Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly- és Pro Civitate-díjaival ismerték el a Hargita megyei oktatás fejlesztéséhez hozzájáruló személyiségek munkáját 

Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával együttműködve november 12-én, csütörtökön ünnepélyes keretek között adta át az oktatás területén végzett kiemelkedő munkáért járó elismeréseket a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Aula Magna termében.

Az eseményen azok előtt tisztelegtek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és elhivatottságukkal évtizedeken át szolgálták az oktatás ügyét, hozzájárulva diákok nemzedékeinek neveléséhez és a Hargita megyei oktatási intézmények fejlődéséhez.

Az ünnepségen Hargita Megye Tanácsának két rangos elismerését, a Majláth Gusztáv Károly-díjat és a Pro Civitate-díjat adták át, amelyekkel az oktatás és a helyi közösségek fejlődéséért végzett kiemelkedő munkát ismerik el.

Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója és a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke szerint a jó pedagógus személyes példájával nevel, és ezáltal a jövőt is alakítja. A pedagógus egyszerre útmutató, támasz és példakép, aki törődéssel, szeretettel és támogató iránymutatással segíti tanítványait. Munkája nem ér véget a tanterem falainál, hiszen közösségeket formál, értékeket teremt, és egész életutakat képes meghatározni. A most kitüntetett pedagógusok mindezt hivatásuk során bizonyították, nemcsak tudást adtak át, hanem közösségeik összetartó erejévé is váltak. Emberi és szakmai életpályájukkal maradandó nyomot hagytak tanítványaikban és a közösség emlékezetében egyaránt.

Dobos Melinda, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkájának jelentősége messze túlmutat a tudás átadásán. A gyermekek személyiségének formálásában, önbizalmuk és értékrendjük kialakításában is meghatározó szerepet töltenek be. Munkájuk valódi eredménye sokszor csak évtizedekkel később mutatkozik meg, amikor egykori tanítványaik felelősségteljes felnőttekként, jó szakemberekként és a közösség értékes tagjaiként állják meg a helyüket.

Demeter Levente főtanfelügyelő köszöntőjében hangsúlyozta, a most elismert pedagógusok nemcsak tanítványaik fejlődéséhez járultak hozzá, hanem intézményeket fejlesztettek, közösségeket építettek, és szakmai munkájukkal más oktatási intézmények számára is példát mutattak. Az elismerés egyben köszönet azért a sokszor láthatatlan, kitartó munkáért, amelynek hatása generációkon át érezhető.

A Majláth Gusztáv Károly-díjjal azokat a személyeket tüntetik ki, akik pedagógusi és nevelői pályafutásuk során jelentősen hozzájárultak a diákok fejlődéséhez, a tehetségek felismeréséhez és támogatásához, valamint az oktatási intézmények fejlesztéséhez. Idén ebben az elismerésben részesült dr. András Szilárd Károly, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, aki közel 35 éve foglalkozik matematikai tehetségek felkutatásával és felkészítésével, valamint a tehetséggondozás támogatásával. Díjat vehetett át Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatója az intézmény korszerűsítéséért és fejlesztéséért, valamint Bíró Zoltán nyugalmazott matematikatanár, aki 41 éven át tanított a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, és számos diákot készített fel matematikaversenyekre. Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon egykori igazgatója posztumusz elismerésben részesült az óvodai nevelés fejlesztéséért, az alternatív pedagógiai módszerek népszerűsítéséért és a befogadó nevelés támogatásáért.

Ugyancsak Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismerték el Kajtár Csaba matematikatanár, egykori iskolaigazgató és tanfelügyelő több mint három évtizedes munkáját, amellyel hozzájárult a Hargita megyei oktatás korszerűsítéséhez. Puskás Anna, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola igazgatója pedagógusi és intézményvezetői tevékenységéért, valamint közösségi szerepvállalásáért részesült kitüntetésben. Székely Zoltán, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium fizikatanára a tantárgyversenyeken kiemelkedő eredményeket elérő diákok felkészítéséért és a természettudományok népszerűsítéséért, míg Veress Anna-Aranka, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola egykori igazgatója az oktatásnak szentelt több mint négy évtizedes munkájáért és a helyi közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért vehette át az elismerést.

A Pro Civitate-díj azoknak a több évtizedes közösségépítő munkáját ismeri el, akik az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport vagy a közélet más területein maradandót alkottak. Idén Dumbravă Magdalena-Camelia, a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium kémiatanára és igazgatója részesült a kitüntetésben az intézmény fejlesztéséért és az oktatás közösségformáló szerepének erősítéséért. Borbeli Lucia, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, a Hargita Megyei Tanítók Egyesületének elnöke az oktatás fejlesztésében, a kultúra népszerűsítésében és a pedagógusközösség összefogásában végzett több évtizedes munkájáért kapta meg a díjat. Szintén Pro Civitate-díjjal ismerték el Hainala Ildiko Maria Doina, a maroshévízi Sfântu Ilie Általános Iskola tanítónőjének több mint négy évtizedes pedagógusi munkáját, amellyel hozzájárult a gyermekek neveléséhez és az iskolai közösség erősítéséhez.

Az elismerésekkel Hargita Megye Tanácsa nemcsak az egyéni teljesítményeket kívánja méltatni, hanem azt a hosszú távú hatást is, amelyet a pedagógusok munkája a helyi közösségek életére gyakorol.

Az ünnepséget a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola pedagógusaiból álló Codex régizene-együttes zenei előadásai, valamint magyar és román nyelvű versszavalatok színesítették.

Csíkszereda, 2026. november 13.

A kérdésben a hulladékgazdálkodási társulás közgyűlésén hoznak döntést

Fél évvel elhalasztanák a „fizess annyit, amennyit eldobsz” elv bevezetését Hargita megyében. A javaslatot a polgármesterekkel és a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejlesztési Társulásának (ADI SIMD) szakembereivel folytatott egyeztetésen fogalmazták meg november 12-én, csütörtökön. Az átmeneti időszakban egységes, személyenkénti díjszabást alkalmaznának.

A kezdeményezésről Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösségi oldalán is tájékoztatta a lakosságot. Hangsúlyozta, hogy a változtatás célja nem a hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésének elhalasztása, hanem az átállás megkönnyítése, figyelembe véve a lakosság részéről megfogalmazott aggályokat és a jelenlegi hulladékgyűjtési szokásokat.

További hat hónapot biztosítanának az új rendszerre való átállásra

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumokon és egyeztetéseken számos észrevétel érkezett az új hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban. A megyei tanács elnöke szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a hosszú évek alatt kialakult hulladékgyűjtési szokásokat nem lehet egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni.

A településeken jelenleg érvényes hulladékszállítási szerződések áttekintése is rámutatott arra, hogy vidéken a szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg megfelelő mértékben, a városokban pedig a biológiailag lebomló hulladék külön elszállítása sem volt általános gyakorlat.

Mindezeket figyelembe véve az egyeztetésen részt vevők azt javasolják, hogy a hulladékmennyiséghez igazodó díjfizetési rendszert ne 2027. január 1-jétől, hanem hat hónappal később vezessék be.

Az átmeneti időszakban az alábbi egységes díjszabást alkalmaznák:

• Vidéki környezetben személyenként havi 21 lej.
• Városi környezetben személyenként havi 26 lej.

A javasolt díjak mellett a vegyes, vagyis a maradványhulladék elszállítása a maximális gyakorisággal történne, vidéken havonta két alkalommal, városi környezetben pedig havonta négy alkalommal.

Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a háztartások fokozatosan alkalmazkodjanak az új hulladékgyűjtési szabályokhoz, mielőtt életbe lépne a hulladékmennyiség alapján történő díjfizetés.

120 literes kuka helyett 60 vagy 240 literes gyűjtőedény igénylésére és lehetőséget nyújtanának

A hathónapos átmeneti időszakot a rendszer gyakorlati finomhangolására is felhasználnák.

Azok a háztartások, amelyeknek a jelenleg biztosított 120 literes fekete kuka helyett kisebb vagy nagyobb gyűjtőedényre lenne szükségük, ezt jelezhetnék a szolgáltatónak.

A javaslat szerint 60 literes vagy 240 literes edény is igényelhető lenne, amelyet a szolgáltató biztosítana a háztartások számára.

Ezzel párhuzamosan a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás, a szolgáltató és a helyi önkormányzatok közös tájékoztató és tudatosító kampányt indítanának.

Ennek célja, hogy a lakosság megfelelő segítséget kapjon a hulladék elkülönített gyűjtésének elsajátításához, és elegendő idő álljon rendelkezésre az új rendszer működésének megismerésére.

Mindezen kérdésekben a következő időszakban a helyi önkormányzatok megvizsgálják a javaslatot, ezt követően pedig a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás közgyűlése hoz döntést.

Az ANRSC megerősítette az eddigi eljárások jogszerűségét

Bíró Barna-Botond arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban részletesen megvizsgálták a hulladékgazdálkodási rendszer előkészítésével és a díjszabás megállapításával kapcsolatos eljárásokat.

A megyei tanács elnöke korábban az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos állásfoglalását kérte annak tisztázására, hogy a fejlesztési társulás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt-e el.

A hatóság válasza megérkezett, és a feltett kérdésekben megerősítette az eddig alkalmazott eljárások jogszerűségét.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak megfelelő eljárás önmagában nem jelenti azt, hogy az új rendszer bevezetése során ne merülhetnének fel gyakorlati nehézségek, amelyekre megoldást kell találni.

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumok és a beérkezett visszajelzések alapján ezért olyan átmeneti megoldást kerestek, amely a törvényes keretek között több időt biztosíthat a lakosságnak az alkalmazkodásra.

Folytatják a szerződések megkötését

A javasolt változtatás nem érinti a hulladékgazdálkodási rendszer elindításához szükséges szerződéskötési folyamatot.

Azoknak a háztartásoknak, amelyek már megkötötték a szerződést a szolgáltatóval, jelenleg nincs további teendőjük.

Bíró Barna-Botond arra biztatja azokat, akik még nem kötöttek szerződést, hogy a következő két-három hétben tegyék ezt meg, hiszen a szerződés biztosítja a hulladék rendszeres, ellenőrzött és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő elszállításának feltételeit.

A polgármesterekkel egyeztetett javaslatról a következő bő egy hétben az érintett helyi önkormányzatok is tárgyalnak, ezt követően pedig a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás közgyűlése hozza meg a végleges döntést.

A rendszernek a lakóközösségeket kell szolgálnia

Bíró Barna-Botond hangsúlyozta, hogy a 2012-ben elindított, az elmúlt 13 évben kiépített integrált hulladékgazdálkodási rendszer célja kezdettől fogva a Hargita megyei közösség szolgálata volt.

A megye környezetének védelme és a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodás kialakítása továbbra is közös cél, ugyanakkor az ehhez vezető változásoknak figyelembe kell venniük a lakosság mindennapi életét és alkalmazkodási lehetőségeit is.

A megyei tanács elnöke megköszönte a lakossági fórumokon megfogalmazott észrevételeket, kritikákat és személyes megkereséseket, amelyek hozzájárultak az új javaslat kidolgozásához.

A következő időszak feladata, hogy a szolgáltató, a fejlesztési társulás, az önkormányzatok és a lakosság közösen felkészüljenek az új hulladékgyűjtési szokások kialakítására.

A cél változatlan: egy olyan korszerű, környezetbarát és hosszú távon fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer működtetése, amely a következő évtizedekben megbízhatóan szolgálja Hargita megye lakosságát.

Csíkszereda, 2026. november 12.

Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly- és Pro Civitate-díjaival ismerték el a Hargita megyei oktatás fejlesztéséhez hozzájáruló személyiségek munkáját 

Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával együttműködve november 12-én, csütörtökön ünnepélyes keretek között adta át az oktatás területén végzett kiemelkedő munkáért járó elismeréseket a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Aula Magna termében.

Az eseményen azok előtt tisztelegtek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és elhivatottságukkal évtizedeken át szolgálták az oktatás ügyét, hozzájárulva diákok nemzedékeinek neveléséhez és a Hargita megyei oktatási intézmények fejlődéséhez.

Az ünnepségen Hargita Megye Tanácsának két rangos elismerését, a Majláth Gusztáv Károly-díjat és a Pro Civitate-díjat adták át, amelyekkel az oktatás és a helyi közösségek fejlődéséért végzett kiemelkedő munkát ismerik el.

Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója és a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke szerint a jó pedagógus személyes példájával nevel, és ezáltal a jövőt is alakítja. A pedagógus egyszerre útmutató, támasz és példakép, aki törődéssel, szeretettel és támogató iránymutatással segíti tanítványait. Munkája nem ér véget a tanterem falainál, hiszen közösségeket formál, értékeket teremt, és egész életutakat képes meghatározni. A most kitüntetett pedagógusok mindezt hivatásuk során bizonyították, nemcsak tudást adtak át, hanem közösségeik összetartó erejévé is váltak. Emberi és szakmai életpályájukkal maradandó nyomot hagytak tanítványaikban és a közösség emlékezetében egyaránt.

Dobos Melinda, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkájának jelentősége messze túlmutat a tudás átadásán. A gyermekek személyiségének formálásában, önbizalmuk és értékrendjük kialakításában is meghatározó szerepet töltenek be. Munkájuk valódi eredménye sokszor csak évtizedekkel később mutatkozik meg, amikor egykori tanítványaik felelősségteljes felnőttekként, jó szakemberekként és a közösség értékes tagjaiként állják meg a helyüket.

Demeter Levente főtanfelügyelő köszöntőjében hangsúlyozta, a most elismert pedagógusok nemcsak tanítványaik fejlődéséhez járultak hozzá, hanem intézményeket fejlesztettek, közösségeket építettek, és szakmai munkájukkal más oktatási intézmények számára is példát mutattak. Az elismerés egyben köszönet azért a sokszor láthatatlan, kitartó munkáért, amelynek hatása generációkon át érezhető.

A Majláth Gusztáv Károly-díjjal azokat a személyeket tüntetik ki, akik pedagógusi és nevelői pályafutásuk során jelentősen hozzájárultak a diákok fejlődéséhez, a tehetségek felismeréséhez és támogatásához, valamint az oktatási intézmények fejlesztéséhez. Idén ebben az elismerésben részesült dr. András Szilárd Károly, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, aki közel 35 éve foglalkozik matematikai tehetségek felkutatásával és felkészítésével, valamint a tehetséggondozás támogatásával. Díjat vehetett át Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatója az intézmény korszerűsítéséért és fejlesztéséért, valamint Bíró Zoltán nyugalmazott matematikatanár, aki 41 éven át tanított a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, és számos diákot készített fel matematikaversenyekre. Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon egykori igazgatója posztumusz elismerésben részesült az óvodai nevelés fejlesztéséért, az alternatív pedagógiai módszerek népszerűsítéséért és a befogadó nevelés támogatásáért.

Ugyancsak Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismerték el Kajtár Csaba matematikatanár, egykori iskolaigazgató és tanfelügyelő több mint három évtizedes munkáját, amellyel hozzájárult a Hargita megyei oktatás korszerűsítéséhez. Puskás Anna, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola igazgatója pedagógusi és intézményvezetői tevékenységéért, valamint közösségi szerepvállalásáért részesült kitüntetésben. Székely Zoltán, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium fizikatanára a tantárgyversenyeken kiemelkedő eredményeket elérő diákok felkészítéséért és a természettudományok népszerűsítéséért, míg Veress Anna-Aranka, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola egykori igazgatója az oktatásnak szentelt több mint négy évtizedes munkájáért és a helyi közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért vehette át az elismerést.

A Pro Civitate-díj azoknak a több évtizedes közösségépítő munkáját ismeri el, akik az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport vagy a közélet más területein maradandót alkottak. Idén Dumbravă Magdalena-Camelia, a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium kémiatanára és igazgatója részesült a kitüntetésben az intézmény fejlesztéséért és az oktatás közösségformáló szerepének erősítéséért. Borbeli Lucia, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, a Hargita Megyei Tanítók Egyesületének elnöke az oktatás fejlesztésében, a kultúra népszerűsítésében és a pedagógusközösség összefogásában végzett több évtizedes munkájáért kapta meg a díjat. Szintén Pro Civitate-díjjal ismerték el Hainala Ildiko Maria Doina, a maroshévízi Sfântu Ilie Általános Iskola tanítónőjének több mint négy évtizedes pedagógusi munkáját, amellyel hozzájárult a gyermekek neveléséhez és az iskolai közösség erősítéséhez.

Az elismerésekkel Hargita Megye Tanácsa nemcsak az egyéni teljesítményeket kívánja méltatni, hanem azt a hosszú távú hatást is, amelyet a pedagógusok munkája a helyi közösségek életére gyakorol.

Az ünnepséget a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola pedagógusaiból álló Codex régizene-együttes zenei előadásai, valamint magyar és román nyelvű versszavalatok színesítették.

Csíkszereda, 2026. november 13.

A kérdésben a hulladékgazdálkodási társulás közgyűlésén hoznak döntést

Fél évvel elhalasztanák a „fizess annyit, amennyit eldobsz” elv bevezetését Hargita megyében. A javaslatot a polgármesterekkel és a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejlesztési Társulásának (ADI SIMD) szakembereivel folytatott egyeztetésen fogalmazták meg november 12-én, csütörtökön. Az átmeneti időszakban egységes, személyenkénti díjszabást alkalmaznának.

A kezdeményezésről Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösségi oldalán is tájékoztatta a lakosságot. Hangsúlyozta, hogy a változtatás célja nem a hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésének elhalasztása, hanem az átállás megkönnyítése, figyelembe véve a lakosság részéről megfogalmazott aggályokat és a jelenlegi hulladékgyűjtési szokásokat.

További hat hónapot biztosítanának az új rendszerre való átállásra

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumokon és egyeztetéseken számos észrevétel érkezett az új hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban. A megyei tanács elnöke szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a hosszú évek alatt kialakult hulladékgyűjtési szokásokat nem lehet egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni.

A településeken jelenleg érvényes hulladékszállítási szerződések áttekintése is rámutatott arra, hogy vidéken a szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg megfelelő mértékben, a városokban pedig a biológiailag lebomló hulladék külön elszállítása sem volt általános gyakorlat.

Mindezeket figyelembe véve az egyeztetésen részt vevők azt javasolják, hogy a hulladékmennyiséghez igazodó díjfizetési rendszert ne 2027. január 1-jétől, hanem hat hónappal később vezessék be.

Az átmeneti időszakban az alábbi egységes díjszabást alkalmaznák:

• Vidéki környezetben személyenként havi 21 lej.
• Városi környezetben személyenként havi 26 lej.

A javasolt díjak mellett a vegyes, vagyis a maradványhulladék elszállítása a maximális gyakorisággal történne, vidéken havonta két alkalommal, városi környezetben pedig havonta négy alkalommal.

Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a háztartások fokozatosan alkalmazkodjanak az új hulladékgyűjtési szabályokhoz, mielőtt életbe lépne a hulladékmennyiség alapján történő díjfizetés.

120 literes kuka helyett 60 vagy 240 literes gyűjtőedény igénylésére és lehetőséget nyújtanának

A hathónapos átmeneti időszakot a rendszer gyakorlati finomhangolására is felhasználnák.

Azok a háztartások, amelyeknek a jelenleg biztosított 120 literes fekete kuka helyett kisebb vagy nagyobb gyűjtőedényre lenne szükségük, ezt jelezhetnék a szolgáltatónak.

A javaslat szerint 60 literes vagy 240 literes edény is igényelhető lenne, amelyet a szolgáltató biztosítana a háztartások számára.

Ezzel párhuzamosan a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás, a szolgáltató és a helyi önkormányzatok közös tájékoztató és tudatosító kampányt indítanának.

Ennek célja, hogy a lakosság megfelelő segítséget kapjon a hulladék elkülönített gyűjtésének elsajátításához, és elegendő idő álljon rendelkezésre az új rendszer működésének megismerésére.

Mindezen kérdésekben a következő időszakban a helyi önkormányzatok megvizsgálják a javaslatot, ezt követően pedig a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás közgyűlése hoz döntést.

Az ANRSC megerősítette az eddigi eljárások jogszerűségét

Bíró Barna-Botond arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban részletesen megvizsgálták a hulladékgazdálkodási rendszer előkészítésével és a díjszabás megállapításával kapcsolatos eljárásokat.

A megyei tanács elnöke korábban az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos állásfoglalását kérte annak tisztázására, hogy a fejlesztési társulás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt-e el.

A hatóság válasza megérkezett, és a feltett kérdésekben megerősítette az eddig alkalmazott eljárások jogszerűségét.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak megfelelő eljárás önmagában nem jelenti azt, hogy az új rendszer bevezetése során ne merülhetnének fel gyakorlati nehézségek, amelyekre megoldást kell találni.

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumok és a beérkezett visszajelzések alapján ezért olyan átmeneti megoldást kerestek, amely a törvényes keretek között több időt biztosíthat a lakosságnak az alkalmazkodásra.

Folytatják a szerződések megkötését

A javasolt változtatás nem érinti a hulladékgazdálkodási rendszer elindításához szükséges szerződéskötési folyamatot.

Azoknak a háztartásoknak, amelyek már megkötötték a szerződést a szolgáltatóval, jelenleg nincs további teendőjük.

Bíró Barna-Botond arra biztatja azokat, akik még nem kötöttek szerződést, hogy a következő két-három hétben tegyék ezt meg, hiszen a szerződés biztosítja a hulladék rendszeres, ellenőrzött és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő elszállításának feltételeit.

A polgármesterekkel egyeztetett javaslatról a következő bő egy hétben az érintett helyi önkormányzatok is tárgyalnak, ezt követően pedig a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás közgyűlése hozza meg a végleges döntést.

A rendszernek a lakóközösségeket kell szolgálnia

Bíró Barna-Botond hangsúlyozta, hogy a 2012-ben elindított, az elmúlt 13 évben kiépített integrált hulladékgazdálkodási rendszer célja kezdettől fogva a Hargita megyei közösség szolgálata volt.

A megye környezetének védelme és a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodás kialakítása továbbra is közös cél, ugyanakkor az ehhez vezető változásoknak figyelembe kell venniük a lakosság mindennapi életét és alkalmazkodási lehetőségeit is.

A megyei tanács elnöke megköszönte a lakossági fórumokon megfogalmazott észrevételeket, kritikákat és személyes megkereséseket, amelyek hozzájárultak az új javaslat kidolgozásához.

A következő időszak feladata, hogy a szolgáltató, a fejlesztési társulás, az önkormányzatok és a lakosság közösen felkészüljenek az új hulladékgyűjtési szokások kialakítására.

A cél változatlan: egy olyan korszerű, környezetbarát és hosszú távon fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer működtetése, amely a következő évtizedekben megbízhatóan szolgálja Hargita megye lakosságát.

Csíkszereda, 2026. november 12.

Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly- és Pro Civitate-díjaival ismerték el a Hargita megyei oktatás fejlesztéséhez hozzájáruló személyiségek munkáját 

Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával együttműködve november 12-én, csütörtökön ünnepélyes keretek között adta át az oktatás területén végzett kiemelkedő munkáért járó elismeréseket a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Aula Magna termében.

Az eseményen azok előtt tisztelegtek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és elhivatottságukkal évtizedeken át szolgálták az oktatás ügyét, hozzájárulva diákok nemzedékeinek neveléséhez és a Hargita megyei oktatási intézmények fejlődéséhez.

Az ünnepségen Hargita Megye Tanácsának két rangos elismerését, a Majláth Gusztáv Károly-díjat és a Pro Civitate-díjat adták át, amelyekkel az oktatás és a helyi közösségek fejlődéséért végzett kiemelkedő munkát ismerik el.

Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója és a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke szerint a jó pedagógus személyes példájával nevel, és ezáltal a jövőt is alakítja. A pedagógus egyszerre útmutató, támasz és példakép, aki törődéssel, szeretettel és támogató iránymutatással segíti tanítványait. Munkája nem ér véget a tanterem falainál, hiszen közösségeket formál, értékeket teremt, és egész életutakat képes meghatározni. A most kitüntetett pedagógusok mindezt hivatásuk során bizonyították, nemcsak tudást adtak át, hanem közösségeik összetartó erejévé is váltak. Emberi és szakmai életpályájukkal maradandó nyomot hagytak tanítványaikban és a közösség emlékezetében egyaránt.

Dobos Melinda, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkájának jelentősége messze túlmutat a tudás átadásán. A gyermekek személyiségének formálásában, önbizalmuk és értékrendjük kialakításában is meghatározó szerepet töltenek be. Munkájuk valódi eredménye sokszor csak évtizedekkel később mutatkozik meg, amikor egykori tanítványaik felelősségteljes felnőttekként, jó szakemberekként és a közösség értékes tagjaiként állják meg a helyüket.

Demeter Levente főtanfelügyelő köszöntőjében hangsúlyozta, a most elismert pedagógusok nemcsak tanítványaik fejlődéséhez járultak hozzá, hanem intézményeket fejlesztettek, közösségeket építettek, és szakmai munkájukkal más oktatási intézmények számára is példát mutattak. Az elismerés egyben köszönet azért a sokszor láthatatlan, kitartó munkáért, amelynek hatása generációkon át érezhető.

A Majláth Gusztáv Károly-díjjal azokat a személyeket tüntetik ki, akik pedagógusi és nevelői pályafutásuk során jelentősen hozzájárultak a diákok fejlődéséhez, a tehetségek felismeréséhez és támogatásához, valamint az oktatási intézmények fejlesztéséhez. Idén ebben az elismerésben részesült dr. András Szilárd Károly, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, aki közel 35 éve foglalkozik matematikai tehetségek felkutatásával és felkészítésével, valamint a tehetséggondozás támogatásával. Díjat vehetett át Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatója az intézmény korszerűsítéséért és fejlesztéséért, valamint Bíró Zoltán nyugalmazott matematikatanár, aki 41 éven át tanított a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, és számos diákot készített fel matematikaversenyekre. Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon egykori igazgatója posztumusz elismerésben részesült az óvodai nevelés fejlesztéséért, az alternatív pedagógiai módszerek népszerűsítéséért és a befogadó nevelés támogatásáért.

Ugyancsak Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismerték el Kajtár Csaba matematikatanár, egykori iskolaigazgató és tanfelügyelő több mint három évtizedes munkáját, amellyel hozzájárult a Hargita megyei oktatás korszerűsítéséhez. Puskás Anna, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola igazgatója pedagógusi és intézményvezetői tevékenységéért, valamint közösségi szerepvállalásáért részesült kitüntetésben. Székely Zoltán, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium fizikatanára a tantárgyversenyeken kiemelkedő eredményeket elérő diákok felkészítéséért és a természettudományok népszerűsítéséért, míg Veress Anna-Aranka, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola egykori igazgatója az oktatásnak szentelt több mint négy évtizedes munkájáért és a helyi közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért vehette át az elismerést.

A Pro Civitate-díj azoknak a több évtizedes közösségépítő munkáját ismeri el, akik az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport vagy a közélet más területein maradandót alkottak. Idén Dumbravă Magdalena-Camelia, a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium kémiatanára és igazgatója részesült a kitüntetésben az intézmény fejlesztéséért és az oktatás közösségformáló szerepének erősítéséért. Borbeli Lucia, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, a Hargita Megyei Tanítók Egyesületének elnöke az oktatás fejlesztésében, a kultúra népszerűsítésében és a pedagógusközösség összefogásában végzett több évtizedes munkájáért kapta meg a díjat. Szintén Pro Civitate-díjjal ismerték el Hainala Ildiko Maria Doina, a maroshévízi Sfântu Ilie Általános Iskola tanítónőjének több mint négy évtizedes pedagógusi munkáját, amellyel hozzájárult a gyermekek neveléséhez és az iskolai közösség erősítéséhez.

Az elismerésekkel Hargita Megye Tanácsa nemcsak az egyéni teljesítményeket kívánja méltatni, hanem azt a hosszú távú hatást is, amelyet a pedagógusok munkája a helyi közösségek életére gyakorol.

Az ünnepséget a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola pedagógusaiból álló Codex régizene-együttes zenei előadásai, valamint magyar és román nyelvű versszavalatok színesítették.

Csíkszereda, 2026. november 13.

Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly- és Pro Civitate-díjaival ismerték el a Hargita megyei oktatás fejlesztéséhez hozzájáruló személyiségek munkáját 

Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával együttműködve november 12-én, csütörtökön ünnepélyes keretek között adta át az oktatás területén végzett kiemelkedő munkáért járó elismeréseket a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Aula Magna termében.

Az eseményen azok előtt tisztelegtek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és elhivatottságukkal évtizedeken át szolgálták az oktatás ügyét, hozzájárulva diákok nemzedékeinek neveléséhez és a Hargita megyei oktatási intézmények fejlődéséhez.

Az ünnepségen Hargita Megye Tanácsának két rangos elismerését, a Majláth Gusztáv Károly-díjat és a Pro Civitate-díjat adták át, amelyekkel az oktatás és a helyi közösségek fejlődéséért végzett kiemelkedő munkát ismerik el.

Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója és a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke szerint a jó pedagógus személyes példájával nevel, és ezáltal a jövőt is alakítja. A pedagógus egyszerre útmutató, támasz és példakép, aki törődéssel, szeretettel és támogató iránymutatással segíti tanítványait. Munkája nem ér véget a tanterem falainál, hiszen közösségeket formál, értékeket teremt, és egész életutakat képes meghatározni. A most kitüntetett pedagógusok mindezt hivatásuk során bizonyították, nemcsak tudást adtak át, hanem közösségeik összetartó erejévé is váltak. Emberi és szakmai életpályájukkal maradandó nyomot hagytak tanítványaikban és a közösség emlékezetében egyaránt.

Dobos Melinda, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkájának jelentősége messze túlmutat a tudás átadásán. A gyermekek személyiségének formálásában, önbizalmuk és értékrendjük kialakításában is meghatározó szerepet töltenek be. Munkájuk valódi eredménye sokszor csak évtizedekkel később mutatkozik meg, amikor egykori tanítványaik felelősségteljes felnőttekként, jó szakemberekként és a közösség értékes tagjaiként állják meg a helyüket.

Demeter Levente főtanfelügyelő köszöntőjében hangsúlyozta, a most elismert pedagógusok nemcsak tanítványaik fejlődéséhez járultak hozzá, hanem intézményeket fejlesztettek, közösségeket építettek, és szakmai munkájukkal más oktatási intézmények számára is példát mutattak. Az elismerés egyben köszönet azért a sokszor láthatatlan, kitartó munkáért, amelynek hatása generációkon át érezhető.

A Majláth Gusztáv Károly-díjjal azokat a személyeket tüntetik ki, akik pedagógusi és nevelői pályafutásuk során jelentősen hozzájárultak a diákok fejlődéséhez, a tehetségek felismeréséhez és támogatásához, valamint az oktatási intézmények fejlesztéséhez. Idén ebben az elismerésben részesült dr. András Szilárd Károly, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, aki közel 35 éve foglalkozik matematikai tehetségek felkutatásával és felkészítésével, valamint a tehetséggondozás támogatásával. Díjat vehetett át Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatója az intézmény korszerűsítéséért és fejlesztéséért, valamint Bíró Zoltán nyugalmazott matematikatanár, aki 41 éven át tanított a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, és számos diákot készített fel matematikaversenyekre. Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon egykori igazgatója posztumusz elismerésben részesült az óvodai nevelés fejlesztéséért, az alternatív pedagógiai módszerek népszerűsítéséért és a befogadó nevelés támogatásáért.

Ugyancsak Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismerték el Kajtár Csaba matematikatanár, egykori iskolaigazgató és tanfelügyelő több mint három évtizedes munkáját, amellyel hozzájárult a Hargita megyei oktatás korszerűsítéséhez. Puskás Anna, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola igazgatója pedagógusi és intézményvezetői tevékenységéért, valamint közösségi szerepvállalásáért részesült kitüntetésben. Székely Zoltán, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium fizikatanára a tantárgyversenyeken kiemelkedő eredményeket elérő diákok felkészítéséért és a természettudományok népszerűsítéséért, míg Veress Anna-Aranka, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola egykori igazgatója az oktatásnak szentelt több mint négy évtizedes munkájáért és a helyi közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért vehette át az elismerést.

A Pro Civitate-díj azoknak a több évtizedes közösségépítő munkáját ismeri el, akik az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport vagy a közélet más területein maradandót alkottak. Idén Dumbravă Magdalena-Camelia, a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium kémiatanára és igazgatója részesült a kitüntetésben az intézmény fejlesztéséért és az oktatás közösségformáló szerepének erősítéséért. Borbeli Lucia, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, a Hargita Megyei Tanítók Egyesületének elnöke az oktatás fejlesztésében, a kultúra népszerűsítésében és a pedagógusközösség összefogásában végzett több évtizedes munkájáért kapta meg a díjat. Szintén Pro Civitate-díjjal ismerték el Hainala Ildiko Maria Doina, a maroshévízi Sfântu Ilie Általános Iskola tanítónőjének több mint négy évtizedes pedagógusi munkáját, amellyel hozzájárult a gyermekek neveléséhez és az iskolai közösség erősítéséhez.

Az elismerésekkel Hargita Megye Tanácsa nemcsak az egyéni teljesítményeket kívánja méltatni, hanem azt a hosszú távú hatást is, amelyet a pedagógusok munkája a helyi közösségek életére gyakorol.

Az ünnepséget a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola pedagógusaiból álló Codex régizene-együttes zenei előadásai, valamint magyar és román nyelvű versszavalatok színesítették.

Csíkszereda, 2026. november 13.

Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly- és Pro Civitate-díjaival ismerték el a Hargita megyei oktatás fejlesztéséhez hozzájáruló személyiségek munkáját 

Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával együttműködve november 12-én, csütörtökön ünnepélyes keretek között adta át az oktatás területén végzett kiemelkedő munkáért járó elismeréseket a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Aula Magna termében.

Az eseményen azok előtt tisztelegtek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és elhivatottságukkal évtizedeken át szolgálták az oktatás ügyét, hozzájárulva diákok nemzedékeinek neveléséhez és a Hargita megyei oktatási intézmények fejlődéséhez.

Az ünnepségen Hargita Megye Tanácsának két rangos elismerését, a Majláth Gusztáv Károly-díjat és a Pro Civitate-díjat adták át, amelyekkel az oktatás és a helyi közösségek fejlődéséért végzett kiemelkedő munkát ismerik el.

Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója és a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke szerint a jó pedagógus személyes példájával nevel, és ezáltal a jövőt is alakítja. A pedagógus egyszerre útmutató, támasz és példakép, aki törődéssel, szeretettel és támogató iránymutatással segíti tanítványait. Munkája nem ér véget a tanterem falainál, hiszen közösségeket formál, értékeket teremt, és egész életutakat képes meghatározni. A most kitüntetett pedagógusok mindezt hivatásuk során bizonyították, nemcsak tudást adtak át, hanem közösségeik összetartó erejévé is váltak. Emberi és szakmai életpályájukkal maradandó nyomot hagytak tanítványaikban és a közösség emlékezetében egyaránt.

Dobos Melinda, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkájának jelentősége messze túlmutat a tudás átadásán. A gyermekek személyiségének formálásában, önbizalmuk és értékrendjük kialakításában is meghatározó szerepet töltenek be. Munkájuk valódi eredménye sokszor csak évtizedekkel később mutatkozik meg, amikor egykori tanítványaik felelősségteljes felnőttekként, jó szakemberekként és a közösség értékes tagjaiként állják meg a helyüket.

Demeter Levente főtanfelügyelő köszöntőjében hangsúlyozta, a most elismert pedagógusok nemcsak tanítványaik fejlődéséhez járultak hozzá, hanem intézményeket fejlesztettek, közösségeket építettek, és szakmai munkájukkal más oktatási intézmények számára is példát mutattak. Az elismerés egyben köszönet azért a sokszor láthatatlan, kitartó munkáért, amelynek hatása generációkon át érezhető.

A Majláth Gusztáv Károly-díjjal azokat a személyeket tüntetik ki, akik pedagógusi és nevelői pályafutásuk során jelentősen hozzájárultak a diákok fejlődéséhez, a tehetségek felismeréséhez és támogatásához, valamint az oktatási intézmények fejlesztéséhez. Idén ebben az elismerésben részesült dr. András Szilárd Károly, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, aki közel 35 éve foglalkozik matematikai tehetségek felkutatásával és felkészítésével, valamint a tehetséggondozás támogatásával. Díjat vehetett át Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatója az intézmény korszerűsítéséért és fejlesztéséért, valamint Bíró Zoltán nyugalmazott matematikatanár, aki 41 éven át tanított a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, és számos diákot készített fel matematikaversenyekre. Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon egykori igazgatója posztumusz elismerésben részesült az óvodai nevelés fejlesztéséért, az alternatív pedagógiai módszerek népszerűsítéséért és a befogadó nevelés támogatásáért.

Ugyancsak Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismerték el Kajtár Csaba matematikatanár, egykori iskolaigazgató és tanfelügyelő több mint három évtizedes munkáját, amellyel hozzájárult a Hargita megyei oktatás korszerűsítéséhez. Puskás Anna, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola igazgatója pedagógusi és intézményvezetői tevékenységéért, valamint közösségi szerepvállalásáért részesült kitüntetésben. Székely Zoltán, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium fizikatanára a tantárgyversenyeken kiemelkedő eredményeket elérő diákok felkészítéséért és a természettudományok népszerűsítéséért, míg Veress Anna-Aranka, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola egykori igazgatója az oktatásnak szentelt több mint négy évtizedes munkájáért és a helyi közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért vehette át az elismerést.

A Pro Civitate-díj azoknak a több évtizedes közösségépítő munkáját ismeri el, akik az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport vagy a közélet más területein maradandót alkottak. Idén Dumbravă Magdalena-Camelia, a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium kémiatanára és igazgatója részesült a kitüntetésben az intézmény fejlesztéséért és az oktatás közösségformáló szerepének erősítéséért. Borbeli Lucia, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, a Hargita Megyei Tanítók Egyesületének elnöke az oktatás fejlesztésében, a kultúra népszerűsítésében és a pedagógusközösség összefogásában végzett több évtizedes munkájáért kapta meg a díjat. Szintén Pro Civitate-díjjal ismerték el Hainala Ildiko Maria Doina, a maroshévízi Sfântu Ilie Általános Iskola tanítónőjének több mint négy évtizedes pedagógusi munkáját, amellyel hozzájárult a gyermekek neveléséhez és az iskolai közösség erősítéséhez.

Az elismerésekkel Hargita Megye Tanácsa nemcsak az egyéni teljesítményeket kívánja méltatni, hanem azt a hosszú távú hatást is, amelyet a pedagógusok munkája a helyi közösségek életére gyakorol.

Az ünnepséget a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola pedagógusaiból álló Codex régizene-együttes zenei előadásai, valamint magyar és román nyelvű versszavalatok színesítették.

Csíkszereda, 2026. november 13.

A kérdésben a hulladékgazdálkodási társulás közgyűlésén hoznak döntést

Fél évvel elhalasztanák a „fizess annyit, amennyit eldobsz” elv bevezetését Hargita megyében. A javaslatot a polgármesterekkel és a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejlesztési Társulásának (ADI SIMD) szakembereivel folytatott egyeztetésen fogalmazták meg november 12-én, csütörtökön. Az átmeneti időszakban egységes, személyenkénti díjszabást alkalmaznának.

A kezdeményezésről Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösségi oldalán is tájékoztatta a lakosságot. Hangsúlyozta, hogy a változtatás célja nem a hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésének elhalasztása, hanem az átállás megkönnyítése, figyelembe véve a lakosság részéről megfogalmazott aggályokat és a jelenlegi hulladékgyűjtési szokásokat.

További hat hónapot biztosítanának az új rendszerre való átállásra

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumokon és egyeztetéseken számos észrevétel érkezett az új hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban. A megyei tanács elnöke szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a hosszú évek alatt kialakult hulladékgyűjtési szokásokat nem lehet egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni.

A településeken jelenleg érvényes hulladékszállítási szerződések áttekintése is rámutatott arra, hogy vidéken a szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg megfelelő mértékben, a városokban pedig a biológiailag lebomló hulladék külön elszállítása sem volt általános gyakorlat.

Mindezeket figyelembe véve az egyeztetésen részt vevők azt javasolják, hogy a hulladékmennyiséghez igazodó díjfizetési rendszert ne 2027. január 1-jétől, hanem hat hónappal később vezessék be.

Az átmeneti időszakban az alábbi egységes díjszabást alkalmaznák:

• Vidéki környezetben személyenként havi 21 lej.
• Városi környezetben személyenként havi 26 lej.

A javasolt díjak mellett a vegyes, vagyis a maradványhulladék elszállítása a maximális gyakorisággal történne, vidéken havonta két alkalommal, városi környezetben pedig havonta négy alkalommal.

Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a háztartások fokozatosan alkalmazkodjanak az új hulladékgyűjtési szabályokhoz, mielőtt életbe lépne a hulladékmennyiség alapján történő díjfizetés.

120 literes kuka helyett 60 vagy 240 literes gyűjtőedény igénylésére és lehetőséget nyújtanának

A hathónapos átmeneti időszakot a rendszer gyakorlati finomhangolására is felhasználnák.

Azok a háztartások, amelyeknek a jelenleg biztosított 120 literes fekete kuka helyett kisebb vagy nagyobb gyűjtőedényre lenne szükségük, ezt jelezhetnék a szolgáltatónak.

A javaslat szerint 60 literes vagy 240 literes edény is igényelhető lenne, amelyet a szolgáltató biztosítana a háztartások számára.

Ezzel párhuzamosan a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás, a szolgáltató és a helyi önkormányzatok közös tájékoztató és tudatosító kampányt indítanának.

Ennek célja, hogy a lakosság megfelelő segítséget kapjon a hulladék elkülönített gyűjtésének elsajátításához, és elegendő idő álljon rendelkezésre az új rendszer működésének megismerésére.

Mindezen kérdésekben a következő időszakban a helyi önkormányzatok megvizsgálják a javaslatot, ezt követően pedig a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás közgyűlése hoz döntést.

Az ANRSC megerősítette az eddigi eljárások jogszerűségét

Bíró Barna-Botond arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban részletesen megvizsgálták a hulladékgazdálkodási rendszer előkészítésével és a díjszabás megállapításával kapcsolatos eljárásokat.

A megyei tanács elnöke korábban az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos állásfoglalását kérte annak tisztázására, hogy a fejlesztési társulás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt-e el.

A hatóság válasza megérkezett, és a feltett kérdésekben megerősítette az eddig alkalmazott eljárások jogszerűségét.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak megfelelő eljárás önmagában nem jelenti azt, hogy az új rendszer bevezetése során ne merülhetnének fel gyakorlati nehézségek, amelyekre megoldást kell találni.

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumok és a beérkezett visszajelzések alapján ezért olyan átmeneti megoldást kerestek, amely a törvényes keretek között több időt biztosíthat a lakosságnak az alkalmazkodásra.

Folytatják a szerződések megkötését

A javasolt változtatás nem érinti a hulladékgazdálkodási rendszer elindításához szükséges szerződéskötési folyamatot.

Azoknak a háztartásoknak, amelyek már megkötötték a szerződést a szolgáltatóval, jelenleg nincs további teendőjük.

Bíró Barna-Botond arra biztatja azokat, akik még nem kötöttek szerződést, hogy a következő két-három hétben tegyék ezt meg, hiszen a szerződés biztosítja a hulladék rendszeres, ellenőrzött és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő elszállításának feltételeit.

A polgármesterekkel egyeztetett javaslatról a következő bő egy hétben az érintett helyi önkormányzatok is tárgyalnak, ezt követően pedig a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás közgyűlése hozza meg a végleges döntést.

A rendszernek a lakóközösségeket kell szolgálnia

Bíró Barna-Botond hangsúlyozta, hogy a 2012-ben elindított, az elmúlt 13 évben kiépített integrált hulladékgazdálkodási rendszer célja kezdettől fogva a Hargita megyei közösség szolgálata volt.

A megye környezetének védelme és a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodás kialakítása továbbra is közös cél, ugyanakkor az ehhez vezető változásoknak figyelembe kell venniük a lakosság mindennapi életét és alkalmazkodási lehetőségeit is.

A megyei tanács elnöke megköszönte a lakossági fórumokon megfogalmazott észrevételeket, kritikákat és személyes megkereséseket, amelyek hozzájárultak az új javaslat kidolgozásához.

A következő időszak feladata, hogy a szolgáltató, a fejlesztési társulás, az önkormányzatok és a lakosság közösen felkészüljenek az új hulladékgyűjtési szokások kialakítására.

A cél változatlan: egy olyan korszerű, környezetbarát és hosszú távon fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer működtetése, amely a következő évtizedekben megbízhatóan szolgálja Hargita megye lakosságát.

Csíkszereda, 2026. november 12.

Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly- és Pro Civitate-díjaival ismerték el a Hargita megyei oktatás fejlesztéséhez hozzájáruló személyiségek munkáját 

Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával együttműködve november 12-én, csütörtökön ünnepélyes keretek között adta át az oktatás területén végzett kiemelkedő munkáért járó elismeréseket a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Aula Magna termében.

Az eseményen azok előtt tisztelegtek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és elhivatottságukkal évtizedeken át szolgálták az oktatás ügyét, hozzájárulva diákok nemzedékeinek neveléséhez és a Hargita megyei oktatási intézmények fejlődéséhez.

Az ünnepségen Hargita Megye Tanácsának két rangos elismerését, a Majláth Gusztáv Károly-díjat és a Pro Civitate-díjat adták át, amelyekkel az oktatás és a helyi közösségek fejlődéséért végzett kiemelkedő munkát ismerik el.

Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója és a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke szerint a jó pedagógus személyes példájával nevel, és ezáltal a jövőt is alakítja. A pedagógus egyszerre útmutató, támasz és példakép, aki törődéssel, szeretettel és támogató iránymutatással segíti tanítványait. Munkája nem ér véget a tanterem falainál, hiszen közösségeket formál, értékeket teremt, és egész életutakat képes meghatározni. A most kitüntetett pedagógusok mindezt hivatásuk során bizonyították, nemcsak tudást adtak át, hanem közösségeik összetartó erejévé is váltak. Emberi és szakmai életpályájukkal maradandó nyomot hagytak tanítványaikban és a közösség emlékezetében egyaránt.

Dobos Melinda, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkájának jelentősége messze túlmutat a tudás átadásán. A gyermekek személyiségének formálásában, önbizalmuk és értékrendjük kialakításában is meghatározó szerepet töltenek be. Munkájuk valódi eredménye sokszor csak évtizedekkel később mutatkozik meg, amikor egykori tanítványaik felelősségteljes felnőttekként, jó szakemberekként és a közösség értékes tagjaiként állják meg a helyüket.

Demeter Levente főtanfelügyelő köszöntőjében hangsúlyozta, a most elismert pedagógusok nemcsak tanítványaik fejlődéséhez járultak hozzá, hanem intézményeket fejlesztettek, közösségeket építettek, és szakmai munkájukkal más oktatási intézmények számára is példát mutattak. Az elismerés egyben köszönet azért a sokszor láthatatlan, kitartó munkáért, amelynek hatása generációkon át érezhető.

A Majláth Gusztáv Károly-díjjal azokat a személyeket tüntetik ki, akik pedagógusi és nevelői pályafutásuk során jelentősen hozzájárultak a diákok fejlődéséhez, a tehetségek felismeréséhez és támogatásához, valamint az oktatási intézmények fejlesztéséhez. Idén ebben az elismerésben részesült dr. András Szilárd Károly, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, aki közel 35 éve foglalkozik matematikai tehetségek felkutatásával és felkészítésével, valamint a tehetséggondozás támogatásával. Díjat vehetett át Bálint Hajnal, a nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola igazgatója az intézmény korszerűsítéséért és fejlesztéséért, valamint Bíró Zoltán nyugalmazott matematikatanár, aki 41 éven át tanított a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, és számos diákot készített fel matematikaversenyekre. Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon egykori igazgatója posztumusz elismerésben részesült az óvodai nevelés fejlesztéséért, az alternatív pedagógiai módszerek népszerűsítéséért és a befogadó nevelés támogatásáért.

Ugyancsak Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismerték el Kajtár Csaba matematikatanár, egykori iskolaigazgató és tanfelügyelő több mint három évtizedes munkáját, amellyel hozzájárult a Hargita megyei oktatás korszerűsítéséhez. Puskás Anna, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola igazgatója pedagógusi és intézményvezetői tevékenységéért, valamint közösségi szerepvállalásáért részesült kitüntetésben. Székely Zoltán, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium fizikatanára a tantárgyversenyeken kiemelkedő eredményeket elérő diákok felkészítéséért és a természettudományok népszerűsítéséért, míg Veress Anna-Aranka, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola egykori igazgatója az oktatásnak szentelt több mint négy évtizedes munkájáért és a helyi közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért vehette át az elismerést.

A Pro Civitate-díj azoknak a több évtizedes közösségépítő munkáját ismeri el, akik az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport vagy a közélet más területein maradandót alkottak. Idén Dumbravă Magdalena-Camelia, a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium kémiatanára és igazgatója részesült a kitüntetésben az intézmény fejlesztéséért és az oktatás közösségformáló szerepének erősítéséért. Borbeli Lucia, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, a Hargita Megyei Tanítók Egyesületének elnöke az oktatás fejlesztésében, a kultúra népszerűsítésében és a pedagógusközösség összefogásában végzett több évtizedes munkájáért kapta meg a díjat. Szintén Pro Civitate-díjjal ismerték el Hainala Ildiko Maria Doina, a maroshévízi Sfântu Ilie Általános Iskola tanítónőjének több mint négy évtizedes pedagógusi munkáját, amellyel hozzájárult a gyermekek neveléséhez és az iskolai közösség erősítéséhez.

Az elismerésekkel Hargita Megye Tanácsa nemcsak az egyéni teljesítményeket kívánja méltatni, hanem azt a hosszú távú hatást is, amelyet a pedagógusok munkája a helyi közösségek életére gyakorol.

Az ünnepséget a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola pedagógusaiból álló Codex régizene-együttes zenei előadásai, valamint magyar és román nyelvű versszavalatok színesítették.

Csíkszereda, 2026. november 13.

A kérdésben a hulladékgazdálkodási társulás közgyűlésén hoznak döntést

Fél évvel elhalasztanák a „fizess annyit, amennyit eldobsz” elv bevezetését Hargita megyében. A javaslatot a polgármesterekkel és a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejlesztési Társulásának (ADI SIMD) szakembereivel folytatott egyeztetésen fogalmazták meg november 12-én, csütörtökön. Az átmeneti időszakban egységes, személyenkénti díjszabást alkalmaznának.

A kezdeményezésről Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösségi oldalán is tájékoztatta a lakosságot. Hangsúlyozta, hogy a változtatás célja nem a hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésének elhalasztása, hanem az átállás megkönnyítése, figyelembe véve a lakosság részéről megfogalmazott aggályokat és a jelenlegi hulladékgyűjtési szokásokat.

További hat hónapot biztosítanának az új rendszerre való átállásra

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumokon és egyeztetéseken számos észrevétel érkezett az új hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban. A megyei tanács elnöke szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a hosszú évek alatt kialakult hulladékgyűjtési szokásokat nem lehet egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni.

A településeken jelenleg érvényes hulladékszállítási szerződések áttekintése is rámutatott arra, hogy vidéken a szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg megfelelő mértékben, a városokban pedig a biológiailag lebomló hulladék külön elszállítása sem volt általános gyakorlat.

Mindezeket figyelembe véve az egyeztetésen részt vevők azt javasolják, hogy a hulladékmennyiséghez igazodó díjfizetési rendszert ne 2027. január 1-jétől, hanem hat hónappal később vezessék be.

Az átmeneti időszakban az alábbi egységes díjszabást alkalmaznák:

• Vidéki környezetben személyenként havi 21 lej.
• Városi környezetben személyenként havi 26 lej.

A javasolt díjak mellett a vegyes, vagyis a maradványhulladék elszállítása a maximális gyakorisággal történne, vidéken havonta két alkalommal, városi környezetben pedig havonta négy alkalommal.

Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a háztartások fokozatosan alkalmazkodjanak az új hulladékgyűjtési szabályokhoz, mielőtt életbe lépne a hulladékmennyiség alapján történő díjfizetés.

120 literes kuka helyett 60 vagy 240 literes gyűjtőedény igénylésére és lehetőséget nyújtanának

A hathónapos átmeneti időszakot a rendszer gyakorlati finomhangolására is felhasználnák.

Azok a háztartások, amelyeknek a jelenleg biztosított 120 literes fekete kuka helyett kisebb vagy nagyobb gyűjtőedényre lenne szükségük, ezt jelezhetnék a szolgáltatónak.

A javaslat szerint 60 literes vagy 240 literes edény is igényelhető lenne, amelyet a szolgáltató biztosítana a háztartások számára.

Ezzel párhuzamosan a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás, a szolgáltató és a helyi önkormányzatok közös tájékoztató és tudatosító kampányt indítanának.

Ennek célja, hogy a lakosság megfelelő segítséget kapjon a hulladék elkülönített gyűjtésének elsajátításához, és elegendő idő álljon rendelkezésre az új rendszer működésének megismerésére.

Mindezen kérdésekben a következő időszakban a helyi önkormányzatok megvizsgálják a javaslatot, ezt követően pedig a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás közgyűlése hoz döntést.

Az ANRSC megerősítette az eddigi eljárások jogszerűségét

Bíró Barna-Botond arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban részletesen megvizsgálták a hulladékgazdálkodási rendszer előkészítésével és a díjszabás megállapításával kapcsolatos eljárásokat.

A megyei tanács elnöke korábban az Országos Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC) hivatalos állásfoglalását kérte annak tisztázására, hogy a fejlesztési társulás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt-e el.

A hatóság válasza megérkezett, és a feltett kérdésekben megerősítette az eddig alkalmazott eljárások jogszerűségét.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak megfelelő eljárás önmagában nem jelenti azt, hogy az új rendszer bevezetése során ne merülhetnének fel gyakorlati nehézségek, amelyekre megoldást kell találni.

Az elmúlt hetekben tartott lakossági fórumok és a beérkezett visszajelzések alapján ezért olyan átmeneti megoldást kerestek, amely a törvényes keretek között több időt biztosíthat a lakosságnak az alkalmazkodásra.

Folytatják a szerződések megkötését

A javasolt változtatás nem érinti a hulladékgazdálkodási rendszer elindításához szükséges szerződéskötési folyamatot.

Azoknak a háztartásoknak, amelyek már megkötötték a szerződést a szolgáltatóval, jelenleg nincs további teendőjük.

Bíró Barna-Botond arra biztatja azokat, akik még nem kötöttek szerződést, hogy a következő két-három hétben tegyék ezt meg, hiszen a szerződés biztosítja a hulladék rendszeres, ellenőrzött és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő elszállításának feltételeit.

A polgármesterekkel egyeztetett javaslatról a következő bő egy hétben az érintett helyi önkormányzatok is tárgyalnak, ezt követően pedig a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás közgyűlése hozza meg a végleges döntést.

A rendszernek a lakóközösségeket kell szolgálnia

Bíró Barna-Botond hangsúlyozta, hogy a 2012-ben elindított, az elmúlt 13 évben kiépített integrált hulladékgazdálkodási rendszer célja kezdettől fogva a Hargita megyei közösség szolgálata volt.

A megye környezetének védelme és a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodás kialakítása továbbra is közös cél, ugyanakkor az ehhez vezető változásoknak figyelembe kell venniük a lakosság mindennapi életét és alkalmazkodási lehetőségeit is.

A megyei tanács elnöke megköszönte a lakossági fórumokon megfogalmazott észrevételeket, kritikákat és személyes megkereséseket, amelyek hozzájárultak az új javaslat kidolgozásához.

A következő időszak feladata, hogy a szolgáltató, a fejlesztési társulás, az önkormányzatok és a lakosság közösen felkészüljenek az új hulladékgyűjtési szokások kialakítására.

A cél változatlan: egy olyan korszerű, környezetbarát és hosszú távon fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer működtetése, amely a következő évtizedekben megbízhatóan szolgálja Hargita megye lakosságát.

Csíkszereda, 2026. november 12.