érték lesz

Hargita megye a „Tasting Szekler Heritage: How Harghita County Turns Living Traditions into Responsible Tourism” – magyarul „A székely örökség ízei: hogyan formálja Hargita megye az élő hagyományokat felelős turisztikai élménnyé” – című történettel került be a nemzetközi TOP100 válogatásba, a Kultúra és örökség (Culture & Heritage) kategóriában.

A pályázat központi gondolata, hogy a székely gasztronómia, a helyi termékek, a népviselet, a kézművesség és a közösségi ünnepek nem csupán turisztikai látványosságok, hanem a térség mindennapjait meghatározó, élő kulturális értékek.

A bemutatott jó gyakorlat azt helyezi előtérbe, hogyan lehet ezeket az értékeket úgy turisztikai élménnyé formálni, hogy közben megmaradjon hitelességük, erősödjön a helyi közösségek identitása, és a turizmusból származó gazdasági előnyök a helyi termelőkhöz, kézművesekhez és vállalkozásokhoz is eljussanak. A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy a kulturális örökség megőrzése és a turizmus fejlesztése nem egymással ellentétes célok: megfelelő együttműködéssel kölcsönösen erősíthetik egymást.

Székely Termék, gasztronómia és több ezer népviseletbe öltözött ünneplő

A pályázat számos konkrét programon és eredményen keresztül mutatta be Hargita megye örökségmegőrzési törekvéseit. Kiemelt szerepet kapott a Hargita Megye Tanácsa által 2009-ben létrehozott Székely Termék védjegyrendszer, amely a hagyományos helyi élelmiszerek és kézműves termékek piacra jutását, ismertségét és értékének megőrzését támogatja. A 2024-ben közzétett adatok szerint már 197 termelő mintegy 1500 terméke rendelkezett a védjeggyel.

A történet másik meghatározó eleme a gasztronómiai hagyományok turisztikai hasznosítása. A helyi alapanyagok, családi receptek, hagyományos ételkészítési technikák és termelői együttműködések olyan élményeket kínálnak, amelyek túlmutatnak az étkezésen: betekintést engednek a térség történelmébe, tájhasználatába és közösségi életébe. A gasztronómiai örökség nemzetközi jelentőségét erősíti, hogy Hargita megye 2027-ben viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet, amelyet az IGCAT nemzetközi szakmai szervezet ítélt oda.

A pályázat ugyanakkor nem korlátozódott a gasztronómiára. Bemutatta az Ezer Székely Leány Napját, amely a székely népviselet, a népzene és a néptánc egyik legjelentősebb közösségi ünnepe. A 2025-ös eseményen a sajtóbeszámolók szerint több mint ötezren öltöttek népviseletet. A rendezvény jól példázza, hogy a hagyományok nem kizárólag a múlt emlékei, hanem ma is képesek több generációt összekapcsolni.

A program részeként megjelent a Visit Harghita digitális turisztikai platform szerepe is, amely több nyelven teszi hozzáférhetővé a megye gasztronómiai, kulturális és természeti kínálatát, és segíti a kisebb települések, helyi szolgáltatók és közösségi programok megismerését.

Mit jelent bekerülni a Green Destinations TOP100-ba?

A Green Destinations TOP100 Stories a fenntartható turizmus egyik legismertebb nemzetközi jógyakorlat-versenye, amelyet 2014 óta rendeznek meg. Célja nem egyszerűen a legnépszerűbb turisztikai célpontok kiválasztása, hanem azoknak a történeteknek a bemutatása, amelyek valódi megoldásokat kínálnak a turizmus környezeti, társadalmi és kulturális kihívásaira.

A kiválasztás során a szakértők azt vizsgálják, hogy az adott kezdeményezés milyen problémára reagál, milyen konkrét intézkedéseket valósított meg, hogyan vonja be a helyi közösségeket, és milyen eredményekkel, illetve hosszú távú hatásokkal rendelkezik. A TOP100-ba kerülés ezért nem pusztán turisztikai marketingelismerés. Nemzetközi láthatóságot, szakmai hitelességet és lehetőséget jelent arra, hogy a bemutatott gyakorlat más desztinációk számára is követhető példává váljon.

A kiválasztott történetek nemzetközi kommunikációs felületeken is megjelenhetnek, és lehetőséget kapnak a további Green Destinations Story Awards elismerésekért folyó versenyben való részvételre.

Fontos különbség, hogy a TOP100-ba kerülés egy konkrét fenntartható turisztikai jó gyakorlat elismerése, nem pedig a desztináció teljes fenntarthatósági teljesítményének tanúsítása.

Hargita megye egyre erősebb a fenntartható turizmus nemzetközi térképén

A TOP100-ba kerülés egy hosszabb szakmai fejlődési folyamat újabb állomása. Hargita megye 2026 szeptemberében megszerezte a Green Destinations Silver Award minősítést, ezzel Románia első ilyen elismerésben részesült térsége lett. A nemzetközi fenntarthatósági audit során a megye a kultúra és hagyományok témakörében érte el legjobb eredményét, 9,2 pontos értékeléssel. A TOP100 nevezés így egy már nemzetközi szinten is értékelt erősségre épült: a kulturális örökség megőrzésére, a helyi közösségek szerepére és az ezekből kialakítható felelős turisztikai élményekre.

A pályázatot a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) megbízásából az Innotime Hungary Kft. készítette. A munka a megye fenntartható turisztikai felkészítése során összegyűjtött kutatási eredményekre, fejlesztési stratégiákra, helyi jó gyakorlatokra és a turisztikai szereplők tapasztalataira épült.

A nemzetközi elismeréshez kapcsolódó oklevelet a 2026. október 27–29. között, a szlovéniai Kranj térségében megrendezett Green Destinations Global Conference eseményén a Visit Harghita felkérésére Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője, a TOP100 pályázat szakmai kidolgozója vette át.

Hargita megye történetének legfontosabb tanulsága, hogy a hagyományok jövőjét nem önmagában a megőrzés, hanem a továbbélésük feltételeinek megteremtése biztosítja. Amikor egy helyi termelő munkája, egy generációkon át örökített recept vagy egy közösségi ünnep új értelmet nyer a turizmusban, abból nemcsak vonzóbb úti cél, hanem erősebb helyi közösség is születhet.

A TOP100 elismerés azt üzeni: a helyi örökség nemcsak Hargita megye számára jelent értéket, hanem a világ fenntartható turizmusa számára is követendő példát kínál.

Egy felületen fedezhetők fel Hargita megye gasztronómiai élményei: a Myrmidone minősítéssel rendelkező vendéglátóhelyek, az Open Farm program résztvevői, a tematikus útvonalak és a gasztronómiai rendezvények.

Elérhető Hargita megye online gasztronómiai térképe, amely egy helyen gyűjti össze a megye gasztronómiai kínálatának legfontosabb helyszíneit, útvonalait és eseményeit. A digitális felület segítségével a látogatók könnyebben tájékozódhatnak a térség gasztronómiai lehetőségeiről, és megtervezhetik saját kulináris felfedezőútjukat. A kezdeményezéshez Hargita megyén túl néhány Kovászna megyei vállalkozó is csatlakozott.

A térkép egyik meghatározó eleme a Myrmidone minősítéssel rendelkező helyek bemutatása. A program a helyi alapanyagokra, a térség gasztronómiai hagyományaira és a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. A minősítés kiemelt figyelmet fordít a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok használatára, a helyi termelőkkel való együttműködésre, valamint a hagyományos gasztronómiai értékek megőrzésére. A Myrmidone minősítéshez szorosan kapcsolódik a Signature Dish lista, amely Hargita megye jellegzetes ételeit és desszertjeit gyűjti össze, hozzájárulva a térség kulináris örökségének népszerűsítéséhez.

A gasztronómiai térképen az Open Farm program résztvevői is megtalálhatók. A program célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a vidéki gazdaságok világát, és betekintést nyújtson a mezőgazdasági tevékenységekbe, valamint az élelmiszer-előállítás folyamataiba. A részt vevő partnerek előzetes bejelentkezés alapján fogadják az érdeklődőket, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók közvetlenül is megismerjék a gazdaságok mindennapjait. Az Open Farm program a minőségi és biztonságos látogatói élményre törekszik, miközben hozzájárul Hargita megye gasztronómiai és agrárturisztikai értékeinek bemutatásához.

A térkép tematikus útvonalai változatos módokon kínálnak lehetőséget Hargita megye természeti, kulturális és gasztronómiai értékeinek felfedezésére. Az útvonalak között egyaránt megtalálhatók a helyi ízekhez és alapanyagokhoz kapcsolódó élmények, valamint a térség természeti kincseit és hagyományait bemutató programok. Ezek a tematikus élmények segítenek abban, hogy a látogatók a megszokott turisztikai útvonalakon túl is megismerjék Hargita megye sokszínűségét.

A felületen a megye évente megszervezett gasztronómiai rendezvényei is helyet kapnak. A kínálatban többek között olyan események szerepelnek, mint a Híres Szárhegyi Káposztavásár és Fesztivál, a Kárpát-medencei disznótoros fesztivál vagy a Taste of Transylvania.

A kezdeményezés szervesen kapcsolódik az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címhez. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) a gasztrotérképpel azt szeretné elérni, hogy Hargita megye és környéke sokszínű gasztronómiai kínálata könnyebben hozzáférhetővé és felfedezhetővé váljon a látogatók számára. A kezdeményezés hozzájárul a térség gasztronómiai értékeinek népszerűsítéséhez, a tematikus élmények láthatóságának növeléséhez és a gasztronómiai turizmus erősítéséhez, összhangban azzal a törekvéssel, amelynek eredményeként Hargita megye 2027-ben viselheti az Európa Gasztronómiai Régiója címet.

A Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program partnere a Borszék ásványvíz (Romaqua Group) és a Hamm.ro.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Székely Konyha és Kert
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Nyílvános szakmai egyeztetésekkel és lakossági párbeszéddel segítik az átállást az új hulladékgazdálkodási rendszerre

Három területen is lépéseket kezdeményezett Hargita Megye Tanácsa a decembertől induló integrált hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos lakossági kérdések tisztázására és az átállás megkönnyítésére. A szolgáltatási díjak elviselhetőségi számításával kapcsolatban kikérik az országos szabályozó hatóság álláspontját, nyilvános szakmai beszélgetést szerveznek három megye részvételével, valamint személyes egyeztetéseket kezdenek a lakástulajdonosi társulásokkal.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalán számolt be a kezdeményezésekről, hangsúlyozva, hogy a lakosság részéről megfogalmazott felvetéseket és nehézségeket figyelembe véve keresik azokat a törvényes lehetőségeket, amelyekkel megkönnyíthető az új rendszerre való átállás.

Az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) álláspontját kérik az elviselhetőségi számítás körül kialakult vitában

Az elmúlt napokban véleménykülönbség alakult ki a hulladékgazdálkodási díjak elviselhetőségi küszöbének számításával kapcsolatban, amelynek tisztázására az illetékes országos hatóság állásfoglalását kérik ki.

A kérdés tisztázása érdekében a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD) írásban kéri az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos álláspontját.

A kezdeményezés célja, hogy a díjak megfizethetőségével kapcsolatos kérdésekre egyértelmű, szakmailag megalapozott válasz szülessen.

A szerződések megkötése továbbra is aktuális, az ANRSC állásfoglalásának kikérése nem érinti a szerződéskötési kötelezettséget, ezért a lakosság továbbra is megkötheti a hulladékszállítási szerződéseket a kijelölt szolgáltatóval. A szerződéskötési folyamat változatlanul folytatódik.

Három megye szakemberei válaszolnak a lakossági kérdésekre

Október 28-án, szerdán 19 órától Székelyudvarhelyen, a városháza Szent István termében nyilvános szakmai beszélgetést tartanak, amelyen Hargita, Kovászna és Maros megye hulladékgazdálkodási fejlesztési társulásainak szakemberei vesznek részt.

A beszélgetés középpontjában a három megyében működő hulladékgazdálkodási rendszerek technikai sajátosságai, a díjképzés szempontjai és az egyes rendszerek közötti különbségek állnak. A cél, hogy a lakosság közvetlenül olyan szakemberektől kapjon tájékoztatást, akik a hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában és működtetésében vesznek részt, és ismerik az alkalmazandó jogszabályokat.

A lakosság előzetesen is felteheti kérdéseit WhatsApp üzenetben a 0745 126 180-as telefonszámon. A kérdéseket október 27-én, kedden 17 óráig várják, hogy azokat összesíthessék, és a szerdai beszélgetésen a szakemberek válaszolhassanak rájuk.

Az esemény online is követhető lesz a Star Rádió és a Székelyhon közösségimédia-felületein.

Azok számára, akik lakossági petíciót kezdeményeztek vagy támogattak, és személyesen is részt szeretnének venni a beszélgetésen, külön helyeket biztosítanak. Részvételi szándékukat Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalánál jelezhetik az [email protected] címen vagy a +40266218145-ös számon.

Személyes egyeztetések kezdődnek a lakástulajdonosi társulásokkal

A nyilvános szakmai beszélgetés mellett a lakástulajdonosi társulások által benyújtott petíciókban megfogalmazott felvetésekre is választ keresnek.

Október 26-tól a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás szakemberei a szolgáltatást végző konzorcium képviselőivel közösen személyes egyeztetéseket kezdeményeznek az érintett lakástulajdonosi társulásokkal.

Az első találkozókra Székelyudvarhelyen kerül sor, majd az azt követő héten Csíkszeredában folytatódnak az egyeztetések.

A megbeszélések célja nem csupán a petíciókban szereplő kérdések megválaszolása, hanem azoknak a gyakorlati megoldásoknak a feltérképezése is, amelyek megkönnyíthetik a lakástulajdonosi társulások feladatait az új rendszerben.

Bíró Barna-Botond arra kérte a fejlesztési társulás és a szolgáltató szakembereit, hogy vizsgálják meg a törvényes lehetőségeket a felmerült aggályok tisztázására, valamint az átállással járó adminisztratív és szervezési nehézségek csökkentésére.

A cél, hogy a decemberben kezdődő, csaknem féléves alkalmazkodási időszak alatt, 2027 júniusáig a lakosság fokozatosan megismerhesse és megszokhassa az új hulladékgyűjtési rendszert, beleértve a hulladék elkülönített gyűjtésének szabályait is.

A törvényes kereteken belül keresik a lakosságot segítő megoldásokat

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az új rendszer bevezetése jelentős változást jelent a lakosság számára, és az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, panaszokat komolyan kell venni.

A hulladékgazdálkodás alapvető követelményeit országos jogszabályok határozzák meg, ugyanakkor a helyi hatóságoknak, a fejlesztési társulásnak és a szolgáltatónak közös felelőssége, hogy az átállás során felmerülő gyakorlati nehézségekre megoldásokat találjanak.

– Tudjuk, hogy az új rendszerre való átállás nehézségeket okoz. Halljuk az emberek panaszait, és az a célunk, hogy minden olyan lehetőséggel éljünk, amelyet a törvény megenged, annak érdekében, hogy a változás a lehető legkevesebb nehézséget jelentse a Hargita megyei családok számára – fogalmazott Bíró Barna-Botond.

A következő időszakban ezért a szakmai kérdések tisztázása, a lakossági tájékoztatás és a személyes egyeztetések egyaránt kiemelt szerepet kapnak, hogy az új megyei hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése minél gördülékenyebben történjen.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 26.

2026. október 13–16. között Csíkszeredában és Hargita megye több helyszínén rendezték meg a Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt nyolcadik transznacionális partnertalálkozóját. A WP8 esemény címe „Celebrating Women’s Impact – Recognizing Success in Climate Action” volt, középpontjában a klímavédelemben aktív nők eredményeinek elismerése, a tapasztalatcsere és a vidéki közösségek fenntartható fejlődését támogató kezdeményezések bemutatása állt.

A nemzetközi találkozón nyolc ország – Spanyolország, Ciprus, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovénia – projektpartnerei vettek részt, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, bemutassák a klímavédelem és a fenntartható vidéki fejlődés területén elért eredményeiket és jó gyakorlataikat. A „Climate Impact Insights” tudásmegosztó fórum keretében a résztvevők ismertették projekttevékenységeiket, klímavédelmi kezdeményezéseiket, valamint a nők helyi közösségekben betöltött szerepét, közösen keresve a fenntartható fejlődést támogató megoldásokat. A bemutatott jó gyakorlatok között szó esett a klímaváltozás Hargita megyére gyakorolt hatásairól, valamint a helyi termelőket összekapcsoló, fenntartható vállalkozási kezdeményezésekről. Molnár Ildikó, a Doboz Shop tulajdonosa a Doboz kezdeményezést mutatta be, amely a helyi termelők együttműködését és a fenntartható működést helyezi előtérbe. A program részeként bemutatták a Food Savers projektet is, amely az élelmiszer-pazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet, és a tudatosabb erőforrás-felhasználást ösztönzi.

A résztvevők terepi látogatáson ismerkedtek meg a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp természeti értékeivel, a természetvédelmi terület kezelésével, a biodiverzitás megőrzésével és a fenntartható turizmus lehetőségeivel. A program további szakmai látogatásai a RibON példáján keresztül a női vállalkozói szemléletet és a helyi alapanyagokra épülő termékfejlesztést, a Zsigmond Malom Fogadóban pedig a kulturális örökség megőrzését, a családi vállalkozások fejlődését és a közösségépítés jelentőségét mutatták be.

A találkozó kiemelt eseménye a Village Verve – Climate Heroines Gala volt, amelynek keretében a partnerek elismerték a partnerországok által jelölt, vidéki közösségekben tevékenykedő, a klímavédelemért sokat tevő női példaképek munkáját. A gálaesen bemutatásra került a Földmentor program is, amelyet Dobos Melinda megyemenedzser ismertetett a résztvevőkkel. A bemutató a fenntarthatósághoz kapcsolódó kezdeményezések és tapasztalatok megosztását szolgálta, illeszkedve az esemény környezetvédelmi és közösségfejlesztési célkitűzéseihez.

A gála keretében átadták a Climate Heroine Award díjakat is, amelyekkel nyolc ország női példaképeinek munkáját ismerték el. Ciprust Anna Christodoulou, Lettországot Aija Dundure, Szlovéniát Nataša Majcen, Olaszországot Mila Bukovcic, Litvániát Kristina Šiožienė, Portugáliát Vera Lima, Spanyolországot Gloria Molina Calvo, Romániát pedig Bencze Szilvia képviselte. A díjazottakat a vidéki közösségekben végzett példamutató munkájukért, a klímavédelemhez, a fenntartható fejlődéshez és a helyi közösségek megerősítéséhez való hozzájárulásukért ismerték el.

A kétnapos találkozó lehetőséget biztosított a partnerországok képviselőinek a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megismerésére és a nemzetközi együttműködés erősítésére. A program a természeti értékek védelmét, a helyi gazdaság fenntarthatóságát és a nők közösségi szerepvállalását kapcsolta össze, hozzájárulva a Village Verve projekt közös céljaihoz.

A Village Verve projektről

A Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt a vidéki térségekben élő nők klímavédelmi és közösségfejlesztési szerepére irányítja a figyelmet. A projekt nemzetközi partnerség keretében támogatja a tapasztalatcserét, a helyi jó gyakorlatok megosztását és a nők klímavédelmi kezdeményezéseinek elismerését.

A rendezvény a Hargita Megye Tanácsa közreműködésével valósult meg. A projektet az Európai Unió a Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) program keretében támogatja.

Csíkszereda, 2026. október 20.

Civil Hargita néven új programot indít Hargita Megye Tanácsa

Dobos Melinda megyemenedzser kezdeményezésére Hargita Megye Tanácsa új programot indít a civil szervezetek fejlődésének és hosszú távú fenntartható működésének megsegítésére. Novemberben indul útjára a Civil Hargita elnevezésű képzéssorozat, amely a tervek szerint megyénk minden térségében ellátogat és a célközönsége a civil tevékenységet folytató szervezetek.

Az október 22-I tájékoztatón Dobos Melinda elmondta, Hargita Megye Tanácsa a vissza nem térítendő támogatási programok és a civil szervezetekkel közösen megvalósított partnerségi projektek révén eddig is fontos szerepet vállalt a civil szféra támogatásában. Az új kezdeményezés a támogatásokat kívánja kiegészíteni, hogy segítse az egyesületek hosszú távú, stabil és önálló működéséhez szükséges tudás elsajátítását.

A műhelymunkák nem titkolt szándéka ugyanakkor a civil szervezetek közötti kapcsolatépítés és ennek köszönhetően a tudás megosztása.

Az első alkalomra november 6-án Csíkszeredában kerül sor. Annak érdekében, hogy a képzés hatékony legyen 25-30 szervezettel számolnak a szervezők. Az esemény ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. A meghirdetése pedig jövő hét elejére várható. Az érdeklődők pedig Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán, a hargitamegye.ro weboldalon, valamint WhatsApp és Messenger csatornáira feliratkozva tájékozódhatnak.

A műhelyfoglalkozás középpontjában a pénzügyi források előteremtésének gyakorlati lehetőségei, a támogatási és pályázati lehetőségek feltérképezése, az adományozókkal és támogatókkal való kapcsolatok kiépítése, valamint a szervezeti erőforrások fenntartható kezelése áll.

A résztvevők szakemberek segítségével mérhetik fel saját szervezetük valós pénzügyi szükségleteit, és konkrét cselekvési tervet dolgozhatnak ki a stabilabb működés érdekében.

A megyemenedzser ugyanakkor kiemelte, nem egyszerűen különálló eseményeket szeretnének megszervezni, hanem egy olyan tanulási, együttműködési és fejlődési folyamatot kívánnak elindítani, amely hosszú távon is erősíti a Hargita megyei civil szervezeteket.

Mint ismert Hargita Megye Tanács minden évben meghirdeti civil szervezeteknek szóló pályázati kiírásait. Zonda Erika a Programok és projektek igazgatóságának vezetőjének beszámolója szerint az idei kiírásokra összesen 600 pályázat érkezett be, amelyből összesen 332 projekt kapott támogatást a 3,15 millió lejes keretösszegből. Ebből 78 kulturális pályázat nyert támogatást, amelyet a megyei tanács által fenntartott kulturális intézmények bonyolítanak le.

A most útjára indított kezdeményezés egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a civil szervezetek visszajelzései és tapasztalatai alapján a megyei tanács a jövőben még célzottabban segíthesse munkájukat.

A tervek szerint 2027-ben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson folytatják, ahol a kommunikáció, a szervezetfejlesztés és a Hargita megyei civil szervezetek közötti együttműködés erősítése kerül előtérbe. Maroshévízen pedig a civil szervezetek stabil működése és finanszírozása lesz a képzés központi témája.

Csíkszereda, 2026. október 22.

A decembertől életbe lépő egységes megyei rendszer célja a korábbi széttagolt működés felszámolása és az átállás során kiszámítható szolgáltatás bevezetése

Ahogyan korábban, a megyei hulladékgazdálkodás infrastruktúrájának kialakítása során szükséges volt több régi, nem EU-konform hulladéklerakó felszámolására, úgy most a gyűjtést, szállítást és kezelést kell átalakítani Hargita megyében és 21. századi elvárásoknak megfelelően.

Ennek érdekében decembertől egységes megyei keret váltja fel a korábbi széttagolt működést; az átállás feladata a kiszámítható szolgáltatás megteremtése és a felmerülő nehézségek közös rendezése.

Az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése európai uniós és országos előírásokon alapul, a következő időszak feladata a zökkenőmentes átállás biztosítása.

A 2026 decemberétől induló Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer az európai uniós kötelezettségvállalások és az országos jogszabályok teljesítését szolgálja. Az átalakítás célja, hogy a korábbi, településenként eltérő működést hosszútávon fenntartható, összehangolt szolgáltatás váltsa fel. Korábban a településeken különböző szolgáltatók végezték a hulladék elszállítását, eltérő szerződéses feltételek és díjszabások alapján. A következő időszak közös feladata az átállás segítése, a felmerülő kérdések tisztázása és a gyakorlati nehézségek rendezése.

Az átalakítás irányát az a követelmény határozza meg, hogy több hulladékot gyűjtsünk külön és hasznosítsunk újra, miközben kevesebb kerül a végleges lerakóba. A szerződéskötési kötelezettség nem Hargita Megye Tanácsának vagy a helyi önkormányzatoknak a döntése, hanem országos jogszabályi előírás. Az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 107. cikke (1) bekezdése értelmében, amennyiben a hulladékgazdálkodási szolgáltatás ellenértékét szolgáltatási díj formájában fizetik, a felhasználók kötelesek szerződést kötni azzal a szolgáltatóval, amelyet a hulladék elkülönített gyűjtésével és szállításával megbíztak.

A szolgáltatás igénybevételéhez tehát a lakosságnak szerződést kell kötnie a kijelölt szolgáltatóval.

A szerződéskötés megtagadása a 101/2006-os törvény 62. cikkének (5) bekezdése alapján 500 és 1000 lej közötti pénzbírsággal sújtható.

Azok esetében, akik nem kötnek szerződést, a helyi önkormányzat külön hulladékgazdálkodási illetéket állapít meg és szed be. Ennek összege akár a háromszorosa is lehet annak a díjnak, amelyet a szerződéssel rendelkező háztartások fizetnek.

A közüzemi szolgáltatásokat szabályozó hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 108. cikke értelmében azok a felhasználók, akik egyénileg veszik igénybe a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, de nem rendelkeznek a szolgáltatóval kötött szerződéssel, az önkormányzatnak kötelesek hulladékgazdálkodási illetéket fizetni. Az illetéket a helyi önkormányzati képviselő-testület állapítja meg és hagyja jóvá a 101/2006-os törvény 51. cikkének rendelkezései alapján.

Miért van szükség a hulladékgazdálkodási rendszer átszervezésére?

A hulladékgazdálkodásnak meg kell felelnie az európai uniós és országos előírásoknak, amelyek célja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított hulladék mennyiségének növelése, valamint a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.

Ahogyan korábban a megyei hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése szükségessé tette az európai uniós előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárását, úgy most a hulladék gyűjtésének, szállításának és kezelésének korszerűsítése vált szükségessé.

Az új rendszer célja, hogy ezek a tevékenységek egységes, megyei szinten összehangolt keretben működjenek, biztosítva a jogszabályi kötelezettségek teljesítését és a szolgáltatások ellenőrizhetőségét.

A hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése jogszabályi kötelezettség, amelynek eleget kell tenni.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 21.

Egy felületen fedezhetők fel Hargita megye gasztronómiai élményei: a Myrmidone minősítéssel rendelkező vendéglátóhelyek, az Open Farm program résztvevői, a tematikus útvonalak és a gasztronómiai rendezvények.

Elérhető Hargita megye online gasztronómiai térképe, amely egy helyen gyűjti össze a megye gasztronómiai kínálatának legfontosabb helyszíneit, útvonalait és eseményeit. A digitális felület segítségével a látogatók könnyebben tájékozódhatnak a térség gasztronómiai lehetőségeiről, és megtervezhetik saját kulináris felfedezőútjukat. A kezdeményezéshez Hargita megyén túl néhány Kovászna megyei vállalkozó is csatlakozott.

A térkép egyik meghatározó eleme a Myrmidone minősítéssel rendelkező helyek bemutatása. A program a helyi alapanyagokra, a térség gasztronómiai hagyományaira és a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. A minősítés kiemelt figyelmet fordít a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok használatára, a helyi termelőkkel való együttműködésre, valamint a hagyományos gasztronómiai értékek megőrzésére. A Myrmidone minősítéshez szorosan kapcsolódik a Signature Dish lista, amely Hargita megye jellegzetes ételeit és desszertjeit gyűjti össze, hozzájárulva a térség kulináris örökségének népszerűsítéséhez.

A gasztronómiai térképen az Open Farm program résztvevői is megtalálhatók. A program célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a vidéki gazdaságok világát, és betekintést nyújtson a mezőgazdasági tevékenységekbe, valamint az élelmiszer-előállítás folyamataiba. A részt vevő partnerek előzetes bejelentkezés alapján fogadják az érdeklődőket, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók közvetlenül is megismerjék a gazdaságok mindennapjait. Az Open Farm program a minőségi és biztonságos látogatói élményre törekszik, miközben hozzájárul Hargita megye gasztronómiai és agrárturisztikai értékeinek bemutatásához.

A térkép tematikus útvonalai változatos módokon kínálnak lehetőséget Hargita megye természeti, kulturális és gasztronómiai értékeinek felfedezésére. Az útvonalak között egyaránt megtalálhatók a helyi ízekhez és alapanyagokhoz kapcsolódó élmények, valamint a térség természeti kincseit és hagyományait bemutató programok. Ezek a tematikus élmények segítenek abban, hogy a látogatók a megszokott turisztikai útvonalakon túl is megismerjék Hargita megye sokszínűségét.

A felületen a megye évente megszervezett gasztronómiai rendezvényei is helyet kapnak. A kínálatban többek között olyan események szerepelnek, mint a Híres Szárhegyi Káposztavásár és Fesztivál, a Kárpát-medencei disznótoros fesztivál vagy a Taste of Transylvania.

A kezdeményezés szervesen kapcsolódik az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címhez. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) a gasztrotérképpel azt szeretné elérni, hogy Hargita megye és környéke sokszínű gasztronómiai kínálata könnyebben hozzáférhetővé és felfedezhetővé váljon a látogatók számára. A kezdeményezés hozzájárul a térség gasztronómiai értékeinek népszerűsítéséhez, a tematikus élmények láthatóságának növeléséhez és a gasztronómiai turizmus erősítéséhez, összhangban azzal a törekvéssel, amelynek eredményeként Hargita megye 2027-ben viselheti az Európa Gasztronómiai Régiója címet.

A Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program partnere a Borszék ásványvíz (Romaqua Group) és a Hamm.ro.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Székely Konyha és Kert
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Nyílvános szakmai egyeztetésekkel és lakossági párbeszéddel segítik az átállást az új hulladékgazdálkodási rendszerre

Három területen is lépéseket kezdeményezett Hargita Megye Tanácsa a decembertől induló integrált hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos lakossági kérdések tisztázására és az átállás megkönnyítésére. A szolgáltatási díjak elviselhetőségi számításával kapcsolatban kikérik az országos szabályozó hatóság álláspontját, nyilvános szakmai beszélgetést szerveznek három megye részvételével, valamint személyes egyeztetéseket kezdenek a lakástulajdonosi társulásokkal.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalán számolt be a kezdeményezésekről, hangsúlyozva, hogy a lakosság részéről megfogalmazott felvetéseket és nehézségeket figyelembe véve keresik azokat a törvényes lehetőségeket, amelyekkel megkönnyíthető az új rendszerre való átállás.

Az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) álláspontját kérik az elviselhetőségi számítás körül kialakult vitában

Az elmúlt napokban véleménykülönbség alakult ki a hulladékgazdálkodási díjak elviselhetőségi küszöbének számításával kapcsolatban, amelynek tisztázására az illetékes országos hatóság állásfoglalását kérik ki.

A kérdés tisztázása érdekében a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD) írásban kéri az Országos Közszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos álláspontját.

A kezdeményezés célja, hogy a díjak megfizethetőségével kapcsolatos kérdésekre egyértelmű, szakmailag megalapozott válasz szülessen.

A szerződések megkötése továbbra is aktuális, az ANRSC állásfoglalásának kikérése nem érinti a szerződéskötési kötelezettséget, ezért a lakosság továbbra is megkötheti a hulladékszállítási szerződéseket a kijelölt szolgáltatóval. A szerződéskötési folyamat változatlanul folytatódik.

Három megye szakemberei válaszolnak a lakossági kérdésekre

Október 28-án, szerdán 19 órától Székelyudvarhelyen, a városháza Szent István termében nyilvános szakmai beszélgetést tartanak, amelyen Hargita, Kovászna és Maros megye hulladékgazdálkodási fejlesztési társulásainak szakemberei vesznek részt.

A beszélgetés középpontjában a három megyében működő hulladékgazdálkodási rendszerek technikai sajátosságai, a díjképzés szempontjai és az egyes rendszerek közötti különbségek állnak. A cél, hogy a lakosság közvetlenül olyan szakemberektől kapjon tájékoztatást, akik a hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában és működtetésében vesznek részt, és ismerik az alkalmazandó jogszabályokat.

A lakosság előzetesen is felteheti kérdéseit WhatsApp üzenetben a 0745 126 180-as telefonszámon. A kérdéseket október 27-én, kedden 17 óráig várják, hogy azokat összesíthessék, és a szerdai beszélgetésen a szakemberek válaszolhassanak rájuk.

Az esemény online is követhető lesz a Star Rádió és a Székelyhon közösségimédia-felületein.

Azok számára, akik lakossági petíciót kezdeményeztek vagy támogattak, és személyesen is részt szeretnének venni a beszélgetésen, külön helyeket biztosítanak. Részvételi szándékukat Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalánál jelezhetik az [email protected] címen vagy a +40266218145-ös számon.

Személyes egyeztetések kezdődnek a lakástulajdonosi társulásokkal

A nyilvános szakmai beszélgetés mellett a lakástulajdonosi társulások által benyújtott petíciókban megfogalmazott felvetésekre is választ keresnek.

Október 26-tól a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás szakemberei a szolgáltatást végző konzorcium képviselőivel közösen személyes egyeztetéseket kezdeményeznek az érintett lakástulajdonosi társulásokkal.

Az első találkozókra Székelyudvarhelyen kerül sor, majd az azt követő héten Csíkszeredában folytatódnak az egyeztetések.

A megbeszélések célja nem csupán a petíciókban szereplő kérdések megválaszolása, hanem azoknak a gyakorlati megoldásoknak a feltérképezése is, amelyek megkönnyíthetik a lakástulajdonosi társulások feladatait az új rendszerben.

Bíró Barna-Botond arra kérte a fejlesztési társulás és a szolgáltató szakembereit, hogy vizsgálják meg a törvényes lehetőségeket a felmerült aggályok tisztázására, valamint az átállással járó adminisztratív és szervezési nehézségek csökkentésére.

A cél, hogy a decemberben kezdődő, csaknem féléves alkalmazkodási időszak alatt, 2027 júniusáig a lakosság fokozatosan megismerhesse és megszokhassa az új hulladékgyűjtési rendszert, beleértve a hulladék elkülönített gyűjtésének szabályait is.

A törvényes kereteken belül keresik a lakosságot segítő megoldásokat

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az új rendszer bevezetése jelentős változást jelent a lakosság számára, és az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, panaszokat komolyan kell venni.

A hulladékgazdálkodás alapvető követelményeit országos jogszabályok határozzák meg, ugyanakkor a helyi hatóságoknak, a fejlesztési társulásnak és a szolgáltatónak közös felelőssége, hogy az átállás során felmerülő gyakorlati nehézségekre megoldásokat találjanak.

– Tudjuk, hogy az új rendszerre való átállás nehézségeket okoz. Halljuk az emberek panaszait, és az a célunk, hogy minden olyan lehetőséggel éljünk, amelyet a törvény megenged, annak érdekében, hogy a változás a lehető legkevesebb nehézséget jelentse a Hargita megyei családok számára – fogalmazott Bíró Barna-Botond.

A következő időszakban ezért a szakmai kérdések tisztázása, a lakossági tájékoztatás és a személyes egyeztetések egyaránt kiemelt szerepet kapnak, hogy az új megyei hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése minél gördülékenyebben történjen.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 26.

2026. október 13–16. között Csíkszeredában és Hargita megye több helyszínén rendezték meg a Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt nyolcadik transznacionális partnertalálkozóját. A WP8 esemény címe „Celebrating Women’s Impact – Recognizing Success in Climate Action” volt, középpontjában a klímavédelemben aktív nők eredményeinek elismerése, a tapasztalatcsere és a vidéki közösségek fenntartható fejlődését támogató kezdeményezések bemutatása állt.

A nemzetközi találkozón nyolc ország – Spanyolország, Ciprus, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovénia – projektpartnerei vettek részt, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, bemutassák a klímavédelem és a fenntartható vidéki fejlődés területén elért eredményeiket és jó gyakorlataikat. A „Climate Impact Insights” tudásmegosztó fórum keretében a résztvevők ismertették projekttevékenységeiket, klímavédelmi kezdeményezéseiket, valamint a nők helyi közösségekben betöltött szerepét, közösen keresve a fenntartható fejlődést támogató megoldásokat. A bemutatott jó gyakorlatok között szó esett a klímaváltozás Hargita megyére gyakorolt hatásairól, valamint a helyi termelőket összekapcsoló, fenntartható vállalkozási kezdeményezésekről. Molnár Ildikó, a Doboz Shop tulajdonosa a Doboz kezdeményezést mutatta be, amely a helyi termelők együttműködését és a fenntartható működést helyezi előtérbe. A program részeként bemutatták a Food Savers projektet is, amely az élelmiszer-pazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet, és a tudatosabb erőforrás-felhasználást ösztönzi.

A résztvevők terepi látogatáson ismerkedtek meg a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp természeti értékeivel, a természetvédelmi terület kezelésével, a biodiverzitás megőrzésével és a fenntartható turizmus lehetőségeivel. A program további szakmai látogatásai a RibON példáján keresztül a női vállalkozói szemléletet és a helyi alapanyagokra épülő termékfejlesztést, a Zsigmond Malom Fogadóban pedig a kulturális örökség megőrzését, a családi vállalkozások fejlődését és a közösségépítés jelentőségét mutatták be.

A találkozó kiemelt eseménye a Village Verve – Climate Heroines Gala volt, amelynek keretében a partnerek elismerték a partnerországok által jelölt, vidéki közösségekben tevékenykedő, a klímavédelemért sokat tevő női példaképek munkáját. A gálaesen bemutatásra került a Földmentor program is, amelyet Dobos Melinda megyemenedzser ismertetett a résztvevőkkel. A bemutató a fenntarthatósághoz kapcsolódó kezdeményezések és tapasztalatok megosztását szolgálta, illeszkedve az esemény környezetvédelmi és közösségfejlesztési célkitűzéseihez.

A gála keretében átadták a Climate Heroine Award díjakat is, amelyekkel nyolc ország női példaképeinek munkáját ismerték el. Ciprust Anna Christodoulou, Lettországot Aija Dundure, Szlovéniát Nataša Majcen, Olaszországot Mila Bukovcic, Litvániát Kristina Šiožienė, Portugáliát Vera Lima, Spanyolországot Gloria Molina Calvo, Romániát pedig Bencze Szilvia képviselte. A díjazottakat a vidéki közösségekben végzett példamutató munkájukért, a klímavédelemhez, a fenntartható fejlődéshez és a helyi közösségek megerősítéséhez való hozzájárulásukért ismerték el.

A kétnapos találkozó lehetőséget biztosított a partnerországok képviselőinek a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megismerésére és a nemzetközi együttműködés erősítésére. A program a természeti értékek védelmét, a helyi gazdaság fenntarthatóságát és a nők közösségi szerepvállalását kapcsolta össze, hozzájárulva a Village Verve projekt közös céljaihoz.

A Village Verve projektről

A Village Verve – „Women at the Forefront of Climate and Development” projekt a vidéki térségekben élő nők klímavédelmi és közösségfejlesztési szerepére irányítja a figyelmet. A projekt nemzetközi partnerség keretében támogatja a tapasztalatcserét, a helyi jó gyakorlatok megosztását és a nők klímavédelmi kezdeményezéseinek elismerését.

A rendezvény a Hargita Megye Tanácsa közreműködésével valósult meg. A projektet az Európai Unió a Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) program keretében támogatja.

Csíkszereda, 2026. október 20.

Civil Hargita néven új programot indít Hargita Megye Tanácsa

Dobos Melinda megyemenedzser kezdeményezésére Hargita Megye Tanácsa új programot indít a civil szervezetek fejlődésének és hosszú távú fenntartható működésének megsegítésére. Novemberben indul útjára a Civil Hargita elnevezésű képzéssorozat, amely a tervek szerint megyénk minden térségében ellátogat és a célközönsége a civil tevékenységet folytató szervezetek.

Az október 22-I tájékoztatón Dobos Melinda elmondta, Hargita Megye Tanácsa a vissza nem térítendő támogatási programok és a civil szervezetekkel közösen megvalósított partnerségi projektek révén eddig is fontos szerepet vállalt a civil szféra támogatásában. Az új kezdeményezés a támogatásokat kívánja kiegészíteni, hogy segítse az egyesületek hosszú távú, stabil és önálló működéséhez szükséges tudás elsajátítását.

A műhelymunkák nem titkolt szándéka ugyanakkor a civil szervezetek közötti kapcsolatépítés és ennek köszönhetően a tudás megosztása.

Az első alkalomra november 6-án Csíkszeredában kerül sor. Annak érdekében, hogy a képzés hatékony legyen 25-30 szervezettel számolnak a szervezők. Az esemény ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. A meghirdetése pedig jövő hét elejére várható. Az érdeklődők pedig Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán, a hargitamegye.ro weboldalon, valamint WhatsApp és Messenger csatornáira feliratkozva tájékozódhatnak.

A műhelyfoglalkozás középpontjában a pénzügyi források előteremtésének gyakorlati lehetőségei, a támogatási és pályázati lehetőségek feltérképezése, az adományozókkal és támogatókkal való kapcsolatok kiépítése, valamint a szervezeti erőforrások fenntartható kezelése áll.

A résztvevők szakemberek segítségével mérhetik fel saját szervezetük valós pénzügyi szükségleteit, és konkrét cselekvési tervet dolgozhatnak ki a stabilabb működés érdekében.

A megyemenedzser ugyanakkor kiemelte, nem egyszerűen különálló eseményeket szeretnének megszervezni, hanem egy olyan tanulási, együttműködési és fejlődési folyamatot kívánnak elindítani, amely hosszú távon is erősíti a Hargita megyei civil szervezeteket.

Mint ismert Hargita Megye Tanács minden évben meghirdeti civil szervezeteknek szóló pályázati kiírásait. Zonda Erika a Programok és projektek igazgatóságának vezetőjének beszámolója szerint az idei kiírásokra összesen 600 pályázat érkezett be, amelyből összesen 332 projekt kapott támogatást a 3,15 millió lejes keretösszegből. Ebből 78 kulturális pályázat nyert támogatást, amelyet a megyei tanács által fenntartott kulturális intézmények bonyolítanak le.

A most útjára indított kezdeményezés egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a civil szervezetek visszajelzései és tapasztalatai alapján a megyei tanács a jövőben még célzottabban segíthesse munkájukat.

A tervek szerint 2027-ben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson folytatják, ahol a kommunikáció, a szervezetfejlesztés és a Hargita megyei civil szervezetek közötti együttműködés erősítése kerül előtérbe. Maroshévízen pedig a civil szervezetek stabil működése és finanszírozása lesz a képzés központi témája.

Csíkszereda, 2026. október 22.

A decembertől életbe lépő egységes megyei rendszer célja a korábbi széttagolt működés felszámolása és az átállás során kiszámítható szolgáltatás bevezetése

Ahogyan korábban, a megyei hulladékgazdálkodás infrastruktúrájának kialakítása során szükséges volt több régi, nem EU-konform hulladéklerakó felszámolására, úgy most a gyűjtést, szállítást és kezelést kell átalakítani Hargita megyében és 21. századi elvárásoknak megfelelően.

Ennek érdekében decembertől egységes megyei keret váltja fel a korábbi széttagolt működést; az átállás feladata a kiszámítható szolgáltatás megteremtése és a felmerülő nehézségek közös rendezése.

Az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése európai uniós és országos előírásokon alapul, a következő időszak feladata a zökkenőmentes átállás biztosítása.

A 2026 decemberétől induló Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer az európai uniós kötelezettségvállalások és az országos jogszabályok teljesítését szolgálja. Az átalakítás célja, hogy a korábbi, településenként eltérő működést hosszútávon fenntartható, összehangolt szolgáltatás váltsa fel. Korábban a településeken különböző szolgáltatók végezték a hulladék elszállítását, eltérő szerződéses feltételek és díjszabások alapján. A következő időszak közös feladata az átállás segítése, a felmerülő kérdések tisztázása és a gyakorlati nehézségek rendezése.

Az átalakítás irányát az a követelmény határozza meg, hogy több hulladékot gyűjtsünk külön és hasznosítsunk újra, miközben kevesebb kerül a végleges lerakóba. A szerződéskötési kötelezettség nem Hargita Megye Tanácsának vagy a helyi önkormányzatoknak a döntése, hanem országos jogszabályi előírás. Az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 107. cikke (1) bekezdése értelmében, amennyiben a hulladékgazdálkodási szolgáltatás ellenértékét szolgáltatási díj formájában fizetik, a felhasználók kötelesek szerződést kötni azzal a szolgáltatóval, amelyet a hulladék elkülönített gyűjtésével és szállításával megbíztak.

A szolgáltatás igénybevételéhez tehát a lakosságnak szerződést kell kötnie a kijelölt szolgáltatóval.

A szerződéskötés megtagadása a 101/2006-os törvény 62. cikkének (5) bekezdése alapján 500 és 1000 lej közötti pénzbírsággal sújtható.

Azok esetében, akik nem kötnek szerződést, a helyi önkormányzat külön hulladékgazdálkodási illetéket állapít meg és szed be. Ennek összege akár a háromszorosa is lehet annak a díjnak, amelyet a szerződéssel rendelkező háztartások fizetnek.

A közüzemi szolgáltatásokat szabályozó hatóság (ANRSC) 97/2025-ös rendeletének 108. cikke értelmében azok a felhasználók, akik egyénileg veszik igénybe a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, de nem rendelkeznek a szolgáltatóval kötött szerződéssel, az önkormányzatnak kötelesek hulladékgazdálkodási illetéket fizetni. Az illetéket a helyi önkormányzati képviselő-testület állapítja meg és hagyja jóvá a 101/2006-os törvény 51. cikkének rendelkezései alapján.

Miért van szükség a hulladékgazdálkodási rendszer átszervezésére?

A hulladékgazdálkodásnak meg kell felelnie az európai uniós és országos előírásoknak, amelyek célja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított hulladék mennyiségének növelése, valamint a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.

Ahogyan korábban a megyei hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése szükségessé tette az európai uniós előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárását, úgy most a hulladék gyűjtésének, szállításának és kezelésének korszerűsítése vált szükségessé.

Az új rendszer célja, hogy ezek a tevékenységek egységes, megyei szinten összehangolt keretben működjenek, biztosítva a jogszabályi kötelezettségek teljesítését és a szolgáltatások ellenőrizhetőségét.

A hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése jogszabályi kötelezettség, amelynek eleget kell tenni.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026. október 21.