1. STATUTUL UNITĂŢII ADMINISTRATIV-TERITORIALE
  2. „REGULAMENTELE PRIVIND PROCEDURILE ADMINISTRATIVE”
  3. HOTĂRÂRILE AUTORITĂȚII DELIBERATIVE

37/18.03.2025-es számú Határozat

18.03.2025|

37/18.03.2025-es számú Határozat a Hargita Megyei Tanács 184/2014-es határozatának módosításáról, amely a Hargita Megyei Tanács szakmai apparátusának munkaköri leírását, organigramját és állásfoglalását állapítja meg, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel; Hotărârea nr. 37/18.03.2025

34/18.03.2025-es számú Határozat

18.03.2025|

34/18.03.2025-es számú Határozat a Hargita Megyei Tanács 116/2010-es határozatának módosításáról a Hargita Megyei Kulturális Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának, organigramjának és munkaköri leírásának módosításáról és kiegészítéséről; Hotărârea nr. 34/18.03.2025

33/18.03.2025-es számú Határozat

18.03.2025|

33/18.03.2025-es számú Határozat a Hargita Megyei Tanács 120/2010-es határozatának módosításáról a Hargita Megyei Kulturális és Művészeti Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának, organigramjának és munkaköri leírásának módosításáról és kiegészítéséről a kulturális projektek vissza nem térítendő támogatásával történő bővítése érdekében; Hotărârea nr. 33/18.03.2025

32/18.03.2025-es számú Határozat

18.03.2025|

32/18.03.2025-es számú Határozat a Hargita Megyei Tanács 121/2010-es határozatának módosításáról, amely a Hargita Megyei Hagyományőrző és Kulturális Népszerűsítő Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának, organigramjának és munkaköri leírásának jóváhagyásáról szól, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel; Hotărârea nr. 32/18.03.2025

Bíró Barna Botond: a legfontosabb hinni a saját erőnkben

17.03.2025|

Forrás és fotó: Hargita Népe

A megye idei költségvetéséről, az aktuális nagyberuházások fontossági sorrendjéről, a pragmatikus gondolkodás és a kiszámítható cselekvés elvéről, a legfontosabb teendőkről és a legmerészebb elképzelésekről kérdeztük a megyei önkormányzat elnökét.

– Általános felvezető kérdéssel akartam kezdeni, olyasmivel, hogy 130 napja iktatták be Hargita Megye Tanácsának elnöki tisztségébe, vagy hogy 2008 óta Ön az első udvarhelyszéki elnök. Mégis az foglalkoztat, hogy a folyosói fáma szerint reggelente papírpohárban hozza magával a kávét. Vagyis hogy Ön voltaképpen naponta ingázik.  

– Nagyon szeretem a jó kávét, és Udvarhelyen van a megye egyik legjobb kávézója, a Vekker. Korán nyitnak, ha úgy alakul, ott vásárolok kávét. Ha meg nem alakul úgy, szerencsémre felfedeztem, hogy a megye másik kiváló kávézója itt van Csíkban – a Rubiq. A jó kávé valóban nagyon fontos nekem, de a kérdése második feléből úgy vélem érteni, az időbeosztásomra kíváncsi.

– A rutinjára. 

– Ez a napi rutinom: fél ötkor kelek, hideg zuhany, utána 41 perc emelkedőre való gyaloglás a gépen, közben megiszom egy liter vizet, utána elfogyasztom a nap első kávéját, közben eszem egy kis diót, áfonyát. Olvasok 41 percet, utána még egy zuhany, majd 7 előtt indulok Udvarhelyről, és 8 előtt már itt vagyok Csíkban.

– És az autóban? Mert úgy gondolom, nem vezet?

– Nem. Hangoskönyvet hallgatok.

– Ez egy nagyon fegyelmezett rutinnak tűnik nekem. A munkanapja is ilyen rigorózus?

– Na, az nem tud ilyen lenni. Éppen ezért fontos, hogy a napot úgy kezdjem, hogy van egy egy keret, egy biztosság. Telefonra nem nézek reggel hétig.

– Az emelkedőre gyaloglásért nem, de ezért irigylem…

– Igen, ezek jó dolgok, mert így minden nap úgy indul, hogy nyugodt, kreatív lélekállapotban érkezem meg a munkahelyemre. Amire szükség van, mert a napi munka viszont sokszor zaklatott iramú, ütemű. Jelenleg nagyon sok személyes egyeztetésem is van az intézményen belüli igazgatókkal, más intézmények vezetőivel, polgármesterekkel. Igyekszünk úgy hangolni az év első negyedét, a költségvetés és az átszervezés tekintetében is, hogy utána az a vezetői szemléletmód, mentalitás, amellyel én rendelkezem, jól összeillő legyen a megyei intézmény egészével.

– Ha megengedi, térjünk rá a komolyabb kérdésekre. Emlékszem, beiktatási beszédében is visszatért korábbi gondolatára, miszerint 2024 vízválasztó lesz, történései „legalább egy évtizedre meg fogják határozni magyar közösségünk jövőjét”. Azt már tudjuk, hogy társadalmi-politikai értelemben 2024 történései átnyúltak 2025-re. Még előttünk áll az államelnökválasztás, az országban a politikai közhangulat felfokozott, a nemzetközi politikai térben földrengésszerű változások vannak. Azt mondta, ilyen időkben Ön három motívum mentén fog dolgozni: pragmatikusan gondolkodni, világosan beszélni, kiszámíthatóan cselekedni. Tartja ezt a krédót?

– Mindenképpen.

– Ha jól értem, a „pragmatikusan gondolkodni” elve Önnek azt jelenti, hogy a viszonylag szűkös erőforrásokat arra kell szétosztani és felhasználni, ami a lehető legnagyobb társadalmi hasznot, hatást eredményezi. Mi élvez akkor prioritást?

– Erről a költségvetés tükrében tudunk beszélni, és azt fogják látni a tanácsos kollégák és a Hargita megyei lakosok, hogy – részben saját büdzséből, nagyobb részben kormányzati és uniós pályázati programokból – háromszor akkora beruházási érték szerepel az idei költségvetésben, mint tavaly. A tényállás meg az, hogy sok projekt, amelyekre az elmúlt években pályáztunk, most jut el a megvalósítási fázisba. Nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy ebben a szakaszban napi szintű, szoros kommunikációt tartsunk fenn a kivitelezővel, és a felmerülő problémákat próbáljuk azonnal megoldani. Mert minél tovább húzódik egy pályázat kivitelezése, annál nehezebb megfelelően, hatékonyan lezárni. Tudnék mondani példát.

– Említett továbbá a beszédében négy kulcsszót: közlekedés – elsősorban közúti infrastruktúra –, egészségügy, oktatás és kultúra. Ez halmaz vagy sorrend?

– Ez halmaz. Tudom, hogy a legtöbben az utak aszfaltozását várják tőlünk. Ilyen tekintetben Hargita megye nem áll jól, ha azt nézzük, hogy közel ezer km megyei utunk van, és ennek fele van leaszfaltozva. De tisztán kell beszélnünk: nem fogjuk a következő négy évben a többi négyszáz-valahány kilométert leaszfaltozni. Hanem mindenekelőtt be kell fejezni azokat a vállalásokat, ahol finanszírozási szerződésünk szerződésünk van: ilyen a 137-es, Székelykeresztúr–Székelyudvarhely útszakasz, az Ócfalva–Kányád–Derzs-megyehatár, valamint a Kányád–Városfalva–Oklánd–megyehatár, az ún. Lot 3. – összehasonlításként: Kovászna megye ugyanakkor kapott finanszírozást ennek az útnak a náluk folytatódó szakaszára, mint Hargita, s míg ők mondhatni befejezték, mi még hozzá sem fogtunk… A felcsíki térségben a 125-ös út Dánfalvától Balánbányáig tartó részére most készítjük a tervet, a Regionális Operatív Programból kívánjuk finanszírozni, és szeretném, ha 2026-ban el tudnánk indítani. Gyergyó vidékén a Tölgyes–Ditró útszakasznak van egy része, amit idén szeretnénk befejezni, kezdjük a technikai tervét egy Orotván belüli 1,7 km-es szakasznak, és van egy rég tett ígéretünk Gyergyóremetének, a hulladéklerakóhoz vezető út megépítése, ami óriási költségvetésű munkálat, de lássuk, milyen megoldásokat és értékeket ad majd rá az előtanulmány.

– Szintén óriási költségvetésű, és már zajló beruházás a megyei kórház bővítése. 

– Amikor az RMDSZ visszakerült a kormányra, át tudták tolni az Országos Beruházási Társaságon, hogy a sürgősségi részleg építése folytatódjon, de letettünk még nagypályázatot a csíkszentmártoni fejlesztő központ korszerűsítésére, illetve a megyei kórház egy újabb szárnyának megépítésére, 344 ágyas bővítésére.

– Úgy tudom, ez lesz a megyében a legnagyobb, közpénzből megvalósuló beruházás.

– Ha megnyerjük. Pontozási sorrend van, saját számításaink szerint jó, 70 fölötti pontszámot érünk el. Én megválasztásomkor azt kértem a szövetségi elnöktől és a kormányzati csapattól, hogy ebben a törekvésünkben segítsenek.

– Milyen kulturális stratégiája van?

– A kulturális alintézményeinket megerősíteni kívánom, úgy, hogy a kulturális pályázati kiírást átviszem hozzájuk: az adott kistérség kulturális egyesületei pályázzanak a területileg illetékes kulturális alintézményhez. Ezzel erősítem az alintézmények jelenlétét a térségben, plusz egy élő kapcsolatot állítok fel a kultúraszerető és -gyakorló civil közösség és az intézményeink között. Továbbá az igazán kiemelkedő, közösségi élményt okozó kulturális eseményeket fogjuk nagyobb mértékben támogatni. A turisztikában pedig készülünk 2027-re.

– Utóbbiról szólva: tudom, hogy alelnökként Ön és a csapat rengeteget dolgozott azért, hogy Hargita megye megkapja és viselhesse az Európa Gasztronómiai Régiója címet. Hogy látja, mire számítsunk ezzel kapcsolatban?

– Én arra számítok, hogy rendszerezetten tudjuk megmutatni Hargita megye gasztronómiai sokszínűségét, gazdag kínálatát, értékeit. A megye sokkal nagyobb vizibilitást kap a nemzetközi térben. Van két évünk, hogy erre felkészítsük Hargita megyét. Van egy nagyon jó stakeholder csapat: vendéglátósok, éttermesek, egyetemi professzorok, önkormányzatok, és mindezt a Visit Harghita szakmai csapata fogja össze. Azt szeretném, hogy 2026 végén már kiadványokban, éves eseménynaptárban tudjuk az ide látogatók elé tenni a gasztronómiai év részletes ajánlatát. Továbbá fontos, hogy a most még különálló sejtekként zajló eseményeket láncba fűzzük, szervezetté alakítsuk.

– Véleményem szerint azért is nagy lehetőség ez a díj, mert a nemzetközi reflektorfényt egy ideig ránk irányítja, anélkül, hogy nagyon sokat kellene ezért fizetni a világosítóknak. De jól látom, hogy közben a belföldi, román vendégek idehozására is koncentrálnak?

– Igen. Szeben után Hargita megye a második az országban, amelyik elnyerte a gasztronómiai régió címet. Ez talán némi irigységet is generál, de én országos szinten az szeretném elfogadtatni, hogy Hargita megyén keresztül Romániából mutatunk meg egy darabot, és hasznos lenne, ha ehhez számíthatnánk a bukaresti minisztériumok, a turisztikában érdekelt intézmények segítségére is. Ezért úgy döntöttem, hogy az ügyben a kommunikáció terén politikusként eggyel hátrébb lépek, a Visit Harghita lesz, aki a kommunikációt összefogja, illetve nagyköveteket fogunk nevesíteni. Az első Răzvan Pascu elismert és ismert turisztikai szakember, aki románként úgy tud beszélni Hargita megyéről, hogy ismeri, szereti és nincsenek előítéletei. Egyébként pedig nem most, hanem még 2020-ban, a Covid-járvány idején döntöttük el, hogy teljes erőbedobással ráállunk a belföldi piacra, és ennek már látszik is az eredménye. Románia egy 18 milliós piac, Brassóban egy évben egy-másfél millió turista fordul meg, Csíkszereda vagy Udvarhely pedig másfél órára van onnan. Ezt ki kell használni.

– Korábban azt mondta, megyei fejlesztési tervet készítenek, amely tíz évre előrevetíti a főbb beruházásokat. Hogy állnak ezzel?

– Nem a legjobban, bár nem is vagyunk még elkésve. Ugyanakkor azt is mondtam: nem én szeretném diktálni, hogy a megye három térségében mi legyen a prioritás. Gyergyó és Udvarhely zónájában már több egyeztetésen vagyunk túl, Csík térségében pedig bízom benne, hogy a Csík Területi RMDSZ lehetőséget teremt arra, hogy itt is találkozzak a polgármesterekkel.

– Akkor aktualitásokról kérdezem. Tudom, hogy elfogadás előtt áll a megyei költségvetés. Olyan gazdasági miliőben, ahol a kormány diétát ír elő az állami szektornak, az inflációs drágulás magas, a pénzügyminisztérium folyosóiról az hallatszik, hogy mindenre van pénz, de semmire sincs elég, a fejlesztési minisztérium pedig maga is adósságtörlesztéssel kezdte az évet. Milyen mértékben csorog le mindez a megyei önkormányzat szintjére? A tavalyihoz mérve mennyivel kisebb a büdzsé?

– Nem jelentős a különbség. Annak köszönhetően, hogy Tánczos Barnának hívják a pénzügyminisztert, az országos büdzsé összeállításánál figyeltek arra, hogy számottevően ne kurtítsák meg a helyi önkormányzataink, és a megyei tanács költségvetését se, tehát az nagyjából azonos a tavalyival. Problémát inkább az okoz, hogy míg ugyanolyan bevétellel számolunk, mint tavaly, közben már más az inflációs környezet. Egy másik tényező, hogy a megyei gyermekvédelem tavaly 85 millió lejes költségvetéssel működött, idén 10 millióval nagyobbal tervez, és a tavaly a gyermekvédelmi és szociális kérdésekre fordítandó 10 százalék helyett a megyei önkormányzat 20 százalék fölött kellett finanszírozást vállaljon – ha ez idén is így lesz, nagy gondot jelent. De őszintén megvallva, nekünk a legnagyobb nehézséget az fogja okozni, hogy a Regionális Operatív Programból megvalósuló útmunkálatokat hogyan tudjuk úgy összehangolni, hogy ne kerüljön a megyei önkormányzat fizetésképtelenségi helyzetbe. Ez lesz az év legnagyobb kihívása, és én ettől az egytől tartok.

– Valóban nagyon költséges futó és előirányzott projektjeik vannak.

– A 137-es út 160-170 millió lejben fog megállni, a Lot 3-as 123 millió lej plusz ÁFA. Csak ez a két projekt körülbelül akkora, mint a megyei önkormányzatnak egy éves költségvetése. Az Udvarhely–Keresztúr út esetében 103 millióra kaptunk számlát a tavalyi évben, ebből 63 milliót kifizettünk a saját költségvetésünkből, amiből tavaly egész évben 22 milliót kaptunk vissza a fejlesztési minisztériumtól, idén január-februárban 22 milliót. Ennyit tesz, ha az RMDSZ kormányon van. Bár még mindig nem vagyunk boldogok, mert így sem vagyunk a pénzünknél, illetve még mindig van 40 millió lej, amire még a számlát sem tudtuk feltölteni, és még 60 millióra fogunk júniusig számlát kapni. Ezt kisakkozni nem lesz könnyű feladat. Azt is tervezzük, hogy megnöveljük a hitelkeretünket 25 millió lejjel, amit majd a Lot 3-nál hasznosítunk, úgy, hogy tervezünk egy 10 százalékos előleget is lehívni. Tehát patikamérleget használunk, ha valami elcsúszik, nem jól alakul, gyorsan fizetésképtelenség állhat be.

– A sajtóban bejelentette, hogy hatékonysági átszervezést, illetve 10-15 százalékos karcsúsítást tervez a megyei önkormányzat – indokolatlanul nagy – személyzeti listáján. Jelenleg van 197 alkalmazott, 218 poszt. Kik mennek? A portás vagy az igazgató?

– Az igazgatók semmiképp.

– Ennek a portások nem fognak örülni…

– Ők sem mennek. Fontos, hogy nem nevekről, hanem posztokról beszélünk, olyanokról, amelyek nem elég hatékonyak vagy kiválthatók. Én azt kértem a humánerőforrásért és menedzsmentért felelős igazgatótól, hogy minden struktúrán, igazgatóságon belül ésszerűen módosítsunk. Például hogy az utas beruházásokat előkészítő és megpályázó részleg kerüljön egy helyre a kivitelezéssel, mivel a szoros együttműködésük, hatékony kommunikációjuk elengedhetetlen. A közbeszerzést megerősítenénk és a jogi kérdéseket, a peres ügyeket is odatennénk, mivel ezek legtöbbször összefüggésben állnak. A civil szervezeteknek szóló pályázatok, programok vezérigazgatósága visszakerül a tavalyi májusi, nem szerencsés átszervezés előtti státusába, emellett apróbb feladatkörök kerülnek még átszervezésre. A közigazgatási rendszer olyan, hogy ha egy átszervezés nincs alaposan, akár évekre visszamenőleg előkészítve, akkor azt nem lehet végrehajtani. Ezért én most minimális változásokat hajtok végre, és ha van rá mód, akkor szeretnénk, hogy azok a kollégák, akik majd nem tudják velünk folytatni a munkát, transzfer révén tudásukat más dekoncentrált intézményeknél, önkormányzatoknál hasznosíthassák.

– Még egyetlen, a munkaszervezésre vonatkozó kérdés: hol látja az alelnökök helyét, ők milyen területen kellene tevékenykedjenek?

– Az egyik alelnök pillanatnyilag el vant tiltva, de reméljük, ügye hamar tisztázódik (az interjú készítésekor Barti Tihamér hatósági felügyelet alatt állt – szerk. megj.). Egyébként azt mondtam az alelnököknek, hogy az átszervezésig nem kívánok hatásköröket leosztani, azért sem, mert annak még a látszatát is el akarom kerülni, hogy az átszervezéssel tőlük veszek el valamit. Mindenre nyitott vagyok, amit az alelnökök fontosnak tartanak, vagy amiben segíteni tudják az intézmény tevékenységét. Egyetlen feltételem van, és ezt előre leszögezem: a megyei önkormányzatot nem lehet két- vagy háromfelé vezetni. A megyei önkormányzat elnöke én vagyok. A törvény szerint a legnagyobb felelősség az elnököt terheli, s mivel felelősséget nem lehet elvenni az elnöktől, ezért a hatáskört sem. Ez eddig is így volt. Arra, hogy naponta cirkuszoljunk, és egymást győzködjük, hogy mi a jó irány, nekem nincs időm. A hatékonyságért én felelek.

– Erős felhatalmazást kapott rá, több mint százezer embertől. A frakcióban milyen a helyzet?

– A frakcióban igyekszem a konzultálást és az együttműködést minél szélesebbre kiterjeszteni. Például: a költségvetés elfogadásánál a legszélesebbre nyitottam a kapukat – ilyenre, amióta emlékszem – és 2012 óta vagyok megyei tanácsos – még nem volt példa. Vagyis: először összeállítottuk a költségvetés tervezetét az igazgatókkal, a gazdasági osztállyal, utána az önkormányzat gazdasági szakbizottsága átnézte és javaslatokat fogalmazhatott meg, ezután az RMDSZ-frakció megkapta tőlem a költségvetés tervezetét konzultálásra, hiszen a tanácsban a frakció nagyobb, mint kétharmad, azaz a lakosság az RMDSZ-nek erős felhatalmazást adott, ezért velük konzultálok a költségvetésről, és a tervezet végső formája, amit kiküldtem minden megyei tanácsosnak, az, amit a frakcióval már megvitattunk, és amire a frakció igent mondott. Továbbá a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsban is meg fogom tárgyalni a főbb irányvonalakat az RMDSZ-es vezetőkkel.

– Utolsó kérdéseim a nagypolitikára és az Ön személyes politikájára vonatkoznak. Vegyül ez utóbbit. Gondolatkísérletként: ha nem gördülne elé átléphetetlen akadály, mi az, amit mandátuma során leginkább szeretne véghez vinni, vagy aminek megvalósulását a legfontosabbnak találná?

– Amire én gondolok, az nagyobb léptékű, nehezen megvalósítható, meg talán nem is csak egy megyeitanács-elnök feladata. A legfontosabb az lenne, hogy a mi közösségünk elhiggye magáról, hogy a saját kezében van jövőjének alakítása. Úgy látom, nagyon sok esetben az emberek várják, hogy ezt valaki megoldja helyettük. De igazából már az apróbb dolgokat is. Ebben van felelősségük azoknak, akik elhitették, hogy mindenhez, minden dolog megoldásához szükséges valaki „fentről”, egy politikus, egy elnök. Nem. Itt mi köszönhetjük az embereknek azt, hogy egy ideig pozícióban vagyunk, mi szolgáljuk az embereket. Az, amit az elmúlt évben megtapasztaltunk itthon, hogy a megye végre országosan dobogós tudott lenni választási részvételben, el kell hitesse a közösségünkkel, hogy ha akarjuk, többet és jobban tudunk csinálni, mint mások. Csak egyszer hinni kell abban, hogy ezt meg tudjuk csinálni, bízni kell a közösség tagjaiban, az erőforrásainkat az építkezésre kell összpontosítsuk, és el kell engedni azt, ami nem segít ebben. Ez óriási kihívás. Én nagyon haragszom azokra, akik megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy nem vagyunk képesek nagy megvalósításokra.

– Ez egy értékes gondolat, köszönöm, hogy megosztotta. Azért most kívánjon olyat is, amit mondjuk betonból meg lehet építeni.

– Ha egy dolog, amit kívánhatok: hogy zöldmezős beruházásként sikerüljön megépítenünk egy új épületet a Szent Anna iskola számára. Ennek kettős hozadéka lenne: egyrészt a speciális oktatási igényű gyermekeknek egy korszerű intézményt tudnánk biztosítani, másrészt ez által a mostani terület rendeltetését vissza tudjuk adni a ferenceseknek, és így ki lehetne alakítani Csíksomlyón a kegytemplom ölelésében egy olyan „Márton Áron-i” teret, ami a zarándokok, de talán az összmagyarság számára is jelentőséggel tudna bírni. Ez egy nehéz feladat, mert egy ilyen iskolaépület felépítése 60 millió lej értéket jelent. De minden az első lépéssel kezdődik, most ott tartunk, hogy próbáljuk megtalálni az ehhez kellő pályázati forrást.

– Az idei – ismét – választási év lesz. Felfokozott közhangulatban várja az ország az államelnökválasztást. Mit gondol, milyen hatással lesz az a magyar közösségre?

– Ha megnézzük a tavalyi év második felét, hogy a világviszonylatban történt földrengészerű strukturális változások alapjaiban rengették meg mindazt, amit eddig axiómának hittünk és merőben új irányokat jelölnek ki, akkor beigazolódik a hipotézis, hogy ami most történik, az legalább egy évtizedre meghatározza majd a közösségünk sorsát. Ez új helyzet, de nekünk vannak régi reflexeink. Mi megtanultuk, hogy a mi ügyeinket mi kell megoldjuk, azok csak számunkra fontosak, két szép szemünkért senki nem tesz semmit értünk. Igazunk akkor van, ha van erőnk azt kiharcolni, és a „jár”-ból is csak akkor jut, ha van képességünk megszerezni. Nekünk most az az érdekünk, hogy segítsük az országot a demokrácia útján maradni és haladni. Az RMDSZ az elmúlt 35 év során nem árult zsákbamacskát, most is nyíltan mondjuk, hogy a jelenlegi opciók közül az ország és a mi magyar közösségünk számára is Crin Antonescu a megfelelő jelölt. Nem tökéletes, voltak vitáink, volt, amikor ő akadályozta meg, hogy kormányra kerüljünk, de ha a nagy képet nézzük, és azt, hogy kik a többiek, akkor legalább annyit elmondhatunk, hogy ő a mi közösségünket nem sértette meg, tisztelettel viszonyult felénk.

A területi reziliencia növelése érdekében minden érdekelt fél bevonása szükséges

14.03.2025|

Közös workshopot szervezett Hargita Megyei Tanácsa és az „Alexandru Ioan Cuza” Egyetem

Hargita Megye Tanácsa, az „Alexandru Ioan Cuza” Egyetemmel együttműködésben, online workshopot szervezett március 13-án, csütörtökön, az ESPON „ResiLIAnce” projekt keretében. A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a helyi hatóságok számára közpolitikai intézkedések kidolgozására, amelyek segítik a válságok hatékony kezelését, előmozdítják a fenntartható fejlődést, és támogatják az interregionális együttműködést.

A Középszintű Hatóságok / Önkormányzatok Európai Konföderációja (CEPLI) és a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége (UNCJR) által koordinált ESPON „ResiLIAnce: Improving Local Intermediate Authorities’ crises preparedness and territorial Resilience” projektben tíz európai partner vesz részt, köztük Romániából Máramaros és Hargita megyék is.

A rendezvény keretében külön figyelmet fordítottak Hargita megye sajátos kihívásaira, különösen a természeti és társadalmi válságok kezelésére. Az esemény célja a legfontosabb kockázatokkal kapcsolatos értékes információk összegyűjtése megyei szinten, valamint a területi reziliencia fejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása. A résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy hozzájáruljanak a meglévő politikák és eszközök hiányosságainak azonosításához, a kockázati mutatókkal kapcsolatos visszajelzések megosztásához, valamint a helyi prioritások és a természeti és társadalmi válságok kezelésére szolgáló hatékony intézkedések megvitatásához.

A projekt keretében 2025. január 23. és 2025. február 18. között egy nem strukturált kérdőívet készítettek, amely a természeti és társadalmi kockázatok hatását vizsgálta. A kérdőívre összesen 103 válasz érkezett. A természeti kockázatok között a legtöbben az árvizeket, az aszályt és a viharokat említették. A társadalmi kockázatok tekintetében a legnagyobb hatást a munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a népesség elöregedése és a digitális eszközökhöz való korlátozott hozzáférés okozta.

A műhelymunkán az „Alexandru Ioan Cuza” Egyetem munkatársai, Corneliu Iațu, Bogdan-Constantin Ibănescu, Alexandru Bănică és Alina Munteanu is jelen voltak. Ők bemutatták az elérni kívánt célokat, a kérdőív eredményeit, valamint a kutatás alapját képező adatbázist.

Mădălina Trandafir, az UNCJR és a CEPLI részéről bemutatta az általa képviselt intézmények szerepét a projektben, és hangsúlyozta az európai szintű konzultációkban való részvétel fontosságát, amelyek célja olyan politikák kialakítása, amelyek jobban illeszkednek a helyi valóságokhoz.

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14524-Urmatorul-buget-pe-termen-lung-al-UE-CFM-Fonduri-UE-pentru-protectia-civila-pregatire-si-raspunsul-la-crize_ro

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14520-Urmatorul-buget-pe-termen-lung-al-UE-CFM-Executia-fondurilor-UE-impreuna-cu-statele-membre-si-cu-regiunile-lor_ro

https://www.consilium.europa.eu/ro/infographics/fit-for-55-social-climate-fund/

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14523-Urmatorul-buget-pe-termen-lung-al-UE-CFM-Fonduri-UE-pentru-educatie-si-formare-transfrontaliera-solidaritate-tineret-media-sectoarele-culturale-si-creative-valori-si-societatea-civila_ro

Hargita Megye Tanácsának képviselője hangsúlyozta a projekt jelentőségét a megye számára, kiemelve, hogy a helyi kockázatok közös, partnerségi kezelése révén a készülő tanulmány olyan ajánlásokat és hasznos eszközöket tartalmaz majd, amelyek segítik a megye rezilienciájának erősítését és a kockázatok hatékonyabb kezelését.

A helyi intézmények képviselői megvitatták az elért eredményeket, és példákat hoztak saját tevékenységükből arra, hogyan válaszoltak a válsághelyzetekre, ezáltal növelve közösségük rezilienciáját.

A műhelymunkát követően a záró következtetés az volt, hogy a területi reziliencia növeléséhez minden érintett fél részvétele szükséges, minden szinten.

https://www.espon.eu/news/targeted-analysis-improving-local-intermediate-authorities-crises-preparedness-and-territorial

Csíkszereda, 2025. március 14.

A lakosság közreműködését kérik Felsőboldogfalván

14.03.2025|

Az útmunkálatokon több útpadkát megrongáltak és akadályozzák a kivitelezőt

Akadályokba ütközik a kivitelező a 137-es megyei út munkálatai alatt, különösen Felsőboldogfalván, ahol több esetben a járdaépítés során kihelyezett padkákat a lakók megrongálták.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a lakosok türelmét és közreműködését kéri.

– Amennyiben a lakosság részéről is segítőkészek, gördülékenyebben és hamarabb készülhet el az útszakasz. A cél, hogy minél hamarabb átadhassuk a lakosságnak és a forgalomnak ezt a jelentős beruházást. Amennyiben azonban erre nincs partner a helyiek részéről is, úgy a munkálat elhúzódik és még több problémát okoz

– hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.

Az ügyben a megyei tanács a rendőrség segítségét is kéri, hogy a kivitelező megfelelő ütemben tudjon haladni a munkálatokkal.

Néhány héten belül a kivitelező a kerékpárutak aszfaltozását is elkezdi, ahhoz pedig mindenhol elő kell készíteni az alapot hozzá, ellenkező esetben az ütemterv csúszni fog.

Csíkszereda, 2025. március 14.

Több mint négyezer diák műveli meg saját kertjét Hargita megyében

14.03.2025|

Egyre növekszik az érdeklődés a Kiskertész program iránt

Hargita megyében immár több mint tíz éve sikeresen zajlik a Kiskertész program, amelyet Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete szervez meg évről évre. A kezdeményezés célja, hogy a gyerekek megtapasztalják a friss, saját termesztésű zöldségek értékét, miközben megismerkednek a kertészkedés alapjaival. Az idei évben a program iránti érdeklődés rekordszintet ért el: összesen 4444 diák, ezen belül 45 osztály jelentkezett, köztük 511 gyerek Zetelakáról, amely a legnagyobb arányban képviselt település.

A 2025-ös Kiskertész programba való jelentkezés már lezárult, így az idei évre új résztvevőket már nem tudnak fogadni. A programban részt vevő diákok azonban hamarosan megkezdik a munkát, amelyről részletes beszámolót küldenek majd a nyár folyamán. Továbbá a Kiskertész program hivatalos Facebook-oldalára, képeket tölthetnek fel, amely itt érhető el:

https://www.facebook.com/kiskerteszprogram.

A Kiskertész program 2012-ben indult 112 résztvevővel, és azóta folyamatosan növekszik. Az iskolák és a családok számára is értékes kezdeményezés lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek saját kezűleg neveljenek növényeket, miközben megtanulják az élelmiszer-termelés alapjait. A pedagógusok szerint a program segít a tananyagot is élményszerűbben átadni, a szülők pedig úgy látják, hogy a gyermekek több időt töltenek a szabadban, és felelősséget vállalnak saját kis kertjükért.

László Csongor, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója szerint a kertészkedés nemcsak a növények gondozásáról szól, hanem a türelemről, a felelősségről és a természet szeretetéről is. A gyerekek megtapasztalhatják, milyen érzés, amikor a saját kezük munkájának gyümölcseit fogyaszthatják el. A program célja, hogy közelebb hozza őket a természethez, miközben játékosan tanulnak.

A tavasz beköszöntével megkezdődött a vetőmagok kiosztása, idén közel két tonnányi, összesen 35 552 csomag vetőmag kerül a diákokhoz. A kiskertészek az idei évben is nyolc különböző vetőmagot (hónapos retek, fejes saláta, sárgarépa, cukkini, zöldborsó, uborka, cékla és spenót) kapnak, amelyeket saját kertjükben vagy az iskolai kiskertben nevelhetnek. A program részeként verseny is zajlik: a résztvevők június 30-ig fényképes beszámolót küldhetnek az elvégzett munkájukról, amelyet szakmai zsűri értékel. A legjobbnak ítélt pályázók kertjeit személyesen is megtekintik, és a nyár folyamán pontozzák. A díjátadóra decemberben kerül sor, a konkrét díjakról a szervezők novemberben döntenek.

Térségenkénti leosztásban Csík-térségből 1799 diák, az északi térségből 583, Udvarhelyszékről 1316, Gyergyó-térségből 746 diák jelentkezett.

Az idei évben a program iránt mutatott nagy érdeklődés különösen biztató, hiszen a következő három év során Hargita megye gasztronómiai öröksége és helyben előállított élelmiszerei még nagyobb figyelmet kapnak, hiszen 2025 februárjában a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése értelmében Hargita megye elnyerte az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet.

A kiskertész program jól illeszkedik ebbe a folyamatba: a gyermekek kertészkedés révén testközelből tapasztalhatják meg, milyen értéket képviselnek a helyi termelők által gondosan megművelt alapanyagok. Az elnyert cím által pedig Hargita megye nemcsak egy elismeréssel gazdagodott, hanem egy olyan lehetőséggel is, amely a jövő generációit is inspirálja, hogy értékeljék és tovább vigyék a térség kulináris hagyományait.

A programban minden résztvevőnek sikeres kertészkedést kívánunk, és köszönjük a hatalmas érdeklődést, amely idén is övezte a programot!

Fotók: https://www.facebook.com/kiskerteszprogram

Csíkszereda, 2025. március 14.

Európai uniós forrásokkal Hargita megye fejlesztéséért

14.03.2025|

Március 13-án a csíkszeredai megyeháza elnöki irodájában egyeztetett Simion Cretu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója és Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A találkozón számos ügyben tanácskoztak, főként az európai uniós források lehetőségeiről, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a megye fejlődéséhez. Kiemelt témaként szerepelt az infrastruktúra fejlesztése, különösen a megyei utak korszerűsítése, a szolgáltatások bővítése, valamint olyan programok szervezése, amelyek a Hargita megyei fiatalok közösségi életét erősítik.

„Jelenleg is több projektünk van folyamatban, és teljes erővel dolgozunk Hargita megye fejlődéséért. A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel való együttműködésünk révén hatékonyan tudjuk kihasználni az elérhető európai uniós forrásokat, amelyek hozzájárulnak a megye fejlődéséhez”

– nyilatkozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A találkozó tovább erősítette a két intézmény közötti jó együttműködési kapcsolatot, amelynek közös célja Hargita megye fejlesztése és az elérhető európai uniós források hatékony felhasználása.

Csíkszereda, 2025. március 13.

2025 Március 18-i napirenditervezet

13.03.2025|

NAPIRENDTERVEZET
a 2025. március 18-án
Hargita Megyei Tanács rendkivüli ülésén
megvitatandó és jóváhagyásra benyújtandó határozat-tervezetek

 

  1. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 121/2010-es határozatának módosításáról, amely a Hargita Megyei Hagyományőrző és Kulturális Népszerűsítő Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának, organigramjának és munkaköri leírásának jóváhagyásáról szól, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    2. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 120/2010-es határozatának módosításáról a Hargita Megyei Kulturális és Művészeti Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának, organigramjának és munkaköri leírásának módosításáról és kiegészítéséről a kulturális projektek vissza nem térítendő támogatásával történő bővítése érdekében;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    3. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 116/2010-es határozatának módosításáról a Hargita Megyei Kulturális Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának, organigramjának és munkaköri leírásának módosításáról és kiegészítéséről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    4. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 6 megyei tanácsos kinevezéséről a Hargita Megyei Közbiztonsági Hatóságba;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    5. Határozattervezet a Hargita megyei 2025-ös évre vonatkozó bevételi és kiadási költségvetésének és a 2026-2028 közötti évek előrejelzéseinek jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    6. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 184/2014-es határozatának módosításáról, amely a Hargita Megyei Tanács szakmai apparátusának munkaköri leírását, organigramját és állásfoglalását állapítja meg, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    7. Határozattervezet Hargita megyei címertervezetének elfogadásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    8. Határozattervezet a „Hargita megyei sport támogatására vonatkozó éves program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról a Hargita Megyei Tanács részéről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    9. Határozattervezet a „Hargita megyei önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására vonatkozó éves program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    10. Határozattervezet a „Hargita megyei családok támogatására vonatkozó éves program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról a Hargita Megyei Tanács részéről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    11. Határozattervezet a „Hargita megyei népi öltözetek és népviseletek támogatására vonatkozó éves program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    12. Határozattervezet a „Hargita megyei ifjúsági tevékenységek támogatására vonatkozó éves program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról a Hargita Megyei Tanács részéről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    13. Határozattervezet a „Hargita megyei történelmi emlékhelyek védelmére vonatkozó program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    14. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács által a Hargita Megyei Ifjúsági Nap alkalmából 2025-ben végrehajtott programról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    15. Határozattervezet a „Hargita megye EU intézményei, az Európai Régiók Közgyűlése és ALDA képviselete és népszerűsítése” program 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    16. Határozattervezet a nemzetközi kapcsolatokat támogató program végrehajtásáról, az országon kívüli testvérmegyei és testvérregionális kapcsolatok fejlesztése érdekében 2025-re;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    17. Határozattervezet a „Hargita megyei kiválósági díjak odaítélése és a megyei értékek népszerűsítése” többéves programjának jóváhagyásáról 2025–2027 között;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    18. Határozattervezet a „Hargita Megyei Tanács közönségkapcsolati tevékenységeinek fejlesztése” többéves programjának jóváhagyásáról 2025–2027 között, és a kapcsolódó költségek jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    19. Határozattervezet a „Hargita megyei idősek védelmére irányuló civil szervezetekkel való éves együttműködési program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság részéről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    20. Határozattervezet a „Hargita megyei elszigetelt települések közösségi támogatására vonatkozó éves program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság részéről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    21. Határozattervezet a „Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság által biztosított otthoni szociális- orvosi ellátás éves programjának” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    22. Határozattervezet a „Hargita megyei gyermek- és ifjúságvédelmi jogok védelmét célzó civil szervezetekkel való éves együttműködési program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    23. Határozat-tervezet a „Hargita megyei fogyatékkal élők védelmét célzó civil szervezetekkel való éves együttműködési program” 2025-re vonatkozó jóváhagyásáról a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság részéről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    24. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 9/1999-es határozatának módosításáról, amely a Hargita Megyei Kiadó létrehozásáról szól, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    25. Határozattervezet a 2025-ös évre vonatkozó megyei versenyek és olimpiádák támogatásáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    26. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 224/2010-es határozatának módosításáról, amely az Országos Kórház Csíkszereda és a Tölgyes-i Pszichiátriai Kórház menedzsmentjének átszervezésére vonatkozik, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    27. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács által kötött, a „Hargita megyei közigazgatási palota energetikai hatékonyságának növelésére vonatkozó projekt” kivitelezése alatt a 30939/17.12.2018-as adminisztrációs szerződés részleges felfüggesztéséről;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    28. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 166/2005-ös határozatának módosításáról, amely a megyei közigazgatási palota kezelésére vonatkozó intézkedésekről szól, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    29. Határozattervezet a Csíkszereda-i Jégpálya utca, 3. szám alatt található orvosi rendelő bérleti jogának átadásáról a Csíkszereda-i Megyei Kórház részére;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    30. Határozattervezet a Homorod Fürdő-i ingatlanok és villák tulajdonjogának átruházásáról a Hargita Megyei Tanácstól a Szentegyházának;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    31. Határozattervezet a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak a Miklósfalva községben található ingatlan feletti kezelési jogának visszavonásáról és a Hargita Megyei Tanács 342/2016-os határozatának módosításáról;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    32. Határozattervezet a Hargita Megyei IID alap felhasználásának jóváhagyásáról, amely a SC EcoBihor SRL által fizetett koncessziós díjból származik, és a hulladékgazdálkodás területén történő befektetésekre van fenntartva;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    33. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács részvételének jóváhagyásáról a PATHS – „Személyre szabott megközelítés a területi élet és karrier támogatásához” nemzetközi projekt megvalósításában, a Duna Régió Program keretében;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    34. Határozattervezet Bidermann András ideiglenes ügyvezetővé történő kinevezéséről, teljes jogkörrel, és Benkő Tibor Csaba ideiglenes ügyvezetővé történő kinevezéséről, korlátozott jogkörökkel, valamint Szasz-Bertalan Anna ideiglenes ügyvezetővé történő kinevezéséről, a Hargita DRM Kft. vezetésébe;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    35. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács számára elérhető 6%-os jövedelemadó-kulcsot kitevő alapból származó pénzeszközök megosztásáról az adminisztratív területek között 2025-ös évben;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    36. Határozattervezet a Hargita Megyei Tanács 251/2020-es határozatának módosításáról, amely a vallási felekezetek pénzügyi támogatására vonatkozó szabályozást tartalmazza, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel;
    Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök

    KIEGÉSZÍTÉS A NAPIRENDHEZ

    1. Határozattervezet a Gyergyóremete község számára az Harghita Megyei Tanács rendelkezésére álló alapból egy összeg elosztásáról, amely a jövedelemadó 6%-os részesedéséből kerül meghatározásra 2025-ös évre;
      Előterjesztő: Bíró Barna-Botond, elnök.”

 

Gyülésanyag

Kiegészítések

Kiegészítések 2

Kiegészítések 3

Csíkszereda, 2025 március 12

 

         Elnök                                                            Megyei Főjegyző
Biró Barna-Botond                                             Balogh Krisztina

Hargita Megye Tanácsa 344 településrendezési bizonylatot és 66 építési engedélyt bocsátott ki 2024-ben

12.03.2025|

Dolgoznak egy online rendszer létrehozásán is

Hargita Megye Tanácsa, ezen belül a Főépítészeti Igazgatóság 2024-ben összesen 344 településrendezési bizonylatot és 66 építési engedélyt bocsátott ki. Továbbá dolgoznak egy online platform létrehozásán, amely lehetővé teszi a kérelmek elektronikus benyújtását.

Hargita Megye Tanácsának feladatai közé tartozik az építési engedélyek (autorizaţii de construire) és a településrendezési bizonylatok (certificate de urbanism) kiadása minden olyan beruházás vagy építkezés esetében, amelyek meghaladják egy-egy közigazgatási egység határait, vagy olyan községek esetében, ahol a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő szakemberrel.

Hargita megyében a következő települések számára bocsátja ki az engedélyeket Hargita Megye Tanácsa: Csíkpálfalva, Madéfalva, Máréfalva, Székelyderzs és Vasláb.

2023-ban mindössze 177 településrendezési bizonylatot adtak ki, azonban a 2024-es évben jelentős növekedés figyelhető meg. Ennek oka, hogy a következő évben Gyergyószentmiklóson nem volt városi építészeti szakember, ezért a Hargita Megye Tanácsa látta el ezen engedélyek kiadását.

Az építési engedélyek és településrendezési bizonylatok részletes száma és információi elérhetők a következő linken:

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/telepulesrendezesi-bizonylatok-es-epitkezesi-engedelyek/

A 50/1991-es törvény értelmében, amely az építési munkálatok engedélyezését szabályozza, az engedélyezési eljárás az építési engedély megszerzésére irányuló településrendezési bizonylat kérelmének a benyújtásával kezdődik, melyet 30 napon belül kell megkapnia a kérelmezőnek, majd ezt követően kerülhet sor az építkezési engedély kiváltására is.

A kérelemhez csatolt dokumentációval kapcsolatban az érdekelteknek figyelniük kell arra, hogy a telekkönyvi kivonat naprakész legyen, és a terület – betájolási térkép rendelkezzen a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal jóváhagyásával.

Hargita Megye Tanácsa a helyi önkormányzatok jóváhagyása alapján adja ki az építkezési engedélyeket, amelyek az engedélyezési szakaszban is érvényesek.

A településrendezési bizonylat iránti kérelem és a dokumentáció az foepitesz@hargitamegye.ro

e-mail címre küldhető el, és a szükséges űrlapok letölthetők a következő linken:

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/formanyomtatvanyok/ .

A díjak évente, az inflációs rátától függően, a megyei tanács határozata alapján kerülnek meghatározásra. A 2025-ös évre vonatkozó díjak itt tekinthetők meg:

https://hargitamegye.ro/469-16-12-2024-es-szamu-hatarozat/

A díjak a https://www.ghiseul.ro/ghiseul/public/  oldalon keresztül is befizethetők.

További információkért forduljanak Hargita Megye Tanácsának Főépítészeti Igazgatóságához, a fulopotilia@hargitamegye.ro vagy info@hargitamegye.ro  e-mail címeken.

Csíkszereda, 2025. március 12.

Útlezárás várható a 123D jelzésű megyei úton

11.03.2025|

Tájékoztatjuk a gépjárművezetőket, hogy 2025. március 18-án kedden, 9 és 18 óra között a Büdösfürdőre vezető, 123D jelzésű megyei úton útlezárás várható. Az útszakasz lezárása a Harghita Rally előzetes tesztjei, műszaki mérései miatt szükséges. A hivatalos versenyt április 11 és 13 között szervezik meg.

Az érintett útszakaszon az alábbi időpontokban lesz lehetőség közlekedni:

10:30-10:45

12:30-12:45

14:30-14:45

16:30-16:45

A lezárt szakasz mindkét végén forgalomirányítás lesz, és elválasztó szalagokkal, valamint figyelmeztető táblákkal jelölik a lezárt területet. A Csíkszentkirályról kivezető útszakaszon információs táblák tájékoztatják az autósokat az útlezárás időtartamáról.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ebben az időszakban tesztelés zajlik, ezért a közönség számára a belépés tilos. A biztonság megőrzése és a zavartalan előkészületek érdekében kérjük, hogy az arra közlekedők tartsák be a figyelmeztető táblákon feltüntetett utasításokat.

Csíkszereda, 2025. március 11.

Nemzetközi együttműködés a bányászati hulladéktárolók biztonságáért

10.03.2025|

Hargita Megye Tanácsa a SAFETY4TMF nemzetközi projekt műhelytalálkozóján

Hargita Megye Tanácsának képviselői részt vettek a SAFETY4TMF nemzetközi projekt műhelytalálkozóján, amelyet február 26–28. között Kolozsváron tartottak. Az esemény célja a határokon átnyúló katasztrófavédelmi együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a Duna-régióban található zagytározók biztonságos kezelésére.

A találkozón Kovács Anita projektmenedzser és Ványolós Elemér, a SAFETY4TMF projekt koordinátora képviselte Hargita Megye Tanácsát. Az eseményt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szervezte, amely a projekt második nemzetközi partneri műhelytalálkozója volt – az elsőt 2024 márciusában, a csehországi Ostravában rendezték meg.

https://hargitamegye.ro/hargita-megye-tanacsa-partner-a-hatekony-katasztrofavedelem-kezeleseben/

A SAFETY4TMF projekt célja a bányászati és ipari zagytározók kezelésének javítása a Duna-régióban, különös figyelmet fordítva az állami és helyi hatóságok, önkormányzatok, valamint egyéb érintett szervezetek közötti együttműködés optimalizálására. A projektet Magyarország Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériuma vezeti, és Hargita Megye Tanácsa 15 partnerrel dolgozik együtt a régió 10 országából. Emellett 10 stratégiai partner, köztük a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete is csatlakozott a kezdeményezéshez.

A műhelytalálkozón a résztvevők áttekintették a projekt aktuális állását, a megvalósított tevékenységeket, valamint a következő lépéseket. Hargita Megye Tanácsa bemutatta a Szentegyháza térségében megvalósuló Pilot 3 tevékenységeket, amelyeket várhatóan 2025 szeptemberében hajtanak végre. A pilot kifejezetten a kockázatkezelésre összpontosít a Duna-medencében található zagytározók esetében, elősegítve a nemzetközi együttműködést a katasztrófamegelőzés és -elhárítás területén.

A képzési tevékenységek és gyakorlatok célja a TMF (zagytározók) biztonságával kapcsolatos jobb koordinációs és felkészültségi eljárások tesztelése a Duna régióban, valamint a különböző szintű reagálási képességek fejlesztése. Kiemelt szempont, hogy a megszerzett tapasztalatokat más országok gyakorlataihoz is alkalmazni lehessen. Egy további cél a szereplők közötti koordináció javítása nemcsak nemzeti, hanem határokon átnyúló szinten is.

A megbeszélések során elemezték az egyes pilot projektek végrehajtásával kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.

A találkozón való részvétel hozzájárult a projekt sikeres folytatásához, elősegítve az információcserét és az érintett szereplők közötti együttműködés megerősítését. A következő időszakban a projektpartnerek folytatják a közös munkát, kiemelt figyelmet fordítva a 2025 szeptemberére tervezett Pilot 3 esemény előkészítésére és megszervezésére.

Csíkszereda, 2025. március 7.

Országos jelentősége lett a csíkszeredai megyeházán harmadik alkalommal megszervezett szakmai értekezletnek

07.03.2025|

A térség egyik legnagyobb szakmai konferenciáját szervezték meg erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok számára

 

Több száz érdeklődővel indult a III. Erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok konferenciáján, amelyet március 7-én, pénteken tartottak a csíkszeredai megyeházán.

https://www.facebook.com/share/v/1aGYnqGJ55/

A teltházas szakmai értekezletet Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője nyitotta meg. Mint mondta, 2022-ben azzal a céllal hívták életre az egyeztető fórumot, hogy átfogó tájékoztatást nyújtsanak az érdekelt feleknek. A rendszeres találkozók révén aktuális információkkal igyekeznek támogatni hiteles szakemberekkel az erdőgazdálkodók és tulajdonosok tevékenységét.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az erdő nemcsak természeti kincs térségünkben, hanem valós közösségi vagyon, amelyet védeni kell és megfelelően kezelni, hogy fenntartható jövőt biztosítson a következő generációknak is. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, pragmatikusak és hatékonyak kell lennünk ennek az erőforrásnak a felhasználásában, ezt pedig csak együttműködésben lehet a szakemberekkel végezni.

– Az ilyen konferenciák szükségesek, hogy előtérbe helyezzék azokat a kihívásokat, amelyekkel az erdészet szembesül. Az üzenet ezekről a megbeszélésekről el kell jusson a döntéshozókhoz Bukarestben. Nagyon sok tövénymódosító kiindulópontja az ilyen fórumok – emelte ki Bíró Barna-Botond, megköszönve az elmúlt hetek munkáját a megyei tanács munkacsoportjának és kiemelten Cilip Árpádnak és Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere úgy értékelte, elég tudás gyűlt fel a megyeszékhelyen ahhoz, hogy befolyása legyen országos döntésekre. Mint mondta, az erdőgazdálkodásban kihívás a folyamatos törvénymódosítások, különböző szabályozások és természetvédelmi mechanizmusok mentén dolgozni. Hozzátette, ha túlzások vannak az nem azt eredményezi, hogy valamit betartsunk, hanem épp az ellenkezőjét. Éppen ezért olyan szabályozásokra van szükség, amely a hagyományos erdőgazdálkodást, a modernizáló iparágat és a biodiverzitást együtt képes támogatni és ennek hasznát a közösség tudja élvezni.

A továbbiakban köszöntőbeszédet mondott Melles Előd a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének ügyvezető elnöke, Ciprian Dumitru Muscă a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének elnöke, Adrian Crețu az Erdőtulajdonosok Országos Szövetségének elnöke, Gabriel-Simion Oltean a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium kabineti tanácsosa és Laura Bouriaud a szucsávai Ștefan cel Mare Egyetem részéről.

A továbbiakban köszöntőbeszédet mondott Melles Előd a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének ügyvezető elnöke, Ciprian Dumitru Muscă a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének elnöke, Adrian Crețu az Erdőtulajdonosok Országos Szövetségének elnöke, Gabriel-Simion Oltean a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium kabineti tanácsosa és Laura Bouriaud a szucsávai Ștefan cel Mare Egyetem részéről.

A szervezők szerint a konferencia országosra nőtte ki magát, amelyet az eseményen résztvevők és panelbeszélgetők is igazoltak. Idén nagyszámban vettek részt egyetemi professzorok is.

Az első panelbeszélgetés a fenntartható erdőgazdálkodás és karbon kreditek köré épült, ahol mérnökök és egyetemi professzorok osztották meg tudásukat.

A konferencia második paneljében az erdővédelem és gazdálkodás került előtérbe a Natura 2000-es területeken.

Az utolsó panelben pedig az erdészeti alaptörvény kerül terítékre.

A konferencia utólag is visszanézhető Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa Facebook oldalain.

Csíkszereda, 2025. Március 7.

Parajd, a katasztrófa sodrában

28.07.2025|

Bíró Barna-Botond: a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá söpörni

Parajd turizmusa, az elárasztott bánya és az emberek megélhetése került többek között terítékre pénteken is, július 25-én az Erdély Café sátorban a 34. Bálványosi nyári szabadegyetemen és diáktáborban Tusnádfürdőn. A panelbeszélgetésen Raisz Anikó energiaügyi államtitkár, Haranghy Csaba Ferenc a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Nyágrus László, Parajd polgármestere valamint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke értekezett.

Rögtön az elején Nyágrus László polgármester ezúton is felhívással fordult a politikum és a hatáskörrel rendelkező intézmények felé. Mint mondta, május 27. óta Parajd élete felfordult, és hangsúlyozta két lehetőség van, vagy a régi bánya egy részét újra nyitni, vagy ennek hiányában más új lehetőségeken gondolkodni.

Raisz Anikó államtitkár tegnapi parajdi kiszállását követően érkezett a panelbeszélgetésre. Kiemelte, Magyarország kormánya több módon is igyekszik támogatni és példás volt az összefogás, amikor néhány nap alatt tudtak támogatást nyújtani a településnek. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi munkálatokat, amellyel csőrendszerrel terelik el a Korond patakát, csak rövidtávú megoldásnak lehet tekinteni, nagyobb esőzéskor ez sem megoldás. Hozzátette, amikor azon gondolkodunk, hogyan lehet valamivel fenntarthatóan gazdálkodni, annak minden aspektusát meg kell vizsgálni, többek között vízügyi szempontból is.

Ehhez kapcsolódva Haranghy Csaba Ferenc is a vízgazdálkodás fontosságára tért ki. Elmondása szerint fontos az úgynevezett öntanuló szervezetek, ahhoz hogy a hibákból, tévedésekből tanuljunk. Hosszútávon nem a pillanatnyilag olcsóbb megoldás a legolcsóbb. Mint kiemelte, a megelőzés és a későbbi kárelhárítás költsége között gyakran nagy a különbség. Hosszútávon egy záportározó építése jó megoldás lehet, elmondása szerint.

Bíró Barna-Botond elnök, beszéde előtt köszönetet mondott Nyágrus László polgármesternek. Megjegyezte, jelesre vizsgázott emberségből és azzal, ahogyan a közösség mellé állt. Kiemelte, ezekre a helyzetekre senki sem tud felkészülni, amikor tisztséget vállal.

A megyei tanács elnöke szerint, katasztrófahelyzetekre az államnak nincs egyértelmű „receptje“.

Kozán István főszerkesztő, a beszélgetés moderátora a jövőt illetően kérdezte a megyei tanács elnökét. Bíró Barna-Botond a turizmus tekintetében elmondta, szeptemberben, amikor a nagyobb fesztiválok, koncertek lejárnak, több kisebb, nagyobb eseményre koncentrálnak, amikor 3-4 hét alatt lesz, amiért Parajdra és környékére látogatni. Hozzátette, hosszútávú megoldás, ha utazást befolyásoló tényezőt tudnak Parajdon létrehozni.

A beszélgetés összegzőjeként elhangzott, Parajd biztonságos és nyitva tart, tanuljunk az esetből és használjuk fel a tapasztalatot.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor megjegyezte, a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá seperni. Hosszútávon nagyobb a kár, ha a megbízottak nem vállalják a felelősséget.

Tusnádfürdő, 2025. július 18.

Székelyföldi összefogás és gazdasági jövőkép két panelbeszélgetés tükrében

28.07.2025|

Tusványoson Hargita, Maros és Kovászna megye elnökei

A  34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, július 24–én, csütörtökön a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban került sor a „Megyehatárok feletti szolidaritás és kooperáció a katasztrófahelyzetekben” című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett.

A beszélgetés középpontjában a székelyföldi térségekben bekövetkezett válsághelyzetek – többek között a parajdi, maros és kovásznai események – tapasztalatai, valamint az ezekre adott közösségi és intézményi válaszok álltak.

A három megye – Hargita, Maros és Kovászna – eltérő típusú katasztrófákkal szembesült, ám közös vonásként a védőhálószerű együttműködés és a gyors szolidaritás emelkedett ki.

A parajdi sóbánya körüli válság, a környezetkárosodás következményei, a helyi megélhetés ellehetetlenülése, valamint a turisztikai szektor megingása komoly kihívást jelentett – fogalmaztak az előadók.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a térségi összefogás nemcsak békeidőben, hanem válsághelyzetben is működik.

— Jelesre vizsgázott az összefogásból és szolidaritásból mind a három megye. Amikor baj van, nem kérdezünk, hanem segítünk. Önzetlenségből és közös felelősségvállalásból is példát mutattunk – hangsúlyozta az elnök.

A kerekasztal-beszélgetés során kiemelték, hogy a különböző típusú helyzetekben más és más válaszokat kellett adni, mégis közös szándék volt, hogy az állami rendszer hiányosságait a közösségi együttműködés ellensúlyozza.

 Bíró Barna-Botond kitért a parajdi válság kapcsán a felelősségi viszonyok tisztázatlanságára is:

— A jövőben két dolgot kell elérnünk: legyen világos, hatékony jogi szabályozás az ilyen helyzetekre, és legyen következménye a mulasztásnak. Mert ha nincs, azzal azt üzenik: ebben az országban mindent lehet.

Az elnök méltatta az RMDSZ fellépését is, amely Antal Lóránt szenátorral közösen gyors beavatkozást szorgalmazott, és amelynek köszönhetően a kormányhatározat révén 100 millió lejes támogatás vált elérhetővé a parajdi turisztikai vállalkozások megsegítésére. A támogatás egyik feltétele, hogy az érintett cégek legalább hat hónapig megőrizzék munkahelyeiket.

Zárásként a résztvevők hangsúlyozták: a válságokat nem lehet teljesen elkerülni, de a közös fellépés és a helyi közösségek ereje képes csökkenteni a károkat. Bíró Barna-Botond szerint a Székelyföld előtt álló kihívások, legyen szó természeti katasztrófáról vagy gazdasági válságról, csak közösségi összefogással kezelhetők.

Ez a védőháló nemcsak megtart, hanem tovább is épít bennünket.

Délután a Bornemissza Anna sátorban került sor a „Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában” című panelbeszélgetésre, amely a parajdi katasztrófa hosszú távú következményeit és a térség jövőbeli fejlesztési irányait tárta fel. A beszélgetésen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett neves szakértők – Dr. Deák György, Dr. Ilyés Ferenc, Dr. Horváth Alpár és Trucza Adorján osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sóbánya működésének ellehetetlenülése nem csupán gazdasági következményekkel járt, hanem Parajd és egész Székelyföld társadalmi, szociális és turisztikai szövetét is megrendítette. A térség jórészt egyetlen húzóágazatra épített, így a bánya leállása súlyos dominóhatást váltott ki: sorra zártak be a vendéglátóhelyek, munkahelyek szűntek meg, és az emberek megélhetése alapjaiban rendült meg.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nemcsak a turizmus szenvedett csapást, hanem egy több generáción átívelő tudás és életforma került veszélybe.

— Lehet, hogy Székelyföld szívcsücske Parajd, de az állam szempontjából is ez egy súlyos veszteség. Egy gazdasági monokultúrára épülő rendszer rendkívül sérülékeny. Nekünk az az érdekünk, hogy Parajdon újra sóbánya működjön, mert ez az emberek múltja, tudása és megélhetése is. A turizmus nagyon sérülékeny, ezért fontos, hogy a térség gazdasága több lábon álljon, mert bármikor történhet egy katasztrófa.

A panelbeszélgetés rávilágított arra is, hogy Parajdon a gyógyászati turizmus volt a meghatározó, amely különleges értéket képviselt. Ez a hagyomány és tudás ma is értéket jelent, amelyre lehet és kell is alapozni a jövőbeni fejlesztéseket. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szükség van gazdasági diverzifikációra, új fejlesztési irányokra, ugyanakkor nem szabad elengedni azokat az örökségeket, amelyek Parajdot a térség egyik legismertebb településévé tették.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Hargita Megyei Kulturális Központ – Menedzseri állás – 2025.08.18.

25.07.2025|

HIRDETÉS

Hargita Megye Tanácsa pályázatot hirdet a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzseri tisztségének betöltésére

 

A versenyvizsgára Hargita Megye Tanácsa székhelyén, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alatt kerül sor.

A jelentkezők a pályázati anyagot, a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének menedzsmenttervét (konkrét megoldásokkal, várt eredményekkel és az elvárások teljesítéséhez szükséges források becslésével), nyomtatva és elektrónikusan (adathordozón), 2025 augusztus 18-ig, 16:30 óráig nyújthatják be zárt borítékban (aláírás nélkül) Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegére, a megyeháza 126-os irodájában.

  1. Részvételi feltételek:

Általános követelmények:

a.) román állampolgárság, vagy az Európai Unió bármely tagállamának állampolgársága;

b.) a feladat elvégzéséhez való alkalmasság;

c.) az intézmény tevékenységi területén alapdiplomával vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, egyetemi végzettség záróvizsgával, az intézmény tevékenységi területén;

d.) megfelelő szakképesítés vagy tapasztalat management terén;

e.) egyéb követelmények.

Speciális követelmények:

a.) minimum 3 év szakmai tapasztalat, az állás betöltéséhez szükséges végzettségnek megfelelően;

b.) szakképesítés menedzsment területen vagy annak megszerzése a 189/2008 Sürgősségi Kormányrendelet 45-ös artikulusa szerint a menedzsment szerződés aláírásától számítva 1 éven belül.

  1. A pályázati anyag a következőket tartalmazza:

a.) Részvételi kérelem

b.) Személyi igazolvány másolata

c.) Európai típusú curriculum vitae (az 1021/2004 sz. Kormányhatározat szerint)

d.) Munkakönyv másolata és/vagy a munkáltató által kiállított igazolás/ (REVISAL) a letöltött munkaidőről, amely igazolja az állás betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatot

e.) Erkölcsi bizonyítvány

f.) Munkaképességet bizonyító orvosi igazolás, amelyet a meghallgatás időpontját megelőző 6 hónapban állított ki a családorvos

g.) 4 évre (2025-2029) szóló menedzsmentterv a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetésére

h.) Szakképesítések elvégzését igazoló oklevelek és egyéb dokumentumok másolatai

i.) Magatartási integritásról szóló igazolás, amely tanúsítja, hogy nem az 1. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekményt. (2) bekezdése szerinti bűncselekményekről szóló 118/2019. számú Törvény a szexuális bűncselekményeket elkövetett személyek automatizált nemzeti nyilvántartása a nemzeti genetikai adatrendszer megszervezéséről és működéséről szóló 76/2008. számú az Országos Igazságügyi Genetikai Adatrendszer módosított változata, az igazságügyi szerveknél betöltendő állásokra beiratkozott jelöltek esetében az oktatási, egészségügyi vagy szociális védelmi rendszerben, valamint bármely közintézményben való részvételre jelentkezők esetében vagy magánszervezetek, amelyek tevékenységük során közvetlenül érintkeznek gyermekekkel, idősekkel, fogyatékkal élőkkel vagy más veszélyeztetett csoportokkal, vagy amelyekben részt vesznek egy személy fizikai vizsgálata vagy pszichológiai értékelése;

A fenti okiratok másolatait hitelesítve kell benyújtani vagy a másolatokkal együtt az eredetit is be kell mutatni, ebben az esetben a másolatokat a vizsgabizottság titkára hitelesíti.

A menedzsmentterv nem tartalmazhatja a pályázó aláírását vagy olyan adatokat, amelyekkel a pályázó azonosíthatóvá válik. A tervnek meg kell felelnie a könyvészetben felsorolt jogszabályok előírásainak, tartalmaznia kell a pályázó meglátásait a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének fejlesztésével kapcsolatban a 2025-2029 közötti időszakban, a terv terjedelme minimum 15 oldalra korlátozódik +mellékletek.

A menedzsmentterv elkészítésére vonatkozó további információkat a pályázók indokolt kérelem alapján igényelhetnek.

  1. A pályáztatásra vonatkozó szabályokat, az óvások elbírálására vonatkozó rendelkezéseket, a célkitűzéseket és az elvárásokat tartalmazó dokumentációt Hargita Megye Tanácsa a 756/2025 számú elnöki rendeletével fogadta el.

Ezeket a dokumentumokat kérésre a vizsgabizottság titkára a pályázók rendelkezésére bocsátja nyomtatva vagy elektrónikusan.

  1. További információt Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegén, a 126-os irodában, a hr@hargitamegye.ro vagy a 0266-207700 telefonszámon, az 1406-os vagy az 1408-as belsőn igényelhetnek.

 

 

Bíró Barna-Botond

Elnök

Gyerekeket szállító elektromos iskolabuszok Hargita megyében

24.07.2025|

Ünnepélyesen átadták az első 16 járművet a megye településeinek

Ünnepélyes keretek között került sor 16 darab korszerű, környezetbarát, 8+1 férőhelyes elektromos iskolabusz átadására Hargita megye települései számára 2025. július 24-én Csíkszeredában, a Szabadság téren.

A beszerzés az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozásával, több mint 36 millió lej értékben valósul meg, amelyhez a helyi önkormányzatok 5 százalékos önrésszel járultak hozzá. Összesen 54 jármű beszerzésére kerül sor a program keretében, amely több mint 1600 diák iskolába jutását segíti a megyében.

Az eseményen jelen voltak: Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke; Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes; Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke; Zonda Erika projektmenedzser; megyei tanácsosok; az érintett települések polgármesterei; valamint több meghívott diák és a sajtó képviselői.

Az ünnepélyes átadó keretében a következő települések vehették át az elektromos buszokat: Csíkszentdomokos, Gyergyóholló, Galambfalva, Korond, Kápolnásfalu, Gyergyószárhegy, Lövéte, Bélbor, Gyergyószentmiklós, Karcfalva, Szépvíz, Gyergyóújfalu, Székelyvarság, Csíkmadaras, Csíkszentgyörgy, Csíkszenttamás.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az esemény házigazdája köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalásában kiemelte, hogy a projekt megvalósítása egy valós, helyi közösségek által megfogalmazott igényre ad választ.

– Célunk, hogy a tanulók biztonságosan, kényelmesen és környezetbarát módon jussanak el iskolába, különösen az elszigeteltebb térségekben élők. Most nem csupán járműveket adunk át, hanem esélyt egy jobb jövőre. Ez a beruházás bizonyítja, hogy az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően a döntéshozatal a helyi közösségek valódi szükségleteire fókuszál. Forrásokat biztosítunk az oktatásra, az infrastruktúrára és a jövőre.

Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Helyreállítási Terv célja a hosszú távú fejlesztések megalapozása.

– Ennek a beruházásnak a kedvezményezettjei a gyermekek, a helyi közösségek, és az önkormányzatok. Ez a beruházás azt bizonyítja, hogy az uniós alapok elérnek hozzánk, lehet jól dolgozni a közösségek fejlődése érdekében.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kiemelte, hogy az RMDSZ-nek helyi, területi, megyei és országos szinten is van beleszólása a döntésekbe, és felelősséget vállal Hargita megye minden polgáráért, mindenkinek jobb lehetőségeket biztosítva.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a nap üzeneteként felszólalásában azt emelte ki, hogy a nehéz körülmények ellenére is próbálnak mindent megtenni azért, hogy senki ne maradjon hátra, hogy senkinek a kezét ne engedjék el. Hangsúlyozta, hogy az oktatás mindig prioritás marad!

– Az oktatás mindig is közösségi ügy volt, és az is marad – kötelességünk biztosítani, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között juthassanak el az iskolába. Akkor is terveznünk kell, amikor nehéz időket élünk, hiszen nem tarthatunk szünetet a jövőépítésben. A kis, erős helyi közösségek biztosítják a nemzet jövőjét, az RMDSZ pedig ezt szem előtt tartja és azon dolgozik, hogy olyan döntések szülessenek, amelyeket a közösség szolgálatába lehet állítani.

A jelen levő önkormányzatok közül továbbá köszöntőt mondott Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármester asszonya, valamint Țepes-Focsa Romeo, Gyergyóholló polgármestere is. Az esemény során sor került a járművek kulcsainak ünnepélyes átadására, a buszok bemutatására és megtekintésére, valamint közös fotók készítésére.

A jövő hét folyamán megérkezik az első 15 darab, 16+1 férőhelyes iskolai mikrobusz, augusztus folyamán pedig további 23 darab, 8+1 férőhelyes jármű várható – így az iskolakezdésig minden kedvezményezett önkormányzat átveheti a zöld, elektromos kisbuszokat.

Az ünnepélyes átadó egy része megtekinthető Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1137756845076974  – a teljes közvetítés az időjárási viszontagságok miatt félbeszakadt.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Imázsépítés és gasztronómia Tusványoson!

23.07.2025|

Két tematikus beszélgetésen is részt vett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke

A székelyföldi imázsépítés lehetőségeiről, valamint a gasztronómia közösségformáló és régióépítő szerepéről szóló tematikus panelbeszélgetéseken vett részt július 23-án, szerdán Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében – ahol a térség jövőjét meghatározó kérdések kerültek napirendre.

Az „El tudjuk-e adni Székelyföldet? – Lehet-e ma székely imázsra költeni Romániában – és van-e kinek?” címet viselő déli panelbeszélgetésen Csibi Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök, Peti András, a Transilvania repülőtér igazgatója, valamint Bíró Barna–Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke vett részt.

A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen eszközökkel, szereplőkkel és élményalapú tartalmakkal lehet Székelyföld térségi márkáját tudatosan felépíteni, és vonzóvá tenni a hazai és nemzetközi közönség számára.

A panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy Székelyföld turisztikai és gazdasági márkájának építése csak adatvezérelt, célzott és élményalapú megközelítéssel lehet sikeres. A székely imázs erősítéséhez nem elég a hagyományos kommunikáció – szükség van arra, hogy pontosan ismerjük a látogatók igényeit, és korszerű eszközökkel, például digitális marketinggel és influenszer kapcsolatokkal érjük el őket.

A panel résztvevői kiemelték a regionális együttműködés fontosságát, a kulináris élmények szerepét és a repülőterek fontosságát a térség versenyképességének növelésében.

A térségi turizmus jövője elképzelhetetlen jól működő repülőterek nélkül – hangzott el a beszélgetés során. A székelyföldi megyék képviselői hangsúlyozták: a légiközlekedés fejlesztése nem egy-egy megye, hanem az egész régió közös érdeke. A marosvásárhelyi repülőtér kiemelt szerepet tölt be, de a kisebb, alternatív repülőterek is egyre fontosabb szerephez juthatnak az üzleti és minőségi turizmus szolgálatában.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a regionális együttműködés tekintetében úgy véli, hogy pontosan és egyértelműen tisztázni kell a közös célokat, valamint meggyőződése, hogy a konszenzus az, ami megerősíti a közös munkát.

A turizmus adta lehetőségeket figyelembe véve kiemelte, hogy Románia turizmusának adottságai kiválóak – biztonság, ár-érték arány, természeti értékek –, mégis messze elmaradunk a térség többi országától az infrastruktúra és a központi finanszírozás tekintetében.

  –  Mi Hargita megyében azt tűztük ki célul, hogy a belföldi turizmust építjük újra, és úgy mutatjuk meg Székelyföld értékeit, hogy azok valódi élménnyé váljanak. Gasztronómiai forradalmat indítottunk, ahol nemcsak éttermek születnek, hanem kulináris élmények – séfekkel, koncepcióval és történettel.  Mint mondta, a turizmus jövője a minőségben, a pozicionálásban és az élményalapú, hiteles tartalomban rejlik.

Az önkormányzatiság jövőjéről, a közösségi érdekérvényesítésről és az aktuális politikai helyzet tekintetében Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy következő években nem az építkezés, hanem a védekezés kerül előtérbe.

 – Meg kell őriznünk azt, amit eddig közösen felépítettünk. Nem azért vagyunk Bukarestben, mert könnyű, hanem mert kötelességünk ott lenni, ahol döntések születnek, és addig maradni, amíg lehetőségünk van megvédeni közösségünk jogait és identitását. Elmondása szerint most olyan időszakot élünk, amikor nemcsak forrásokról, hanem az erdélyi magyar közösség intézményes jövőjéről is döntések születnek, és ezekben a helyzetekben nem lehet kívül maradni – részletezte Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Délután a „Gasztronómia, mint Régióépítő Erő – Út a Hargitától Európáig” címet viselő panelbeszélgetésen folytatta a részvételt, amelynek középpontjában az erdélyi és székelyföldi gasztronómiai értékek, a kulináris örökség turisztikai és identitásformáló szerepe állt.

A beszélgetés során Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, valamint Kozma Mónika is megosztotta tapasztalatait.

A panelbeszélgetés főként a gasztronómiára éleződött ki, a 2027-es Európa gasztronómiai régiója címre, amelynek célja a helyi gasztronómiai értékek és szereplők – éttermek, termelők, közösségek – összefogása és fejlesztése.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során kiemelte, hogy gasztróév nem csupán egy cím, hanem közösségi projekt – célja, hogy összefogja és rendszerbe szervezze a helyi értékeket.

– Nem mi akarunk a frontvonalban lenni, hanem a háttérből támogatni azokat, akik generációk óta őrzik Székelyföld ízeit. Ez identitáserősítő kezdeményezés, nem politikai zászló, hanem a helyi közösség szekerének tolója   –  hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. július 23.

Tájékoztatás a megyeháza energetikai felújításáról

18.07.2025|

Augusztusban kezdődnek a zajjal és porral járó munkálatok – kérjük a lakosság türelmét!

Csíkszereda több középülete is megújul az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) támogatásával zajló energetikai korszerűsítések során. Ezek egyike, és egyben az egyik legnagyobb léptékű beruházás, a megyeházát érinti.

A kivitelező már megkezdte a munkaterület előkészítését: megtörtént az épület körüli terület elkerítése és a tereprendezés első lépései. Ennek részeként – a szükséges engedélyek birtokában – több környező fát is kivágtak. A nagyberuházás végeztével elkezdődik az újraültetést és zöldövezet kialakítása is, amelyre már van előtanulmány. Ugyanez történik a többi épület felújítása után is, ahol szükséges volt a fák eltávolítása.

A következő hetek fontosabb munkafázisai:

  • Július 21-től elkezdik az állványok felállítását a Kossuth Lajos utca majd a Szabadság tér felöli homlokzaton.
  • Augusztus 4-től: megkezdődik az épület travertin burkolatának bontása, amely várhatóan jelentősebb zajjal és porral jár majd.

A munkálatok 7:30 és 17:30 között zajlanak. Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

A munkálatok üteméről rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot.

Köszönjük a türelmet és az együttműködést!

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszereda, 2025. július 18.

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete – Tanácsadói állás – 2025.07.17

17.07.2025|

ÁLLÁSHIRDETÉS

 Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
A Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete versenyvizsgát hirdet egy Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó munkakör betöltésére.

  1. Munkakör megnevezése: Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
  • Időtartam: Határozatlan időre
  • Munkaidő: 8 óra/nap, 40 óra/hét
  1. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok:
  • Személyi igazolvány másolata
  • Adott esetben házassági anyakönyvi kivonat vagy a névváltoztatást igazoló egyéb dokumentum másolata
  • Tanulmányok szintjét igazoló okiratok és a szakképzettséget igazoló egyéb okiratok másolata, valamint az intézmény által kért, a munkakörre vonatkozó különleges feltételek teljesítését igazoló dokumentumok másolata
  • Munkakönyv másolata vagy bármely más, az alkalmazó által kiállított igazolás a munkában szerzett tapasztalatokról és régiségről (ReviSal)
  • Büntetlenségi igazolvány
  • A pályázó egészségi állapotát igazoló orvosi igazolás, amelyet a pályázó háziorvosa vagy egy erre felhatalmazott egészségügyi intézmény állít ki, és amely a versenyvizsgát megelőző hat hónapnál nem régebbi
  • Európai formátumú önéletrajz
  • Jelentkezési űrlap
  1. A részvétel különleges feltételei:
  • Felsőfokú végzettség, vadgazda mérnöki szakirányon, vagy állattenyésztési mérnöki, vagy állat orvosi, vagy agrármérnöki, erdőmérnöki, biológia, vidékfejlesztési szakirányon
  • Román, magyar, angol nyelv felsőfokú ismerete
  • Munkarégiség: nem kötelező
  1. A versenyvizsga menetrendje:
  • A hirdetés megjelenése: 2025.07.17.
  • A jelentkezési iratcsomó benyújtásának határideje: 2025.07.17.-2025.08.07. között e-mailen a rural@hargitamegye.ro címre.
  • A leadott iratcsomók ellenőrzése: 2025.08.08
  • Az írásbeli vizsga időpontja: 2025.08.11, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének ki hirdetése: 2025.08.12 -én az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.13, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga időpontja: 2025.08.14, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga eredményének kihirdetése: 2025.08.14, 15:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az szóbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.15, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A vizsga végső eredményének kihirdetése: 2025.08.15, 16:00 óra, az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda

 

 A bibliográfiáért és egyéb információkért kérjük, érdeklődjön a rural@hargitamegye.ro e-mail címen.

Továbbra is lesz helyi és hagyományos termékek vására

16.07.2025|

A megyeháza oszlopcsarnoka helyett a Szabadság téren várják a vásárlókat

Továbbra is megszervezik minden hónap harmadik szombatján a Helyi és hagyományos termékek kiállítását és vásárát Csíkszeredában. Szombaton, július 19-én a termelők a csíkszeredai Szabadság téren és Promenádon várják a vásárlókat.

Elkezdték a csíkszeredai megyeháza felújítását, július 14-től pedig elkerítették a munkaterületet, ahol korábban a havi vásár is helyet kapott.

Mint korábban írtuk, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségét kénytelenek voltak megszűntetni a vonatkozó törvény előírásai miatt. A Székely termék védjegyhez kötődő feladatokat Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesülete látja el a továbbiakban.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, az ügynökség eddig végzett, széleskörű és a helyi közösség szempontjából meghatározó tevékenységei nem szakadnak meg.

– Feladatunk, hogy amit hasznosnak és jónak tartunk a megye lakói számára, annak biztosítsuk a folytonosságát. Köszönet illeti Cilip Árpád igazgatót és csapatát a munkájukért, amelyre büszkék lehetünk. Bízom benne, hogy az új struktúrában is lendületesen viszik tovább a megkezdett munkát. A megyei tanács minden támogatást biztosít számukra – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

Az Egyesület koordonálását Borboly Csaba alelnök látja el, aki kiemelte, a Helyi és hagyományos termékek havi vására nem hagyományos vásár, itt annál sokkal többről van szó. Ez mára már hagyomány, havonta több száz ember fordul meg ezeken a vásárokon, mosolygós arcokkal. Termelőink számára egy kiváló lehetőség, nem csak a haszonszerzés végett, hanem szakmai fejlődésük, tapasztalatszerzésük céljából is. Termelőink mellé kell állnunk, nem csak itthon, hanem Brüsszelben is, támogatnunk kell az egészséges táplálkozást, gazdáinkat védenünk kell és ezek mind együttesen hozhatnak olyan eredményeket, amelyekre mindenki büszke lehet Csík-térségben, Hargita megyében.

Csíkszereda, 2025. július 16.

Az AI nem fenyegetés, hanem lehetőség

15.07.2025|

Tanulmány és oktatóanyag készült Hargita megyei fiatal művészeknek az Arts&AI Projektben

Hargita Megye Tanácsa és a magyarországi Interregió Fórum Egyesülete közösen valósítja meg az Arts&AI elnevezésű nemzetközi projektet, amelynek keretében tanulmány és oktatóanyag készült fiatal művészek számára a mesterséges intelligencia kreatív felhasználási lehetőségeiről.

A kezdeményezés az Erasmus+ program Kis léptékű ifjúsági partnerségek (KA210-YOU) alprogramja keretében jött létre. A projekt célja, hogy a mesterséges intelligenciát ne fenyegetésként, hanem lehetőségként mutassa be a fiatal művészek számára. Az Arts&AI célkitűzése, hogy a kreatív vizuális iparágakban dolgozó, 14–30 év közötti fiatalok olyan ismeretekkel és készségekkel gazdagodjanak, amelyek révén képesek alkalmazkodni a digitális világ gyorsan változó kihívásaihoz.

A program egyik kiemelkedő eseménye az április 7–11. között megszervezett nemzetközi alkotótábor volt, amelynek kulcsmozzanatát a résztvevők munkáit bemutató kiállítás képezte, amely április 10-én nyílt meg a Csíki Székely Múzeumban.

Az Interregió Fórum és Hargita Megye Tanácsa közös projektjeként az Arts&AI vezető szakemberei oktatási tananyagokat hoztak létre fiatal művészek számára, továbbá elkészült egy leíró tanulmány is, amely tartalmazza mindazon tudás és tapasztalatok összességét, amelyeket a projekt keretében gyűjtöttek össze.

A tanulmányt az Unigoat Studio készítette el magyar és román nyelven. Az elkészült anyag az alkotótábor szakmai szerkezete alapján, az ott tárgyalt modulok mentén tárja az olvasó elé a szakmai hátteret, amely kiegészül a táborban szervezett workshopokon szerzett tapasztalatokkal. Így a tanulmány egységesen ötvözi nemcsak a téma szakmai vetületét, hanem a gyakorlatba ültetés során felmerült dilemmákat és a rájuk vonatkozó megoldási lehetőségeket is.

A leíró tanulmányt, valamint a kapcsolódó oktatóanyagokat az érdeklődők román és magyar nyelven Hargita Megye Tanácsának weboldalán tekinthetik meg.

További részletek a projektről:

https://hargitamegye.ro/arts-and-ai-hu/

Csíkszereda, 2025. július 15.

Parajd, a katasztrófa sodrában

28.07.2025|

Bíró Barna-Botond: a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá söpörni

Parajd turizmusa, az elárasztott bánya és az emberek megélhetése került többek között terítékre pénteken is, július 25-én az Erdély Café sátorban a 34. Bálványosi nyári szabadegyetemen és diáktáborban Tusnádfürdőn. A panelbeszélgetésen Raisz Anikó energiaügyi államtitkár, Haranghy Csaba Ferenc a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Nyágrus László, Parajd polgármestere valamint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke értekezett.

Rögtön az elején Nyágrus László polgármester ezúton is felhívással fordult a politikum és a hatáskörrel rendelkező intézmények felé. Mint mondta, május 27. óta Parajd élete felfordult, és hangsúlyozta két lehetőség van, vagy a régi bánya egy részét újra nyitni, vagy ennek hiányában más új lehetőségeken gondolkodni.

Raisz Anikó államtitkár tegnapi parajdi kiszállását követően érkezett a panelbeszélgetésre. Kiemelte, Magyarország kormánya több módon is igyekszik támogatni és példás volt az összefogás, amikor néhány nap alatt tudtak támogatást nyújtani a településnek. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi munkálatokat, amellyel csőrendszerrel terelik el a Korond patakát, csak rövidtávú megoldásnak lehet tekinteni, nagyobb esőzéskor ez sem megoldás. Hozzátette, amikor azon gondolkodunk, hogyan lehet valamivel fenntarthatóan gazdálkodni, annak minden aspektusát meg kell vizsgálni, többek között vízügyi szempontból is.

Ehhez kapcsolódva Haranghy Csaba Ferenc is a vízgazdálkodás fontosságára tért ki. Elmondása szerint fontos az úgynevezett öntanuló szervezetek, ahhoz hogy a hibákból, tévedésekből tanuljunk. Hosszútávon nem a pillanatnyilag olcsóbb megoldás a legolcsóbb. Mint kiemelte, a megelőzés és a későbbi kárelhárítás költsége között gyakran nagy a különbség. Hosszútávon egy záportározó építése jó megoldás lehet, elmondása szerint.

Bíró Barna-Botond elnök, beszéde előtt köszönetet mondott Nyágrus László polgármesternek. Megjegyezte, jelesre vizsgázott emberségből és azzal, ahogyan a közösség mellé állt. Kiemelte, ezekre a helyzetekre senki sem tud felkészülni, amikor tisztséget vállal.

A megyei tanács elnöke szerint, katasztrófahelyzetekre az államnak nincs egyértelmű „receptje“.

Kozán István főszerkesztő, a beszélgetés moderátora a jövőt illetően kérdezte a megyei tanács elnökét. Bíró Barna-Botond a turizmus tekintetében elmondta, szeptemberben, amikor a nagyobb fesztiválok, koncertek lejárnak, több kisebb, nagyobb eseményre koncentrálnak, amikor 3-4 hét alatt lesz, amiért Parajdra és környékére látogatni. Hozzátette, hosszútávú megoldás, ha utazást befolyásoló tényezőt tudnak Parajdon létrehozni.

A beszélgetés összegzőjeként elhangzott, Parajd biztonságos és nyitva tart, tanuljunk az esetből és használjuk fel a tapasztalatot.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor megjegyezte, a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá seperni. Hosszútávon nagyobb a kár, ha a megbízottak nem vállalják a felelősséget.

Tusnádfürdő, 2025. július 18.

Székelyföldi összefogás és gazdasági jövőkép két panelbeszélgetés tükrében

28.07.2025|

Tusványoson Hargita, Maros és Kovászna megye elnökei

A  34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, július 24–én, csütörtökön a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban került sor a „Megyehatárok feletti szolidaritás és kooperáció a katasztrófahelyzetekben” című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett.

A beszélgetés középpontjában a székelyföldi térségekben bekövetkezett válsághelyzetek – többek között a parajdi, maros és kovásznai események – tapasztalatai, valamint az ezekre adott közösségi és intézményi válaszok álltak.

A három megye – Hargita, Maros és Kovászna – eltérő típusú katasztrófákkal szembesült, ám közös vonásként a védőhálószerű együttműködés és a gyors szolidaritás emelkedett ki.

A parajdi sóbánya körüli válság, a környezetkárosodás következményei, a helyi megélhetés ellehetetlenülése, valamint a turisztikai szektor megingása komoly kihívást jelentett – fogalmaztak az előadók.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a térségi összefogás nemcsak békeidőben, hanem válsághelyzetben is működik.

— Jelesre vizsgázott az összefogásból és szolidaritásból mind a három megye. Amikor baj van, nem kérdezünk, hanem segítünk. Önzetlenségből és közös felelősségvállalásból is példát mutattunk – hangsúlyozta az elnök.

A kerekasztal-beszélgetés során kiemelték, hogy a különböző típusú helyzetekben más és más válaszokat kellett adni, mégis közös szándék volt, hogy az állami rendszer hiányosságait a közösségi együttműködés ellensúlyozza.

 Bíró Barna-Botond kitért a parajdi válság kapcsán a felelősségi viszonyok tisztázatlanságára is:

— A jövőben két dolgot kell elérnünk: legyen világos, hatékony jogi szabályozás az ilyen helyzetekre, és legyen következménye a mulasztásnak. Mert ha nincs, azzal azt üzenik: ebben az országban mindent lehet.

Az elnök méltatta az RMDSZ fellépését is, amely Antal Lóránt szenátorral közösen gyors beavatkozást szorgalmazott, és amelynek köszönhetően a kormányhatározat révén 100 millió lejes támogatás vált elérhetővé a parajdi turisztikai vállalkozások megsegítésére. A támogatás egyik feltétele, hogy az érintett cégek legalább hat hónapig megőrizzék munkahelyeiket.

Zárásként a résztvevők hangsúlyozták: a válságokat nem lehet teljesen elkerülni, de a közös fellépés és a helyi közösségek ereje képes csökkenteni a károkat. Bíró Barna-Botond szerint a Székelyföld előtt álló kihívások, legyen szó természeti katasztrófáról vagy gazdasági válságról, csak közösségi összefogással kezelhetők.

Ez a védőháló nemcsak megtart, hanem tovább is épít bennünket.

Délután a Bornemissza Anna sátorban került sor a „Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában” című panelbeszélgetésre, amely a parajdi katasztrófa hosszú távú következményeit és a térség jövőbeli fejlesztési irányait tárta fel. A beszélgetésen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett neves szakértők – Dr. Deák György, Dr. Ilyés Ferenc, Dr. Horváth Alpár és Trucza Adorján osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sóbánya működésének ellehetetlenülése nem csupán gazdasági következményekkel járt, hanem Parajd és egész Székelyföld társadalmi, szociális és turisztikai szövetét is megrendítette. A térség jórészt egyetlen húzóágazatra épített, így a bánya leállása súlyos dominóhatást váltott ki: sorra zártak be a vendéglátóhelyek, munkahelyek szűntek meg, és az emberek megélhetése alapjaiban rendült meg.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nemcsak a turizmus szenvedett csapást, hanem egy több generáción átívelő tudás és életforma került veszélybe.

— Lehet, hogy Székelyföld szívcsücske Parajd, de az állam szempontjából is ez egy súlyos veszteség. Egy gazdasági monokultúrára épülő rendszer rendkívül sérülékeny. Nekünk az az érdekünk, hogy Parajdon újra sóbánya működjön, mert ez az emberek múltja, tudása és megélhetése is. A turizmus nagyon sérülékeny, ezért fontos, hogy a térség gazdasága több lábon álljon, mert bármikor történhet egy katasztrófa.

A panelbeszélgetés rávilágított arra is, hogy Parajdon a gyógyászati turizmus volt a meghatározó, amely különleges értéket képviselt. Ez a hagyomány és tudás ma is értéket jelent, amelyre lehet és kell is alapozni a jövőbeni fejlesztéseket. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szükség van gazdasági diverzifikációra, új fejlesztési irányokra, ugyanakkor nem szabad elengedni azokat az örökségeket, amelyek Parajdot a térség egyik legismertebb településévé tették.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Hargita Megyei Kulturális Központ – Menedzseri állás – 2025.08.18.

25.07.2025|

HIRDETÉS

Hargita Megye Tanácsa pályázatot hirdet a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzseri tisztségének betöltésére

 

A versenyvizsgára Hargita Megye Tanácsa székhelyén, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alatt kerül sor.

A jelentkezők a pályázati anyagot, a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének menedzsmenttervét (konkrét megoldásokkal, várt eredményekkel és az elvárások teljesítéséhez szükséges források becslésével), nyomtatva és elektrónikusan (adathordozón), 2025 augusztus 18-ig, 16:30 óráig nyújthatják be zárt borítékban (aláírás nélkül) Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegére, a megyeháza 126-os irodájában.

  1. Részvételi feltételek:

Általános követelmények:

a.) román állampolgárság, vagy az Európai Unió bármely tagállamának állampolgársága;

b.) a feladat elvégzéséhez való alkalmasság;

c.) az intézmény tevékenységi területén alapdiplomával vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, egyetemi végzettség záróvizsgával, az intézmény tevékenységi területén;

d.) megfelelő szakképesítés vagy tapasztalat management terén;

e.) egyéb követelmények.

Speciális követelmények:

a.) minimum 3 év szakmai tapasztalat, az állás betöltéséhez szükséges végzettségnek megfelelően;

b.) szakképesítés menedzsment területen vagy annak megszerzése a 189/2008 Sürgősségi Kormányrendelet 45-ös artikulusa szerint a menedzsment szerződés aláírásától számítva 1 éven belül.

  1. A pályázati anyag a következőket tartalmazza:

a.) Részvételi kérelem

b.) Személyi igazolvány másolata

c.) Európai típusú curriculum vitae (az 1021/2004 sz. Kormányhatározat szerint)

d.) Munkakönyv másolata és/vagy a munkáltató által kiállított igazolás/ (REVISAL) a letöltött munkaidőről, amely igazolja az állás betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatot

e.) Erkölcsi bizonyítvány

f.) Munkaképességet bizonyító orvosi igazolás, amelyet a meghallgatás időpontját megelőző 6 hónapban állított ki a családorvos

g.) 4 évre (2025-2029) szóló menedzsmentterv a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetésére

h.) Szakképesítések elvégzését igazoló oklevelek és egyéb dokumentumok másolatai

i.) Magatartási integritásról szóló igazolás, amely tanúsítja, hogy nem az 1. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekményt. (2) bekezdése szerinti bűncselekményekről szóló 118/2019. számú Törvény a szexuális bűncselekményeket elkövetett személyek automatizált nemzeti nyilvántartása a nemzeti genetikai adatrendszer megszervezéséről és működéséről szóló 76/2008. számú az Országos Igazságügyi Genetikai Adatrendszer módosított változata, az igazságügyi szerveknél betöltendő állásokra beiratkozott jelöltek esetében az oktatási, egészségügyi vagy szociális védelmi rendszerben, valamint bármely közintézményben való részvételre jelentkezők esetében vagy magánszervezetek, amelyek tevékenységük során közvetlenül érintkeznek gyermekekkel, idősekkel, fogyatékkal élőkkel vagy más veszélyeztetett csoportokkal, vagy amelyekben részt vesznek egy személy fizikai vizsgálata vagy pszichológiai értékelése;

A fenti okiratok másolatait hitelesítve kell benyújtani vagy a másolatokkal együtt az eredetit is be kell mutatni, ebben az esetben a másolatokat a vizsgabizottság titkára hitelesíti.

A menedzsmentterv nem tartalmazhatja a pályázó aláírását vagy olyan adatokat, amelyekkel a pályázó azonosíthatóvá válik. A tervnek meg kell felelnie a könyvészetben felsorolt jogszabályok előírásainak, tartalmaznia kell a pályázó meglátásait a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének fejlesztésével kapcsolatban a 2025-2029 közötti időszakban, a terv terjedelme minimum 15 oldalra korlátozódik +mellékletek.

A menedzsmentterv elkészítésére vonatkozó további információkat a pályázók indokolt kérelem alapján igényelhetnek.

  1. A pályáztatásra vonatkozó szabályokat, az óvások elbírálására vonatkozó rendelkezéseket, a célkitűzéseket és az elvárásokat tartalmazó dokumentációt Hargita Megye Tanácsa a 756/2025 számú elnöki rendeletével fogadta el.

Ezeket a dokumentumokat kérésre a vizsgabizottság titkára a pályázók rendelkezésére bocsátja nyomtatva vagy elektrónikusan.

  1. További információt Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegén, a 126-os irodában, a hr@hargitamegye.ro vagy a 0266-207700 telefonszámon, az 1406-os vagy az 1408-as belsőn igényelhetnek.

 

 

Bíró Barna-Botond

Elnök

Gyerekeket szállító elektromos iskolabuszok Hargita megyében

24.07.2025|

Ünnepélyesen átadták az első 16 járművet a megye településeinek

Ünnepélyes keretek között került sor 16 darab korszerű, környezetbarát, 8+1 férőhelyes elektromos iskolabusz átadására Hargita megye települései számára 2025. július 24-én Csíkszeredában, a Szabadság téren.

A beszerzés az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozásával, több mint 36 millió lej értékben valósul meg, amelyhez a helyi önkormányzatok 5 százalékos önrésszel járultak hozzá. Összesen 54 jármű beszerzésére kerül sor a program keretében, amely több mint 1600 diák iskolába jutását segíti a megyében.

Az eseményen jelen voltak: Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke; Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes; Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke; Zonda Erika projektmenedzser; megyei tanácsosok; az érintett települések polgármesterei; valamint több meghívott diák és a sajtó képviselői.

Az ünnepélyes átadó keretében a következő települések vehették át az elektromos buszokat: Csíkszentdomokos, Gyergyóholló, Galambfalva, Korond, Kápolnásfalu, Gyergyószárhegy, Lövéte, Bélbor, Gyergyószentmiklós, Karcfalva, Szépvíz, Gyergyóújfalu, Székelyvarság, Csíkmadaras, Csíkszentgyörgy, Csíkszenttamás.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az esemény házigazdája köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalásában kiemelte, hogy a projekt megvalósítása egy valós, helyi közösségek által megfogalmazott igényre ad választ.

– Célunk, hogy a tanulók biztonságosan, kényelmesen és környezetbarát módon jussanak el iskolába, különösen az elszigeteltebb térségekben élők. Most nem csupán járműveket adunk át, hanem esélyt egy jobb jövőre. Ez a beruházás bizonyítja, hogy az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően a döntéshozatal a helyi közösségek valódi szükségleteire fókuszál. Forrásokat biztosítunk az oktatásra, az infrastruktúrára és a jövőre.

Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Helyreállítási Terv célja a hosszú távú fejlesztések megalapozása.

– Ennek a beruházásnak a kedvezményezettjei a gyermekek, a helyi közösségek, és az önkormányzatok. Ez a beruházás azt bizonyítja, hogy az uniós alapok elérnek hozzánk, lehet jól dolgozni a közösségek fejlődése érdekében.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kiemelte, hogy az RMDSZ-nek helyi, területi, megyei és országos szinten is van beleszólása a döntésekbe, és felelősséget vállal Hargita megye minden polgáráért, mindenkinek jobb lehetőségeket biztosítva.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a nap üzeneteként felszólalásában azt emelte ki, hogy a nehéz körülmények ellenére is próbálnak mindent megtenni azért, hogy senki ne maradjon hátra, hogy senkinek a kezét ne engedjék el. Hangsúlyozta, hogy az oktatás mindig prioritás marad!

– Az oktatás mindig is közösségi ügy volt, és az is marad – kötelességünk biztosítani, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között juthassanak el az iskolába. Akkor is terveznünk kell, amikor nehéz időket élünk, hiszen nem tarthatunk szünetet a jövőépítésben. A kis, erős helyi közösségek biztosítják a nemzet jövőjét, az RMDSZ pedig ezt szem előtt tartja és azon dolgozik, hogy olyan döntések szülessenek, amelyeket a közösség szolgálatába lehet állítani.

A jelen levő önkormányzatok közül továbbá köszöntőt mondott Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármester asszonya, valamint Țepes-Focsa Romeo, Gyergyóholló polgármestere is. Az esemény során sor került a járművek kulcsainak ünnepélyes átadására, a buszok bemutatására és megtekintésére, valamint közös fotók készítésére.

A jövő hét folyamán megérkezik az első 15 darab, 16+1 férőhelyes iskolai mikrobusz, augusztus folyamán pedig további 23 darab, 8+1 férőhelyes jármű várható – így az iskolakezdésig minden kedvezményezett önkormányzat átveheti a zöld, elektromos kisbuszokat.

Az ünnepélyes átadó egy része megtekinthető Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1137756845076974  – a teljes közvetítés az időjárási viszontagságok miatt félbeszakadt.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Imázsépítés és gasztronómia Tusványoson!

23.07.2025|

Két tematikus beszélgetésen is részt vett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke

A székelyföldi imázsépítés lehetőségeiről, valamint a gasztronómia közösségformáló és régióépítő szerepéről szóló tematikus panelbeszélgetéseken vett részt július 23-án, szerdán Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében – ahol a térség jövőjét meghatározó kérdések kerültek napirendre.

Az „El tudjuk-e adni Székelyföldet? – Lehet-e ma székely imázsra költeni Romániában – és van-e kinek?” címet viselő déli panelbeszélgetésen Csibi Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök, Peti András, a Transilvania repülőtér igazgatója, valamint Bíró Barna–Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke vett részt.

A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen eszközökkel, szereplőkkel és élményalapú tartalmakkal lehet Székelyföld térségi márkáját tudatosan felépíteni, és vonzóvá tenni a hazai és nemzetközi közönség számára.

A panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy Székelyföld turisztikai és gazdasági márkájának építése csak adatvezérelt, célzott és élményalapú megközelítéssel lehet sikeres. A székely imázs erősítéséhez nem elég a hagyományos kommunikáció – szükség van arra, hogy pontosan ismerjük a látogatók igényeit, és korszerű eszközökkel, például digitális marketinggel és influenszer kapcsolatokkal érjük el őket.

A panel résztvevői kiemelték a regionális együttműködés fontosságát, a kulináris élmények szerepét és a repülőterek fontosságát a térség versenyképességének növelésében.

A térségi turizmus jövője elképzelhetetlen jól működő repülőterek nélkül – hangzott el a beszélgetés során. A székelyföldi megyék képviselői hangsúlyozták: a légiközlekedés fejlesztése nem egy-egy megye, hanem az egész régió közös érdeke. A marosvásárhelyi repülőtér kiemelt szerepet tölt be, de a kisebb, alternatív repülőterek is egyre fontosabb szerephez juthatnak az üzleti és minőségi turizmus szolgálatában.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a regionális együttműködés tekintetében úgy véli, hogy pontosan és egyértelműen tisztázni kell a közös célokat, valamint meggyőződése, hogy a konszenzus az, ami megerősíti a közös munkát.

A turizmus adta lehetőségeket figyelembe véve kiemelte, hogy Románia turizmusának adottságai kiválóak – biztonság, ár-érték arány, természeti értékek –, mégis messze elmaradunk a térség többi országától az infrastruktúra és a központi finanszírozás tekintetében.

  –  Mi Hargita megyében azt tűztük ki célul, hogy a belföldi turizmust építjük újra, és úgy mutatjuk meg Székelyföld értékeit, hogy azok valódi élménnyé váljanak. Gasztronómiai forradalmat indítottunk, ahol nemcsak éttermek születnek, hanem kulináris élmények – séfekkel, koncepcióval és történettel.  Mint mondta, a turizmus jövője a minőségben, a pozicionálásban és az élményalapú, hiteles tartalomban rejlik.

Az önkormányzatiság jövőjéről, a közösségi érdekérvényesítésről és az aktuális politikai helyzet tekintetében Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy következő években nem az építkezés, hanem a védekezés kerül előtérbe.

 – Meg kell őriznünk azt, amit eddig közösen felépítettünk. Nem azért vagyunk Bukarestben, mert könnyű, hanem mert kötelességünk ott lenni, ahol döntések születnek, és addig maradni, amíg lehetőségünk van megvédeni közösségünk jogait és identitását. Elmondása szerint most olyan időszakot élünk, amikor nemcsak forrásokról, hanem az erdélyi magyar közösség intézményes jövőjéről is döntések születnek, és ezekben a helyzetekben nem lehet kívül maradni – részletezte Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Délután a „Gasztronómia, mint Régióépítő Erő – Út a Hargitától Európáig” címet viselő panelbeszélgetésen folytatta a részvételt, amelynek középpontjában az erdélyi és székelyföldi gasztronómiai értékek, a kulináris örökség turisztikai és identitásformáló szerepe állt.

A beszélgetés során Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, valamint Kozma Mónika is megosztotta tapasztalatait.

A panelbeszélgetés főként a gasztronómiára éleződött ki, a 2027-es Európa gasztronómiai régiója címre, amelynek célja a helyi gasztronómiai értékek és szereplők – éttermek, termelők, közösségek – összefogása és fejlesztése.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során kiemelte, hogy gasztróév nem csupán egy cím, hanem közösségi projekt – célja, hogy összefogja és rendszerbe szervezze a helyi értékeket.

– Nem mi akarunk a frontvonalban lenni, hanem a háttérből támogatni azokat, akik generációk óta őrzik Székelyföld ízeit. Ez identitáserősítő kezdeményezés, nem politikai zászló, hanem a helyi közösség szekerének tolója   –  hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. július 23.

Tájékoztatás a megyeháza energetikai felújításáról

18.07.2025|

Augusztusban kezdődnek a zajjal és porral járó munkálatok – kérjük a lakosság türelmét!

Csíkszereda több középülete is megújul az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) támogatásával zajló energetikai korszerűsítések során. Ezek egyike, és egyben az egyik legnagyobb léptékű beruházás, a megyeházát érinti.

A kivitelező már megkezdte a munkaterület előkészítését: megtörtént az épület körüli terület elkerítése és a tereprendezés első lépései. Ennek részeként – a szükséges engedélyek birtokában – több környező fát is kivágtak. A nagyberuházás végeztével elkezdődik az újraültetést és zöldövezet kialakítása is, amelyre már van előtanulmány. Ugyanez történik a többi épület felújítása után is, ahol szükséges volt a fák eltávolítása.

A következő hetek fontosabb munkafázisai:

  • Július 21-től elkezdik az állványok felállítását a Kossuth Lajos utca majd a Szabadság tér felöli homlokzaton.
  • Augusztus 4-től: megkezdődik az épület travertin burkolatának bontása, amely várhatóan jelentősebb zajjal és porral jár majd.

A munkálatok 7:30 és 17:30 között zajlanak. Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

A munkálatok üteméről rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot.

Köszönjük a türelmet és az együttműködést!

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszereda, 2025. július 18.

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete – Tanácsadói állás – 2025.07.17

17.07.2025|

ÁLLÁSHIRDETÉS

 Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
A Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete versenyvizsgát hirdet egy Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó munkakör betöltésére.

  1. Munkakör megnevezése: Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
  • Időtartam: Határozatlan időre
  • Munkaidő: 8 óra/nap, 40 óra/hét
  1. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok:
  • Személyi igazolvány másolata
  • Adott esetben házassági anyakönyvi kivonat vagy a névváltoztatást igazoló egyéb dokumentum másolata
  • Tanulmányok szintjét igazoló okiratok és a szakképzettséget igazoló egyéb okiratok másolata, valamint az intézmény által kért, a munkakörre vonatkozó különleges feltételek teljesítését igazoló dokumentumok másolata
  • Munkakönyv másolata vagy bármely más, az alkalmazó által kiállított igazolás a munkában szerzett tapasztalatokról és régiségről (ReviSal)
  • Büntetlenségi igazolvány
  • A pályázó egészségi állapotát igazoló orvosi igazolás, amelyet a pályázó háziorvosa vagy egy erre felhatalmazott egészségügyi intézmény állít ki, és amely a versenyvizsgát megelőző hat hónapnál nem régebbi
  • Európai formátumú önéletrajz
  • Jelentkezési űrlap
  1. A részvétel különleges feltételei:
  • Felsőfokú végzettség, vadgazda mérnöki szakirányon, vagy állattenyésztési mérnöki, vagy állat orvosi, vagy agrármérnöki, erdőmérnöki, biológia, vidékfejlesztési szakirányon
  • Román, magyar, angol nyelv felsőfokú ismerete
  • Munkarégiség: nem kötelező
  1. A versenyvizsga menetrendje:
  • A hirdetés megjelenése: 2025.07.17.
  • A jelentkezési iratcsomó benyújtásának határideje: 2025.07.17.-2025.08.07. között e-mailen a rural@hargitamegye.ro címre.
  • A leadott iratcsomók ellenőrzése: 2025.08.08
  • Az írásbeli vizsga időpontja: 2025.08.11, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének ki hirdetése: 2025.08.12 -én az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.13, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga időpontja: 2025.08.14, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga eredményének kihirdetése: 2025.08.14, 15:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az szóbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.15, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A vizsga végső eredményének kihirdetése: 2025.08.15, 16:00 óra, az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda

 

 A bibliográfiáért és egyéb információkért kérjük, érdeklődjön a rural@hargitamegye.ro e-mail címen.

Továbbra is lesz helyi és hagyományos termékek vására

16.07.2025|

A megyeháza oszlopcsarnoka helyett a Szabadság téren várják a vásárlókat

Továbbra is megszervezik minden hónap harmadik szombatján a Helyi és hagyományos termékek kiállítását és vásárát Csíkszeredában. Szombaton, július 19-én a termelők a csíkszeredai Szabadság téren és Promenádon várják a vásárlókat.

Elkezdték a csíkszeredai megyeháza felújítását, július 14-től pedig elkerítették a munkaterületet, ahol korábban a havi vásár is helyet kapott.

Mint korábban írtuk, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségét kénytelenek voltak megszűntetni a vonatkozó törvény előírásai miatt. A Székely termék védjegyhez kötődő feladatokat Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesülete látja el a továbbiakban.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, az ügynökség eddig végzett, széleskörű és a helyi közösség szempontjából meghatározó tevékenységei nem szakadnak meg.

– Feladatunk, hogy amit hasznosnak és jónak tartunk a megye lakói számára, annak biztosítsuk a folytonosságát. Köszönet illeti Cilip Árpád igazgatót és csapatát a munkájukért, amelyre büszkék lehetünk. Bízom benne, hogy az új struktúrában is lendületesen viszik tovább a megkezdett munkát. A megyei tanács minden támogatást biztosít számukra – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

Az Egyesület koordonálását Borboly Csaba alelnök látja el, aki kiemelte, a Helyi és hagyományos termékek havi vására nem hagyományos vásár, itt annál sokkal többről van szó. Ez mára már hagyomány, havonta több száz ember fordul meg ezeken a vásárokon, mosolygós arcokkal. Termelőink számára egy kiváló lehetőség, nem csak a haszonszerzés végett, hanem szakmai fejlődésük, tapasztalatszerzésük céljából is. Termelőink mellé kell állnunk, nem csak itthon, hanem Brüsszelben is, támogatnunk kell az egészséges táplálkozást, gazdáinkat védenünk kell és ezek mind együttesen hozhatnak olyan eredményeket, amelyekre mindenki büszke lehet Csík-térségben, Hargita megyében.

Csíkszereda, 2025. július 16.

Az AI nem fenyegetés, hanem lehetőség

15.07.2025|

Tanulmány és oktatóanyag készült Hargita megyei fiatal művészeknek az Arts&AI Projektben

Hargita Megye Tanácsa és a magyarországi Interregió Fórum Egyesülete közösen valósítja meg az Arts&AI elnevezésű nemzetközi projektet, amelynek keretében tanulmány és oktatóanyag készült fiatal művészek számára a mesterséges intelligencia kreatív felhasználási lehetőségeiről.

A kezdeményezés az Erasmus+ program Kis léptékű ifjúsági partnerségek (KA210-YOU) alprogramja keretében jött létre. A projekt célja, hogy a mesterséges intelligenciát ne fenyegetésként, hanem lehetőségként mutassa be a fiatal művészek számára. Az Arts&AI célkitűzése, hogy a kreatív vizuális iparágakban dolgozó, 14–30 év közötti fiatalok olyan ismeretekkel és készségekkel gazdagodjanak, amelyek révén képesek alkalmazkodni a digitális világ gyorsan változó kihívásaihoz.

A program egyik kiemelkedő eseménye az április 7–11. között megszervezett nemzetközi alkotótábor volt, amelynek kulcsmozzanatát a résztvevők munkáit bemutató kiállítás képezte, amely április 10-én nyílt meg a Csíki Székely Múzeumban.

Az Interregió Fórum és Hargita Megye Tanácsa közös projektjeként az Arts&AI vezető szakemberei oktatási tananyagokat hoztak létre fiatal művészek számára, továbbá elkészült egy leíró tanulmány is, amely tartalmazza mindazon tudás és tapasztalatok összességét, amelyeket a projekt keretében gyűjtöttek össze.

A tanulmányt az Unigoat Studio készítette el magyar és román nyelven. Az elkészült anyag az alkotótábor szakmai szerkezete alapján, az ott tárgyalt modulok mentén tárja az olvasó elé a szakmai hátteret, amely kiegészül a táborban szervezett workshopokon szerzett tapasztalatokkal. Így a tanulmány egységesen ötvözi nemcsak a téma szakmai vetületét, hanem a gyakorlatba ültetés során felmerült dilemmákat és a rájuk vonatkozó megoldási lehetőségeket is.

A leíró tanulmányt, valamint a kapcsolódó oktatóanyagokat az érdeklődők román és magyar nyelven Hargita Megye Tanácsának weboldalán tekinthetik meg.

További részletek a projektről:

https://hargitamegye.ro/arts-and-ai-hu/

Csíkszereda, 2025. július 15.

2025 november 21-i napirenditervezet

18.11.2025|

NAPIRENDTERVEZET
a 2025. november 21-én
Hargita Megyei Tanács rendkivüli ülésén
megvitatandó és jóváhagyásra benyújtandó határozat-tervezetek

 

  1. Határozattervezet a „Teqball Világbajnokság” sportverseny társfinanszírozására irányuló költségvetési támogatás odaítélésének jóváhagyásáról;
    Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

KIEGÉSZÍTÉS A NAPIRENDI JAVASLATHOZ

 

2. Határozattervezet a Hargita Megye által – a Hargita Megye Tanácsa útján – és Csíkszentmárton Község által – Csíkszentmárton Község Önkormányzata útján – megkötött 4139/2005. sz. használati szerződés V. fejezetének módosításáról és kiegészítéséről, amelyet a Hargita Megye Tanácsa 77/2003. sz. határozata alapján kötöttek meg, „a Hargita Megye Tanácsa és az egyik oldalon a Budapesti Nemzetközi Gyermekmentő Alapítvány, Csíkszentmárton Község Önkormányzata, a Csibész Alapítvány Csíkszereda, valamint a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház közötti együttműködési megállapodások jóváhagyásáról, továbbá Hargita megye közvagyonából származó egyes javak ingyenes használatba adásáról”;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

3. Határozattervezet a Hargita Megye által – a Hargita Megye Tanácsa útján – és a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság között létrejött 10394/61232/2019. sz. kezelési szerződés 6. fejezetének módosításáról és kiegészítéséről, amelyet a Hargita Megye Tanácsa 78/2019. sz. határozata alapján kötöttek meg „a Csíkszentmártonban, a Gyermekegészségügyi Központ épületében működő – a 52770-Sz.-számú telekkönyvben 52770-C1 helyrajzi számon nyilvántartott – 128,04 m²-es ‘Anyaotthon – családon belüli erőszak áldozatainak központja’ ingyenes használati jogának visszavonásáról, amelyet a Csibész Alapítvány a 4140/2005. sz. használati szerződés alapján használt, és ezen ingatlan a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság részére történő átadásáról”;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

4. Határozattervezet a Hargita Megye által – a Hargita Megye Tanácsa útján – és a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság között megkötött 17982/55530/2018. sz. használati szerződés V. fejezetének módosításáról és kiegészítéséről, amelyet a Hargita Megye Tanácsa 160/2018. sz. határozata alapján kötöttek meg „a Csíkszentmártonban, a Gyermekegészségügyi Központ épületében található – a 50196. sz. telekkönyvben nyilvántartott – 81 m²-es továbbképzési és dokumentációs központ ingyenes használati jogának visszavonásáról, amelyet Csíkszentmárton Község a 4139/2005. sz. használati szerződés alapján használt, és ezen ingatlan ingyenes használatba adásáról a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság részére”;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

5. Határozattervezet Hargita megye 2025. évi bevételi és kiadási költségvetésének módosításáról és a Hargita Megye Tanácsa rendelkezésére álló költségvetési tartalékalap felhasználásáról;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

6. Határozattervezet a „83 jogi személyiséggel rendelkező és kapcsolódó oktatási intézmény bútorzattal, taneszközökkel és digitális eszközökkel való felszerelése Hargita megyében” című, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében – a VI. pillér: Új generációt célzó szakpolitikák, C15. komponens: Oktatás – 4. reform, 13. és 14. beruházás, 5. reform, 9. beruházás, valamint a 6. reform, 11. beruházás keretében – finanszírozott projektben történő letéti (custodie) szerződés megkötésének jóváhagyásáról;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

Gyülésanyag

Kiegészítések

Kiegészítések  2

Csíkszereda, 2025 november 17

         Elnök                                                            Megyei Főjegyző
Biró Barna-Botond                                             Balogh Krisztina

2025 november 21-i napirenditervezet

18.11.2025|

NAPIRENDTERVEZET
a 2025. november 21-én
Hargita Megyei Tanács rendkivüli ülésén
megvitatandó és jóváhagyásra benyújtandó határozat-tervezetek

 

  1. Határozattervezet a „Teqball Világbajnokság” sportverseny társfinanszírozására irányuló költségvetési támogatás odaítélésének jóváhagyásáról;
    Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

KIEGÉSZÍTÉS A NAPIRENDI JAVASLATHOZ

 

2. Határozattervezet a Hargita Megye által – a Hargita Megye Tanácsa útján – és Csíkszentmárton Község által – Csíkszentmárton Község Önkormányzata útján – megkötött 4139/2005. sz. használati szerződés V. fejezetének módosításáról és kiegészítéséről, amelyet a Hargita Megye Tanácsa 77/2003. sz. határozata alapján kötöttek meg, „a Hargita Megye Tanácsa és az egyik oldalon a Budapesti Nemzetközi Gyermekmentő Alapítvány, Csíkszentmárton Község Önkormányzata, a Csibész Alapítvány Csíkszereda, valamint a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház közötti együttműködési megállapodások jóváhagyásáról, továbbá Hargita megye közvagyonából származó egyes javak ingyenes használatba adásáról”;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

3. Határozattervezet a Hargita Megye által – a Hargita Megye Tanácsa útján – és a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság között létrejött 10394/61232/2019. sz. kezelési szerződés 6. fejezetének módosításáról és kiegészítéséről, amelyet a Hargita Megye Tanácsa 78/2019. sz. határozata alapján kötöttek meg „a Csíkszentmártonban, a Gyermekegészségügyi Központ épületében működő – a 52770-Sz.-számú telekkönyvben 52770-C1 helyrajzi számon nyilvántartott – 128,04 m²-es ‘Anyaotthon – családon belüli erőszak áldozatainak központja’ ingyenes használati jogának visszavonásáról, amelyet a Csibész Alapítvány a 4140/2005. sz. használati szerződés alapján használt, és ezen ingatlan a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság részére történő átadásáról”;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

4. Határozattervezet a Hargita Megye által – a Hargita Megye Tanácsa útján – és a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság között megkötött 17982/55530/2018. sz. használati szerződés V. fejezetének módosításáról és kiegészítéséről, amelyet a Hargita Megye Tanácsa 160/2018. sz. határozata alapján kötöttek meg „a Csíkszentmártonban, a Gyermekegészségügyi Központ épületében található – a 50196. sz. telekkönyvben nyilvántartott – 81 m²-es továbbképzési és dokumentációs központ ingyenes használati jogának visszavonásáról, amelyet Csíkszentmárton Község a 4139/2005. sz. használati szerződés alapján használt, és ezen ingatlan ingyenes használatba adásáról a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság részére”;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

5. Határozattervezet Hargita megye 2025. évi bevételi és kiadási költségvetésének módosításáról és a Hargita Megye Tanácsa rendelkezésére álló költségvetési tartalékalap felhasználásáról;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

6. Határozattervezet a „83 jogi személyiséggel rendelkező és kapcsolódó oktatási intézmény bútorzattal, taneszközökkel és digitális eszközökkel való felszerelése Hargita megyében” című, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében – a VI. pillér: Új generációt célzó szakpolitikák, C15. komponens: Oktatás – 4. reform, 13. és 14. beruházás, 5. reform, 9. beruházás, valamint a 6. reform, 11. beruházás keretében – finanszírozott projektben történő letéti (custodie) szerződés megkötésének jóváhagyásáról;
Kezdeményező: Bíró Barna-Botond elnök

Gyülésanyag

Kiegészítések

Kiegészítések  2

Csíkszereda, 2025 november 17

         Elnök                                                            Megyei Főjegyző
Biró Barna-Botond                                             Balogh Krisztina

Parajd, a katasztrófa sodrában

28.07.2025|

Bíró Barna-Botond: a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá söpörni

Parajd turizmusa, az elárasztott bánya és az emberek megélhetése került többek között terítékre pénteken is, július 25-én az Erdély Café sátorban a 34. Bálványosi nyári szabadegyetemen és diáktáborban Tusnádfürdőn. A panelbeszélgetésen Raisz Anikó energiaügyi államtitkár, Haranghy Csaba Ferenc a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Nyágrus László, Parajd polgármestere valamint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke értekezett.

Rögtön az elején Nyágrus László polgármester ezúton is felhívással fordult a politikum és a hatáskörrel rendelkező intézmények felé. Mint mondta, május 27. óta Parajd élete felfordult, és hangsúlyozta két lehetőség van, vagy a régi bánya egy részét újra nyitni, vagy ennek hiányában más új lehetőségeken gondolkodni.

Raisz Anikó államtitkár tegnapi parajdi kiszállását követően érkezett a panelbeszélgetésre. Kiemelte, Magyarország kormánya több módon is igyekszik támogatni és példás volt az összefogás, amikor néhány nap alatt tudtak támogatást nyújtani a településnek. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi munkálatokat, amellyel csőrendszerrel terelik el a Korond patakát, csak rövidtávú megoldásnak lehet tekinteni, nagyobb esőzéskor ez sem megoldás. Hozzátette, amikor azon gondolkodunk, hogyan lehet valamivel fenntarthatóan gazdálkodni, annak minden aspektusát meg kell vizsgálni, többek között vízügyi szempontból is.

Ehhez kapcsolódva Haranghy Csaba Ferenc is a vízgazdálkodás fontosságára tért ki. Elmondása szerint fontos az úgynevezett öntanuló szervezetek, ahhoz hogy a hibákból, tévedésekből tanuljunk. Hosszútávon nem a pillanatnyilag olcsóbb megoldás a legolcsóbb. Mint kiemelte, a megelőzés és a későbbi kárelhárítás költsége között gyakran nagy a különbség. Hosszútávon egy záportározó építése jó megoldás lehet, elmondása szerint.

Bíró Barna-Botond elnök, beszéde előtt köszönetet mondott Nyágrus László polgármesternek. Megjegyezte, jelesre vizsgázott emberségből és azzal, ahogyan a közösség mellé állt. Kiemelte, ezekre a helyzetekre senki sem tud felkészülni, amikor tisztséget vállal.

A megyei tanács elnöke szerint, katasztrófahelyzetekre az államnak nincs egyértelmű „receptje“.

Kozán István főszerkesztő, a beszélgetés moderátora a jövőt illetően kérdezte a megyei tanács elnökét. Bíró Barna-Botond a turizmus tekintetében elmondta, szeptemberben, amikor a nagyobb fesztiválok, koncertek lejárnak, több kisebb, nagyobb eseményre koncentrálnak, amikor 3-4 hét alatt lesz, amiért Parajdra és környékére látogatni. Hozzátette, hosszútávú megoldás, ha utazást befolyásoló tényezőt tudnak Parajdon létrehozni.

A beszélgetés összegzőjeként elhangzott, Parajd biztonságos és nyitva tart, tanuljunk az esetből és használjuk fel a tapasztalatot.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor megjegyezte, a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá seperni. Hosszútávon nagyobb a kár, ha a megbízottak nem vállalják a felelősséget.

Tusnádfürdő, 2025. július 18.

Székelyföldi összefogás és gazdasági jövőkép két panelbeszélgetés tükrében

28.07.2025|

Tusványoson Hargita, Maros és Kovászna megye elnökei

A  34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, július 24–én, csütörtökön a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban került sor a „Megyehatárok feletti szolidaritás és kooperáció a katasztrófahelyzetekben” című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett.

A beszélgetés középpontjában a székelyföldi térségekben bekövetkezett válsághelyzetek – többek között a parajdi, maros és kovásznai események – tapasztalatai, valamint az ezekre adott közösségi és intézményi válaszok álltak.

A három megye – Hargita, Maros és Kovászna – eltérő típusú katasztrófákkal szembesült, ám közös vonásként a védőhálószerű együttműködés és a gyors szolidaritás emelkedett ki.

A parajdi sóbánya körüli válság, a környezetkárosodás következményei, a helyi megélhetés ellehetetlenülése, valamint a turisztikai szektor megingása komoly kihívást jelentett – fogalmaztak az előadók.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a térségi összefogás nemcsak békeidőben, hanem válsághelyzetben is működik.

— Jelesre vizsgázott az összefogásból és szolidaritásból mind a három megye. Amikor baj van, nem kérdezünk, hanem segítünk. Önzetlenségből és közös felelősségvállalásból is példát mutattunk – hangsúlyozta az elnök.

A kerekasztal-beszélgetés során kiemelték, hogy a különböző típusú helyzetekben más és más válaszokat kellett adni, mégis közös szándék volt, hogy az állami rendszer hiányosságait a közösségi együttműködés ellensúlyozza.

 Bíró Barna-Botond kitért a parajdi válság kapcsán a felelősségi viszonyok tisztázatlanságára is:

— A jövőben két dolgot kell elérnünk: legyen világos, hatékony jogi szabályozás az ilyen helyzetekre, és legyen következménye a mulasztásnak. Mert ha nincs, azzal azt üzenik: ebben az országban mindent lehet.

Az elnök méltatta az RMDSZ fellépését is, amely Antal Lóránt szenátorral közösen gyors beavatkozást szorgalmazott, és amelynek köszönhetően a kormányhatározat révén 100 millió lejes támogatás vált elérhetővé a parajdi turisztikai vállalkozások megsegítésére. A támogatás egyik feltétele, hogy az érintett cégek legalább hat hónapig megőrizzék munkahelyeiket.

Zárásként a résztvevők hangsúlyozták: a válságokat nem lehet teljesen elkerülni, de a közös fellépés és a helyi közösségek ereje képes csökkenteni a károkat. Bíró Barna-Botond szerint a Székelyföld előtt álló kihívások, legyen szó természeti katasztrófáról vagy gazdasági válságról, csak közösségi összefogással kezelhetők.

Ez a védőháló nemcsak megtart, hanem tovább is épít bennünket.

Délután a Bornemissza Anna sátorban került sor a „Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában” című panelbeszélgetésre, amely a parajdi katasztrófa hosszú távú következményeit és a térség jövőbeli fejlesztési irányait tárta fel. A beszélgetésen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett neves szakértők – Dr. Deák György, Dr. Ilyés Ferenc, Dr. Horváth Alpár és Trucza Adorján osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sóbánya működésének ellehetetlenülése nem csupán gazdasági következményekkel járt, hanem Parajd és egész Székelyföld társadalmi, szociális és turisztikai szövetét is megrendítette. A térség jórészt egyetlen húzóágazatra épített, így a bánya leállása súlyos dominóhatást váltott ki: sorra zártak be a vendéglátóhelyek, munkahelyek szűntek meg, és az emberek megélhetése alapjaiban rendült meg.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nemcsak a turizmus szenvedett csapást, hanem egy több generáción átívelő tudás és életforma került veszélybe.

— Lehet, hogy Székelyföld szívcsücske Parajd, de az állam szempontjából is ez egy súlyos veszteség. Egy gazdasági monokultúrára épülő rendszer rendkívül sérülékeny. Nekünk az az érdekünk, hogy Parajdon újra sóbánya működjön, mert ez az emberek múltja, tudása és megélhetése is. A turizmus nagyon sérülékeny, ezért fontos, hogy a térség gazdasága több lábon álljon, mert bármikor történhet egy katasztrófa.

A panelbeszélgetés rávilágított arra is, hogy Parajdon a gyógyászati turizmus volt a meghatározó, amely különleges értéket képviselt. Ez a hagyomány és tudás ma is értéket jelent, amelyre lehet és kell is alapozni a jövőbeni fejlesztéseket. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szükség van gazdasági diverzifikációra, új fejlesztési irányokra, ugyanakkor nem szabad elengedni azokat az örökségeket, amelyek Parajdot a térség egyik legismertebb településévé tették.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Hargita Megyei Kulturális Központ – Menedzseri állás – 2025.08.18.

25.07.2025|

HIRDETÉS

Hargita Megye Tanácsa pályázatot hirdet a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzseri tisztségének betöltésére

 

A versenyvizsgára Hargita Megye Tanácsa székhelyén, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alatt kerül sor.

A jelentkezők a pályázati anyagot, a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének menedzsmenttervét (konkrét megoldásokkal, várt eredményekkel és az elvárások teljesítéséhez szükséges források becslésével), nyomtatva és elektrónikusan (adathordozón), 2025 augusztus 18-ig, 16:30 óráig nyújthatják be zárt borítékban (aláírás nélkül) Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegére, a megyeháza 126-os irodájában.

  1. Részvételi feltételek:

Általános követelmények:

a.) román állampolgárság, vagy az Európai Unió bármely tagállamának állampolgársága;

b.) a feladat elvégzéséhez való alkalmasság;

c.) az intézmény tevékenységi területén alapdiplomával vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, egyetemi végzettség záróvizsgával, az intézmény tevékenységi területén;

d.) megfelelő szakképesítés vagy tapasztalat management terén;

e.) egyéb követelmények.

Speciális követelmények:

a.) minimum 3 év szakmai tapasztalat, az állás betöltéséhez szükséges végzettségnek megfelelően;

b.) szakképesítés menedzsment területen vagy annak megszerzése a 189/2008 Sürgősségi Kormányrendelet 45-ös artikulusa szerint a menedzsment szerződés aláírásától számítva 1 éven belül.

  1. A pályázati anyag a következőket tartalmazza:

a.) Részvételi kérelem

b.) Személyi igazolvány másolata

c.) Európai típusú curriculum vitae (az 1021/2004 sz. Kormányhatározat szerint)

d.) Munkakönyv másolata és/vagy a munkáltató által kiállított igazolás/ (REVISAL) a letöltött munkaidőről, amely igazolja az állás betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatot

e.) Erkölcsi bizonyítvány

f.) Munkaképességet bizonyító orvosi igazolás, amelyet a meghallgatás időpontját megelőző 6 hónapban állított ki a családorvos

g.) 4 évre (2025-2029) szóló menedzsmentterv a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetésére

h.) Szakképesítések elvégzését igazoló oklevelek és egyéb dokumentumok másolatai

i.) Magatartási integritásról szóló igazolás, amely tanúsítja, hogy nem az 1. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekményt. (2) bekezdése szerinti bűncselekményekről szóló 118/2019. számú Törvény a szexuális bűncselekményeket elkövetett személyek automatizált nemzeti nyilvántartása a nemzeti genetikai adatrendszer megszervezéséről és működéséről szóló 76/2008. számú az Országos Igazságügyi Genetikai Adatrendszer módosított változata, az igazságügyi szerveknél betöltendő állásokra beiratkozott jelöltek esetében az oktatási, egészségügyi vagy szociális védelmi rendszerben, valamint bármely közintézményben való részvételre jelentkezők esetében vagy magánszervezetek, amelyek tevékenységük során közvetlenül érintkeznek gyermekekkel, idősekkel, fogyatékkal élőkkel vagy más veszélyeztetett csoportokkal, vagy amelyekben részt vesznek egy személy fizikai vizsgálata vagy pszichológiai értékelése;

A fenti okiratok másolatait hitelesítve kell benyújtani vagy a másolatokkal együtt az eredetit is be kell mutatni, ebben az esetben a másolatokat a vizsgabizottság titkára hitelesíti.

A menedzsmentterv nem tartalmazhatja a pályázó aláírását vagy olyan adatokat, amelyekkel a pályázó azonosíthatóvá válik. A tervnek meg kell felelnie a könyvészetben felsorolt jogszabályok előírásainak, tartalmaznia kell a pályázó meglátásait a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének fejlesztésével kapcsolatban a 2025-2029 közötti időszakban, a terv terjedelme minimum 15 oldalra korlátozódik +mellékletek.

A menedzsmentterv elkészítésére vonatkozó további információkat a pályázók indokolt kérelem alapján igényelhetnek.

  1. A pályáztatásra vonatkozó szabályokat, az óvások elbírálására vonatkozó rendelkezéseket, a célkitűzéseket és az elvárásokat tartalmazó dokumentációt Hargita Megye Tanácsa a 756/2025 számú elnöki rendeletével fogadta el.

Ezeket a dokumentumokat kérésre a vizsgabizottság titkára a pályázók rendelkezésére bocsátja nyomtatva vagy elektrónikusan.

  1. További információt Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegén, a 126-os irodában, a hr@hargitamegye.ro vagy a 0266-207700 telefonszámon, az 1406-os vagy az 1408-as belsőn igényelhetnek.

 

 

Bíró Barna-Botond

Elnök

Gyerekeket szállító elektromos iskolabuszok Hargita megyében

24.07.2025|

Ünnepélyesen átadták az első 16 járművet a megye településeinek

Ünnepélyes keretek között került sor 16 darab korszerű, környezetbarát, 8+1 férőhelyes elektromos iskolabusz átadására Hargita megye települései számára 2025. július 24-én Csíkszeredában, a Szabadság téren.

A beszerzés az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozásával, több mint 36 millió lej értékben valósul meg, amelyhez a helyi önkormányzatok 5 százalékos önrésszel járultak hozzá. Összesen 54 jármű beszerzésére kerül sor a program keretében, amely több mint 1600 diák iskolába jutását segíti a megyében.

Az eseményen jelen voltak: Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke; Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes; Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke; Zonda Erika projektmenedzser; megyei tanácsosok; az érintett települések polgármesterei; valamint több meghívott diák és a sajtó képviselői.

Az ünnepélyes átadó keretében a következő települések vehették át az elektromos buszokat: Csíkszentdomokos, Gyergyóholló, Galambfalva, Korond, Kápolnásfalu, Gyergyószárhegy, Lövéte, Bélbor, Gyergyószentmiklós, Karcfalva, Szépvíz, Gyergyóújfalu, Székelyvarság, Csíkmadaras, Csíkszentgyörgy, Csíkszenttamás.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az esemény házigazdája köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalásában kiemelte, hogy a projekt megvalósítása egy valós, helyi közösségek által megfogalmazott igényre ad választ.

– Célunk, hogy a tanulók biztonságosan, kényelmesen és környezetbarát módon jussanak el iskolába, különösen az elszigeteltebb térségekben élők. Most nem csupán járműveket adunk át, hanem esélyt egy jobb jövőre. Ez a beruházás bizonyítja, hogy az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően a döntéshozatal a helyi közösségek valódi szükségleteire fókuszál. Forrásokat biztosítunk az oktatásra, az infrastruktúrára és a jövőre.

Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Helyreállítási Terv célja a hosszú távú fejlesztések megalapozása.

– Ennek a beruházásnak a kedvezményezettjei a gyermekek, a helyi közösségek, és az önkormányzatok. Ez a beruházás azt bizonyítja, hogy az uniós alapok elérnek hozzánk, lehet jól dolgozni a közösségek fejlődése érdekében.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kiemelte, hogy az RMDSZ-nek helyi, területi, megyei és országos szinten is van beleszólása a döntésekbe, és felelősséget vállal Hargita megye minden polgáráért, mindenkinek jobb lehetőségeket biztosítva.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a nap üzeneteként felszólalásában azt emelte ki, hogy a nehéz körülmények ellenére is próbálnak mindent megtenni azért, hogy senki ne maradjon hátra, hogy senkinek a kezét ne engedjék el. Hangsúlyozta, hogy az oktatás mindig prioritás marad!

– Az oktatás mindig is közösségi ügy volt, és az is marad – kötelességünk biztosítani, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között juthassanak el az iskolába. Akkor is terveznünk kell, amikor nehéz időket élünk, hiszen nem tarthatunk szünetet a jövőépítésben. A kis, erős helyi közösségek biztosítják a nemzet jövőjét, az RMDSZ pedig ezt szem előtt tartja és azon dolgozik, hogy olyan döntések szülessenek, amelyeket a közösség szolgálatába lehet állítani.

A jelen levő önkormányzatok közül továbbá köszöntőt mondott Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármester asszonya, valamint Țepes-Focsa Romeo, Gyergyóholló polgármestere is. Az esemény során sor került a járművek kulcsainak ünnepélyes átadására, a buszok bemutatására és megtekintésére, valamint közös fotók készítésére.

A jövő hét folyamán megérkezik az első 15 darab, 16+1 férőhelyes iskolai mikrobusz, augusztus folyamán pedig további 23 darab, 8+1 férőhelyes jármű várható – így az iskolakezdésig minden kedvezményezett önkormányzat átveheti a zöld, elektromos kisbuszokat.

Az ünnepélyes átadó egy része megtekinthető Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1137756845076974  – a teljes közvetítés az időjárási viszontagságok miatt félbeszakadt.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Imázsépítés és gasztronómia Tusványoson!

23.07.2025|

Két tematikus beszélgetésen is részt vett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke

A székelyföldi imázsépítés lehetőségeiről, valamint a gasztronómia közösségformáló és régióépítő szerepéről szóló tematikus panelbeszélgetéseken vett részt július 23-án, szerdán Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében – ahol a térség jövőjét meghatározó kérdések kerültek napirendre.

Az „El tudjuk-e adni Székelyföldet? – Lehet-e ma székely imázsra költeni Romániában – és van-e kinek?” címet viselő déli panelbeszélgetésen Csibi Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök, Peti András, a Transilvania repülőtér igazgatója, valamint Bíró Barna–Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke vett részt.

A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen eszközökkel, szereplőkkel és élményalapú tartalmakkal lehet Székelyföld térségi márkáját tudatosan felépíteni, és vonzóvá tenni a hazai és nemzetközi közönség számára.

A panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy Székelyföld turisztikai és gazdasági márkájának építése csak adatvezérelt, célzott és élményalapú megközelítéssel lehet sikeres. A székely imázs erősítéséhez nem elég a hagyományos kommunikáció – szükség van arra, hogy pontosan ismerjük a látogatók igényeit, és korszerű eszközökkel, például digitális marketinggel és influenszer kapcsolatokkal érjük el őket.

A panel résztvevői kiemelték a regionális együttműködés fontosságát, a kulináris élmények szerepét és a repülőterek fontosságát a térség versenyképességének növelésében.

A térségi turizmus jövője elképzelhetetlen jól működő repülőterek nélkül – hangzott el a beszélgetés során. A székelyföldi megyék képviselői hangsúlyozták: a légiközlekedés fejlesztése nem egy-egy megye, hanem az egész régió közös érdeke. A marosvásárhelyi repülőtér kiemelt szerepet tölt be, de a kisebb, alternatív repülőterek is egyre fontosabb szerephez juthatnak az üzleti és minőségi turizmus szolgálatában.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a regionális együttműködés tekintetében úgy véli, hogy pontosan és egyértelműen tisztázni kell a közös célokat, valamint meggyőződése, hogy a konszenzus az, ami megerősíti a közös munkát.

A turizmus adta lehetőségeket figyelembe véve kiemelte, hogy Románia turizmusának adottságai kiválóak – biztonság, ár-érték arány, természeti értékek –, mégis messze elmaradunk a térség többi országától az infrastruktúra és a központi finanszírozás tekintetében.

  –  Mi Hargita megyében azt tűztük ki célul, hogy a belföldi turizmust építjük újra, és úgy mutatjuk meg Székelyföld értékeit, hogy azok valódi élménnyé váljanak. Gasztronómiai forradalmat indítottunk, ahol nemcsak éttermek születnek, hanem kulináris élmények – séfekkel, koncepcióval és történettel.  Mint mondta, a turizmus jövője a minőségben, a pozicionálásban és az élményalapú, hiteles tartalomban rejlik.

Az önkormányzatiság jövőjéről, a közösségi érdekérvényesítésről és az aktuális politikai helyzet tekintetében Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy következő években nem az építkezés, hanem a védekezés kerül előtérbe.

 – Meg kell őriznünk azt, amit eddig közösen felépítettünk. Nem azért vagyunk Bukarestben, mert könnyű, hanem mert kötelességünk ott lenni, ahol döntések születnek, és addig maradni, amíg lehetőségünk van megvédeni közösségünk jogait és identitását. Elmondása szerint most olyan időszakot élünk, amikor nemcsak forrásokról, hanem az erdélyi magyar közösség intézményes jövőjéről is döntések születnek, és ezekben a helyzetekben nem lehet kívül maradni – részletezte Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Délután a „Gasztronómia, mint Régióépítő Erő – Út a Hargitától Európáig” címet viselő panelbeszélgetésen folytatta a részvételt, amelynek középpontjában az erdélyi és székelyföldi gasztronómiai értékek, a kulináris örökség turisztikai és identitásformáló szerepe állt.

A beszélgetés során Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, valamint Kozma Mónika is megosztotta tapasztalatait.

A panelbeszélgetés főként a gasztronómiára éleződött ki, a 2027-es Európa gasztronómiai régiója címre, amelynek célja a helyi gasztronómiai értékek és szereplők – éttermek, termelők, közösségek – összefogása és fejlesztése.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során kiemelte, hogy gasztróév nem csupán egy cím, hanem közösségi projekt – célja, hogy összefogja és rendszerbe szervezze a helyi értékeket.

– Nem mi akarunk a frontvonalban lenni, hanem a háttérből támogatni azokat, akik generációk óta őrzik Székelyföld ízeit. Ez identitáserősítő kezdeményezés, nem politikai zászló, hanem a helyi közösség szekerének tolója   –  hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. július 23.

Tájékoztatás a megyeháza energetikai felújításáról

18.07.2025|

Augusztusban kezdődnek a zajjal és porral járó munkálatok – kérjük a lakosság türelmét!

Csíkszereda több középülete is megújul az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) támogatásával zajló energetikai korszerűsítések során. Ezek egyike, és egyben az egyik legnagyobb léptékű beruházás, a megyeházát érinti.

A kivitelező már megkezdte a munkaterület előkészítését: megtörtént az épület körüli terület elkerítése és a tereprendezés első lépései. Ennek részeként – a szükséges engedélyek birtokában – több környező fát is kivágtak. A nagyberuházás végeztével elkezdődik az újraültetést és zöldövezet kialakítása is, amelyre már van előtanulmány. Ugyanez történik a többi épület felújítása után is, ahol szükséges volt a fák eltávolítása.

A következő hetek fontosabb munkafázisai:

  • Július 21-től elkezdik az állványok felállítását a Kossuth Lajos utca majd a Szabadság tér felöli homlokzaton.
  • Augusztus 4-től: megkezdődik az épület travertin burkolatának bontása, amely várhatóan jelentősebb zajjal és porral jár majd.

A munkálatok 7:30 és 17:30 között zajlanak. Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

A munkálatok üteméről rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot.

Köszönjük a türelmet és az együttműködést!

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszereda, 2025. július 18.

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete – Tanácsadói állás – 2025.07.17

17.07.2025|

ÁLLÁSHIRDETÉS

 Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
A Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete versenyvizsgát hirdet egy Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó munkakör betöltésére.

  1. Munkakör megnevezése: Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
  • Időtartam: Határozatlan időre
  • Munkaidő: 8 óra/nap, 40 óra/hét
  1. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok:
  • Személyi igazolvány másolata
  • Adott esetben házassági anyakönyvi kivonat vagy a névváltoztatást igazoló egyéb dokumentum másolata
  • Tanulmányok szintjét igazoló okiratok és a szakképzettséget igazoló egyéb okiratok másolata, valamint az intézmény által kért, a munkakörre vonatkozó különleges feltételek teljesítését igazoló dokumentumok másolata
  • Munkakönyv másolata vagy bármely más, az alkalmazó által kiállított igazolás a munkában szerzett tapasztalatokról és régiségről (ReviSal)
  • Büntetlenségi igazolvány
  • A pályázó egészségi állapotát igazoló orvosi igazolás, amelyet a pályázó háziorvosa vagy egy erre felhatalmazott egészségügyi intézmény állít ki, és amely a versenyvizsgát megelőző hat hónapnál nem régebbi
  • Európai formátumú önéletrajz
  • Jelentkezési űrlap
  1. A részvétel különleges feltételei:
  • Felsőfokú végzettség, vadgazda mérnöki szakirányon, vagy állattenyésztési mérnöki, vagy állat orvosi, vagy agrármérnöki, erdőmérnöki, biológia, vidékfejlesztési szakirányon
  • Román, magyar, angol nyelv felsőfokú ismerete
  • Munkarégiség: nem kötelező
  1. A versenyvizsga menetrendje:
  • A hirdetés megjelenése: 2025.07.17.
  • A jelentkezési iratcsomó benyújtásának határideje: 2025.07.17.-2025.08.07. között e-mailen a rural@hargitamegye.ro címre.
  • A leadott iratcsomók ellenőrzése: 2025.08.08
  • Az írásbeli vizsga időpontja: 2025.08.11, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének ki hirdetése: 2025.08.12 -én az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.13, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga időpontja: 2025.08.14, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga eredményének kihirdetése: 2025.08.14, 15:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az szóbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.15, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A vizsga végső eredményének kihirdetése: 2025.08.15, 16:00 óra, az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda

 

 A bibliográfiáért és egyéb információkért kérjük, érdeklődjön a rural@hargitamegye.ro e-mail címen.

Továbbra is lesz helyi és hagyományos termékek vására

16.07.2025|

A megyeháza oszlopcsarnoka helyett a Szabadság téren várják a vásárlókat

Továbbra is megszervezik minden hónap harmadik szombatján a Helyi és hagyományos termékek kiállítását és vásárát Csíkszeredában. Szombaton, július 19-én a termelők a csíkszeredai Szabadság téren és Promenádon várják a vásárlókat.

Elkezdték a csíkszeredai megyeháza felújítását, július 14-től pedig elkerítették a munkaterületet, ahol korábban a havi vásár is helyet kapott.

Mint korábban írtuk, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségét kénytelenek voltak megszűntetni a vonatkozó törvény előírásai miatt. A Székely termék védjegyhez kötődő feladatokat Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesülete látja el a továbbiakban.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, az ügynökség eddig végzett, széleskörű és a helyi közösség szempontjából meghatározó tevékenységei nem szakadnak meg.

– Feladatunk, hogy amit hasznosnak és jónak tartunk a megye lakói számára, annak biztosítsuk a folytonosságát. Köszönet illeti Cilip Árpád igazgatót és csapatát a munkájukért, amelyre büszkék lehetünk. Bízom benne, hogy az új struktúrában is lendületesen viszik tovább a megkezdett munkát. A megyei tanács minden támogatást biztosít számukra – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

Az Egyesület koordonálását Borboly Csaba alelnök látja el, aki kiemelte, a Helyi és hagyományos termékek havi vására nem hagyományos vásár, itt annál sokkal többről van szó. Ez mára már hagyomány, havonta több száz ember fordul meg ezeken a vásárokon, mosolygós arcokkal. Termelőink számára egy kiváló lehetőség, nem csak a haszonszerzés végett, hanem szakmai fejlődésük, tapasztalatszerzésük céljából is. Termelőink mellé kell állnunk, nem csak itthon, hanem Brüsszelben is, támogatnunk kell az egészséges táplálkozást, gazdáinkat védenünk kell és ezek mind együttesen hozhatnak olyan eredményeket, amelyekre mindenki büszke lehet Csík-térségben, Hargita megyében.

Csíkszereda, 2025. július 16.

Az AI nem fenyegetés, hanem lehetőség

15.07.2025|

Tanulmány és oktatóanyag készült Hargita megyei fiatal művészeknek az Arts&AI Projektben

Hargita Megye Tanácsa és a magyarországi Interregió Fórum Egyesülete közösen valósítja meg az Arts&AI elnevezésű nemzetközi projektet, amelynek keretében tanulmány és oktatóanyag készült fiatal művészek számára a mesterséges intelligencia kreatív felhasználási lehetőségeiről.

A kezdeményezés az Erasmus+ program Kis léptékű ifjúsági partnerségek (KA210-YOU) alprogramja keretében jött létre. A projekt célja, hogy a mesterséges intelligenciát ne fenyegetésként, hanem lehetőségként mutassa be a fiatal művészek számára. Az Arts&AI célkitűzése, hogy a kreatív vizuális iparágakban dolgozó, 14–30 év közötti fiatalok olyan ismeretekkel és készségekkel gazdagodjanak, amelyek révén képesek alkalmazkodni a digitális világ gyorsan változó kihívásaihoz.

A program egyik kiemelkedő eseménye az április 7–11. között megszervezett nemzetközi alkotótábor volt, amelynek kulcsmozzanatát a résztvevők munkáit bemutató kiállítás képezte, amely április 10-én nyílt meg a Csíki Székely Múzeumban.

Az Interregió Fórum és Hargita Megye Tanácsa közös projektjeként az Arts&AI vezető szakemberei oktatási tananyagokat hoztak létre fiatal művészek számára, továbbá elkészült egy leíró tanulmány is, amely tartalmazza mindazon tudás és tapasztalatok összességét, amelyeket a projekt keretében gyűjtöttek össze.

A tanulmányt az Unigoat Studio készítette el magyar és román nyelven. Az elkészült anyag az alkotótábor szakmai szerkezete alapján, az ott tárgyalt modulok mentén tárja az olvasó elé a szakmai hátteret, amely kiegészül a táborban szervezett workshopokon szerzett tapasztalatokkal. Így a tanulmány egységesen ötvözi nemcsak a téma szakmai vetületét, hanem a gyakorlatba ültetés során felmerült dilemmákat és a rájuk vonatkozó megoldási lehetőségeket is.

A leíró tanulmányt, valamint a kapcsolódó oktatóanyagokat az érdeklődők román és magyar nyelven Hargita Megye Tanácsának weboldalán tekinthetik meg.

További részletek a projektről:

https://hargitamegye.ro/arts-and-ai-hu/

Csíkszereda, 2025. július 15.

Parajd, a katasztrófa sodrában

28.07.2025|

Bíró Barna-Botond: a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá söpörni

Parajd turizmusa, az elárasztott bánya és az emberek megélhetése került többek között terítékre pénteken is, július 25-én az Erdély Café sátorban a 34. Bálványosi nyári szabadegyetemen és diáktáborban Tusnádfürdőn. A panelbeszélgetésen Raisz Anikó energiaügyi államtitkár, Haranghy Csaba Ferenc a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Nyágrus László, Parajd polgármestere valamint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke értekezett.

Rögtön az elején Nyágrus László polgármester ezúton is felhívással fordult a politikum és a hatáskörrel rendelkező intézmények felé. Mint mondta, május 27. óta Parajd élete felfordult, és hangsúlyozta két lehetőség van, vagy a régi bánya egy részét újra nyitni, vagy ennek hiányában más új lehetőségeken gondolkodni.

Raisz Anikó államtitkár tegnapi parajdi kiszállását követően érkezett a panelbeszélgetésre. Kiemelte, Magyarország kormánya több módon is igyekszik támogatni és példás volt az összefogás, amikor néhány nap alatt tudtak támogatást nyújtani a településnek. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi munkálatokat, amellyel csőrendszerrel terelik el a Korond patakát, csak rövidtávú megoldásnak lehet tekinteni, nagyobb esőzéskor ez sem megoldás. Hozzátette, amikor azon gondolkodunk, hogyan lehet valamivel fenntarthatóan gazdálkodni, annak minden aspektusát meg kell vizsgálni, többek között vízügyi szempontból is.

Ehhez kapcsolódva Haranghy Csaba Ferenc is a vízgazdálkodás fontosságára tért ki. Elmondása szerint fontos az úgynevezett öntanuló szervezetek, ahhoz hogy a hibákból, tévedésekből tanuljunk. Hosszútávon nem a pillanatnyilag olcsóbb megoldás a legolcsóbb. Mint kiemelte, a megelőzés és a későbbi kárelhárítás költsége között gyakran nagy a különbség. Hosszútávon egy záportározó építése jó megoldás lehet, elmondása szerint.

Bíró Barna-Botond elnök, beszéde előtt köszönetet mondott Nyágrus László polgármesternek. Megjegyezte, jelesre vizsgázott emberségből és azzal, ahogyan a közösség mellé állt. Kiemelte, ezekre a helyzetekre senki sem tud felkészülni, amikor tisztséget vállal.

A megyei tanács elnöke szerint, katasztrófahelyzetekre az államnak nincs egyértelmű „receptje“.

Kozán István főszerkesztő, a beszélgetés moderátora a jövőt illetően kérdezte a megyei tanács elnökét. Bíró Barna-Botond a turizmus tekintetében elmondta, szeptemberben, amikor a nagyobb fesztiválok, koncertek lejárnak, több kisebb, nagyobb eseményre koncentrálnak, amikor 3-4 hét alatt lesz, amiért Parajdra és környékére látogatni. Hozzátette, hosszútávú megoldás, ha utazást befolyásoló tényezőt tudnak Parajdon létrehozni.

A beszélgetés összegzőjeként elhangzott, Parajd biztonságos és nyitva tart, tanuljunk az esetből és használjuk fel a tapasztalatot.

A megyei tanács elnöke ugyanakkor megjegyezte, a problémákat az asztalra kell tenni, nem a szőnyeg alá seperni. Hosszútávon nagyobb a kár, ha a megbízottak nem vállalják a felelősséget.

Tusnádfürdő, 2025. július 18.

Székelyföldi összefogás és gazdasági jövőkép két panelbeszélgetés tükrében

28.07.2025|

Tusványoson Hargita, Maros és Kovászna megye elnökei

A  34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, július 24–én, csütörtökön a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban került sor a „Megyehatárok feletti szolidaritás és kooperáció a katasztrófahelyzetekben” című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett.

A beszélgetés középpontjában a székelyföldi térségekben bekövetkezett válsághelyzetek – többek között a parajdi, maros és kovásznai események – tapasztalatai, valamint az ezekre adott közösségi és intézményi válaszok álltak.

A három megye – Hargita, Maros és Kovászna – eltérő típusú katasztrófákkal szembesült, ám közös vonásként a védőhálószerű együttműködés és a gyors szolidaritás emelkedett ki.

A parajdi sóbánya körüli válság, a környezetkárosodás következményei, a helyi megélhetés ellehetetlenülése, valamint a turisztikai szektor megingása komoly kihívást jelentett – fogalmaztak az előadók.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a térségi összefogás nemcsak békeidőben, hanem válsághelyzetben is működik.

— Jelesre vizsgázott az összefogásból és szolidaritásból mind a három megye. Amikor baj van, nem kérdezünk, hanem segítünk. Önzetlenségből és közös felelősségvállalásból is példát mutattunk – hangsúlyozta az elnök.

A kerekasztal-beszélgetés során kiemelték, hogy a különböző típusú helyzetekben más és más válaszokat kellett adni, mégis közös szándék volt, hogy az állami rendszer hiányosságait a közösségi együttműködés ellensúlyozza.

 Bíró Barna-Botond kitért a parajdi válság kapcsán a felelősségi viszonyok tisztázatlanságára is:

— A jövőben két dolgot kell elérnünk: legyen világos, hatékony jogi szabályozás az ilyen helyzetekre, és legyen következménye a mulasztásnak. Mert ha nincs, azzal azt üzenik: ebben az országban mindent lehet.

Az elnök méltatta az RMDSZ fellépését is, amely Antal Lóránt szenátorral közösen gyors beavatkozást szorgalmazott, és amelynek köszönhetően a kormányhatározat révén 100 millió lejes támogatás vált elérhetővé a parajdi turisztikai vállalkozások megsegítésére. A támogatás egyik feltétele, hogy az érintett cégek legalább hat hónapig megőrizzék munkahelyeiket.

Zárásként a résztvevők hangsúlyozták: a válságokat nem lehet teljesen elkerülni, de a közös fellépés és a helyi közösségek ereje képes csökkenteni a károkat. Bíró Barna-Botond szerint a Székelyföld előtt álló kihívások, legyen szó természeti katasztrófáról vagy gazdasági válságról, csak közösségi összefogással kezelhetők.

Ez a védőháló nemcsak megtart, hanem tovább is épít bennünket.

Délután a Bornemissza Anna sátorban került sor a „Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában” című panelbeszélgetésre, amely a parajdi katasztrófa hosszú távú következményeit és a térség jövőbeli fejlesztési irányait tárta fel. A beszélgetésen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett neves szakértők – Dr. Deák György, Dr. Ilyés Ferenc, Dr. Horváth Alpár és Trucza Adorján osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sóbánya működésének ellehetetlenülése nem csupán gazdasági következményekkel járt, hanem Parajd és egész Székelyföld társadalmi, szociális és turisztikai szövetét is megrendítette. A térség jórészt egyetlen húzóágazatra épített, így a bánya leállása súlyos dominóhatást váltott ki: sorra zártak be a vendéglátóhelyek, munkahelyek szűntek meg, és az emberek megélhetése alapjaiban rendült meg.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nemcsak a turizmus szenvedett csapást, hanem egy több generáción átívelő tudás és életforma került veszélybe.

— Lehet, hogy Székelyföld szívcsücske Parajd, de az állam szempontjából is ez egy súlyos veszteség. Egy gazdasági monokultúrára épülő rendszer rendkívül sérülékeny. Nekünk az az érdekünk, hogy Parajdon újra sóbánya működjön, mert ez az emberek múltja, tudása és megélhetése is. A turizmus nagyon sérülékeny, ezért fontos, hogy a térség gazdasága több lábon álljon, mert bármikor történhet egy katasztrófa.

A panelbeszélgetés rávilágított arra is, hogy Parajdon a gyógyászati turizmus volt a meghatározó, amely különleges értéket képviselt. Ez a hagyomány és tudás ma is értéket jelent, amelyre lehet és kell is alapozni a jövőbeni fejlesztéseket. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szükség van gazdasági diverzifikációra, új fejlesztési irányokra, ugyanakkor nem szabad elengedni azokat az örökségeket, amelyek Parajdot a térség egyik legismertebb településévé tették.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Hargita Megyei Kulturális Központ – Menedzseri állás – 2025.08.18.

25.07.2025|

HIRDETÉS

Hargita Megye Tanácsa pályázatot hirdet a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzseri tisztségének betöltésére

 

A versenyvizsgára Hargita Megye Tanácsa székhelyén, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alatt kerül sor.

A jelentkezők a pályázati anyagot, a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének menedzsmenttervét (konkrét megoldásokkal, várt eredményekkel és az elvárások teljesítéséhez szükséges források becslésével), nyomtatva és elektrónikusan (adathordozón), 2025 augusztus 18-ig, 16:30 óráig nyújthatják be zárt borítékban (aláírás nélkül) Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegére, a megyeháza 126-os irodájában.

  1. Részvételi feltételek:

Általános követelmények:

a.) román állampolgárság, vagy az Európai Unió bármely tagállamának állampolgársága;

b.) a feladat elvégzéséhez való alkalmasság;

c.) az intézmény tevékenységi területén alapdiplomával vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, egyetemi végzettség záróvizsgával, az intézmény tevékenységi területén;

d.) megfelelő szakképesítés vagy tapasztalat management terén;

e.) egyéb követelmények.

Speciális követelmények:

a.) minimum 3 év szakmai tapasztalat, az állás betöltéséhez szükséges végzettségnek megfelelően;

b.) szakképesítés menedzsment területen vagy annak megszerzése a 189/2008 Sürgősségi Kormányrendelet 45-ös artikulusa szerint a menedzsment szerződés aláírásától számítva 1 éven belül.

  1. A pályázati anyag a következőket tartalmazza:

a.) Részvételi kérelem

b.) Személyi igazolvány másolata

c.) Európai típusú curriculum vitae (az 1021/2004 sz. Kormányhatározat szerint)

d.) Munkakönyv másolata és/vagy a munkáltató által kiállított igazolás/ (REVISAL) a letöltött munkaidőről, amely igazolja az állás betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatot

e.) Erkölcsi bizonyítvány

f.) Munkaképességet bizonyító orvosi igazolás, amelyet a meghallgatás időpontját megelőző 6 hónapban állított ki a családorvos

g.) 4 évre (2025-2029) szóló menedzsmentterv a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetésére

h.) Szakképesítések elvégzését igazoló oklevelek és egyéb dokumentumok másolatai

i.) Magatartási integritásról szóló igazolás, amely tanúsítja, hogy nem az 1. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekményt. (2) bekezdése szerinti bűncselekményekről szóló 118/2019. számú Törvény a szexuális bűncselekményeket elkövetett személyek automatizált nemzeti nyilvántartása a nemzeti genetikai adatrendszer megszervezéséről és működéséről szóló 76/2008. számú az Országos Igazságügyi Genetikai Adatrendszer módosított változata, az igazságügyi szerveknél betöltendő állásokra beiratkozott jelöltek esetében az oktatási, egészségügyi vagy szociális védelmi rendszerben, valamint bármely közintézményben való részvételre jelentkezők esetében vagy magánszervezetek, amelyek tevékenységük során közvetlenül érintkeznek gyermekekkel, idősekkel, fogyatékkal élőkkel vagy más veszélyeztetett csoportokkal, vagy amelyekben részt vesznek egy személy fizikai vizsgálata vagy pszichológiai értékelése;

A fenti okiratok másolatait hitelesítve kell benyújtani vagy a másolatokkal együtt az eredetit is be kell mutatni, ebben az esetben a másolatokat a vizsgabizottság titkára hitelesíti.

A menedzsmentterv nem tartalmazhatja a pályázó aláírását vagy olyan adatokat, amelyekkel a pályázó azonosíthatóvá válik. A tervnek meg kell felelnie a könyvészetben felsorolt jogszabályok előírásainak, tartalmaznia kell a pályázó meglátásait a Hargita Megyei Kulturális Központ tevékenységének fejlesztésével kapcsolatban a 2025-2029 közötti időszakban, a terv terjedelme minimum 15 oldalra korlátozódik +mellékletek.

A menedzsmentterv elkészítésére vonatkozó további információkat a pályázók indokolt kérelem alapján igényelhetnek.

  1. A pályáztatásra vonatkozó szabályokat, az óvások elbírálására vonatkozó rendelkezéseket, a célkitűzéseket és az elvárásokat tartalmazó dokumentációt Hargita Megye Tanácsa a 756/2025 számú elnöki rendeletével fogadta el.

Ezeket a dokumentumokat kérésre a vizsgabizottság titkára a pályázók rendelkezésére bocsátja nyomtatva vagy elektrónikusan.

  1. További információt Hargita Megye Tanácsa Menedzsment igazgatóságának Humánerőforrás részlegén, a 126-os irodában, a hr@hargitamegye.ro vagy a 0266-207700 telefonszámon, az 1406-os vagy az 1408-as belsőn igényelhetnek.

 

 

Bíró Barna-Botond

Elnök

Gyerekeket szállító elektromos iskolabuszok Hargita megyében

24.07.2025|

Ünnepélyesen átadták az első 16 járművet a megye településeinek

Ünnepélyes keretek között került sor 16 darab korszerű, környezetbarát, 8+1 férőhelyes elektromos iskolabusz átadására Hargita megye települései számára 2025. július 24-én Csíkszeredában, a Szabadság téren.

A beszerzés az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozásával, több mint 36 millió lej értékben valósul meg, amelyhez a helyi önkormányzatok 5 százalékos önrésszel járultak hozzá. Összesen 54 jármű beszerzésére kerül sor a program keretében, amely több mint 1600 diák iskolába jutását segíti a megyében.

Az eseményen jelen voltak: Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke; Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes; Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke; Zonda Erika projektmenedzser; megyei tanácsosok; az érintett települések polgármesterei; valamint több meghívott diák és a sajtó képviselői.

Az ünnepélyes átadó keretében a következő települések vehették át az elektromos buszokat: Csíkszentdomokos, Gyergyóholló, Galambfalva, Korond, Kápolnásfalu, Gyergyószárhegy, Lövéte, Bélbor, Gyergyószentmiklós, Karcfalva, Szépvíz, Gyergyóújfalu, Székelyvarság, Csíkmadaras, Csíkszentgyörgy, Csíkszenttamás.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az esemény házigazdája köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalásában kiemelte, hogy a projekt megvalósítása egy valós, helyi közösségek által megfogalmazott igényre ad választ.

– Célunk, hogy a tanulók biztonságosan, kényelmesen és környezetbarát módon jussanak el iskolába, különösen az elszigeteltebb térségekben élők. Most nem csupán járműveket adunk át, hanem esélyt egy jobb jövőre. Ez a beruházás bizonyítja, hogy az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően a döntéshozatal a helyi közösségek valódi szükségleteire fókuszál. Forrásokat biztosítunk az oktatásra, az infrastruktúrára és a jövőre.

Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Helyreállítási Terv célja a hosszú távú fejlesztések megalapozása.

– Ennek a beruházásnak a kedvezményezettjei a gyermekek, a helyi közösségek, és az önkormányzatok. Ez a beruházás azt bizonyítja, hogy az uniós alapok elérnek hozzánk, lehet jól dolgozni a közösségek fejlődése érdekében.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kiemelte, hogy az RMDSZ-nek helyi, területi, megyei és országos szinten is van beleszólása a döntésekbe, és felelősséget vállal Hargita megye minden polgáráért, mindenkinek jobb lehetőségeket biztosítva.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a nap üzeneteként felszólalásában azt emelte ki, hogy a nehéz körülmények ellenére is próbálnak mindent megtenni azért, hogy senki ne maradjon hátra, hogy senkinek a kezét ne engedjék el. Hangsúlyozta, hogy az oktatás mindig prioritás marad!

– Az oktatás mindig is közösségi ügy volt, és az is marad – kötelességünk biztosítani, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között juthassanak el az iskolába. Akkor is terveznünk kell, amikor nehéz időket élünk, hiszen nem tarthatunk szünetet a jövőépítésben. A kis, erős helyi közösségek biztosítják a nemzet jövőjét, az RMDSZ pedig ezt szem előtt tartja és azon dolgozik, hogy olyan döntések szülessenek, amelyeket a közösség szolgálatába lehet állítani.

A jelen levő önkormányzatok közül továbbá köszöntőt mondott Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármester asszonya, valamint Țepes-Focsa Romeo, Gyergyóholló polgármestere is. Az esemény során sor került a járművek kulcsainak ünnepélyes átadására, a buszok bemutatására és megtekintésére, valamint közös fotók készítésére.

A jövő hét folyamán megérkezik az első 15 darab, 16+1 férőhelyes iskolai mikrobusz, augusztus folyamán pedig további 23 darab, 8+1 férőhelyes jármű várható – így az iskolakezdésig minden kedvezményezett önkormányzat átveheti a zöld, elektromos kisbuszokat.

Az ünnepélyes átadó egy része megtekinthető Hargita Megye Tanácsának Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1137756845076974  – a teljes közvetítés az időjárási viszontagságok miatt félbeszakadt.

Csíkszereda, 2025. július 24.

Imázsépítés és gasztronómia Tusványoson!

23.07.2025|

Két tematikus beszélgetésen is részt vett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke

A székelyföldi imázsépítés lehetőségeiről, valamint a gasztronómia közösségformáló és régióépítő szerepéről szóló tematikus panelbeszélgetéseken vett részt július 23-án, szerdán Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében – ahol a térség jövőjét meghatározó kérdések kerültek napirendre.

Az „El tudjuk-e adni Székelyföldet? – Lehet-e ma székely imázsra költeni Romániában – és van-e kinek?” címet viselő déli panelbeszélgetésen Csibi Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök, Peti András, a Transilvania repülőtér igazgatója, valamint Bíró Barna–Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke vett részt.

A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen eszközökkel, szereplőkkel és élményalapú tartalmakkal lehet Székelyföld térségi márkáját tudatosan felépíteni, és vonzóvá tenni a hazai és nemzetközi közönség számára.

A panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy Székelyföld turisztikai és gazdasági márkájának építése csak adatvezérelt, célzott és élményalapú megközelítéssel lehet sikeres. A székely imázs erősítéséhez nem elég a hagyományos kommunikáció – szükség van arra, hogy pontosan ismerjük a látogatók igényeit, és korszerű eszközökkel, például digitális marketinggel és influenszer kapcsolatokkal érjük el őket.

A panel résztvevői kiemelték a regionális együttműködés fontosságát, a kulináris élmények szerepét és a repülőterek fontosságát a térség versenyképességének növelésében.

A térségi turizmus jövője elképzelhetetlen jól működő repülőterek nélkül – hangzott el a beszélgetés során. A székelyföldi megyék képviselői hangsúlyozták: a légiközlekedés fejlesztése nem egy-egy megye, hanem az egész régió közös érdeke. A marosvásárhelyi repülőtér kiemelt szerepet tölt be, de a kisebb, alternatív repülőterek is egyre fontosabb szerephez juthatnak az üzleti és minőségi turizmus szolgálatában.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a regionális együttműködés tekintetében úgy véli, hogy pontosan és egyértelműen tisztázni kell a közös célokat, valamint meggyőződése, hogy a konszenzus az, ami megerősíti a közös munkát.

A turizmus adta lehetőségeket figyelembe véve kiemelte, hogy Románia turizmusának adottságai kiválóak – biztonság, ár-érték arány, természeti értékek –, mégis messze elmaradunk a térség többi országától az infrastruktúra és a központi finanszírozás tekintetében.

  –  Mi Hargita megyében azt tűztük ki célul, hogy a belföldi turizmust építjük újra, és úgy mutatjuk meg Székelyföld értékeit, hogy azok valódi élménnyé váljanak. Gasztronómiai forradalmat indítottunk, ahol nemcsak éttermek születnek, hanem kulináris élmények – séfekkel, koncepcióval és történettel.  Mint mondta, a turizmus jövője a minőségben, a pozicionálásban és az élményalapú, hiteles tartalomban rejlik.

Az önkormányzatiság jövőjéről, a közösségi érdekérvényesítésről és az aktuális politikai helyzet tekintetében Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy következő években nem az építkezés, hanem a védekezés kerül előtérbe.

 – Meg kell őriznünk azt, amit eddig közösen felépítettünk. Nem azért vagyunk Bukarestben, mert könnyű, hanem mert kötelességünk ott lenni, ahol döntések születnek, és addig maradni, amíg lehetőségünk van megvédeni közösségünk jogait és identitását. Elmondása szerint most olyan időszakot élünk, amikor nemcsak forrásokról, hanem az erdélyi magyar közösség intézményes jövőjéről is döntések születnek, és ezekben a helyzetekben nem lehet kívül maradni – részletezte Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Délután a „Gasztronómia, mint Régióépítő Erő – Út a Hargitától Európáig” címet viselő panelbeszélgetésen folytatta a részvételt, amelynek középpontjában az erdélyi és székelyföldi gasztronómiai értékek, a kulináris örökség turisztikai és identitásformáló szerepe állt.

A beszélgetés során Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, valamint Kozma Mónika is megosztotta tapasztalatait.

A panelbeszélgetés főként a gasztronómiára éleződött ki, a 2027-es Európa gasztronómiai régiója címre, amelynek célja a helyi gasztronómiai értékek és szereplők – éttermek, termelők, közösségek – összefogása és fejlesztése.

Bíró Barna-Botond a beszélgetés során kiemelte, hogy gasztróév nem csupán egy cím, hanem közösségi projekt – célja, hogy összefogja és rendszerbe szervezze a helyi értékeket.

– Nem mi akarunk a frontvonalban lenni, hanem a háttérből támogatni azokat, akik generációk óta őrzik Székelyföld ízeit. Ez identitáserősítő kezdeményezés, nem politikai zászló, hanem a helyi közösség szekerének tolója   –  hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. július 23.

Tájékoztatás a megyeháza energetikai felújításáról

18.07.2025|

Augusztusban kezdődnek a zajjal és porral járó munkálatok – kérjük a lakosság türelmét!

Csíkszereda több középülete is megújul az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) támogatásával zajló energetikai korszerűsítések során. Ezek egyike, és egyben az egyik legnagyobb léptékű beruházás, a megyeházát érinti.

A kivitelező már megkezdte a munkaterület előkészítését: megtörtént az épület körüli terület elkerítése és a tereprendezés első lépései. Ennek részeként – a szükséges engedélyek birtokában – több környező fát is kivágtak. A nagyberuházás végeztével elkezdődik az újraültetést és zöldövezet kialakítása is, amelyre már van előtanulmány. Ugyanez történik a többi épület felújítása után is, ahol szükséges volt a fák eltávolítása.

A következő hetek fontosabb munkafázisai:

  • Július 21-től elkezdik az állványok felállítását a Kossuth Lajos utca majd a Szabadság tér felöli homlokzaton.
  • Augusztus 4-től: megkezdődik az épület travertin burkolatának bontása, amely várhatóan jelentősebb zajjal és porral jár majd.

A munkálatok 7:30 és 17:30 között zajlanak. Kérjük a lakosság türelmét és megértését az esetleges kellemetlenségek miatt.

A munkálatok üteméről rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot.

Köszönjük a türelmet és az együttműködést!

https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/energetikai-felujitasok/

Csíkszereda, 2025. július 18.

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete – Tanácsadói állás – 2025.07.17

17.07.2025|

ÁLLÁSHIRDETÉS

 Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
A Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete versenyvizsgát hirdet egy Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó munkakör betöltésére.

  1. Munkakör megnevezése: Helyi és Regionális Fejlesztési Tanácsadó
  • Időtartam: Határozatlan időre
  • Munkaidő: 8 óra/nap, 40 óra/hét
  1. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok:
  • Személyi igazolvány másolata
  • Adott esetben házassági anyakönyvi kivonat vagy a névváltoztatást igazoló egyéb dokumentum másolata
  • Tanulmányok szintjét igazoló okiratok és a szakképzettséget igazoló egyéb okiratok másolata, valamint az intézmény által kért, a munkakörre vonatkozó különleges feltételek teljesítését igazoló dokumentumok másolata
  • Munkakönyv másolata vagy bármely más, az alkalmazó által kiállított igazolás a munkában szerzett tapasztalatokról és régiségről (ReviSal)
  • Büntetlenségi igazolvány
  • A pályázó egészségi állapotát igazoló orvosi igazolás, amelyet a pályázó háziorvosa vagy egy erre felhatalmazott egészségügyi intézmény állít ki, és amely a versenyvizsgát megelőző hat hónapnál nem régebbi
  • Európai formátumú önéletrajz
  • Jelentkezési űrlap
  1. A részvétel különleges feltételei:
  • Felsőfokú végzettség, vadgazda mérnöki szakirányon, vagy állattenyésztési mérnöki, vagy állat orvosi, vagy agrármérnöki, erdőmérnöki, biológia, vidékfejlesztési szakirányon
  • Román, magyar, angol nyelv felsőfokú ismerete
  • Munkarégiség: nem kötelező
  1. A versenyvizsga menetrendje:
  • A hirdetés megjelenése: 2025.07.17.
  • A jelentkezési iratcsomó benyújtásának határideje: 2025.07.17.-2025.08.07. között e-mailen a rural@hargitamegye.ro címre.
  • A leadott iratcsomók ellenőrzése: 2025.08.08
  • Az írásbeli vizsga időpontja: 2025.08.11, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének ki hirdetése: 2025.08.12 -én az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az írásbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.13, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga időpontja: 2025.08.14, 10:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A szóbeli vizsga eredményének kihirdetése: 2025.08.14, 15:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • Az szóbeli vizsga eredményének fellebbezési határideje: 2025.08.15, 12:00 óra az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda
  • A vizsga végső eredményének kihirdetése: 2025.08.15, 16:00 óra, az Egyesület címén, Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 53 szám, 14-es iroda

 

 A bibliográfiáért és egyéb információkért kérjük, érdeklődjön a rural@hargitamegye.ro e-mail címen.

Továbbra is lesz helyi és hagyományos termékek vására

16.07.2025|

A megyeháza oszlopcsarnoka helyett a Szabadság téren várják a vásárlókat

Továbbra is megszervezik minden hónap harmadik szombatján a Helyi és hagyományos termékek kiállítását és vásárát Csíkszeredában. Szombaton, július 19-én a termelők a csíkszeredai Szabadság téren és Promenádon várják a vásárlókat.

Elkezdték a csíkszeredai megyeháza felújítását, július 14-től pedig elkerítették a munkaterületet, ahol korábban a havi vásár is helyet kapott.

Mint korábban írtuk, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségét kénytelenek voltak megszűntetni a vonatkozó törvény előírásai miatt. A Székely termék védjegyhez kötődő feladatokat Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesülete látja el a továbbiakban.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, az ügynökség eddig végzett, széleskörű és a helyi közösség szempontjából meghatározó tevékenységei nem szakadnak meg.

– Feladatunk, hogy amit hasznosnak és jónak tartunk a megye lakói számára, annak biztosítsuk a folytonosságát. Köszönet illeti Cilip Árpád igazgatót és csapatát a munkájukért, amelyre büszkék lehetünk. Bízom benne, hogy az új struktúrában is lendületesen viszik tovább a megkezdett munkát. A megyei tanács minden támogatást biztosít számukra – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

Az Egyesület koordonálását Borboly Csaba alelnök látja el, aki kiemelte, a Helyi és hagyományos termékek havi vására nem hagyományos vásár, itt annál sokkal többről van szó. Ez mára már hagyomány, havonta több száz ember fordul meg ezeken a vásárokon, mosolygós arcokkal. Termelőink számára egy kiváló lehetőség, nem csak a haszonszerzés végett, hanem szakmai fejlődésük, tapasztalatszerzésük céljából is. Termelőink mellé kell állnunk, nem csak itthon, hanem Brüsszelben is, támogatnunk kell az egészséges táplálkozást, gazdáinkat védenünk kell és ezek mind együttesen hozhatnak olyan eredményeket, amelyekre mindenki büszke lehet Csík-térségben, Hargita megyében.

Csíkszereda, 2025. július 16.

Az AI nem fenyegetés, hanem lehetőség

15.07.2025|

Tanulmány és oktatóanyag készült Hargita megyei fiatal művészeknek az Arts&AI Projektben

Hargita Megye Tanácsa és a magyarországi Interregió Fórum Egyesülete közösen valósítja meg az Arts&AI elnevezésű nemzetközi projektet, amelynek keretében tanulmány és oktatóanyag készült fiatal művészek számára a mesterséges intelligencia kreatív felhasználási lehetőségeiről.

A kezdeményezés az Erasmus+ program Kis léptékű ifjúsági partnerségek (KA210-YOU) alprogramja keretében jött létre. A projekt célja, hogy a mesterséges intelligenciát ne fenyegetésként, hanem lehetőségként mutassa be a fiatal művészek számára. Az Arts&AI célkitűzése, hogy a kreatív vizuális iparágakban dolgozó, 14–30 év közötti fiatalok olyan ismeretekkel és készségekkel gazdagodjanak, amelyek révén képesek alkalmazkodni a digitális világ gyorsan változó kihívásaihoz.

A program egyik kiemelkedő eseménye az április 7–11. között megszervezett nemzetközi alkotótábor volt, amelynek kulcsmozzanatát a résztvevők munkáit bemutató kiállítás képezte, amely április 10-én nyílt meg a Csíki Székely Múzeumban.

Az Interregió Fórum és Hargita Megye Tanácsa közös projektjeként az Arts&AI vezető szakemberei oktatási tananyagokat hoztak létre fiatal művészek számára, továbbá elkészült egy leíró tanulmány is, amely tartalmazza mindazon tudás és tapasztalatok összességét, amelyeket a projekt keretében gyűjtöttek össze.

A tanulmányt az Unigoat Studio készítette el magyar és román nyelven. Az elkészült anyag az alkotótábor szakmai szerkezete alapján, az ott tárgyalt modulok mentén tárja az olvasó elé a szakmai hátteret, amely kiegészül a táborban szervezett workshopokon szerzett tapasztalatokkal. Így a tanulmány egységesen ötvözi nemcsak a téma szakmai vetületét, hanem a gyakorlatba ültetés során felmerült dilemmákat és a rájuk vonatkozó megoldási lehetőségeket is.

A leíró tanulmányt, valamint a kapcsolódó oktatóanyagokat az érdeklődők román és magyar nyelven Hargita Megye Tanácsának weboldalán tekinthetik meg.

További részletek a projektről:

https://hargitamegye.ro/arts-and-ai-hu/

Csíkszereda, 2025. július 15.

4. „DISPOZIŢIILE AUTORITĂŢII EXECUTIVE”

5. „DOCUMENTE ŞI INFORMAŢII FINANCIARE”

6. „ALTE DOCUMENTE”

ETICHETE

beruházás beruházások Borboly Csaba Bíró Barna Botond Gazdasági Gyergyo Hargita megye Hargita Megye Tanácsa Humánerőforrás jegyzokonyv megyei útak Napirendi tervezet Pályázat tanácsülés vagyon