Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus"

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van"

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást"

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos" igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link

Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus"

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van"

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást"

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos" igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link

Közös jövő a mezőgazdaságban: összefogás helyi, térségi és uniós szinten

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének koordinálásában tartottak tematikus szemináriumot június 10-én, kedden Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

A „CAPambition – Tájékoztató intézkedések egy fenntartható jövőért a mezőgazdaságban, fókuszban a fiatalokkal és az élelmiszerbiztonsággal" című projekt keretében szervezett eseményen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és az Európai Parlamenti képviselők is részt vettek.

A szakmai esemény középpontjában a fiatal gazdálkodók szerepvállalása, a generációváltás támogatása, a rövid élelmiszerláncok erősítése és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője állt.
A program sajtótájékoztatóval indult, amelyen felszólalt Vincze Loránt és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Bartis Szidónia projektmenedzser, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program vezetője, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is.

A felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fenntartható jövő és a versenyképes mezőgazdaság kulcsa a fiatal generáció megerősítése, valamint a termelők közötti együttműködések és uniós párbeszéd erősítése.
A szeminárium négy szakmai panelbeszélgetésből állt, amelyekben a gazdák mindennapi kihívásaitól kezdve a szakpolitikai döntések hatásain át a fiatal generációk támogatásáig számos aktuális téma került terítékre.

A beszélgetések első részében érdekképviseleti szervezetek – köztük a Copa-Cogeca képviseletében Patrick Pagani, valamint Endrődi György (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Cseh Tibor András (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) és Becze István (Székely Gazdaszervezetek Egyesülete) – vitatták meg, hogyan tudják a jelenlegi Közös Agrárpolitikai kereteken belül érvényesíteni a gazdák érdekeit.
Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerbiztonság az európai biztonság része, a gazdák helyzete pedig csak erős, összehangolt érdekképviseleti munkával védhető meg. Szó esett a támogatások realitásáról, a kétpilléres Közös Agrárpolitika jövőjéről, valamint a szövetkezeti modellek megerősítéséről is.

Ezt követte a fiatal gazdák helyzetével foglalkozó szakasz, ahol az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága ismertette a Bizottság nézőpontját és a tagállami Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervek lehetőségeit. A panelbeszélgetés során külön hangsúlyt kapott a földhöz jutás nehézsége, a jövedelmezőség kérdése és a fiatal gazdák számára kínált ösztönzők hatékonysága.

A harmadik panelben a helyi termékek és rövid élelmiszerláncok szerepe került napirendre. A beszélgetés során elhangzott, hogy a helyi termelés és közvetlen értékesítés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Példákon keresztül mutatták be, hogyan tudnak a közösségek a helyi termelők mellé állni és ezzel növelni az ellátásbiztonságot, csökkenteni az ökológiai lábnyomot.

A záró panel a fiatal termelők gyakorlati tapasztalataira épült, ahol fiatal gazdálkodók beszéltek a klímaváltozás hatásairól, a diverzifikáció szükségességéről, a technológiai újításokról és az adminisztrációs akadályok leküzdéséről. Felmerült az is, hogy a változó időjárási viszonyok mellett a termelőknek egyre nehezebb előre tervezniük – ezért szükség van az állami és uniós kármegelőzési és kompenzációs rendszerek rugalmasabbá tételére. Erre megoldás lehet a több lábon állás, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok, valamint a szaktanácsadás fejlesztése.

A rendezvényt Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője zárta, kiemelve annak fontosságát, hogy a fiatalokat a saját szülőföldjükön tudjuk támogatni, hiszen a vidéki térségek jövője azon múlik, hogy helyben rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő, és a fiatalok merjenek hosszú távon a mezőgazdaságban vállalkozni. Hangsúlyozta, hogy mindehhez a magyar, román és uniós szintű érdekképviseletre is szükség van, felhívva a figyelmet arra, hogy időben és összehangoltan kell megfogalmazni közös elvárásainkat a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.

A szeminárium végkifejlete az volt, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a fiatal gazdák támogatása nemcsak tagállami, hanem uniós érdek is. A résztvevők megerősítették, hogy szükség van olyan KAP-politikára, amely reagál a valós termelői igényekre, és stabil jövőképet nyújt a vidéki közösségeknek.

Csíkszereda, 2025. június 11.

Közös jövő a mezőgazdaságban: összefogás helyi, térségi és uniós szinten

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének koordinálásában tartottak tematikus szemináriumot június 10-én, kedden Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

A „CAPambition – Tájékoztató intézkedések egy fenntartható jövőért a mezőgazdaságban, fókuszban a fiatalokkal és az élelmiszerbiztonsággal" című projekt keretében szervezett eseményen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és az Európai Parlamenti képviselők is részt vettek.

A szakmai esemény középpontjában a fiatal gazdálkodók szerepvállalása, a generációváltás támogatása, a rövid élelmiszerláncok erősítése és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője állt.
A program sajtótájékoztatóval indult, amelyen felszólalt Vincze Loránt és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Bartis Szidónia projektmenedzser, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program vezetője, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is.

A felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fenntartható jövő és a versenyképes mezőgazdaság kulcsa a fiatal generáció megerősítése, valamint a termelők közötti együttműködések és uniós párbeszéd erősítése.
A szeminárium négy szakmai panelbeszélgetésből állt, amelyekben a gazdák mindennapi kihívásaitól kezdve a szakpolitikai döntések hatásain át a fiatal generációk támogatásáig számos aktuális téma került terítékre.

A beszélgetések első részében érdekképviseleti szervezetek – köztük a Copa-Cogeca képviseletében Patrick Pagani, valamint Endrődi György (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Cseh Tibor András (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) és Becze István (Székely Gazdaszervezetek Egyesülete) – vitatták meg, hogyan tudják a jelenlegi Közös Agrárpolitikai kereteken belül érvényesíteni a gazdák érdekeit.
Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerbiztonság az európai biztonság része, a gazdák helyzete pedig csak erős, összehangolt érdekképviseleti munkával védhető meg. Szó esett a támogatások realitásáról, a kétpilléres Közös Agrárpolitika jövőjéről, valamint a szövetkezeti modellek megerősítéséről is.

Ezt követte a fiatal gazdák helyzetével foglalkozó szakasz, ahol az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága ismertette a Bizottság nézőpontját és a tagállami Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervek lehetőségeit. A panelbeszélgetés során külön hangsúlyt kapott a földhöz jutás nehézsége, a jövedelmezőség kérdése és a fiatal gazdák számára kínált ösztönzők hatékonysága.

A harmadik panelben a helyi termékek és rövid élelmiszerláncok szerepe került napirendre. A beszélgetés során elhangzott, hogy a helyi termelés és közvetlen értékesítés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Példákon keresztül mutatták be, hogyan tudnak a közösségek a helyi termelők mellé állni és ezzel növelni az ellátásbiztonságot, csökkenteni az ökológiai lábnyomot.

A záró panel a fiatal termelők gyakorlati tapasztalataira épült, ahol fiatal gazdálkodók beszéltek a klímaváltozás hatásairól, a diverzifikáció szükségességéről, a technológiai újításokról és az adminisztrációs akadályok leküzdéséről. Felmerült az is, hogy a változó időjárási viszonyok mellett a termelőknek egyre nehezebb előre tervezniük – ezért szükség van az állami és uniós kármegelőzési és kompenzációs rendszerek rugalmasabbá tételére. Erre megoldás lehet a több lábon állás, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok, valamint a szaktanácsadás fejlesztése.

A rendezvényt Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője zárta, kiemelve annak fontosságát, hogy a fiatalokat a saját szülőföldjükön tudjuk támogatni, hiszen a vidéki térségek jövője azon múlik, hogy helyben rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő, és a fiatalok merjenek hosszú távon a mezőgazdaságban vállalkozni. Hangsúlyozta, hogy mindehhez a magyar, román és uniós szintű érdekképviseletre is szükség van, felhívva a figyelmet arra, hogy időben és összehangoltan kell megfogalmazni közös elvárásainkat a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.

A szeminárium végkifejlete az volt, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a fiatal gazdák támogatása nemcsak tagállami, hanem uniós érdek is. A résztvevők megerősítették, hogy szükség van olyan KAP-politikára, amely reagál a valós termelői igényekre, és stabil jövőképet nyújt a vidéki közösségeknek.

Csíkszereda, 2025. június 11.

Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus"

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van"

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást"

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos" igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link

Borboly Csaba: versenyt futunk az idővel, miközben fel kell készülnünk a következő finanszírozási ciklusra is, hogy Hargita megyét ne kerüljék el az EU-s források

Az idei év utolsó munkaülését tartotta meg november 6-án, hétfőn Homoródfürdőn a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A találkozó legfontosabb témái a megnyert EU-s források befektetése, illetve a következő finanszírozási időszak kiírásai, a valós igényekhez igazítva.

A kihelyezett ülésen jelen volt a központi régió hat megyéjének – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – elnöke, a megyeszékhelyek, városok, községek képviselői. A vezetőtanács elfogadta a 2024-es munkatervet, illetve a szerkezeti és működési szabályzat módosítását.

A helyszínről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben is jelentkezett:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Az ülés előtt a sajtót is tájékoztatták a részletekről, amelyen Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója méltatta a Hargita megyei munkát. Mint mondta, 2023 végén lejár az előző, 2014-2020-as finanszírozási ciklus, amely azt jelenti, hogy évvégéig minél több folyamatban lévő beruházást le kellene zárni, amelyeket nem lehet, azokat újra kell ütemezni.

Ugyanakkor kiemelte, Hargita megye egy ideje már elkezdett foglalkozni a megye fejlesztési folyamatával, egy jövőkép alapján, szervezetten, sok tervezési és programozási dokumentum elkészítésével.

„Hargita megye ilyen szempontból, ami a pontos fejlesztési stratégiák, mind az általános, mind az ágazati stratégiák megfogalmazására való törekvését illeti, nagyon jól összeállt. Nagyon sok területen elemzéssel kell kezdeni, mielőtt előrejelzést, cselekvési tervet, stratégiát készítünk. Amíg tervszerűen dolgozunk, addig jönnek az eredmények, és hiteles partnerek leszünk a finanszírozáshoz. Amit az elnök úr szem előtt tart, és amin dolgozik, az Hargita megye természeti erőforrásainak fejlesztése: az energetikai potenciál, a geotermikus erőforrások energetikai potenciáljának hasznosítására vonatkozó koncepció tisztázása, az ásványkincsek, a turizmus"

– hangsúlyozta Simion Crețu.

„A 2021-2027-es időszakban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását Romániában, a szakminisztériumok között is voltak nézeteltérések, és emellett jött a világjárvány, az orosz-ukrán háború, az árnövekedések stb., ezek mind negatívan befolyásolták a projekteket. Örülök, hogy a központi fejlesztési régió csapatával tudunk haladni, még ilyen lehetetlen körülmények között is megtaláljuk a megoldásokat, hogy Hargita megyét a megnyert EU-s pénzek, ha csak lehet, ne kerüljék el. A tanulságokat le kell vonni, azon kell dolgozni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő finanszírozási időszakra. Jelenleg versenyt futunk az idővel, mert a programoknak megvan a határidejük, és meg kell találni a legjobb megoldásokat, hogy ne vesszen el egyetlen eurócent sem, hiszen Hargita Megye Tanácsának is egy több mint 40 millió eurós portfóliója van"

– nyilatkozta a mai találkozó kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„A kormány letiltotta, hogy 2023 utolsó két hónapjában újabb szerződéseket kössünk, ez abban nehezíti a munkánkat, hogy vannak olyan letett pályázataink, amelyek átmentek bizonyos kiértékeléseken, és most kerülnek olyan fázisba, hogy le kellene tenni a technikai terveket. Ezeket pedig úgy tudjuk letenni, ha az elkészítésüket kiszerződjük. Azt gondolom, mindannyian a kiszámíthatóságot szeretjük. Az elmúlt három évben Hargita Megye Tanácsának egyéves költségvetését sikerült behozzuk külső forrásból, ennek lényeges része EU-s pénz. A központi régióval jó az együttműködésünk, a pályázataikból építjük meg például a székelykeresztúri, a balánbányai inkubátorházat, amelyek az induló vállalkozásoknak nyújtanak segítséget. Az elmúlt két évben, mind Románia, mind Európa területén több krízishelyzet volt, illetve a krízishelyzetek okozta gazdasági válság, mindez oda vezetett, hogy veszélybe kerültek a projektek. Most azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk ezeket a projekteket átmenteni a következő költségvetési időszakra, talán úgy, hogy a megye még nyer is ebből a helyzetből. Ugyanis a korábbi letett pályázatok 50%-os finanszírozásban részesültek, de mivel az árak megemelkedtek az utóbbi időszakban, ez más csak 20-25%-os finanszírozást jelent az Európai Unió részéről. Ezért megpróbáljuk újra letenni a jövő év elején, hogy a 20-25%-ból ismét 50% legyen, és a realitáshoz igazítsuk a finanszírozást"

– részletezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Homorófürdő, 2023. november 6.

A tegnap Bukarestben, többek között a Hargita megyei borvizekről, mofettákról, gyógyfürdőkről egyeztettek, ahol megyénket a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás és a ADI „Csomád – Bálványos" igazgatói képviselték.

Egésznapos konferencián vettek részt, ahol BALNEOMAP, digitális borvíztérkép megújult változatát mutatták be és a térkép további fejlesztéseit beszélték meg.

A digitális térkép Hargita megyei részéhez kapcsolódó tevékenységeket a Hargita Megye Tanácsa keretében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás végzi.

A térkép nemcsak a megyében fellelhető borvizeket tartalmazza, hanem mofettákat, gyógyfürdőket is, magyar, román és angol leírással.

Fontos egyeztetésre került sor a borvizekre épülő gyógyturizmus fejlesztési formáit illetően is. Hargita megye számára a borvizekre épülő turizmus egyik nagyon fontos bevételi forrás, ezért meg kell ragadni minden támogatást annak érdekében, hogy ezt a fajta turizmust minél hatékonyabban lehessen fejleszteni. Célunk, hogy minél több kezelőbázis, gyógywellness épüljön, kihasználva ezzel is az ásványvizeinkben rejlő gazdasági értéket.

Hargita Megye Tanácsának turisztikai programok támogatását célzó pályázati programja is ebben segít, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek megyénket vonzóvá teszik az idelátogatók számára.

Részletek itt: link