Forrás: Hargita Népe

Az új generációs Csicsó Farm gazdasága adott otthont az elmúlt hétvégén immár negyedik alkalommal megszervezett, nagy érdeklődésnek örvendő Pásztornap a Hargitán című szakmai rendezvénynek. A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás, a Csicsó Farm Szövetkezet, Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete partnerségében megszervezett találkozón a gazdálkodás aktuális kérdései mellett a feldolgozás, az értékesítés, a turizmus és a nagyragadozók jelentette kihívások is terítékre kerültek.

A Pásztornap a Hargitán négy évvel ezelőtt indult útjára, első alkalommal a Homoródalmáshoz tartozó Kongo Farmon, majd két alkalommal a Zetelaka melletti Kükiland Manufaktúrán szervezték meg. Bár a rendezvény helyszíne évről évre változott, célja ugyanaz maradt: olyan fórumot teremteni a hegyvidéki gazdálkodók számára, ahol közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és döntéshozókkal, valamint megoszthatják tapasztalataikat.

A rendezvény megnyitóján Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni, hanem inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította pozitív példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel. Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”, az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió eurós értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell.

Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Felszólalásában saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek.

A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.

A köszöntőbeszédeket követően a szakmai programban a résztvevők a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokról, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, valamint a gyep- és legelőgazdálkodásról kaptak tájékoztatást. Szó esett a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásról és a nagyragadozók okozta kihívásokról is.

A szakmai előadások és beszélgetések során többek között arról is szó esett, milyen állatfajok tartásának és feldolgozásának lehet létjogosultsága térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.

Forrás: Maszol

Több mint két évtizede formálódik Szépvízen az a szemlélet, amely ma már nemcsak néhány régi épület megmentését jelenti, hanem a település arculatának tudatos alakítását is. Az önkormányzat, építészek, tulajdonosok és a helyi közösség együttműködéséből kialakult gyakorlat jó példája annak, hogyan lehet egy település épített örökségét úgy megőrizni, hogy az ne a fejlődés akadálya, hanem a közösségi élet, a turizmus és a helyi identitás egyik erőforrása legyen.

Egy régi székely ház, egy örmény épület, egy templom, egy székelykapu vagy akár egy utcakép önmagában talán csak egy régi tárgy a múltból. Egy település egészében azonban ezek együtt már történetet mesélnek arról, hogyan éltek ott az elődök, mit tartottak fontosnak, és milyen környezetet hagytak az utánuk következő nemzedékekre. Szépvízen az elmúlt évtizedekben egyre tudatosabban kezdték keresni ennek a történetnek a megőrizhető elemeit – hangzott el a Hargita Megye Tanácsa, Szépvíz Község Önkormányzata és a Szépvízért Egyesület közös szervezésében megvalósult csütörtöki szakmai tanácskozáson.

„Minden ember örököl valamit a családból, kérdés az, hogy mit hozunk magunkkal, de ha megtaláljuk, mi az, ami igazán értékes, tisztelettel vagyunk az elődeink iránt, akkor mindegy, hogy egy egyszerű dologról van szó, vagy egy nagyobbról, például egy épületről”

– fogalmazott a szakmai tanácskozáson Ferencz Tibor, Szépvíz korábbi polgármestere.

Az előző községvezető szerint a település hagyományos arculatát megőrizni szándékozó folyamat egyik fontos alapja az volt, hogy Szépvízen mindig is volt egyfajta természetes ragaszkodás a régi dolgokhoz, hagyományokhoz. A kétezres évek elején azonban ez a szemlélet fokozatosan szakmai keretet is kapott. A községközpont építészeti örökségét számba vevő felmérését követően egyre világosabbá vált, mely épületek és részletek őrzik Szépvíz sajátos arculatát, és mit lehet ezekből megmenteni.

Nem minden érték műemlék

Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítészeti igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett: már 2007-ben próbáltak olyan megyei programot létrehozni, amely feltérképezte volna a települések épített értékeit, és tudatosította volna ezeket a helyi közösségekben. A program tapasztalata az volt, hogy önmagában a hivatalos műemléki védelem nem elég.

„Egy épület csak akkor tud fennmaradni, hogyha a benne lakók, a közösség értéknek tekinti. Felülről ezt nem lehet irányítani. Ennek szívből kell jönnie”

– hangsúlyozta. Mint elhangzott: Szépvíz éppen azért érdekes példa, mert a településen nem kizárólag a hivatalosan védett műemlékek megőrzésében gondolkodtak. A község központja esetében több épületénél nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely a klasszikus műemléki helyreállítást megkönnyítette volna. Ilyenkor az építészeknek magának az épületnek a történetét kellett „kiolvasniuk”.

Köllő Miklós építész szerint egy-egy ház helyreállításánál az volt a cél, hogy megkeressék azt az állapotot, amikor az épület „önmaga volt”, és lehetőleg minden részletével együtt próbálják visszaadni az eredeti karakterét. Volt olyan eset is, amikor egy később felkerült cementes vakolat eltávolításakor kerültek elő az eredeti vakolatdíszek lenyomatai. Ezek, régi fényképek és más épületek analógiái alapján, végül lehetővé tették, hogy az épület homlokzata hitelesebb formában újuljon meg.

„Minden egyes épületnél más-más történet van, de a végeredmény szempontjából türelemmel ezt végig kell vinni”

– fogalmazott az építész.

A folyamatnak ugyanakkor része volt a tulajdonosok meggyőzése is. Nem mindig volt könnyű elfogadtatni, hogy egy régi épületnél miért számít az eredeti cserép, a nyílászáró vagy éppen egy homlokzati részlet. Szépvízen azonban idővel egyre több tulajdonos értette meg, hogy a szabályok nem pusztán korlátozást jelentenek, hanem egy közös érték megőrzését szolgálják.

Az örökségvédelemnek van azonban olyan pontja is, amikor már nem elég a meggyőzés. Fekete Örs polgármester szerint az elmúlt időszak egyik fontos eredménye éppen az, hogy a község nem hagyta veszni azokat az épületeket, amelyeknél nem lehetett volna biztosítani a fennmaradást.

Egy romos állapotú, ám építészeti szempontból különleges épületet például a tulajdonosok le akartak bontani. Az önkormányzat időben lépett, és megvásárolta az ingatlant. A korábban hulladékkal telehordott, elhanyagolt környezetben fekvő épületet kitakarították, elvégezték rajta a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat, és így már nem az azonnali pusztulás fenyegeti.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezekre odafigyeljünk. Még talán egy-két épület van olyan itt a központban, amire figyelmet kell fordítanunk, és hogyha eladósorba kerül, akkor azt valamilyen úton-módon meg kell vásárolni” – mondta Fekete Örs. A polgármester szerint ugyanakkor nem cél minden régi épület önkormányzati tulajdonba vétele. Ahol a tulajdonosok maguk is értik és vállalják az örökség megőrzését, ott elsősorban a helyi védettség és a megfelelő szakmai segítség jelenthet garanciát.

A folyamatnak még nincs vége

Fekete Örs szerint a szépvízi történet nem lezárt sikertörténet. Éppen ellenkezőleg: a község jelenleg is egy új általános rendezési terven dolgozik, és ennek is követnie kell azt a szemléletet, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. „Ez egy több tízéves folyamat, és én azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk a végén, sőt most vagyunk a közepén igazán” – mondta el a községvezető a Maszol érdeklődésére.

Mint megosztotta: a következő feladatok között szerepel a még feltérképezetlen épületek azonosítása és megóvása. A polgármester régi székely házakat, egy lehetséges tájházat és a községközpont további épületeit említette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védelemnek nem szabad Szépvíz központjánál megállnia, a közigazgatásilag a községhez tartozó Csíkszentmiklós, Borzsova és Bükkloka építészeti és környezeti értékeire ugyancsak nagyobb figyelmet szeretnének fordítani.

„Ha tudunk helyi védettséget biztosítani az épületeinknek, akkor azt gondolom, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben, vagy akár ötven évben is büszkén beszélhetünk arról, hogy tényleg valódi értékmentési és értékőrzési munka folyt Szépvízen az elmúlt évtizedekben”

– fogalmazott Fekete Örs.

A megőrzés közben Szépvíz azt is megtapasztalta, hogy az épített örökségnek kézzelfogható közösségi és gazdasági hozadéka van. A település turizmusa egyelőre elsősorban főként a település központi részére koncentrál, az elmúlt öt évben több mint negyvenezer látogatót fogadott az intézmény. A cél azonban az, hogy a vendégek ne csak egy helyszínt nézzenek meg, hanem végigjárják a település történetét.

Az örmény emlékház, az örmény katolikus templom és a régi örmény házak már összekapcsolhatók egy vezetett sétában, a következő lépés pedig a szentmiklósi templom, a borzsovai kápolna és más helyi értékek bekapcsolása lehet.

„Azt gondolom, hogy ez így lesz kerek. […] Ezeket mind-mind össze lehet egy lánccal fűzni, és akkor valószínűleg még színesebbé tudjuk tenni a szépvízi községet”

– mondta a polgármester.

A turizmus kiterjesztésével ugyanakkor nemcsak több látnivalót szeretnének kínálni, hanem a község különböző részeit és természeti értékeit is közelebb hozni egymáshoz – osztotta meg Fekete Örs.

Gyakorlati és elméleti képzések, eszközbeszerzés és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat a projekt helyi eredményei között

A SAFETY4TMF projekt eddigi eredményeit tekintették át szeptember 16-án, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium által szervezett online szakmai kerekasztalon. A találkozón Hargita Megye Tanácsának képviselői is bemutatták a projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit, köztük a gyakorlati és elméleti képzéseket, az eszközbeszerzéseket, a lakosság tájékoztatását szolgáló kiadványt és eseményeket, valamint a 2025-ben Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat tapasztalatait.

A SAFETY4TMF projektben 15 partner vesz részt kilenc országból. Romániából a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és Hargita Megye Tanácsa vesz részt. Hargita Megye Tanácsának stratégiai partnere a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete. A projekt célja a bányászati hulladéktározókhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, valamint a hatóságok, önkormányzatok és más érintett szervezetek felkészültségének és együttműködésének erősítése.

A Hargita megyei képzési tevékenységeket a SAFETY4TMF projekt keretében 2025 júliusa és szeptembere között Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon szervezték meg, összesen 64 önkéntes tűzoltó részvételével. A képzések célja az árvízi és villámárvízi helyzetekre való gyakorlati felkészülés, valamint a beavatkozó csapatok közötti kommunikáció és koordináció javítása volt.

A résztvevők egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát is elsajátították. A terep felmérésétől a mobilgát telepítésén, tömítésén és stabilizálásán át a víz szivattyúzásáig és a rendszer visszabontásáig a teljes beavatkozási folyamatot begyakorolták. A terepen lassan kialakuló árvízi és villámárvízi helyzeteket egyaránt szimuláltak. A gyakorlati felkészítést digitális szakmai képzési anyagok egészítették ki.

Továbbá bemutatásra kerültek a 2025. szeptember 3–5. között Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat eredményei és tapasztalatai. A gyakorlatot Hargita Megye Tanácsa koordinálta, stratégiai partnerként a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesületével.

A gyakorlaton több mint száz résztvevő vett részt, beavatkozó csapatok Romániából, Magyarországról és Bulgáriából érkeztek. A gyakorlat 24 órán keresztül, éjszaka is folytatódott, összesen 14 mentési forgatókönyvvel. A szimulált vészhelyzet szerint a heves esőzések és a hódok tevékenysége miatt eltömődött egy Hargitafürdő közelében található inaktív zagytározó vízelvezető rendszere, ami túlfolyáshoz, részleges gátszakadáshoz és a völgy irányába tartó iszapárhoz vezetett.

Szentegyháza kiválasztását a térség bányászati múltja és a Hargitafürdő közelében található kaolinos zagytározó közelsége is indokolta. A bemutatott adatok szerint Hargita megyében nyolc bányászati hulladéktározót tartanak nyilván, ezért a hasonló veszélyhelyzetekre való felkészülés a megye szempontjából is fontos.

A projekt keretében több mint 15 ezer euró értékben szereztek be beavatkozási és logisztikai felszereléseket. Ezek között mobil árvízvédelmi rendszer, védőfelszerelések, mobil konténerek, áramfejlesztő és világítástechnikai eszközök is szerepelnek.

A kerekasztalon a projekt kutatási és szakmai eredményeit is ismertették. Szó volt a bányászati hulladéktározók kockázatainak felméréséről, a veszélyeztetett területek feltérképezéséről és a határon átnyúló kockázatok modellezéséről. Bemutatták a projekt keretében kidolgozott módszereket és térképezési megoldásokat, valamint a különböző országokban megszervezett képzések és gyakorlatok tapasztalatait is. A szakmai egyeztetésen kitértek arra is, hogyan lehet a projekt eredményeit a katasztrófavédelmi felkészülésben és a beavatkozási eljárások fejlesztésében hasznosítani.

A szentegyházi gyakorlat tapasztalatai a projekt lezárását követően is hasznosíthatók a Hargita megyei katasztrófavédelmi felkészülésben. A bemutatott következtetések a beavatkozási eljárások, a szakmai képzések és a lakossági tájékoztatás szempontjából is fontos támpontot jelentenek.

Csíkszereda, 2026. szeptember 16.

Ünnepélyes keretek között adták át ma, szeptember 16-án a Myrmidone (narancslepke) minősítés tanúsítványait a csíkszeredai Park Hotelben. A minősítési rendszer a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program egyik kiemelt kezdeményezése, amely a helyi alapanyagokra, termelőkre és Hargita megye gasztronómiai örökségére építő, tudatos vendéglátást ismeri el.

A 2026-ban meghirdetett minősítésre összesen 67 vendéglátóhely jelentkezett, amelyek közül 59 teljesítette a kritériumrendszerben és a Magatartási kódexben meghatározott feltételeket. A minősített helyek között éttermek, bisztrók és helyi gasztronómiai pontok találhatók, köztük négy Kovászna megyei vendéglátóhely is. A minősített helyek közül nyolc egy lepkét, tizenegy két lepkét, negyven pedig három lepkét kapott.

A Myrmidone nem egyszerűen a helyi ételek kínálatát jelenti, hanem egy olyan komplex vendéglátási szemléletet képvisel, amely a helyi termelőtől és alapanyagtól a vendég által megélt gasztronómiai élményig kapcsolja össze a térség szereplőit. A minősítés fontos eleme a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok és italok használata, a helyi termelőkkel való együttműködés és azok láthatóvá tétele, valamint Hargita megye hagyományos gasztronómiai értékeinek megőrzése és továbbadása. A rendszer emellett figyelmet fordít az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, a Signature Dish – jellegzetes ízek listában szereplő helyi ételekre és a többnyelvű kommunikációra is.

A minősítés a fokozottan védett narancslepkéről, a Colias myrmidone-ról kapta a nevét. Ez a ritka lepkefaj Európában mindössze Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában fordul elő, Romániában pedig csupán két térségben található meg, köztük Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós határában, a Kürücök-völgyében. A narancslepke jelenléte jól jelzi a térség különleges természeti értékeit, amelyek szorosan összekapcsolódnak a helyi alapanyagok minőségével és Hargita megye gasztronómiai örökségével.

A Myrmidone minősítés szorosan kapcsolódik a Signature Dish listához. A Hargita megye jellegzetes ételeit összegyűjtő kezdeményezés során kérdőíves felmérés segítségével keresték azokat a fogásokat és desszerteket, amelyeket a közösség a régió legjellemzőbb ételeinek tart. Az eredményeket tizenkét helyi séffel közösen értékelték, ennek alapján pedig egy ötven kiemelt ételt tartalmazó Signature Dish válogatás született.

A minősített vendéglátóhelyek a jövőben a Myrmidone arculatának és a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 logójának használata mellett kiemelt megjelenést kapnak a Visit Harghita felületein, a program kommunikációjában, valamint a régió gasztronómiai térképén. A minősítés egyben lehetőséget biztosít számukra arra is, hogy bekapcsolódjanak a program különböző promóciós és szakmai kezdeményezéseibe, többek között tanulmányutakba, kiadványokba, hírlevelekbe és szakmai eseményekbe.

A tanúsítványátadóval egy olyan közösség formálódása indult el, amelynek tagjai közösen tesznek azért, hogy Hargita megye helyi ízei, termelői, gasztronómiai hagyományai és vendéglátóhelyei még hangsúlyosabban jelenjenek meg a térség turisztikai kínálatában. A Myrmidone minősítés célja, hogy a helyi értékek ne csupán a tányéron jelenjenek meg, hanem egy olyan átfogó gasztronómiai élménnyé álljanak össze, amely a helyi közösséget, a természeti környezetet és a vendéglátást is összekapcsolja.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Honline Media (Székely Konyha és Kert)
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Közvetlen párbeszédre hívják a gazdálkodókat és a szakembereket

A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás szeptember 18-án, pénteken negyedik alkalommal szervezi meg a Pásztornap a Hargitán című rendezvényt a csíkcsicsói Csicsó Farmon. A szakmai találkozó célja, hogy a gazdálkodók és állattartók közvetlenül az illetékes szakemberektől és döntéshozóktól kapjanak tájékoztatást az őket érintő aktuális kérdésekről.

A rendezvény kiemelt társszervezője a Csicsó Farm Szövetkezet, további partnerei Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.

Az idei Pásztornapon a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdésekről, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, a gyep- és legelőgazdálkodásról, valamint a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás és a nagyragadozók jelentette kihívásokról lesz szó. A program a termelés mellett a feldolgozás és az értékesítés gyakorlati kérdéseire is kitér.

A két szakmai panel során többek között arról is szó lesz, milyen állatot érdemes tartani és feldolgozni Csíkban, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus. Az előadásokat követően a résztvevők közvetlenül is feltehetik kérdéseiket a meghívott szakembereknek.

A Pásztornap a Hargitán a gazdálkodók, állattartók és a mezőgazdaságban érintettek számára egyaránt nyitott, de a helyek száma korlátozott.

A résztvevők fogadása és helyszíni regisztrációja szeptember 18-án, 9 óra 30 perckor kezdődik, a szakmai program 10 órakor indul.

A részletes programot a csatolmányban találják.

A rendezvény helyszíne:

https://maps.app.goo.gl/jaMQYjXv232vGtw97?g_st=iw

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Jelenleg a Libán-tető felé vezető úton végeznek javításokat

Végéhez közelednek a nyári karbantartási munkálatok, amelyet Hargita Megye Tanácsának útkezelő vállalat végez idén is. Idén 6,3 millió lejt fordítottak erre a célra. A kövezési munkálatokat elvégezték, a kátyúzással pedig jelenleg Gyergyó-térségében dolgoznak, miután Csík- és Udvarhelyszéken elvégezték.

Idén a kövezési munkálatokat Lovészen kezdték, itt volt ugyanis sürgős a beavatkozás. Gyimesek vidékén is elvégezték a kövezési és kátyúzási munkálatokat a megyei besorolású utakon.

Udvarhelyszéken Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva közötti 131-es úton volt fontos a beavatkozás, ahol elvégezték szintén az útjavítási munkálatokat.

Gyergyó-térségében pedig jelenleg a Libán-tető irányában dolgoznak a 138-as úton.

Balánbányán valamint Székelyszenttamás és Szejkefürdő között egy-egy átereszt is szükséges lesz kicserélni. Csíkszentimrén egy beton támfalat kell építeni a megyei útszakasz mentén, Csíkbánkfalván pedig betonsáncot építenek egy rövid szakaszon.

A keretegyezménynek köszönhetően a megyei utak téli karbantartása az elkövetkező szezonra is biztosítva van. A megyei tanács Műszaki igazgatósága készíti elő a szerződéseket, amelyre ebben a szezonban 17 millió lejt különítettek el.

A megyei besorolású utakon tapasztalt problémákat továbbra is jelezhetik a 0266–207774-es telefonszámon vagy az [email protected] e-mail-címen.

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Rendkívüli ülést tartott szeptember 14-én, hétfőn Hargita Megye Tanácsának testülete.

Az egyik legfontosabb módosítás egy 12,6 millió lejes államkincstári kölcsönnek a költségvetésbe foglalása volt. Az összeg három, folyamatban lévő beruházás el nem számolható költségeinek fedezését szolgálja. A Szucsáva megye határa irányában zajló beruházásra 9,77 millió lejt, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház betegbiztonságot növelő beruházására 1,5 millió lejt, a 126-os megyei úton található szakaszára pedig 1,36 millió lejt fordítanak.

A módosítások között szerepelt az iskolaprogram 2026–2027-es tanévben történő működtetéséhez, valamint a megyei utak téli karbantartásához szükséges források biztosítása is, utóbbira több mint 14,8 millió lejes keretösszeggel számolva.

A rendkívüli ülésen a megyei tanácsosok jóváhagyták a Hargita megyei Egységes Jóváhagyási Bizottság létrehozásához és működésének elindításához szükséges intézkedéseket is, területrendezési, urbanisztikai és építési törvénykönyv, közismert nevén az új urbanisztikai kódexről szóló 169/2026-os törvény előírásainak megfelelően.

Az új bizottság az építési és bontási munkák engedélyezéséhez szükséges szakvélemények és jóváhagyások beszerzését hangolja össze, bevonva az eljárásban érintett intézményeket és hatóságokat.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a rendkívüli ülés levezetője reményét fejezte ki, hogy a bizottság hozzájárul az engedélyek gyorsabb kiadásához.

A tanácsülést Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán tekinthetik meg:

https://www.facebook.com/share/v/1DaAKePk9S/

Csíkszereda, 2026. szeptember 14.

Forrás: Hargita Népe

Az új generációs Csicsó Farm gazdasága adott otthont az elmúlt hétvégén immár negyedik alkalommal megszervezett, nagy érdeklődésnek örvendő Pásztornap a Hargitán című szakmai rendezvénynek. A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás, a Csicsó Farm Szövetkezet, Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete partnerségében megszervezett találkozón a gazdálkodás aktuális kérdései mellett a feldolgozás, az értékesítés, a turizmus és a nagyragadozók jelentette kihívások is terítékre kerültek.

A Pásztornap a Hargitán négy évvel ezelőtt indult útjára, első alkalommal a Homoródalmáshoz tartozó Kongo Farmon, majd két alkalommal a Zetelaka melletti Kükiland Manufaktúrán szervezték meg. Bár a rendezvény helyszíne évről évre változott, célja ugyanaz maradt: olyan fórumot teremteni a hegyvidéki gazdálkodók számára, ahol közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és döntéshozókkal, valamint megoszthatják tapasztalataikat.

A rendezvény megnyitóján Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni, hanem inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította pozitív példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel. Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”, az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió eurós értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell.

Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Felszólalásában saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek.

A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.

A köszöntőbeszédeket követően a szakmai programban a résztvevők a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokról, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, valamint a gyep- és legelőgazdálkodásról kaptak tájékoztatást. Szó esett a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásról és a nagyragadozók okozta kihívásokról is.

A szakmai előadások és beszélgetések során többek között arról is szó esett, milyen állatfajok tartásának és feldolgozásának lehet létjogosultsága térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.

Forrás: Maszol

Több mint két évtizede formálódik Szépvízen az a szemlélet, amely ma már nemcsak néhány régi épület megmentését jelenti, hanem a település arculatának tudatos alakítását is. Az önkormányzat, építészek, tulajdonosok és a helyi közösség együttműködéséből kialakult gyakorlat jó példája annak, hogyan lehet egy település épített örökségét úgy megőrizni, hogy az ne a fejlődés akadálya, hanem a közösségi élet, a turizmus és a helyi identitás egyik erőforrása legyen.

Egy régi székely ház, egy örmény épület, egy templom, egy székelykapu vagy akár egy utcakép önmagában talán csak egy régi tárgy a múltból. Egy település egészében azonban ezek együtt már történetet mesélnek arról, hogyan éltek ott az elődök, mit tartottak fontosnak, és milyen környezetet hagytak az utánuk következő nemzedékekre. Szépvízen az elmúlt évtizedekben egyre tudatosabban kezdték keresni ennek a történetnek a megőrizhető elemeit – hangzott el a Hargita Megye Tanácsa, Szépvíz Község Önkormányzata és a Szépvízért Egyesület közös szervezésében megvalósult csütörtöki szakmai tanácskozáson.

„Minden ember örököl valamit a családból, kérdés az, hogy mit hozunk magunkkal, de ha megtaláljuk, mi az, ami igazán értékes, tisztelettel vagyunk az elődeink iránt, akkor mindegy, hogy egy egyszerű dologról van szó, vagy egy nagyobbról, például egy épületről”

– fogalmazott a szakmai tanácskozáson Ferencz Tibor, Szépvíz korábbi polgármestere.

Az előző községvezető szerint a település hagyományos arculatát megőrizni szándékozó folyamat egyik fontos alapja az volt, hogy Szépvízen mindig is volt egyfajta természetes ragaszkodás a régi dolgokhoz, hagyományokhoz. A kétezres évek elején azonban ez a szemlélet fokozatosan szakmai keretet is kapott. A községközpont építészeti örökségét számba vevő felmérését követően egyre világosabbá vált, mely épületek és részletek őrzik Szépvíz sajátos arculatát, és mit lehet ezekből megmenteni.

Nem minden érték műemlék

Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítészeti igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett: már 2007-ben próbáltak olyan megyei programot létrehozni, amely feltérképezte volna a települések épített értékeit, és tudatosította volna ezeket a helyi közösségekben. A program tapasztalata az volt, hogy önmagában a hivatalos műemléki védelem nem elég.

„Egy épület csak akkor tud fennmaradni, hogyha a benne lakók, a közösség értéknek tekinti. Felülről ezt nem lehet irányítani. Ennek szívből kell jönnie”

– hangsúlyozta. Mint elhangzott: Szépvíz éppen azért érdekes példa, mert a településen nem kizárólag a hivatalosan védett műemlékek megőrzésében gondolkodtak. A község központja esetében több épületénél nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely a klasszikus műemléki helyreállítást megkönnyítette volna. Ilyenkor az építészeknek magának az épületnek a történetét kellett „kiolvasniuk”.

Köllő Miklós építész szerint egy-egy ház helyreállításánál az volt a cél, hogy megkeressék azt az állapotot, amikor az épület „önmaga volt”, és lehetőleg minden részletével együtt próbálják visszaadni az eredeti karakterét. Volt olyan eset is, amikor egy később felkerült cementes vakolat eltávolításakor kerültek elő az eredeti vakolatdíszek lenyomatai. Ezek, régi fényképek és más épületek analógiái alapján, végül lehetővé tették, hogy az épület homlokzata hitelesebb formában újuljon meg.

„Minden egyes épületnél más-más történet van, de a végeredmény szempontjából türelemmel ezt végig kell vinni”

– fogalmazott az építész.

A folyamatnak ugyanakkor része volt a tulajdonosok meggyőzése is. Nem mindig volt könnyű elfogadtatni, hogy egy régi épületnél miért számít az eredeti cserép, a nyílászáró vagy éppen egy homlokzati részlet. Szépvízen azonban idővel egyre több tulajdonos értette meg, hogy a szabályok nem pusztán korlátozást jelentenek, hanem egy közös érték megőrzését szolgálják.

Az örökségvédelemnek van azonban olyan pontja is, amikor már nem elég a meggyőzés. Fekete Örs polgármester szerint az elmúlt időszak egyik fontos eredménye éppen az, hogy a község nem hagyta veszni azokat az épületeket, amelyeknél nem lehetett volna biztosítani a fennmaradást.

Egy romos állapotú, ám építészeti szempontból különleges épületet például a tulajdonosok le akartak bontani. Az önkormányzat időben lépett, és megvásárolta az ingatlant. A korábban hulladékkal telehordott, elhanyagolt környezetben fekvő épületet kitakarították, elvégezték rajta a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat, és így már nem az azonnali pusztulás fenyegeti.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezekre odafigyeljünk. Még talán egy-két épület van olyan itt a központban, amire figyelmet kell fordítanunk, és hogyha eladósorba kerül, akkor azt valamilyen úton-módon meg kell vásárolni” – mondta Fekete Örs. A polgármester szerint ugyanakkor nem cél minden régi épület önkormányzati tulajdonba vétele. Ahol a tulajdonosok maguk is értik és vállalják az örökség megőrzését, ott elsősorban a helyi védettség és a megfelelő szakmai segítség jelenthet garanciát.

A folyamatnak még nincs vége

Fekete Örs szerint a szépvízi történet nem lezárt sikertörténet. Éppen ellenkezőleg: a község jelenleg is egy új általános rendezési terven dolgozik, és ennek is követnie kell azt a szemléletet, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. „Ez egy több tízéves folyamat, és én azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk a végén, sőt most vagyunk a közepén igazán” – mondta el a községvezető a Maszol érdeklődésére.

Mint megosztotta: a következő feladatok között szerepel a még feltérképezetlen épületek azonosítása és megóvása. A polgármester régi székely házakat, egy lehetséges tájházat és a községközpont további épületeit említette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védelemnek nem szabad Szépvíz központjánál megállnia, a közigazgatásilag a községhez tartozó Csíkszentmiklós, Borzsova és Bükkloka építészeti és környezeti értékeire ugyancsak nagyobb figyelmet szeretnének fordítani.

„Ha tudunk helyi védettséget biztosítani az épületeinknek, akkor azt gondolom, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben, vagy akár ötven évben is büszkén beszélhetünk arról, hogy tényleg valódi értékmentési és értékőrzési munka folyt Szépvízen az elmúlt évtizedekben”

– fogalmazott Fekete Örs.

A megőrzés közben Szépvíz azt is megtapasztalta, hogy az épített örökségnek kézzelfogható közösségi és gazdasági hozadéka van. A település turizmusa egyelőre elsősorban főként a település központi részére koncentrál, az elmúlt öt évben több mint negyvenezer látogatót fogadott az intézmény. A cél azonban az, hogy a vendégek ne csak egy helyszínt nézzenek meg, hanem végigjárják a település történetét.

Az örmény emlékház, az örmény katolikus templom és a régi örmény házak már összekapcsolhatók egy vezetett sétában, a következő lépés pedig a szentmiklósi templom, a borzsovai kápolna és más helyi értékek bekapcsolása lehet.

„Azt gondolom, hogy ez így lesz kerek. […] Ezeket mind-mind össze lehet egy lánccal fűzni, és akkor valószínűleg még színesebbé tudjuk tenni a szépvízi községet”

– mondta a polgármester.

A turizmus kiterjesztésével ugyanakkor nemcsak több látnivalót szeretnének kínálni, hanem a község különböző részeit és természeti értékeit is közelebb hozni egymáshoz – osztotta meg Fekete Örs.

Gyakorlati és elméleti képzések, eszközbeszerzés és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat a projekt helyi eredményei között

A SAFETY4TMF projekt eddigi eredményeit tekintették át szeptember 16-án, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium által szervezett online szakmai kerekasztalon. A találkozón Hargita Megye Tanácsának képviselői is bemutatták a projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit, köztük a gyakorlati és elméleti képzéseket, az eszközbeszerzéseket, a lakosság tájékoztatását szolgáló kiadványt és eseményeket, valamint a 2025-ben Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat tapasztalatait.

A SAFETY4TMF projektben 15 partner vesz részt kilenc országból. Romániából a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és Hargita Megye Tanácsa vesz részt. Hargita Megye Tanácsának stratégiai partnere a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete. A projekt célja a bányászati hulladéktározókhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, valamint a hatóságok, önkormányzatok és más érintett szervezetek felkészültségének és együttműködésének erősítése.

A Hargita megyei képzési tevékenységeket a SAFETY4TMF projekt keretében 2025 júliusa és szeptembere között Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon szervezték meg, összesen 64 önkéntes tűzoltó részvételével. A képzések célja az árvízi és villámárvízi helyzetekre való gyakorlati felkészülés, valamint a beavatkozó csapatok közötti kommunikáció és koordináció javítása volt.

A résztvevők egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát is elsajátították. A terep felmérésétől a mobilgát telepítésén, tömítésén és stabilizálásán át a víz szivattyúzásáig és a rendszer visszabontásáig a teljes beavatkozási folyamatot begyakorolták. A terepen lassan kialakuló árvízi és villámárvízi helyzeteket egyaránt szimuláltak. A gyakorlati felkészítést digitális szakmai képzési anyagok egészítették ki.

Továbbá bemutatásra kerültek a 2025. szeptember 3–5. között Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat eredményei és tapasztalatai. A gyakorlatot Hargita Megye Tanácsa koordinálta, stratégiai partnerként a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesületével.

A gyakorlaton több mint száz résztvevő vett részt, beavatkozó csapatok Romániából, Magyarországról és Bulgáriából érkeztek. A gyakorlat 24 órán keresztül, éjszaka is folytatódott, összesen 14 mentési forgatókönyvvel. A szimulált vészhelyzet szerint a heves esőzések és a hódok tevékenysége miatt eltömődött egy Hargitafürdő közelében található inaktív zagytározó vízelvezető rendszere, ami túlfolyáshoz, részleges gátszakadáshoz és a völgy irányába tartó iszapárhoz vezetett.

Szentegyháza kiválasztását a térség bányászati múltja és a Hargitafürdő közelében található kaolinos zagytározó közelsége is indokolta. A bemutatott adatok szerint Hargita megyében nyolc bányászati hulladéktározót tartanak nyilván, ezért a hasonló veszélyhelyzetekre való felkészülés a megye szempontjából is fontos.

A projekt keretében több mint 15 ezer euró értékben szereztek be beavatkozási és logisztikai felszereléseket. Ezek között mobil árvízvédelmi rendszer, védőfelszerelések, mobil konténerek, áramfejlesztő és világítástechnikai eszközök is szerepelnek.

A kerekasztalon a projekt kutatási és szakmai eredményeit is ismertették. Szó volt a bányászati hulladéktározók kockázatainak felméréséről, a veszélyeztetett területek feltérképezéséről és a határon átnyúló kockázatok modellezéséről. Bemutatták a projekt keretében kidolgozott módszereket és térképezési megoldásokat, valamint a különböző országokban megszervezett képzések és gyakorlatok tapasztalatait is. A szakmai egyeztetésen kitértek arra is, hogyan lehet a projekt eredményeit a katasztrófavédelmi felkészülésben és a beavatkozási eljárások fejlesztésében hasznosítani.

A szentegyházi gyakorlat tapasztalatai a projekt lezárását követően is hasznosíthatók a Hargita megyei katasztrófavédelmi felkészülésben. A bemutatott következtetések a beavatkozási eljárások, a szakmai képzések és a lakossági tájékoztatás szempontjából is fontos támpontot jelentenek.

Csíkszereda, 2026. szeptember 16.

Ünnepélyes keretek között adták át ma, szeptember 16-án a Myrmidone (narancslepke) minősítés tanúsítványait a csíkszeredai Park Hotelben. A minősítési rendszer a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program egyik kiemelt kezdeményezése, amely a helyi alapanyagokra, termelőkre és Hargita megye gasztronómiai örökségére építő, tudatos vendéglátást ismeri el.

A 2026-ban meghirdetett minősítésre összesen 67 vendéglátóhely jelentkezett, amelyek közül 59 teljesítette a kritériumrendszerben és a Magatartási kódexben meghatározott feltételeket. A minősített helyek között éttermek, bisztrók és helyi gasztronómiai pontok találhatók, köztük négy Kovászna megyei vendéglátóhely is. A minősített helyek közül nyolc egy lepkét, tizenegy két lepkét, negyven pedig három lepkét kapott.

A Myrmidone nem egyszerűen a helyi ételek kínálatát jelenti, hanem egy olyan komplex vendéglátási szemléletet képvisel, amely a helyi termelőtől és alapanyagtól a vendég által megélt gasztronómiai élményig kapcsolja össze a térség szereplőit. A minősítés fontos eleme a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok és italok használata, a helyi termelőkkel való együttműködés és azok láthatóvá tétele, valamint Hargita megye hagyományos gasztronómiai értékeinek megőrzése és továbbadása. A rendszer emellett figyelmet fordít az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, a Signature Dish – jellegzetes ízek listában szereplő helyi ételekre és a többnyelvű kommunikációra is.

A minősítés a fokozottan védett narancslepkéről, a Colias myrmidone-ról kapta a nevét. Ez a ritka lepkefaj Európában mindössze Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában fordul elő, Romániában pedig csupán két térségben található meg, köztük Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós határában, a Kürücök-völgyében. A narancslepke jelenléte jól jelzi a térség különleges természeti értékeit, amelyek szorosan összekapcsolódnak a helyi alapanyagok minőségével és Hargita megye gasztronómiai örökségével.

A Myrmidone minősítés szorosan kapcsolódik a Signature Dish listához. A Hargita megye jellegzetes ételeit összegyűjtő kezdeményezés során kérdőíves felmérés segítségével keresték azokat a fogásokat és desszerteket, amelyeket a közösség a régió legjellemzőbb ételeinek tart. Az eredményeket tizenkét helyi séffel közösen értékelték, ennek alapján pedig egy ötven kiemelt ételt tartalmazó Signature Dish válogatás született.

A minősített vendéglátóhelyek a jövőben a Myrmidone arculatának és a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 logójának használata mellett kiemelt megjelenést kapnak a Visit Harghita felületein, a program kommunikációjában, valamint a régió gasztronómiai térképén. A minősítés egyben lehetőséget biztosít számukra arra is, hogy bekapcsolódjanak a program különböző promóciós és szakmai kezdeményezéseibe, többek között tanulmányutakba, kiadványokba, hírlevelekbe és szakmai eseményekbe.

A tanúsítványátadóval egy olyan közösség formálódása indult el, amelynek tagjai közösen tesznek azért, hogy Hargita megye helyi ízei, termelői, gasztronómiai hagyományai és vendéglátóhelyei még hangsúlyosabban jelenjenek meg a térség turisztikai kínálatában. A Myrmidone minősítés célja, hogy a helyi értékek ne csupán a tányéron jelenjenek meg, hanem egy olyan átfogó gasztronómiai élménnyé álljanak össze, amely a helyi közösséget, a természeti környezetet és a vendéglátást is összekapcsolja.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Honline Media (Székely Konyha és Kert)
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Közvetlen párbeszédre hívják a gazdálkodókat és a szakembereket

A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás szeptember 18-án, pénteken negyedik alkalommal szervezi meg a Pásztornap a Hargitán című rendezvényt a csíkcsicsói Csicsó Farmon. A szakmai találkozó célja, hogy a gazdálkodók és állattartók közvetlenül az illetékes szakemberektől és döntéshozóktól kapjanak tájékoztatást az őket érintő aktuális kérdésekről.

A rendezvény kiemelt társszervezője a Csicsó Farm Szövetkezet, további partnerei Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.

Az idei Pásztornapon a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdésekről, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, a gyep- és legelőgazdálkodásról, valamint a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás és a nagyragadozók jelentette kihívásokról lesz szó. A program a termelés mellett a feldolgozás és az értékesítés gyakorlati kérdéseire is kitér.

A két szakmai panel során többek között arról is szó lesz, milyen állatot érdemes tartani és feldolgozni Csíkban, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus. Az előadásokat követően a résztvevők közvetlenül is feltehetik kérdéseiket a meghívott szakembereknek.

A Pásztornap a Hargitán a gazdálkodók, állattartók és a mezőgazdaságban érintettek számára egyaránt nyitott, de a helyek száma korlátozott.

A résztvevők fogadása és helyszíni regisztrációja szeptember 18-án, 9 óra 30 perckor kezdődik, a szakmai program 10 órakor indul.

A részletes programot a csatolmányban találják.

A rendezvény helyszíne:

https://maps.app.goo.gl/jaMQYjXv232vGtw97?g_st=iw

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Jelenleg a Libán-tető felé vezető úton végeznek javításokat

Végéhez közelednek a nyári karbantartási munkálatok, amelyet Hargita Megye Tanácsának útkezelő vállalat végez idén is. Idén 6,3 millió lejt fordítottak erre a célra. A kövezési munkálatokat elvégezték, a kátyúzással pedig jelenleg Gyergyó-térségében dolgoznak, miután Csík- és Udvarhelyszéken elvégezték.

Idén a kövezési munkálatokat Lovészen kezdték, itt volt ugyanis sürgős a beavatkozás. Gyimesek vidékén is elvégezték a kövezési és kátyúzási munkálatokat a megyei besorolású utakon.

Udvarhelyszéken Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva közötti 131-es úton volt fontos a beavatkozás, ahol elvégezték szintén az útjavítási munkálatokat.

Gyergyó-térségében pedig jelenleg a Libán-tető irányában dolgoznak a 138-as úton.

Balánbányán valamint Székelyszenttamás és Szejkefürdő között egy-egy átereszt is szükséges lesz kicserélni. Csíkszentimrén egy beton támfalat kell építeni a megyei útszakasz mentén, Csíkbánkfalván pedig betonsáncot építenek egy rövid szakaszon.

A keretegyezménynek köszönhetően a megyei utak téli karbantartása az elkövetkező szezonra is biztosítva van. A megyei tanács Műszaki igazgatósága készíti elő a szerződéseket, amelyre ebben a szezonban 17 millió lejt különítettek el.

A megyei besorolású utakon tapasztalt problémákat továbbra is jelezhetik a 0266–207774-es telefonszámon vagy az [email protected] e-mail-címen.

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Rendkívüli ülést tartott szeptember 14-én, hétfőn Hargita Megye Tanácsának testülete.

Az egyik legfontosabb módosítás egy 12,6 millió lejes államkincstári kölcsönnek a költségvetésbe foglalása volt. Az összeg három, folyamatban lévő beruházás el nem számolható költségeinek fedezését szolgálja. A Szucsáva megye határa irányában zajló beruházásra 9,77 millió lejt, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház betegbiztonságot növelő beruházására 1,5 millió lejt, a 126-os megyei úton található szakaszára pedig 1,36 millió lejt fordítanak.

A módosítások között szerepelt az iskolaprogram 2026–2027-es tanévben történő működtetéséhez, valamint a megyei utak téli karbantartásához szükséges források biztosítása is, utóbbira több mint 14,8 millió lejes keretösszeggel számolva.

A rendkívüli ülésen a megyei tanácsosok jóváhagyták a Hargita megyei Egységes Jóváhagyási Bizottság létrehozásához és működésének elindításához szükséges intézkedéseket is, területrendezési, urbanisztikai és építési törvénykönyv, közismert nevén az új urbanisztikai kódexről szóló 169/2026-os törvény előírásainak megfelelően.

Az új bizottság az építési és bontási munkák engedélyezéséhez szükséges szakvélemények és jóváhagyások beszerzését hangolja össze, bevonva az eljárásban érintett intézményeket és hatóságokat.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a rendkívüli ülés levezetője reményét fejezte ki, hogy a bizottság hozzájárul az engedélyek gyorsabb kiadásához.

A tanácsülést Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán tekinthetik meg:

https://www.facebook.com/share/v/1DaAKePk9S/

Csíkszereda, 2026. szeptember 14.

Forrás: Hargita Népe

Az új generációs Csicsó Farm gazdasága adott otthont az elmúlt hétvégén immár negyedik alkalommal megszervezett, nagy érdeklődésnek örvendő Pásztornap a Hargitán című szakmai rendezvénynek. A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás, a Csicsó Farm Szövetkezet, Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete partnerségében megszervezett találkozón a gazdálkodás aktuális kérdései mellett a feldolgozás, az értékesítés, a turizmus és a nagyragadozók jelentette kihívások is terítékre kerültek.

A Pásztornap a Hargitán négy évvel ezelőtt indult útjára, első alkalommal a Homoródalmáshoz tartozó Kongo Farmon, majd két alkalommal a Zetelaka melletti Kükiland Manufaktúrán szervezték meg. Bár a rendezvény helyszíne évről évre változott, célja ugyanaz maradt: olyan fórumot teremteni a hegyvidéki gazdálkodók számára, ahol közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és döntéshozókkal, valamint megoszthatják tapasztalataikat.

A rendezvény megnyitóján Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni, hanem inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította pozitív példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel. Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”, az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió eurós értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell.

Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Felszólalásában saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek.

A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.

A köszöntőbeszédeket követően a szakmai programban a résztvevők a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokról, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, valamint a gyep- és legelőgazdálkodásról kaptak tájékoztatást. Szó esett a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásról és a nagyragadozók okozta kihívásokról is.

A szakmai előadások és beszélgetések során többek között arról is szó esett, milyen állatfajok tartásának és feldolgozásának lehet létjogosultsága térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.

Forrás: Hargita Népe

Az új generációs Csicsó Farm gazdasága adott otthont az elmúlt hétvégén immár negyedik alkalommal megszervezett, nagy érdeklődésnek örvendő Pásztornap a Hargitán című szakmai rendezvénynek. A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás, a Csicsó Farm Szövetkezet, Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete partnerségében megszervezett találkozón a gazdálkodás aktuális kérdései mellett a feldolgozás, az értékesítés, a turizmus és a nagyragadozók jelentette kihívások is terítékre kerültek.

A Pásztornap a Hargitán négy évvel ezelőtt indult útjára, első alkalommal a Homoródalmáshoz tartozó Kongo Farmon, majd két alkalommal a Zetelaka melletti Kükiland Manufaktúrán szervezték meg. Bár a rendezvény helyszíne évről évre változott, célja ugyanaz maradt: olyan fórumot teremteni a hegyvidéki gazdálkodók számára, ahol közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és döntéshozókkal, valamint megoszthatják tapasztalataikat.

A rendezvény megnyitóján Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni, hanem inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította pozitív példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel. Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”, az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió eurós értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell.

Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Felszólalásában saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek.

A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.

A köszöntőbeszédeket követően a szakmai programban a résztvevők a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokról, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, valamint a gyep- és legelőgazdálkodásról kaptak tájékoztatást. Szó esett a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásról és a nagyragadozók okozta kihívásokról is.

A szakmai előadások és beszélgetések során többek között arról is szó esett, milyen állatfajok tartásának és feldolgozásának lehet létjogosultsága térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.

Forrás: Hargita Népe

Az új generációs Csicsó Farm gazdasága adott otthont az elmúlt hétvégén immár negyedik alkalommal megszervezett, nagy érdeklődésnek örvendő Pásztornap a Hargitán című szakmai rendezvénynek. A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás, a Csicsó Farm Szövetkezet, Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete partnerségében megszervezett találkozón a gazdálkodás aktuális kérdései mellett a feldolgozás, az értékesítés, a turizmus és a nagyragadozók jelentette kihívások is terítékre kerültek.

A Pásztornap a Hargitán négy évvel ezelőtt indult útjára, első alkalommal a Homoródalmáshoz tartozó Kongo Farmon, majd két alkalommal a Zetelaka melletti Kükiland Manufaktúrán szervezték meg. Bár a rendezvény helyszíne évről évre változott, célja ugyanaz maradt: olyan fórumot teremteni a hegyvidéki gazdálkodók számára, ahol közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és döntéshozókkal, valamint megoszthatják tapasztalataikat.

A rendezvény megnyitóján Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni, hanem inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította pozitív példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel. Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”, az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió eurós értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell.

Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Felszólalásában saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek.

A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.

A köszöntőbeszédeket követően a szakmai programban a résztvevők a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokról, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, valamint a gyep- és legelőgazdálkodásról kaptak tájékoztatást. Szó esett a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásról és a nagyragadozók okozta kihívásokról is.

A szakmai előadások és beszélgetések során többek között arról is szó esett, milyen állatfajok tartásának és feldolgozásának lehet létjogosultsága térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.

Forrás: Maszol

Több mint két évtizede formálódik Szépvízen az a szemlélet, amely ma már nemcsak néhány régi épület megmentését jelenti, hanem a település arculatának tudatos alakítását is. Az önkormányzat, építészek, tulajdonosok és a helyi közösség együttműködéséből kialakult gyakorlat jó példája annak, hogyan lehet egy település épített örökségét úgy megőrizni, hogy az ne a fejlődés akadálya, hanem a közösségi élet, a turizmus és a helyi identitás egyik erőforrása legyen.

Egy régi székely ház, egy örmény épület, egy templom, egy székelykapu vagy akár egy utcakép önmagában talán csak egy régi tárgy a múltból. Egy település egészében azonban ezek együtt már történetet mesélnek arról, hogyan éltek ott az elődök, mit tartottak fontosnak, és milyen környezetet hagytak az utánuk következő nemzedékekre. Szépvízen az elmúlt évtizedekben egyre tudatosabban kezdték keresni ennek a történetnek a megőrizhető elemeit – hangzott el a Hargita Megye Tanácsa, Szépvíz Község Önkormányzata és a Szépvízért Egyesület közös szervezésében megvalósult csütörtöki szakmai tanácskozáson.

„Minden ember örököl valamit a családból, kérdés az, hogy mit hozunk magunkkal, de ha megtaláljuk, mi az, ami igazán értékes, tisztelettel vagyunk az elődeink iránt, akkor mindegy, hogy egy egyszerű dologról van szó, vagy egy nagyobbról, például egy épületről”

– fogalmazott a szakmai tanácskozáson Ferencz Tibor, Szépvíz korábbi polgármestere.

Az előző községvezető szerint a település hagyományos arculatát megőrizni szándékozó folyamat egyik fontos alapja az volt, hogy Szépvízen mindig is volt egyfajta természetes ragaszkodás a régi dolgokhoz, hagyományokhoz. A kétezres évek elején azonban ez a szemlélet fokozatosan szakmai keretet is kapott. A községközpont építészeti örökségét számba vevő felmérését követően egyre világosabbá vált, mely épületek és részletek őrzik Szépvíz sajátos arculatát, és mit lehet ezekből megmenteni.

Nem minden érték műemlék

Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítészeti igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett: már 2007-ben próbáltak olyan megyei programot létrehozni, amely feltérképezte volna a települések épített értékeit, és tudatosította volna ezeket a helyi közösségekben. A program tapasztalata az volt, hogy önmagában a hivatalos műemléki védelem nem elég.

„Egy épület csak akkor tud fennmaradni, hogyha a benne lakók, a közösség értéknek tekinti. Felülről ezt nem lehet irányítani. Ennek szívből kell jönnie”

– hangsúlyozta. Mint elhangzott: Szépvíz éppen azért érdekes példa, mert a településen nem kizárólag a hivatalosan védett műemlékek megőrzésében gondolkodtak. A község központja esetében több épületénél nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely a klasszikus műemléki helyreállítást megkönnyítette volna. Ilyenkor az építészeknek magának az épületnek a történetét kellett „kiolvasniuk”.

Köllő Miklós építész szerint egy-egy ház helyreállításánál az volt a cél, hogy megkeressék azt az állapotot, amikor az épület „önmaga volt”, és lehetőleg minden részletével együtt próbálják visszaadni az eredeti karakterét. Volt olyan eset is, amikor egy később felkerült cementes vakolat eltávolításakor kerültek elő az eredeti vakolatdíszek lenyomatai. Ezek, régi fényképek és más épületek analógiái alapján, végül lehetővé tették, hogy az épület homlokzata hitelesebb formában újuljon meg.

„Minden egyes épületnél más-más történet van, de a végeredmény szempontjából türelemmel ezt végig kell vinni”

– fogalmazott az építész.

A folyamatnak ugyanakkor része volt a tulajdonosok meggyőzése is. Nem mindig volt könnyű elfogadtatni, hogy egy régi épületnél miért számít az eredeti cserép, a nyílászáró vagy éppen egy homlokzati részlet. Szépvízen azonban idővel egyre több tulajdonos értette meg, hogy a szabályok nem pusztán korlátozást jelentenek, hanem egy közös érték megőrzését szolgálják.

Az örökségvédelemnek van azonban olyan pontja is, amikor már nem elég a meggyőzés. Fekete Örs polgármester szerint az elmúlt időszak egyik fontos eredménye éppen az, hogy a község nem hagyta veszni azokat az épületeket, amelyeknél nem lehetett volna biztosítani a fennmaradást.

Egy romos állapotú, ám építészeti szempontból különleges épületet például a tulajdonosok le akartak bontani. Az önkormányzat időben lépett, és megvásárolta az ingatlant. A korábban hulladékkal telehordott, elhanyagolt környezetben fekvő épületet kitakarították, elvégezték rajta a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat, és így már nem az azonnali pusztulás fenyegeti.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezekre odafigyeljünk. Még talán egy-két épület van olyan itt a központban, amire figyelmet kell fordítanunk, és hogyha eladósorba kerül, akkor azt valamilyen úton-módon meg kell vásárolni” – mondta Fekete Örs. A polgármester szerint ugyanakkor nem cél minden régi épület önkormányzati tulajdonba vétele. Ahol a tulajdonosok maguk is értik és vállalják az örökség megőrzését, ott elsősorban a helyi védettség és a megfelelő szakmai segítség jelenthet garanciát.

A folyamatnak még nincs vége

Fekete Örs szerint a szépvízi történet nem lezárt sikertörténet. Éppen ellenkezőleg: a község jelenleg is egy új általános rendezési terven dolgozik, és ennek is követnie kell azt a szemléletet, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. „Ez egy több tízéves folyamat, és én azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk a végén, sőt most vagyunk a közepén igazán” – mondta el a községvezető a Maszol érdeklődésére.

Mint megosztotta: a következő feladatok között szerepel a még feltérképezetlen épületek azonosítása és megóvása. A polgármester régi székely házakat, egy lehetséges tájházat és a községközpont további épületeit említette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védelemnek nem szabad Szépvíz központjánál megállnia, a közigazgatásilag a községhez tartozó Csíkszentmiklós, Borzsova és Bükkloka építészeti és környezeti értékeire ugyancsak nagyobb figyelmet szeretnének fordítani.

„Ha tudunk helyi védettséget biztosítani az épületeinknek, akkor azt gondolom, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben, vagy akár ötven évben is büszkén beszélhetünk arról, hogy tényleg valódi értékmentési és értékőrzési munka folyt Szépvízen az elmúlt évtizedekben”

– fogalmazott Fekete Örs.

A megőrzés közben Szépvíz azt is megtapasztalta, hogy az épített örökségnek kézzelfogható közösségi és gazdasági hozadéka van. A település turizmusa egyelőre elsősorban főként a település központi részére koncentrál, az elmúlt öt évben több mint negyvenezer látogatót fogadott az intézmény. A cél azonban az, hogy a vendégek ne csak egy helyszínt nézzenek meg, hanem végigjárják a település történetét.

Az örmény emlékház, az örmény katolikus templom és a régi örmény házak már összekapcsolhatók egy vezetett sétában, a következő lépés pedig a szentmiklósi templom, a borzsovai kápolna és más helyi értékek bekapcsolása lehet.

„Azt gondolom, hogy ez így lesz kerek. […] Ezeket mind-mind össze lehet egy lánccal fűzni, és akkor valószínűleg még színesebbé tudjuk tenni a szépvízi községet”

– mondta a polgármester.

A turizmus kiterjesztésével ugyanakkor nemcsak több látnivalót szeretnének kínálni, hanem a község különböző részeit és természeti értékeit is közelebb hozni egymáshoz – osztotta meg Fekete Örs.

Gyakorlati és elméleti képzések, eszközbeszerzés és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat a projekt helyi eredményei között

A SAFETY4TMF projekt eddigi eredményeit tekintették át szeptember 16-án, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium által szervezett online szakmai kerekasztalon. A találkozón Hargita Megye Tanácsának képviselői is bemutatták a projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit, köztük a gyakorlati és elméleti képzéseket, az eszközbeszerzéseket, a lakosság tájékoztatását szolgáló kiadványt és eseményeket, valamint a 2025-ben Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat tapasztalatait.

A SAFETY4TMF projektben 15 partner vesz részt kilenc országból. Romániából a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és Hargita Megye Tanácsa vesz részt. Hargita Megye Tanácsának stratégiai partnere a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete. A projekt célja a bányászati hulladéktározókhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, valamint a hatóságok, önkormányzatok és más érintett szervezetek felkészültségének és együttműködésének erősítése.

A Hargita megyei képzési tevékenységeket a SAFETY4TMF projekt keretében 2025 júliusa és szeptembere között Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon szervezték meg, összesen 64 önkéntes tűzoltó részvételével. A képzések célja az árvízi és villámárvízi helyzetekre való gyakorlati felkészülés, valamint a beavatkozó csapatok közötti kommunikáció és koordináció javítása volt.

A résztvevők egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát is elsajátították. A terep felmérésétől a mobilgát telepítésén, tömítésén és stabilizálásán át a víz szivattyúzásáig és a rendszer visszabontásáig a teljes beavatkozási folyamatot begyakorolták. A terepen lassan kialakuló árvízi és villámárvízi helyzeteket egyaránt szimuláltak. A gyakorlati felkészítést digitális szakmai képzési anyagok egészítették ki.

Továbbá bemutatásra kerültek a 2025. szeptember 3–5. között Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat eredményei és tapasztalatai. A gyakorlatot Hargita Megye Tanácsa koordinálta, stratégiai partnerként a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesületével.

A gyakorlaton több mint száz résztvevő vett részt, beavatkozó csapatok Romániából, Magyarországról és Bulgáriából érkeztek. A gyakorlat 24 órán keresztül, éjszaka is folytatódott, összesen 14 mentési forgatókönyvvel. A szimulált vészhelyzet szerint a heves esőzések és a hódok tevékenysége miatt eltömődött egy Hargitafürdő közelében található inaktív zagytározó vízelvezető rendszere, ami túlfolyáshoz, részleges gátszakadáshoz és a völgy irányába tartó iszapárhoz vezetett.

Szentegyháza kiválasztását a térség bányászati múltja és a Hargitafürdő közelében található kaolinos zagytározó közelsége is indokolta. A bemutatott adatok szerint Hargita megyében nyolc bányászati hulladéktározót tartanak nyilván, ezért a hasonló veszélyhelyzetekre való felkészülés a megye szempontjából is fontos.

A projekt keretében több mint 15 ezer euró értékben szereztek be beavatkozási és logisztikai felszereléseket. Ezek között mobil árvízvédelmi rendszer, védőfelszerelések, mobil konténerek, áramfejlesztő és világítástechnikai eszközök is szerepelnek.

A kerekasztalon a projekt kutatási és szakmai eredményeit is ismertették. Szó volt a bányászati hulladéktározók kockázatainak felméréséről, a veszélyeztetett területek feltérképezéséről és a határon átnyúló kockázatok modellezéséről. Bemutatták a projekt keretében kidolgozott módszereket és térképezési megoldásokat, valamint a különböző országokban megszervezett képzések és gyakorlatok tapasztalatait is. A szakmai egyeztetésen kitértek arra is, hogyan lehet a projekt eredményeit a katasztrófavédelmi felkészülésben és a beavatkozási eljárások fejlesztésében hasznosítani.

A szentegyházi gyakorlat tapasztalatai a projekt lezárását követően is hasznosíthatók a Hargita megyei katasztrófavédelmi felkészülésben. A bemutatott következtetések a beavatkozási eljárások, a szakmai képzések és a lakossági tájékoztatás szempontjából is fontos támpontot jelentenek.

Csíkszereda, 2026. szeptember 16.

Ünnepélyes keretek között adták át ma, szeptember 16-án a Myrmidone (narancslepke) minősítés tanúsítványait a csíkszeredai Park Hotelben. A minősítési rendszer a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program egyik kiemelt kezdeményezése, amely a helyi alapanyagokra, termelőkre és Hargita megye gasztronómiai örökségére építő, tudatos vendéglátást ismeri el.

A 2026-ban meghirdetett minősítésre összesen 67 vendéglátóhely jelentkezett, amelyek közül 59 teljesítette a kritériumrendszerben és a Magatartási kódexben meghatározott feltételeket. A minősített helyek között éttermek, bisztrók és helyi gasztronómiai pontok találhatók, köztük négy Kovászna megyei vendéglátóhely is. A minősített helyek közül nyolc egy lepkét, tizenegy két lepkét, negyven pedig három lepkét kapott.

A Myrmidone nem egyszerűen a helyi ételek kínálatát jelenti, hanem egy olyan komplex vendéglátási szemléletet képvisel, amely a helyi termelőtől és alapanyagtól a vendég által megélt gasztronómiai élményig kapcsolja össze a térség szereplőit. A minősítés fontos eleme a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok és italok használata, a helyi termelőkkel való együttműködés és azok láthatóvá tétele, valamint Hargita megye hagyományos gasztronómiai értékeinek megőrzése és továbbadása. A rendszer emellett figyelmet fordít az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, a Signature Dish – jellegzetes ízek listában szereplő helyi ételekre és a többnyelvű kommunikációra is.

A minősítés a fokozottan védett narancslepkéről, a Colias myrmidone-ról kapta a nevét. Ez a ritka lepkefaj Európában mindössze Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában fordul elő, Romániában pedig csupán két térségben található meg, köztük Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós határában, a Kürücök-völgyében. A narancslepke jelenléte jól jelzi a térség különleges természeti értékeit, amelyek szorosan összekapcsolódnak a helyi alapanyagok minőségével és Hargita megye gasztronómiai örökségével.

A Myrmidone minősítés szorosan kapcsolódik a Signature Dish listához. A Hargita megye jellegzetes ételeit összegyűjtő kezdeményezés során kérdőíves felmérés segítségével keresték azokat a fogásokat és desszerteket, amelyeket a közösség a régió legjellemzőbb ételeinek tart. Az eredményeket tizenkét helyi séffel közösen értékelték, ennek alapján pedig egy ötven kiemelt ételt tartalmazó Signature Dish válogatás született.

A minősített vendéglátóhelyek a jövőben a Myrmidone arculatának és a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 logójának használata mellett kiemelt megjelenést kapnak a Visit Harghita felületein, a program kommunikációjában, valamint a régió gasztronómiai térképén. A minősítés egyben lehetőséget biztosít számukra arra is, hogy bekapcsolódjanak a program különböző promóciós és szakmai kezdeményezéseibe, többek között tanulmányutakba, kiadványokba, hírlevelekbe és szakmai eseményekbe.

A tanúsítványátadóval egy olyan közösség formálódása indult el, amelynek tagjai közösen tesznek azért, hogy Hargita megye helyi ízei, termelői, gasztronómiai hagyományai és vendéglátóhelyei még hangsúlyosabban jelenjenek meg a térség turisztikai kínálatában. A Myrmidone minősítés célja, hogy a helyi értékek ne csupán a tányéron jelenjenek meg, hanem egy olyan átfogó gasztronómiai élménnyé álljanak össze, amely a helyi közösséget, a természeti környezetet és a vendéglátást is összekapcsolja.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Honline Media (Székely Konyha és Kert)
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Közvetlen párbeszédre hívják a gazdálkodókat és a szakembereket

A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás szeptember 18-án, pénteken negyedik alkalommal szervezi meg a Pásztornap a Hargitán című rendezvényt a csíkcsicsói Csicsó Farmon. A szakmai találkozó célja, hogy a gazdálkodók és állattartók közvetlenül az illetékes szakemberektől és döntéshozóktól kapjanak tájékoztatást az őket érintő aktuális kérdésekről.

A rendezvény kiemelt társszervezője a Csicsó Farm Szövetkezet, további partnerei Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.

Az idei Pásztornapon a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdésekről, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, a gyep- és legelőgazdálkodásról, valamint a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás és a nagyragadozók jelentette kihívásokról lesz szó. A program a termelés mellett a feldolgozás és az értékesítés gyakorlati kérdéseire is kitér.

A két szakmai panel során többek között arról is szó lesz, milyen állatot érdemes tartani és feldolgozni Csíkban, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus. Az előadásokat követően a résztvevők közvetlenül is feltehetik kérdéseiket a meghívott szakembereknek.

A Pásztornap a Hargitán a gazdálkodók, állattartók és a mezőgazdaságban érintettek számára egyaránt nyitott, de a helyek száma korlátozott.

A résztvevők fogadása és helyszíni regisztrációja szeptember 18-án, 9 óra 30 perckor kezdődik, a szakmai program 10 órakor indul.

A részletes programot a csatolmányban találják.

A rendezvény helyszíne:

https://maps.app.goo.gl/jaMQYjXv232vGtw97?g_st=iw

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Jelenleg a Libán-tető felé vezető úton végeznek javításokat

Végéhez közelednek a nyári karbantartási munkálatok, amelyet Hargita Megye Tanácsának útkezelő vállalat végez idén is. Idén 6,3 millió lejt fordítottak erre a célra. A kövezési munkálatokat elvégezték, a kátyúzással pedig jelenleg Gyergyó-térségében dolgoznak, miután Csík- és Udvarhelyszéken elvégezték.

Idén a kövezési munkálatokat Lovészen kezdték, itt volt ugyanis sürgős a beavatkozás. Gyimesek vidékén is elvégezték a kövezési és kátyúzási munkálatokat a megyei besorolású utakon.

Udvarhelyszéken Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva közötti 131-es úton volt fontos a beavatkozás, ahol elvégezték szintén az útjavítási munkálatokat.

Gyergyó-térségében pedig jelenleg a Libán-tető irányában dolgoznak a 138-as úton.

Balánbányán valamint Székelyszenttamás és Szejkefürdő között egy-egy átereszt is szükséges lesz kicserélni. Csíkszentimrén egy beton támfalat kell építeni a megyei útszakasz mentén, Csíkbánkfalván pedig betonsáncot építenek egy rövid szakaszon.

A keretegyezménynek köszönhetően a megyei utak téli karbantartása az elkövetkező szezonra is biztosítva van. A megyei tanács Műszaki igazgatósága készíti elő a szerződéseket, amelyre ebben a szezonban 17 millió lejt különítettek el.

A megyei besorolású utakon tapasztalt problémákat továbbra is jelezhetik a 0266–207774-es telefonszámon vagy az [email protected] e-mail-címen.

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Rendkívüli ülést tartott szeptember 14-én, hétfőn Hargita Megye Tanácsának testülete.

Az egyik legfontosabb módosítás egy 12,6 millió lejes államkincstári kölcsönnek a költségvetésbe foglalása volt. Az összeg három, folyamatban lévő beruházás el nem számolható költségeinek fedezését szolgálja. A Szucsáva megye határa irányában zajló beruházásra 9,77 millió lejt, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház betegbiztonságot növelő beruházására 1,5 millió lejt, a 126-os megyei úton található szakaszára pedig 1,36 millió lejt fordítanak.

A módosítások között szerepelt az iskolaprogram 2026–2027-es tanévben történő működtetéséhez, valamint a megyei utak téli karbantartásához szükséges források biztosítása is, utóbbira több mint 14,8 millió lejes keretösszeggel számolva.

A rendkívüli ülésen a megyei tanácsosok jóváhagyták a Hargita megyei Egységes Jóváhagyási Bizottság létrehozásához és működésének elindításához szükséges intézkedéseket is, területrendezési, urbanisztikai és építési törvénykönyv, közismert nevén az új urbanisztikai kódexről szóló 169/2026-os törvény előírásainak megfelelően.

Az új bizottság az építési és bontási munkák engedélyezéséhez szükséges szakvélemények és jóváhagyások beszerzését hangolja össze, bevonva az eljárásban érintett intézményeket és hatóságokat.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a rendkívüli ülés levezetője reményét fejezte ki, hogy a bizottság hozzájárul az engedélyek gyorsabb kiadásához.

A tanácsülést Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán tekinthetik meg:

https://www.facebook.com/share/v/1DaAKePk9S/

Csíkszereda, 2026. szeptember 14.

Forrás: Hargita Népe

Az új generációs Csicsó Farm gazdasága adott otthont az elmúlt hétvégén immár negyedik alkalommal megszervezett, nagy érdeklődésnek örvendő Pásztornap a Hargitán című szakmai rendezvénynek. A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás, a Csicsó Farm Szövetkezet, Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete partnerségében megszervezett találkozón a gazdálkodás aktuális kérdései mellett a feldolgozás, az értékesítés, a turizmus és a nagyragadozók jelentette kihívások is terítékre kerültek.

A Pásztornap a Hargitán négy évvel ezelőtt indult útjára, első alkalommal a Homoródalmáshoz tartozó Kongo Farmon, majd két alkalommal a Zetelaka melletti Kükiland Manufaktúrán szervezték meg. Bár a rendezvény helyszíne évről évre változott, célja ugyanaz maradt: olyan fórumot teremteni a hegyvidéki gazdálkodók számára, ahol közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és döntéshozókkal, valamint megoszthatják tapasztalataikat.

A rendezvény megnyitóján Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni, hanem inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította pozitív példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel. Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”, az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió eurós értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell.

Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Felszólalásában saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek.

A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.

A köszöntőbeszédeket követően a szakmai programban a résztvevők a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokról, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, valamint a gyep- és legelőgazdálkodásról kaptak tájékoztatást. Szó esett a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásról és a nagyragadozók okozta kihívásokról is.

A szakmai előadások és beszélgetések során többek között arról is szó esett, milyen állatfajok tartásának és feldolgozásának lehet létjogosultsága térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.

Forrás: Maszol

Több mint két évtizede formálódik Szépvízen az a szemlélet, amely ma már nemcsak néhány régi épület megmentését jelenti, hanem a település arculatának tudatos alakítását is. Az önkormányzat, építészek, tulajdonosok és a helyi közösség együttműködéséből kialakult gyakorlat jó példája annak, hogyan lehet egy település épített örökségét úgy megőrizni, hogy az ne a fejlődés akadálya, hanem a közösségi élet, a turizmus és a helyi identitás egyik erőforrása legyen.

Egy régi székely ház, egy örmény épület, egy templom, egy székelykapu vagy akár egy utcakép önmagában talán csak egy régi tárgy a múltból. Egy település egészében azonban ezek együtt már történetet mesélnek arról, hogyan éltek ott az elődök, mit tartottak fontosnak, és milyen környezetet hagytak az utánuk következő nemzedékekre. Szépvízen az elmúlt évtizedekben egyre tudatosabban kezdték keresni ennek a történetnek a megőrizhető elemeit – hangzott el a Hargita Megye Tanácsa, Szépvíz Község Önkormányzata és a Szépvízért Egyesület közös szervezésében megvalósult csütörtöki szakmai tanácskozáson.

„Minden ember örököl valamit a családból, kérdés az, hogy mit hozunk magunkkal, de ha megtaláljuk, mi az, ami igazán értékes, tisztelettel vagyunk az elődeink iránt, akkor mindegy, hogy egy egyszerű dologról van szó, vagy egy nagyobbról, például egy épületről”

– fogalmazott a szakmai tanácskozáson Ferencz Tibor, Szépvíz korábbi polgármestere.

Az előző községvezető szerint a település hagyományos arculatát megőrizni szándékozó folyamat egyik fontos alapja az volt, hogy Szépvízen mindig is volt egyfajta természetes ragaszkodás a régi dolgokhoz, hagyományokhoz. A kétezres évek elején azonban ez a szemlélet fokozatosan szakmai keretet is kapott. A községközpont építészeti örökségét számba vevő felmérését követően egyre világosabbá vált, mely épületek és részletek őrzik Szépvíz sajátos arculatát, és mit lehet ezekből megmenteni.

Nem minden érték műemlék

Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítészeti igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett: már 2007-ben próbáltak olyan megyei programot létrehozni, amely feltérképezte volna a települések épített értékeit, és tudatosította volna ezeket a helyi közösségekben. A program tapasztalata az volt, hogy önmagában a hivatalos műemléki védelem nem elég.

„Egy épület csak akkor tud fennmaradni, hogyha a benne lakók, a közösség értéknek tekinti. Felülről ezt nem lehet irányítani. Ennek szívből kell jönnie”

– hangsúlyozta. Mint elhangzott: Szépvíz éppen azért érdekes példa, mert a településen nem kizárólag a hivatalosan védett műemlékek megőrzésében gondolkodtak. A község központja esetében több épületénél nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely a klasszikus műemléki helyreállítást megkönnyítette volna. Ilyenkor az építészeknek magának az épületnek a történetét kellett „kiolvasniuk”.

Köllő Miklós építész szerint egy-egy ház helyreállításánál az volt a cél, hogy megkeressék azt az állapotot, amikor az épület „önmaga volt”, és lehetőleg minden részletével együtt próbálják visszaadni az eredeti karakterét. Volt olyan eset is, amikor egy később felkerült cementes vakolat eltávolításakor kerültek elő az eredeti vakolatdíszek lenyomatai. Ezek, régi fényképek és más épületek analógiái alapján, végül lehetővé tették, hogy az épület homlokzata hitelesebb formában újuljon meg.

„Minden egyes épületnél más-más történet van, de a végeredmény szempontjából türelemmel ezt végig kell vinni”

– fogalmazott az építész.

A folyamatnak ugyanakkor része volt a tulajdonosok meggyőzése is. Nem mindig volt könnyű elfogadtatni, hogy egy régi épületnél miért számít az eredeti cserép, a nyílászáró vagy éppen egy homlokzati részlet. Szépvízen azonban idővel egyre több tulajdonos értette meg, hogy a szabályok nem pusztán korlátozást jelentenek, hanem egy közös érték megőrzését szolgálják.

Az örökségvédelemnek van azonban olyan pontja is, amikor már nem elég a meggyőzés. Fekete Örs polgármester szerint az elmúlt időszak egyik fontos eredménye éppen az, hogy a község nem hagyta veszni azokat az épületeket, amelyeknél nem lehetett volna biztosítani a fennmaradást.

Egy romos állapotú, ám építészeti szempontból különleges épületet például a tulajdonosok le akartak bontani. Az önkormányzat időben lépett, és megvásárolta az ingatlant. A korábban hulladékkal telehordott, elhanyagolt környezetben fekvő épületet kitakarították, elvégezték rajta a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat, és így már nem az azonnali pusztulás fenyegeti.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezekre odafigyeljünk. Még talán egy-két épület van olyan itt a központban, amire figyelmet kell fordítanunk, és hogyha eladósorba kerül, akkor azt valamilyen úton-módon meg kell vásárolni” – mondta Fekete Örs. A polgármester szerint ugyanakkor nem cél minden régi épület önkormányzati tulajdonba vétele. Ahol a tulajdonosok maguk is értik és vállalják az örökség megőrzését, ott elsősorban a helyi védettség és a megfelelő szakmai segítség jelenthet garanciát.

A folyamatnak még nincs vége

Fekete Örs szerint a szépvízi történet nem lezárt sikertörténet. Éppen ellenkezőleg: a község jelenleg is egy új általános rendezési terven dolgozik, és ennek is követnie kell azt a szemléletet, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. „Ez egy több tízéves folyamat, és én azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk a végén, sőt most vagyunk a közepén igazán” – mondta el a községvezető a Maszol érdeklődésére.

Mint megosztotta: a következő feladatok között szerepel a még feltérképezetlen épületek azonosítása és megóvása. A polgármester régi székely házakat, egy lehetséges tájházat és a községközpont további épületeit említette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védelemnek nem szabad Szépvíz központjánál megállnia, a közigazgatásilag a községhez tartozó Csíkszentmiklós, Borzsova és Bükkloka építészeti és környezeti értékeire ugyancsak nagyobb figyelmet szeretnének fordítani.

„Ha tudunk helyi védettséget biztosítani az épületeinknek, akkor azt gondolom, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben, vagy akár ötven évben is büszkén beszélhetünk arról, hogy tényleg valódi értékmentési és értékőrzési munka folyt Szépvízen az elmúlt évtizedekben”

– fogalmazott Fekete Örs.

A megőrzés közben Szépvíz azt is megtapasztalta, hogy az épített örökségnek kézzelfogható közösségi és gazdasági hozadéka van. A település turizmusa egyelőre elsősorban főként a település központi részére koncentrál, az elmúlt öt évben több mint negyvenezer látogatót fogadott az intézmény. A cél azonban az, hogy a vendégek ne csak egy helyszínt nézzenek meg, hanem végigjárják a település történetét.

Az örmény emlékház, az örmény katolikus templom és a régi örmény házak már összekapcsolhatók egy vezetett sétában, a következő lépés pedig a szentmiklósi templom, a borzsovai kápolna és más helyi értékek bekapcsolása lehet.

„Azt gondolom, hogy ez így lesz kerek. […] Ezeket mind-mind össze lehet egy lánccal fűzni, és akkor valószínűleg még színesebbé tudjuk tenni a szépvízi községet”

– mondta a polgármester.

A turizmus kiterjesztésével ugyanakkor nemcsak több látnivalót szeretnének kínálni, hanem a község különböző részeit és természeti értékeit is közelebb hozni egymáshoz – osztotta meg Fekete Örs.

Gyakorlati és elméleti képzések, eszközbeszerzés és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat a projekt helyi eredményei között

A SAFETY4TMF projekt eddigi eredményeit tekintették át szeptember 16-án, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium által szervezett online szakmai kerekasztalon. A találkozón Hargita Megye Tanácsának képviselői is bemutatták a projekt Hargita megyei tevékenységeit és eredményeit, köztük a gyakorlati és elméleti képzéseket, az eszközbeszerzéseket, a lakosság tájékoztatását szolgáló kiadványt és eseményeket, valamint a 2025-ben Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat tapasztalatait.

A SAFETY4TMF projektben 15 partner vesz részt kilenc országból. Romániából a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és Hargita Megye Tanácsa vesz részt. Hargita Megye Tanácsának stratégiai partnere a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete. A projekt célja a bányászati hulladéktározókhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, valamint a hatóságok, önkormányzatok és más érintett szervezetek felkészültségének és együttműködésének erősítése.

A Hargita megyei képzési tevékenységeket a SAFETY4TMF projekt keretében 2025 júliusa és szeptembere között Oroszhegyen, Parajdon, Korondon és Tibódon szervezték meg, összesen 64 önkéntes tűzoltó részvételével. A képzések célja az árvízi és villámárvízi helyzetekre való gyakorlati felkészülés, valamint a beavatkozó csapatok közötti kommunikáció és koordináció javítása volt.

A résztvevők egy mobil árvízvédelmi rendszer használatát is elsajátították. A terep felmérésétől a mobilgát telepítésén, tömítésén és stabilizálásán át a víz szivattyúzásáig és a rendszer visszabontásáig a teljes beavatkozási folyamatot begyakorolták. A terepen lassan kialakuló árvízi és villámárvízi helyzeteket egyaránt szimuláltak. A gyakorlati felkészítést digitális szakmai képzési anyagok egészítették ki.

Továbbá bemutatásra kerültek a 2025. szeptember 3–5. között Szentegyházán megszervezett nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat eredményei és tapasztalatai. A gyakorlatot Hargita Megye Tanácsa koordinálta, stratégiai partnerként a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesületével.

A gyakorlaton több mint száz résztvevő vett részt, beavatkozó csapatok Romániából, Magyarországról és Bulgáriából érkeztek. A gyakorlat 24 órán keresztül, éjszaka is folytatódott, összesen 14 mentési forgatókönyvvel. A szimulált vészhelyzet szerint a heves esőzések és a hódok tevékenysége miatt eltömődött egy Hargitafürdő közelében található inaktív zagytározó vízelvezető rendszere, ami túlfolyáshoz, részleges gátszakadáshoz és a völgy irányába tartó iszapárhoz vezetett.

Szentegyháza kiválasztását a térség bányászati múltja és a Hargitafürdő közelében található kaolinos zagytározó közelsége is indokolta. A bemutatott adatok szerint Hargita megyében nyolc bányászati hulladéktározót tartanak nyilván, ezért a hasonló veszélyhelyzetekre való felkészülés a megye szempontjából is fontos.

A projekt keretében több mint 15 ezer euró értékben szereztek be beavatkozási és logisztikai felszereléseket. Ezek között mobil árvízvédelmi rendszer, védőfelszerelések, mobil konténerek, áramfejlesztő és világítástechnikai eszközök is szerepelnek.

A kerekasztalon a projekt kutatási és szakmai eredményeit is ismertették. Szó volt a bányászati hulladéktározók kockázatainak felméréséről, a veszélyeztetett területek feltérképezéséről és a határon átnyúló kockázatok modellezéséről. Bemutatták a projekt keretében kidolgozott módszereket és térképezési megoldásokat, valamint a különböző országokban megszervezett képzések és gyakorlatok tapasztalatait is. A szakmai egyeztetésen kitértek arra is, hogyan lehet a projekt eredményeit a katasztrófavédelmi felkészülésben és a beavatkozási eljárások fejlesztésében hasznosítani.

A szentegyházi gyakorlat tapasztalatai a projekt lezárását követően is hasznosíthatók a Hargita megyei katasztrófavédelmi felkészülésben. A bemutatott következtetések a beavatkozási eljárások, a szakmai képzések és a lakossági tájékoztatás szempontjából is fontos támpontot jelentenek.

Csíkszereda, 2026. szeptember 16.

Ünnepélyes keretek között adták át ma, szeptember 16-án a Myrmidone (narancslepke) minősítés tanúsítványait a csíkszeredai Park Hotelben. A minősítési rendszer a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 program egyik kiemelt kezdeményezése, amely a helyi alapanyagokra, termelőkre és Hargita megye gasztronómiai örökségére építő, tudatos vendéglátást ismeri el.

A 2026-ban meghirdetett minősítésre összesen 67 vendéglátóhely jelentkezett, amelyek közül 59 teljesítette a kritériumrendszerben és a Magatartási kódexben meghatározott feltételeket. A minősített helyek között éttermek, bisztrók és helyi gasztronómiai pontok találhatók, köztük négy Kovászna megyei vendéglátóhely is. A minősített helyek közül nyolc egy lepkét, tizenegy két lepkét, negyven pedig három lepkét kapott.

A Myrmidone nem egyszerűen a helyi ételek kínálatát jelenti, hanem egy olyan komplex vendéglátási szemléletet képvisel, amely a helyi termelőtől és alapanyagtól a vendég által megélt gasztronómiai élményig kapcsolja össze a térség szereplőit. A minősítés fontos eleme a lehetőség szerint 100 kilométeres körzetből származó alapanyagok és italok használata, a helyi termelőkkel való együttműködés és azok láthatóvá tétele, valamint Hargita megye hagyományos gasztronómiai értékeinek megőrzése és továbbadása. A rendszer emellett figyelmet fordít az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, a Signature Dish – jellegzetes ízek listában szereplő helyi ételekre és a többnyelvű kommunikációra is.

A minősítés a fokozottan védett narancslepkéről, a Colias myrmidone-ról kapta a nevét. Ez a ritka lepkefaj Európában mindössze Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában fordul elő, Romániában pedig csupán két térségben található meg, köztük Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós határában, a Kürücök-völgyében. A narancslepke jelenléte jól jelzi a térség különleges természeti értékeit, amelyek szorosan összekapcsolódnak a helyi alapanyagok minőségével és Hargita megye gasztronómiai örökségével.

A Myrmidone minősítés szorosan kapcsolódik a Signature Dish listához. A Hargita megye jellegzetes ételeit összegyűjtő kezdeményezés során kérdőíves felmérés segítségével keresték azokat a fogásokat és desszerteket, amelyeket a közösség a régió legjellemzőbb ételeinek tart. Az eredményeket tizenkét helyi séffel közösen értékelték, ennek alapján pedig egy ötven kiemelt ételt tartalmazó Signature Dish válogatás született.

A minősített vendéglátóhelyek a jövőben a Myrmidone arculatának és a Hargita megye – Európa Gasztronómiai Régiója 2027 logójának használata mellett kiemelt megjelenést kapnak a Visit Harghita felületein, a program kommunikációjában, valamint a régió gasztronómiai térképén. A minősítés egyben lehetőséget biztosít számukra arra is, hogy bekapcsolódjanak a program különböző promóciós és szakmai kezdeményezéseibe, többek között tanulmányutakba, kiadványokba, hírlevelekbe és szakmai eseményekbe.

A tanúsítványátadóval egy olyan közösség formálódása indult el, amelynek tagjai közösen tesznek azért, hogy Hargita megye helyi ízei, termelői, gasztronómiai hagyományai és vendéglátóhelyei még hangsúlyosabban jelenjenek meg a térség turisztikai kínálatában. A Myrmidone minősítés célja, hogy a helyi értékek ne csupán a tányéron jelenjenek meg, hanem egy olyan átfogó gasztronómiai élménnyé álljanak össze, amely a helyi közösséget, a természeti környezetet és a vendéglátást is összekapcsolja.

Európa Gasztronómiai Régiója

Európa Gasztronómiai Régiói (jelöltek és díjazottak), amelyeket az IGCAT választ ki és irányít, célul tűzik ki, hogy hozzájáruljanak polgáraik életminőségének javításához azáltal, hogy felhívják a figyelmet a kulturális és gasztronómiai egyediség fontosságára, és eközben:

• ösztönzik a kreativitást és a gasztronómiai innovációt,
• szellemileg táplálják a gyermekeket és felnőtteket kulináris oktatáson keresztül,
• javítják a fenntartható turizmus színvonalát,
• erősítik a körforgásos gazdaságokat városi és vidéki környezetben egyaránt,
• támogatják a közösségek és a környezet jólétét és egészségét.

Az IGCAT a díjat nemzetközi és európai intézmények támogatásával biztosítja. A régiók csatlakoznak a Gasztronómiai Régiók díjazott és jelölt világplatformjához is, hogy elősegítsék a hosszú távú előnyöket, növeljék nemzetközi láthatóságukat, és támogassák a tudásmegosztást.

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím olyan közösségeket (városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat) ismer el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében, közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos számukra a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékeik megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, közösségi összefogását és a jövő kihívásaira adott válaszait, azonban pénzdíjjal nem jár.

A Hargita megyei konzorcium tagjai:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
• Csíkszereda Polgármesteri Hivatala
• Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
• Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
• Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar
• Páva KulinarIQum Egyesület
• Boro Info
• Honline Media (Székely Konyha és Kert)
• Csíki Vendéglátósok Egyesülete
• Pro Economica Alapítvány

Közvetlen párbeszédre hívják a gazdálkodókat és a szakembereket

A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás szeptember 18-án, pénteken negyedik alkalommal szervezi meg a Pásztornap a Hargitán című rendezvényt a csíkcsicsói Csicsó Farmon. A szakmai találkozó célja, hogy a gazdálkodók és állattartók közvetlenül az illetékes szakemberektől és döntéshozóktól kapjanak tájékoztatást az őket érintő aktuális kérdésekről.

A rendezvény kiemelt társszervezője a Csicsó Farm Szövetkezet, további partnerei Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.

Az idei Pásztornapon a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdésekről, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, a gyep- és legelőgazdálkodásról, valamint a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás és a nagyragadozók jelentette kihívásokról lesz szó. A program a termelés mellett a feldolgozás és az értékesítés gyakorlati kérdéseire is kitér.

A két szakmai panel során többek között arról is szó lesz, milyen állatot érdemes tartani és feldolgozni Csíkban, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus. Az előadásokat követően a résztvevők közvetlenül is feltehetik kérdéseiket a meghívott szakembereknek.

A Pásztornap a Hargitán a gazdálkodók, állattartók és a mezőgazdaságban érintettek számára egyaránt nyitott, de a helyek száma korlátozott.

A résztvevők fogadása és helyszíni regisztrációja szeptember 18-án, 9 óra 30 perckor kezdődik, a szakmai program 10 órakor indul.

A részletes programot a csatolmányban találják.

A rendezvény helyszíne:

https://maps.app.goo.gl/jaMQYjXv232vGtw97?g_st=iw

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Jelenleg a Libán-tető felé vezető úton végeznek javításokat

Végéhez közelednek a nyári karbantartási munkálatok, amelyet Hargita Megye Tanácsának útkezelő vállalat végez idén is. Idén 6,3 millió lejt fordítottak erre a célra. A kövezési munkálatokat elvégezték, a kátyúzással pedig jelenleg Gyergyó-térségében dolgoznak, miután Csík- és Udvarhelyszéken elvégezték.

Idén a kövezési munkálatokat Lovészen kezdték, itt volt ugyanis sürgős a beavatkozás. Gyimesek vidékén is elvégezték a kövezési és kátyúzási munkálatokat a megyei besorolású utakon.

Udvarhelyszéken Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva közötti 131-es úton volt fontos a beavatkozás, ahol elvégezték szintén az útjavítási munkálatokat.

Gyergyó-térségében pedig jelenleg a Libán-tető irányában dolgoznak a 138-as úton.

Balánbányán valamint Székelyszenttamás és Szejkefürdő között egy-egy átereszt is szükséges lesz kicserélni. Csíkszentimrén egy beton támfalat kell építeni a megyei útszakasz mentén, Csíkbánkfalván pedig betonsáncot építenek egy rövid szakaszon.

A keretegyezménynek köszönhetően a megyei utak téli karbantartása az elkövetkező szezonra is biztosítva van. A megyei tanács Műszaki igazgatósága készíti elő a szerződéseket, amelyre ebben a szezonban 17 millió lejt különítettek el.

A megyei besorolású utakon tapasztalt problémákat továbbra is jelezhetik a 0266–207774-es telefonszámon vagy az [email protected] e-mail-címen.

Csíkszereda, 2026. szeptember 15.

Rendkívüli ülést tartott szeptember 14-én, hétfőn Hargita Megye Tanácsának testülete.

Az egyik legfontosabb módosítás egy 12,6 millió lejes államkincstári kölcsönnek a költségvetésbe foglalása volt. Az összeg három, folyamatban lévő beruházás el nem számolható költségeinek fedezését szolgálja. A Szucsáva megye határa irányában zajló beruházásra 9,77 millió lejt, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház betegbiztonságot növelő beruházására 1,5 millió lejt, a 126-os megyei úton található szakaszára pedig 1,36 millió lejt fordítanak.

A módosítások között szerepelt az iskolaprogram 2026–2027-es tanévben történő működtetéséhez, valamint a megyei utak téli karbantartásához szükséges források biztosítása is, utóbbira több mint 14,8 millió lejes keretösszeggel számolva.

A rendkívüli ülésen a megyei tanácsosok jóváhagyták a Hargita megyei Egységes Jóváhagyási Bizottság létrehozásához és működésének elindításához szükséges intézkedéseket is, területrendezési, urbanisztikai és építési törvénykönyv, közismert nevén az új urbanisztikai kódexről szóló 169/2026-os törvény előírásainak megfelelően.

Az új bizottság az építési és bontási munkák engedélyezéséhez szükséges szakvélemények és jóváhagyások beszerzését hangolja össze, bevonva az eljárásban érintett intézményeket és hatóságokat.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a rendkívüli ülés levezetője reményét fejezte ki, hogy a bizottság hozzájárul az engedélyek gyorsabb kiadásához.

A tanácsülést Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán tekinthetik meg:

https://www.facebook.com/share/v/1DaAKePk9S/

Csíkszereda, 2026. szeptember 14.