Egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul decembertől Hargita megyében

Az új hulladékgazdálkodási rendszer indulásával kapcsolatban az elmúlt időszakban leginkább a szolgáltatás díja, a más megyékhez viszonyított árkülönbségek és a szerződéskötés kötelezettsége váltott ki kérdéseket a lakosság körében. Ezért fontos tisztázni, mit fizetünk meg a hulladékszállítási díjban, miért különbözhet az ár más megyékétől, és miért szükséges szerződést kötni.

Az új rendszerben nem egyszerűen a ház elé kitett kuka kiürítését fizetjük. A díj tartalmazza a hulladék begyűjtését, szállítását, átrakását és kezelését, valamint a különböző hulladéktípusok (pl.: textil-, és a lakossági hulladékból származó veszélyes hulladék) elkülönített gyűjtését és kezelését is.

Ehhez járművekre, edényekre, átrakóállomásokra, válogatásra, komposztálásra és hulladékkezelő létesítményekre is szükség van. A rendszer tehát nem ér véget ott, hogy a elszállítják a hulladékot a háztartásoktól.

Az árban ennek a teljes rendszernek a működtetési költségei jelennek meg. Ide tartozik az eszközállomány fenntartása és pótlása, a számlázás és díjbeszedés, valamint az infrastruktúra használatának költsége is.

Ez utóbbi az úgynevezett haszonbérleti díj. Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató olyan megyei infrastruktúrát és eszközöket használ, amelyeket fenn kell tartani, idővel javítani és pótolni kell. Ennek a költsége is része a szolgáltatási díjnak. A haszonbérleti díj, az eszközállományhoz kapcsolódó költség, beruházási értékek amortizációs költsége, valamint a számlázás és díjbehajtás.

Miért kerül máshol kevesebbe?

Bíró Barna-Botond ugyanakkor hangsúlyozza, nem lehet két rendszert úgy összehasonlítani, hogy bizonyos elemeire világítunk rá, figyelmen kívül hagyva a térség adottságait, egyáltalán a rendszer teljes környezetét. Mint mondta, ilyen összehasonlítás történt a nyilvánosságban a nagyváradi rendszerrel, ahol úgy beszélnek a kertesházak díjairól, amelyek ugyan olcsóbbak a Hargita megyei díjaknál, hogy nem említik meg a tömbházlakások közötti eltéréseket, amelyek jóval drágább díjak a Hargita megyei rendszerben alkalmazandó díjakhoz képest (25,46 lej Nagyváradon, míg Hargita megyében 20,68 lej/fő/hónap), Nagyvárad 70 százaléka pedig tömbházlakó. Hozzátette, ezzel nem azt mondjuk, hogy, hogy a váradi rendszer jó vagy rossz, de az ilyen jellegű összehasonlítás leegyszerűsítő és erősen torzító, amelyből általános és konkrét elemzést nem lehet megállapítani a rendszer egészét nézve.

Az egyes megyék hulladékgazdálkodási díjait nem érdemes pusztán a végösszeg alapján összehasonlítani. A szolgáltatás megszervezése, finanszírozása, az alkalmazott gyűjtési rendszer, az infrastruktúra, az eszközállomány és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások köre megyénként eltérhet.

Ezért egy alacsonyabb vagy magasabb havidíj önmagában még nem mutatja meg, hogy ugyanazt a szolgáltatást kapják-e érte a lakosok. A korrekt összehasonlításhoz mindig azt is meg kell nézni, hogy pontosan mit tartalmaz az adott díj, és milyen rendszer működtetésének költségei vannak benne.

Miért javasolt szerződést kötni?

Az új rendszerben a szolgáltató közvetlenül a felhasználókkal áll szerződéses kapcsolatban. A szerződés alapján válik egyértelművé, hogy melyik háztartás hol veszi igénybe a szolgáltatást, milyen edényzet tartozik hozzá, és hogyan történik a számlázás.

A szerződéskötés nem egy plusz szolgáltatás megvásárlását jelenti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének rendezett keretét teremti meg.

A szerződéskötés tehát kötelező, a szemetet minden háztartástól kötelező begyűjteni és elszállítani és ennek költségei vannak. Abban az esetben, ha egy háztartás nem köt szerződést, a szemetet ugyanúgy elszállítják és majd a helyi önkormányzat hajtja be annak díját, akár háromszoros áron is.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az új rendszerrel járó változásokat csak világos és őszinte kommunikációval lehet elfogadtatni.

– Érthető, ha az emberek először azt nézik meg, mennyit kell fizetniük. Nekünk pedig kötelességünk megmutatni, hogy mi van az összeg mögött. Nem kérhetünk bizalmat magyarázat nélkül. Azt akarjuk, hogy az emberek ne csak a kötelezettségeiket ismerjék, hanem azt is pontosan tudják, milyen szolgáltatást kapnak a pénzükért, és mit kérhetnek számon a rendszeren

– mondta el a megyei tanács elnöke.

Hogyan alakulnak a díjak?

A fizetés módja és a szolgáltatás tartalma eltér a lakóhely típusától függően.

Tömbházas övezetben

a díjat a háztartásban élő személyek száma alapján számítják, miközben a maradvány-, szelektív és biohulladék gyűjtése közös gyűjtőpontokon történik. És az alapdíj tartalmazza a szelektív gyűjtéstét, kezelését és a bio konyhai hulladék gyűjtését és kezelését. Erre rájön a kommunális háztartási edényzet kezelési díja, lakosra visszaosztva, melyet ürítés szám alapján követnek.

Egyszemélyes háztartás esetén az alapdíj 20,68 lej, két személy esetén 44,79 lej, három személy esetén 65,33 lej míg négy személyes háztartás esetén 90,24 lej az alapdíj, ami tartalmazza a 21 százalékos áfát is.

Városi családi házaknál szintén a lakossági tarifa érvényes, a háztartásokhoz azonban egyedi gyűjtőedények kapcsolódnak, így az ürítések is nyomon követhetők.120 l gyűjtő edény maradvány kommunális hulladéknak, 25 l barna konyhai bio hulladéknak és 120 l zsák szelektíven gyűjtött hulladéknak.

Egy személyes házatartás 25,03 lej az alapdíj, két személy esetén 53,51 lej, három személy esetében 74,04 lej míg négy személy esetén 98,95 lej az alapdíj.

Vidéken minden háztartás 120 literes, RFID-azonosítóval ellátott fekete gyűjtöedényt kap, emellett a papír és karton, valamint a műanyag és fém szelektív gyűjtésére szolgáló zsákokat és 350 literes komposztálót biztosítanak. A komposztálás vidéken felértékelődik, mivel hozzájárul a hulladék csökkentéséhez. A cél ugyanis, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre és minél tobbet lehessen újrahasznosításra küldeni. A komposztálók használatával tehát csökkenteni lehet a 120 literes kukák tartalmát és ürítésszámát.

Egy személyes házatartásnál 20,95 lej az alapdíj, két személyes háztartásnál 45,33 lej, három személynél 63,63 lej, négy személy esetében pedig 85,75 lej az alapdíj.

A havidíj tartalmazza a 120 literes fekete kuka egyszeri ürítését, amennyiben további ürítésre lesz szükség egy hónapban az további 8,71 lejbe kerül.

A cél minden esetben ugyanaz, minél több hulladék kerüljön szelektív gyűjtésbe és hasznosításra, és minél kevesebb kerüljön a fekete kukába és végül a lerakóba.

– Egy új rendszer bevezetése mindig kérdésekkel és bizonytalansággal jár, különösen akkor, amikor a családok kiadásairól van szó. Nekünk az a feladatunk, hogy világosan elmondjuk, mi miért történik, és közben olyan rendszert működtessünk, amely hosszú távon tisztább településeket, kiszámíthatóbb szolgáltatást és rendezettebb hulladékgazdálkodást jelent Hargita megye számára. Ehhez kérjük a lakosság türelmét, együttműködödését és kölcsönös bizalmát

– fogalmazott Bíró Barna-Botond.

Az új rendszerrel kapcsolatos még több válasz az alábbi linken érhető el:

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-integralt-hulladekgazdalkodasi-rendszere/

Csíkszereda, 2026 október 2.