2025

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.

A lakosság türelmét kérik a felújítás időszaka alatt

Mint ismert, Csíkszereda több középületén elkezdték az energetikai felújításokat az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR). Ezen munkatelepek többsége a város sűrűn lakott központjaiban zajlik.

Az egyik legnagyobb munkálat a megyeháza épületének felújítása, ahol augusztusban kezdték el a látványosabb munkálatokat. Az épület szerkezetéből adódóan a travertin burkolat bontása nagy zajjal és törmelékkel jár.

A kivitelező az építkezési engedély értelmében végzi munkálatokat, mindennap egy órás ebédszünettel megszakítva.
Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

Jelenleg az ablakok eltávolítása, a tetőszerkezet javítása és a burkolólapok eltávolítása zajlik a Szabadság tér felöli részén.

Csíkszereda, 2025. szeptember 19.

Ideiglenes elkerülő úton biztosítják a forgalom áthaladását

Munkálatok kezdődtek a Bélbor irányába vezető, 174A megyei besorolású úton. A beruházás részeként két új átkelőt kell építeni a jelenlegi, műszakilag elavult szerkezetek helyébe.

A munkálatokat a Hargita Útkezelő Vállalat végzi Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből finanszírozott nyári útkarbantartási programjából.

A kivitelezés várható időtartama 4 hét. Ez idő alatt a forgalmat Maroshévíz és Bélbor között ideiglenesen egy, a munkálatok közelében kialakított kerülőútra terelik.

A járművezetőktől fokozott figyelmet kérnek a térségben, valamint figyeljék az ideiglenes közlekedési jelzéseket és a munkaterületen dolgozók utasításait.

Csíkszereda, 2025. szeptember 18.

GRACING, a Hargita Megyei Kulturális Központ és partnerei által fejlesztett projekt a „2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj” nyertesei között

A „Zöld készségek, gamifikáció és interkulturális kommunikáció az örökségvédelmi projektekben” című, GRACING rövidítéssel ismert felnőttoktatási projektet az Európai Bizottság támogatott az Erasmus+ programon keresztül. A projektet Hargita megye Tanácsa által fenntartott Hargita Megyei Kulturális Központ dolgozta ki szoros együttműködésben a Spektrum Oktatási Központ Alapítvánnyal és a hollandiai 8D Games céggel.

A kezdeményezés célja az volt, hogy fejlessze a romániai és hollandiai vidéki örökségvédelemben dolgozó szakemberek kompetenciáit, és támogassa őket a 21. század kihívásaihoz való alkalmazkodásban. Ezek közé a kihívások közé tartozik többek között az interkulturális és generációk közötti kommunikáció, a gamifikáció – játékos tanulás és készségfejlesztés –, a közös alkotás, a digitális készségek, valamint a helyi örökség azonosítása és bemutatása.

– A projekt során új utakat kerestünk a kultúra, a helyi turizmus és az oktatás területén dolgozó szakemberek számára, hogy korszerű módon mutathassák be közönségüknek gazdag kulturális örökségünket. Öröm számunkra, hogy a gamifikáció, a kreativitás és a digitalizáció módszertanának segítségével hasznos tudást és eredményeket hoztunk a megye kulturális életébe. Nagyon pozitív élmény volt megismerni a holland jó gyakorlatokat, valamint együttműködni és közösen tervezni a Spektrum Oktatási Központtal. Az elnyert elismerés megerősít minket abban, hogy jó munkát végeztünk. Köszönet illeti a települési csapatokat, amelyek bíztak bennünk, és partnereink voltak az ismeretlenben

– mondta Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője.

A projekt eredményeként háromnyelvű online anyag készült, amely elérhető a projekt honlapján. A program során több olyan tevékenységet szerveztek, amelyek a felnőttek – különösen az angol nyelvi – kompetenciáinak fejlesztését szolgálták, kulturális intézményekben tett tanulmányutakkal és közösségi programokon való részvétellel.

2024-ben öt Hargita megyei községben valósultak meg pilot projektek, amelyek a szakemberek számára új tanulási lehetőségeket és perspektívákat kínáltak. A települések a fenntarthatóság, az interkulturális kommunikáció, a generációk közötti kapcsolatok, a gamifikáció, a közös alkotás és a digitális készségek mentén dolgoztak ki programokat.

A részt vevő községek és projektjeik:

• Csíkszentgyörgy – Gál Sándor tábornok nyomában / Gál Sándor emlékház
• Csíkszentdomokos – Non Recuso Laborem – Márton Áron püspök élete
• Gyergyóremete – Élet a gyergyóremetei tájházban
• Gyimesközéplok – „Csángórózsa” kártyajáték és puzzle
• Szépvíz – „A tej útja” – helytörténeti kerékpártúra

A programban elkészült egy jó gyakorlatok gyűjteménye, valamint egy útmutató felnőttoktatók számára, amely bemutatja, hogyan építhető be a gamifikáció a mindennapi oktatási munkába.

A napokban hirdették ki a 2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj nyerteseit – ez az Európai Bizottság 2021-ben indított kezdeményezése, amely kezdetben az iskolai oktatásra fókuszált, de ettől az évtől a felnőttoktatás területét is magában foglalta.

A 31 ország 117 kezdeményezése közül a Hargita Megyei Kulturális Központ projektje is bekerült a három romániai nyertes közé.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a kulturális központ eredményének, hangsúlyozva a kulturális szereplők szakmai kompetenciáinak fejlesztését, amely hozzájárul a helyi természeti és kulturális örökség megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Mint mondta, a nehéz pénzügyi helyzetben a kultúra és az ehhez hasonló népszerű programok továbbra is prioritás marad, és támogatni fogjuk a kulturális programokat.

További információk a 2025-ös kiadásról itt találhatók. A jó gyakorlatok bemutatására 2025. december 8–9-én kerül sor Brüsszelben és online.

Csíkszereda, 2025. szeptember 17.

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.

A lakosság türelmét kérik a felújítás időszaka alatt

Mint ismert, Csíkszereda több középületén elkezdték az energetikai felújításokat az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR). Ezen munkatelepek többsége a város sűrűn lakott központjaiban zajlik.

Az egyik legnagyobb munkálat a megyeháza épületének felújítása, ahol augusztusban kezdték el a látványosabb munkálatokat. Az épület szerkezetéből adódóan a travertin burkolat bontása nagy zajjal és törmelékkel jár.

A kivitelező az építkezési engedély értelmében végzi munkálatokat, mindennap egy órás ebédszünettel megszakítva.
Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

Jelenleg az ablakok eltávolítása, a tetőszerkezet javítása és a burkolólapok eltávolítása zajlik a Szabadság tér felöli részén.

Csíkszereda, 2025. szeptember 19.

Ideiglenes elkerülő úton biztosítják a forgalom áthaladását

Munkálatok kezdődtek a Bélbor irányába vezető, 174A megyei besorolású úton. A beruházás részeként két új átkelőt kell építeni a jelenlegi, műszakilag elavult szerkezetek helyébe.

A munkálatokat a Hargita Útkezelő Vállalat végzi Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből finanszírozott nyári útkarbantartási programjából.

A kivitelezés várható időtartama 4 hét. Ez idő alatt a forgalmat Maroshévíz és Bélbor között ideiglenesen egy, a munkálatok közelében kialakított kerülőútra terelik.

A járművezetőktől fokozott figyelmet kérnek a térségben, valamint figyeljék az ideiglenes közlekedési jelzéseket és a munkaterületen dolgozók utasításait.

Csíkszereda, 2025. szeptember 18.

GRACING, a Hargita Megyei Kulturális Központ és partnerei által fejlesztett projekt a „2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj” nyertesei között

A „Zöld készségek, gamifikáció és interkulturális kommunikáció az örökségvédelmi projektekben” című, GRACING rövidítéssel ismert felnőttoktatási projektet az Európai Bizottság támogatott az Erasmus+ programon keresztül. A projektet Hargita megye Tanácsa által fenntartott Hargita Megyei Kulturális Központ dolgozta ki szoros együttműködésben a Spektrum Oktatási Központ Alapítvánnyal és a hollandiai 8D Games céggel.

A kezdeményezés célja az volt, hogy fejlessze a romániai és hollandiai vidéki örökségvédelemben dolgozó szakemberek kompetenciáit, és támogassa őket a 21. század kihívásaihoz való alkalmazkodásban. Ezek közé a kihívások közé tartozik többek között az interkulturális és generációk közötti kommunikáció, a gamifikáció – játékos tanulás és készségfejlesztés –, a közös alkotás, a digitális készségek, valamint a helyi örökség azonosítása és bemutatása.

– A projekt során új utakat kerestünk a kultúra, a helyi turizmus és az oktatás területén dolgozó szakemberek számára, hogy korszerű módon mutathassák be közönségüknek gazdag kulturális örökségünket. Öröm számunkra, hogy a gamifikáció, a kreativitás és a digitalizáció módszertanának segítségével hasznos tudást és eredményeket hoztunk a megye kulturális életébe. Nagyon pozitív élmény volt megismerni a holland jó gyakorlatokat, valamint együttműködni és közösen tervezni a Spektrum Oktatási Központtal. Az elnyert elismerés megerősít minket abban, hogy jó munkát végeztünk. Köszönet illeti a települési csapatokat, amelyek bíztak bennünk, és partnereink voltak az ismeretlenben

– mondta Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője.

A projekt eredményeként háromnyelvű online anyag készült, amely elérhető a projekt honlapján. A program során több olyan tevékenységet szerveztek, amelyek a felnőttek – különösen az angol nyelvi – kompetenciáinak fejlesztését szolgálták, kulturális intézményekben tett tanulmányutakkal és közösségi programokon való részvétellel.

2024-ben öt Hargita megyei községben valósultak meg pilot projektek, amelyek a szakemberek számára új tanulási lehetőségeket és perspektívákat kínáltak. A települések a fenntarthatóság, az interkulturális kommunikáció, a generációk közötti kapcsolatok, a gamifikáció, a közös alkotás és a digitális készségek mentén dolgoztak ki programokat.

A részt vevő községek és projektjeik:

• Csíkszentgyörgy – Gál Sándor tábornok nyomában / Gál Sándor emlékház
• Csíkszentdomokos – Non Recuso Laborem – Márton Áron püspök élete
• Gyergyóremete – Élet a gyergyóremetei tájházban
• Gyimesközéplok – „Csángórózsa” kártyajáték és puzzle
• Szépvíz – „A tej útja” – helytörténeti kerékpártúra

A programban elkészült egy jó gyakorlatok gyűjteménye, valamint egy útmutató felnőttoktatók számára, amely bemutatja, hogyan építhető be a gamifikáció a mindennapi oktatási munkába.

A napokban hirdették ki a 2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj nyerteseit – ez az Európai Bizottság 2021-ben indított kezdeményezése, amely kezdetben az iskolai oktatásra fókuszált, de ettől az évtől a felnőttoktatás területét is magában foglalta.

A 31 ország 117 kezdeményezése közül a Hargita Megyei Kulturális Központ projektje is bekerült a három romániai nyertes közé.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a kulturális központ eredményének, hangsúlyozva a kulturális szereplők szakmai kompetenciáinak fejlesztését, amely hozzájárul a helyi természeti és kulturális örökség megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Mint mondta, a nehéz pénzügyi helyzetben a kultúra és az ehhez hasonló népszerű programok továbbra is prioritás marad, és támogatni fogjuk a kulturális programokat.

További információk a 2025-ös kiadásról itt találhatók. A jó gyakorlatok bemutatására 2025. december 8–9-én kerül sor Brüsszelben és online.

Csíkszereda, 2025. szeptember 17.

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.

A lakosság türelmét kérik a felújítás időszaka alatt

Mint ismert, Csíkszereda több középületén elkezdték az energetikai felújításokat az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR). Ezen munkatelepek többsége a város sűrűn lakott központjaiban zajlik.

Az egyik legnagyobb munkálat a megyeháza épületének felújítása, ahol augusztusban kezdték el a látványosabb munkálatokat. Az épület szerkezetéből adódóan a travertin burkolat bontása nagy zajjal és törmelékkel jár.

A kivitelező az építkezési engedély értelmében végzi munkálatokat, mindennap egy órás ebédszünettel megszakítva.
Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

Jelenleg az ablakok eltávolítása, a tetőszerkezet javítása és a burkolólapok eltávolítása zajlik a Szabadság tér felöli részén.

Csíkszereda, 2025. szeptember 19.

Ideiglenes elkerülő úton biztosítják a forgalom áthaladását

Munkálatok kezdődtek a Bélbor irányába vezető, 174A megyei besorolású úton. A beruházás részeként két új átkelőt kell építeni a jelenlegi, műszakilag elavult szerkezetek helyébe.

A munkálatokat a Hargita Útkezelő Vállalat végzi Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből finanszírozott nyári útkarbantartási programjából.

A kivitelezés várható időtartama 4 hét. Ez idő alatt a forgalmat Maroshévíz és Bélbor között ideiglenesen egy, a munkálatok közelében kialakított kerülőútra terelik.

A járművezetőktől fokozott figyelmet kérnek a térségben, valamint figyeljék az ideiglenes közlekedési jelzéseket és a munkaterületen dolgozók utasításait.

Csíkszereda, 2025. szeptember 18.

GRACING, a Hargita Megyei Kulturális Központ és partnerei által fejlesztett projekt a „2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj” nyertesei között

A „Zöld készségek, gamifikáció és interkulturális kommunikáció az örökségvédelmi projektekben” című, GRACING rövidítéssel ismert felnőttoktatási projektet az Európai Bizottság támogatott az Erasmus+ programon keresztül. A projektet Hargita megye Tanácsa által fenntartott Hargita Megyei Kulturális Központ dolgozta ki szoros együttműködésben a Spektrum Oktatási Központ Alapítvánnyal és a hollandiai 8D Games céggel.

A kezdeményezés célja az volt, hogy fejlessze a romániai és hollandiai vidéki örökségvédelemben dolgozó szakemberek kompetenciáit, és támogassa őket a 21. század kihívásaihoz való alkalmazkodásban. Ezek közé a kihívások közé tartozik többek között az interkulturális és generációk közötti kommunikáció, a gamifikáció – játékos tanulás és készségfejlesztés –, a közös alkotás, a digitális készségek, valamint a helyi örökség azonosítása és bemutatása.

– A projekt során új utakat kerestünk a kultúra, a helyi turizmus és az oktatás területén dolgozó szakemberek számára, hogy korszerű módon mutathassák be közönségüknek gazdag kulturális örökségünket. Öröm számunkra, hogy a gamifikáció, a kreativitás és a digitalizáció módszertanának segítségével hasznos tudást és eredményeket hoztunk a megye kulturális életébe. Nagyon pozitív élmény volt megismerni a holland jó gyakorlatokat, valamint együttműködni és közösen tervezni a Spektrum Oktatási Központtal. Az elnyert elismerés megerősít minket abban, hogy jó munkát végeztünk. Köszönet illeti a települési csapatokat, amelyek bíztak bennünk, és partnereink voltak az ismeretlenben

– mondta Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője.

A projekt eredményeként háromnyelvű online anyag készült, amely elérhető a projekt honlapján. A program során több olyan tevékenységet szerveztek, amelyek a felnőttek – különösen az angol nyelvi – kompetenciáinak fejlesztését szolgálták, kulturális intézményekben tett tanulmányutakkal és közösségi programokon való részvétellel.

2024-ben öt Hargita megyei községben valósultak meg pilot projektek, amelyek a szakemberek számára új tanulási lehetőségeket és perspektívákat kínáltak. A települések a fenntarthatóság, az interkulturális kommunikáció, a generációk közötti kapcsolatok, a gamifikáció, a közös alkotás és a digitális készségek mentén dolgoztak ki programokat.

A részt vevő községek és projektjeik:

• Csíkszentgyörgy – Gál Sándor tábornok nyomában / Gál Sándor emlékház
• Csíkszentdomokos – Non Recuso Laborem – Márton Áron püspök élete
• Gyergyóremete – Élet a gyergyóremetei tájházban
• Gyimesközéplok – „Csángórózsa” kártyajáték és puzzle
• Szépvíz – „A tej útja” – helytörténeti kerékpártúra

A programban elkészült egy jó gyakorlatok gyűjteménye, valamint egy útmutató felnőttoktatók számára, amely bemutatja, hogyan építhető be a gamifikáció a mindennapi oktatási munkába.

A napokban hirdették ki a 2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj nyerteseit – ez az Európai Bizottság 2021-ben indított kezdeményezése, amely kezdetben az iskolai oktatásra fókuszált, de ettől az évtől a felnőttoktatás területét is magában foglalta.

A 31 ország 117 kezdeményezése közül a Hargita Megyei Kulturális Központ projektje is bekerült a három romániai nyertes közé.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a kulturális központ eredményének, hangsúlyozva a kulturális szereplők szakmai kompetenciáinak fejlesztését, amely hozzájárul a helyi természeti és kulturális örökség megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Mint mondta, a nehéz pénzügyi helyzetben a kultúra és az ehhez hasonló népszerű programok továbbra is prioritás marad, és támogatni fogjuk a kulturális programokat.

További információk a 2025-ös kiadásról itt találhatók. A jó gyakorlatok bemutatására 2025. december 8–9-én kerül sor Brüsszelben és online.

Csíkszereda, 2025. szeptember 17.

Forrás: Hargita Népe

Szemét vagy másodnyersanyag? Miért fontos a szelektív gyűjtés?

Amikor szemétről beszélünk, legtöbben arra gondolunk, ami már teljesen haszontalan, amit a kukába dobunk, és onnantól kezdve a szeméttelepen végzi, föld alá kerül, és soha többé nem lesz belőle semmi. Pedig van különbség szemét és másodnyersanyag között!
A szemét az, ami valóban nem hasznosítható újra. A má­sodnyersanyag viszont kincs: ez az, amit újra fel lehet dolgozni, és ismét ér­tékes alapanyaggá válhat. Gondoljunk csak a papírra, a különböző műanyagokra (LDPE, HDPE, polipropilén), a tetrapak dobozokra vagy a fémre. Ezeket, ha sze­lektíven gyűjtjük, külön­válogatjuk, akkor újra gyá­rakba kerülhetnek, és belőlük készülhet újra csoma­go­ló­anyag, ruhadarab vagy akár autóipari műanyag alkatrész. Ez a körforgás a körkörös gazdaság lényege.

Miért fontos a különválogatás?

A szelektív gyűjtés nem csak környezetvédelmi szem­pont­ból előnyös. Ha a lakos­ság tisztán és pontosan szét­vá­logatja a hulladékot, akkor az értékesebb alap­anyagként kerül vissza a rendszerbe, és mind a környezet, mind a pénztárcánk jól jár vele. Ugyanis így kevesebb hulladék kerül a lerakókba, ami költséges, és így a szolgáltatási díjakat is ala­csonyabban lehet tartani. A papír és a karton például akkor hasznosítható a legjobban, ha nem keveredik műanyaggal vagy fémmel. Az üveget min­denképp külön gyűjtsük, mert egyrészt veszélyes a vá­logatóknak, másrészt a tisz­tasága kulcsfontosságú az újra­hasznosításban.

És mi legyen a konyhai hulladékkal?

Sokan elfelejtik, de a háztartási hulladék egyik legnagyobb ré­szét a biológiailag lebomló anyagok adják: konyhai maradékok, zöldség- és gyü­mölcshéjak, fűnyesedék. Ezek nem a szeméttelepre valók! Külön gyűjtve kom­posz­tálásra kerülhetnek, ahol talajjavító anyag készül belőlük. Ez a komposzt nem­csak a kiskertekben, ha­nem a mezőgazdaságban is értékes, hiszen növeli a talaj széntartalmát és javítja a minőségét. Ahol van lehetőség, minden háztartásban ér­demes különválasztani az ételmaradékot és a zöld­hulladékot. A városokban pedig a szolgáltató elszállítja ezt a típusú hulladékot is.

Együtt mindenkinek jobb!

A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem csak egy „zöld hobbi”, hanem olyan szokás, amely egyszerre tesz jót a környezetnek, a gazdaságnak és nekünk, fogyasztóknak is. Ha tisztán, pontosan válogatunk, akkor abból újra érték születik – és egy kicsivel mindannyian hozzájárulunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb világban él­jünk, nem beszélve arról, hogy ezáltal a pénztárcánkban is több pénz marad…

Lezárult a CIBioGo – Közösségi részvétel a biodiverzitás irányításában (Citizen Participation in Biodiversity Governance – CIBioGo) Interreg Europe projekt kapacitásfejlesztési szakasza. A három részből álló eseménysorozat utolsó állomását szeptember 16-án tartották a Gyilkostón.

A projekt 2023-ban indult, és az azt követő időszakban félévente találkoztak a projekt helyi érintettjei és több tanulmányutat szerveztek a partner régiókba, amelyek során a Nagyhagymás térség érintett szakemberei közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat nemzetközi jó gyakorlatokról. A külföldi programokon gyűjtött ismereteket a résztvevők hazatérve kapacitásfejlesztési események keretében ismertették a helyi közösség és a szakmai partnerek képviselőivel.

A Gyilkostónál megtartott harmadik, egyben utolsó kapacitásfejlesztési eseményen az olaszországi Potenza és a spanyolországi Valencia jó gyakorlatait elemezték, majd közösen vizsgálták, miként építhetők be ezek vagy azok egyes elemei a projekt stratégiai dokumentumába, a Nagyhagymás térség Mestertervébe.

A program tereplátogatással folytatódott a Mária-kő környékére. A résztvevők a helyszínen értékelhették, hogy a bemutatott jó gyakorlatok és fejlesztési elképzelések mennyiben alkalmazhatók a térség természeti adottságai között. A terepi szemle lehetőséget adott arra, hogy a stratégiai tervezést közvetlen, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítsák.

A kapacitásfejlesztési eseménysorozat lezárását követően a projekt következő szakasza a Mesterterv felülvizsgálata és továbbfejlesztése lesz, immár a nemzetközi jó gyakorlatok és a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok beépítésével.

A CIBioGo projekt központi eleme a közösségi részvétel erősítése a biodiverzitás irányításában, amely biztosítja, hogy a helyi közösségek és érintettek aktív szerepet vállaljanak a természeti értékek megőrzésében és a fenntartható fejlesztés alakításában.

A CIBioGo projektet a Hargita Megye Tanácsa valósítja meg hat európai uniós régiót képviselő partnerintézménnyel közösen. A 2026 februárjáig tartó kezdeményezés célja a régiós fejlesztéspolitikai eszközök javítása strukturált részvételi módszerek bevezetésével a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások kezelésében. A projekt különös figyelmet fordít a Nagyhagymás régióra, ahol a helyi közösségek és érintettek bevonásával a térség fenntartható fejlődését és természeti értékeinek megőrzését szolgáló Mesterterv kidolgozása és továbbfejlesztése zajlik.

Csíkszereda, 2025. szeptember 23.

A lakosság türelmét kérik a felújítás időszaka alatt

Mint ismert, Csíkszereda több középületén elkezdték az energetikai felújításokat az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR). Ezen munkatelepek többsége a város sűrűn lakott központjaiban zajlik.

Az egyik legnagyobb munkálat a megyeháza épületének felújítása, ahol augusztusban kezdték el a látványosabb munkálatokat. Az épület szerkezetéből adódóan a travertin burkolat bontása nagy zajjal és törmelékkel jár.

A kivitelező az építkezési engedély értelmében végzi munkálatokat, mindennap egy órás ebédszünettel megszakítva.
Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

Jelenleg az ablakok eltávolítása, a tetőszerkezet javítása és a burkolólapok eltávolítása zajlik a Szabadság tér felöli részén.

Csíkszereda, 2025. szeptember 19.

Ideiglenes elkerülő úton biztosítják a forgalom áthaladását

Munkálatok kezdődtek a Bélbor irányába vezető, 174A megyei besorolású úton. A beruházás részeként két új átkelőt kell építeni a jelenlegi, műszakilag elavult szerkezetek helyébe.

A munkálatokat a Hargita Útkezelő Vállalat végzi Hargita Megye Tanácsának költségvetéséből finanszírozott nyári útkarbantartási programjából.

A kivitelezés várható időtartama 4 hét. Ez idő alatt a forgalmat Maroshévíz és Bélbor között ideiglenesen egy, a munkálatok közelében kialakított kerülőútra terelik.

A járművezetőktől fokozott figyelmet kérnek a térségben, valamint figyeljék az ideiglenes közlekedési jelzéseket és a munkaterületen dolgozók utasításait.

Csíkszereda, 2025. szeptember 18.

GRACING, a Hargita Megyei Kulturális Központ és partnerei által fejlesztett projekt a „2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj” nyertesei között

A „Zöld készségek, gamifikáció és interkulturális kommunikáció az örökségvédelmi projektekben” című, GRACING rövidítéssel ismert felnőttoktatási projektet az Európai Bizottság támogatott az Erasmus+ programon keresztül. A projektet Hargita megye Tanácsa által fenntartott Hargita Megyei Kulturális Központ dolgozta ki szoros együttműködésben a Spektrum Oktatási Központ Alapítvánnyal és a hollandiai 8D Games céggel.

A kezdeményezés célja az volt, hogy fejlessze a romániai és hollandiai vidéki örökségvédelemben dolgozó szakemberek kompetenciáit, és támogassa őket a 21. század kihívásaihoz való alkalmazkodásban. Ezek közé a kihívások közé tartozik többek között az interkulturális és generációk közötti kommunikáció, a gamifikáció – játékos tanulás és készségfejlesztés –, a közös alkotás, a digitális készségek, valamint a helyi örökség azonosítása és bemutatása.

– A projekt során új utakat kerestünk a kultúra, a helyi turizmus és az oktatás területén dolgozó szakemberek számára, hogy korszerű módon mutathassák be közönségüknek gazdag kulturális örökségünket. Öröm számunkra, hogy a gamifikáció, a kreativitás és a digitalizáció módszertanának segítségével hasznos tudást és eredményeket hoztunk a megye kulturális életébe. Nagyon pozitív élmény volt megismerni a holland jó gyakorlatokat, valamint együttműködni és közösen tervezni a Spektrum Oktatási Központtal. Az elnyert elismerés megerősít minket abban, hogy jó munkát végeztünk. Köszönet illeti a települési csapatokat, amelyek bíztak bennünk, és partnereink voltak az ismeretlenben

– mondta Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője.

A projekt eredményeként háromnyelvű online anyag készült, amely elérhető a projekt honlapján. A program során több olyan tevékenységet szerveztek, amelyek a felnőttek – különösen az angol nyelvi – kompetenciáinak fejlesztését szolgálták, kulturális intézményekben tett tanulmányutakkal és közösségi programokon való részvétellel.

2024-ben öt Hargita megyei községben valósultak meg pilot projektek, amelyek a szakemberek számára új tanulási lehetőségeket és perspektívákat kínáltak. A települések a fenntarthatóság, az interkulturális kommunikáció, a generációk közötti kapcsolatok, a gamifikáció, a közös alkotás és a digitális készségek mentén dolgoztak ki programokat.

A részt vevő községek és projektjeik:

• Csíkszentgyörgy – Gál Sándor tábornok nyomában / Gál Sándor emlékház
• Csíkszentdomokos – Non Recuso Laborem – Márton Áron püspök élete
• Gyergyóremete – Élet a gyergyóremetei tájházban
• Gyimesközéplok – „Csángórózsa” kártyajáték és puzzle
• Szépvíz – „A tej útja” – helytörténeti kerékpártúra

A programban elkészült egy jó gyakorlatok gyűjteménye, valamint egy útmutató felnőttoktatók számára, amely bemutatja, hogyan építhető be a gamifikáció a mindennapi oktatási munkába.

A napokban hirdették ki a 2025-ös Európai Innovatív Oktatási Díj nyerteseit – ez az Európai Bizottság 2021-ben indított kezdeményezése, amely kezdetben az iskolai oktatásra fókuszált, de ettől az évtől a felnőttoktatás területét is magában foglalta.

A 31 ország 117 kezdeményezése közül a Hargita Megyei Kulturális Központ projektje is bekerült a három romániai nyertes közé.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a kulturális központ eredményének, hangsúlyozva a kulturális szereplők szakmai kompetenciáinak fejlesztését, amely hozzájárul a helyi természeti és kulturális örökség megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Mint mondta, a nehéz pénzügyi helyzetben a kultúra és az ehhez hasonló népszerű programok továbbra is prioritás marad, és támogatni fogjuk a kulturális programokat.

További információk a 2025-ös kiadásról itt találhatók. A jó gyakorlatok bemutatására 2025. december 8–9-én kerül sor Brüsszelben és online.

Csíkszereda, 2025. szeptember 17.