A programok a műemlékek megőrzését, a tudományos kutatás támogatását és a helyi identitás erősítését szolgálják

2025-ben Hargita Megye Tanácsa több mint 1,76 millió lejjel támogatta az épített örökség védelmét, valamint támogatta a megye területén zajló régészeti kutatások megvalósítását. A műemlékvédelmi és régészeti programok egyaránt hozzájárulnak a történelmi értékek megőrzéséhez, a tudományos kutatás támogatásához, valamint a térség kulturális és turisztikai vonzerejének növeléséhez.

A Műemlékvédelmi Program keretében 2025-ben 24 projektet finanszíroztak, az összberuházás értéke elérte az 1,76 millió lejt. A támogatások elsősorban történelmi egyházi épületekre – római katolikus, református és unitárius templomokra –, valamint civil örökségi elemekre, így kúriákra, székelykapukra és történelmi lakóépületekre irányultak Csík, Udvarhely és Gyergyó térségében.

A megvalósított munkálatok magukban foglalták az épületek helyreállítását és felújítását, szerkezeti megerősítéseket, sürgősségi beavatkozásokat, karbantartási és javítási munkákat, tornyok és harangtornyok felújítását, valamint a jövőbeni megőrzési szakaszokhoz szükséges műszaki dokumentációk elkészítését, amelyek mind a megye építészeti és művészeti értékeinek hosszú távú megőrzését, mind pedig a térség kulturális és turisztikai fejlődését szolgálják.

A programban megvalósult munkálatok között szerepel a Kászonaltízi Krisztus Király római katolikus templom kriptával együtt történő felújításának megtervezése; sürgősségi beavatkozások a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom tornyánál; sürgősségi jellegű szerkezeti megerősítési munkálatok a csíkszentmiklósi Szent Miklós-templomnál; a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplom restaurálásának tervezése; a bikafalvi református templom rehabilitációja; a  kecseti református templom megerősítése és felújítása, javítási munkálatok a medeséri unitárius templomnál, illetve a  a gyergyószentmiklósi Bocsánzy ház külső meszelése. Ugyanakkor felújítottak két máréfalvi székely kaput, támogattuk a csíksomlyói Erdély Pétet ház zsindelyének cseréjét, illetve a menasági Adorján kúria karbantartását is.

A régészeti kutatások terén Hargita Megye Tanácsa 2025-ben a megye múzeumaival együttműködésben kiterjedt programot valósított meg Csík-, Udvarhely- és Gyergyó-térségében, amelynek költségvetése 54,2 ezer lej volt, ebből 50 ezer lejt a megyei tanács biztosított.

 A kutatások során Csík-térségében, Csíkszentmihályon egy középkori település nyomait tárták fel, ahol XVI–XVII. századi lakóépületek és számos mindennapi használati tárgy – kerámiaedények, kályhacsempék, kések, kulcsok, csont- és fémtárgyak – került elő, míg a csíkszeredai Vasfúvó-dombon XI–XIII. századi vaskohászati tevékenység nyomait azonosították, ami bizonyítja, hogy a térség már a kora középkorban is jelentős gazdasági szerepet töltött be.

Udvarhelyszéken, a Vargyas-szorosban, a târgoviștei „Valahia” egyetem és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum együttműködésében végzett kutatások során jelentős régészeti leletek kerültek elő a Nagy-barlangban (Orbán Balázs-barlang), a Tatár-barlangban és az Albert-barlangban. A feltárások középső paleolitikum korából származó, mintegy 350 000–45 000 éves emlékeket tártak fel, amelyek a neandervölgyi ember jelenlétére utalnak. A leletek között pattintott kőeszközök, valamint a neandervölgyiek által elejtett vadállatok – többek között szarvas, mamut és gyapjas orrszarvú – csontmaradványai, továbbá barlangi medve (Ursus spelaeus) és farkas csontjai is megtalálhatók.

Ugyanakkor Homoródszentmártonon a kutatók jelentős előrelépést értek el az erődtemplom tudományos dokumentálásában. A jelenleg előkészítés alatt álló kétnyelvű, magyar–román monográfia célja, hogy hozzájáruljon e kiemelkedő jelentőségű történelmi műemlék szélesebb körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Gyergyó-térségében új régészeti lelőhelyeket elemeztek, továbbá azonosítottak egy első világháborús történelmi övezetet Gyergyóújfalu közelében, összesen 10,5 négyzetkilométernyi területet kutatva át 2025 folyamán.

A programok megvalósítása hozzájárul Hargita megye múltjának jobb megismeréséhez, kulturális örökségének védelméhez, a tudományos élet fejlődéséhez és az turizmus erősítéséhez, egyúttal erősítve a helyi közösségek identitását és a lakosság kötődését saját történelméhez.

Csíkszereda, 2026. január 15.

Bíró Barna-Botond Octavian Malacuval, az OJFIR Hargita megyei vezetőjével egyeztett

Hamarosan elindulnak az AFIR, azaz a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség 2026-os pályázati programjai, amelyek új lehetőségeket kínálnak a mezőgazdasági beruházások megvalósítására.

Január 19-től a burgonya- és zöldségtermesztők számára nyílik meg a vissza nem térítendő támogatások igénylésének lehetősége, míg január 30-tól a fiatal gazdák is pályázhatnak gazdaságaik fejlesztésére. A kiírások célja, hogy elősegítsék a versenyképes, korszerű és fenntartható mezőgazdasági termelést, valamint hogy minél több gazda élhessen a rendelkezésre álló forrásokkal.

Ez ügyben január 13-án, Csíkszeredában egyeztetett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Octavian Malacu, az AFIR Hargita megyei kirendeltségének vezetője. A megbeszélés középpontjában az állt, miként juthatnak a Hargita megyei gazdák minél könnyebben hozzá a támogatásokhoz, valamint milyen módon biztosítható számukra a szükséges szakmai és technikai segítség a pályázatok előkészítése során.

Bíró Barna-Botond ebben az ügyben átiratban kérte a Vidékfejlesztési Egyesület segítségét, amelyet megbízása alapján az alelnök vezet, annak érdekében, hogy a következő időszakban kiemelt prioritásként támogassa a gazdákat.

A cél az, hogy a termelők időben és megfelelő információkhoz jussanak, valamint szakmai segítséget kapjanak a pályázatok összeállításához, ezáltal minél több Hargita megyei gazda pályázhasson sikeresen.

A DR-16 kiírás keretében –  https://www.afir.ro/comunicate/fonduri-europene-pentru-investitii-in-sectorul-legume-si-cartofi/-  a gazdák legfeljebb 3 millió euró vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, az elszámolható költségek maximum 65 %-áig. A támogatás a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztését, védett termesztőterek létrehozását, mezőgazdasági gépek és technikai eszközök beszerzését, valamint a feldolgozási és tárolási kapacitások bővítését szolgálja, beleértve több, a gazdálkodást elősegítő beruházást is.

A január végén kiírásra kerülő DR‑12 pályázati lehetőség a fiatal gazdákat célozza, és gazdaságaik fejlesztését, modernizálását támogatja, például mezőgazdasági gépek, építmények vagy egyéb beruházások formájában. A támogatás akár 200 000 euró értékű lehet, a költségek legfeljebb 80 %-áig vissza nem térítendő formában. A részletes kiírás és a pályázati dokumentáció hamarosan elérhető lesz az AFIR hivatalos honlapján.

Minden egyéb szükséges információ megtalálható az AFIR hivatalos honlapján https://www.afir.ro/, illetve a Hargita megyei kirendeltségnél személyesen vagy telefonon érdeklődve – https://www.afir.ro/despre-afir/oficii-judetene/ojfir-harghita/, valamint nemsokára a Vidékfejlesztési Egyesület és a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete is eligazítja majd a gazdákat a pályázatok előkészítésében.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita megyei gazdák és a vidék fejlődése érdekében tett intézkedések kapcsán hangsúlyozta:

– Azon dolgozunk, hogy a megyei önkormányzat, az AFIR, a dekoncentrált és decentralizált intézmények, a Vidékfejlesztési Egyesület, valamint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete közötti jó együttműködés révén a Hargita megyei gazdák minél teljesebb körűen hozzáférhessenek a fejlesztési lehetőségekhez, és az agrárszektor hosszú távon is megerősödjön és versenyképes maradjon.

Csíkszereda, 2026. január 14.

2025 folyamán 408 esetben avatkoztak be a hegyimentők

A Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata arra ösztönzi a lakosságot és az ide látogató turistákat, hogy a hegyekben való tartózkodás során fordítsanak kiemelt figyelmet a megfelelő tájékozódásra, a túrák körültekintő megtervezésére, valamint az útvonalak megválasztására a saját fizikai felkészültségük és tapasztalatuk figyelembevételével.

A szolgálat munkatársai – 150 önkéntes támogatásával – a megelőzés, a mentési beavatkozások, valamint a hegyvidéki turisztikai infrastruktúra kiépítése és fenntartása révén alapvető szerepet töltenek be Hargita megye biztonságos hegyi turizmusának fejlesztésében. Munkájuk során korszerű technológiákat használnak: tájékozódást segítő mobilalkalmazásokat, hőkamerás drónokat, a SARUAV képelemző rendszert, szonárt, valamint víz alatti drónt az eltűnt személyek felkutatásához.

Simon László, a szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint 2025-ben összesen 408 esetben volt szükség hegyimentői beavatkozásra. Ezek közül 104 személyt az egészségügyi mentőszolgálatnak (SAJ/SMURD) adtak át, négy esetben az ügy a Hargita Megyei Igazságügyi Orvostani Szolgálathoz került, valamint három eltűnt személyt a mai napig nem sikerült megtalálni.
A közszolgálat munkatársai továbbá részt vettek a Brassó megyei Salvamont által koordinált keresési akcióban is a Bucsecs-hegységben 2025 novemberében eltűnt fiatal felkutatásában.
A beavatkozások többsége erdészeti munkabalesetekhez, meredek hegyoldalon történt közúti balesetekhez, turistabalesetekhez, valamint sípályákon bekövetkezett sérülésekhez kapcsolódott.

Simon László, a közszolgálat vezetője rámutatott, hogy a síidény késése miatt 2025 decemberében a megszokottnál kevesebb beavatkozásra volt szükség. A 2025–2026-os síszezon kezdetéig, 2026. január 8-ig 29 síbalesetet regisztráltak.

– Télen a legnagyobb veszélyt a rosszul felmért menetidő, a nem megfelelő felszerelés és az útvonalra vonatkozó hiányos információ jelenti. Alacsony hőmérsékleten egy sérülés gyorsan hipotermiához vezethet, ami jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket

– hangsúlyozta Simon László.

A balesetek megelőzése érdekében a szolgálat folyamatosan végzi a turistautak jelölését, karbantartását, irányjelző táblák kihelyezését, valamint a veszélyes szakaszok megtisztítását. Kiemelt szerepet kap a lakosság és a fiatalok oktatása is: 2025-ben több mint 10 000 diák és pedagógus vett részt az iskolai és terepi bemutatókon, ahol megismerhették a túrázáshoz szükséges felszereléseket és a baleset-megelőzés alapelveit. Főként a Iskola Másként és A Zöld hét programok keretében.

A szolgálat 2025-ben új mentőfelszerelésekkel, egy 4×4-es terepjáróval és egy speciális beavatkozó járművel bővítette eszközparkját.
2026-ra további felszerelések beszerzését, a mentési kapacitás növelését, valamint menedékházak, elsősegélypontok és turistautak fejlesztését tervezik.

A kockázatok minimalizálása érdekében Simon László, a közszoszolgálat vezetője több tanácsot fogalmazott meg a turisták számára: az információk begyűjtése – tájékozódjanak az előre tervezett útvonalak állapotáról; a megfelelő tervezés – az útvonalak és a menetidők pontos megtervezése; az útvonal megválasztása – a túrát a saját technikai felkészültségükhöz és fizikai állapotukhoz igazítsák; a felszerelés kiválasztása – viseljenek megfelelő bakancsot és ruházatot, öltözzenek rétegesen, legyen náluk elegendő élelem vagy energiapótlás, víz vagy meleg tea, feltöltött telefon és működő alkalmazások; a túrázást lehetőség szerint csoportban végezzék; a csoport haladási ütemét a leggyengébb fizikai állapotú résztvevőhöz igazítsák; ne hagyjanak hátra egyetlen társat sem az út során; szükség esetén (sérülés, kimerültség) azonnal kérjenek segítséget, és tartsák be a mentőcsapat utasításait.

Csíkszereda, 2026. január 12.

Közös fellépésre készülnek a megyei tanácselnökök

Az egyre szűkülő gazdasági és költségvetési mozgástérben Hargita Megye Tanácsa kiemelt célként kezeli a megye fejlődését meghatározó beruházások megőrzését és folytatását.

Az elmúlt időszakban Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke több megyei tanácselnökkel és országos döntéshozóval folytatott egyeztetéseket annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak a megyék jövőjét érintő kihívásokra. A megbeszélések során visszatérő kérdésként merült fel, miként biztosíthatók a megyei szintű fejlesztések egy olyan időszakban, amikor a rendelkezésre álló források és lehetőségek beszűkülnek.

Olyan konkrét beruházásokról van szó, mint a megyei utak korszerűsítése, egészségügyi fejlesztések megvalósítása, valamint középületek felújítása. Ezek olyan alapvető projektek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy megye ne maradjon le, és hosszú távon is működőképes maradjon.

Bíró Barna-Botond, hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy január közepén az ország valamennyi megyei tanácsának elnöke közösen lép fel annak érdekében, hogy ezek a fejlesztések ne kerüljenek veszélybe, és ne vesszenek el újabb évek a bizonytalanság miatt.

A folyamat részeként az elnök egyeztetést folytatott Tánczos Barna miniszterelnök-helyettessel is, amelynek során áttekintették a kialakult helyzetet, valamint a megyei beruházások folytatásának és védelmének lehetséges kormányzati megoldásait.

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a megyék fejlesztése nem nemzetiségi kérdés, hanem az ország egészének jövőjét érintő közös felelősség. Ennek megfelelően elengedhetetlen a román partnerekkel való együttműködés és a felelős döntéshozatal.

– Nehéz időket élünk. Ilyenkor nem kapkodni kell, hanem összefogni, rangsorolni, és a legfontosabb ügyeket következetesen végigvinni– fogalmazott Bíró Barna-Botond, hozzátéve, hogy Hargita Megye Tanácsa továbbra is ezen elvek mentén dolgozik a megye érdekeinek érvényesítésén.

Csíkszereda, 2026. január 11.

Mindhárom szakaszra érvényes szerződése van Hargita Megye Tanácsának

Mint ismert, korábban újra közbeszereztetni kellett az Udvarhelyszék déli részét behálózó közel 50 kilométeres úthálózatot. Ezúttal három szakaszra bontva írták ki a közbeszerzést. A napokban sikerült a harmadik szakaszra is szerződést aláírni, így jövő évben elkezdődhetnek a munkálatok.

https://www.facebook.com/share/r/17pqRXrWrR/

Mint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a nehéz pénzügyi helyzet ellenére igyekeznek elindítani a munkálatokat.

Kovászna megye határától Homoródszentpálig az a Far Foundation Kft. Fog dolgozni, aki a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő megyei utat is építette. Tovább a második szakaszon Homoródszentpáltól Kányádig a kolozsvári székhelyű Diferit Kft. A harmadik szakaszon pedig, Ócfalvától Székelypetekig szintén a Far Foundation Kft. lesz a kivitelező.

Erre azután kerülhetett sor, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen döntése Hargita Megye Tanácsának kedvezett.

A beruházás 168 millió lejre rúg, amelyre a Központi Régió Programból sikerült támogatást lehívni.

Csíkszereda, 2025. december 23.

Több intézmény és civil szervezet együttműködésével januárban balesetmegelőzési kampány indul Csík-térségben „Nem az a vagányság, …” címmel. A kezdeményezést Hargita Megye Fejlesztési Központja, a Hargita Megyei Mentőszolgálat, Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának Csíki Hegyimentő Csapata, az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás, Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság – Sürgősségi befogadó és intervenciós központ/119 egységes sürgősségi telefonszám, valamint az Erdély Mentőcsoport Egyesülete indítja. A kezdeményezés elsődlegesen a csíki területi eseményeinek megszervezésére fókuszál. Csík-térségben megvalósuló program lezárását követően a szervezők a kampány megyei szintű kiterjesztését is célul tűzik ki.

A kezdeményezés célja a fiatalok megszólítása, a felelős döntéshozatal erősítése, valamint a közúti és egyéb balesetek számának csökkentése. A kampány hat különböző helyszínen valósul meg a térségben. Az események interaktív formában zajlanak, valós élethelyzetekre és tapasztalatokra építve. A résztvevők olyan szituációkkal találkoznak, amelyek a mindennapokban is előfordulhatnak.

A program célja, hogy ezekre a helyzetekre előre felkészítse a fiatalokat, és segítsen felismerni a kockázatos döntések lehetséges következményeit. A foglalkozások során a résztvevők aktív szerepet kapnak, a hangsúly pedig nem az elméleti oktatáson, hanem a tapasztalati tanuláson van.

A program középpontjában az alkohol és más tudatmódosító szerek hatásai állnak, különösen abból a szempontból, hogy ezek miként befolyásolják a döntéshozatalt és a járművezetést. Emellett hangsúlyt kap az is, hogy mit tehetünk akkor, ha mégis bekövetkezik a baj: hogyan tájékozódjunk egy nehezen megközelíthető helyszínen, mit és hogyan közöljünk a segélyhívás során, illetve hogyan cselekedjünk a mentők megérkezéséig – akár sérültként, akár segítőként.

Az ünnepi időszakra való tekintettel a kezdeményezés kiemelten hangsúlyozza a megelőzés fontosságát. A kampány üzenete szerint nem az utólagos következmények kezelése a cél, hanem az, hogy a problémák eleve elkerülhetők legyenek felelős döntésekkel.

A program mottója:

„Nem az a vagányság!”

A kampány az események lezárását követően is folytatódik: helyszíni regisztráció alapján online felület jön létre, ahol utólagos felmérések, valamint rövid videós tartalmak segítik a résztvevők szemléletformálását és a témák további feldolgozását.

A szervezők bíznak abban, hogy a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Csík-térségben – majd a program kiterjesztését követően Hargita megye más térségeiben is – kevesebb baleset történjen, miközben erősödik a felelős döntéshozatal és a biztonságos hazajutás szemlélete.

További információkért kövessék az esemény közösségi oldalait.

A szervezőcsapat január folyamán további információkkal fog jelentkezni.

A közleményt kiadta az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás.

A programok a műemlékek megőrzését, a tudományos kutatás támogatását és a helyi identitás erősítését szolgálják

2025-ben Hargita Megye Tanácsa több mint 1,76 millió lejjel támogatta az épített örökség védelmét, valamint támogatta a megye területén zajló régészeti kutatások megvalósítását. A műemlékvédelmi és régészeti programok egyaránt hozzájárulnak a történelmi értékek megőrzéséhez, a tudományos kutatás támogatásához, valamint a térség kulturális és turisztikai vonzerejének növeléséhez.

A Műemlékvédelmi Program keretében 2025-ben 24 projektet finanszíroztak, az összberuházás értéke elérte az 1,76 millió lejt. A támogatások elsősorban történelmi egyházi épületekre – római katolikus, református és unitárius templomokra –, valamint civil örökségi elemekre, így kúriákra, székelykapukra és történelmi lakóépületekre irányultak Csík, Udvarhely és Gyergyó térségében.

A megvalósított munkálatok magukban foglalták az épületek helyreállítását és felújítását, szerkezeti megerősítéseket, sürgősségi beavatkozásokat, karbantartási és javítási munkákat, tornyok és harangtornyok felújítását, valamint a jövőbeni megőrzési szakaszokhoz szükséges műszaki dokumentációk elkészítését, amelyek mind a megye építészeti és művészeti értékeinek hosszú távú megőrzését, mind pedig a térség kulturális és turisztikai fejlődését szolgálják.

A programban megvalósult munkálatok között szerepel a Kászonaltízi Krisztus Király római katolikus templom kriptával együtt történő felújításának megtervezése; sürgősségi beavatkozások a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom tornyánál; sürgősségi jellegű szerkezeti megerősítési munkálatok a csíkszentmiklósi Szent Miklós-templomnál; a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplom restaurálásának tervezése; a bikafalvi református templom rehabilitációja; a  kecseti református templom megerősítése és felújítása, javítási munkálatok a medeséri unitárius templomnál, illetve a  a gyergyószentmiklósi Bocsánzy ház külső meszelése. Ugyanakkor felújítottak két máréfalvi székely kaput, támogattuk a csíksomlyói Erdély Pétet ház zsindelyének cseréjét, illetve a menasági Adorján kúria karbantartását is.

A régészeti kutatások terén Hargita Megye Tanácsa 2025-ben a megye múzeumaival együttműködésben kiterjedt programot valósított meg Csík-, Udvarhely- és Gyergyó-térségében, amelynek költségvetése 54,2 ezer lej volt, ebből 50 ezer lejt a megyei tanács biztosított.

 A kutatások során Csík-térségében, Csíkszentmihályon egy középkori település nyomait tárták fel, ahol XVI–XVII. századi lakóépületek és számos mindennapi használati tárgy – kerámiaedények, kályhacsempék, kések, kulcsok, csont- és fémtárgyak – került elő, míg a csíkszeredai Vasfúvó-dombon XI–XIII. századi vaskohászati tevékenység nyomait azonosították, ami bizonyítja, hogy a térség már a kora középkorban is jelentős gazdasági szerepet töltött be.

Udvarhelyszéken, a Vargyas-szorosban, a târgoviștei „Valahia” egyetem és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum együttműködésében végzett kutatások során jelentős régészeti leletek kerültek elő a Nagy-barlangban (Orbán Balázs-barlang), a Tatár-barlangban és az Albert-barlangban. A feltárások középső paleolitikum korából származó, mintegy 350 000–45 000 éves emlékeket tártak fel, amelyek a neandervölgyi ember jelenlétére utalnak. A leletek között pattintott kőeszközök, valamint a neandervölgyiek által elejtett vadállatok – többek között szarvas, mamut és gyapjas orrszarvú – csontmaradványai, továbbá barlangi medve (Ursus spelaeus) és farkas csontjai is megtalálhatók.

Ugyanakkor Homoródszentmártonon a kutatók jelentős előrelépést értek el az erődtemplom tudományos dokumentálásában. A jelenleg előkészítés alatt álló kétnyelvű, magyar–román monográfia célja, hogy hozzájáruljon e kiemelkedő jelentőségű történelmi műemlék szélesebb körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Gyergyó-térségében új régészeti lelőhelyeket elemeztek, továbbá azonosítottak egy első világháborús történelmi övezetet Gyergyóújfalu közelében, összesen 10,5 négyzetkilométernyi területet kutatva át 2025 folyamán.

A programok megvalósítása hozzájárul Hargita megye múltjának jobb megismeréséhez, kulturális örökségének védelméhez, a tudományos élet fejlődéséhez és az turizmus erősítéséhez, egyúttal erősítve a helyi közösségek identitását és a lakosság kötődését saját történelméhez.

Csíkszereda, 2026. január 15.

Bíró Barna-Botond Octavian Malacuval, az OJFIR Hargita megyei vezetőjével egyeztett

Hamarosan elindulnak az AFIR, azaz a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség 2026-os pályázati programjai, amelyek új lehetőségeket kínálnak a mezőgazdasági beruházások megvalósítására.

Január 19-től a burgonya- és zöldségtermesztők számára nyílik meg a vissza nem térítendő támogatások igénylésének lehetősége, míg január 30-tól a fiatal gazdák is pályázhatnak gazdaságaik fejlesztésére. A kiírások célja, hogy elősegítsék a versenyképes, korszerű és fenntartható mezőgazdasági termelést, valamint hogy minél több gazda élhessen a rendelkezésre álló forrásokkal.

Ez ügyben január 13-án, Csíkszeredában egyeztetett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Octavian Malacu, az AFIR Hargita megyei kirendeltségének vezetője. A megbeszélés középpontjában az állt, miként juthatnak a Hargita megyei gazdák minél könnyebben hozzá a támogatásokhoz, valamint milyen módon biztosítható számukra a szükséges szakmai és technikai segítség a pályázatok előkészítése során.

Bíró Barna-Botond ebben az ügyben átiratban kérte a Vidékfejlesztési Egyesület segítségét, amelyet megbízása alapján az alelnök vezet, annak érdekében, hogy a következő időszakban kiemelt prioritásként támogassa a gazdákat.

A cél az, hogy a termelők időben és megfelelő információkhoz jussanak, valamint szakmai segítséget kapjanak a pályázatok összeállításához, ezáltal minél több Hargita megyei gazda pályázhasson sikeresen.

A DR-16 kiírás keretében –  https://www.afir.ro/comunicate/fonduri-europene-pentru-investitii-in-sectorul-legume-si-cartofi/-  a gazdák legfeljebb 3 millió euró vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, az elszámolható költségek maximum 65 %-áig. A támogatás a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztését, védett termesztőterek létrehozását, mezőgazdasági gépek és technikai eszközök beszerzését, valamint a feldolgozási és tárolási kapacitások bővítését szolgálja, beleértve több, a gazdálkodást elősegítő beruházást is.

A január végén kiírásra kerülő DR‑12 pályázati lehetőség a fiatal gazdákat célozza, és gazdaságaik fejlesztését, modernizálását támogatja, például mezőgazdasági gépek, építmények vagy egyéb beruházások formájában. A támogatás akár 200 000 euró értékű lehet, a költségek legfeljebb 80 %-áig vissza nem térítendő formában. A részletes kiírás és a pályázati dokumentáció hamarosan elérhető lesz az AFIR hivatalos honlapján.

Minden egyéb szükséges információ megtalálható az AFIR hivatalos honlapján https://www.afir.ro/, illetve a Hargita megyei kirendeltségnél személyesen vagy telefonon érdeklődve – https://www.afir.ro/despre-afir/oficii-judetene/ojfir-harghita/, valamint nemsokára a Vidékfejlesztési Egyesület és a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete is eligazítja majd a gazdákat a pályázatok előkészítésében.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita megyei gazdák és a vidék fejlődése érdekében tett intézkedések kapcsán hangsúlyozta:

– Azon dolgozunk, hogy a megyei önkormányzat, az AFIR, a dekoncentrált és decentralizált intézmények, a Vidékfejlesztési Egyesület, valamint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete közötti jó együttműködés révén a Hargita megyei gazdák minél teljesebb körűen hozzáférhessenek a fejlesztési lehetőségekhez, és az agrárszektor hosszú távon is megerősödjön és versenyképes maradjon.

Csíkszereda, 2026. január 14.

2025 folyamán 408 esetben avatkoztak be a hegyimentők

A Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata arra ösztönzi a lakosságot és az ide látogató turistákat, hogy a hegyekben való tartózkodás során fordítsanak kiemelt figyelmet a megfelelő tájékozódásra, a túrák körültekintő megtervezésére, valamint az útvonalak megválasztására a saját fizikai felkészültségük és tapasztalatuk figyelembevételével.

A szolgálat munkatársai – 150 önkéntes támogatásával – a megelőzés, a mentési beavatkozások, valamint a hegyvidéki turisztikai infrastruktúra kiépítése és fenntartása révén alapvető szerepet töltenek be Hargita megye biztonságos hegyi turizmusának fejlesztésében. Munkájuk során korszerű technológiákat használnak: tájékozódást segítő mobilalkalmazásokat, hőkamerás drónokat, a SARUAV képelemző rendszert, szonárt, valamint víz alatti drónt az eltűnt személyek felkutatásához.

Simon László, a szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint 2025-ben összesen 408 esetben volt szükség hegyimentői beavatkozásra. Ezek közül 104 személyt az egészségügyi mentőszolgálatnak (SAJ/SMURD) adtak át, négy esetben az ügy a Hargita Megyei Igazságügyi Orvostani Szolgálathoz került, valamint három eltűnt személyt a mai napig nem sikerült megtalálni.
A közszolgálat munkatársai továbbá részt vettek a Brassó megyei Salvamont által koordinált keresési akcióban is a Bucsecs-hegységben 2025 novemberében eltűnt fiatal felkutatásában.
A beavatkozások többsége erdészeti munkabalesetekhez, meredek hegyoldalon történt közúti balesetekhez, turistabalesetekhez, valamint sípályákon bekövetkezett sérülésekhez kapcsolódott.

Simon László, a közszolgálat vezetője rámutatott, hogy a síidény késése miatt 2025 decemberében a megszokottnál kevesebb beavatkozásra volt szükség. A 2025–2026-os síszezon kezdetéig, 2026. január 8-ig 29 síbalesetet regisztráltak.

– Télen a legnagyobb veszélyt a rosszul felmért menetidő, a nem megfelelő felszerelés és az útvonalra vonatkozó hiányos információ jelenti. Alacsony hőmérsékleten egy sérülés gyorsan hipotermiához vezethet, ami jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket

– hangsúlyozta Simon László.

A balesetek megelőzése érdekében a szolgálat folyamatosan végzi a turistautak jelölését, karbantartását, irányjelző táblák kihelyezését, valamint a veszélyes szakaszok megtisztítását. Kiemelt szerepet kap a lakosság és a fiatalok oktatása is: 2025-ben több mint 10 000 diák és pedagógus vett részt az iskolai és terepi bemutatókon, ahol megismerhették a túrázáshoz szükséges felszereléseket és a baleset-megelőzés alapelveit. Főként a Iskola Másként és A Zöld hét programok keretében.

A szolgálat 2025-ben új mentőfelszerelésekkel, egy 4×4-es terepjáróval és egy speciális beavatkozó járművel bővítette eszközparkját.
2026-ra további felszerelések beszerzését, a mentési kapacitás növelését, valamint menedékházak, elsősegélypontok és turistautak fejlesztését tervezik.

A kockázatok minimalizálása érdekében Simon László, a közszoszolgálat vezetője több tanácsot fogalmazott meg a turisták számára: az információk begyűjtése – tájékozódjanak az előre tervezett útvonalak állapotáról; a megfelelő tervezés – az útvonalak és a menetidők pontos megtervezése; az útvonal megválasztása – a túrát a saját technikai felkészültségükhöz és fizikai állapotukhoz igazítsák; a felszerelés kiválasztása – viseljenek megfelelő bakancsot és ruházatot, öltözzenek rétegesen, legyen náluk elegendő élelem vagy energiapótlás, víz vagy meleg tea, feltöltött telefon és működő alkalmazások; a túrázást lehetőség szerint csoportban végezzék; a csoport haladási ütemét a leggyengébb fizikai állapotú résztvevőhöz igazítsák; ne hagyjanak hátra egyetlen társat sem az út során; szükség esetén (sérülés, kimerültség) azonnal kérjenek segítséget, és tartsák be a mentőcsapat utasításait.

Csíkszereda, 2026. január 12.

Közös fellépésre készülnek a megyei tanácselnökök

Az egyre szűkülő gazdasági és költségvetési mozgástérben Hargita Megye Tanácsa kiemelt célként kezeli a megye fejlődését meghatározó beruházások megőrzését és folytatását.

Az elmúlt időszakban Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke több megyei tanácselnökkel és országos döntéshozóval folytatott egyeztetéseket annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak a megyék jövőjét érintő kihívásokra. A megbeszélések során visszatérő kérdésként merült fel, miként biztosíthatók a megyei szintű fejlesztések egy olyan időszakban, amikor a rendelkezésre álló források és lehetőségek beszűkülnek.

Olyan konkrét beruházásokról van szó, mint a megyei utak korszerűsítése, egészségügyi fejlesztések megvalósítása, valamint középületek felújítása. Ezek olyan alapvető projektek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy megye ne maradjon le, és hosszú távon is működőképes maradjon.

Bíró Barna-Botond, hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy január közepén az ország valamennyi megyei tanácsának elnöke közösen lép fel annak érdekében, hogy ezek a fejlesztések ne kerüljenek veszélybe, és ne vesszenek el újabb évek a bizonytalanság miatt.

A folyamat részeként az elnök egyeztetést folytatott Tánczos Barna miniszterelnök-helyettessel is, amelynek során áttekintették a kialakult helyzetet, valamint a megyei beruházások folytatásának és védelmének lehetséges kormányzati megoldásait.

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a megyék fejlesztése nem nemzetiségi kérdés, hanem az ország egészének jövőjét érintő közös felelősség. Ennek megfelelően elengedhetetlen a román partnerekkel való együttműködés és a felelős döntéshozatal.

– Nehéz időket élünk. Ilyenkor nem kapkodni kell, hanem összefogni, rangsorolni, és a legfontosabb ügyeket következetesen végigvinni– fogalmazott Bíró Barna-Botond, hozzátéve, hogy Hargita Megye Tanácsa továbbra is ezen elvek mentén dolgozik a megye érdekeinek érvényesítésén.

Csíkszereda, 2026. január 11.

Mindhárom szakaszra érvényes szerződése van Hargita Megye Tanácsának

Mint ismert, korábban újra közbeszereztetni kellett az Udvarhelyszék déli részét behálózó közel 50 kilométeres úthálózatot. Ezúttal három szakaszra bontva írták ki a közbeszerzést. A napokban sikerült a harmadik szakaszra is szerződést aláírni, így jövő évben elkezdődhetnek a munkálatok.

https://www.facebook.com/share/r/17pqRXrWrR/

Mint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a nehéz pénzügyi helyzet ellenére igyekeznek elindítani a munkálatokat.

Kovászna megye határától Homoródszentpálig az a Far Foundation Kft. Fog dolgozni, aki a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő megyei utat is építette. Tovább a második szakaszon Homoródszentpáltól Kányádig a kolozsvári székhelyű Diferit Kft. A harmadik szakaszon pedig, Ócfalvától Székelypetekig szintén a Far Foundation Kft. lesz a kivitelező.

Erre azután kerülhetett sor, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen döntése Hargita Megye Tanácsának kedvezett.

A beruházás 168 millió lejre rúg, amelyre a Központi Régió Programból sikerült támogatást lehívni.

Csíkszereda, 2025. december 23.

Több intézmény és civil szervezet együttműködésével januárban balesetmegelőzési kampány indul Csík-térségben „Nem az a vagányság, …” címmel. A kezdeményezést Hargita Megye Fejlesztési Központja, a Hargita Megyei Mentőszolgálat, Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának Csíki Hegyimentő Csapata, az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás, Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság – Sürgősségi befogadó és intervenciós központ/119 egységes sürgősségi telefonszám, valamint az Erdély Mentőcsoport Egyesülete indítja. A kezdeményezés elsődlegesen a csíki területi eseményeinek megszervezésére fókuszál. Csík-térségben megvalósuló program lezárását követően a szervezők a kampány megyei szintű kiterjesztését is célul tűzik ki.

A kezdeményezés célja a fiatalok megszólítása, a felelős döntéshozatal erősítése, valamint a közúti és egyéb balesetek számának csökkentése. A kampány hat különböző helyszínen valósul meg a térségben. Az események interaktív formában zajlanak, valós élethelyzetekre és tapasztalatokra építve. A résztvevők olyan szituációkkal találkoznak, amelyek a mindennapokban is előfordulhatnak.

A program célja, hogy ezekre a helyzetekre előre felkészítse a fiatalokat, és segítsen felismerni a kockázatos döntések lehetséges következményeit. A foglalkozások során a résztvevők aktív szerepet kapnak, a hangsúly pedig nem az elméleti oktatáson, hanem a tapasztalati tanuláson van.

A program középpontjában az alkohol és más tudatmódosító szerek hatásai állnak, különösen abból a szempontból, hogy ezek miként befolyásolják a döntéshozatalt és a járművezetést. Emellett hangsúlyt kap az is, hogy mit tehetünk akkor, ha mégis bekövetkezik a baj: hogyan tájékozódjunk egy nehezen megközelíthető helyszínen, mit és hogyan közöljünk a segélyhívás során, illetve hogyan cselekedjünk a mentők megérkezéséig – akár sérültként, akár segítőként.

Az ünnepi időszakra való tekintettel a kezdeményezés kiemelten hangsúlyozza a megelőzés fontosságát. A kampány üzenete szerint nem az utólagos következmények kezelése a cél, hanem az, hogy a problémák eleve elkerülhetők legyenek felelős döntésekkel.

A program mottója:

„Nem az a vagányság!”

A kampány az események lezárását követően is folytatódik: helyszíni regisztráció alapján online felület jön létre, ahol utólagos felmérések, valamint rövid videós tartalmak segítik a résztvevők szemléletformálását és a témák további feldolgozását.

A szervezők bíznak abban, hogy a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Csík-térségben – majd a program kiterjesztését követően Hargita megye más térségeiben is – kevesebb baleset történjen, miközben erősödik a felelős döntéshozatal és a biztonságos hazajutás szemlélete.

További információkért kövessék az esemény közösségi oldalait.

A szervezőcsapat január folyamán további információkkal fog jelentkezni.

A közleményt kiadta az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás.

A programok a műemlékek megőrzését, a tudományos kutatás támogatását és a helyi identitás erősítését szolgálják

2025-ben Hargita Megye Tanácsa több mint 1,76 millió lejjel támogatta az épített örökség védelmét, valamint támogatta a megye területén zajló régészeti kutatások megvalósítását. A műemlékvédelmi és régészeti programok egyaránt hozzájárulnak a történelmi értékek megőrzéséhez, a tudományos kutatás támogatásához, valamint a térség kulturális és turisztikai vonzerejének növeléséhez.

A Műemlékvédelmi Program keretében 2025-ben 24 projektet finanszíroztak, az összberuházás értéke elérte az 1,76 millió lejt. A támogatások elsősorban történelmi egyházi épületekre – római katolikus, református és unitárius templomokra –, valamint civil örökségi elemekre, így kúriákra, székelykapukra és történelmi lakóépületekre irányultak Csík, Udvarhely és Gyergyó térségében.

A megvalósított munkálatok magukban foglalták az épületek helyreállítását és felújítását, szerkezeti megerősítéseket, sürgősségi beavatkozásokat, karbantartási és javítási munkákat, tornyok és harangtornyok felújítását, valamint a jövőbeni megőrzési szakaszokhoz szükséges műszaki dokumentációk elkészítését, amelyek mind a megye építészeti és művészeti értékeinek hosszú távú megőrzését, mind pedig a térség kulturális és turisztikai fejlődését szolgálják.

A programban megvalósult munkálatok között szerepel a Kászonaltízi Krisztus Király római katolikus templom kriptával együtt történő felújításának megtervezése; sürgősségi beavatkozások a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom tornyánál; sürgősségi jellegű szerkezeti megerősítési munkálatok a csíkszentmiklósi Szent Miklós-templomnál; a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplom restaurálásának tervezése; a bikafalvi református templom rehabilitációja; a  kecseti református templom megerősítése és felújítása, javítási munkálatok a medeséri unitárius templomnál, illetve a  a gyergyószentmiklósi Bocsánzy ház külső meszelése. Ugyanakkor felújítottak két máréfalvi székely kaput, támogattuk a csíksomlyói Erdély Pétet ház zsindelyének cseréjét, illetve a menasági Adorján kúria karbantartását is.

A régészeti kutatások terén Hargita Megye Tanácsa 2025-ben a megye múzeumaival együttműködésben kiterjedt programot valósított meg Csík-, Udvarhely- és Gyergyó-térségében, amelynek költségvetése 54,2 ezer lej volt, ebből 50 ezer lejt a megyei tanács biztosított.

 A kutatások során Csík-térségében, Csíkszentmihályon egy középkori település nyomait tárták fel, ahol XVI–XVII. századi lakóépületek és számos mindennapi használati tárgy – kerámiaedények, kályhacsempék, kések, kulcsok, csont- és fémtárgyak – került elő, míg a csíkszeredai Vasfúvó-dombon XI–XIII. századi vaskohászati tevékenység nyomait azonosították, ami bizonyítja, hogy a térség már a kora középkorban is jelentős gazdasági szerepet töltött be.

Udvarhelyszéken, a Vargyas-szorosban, a târgoviștei „Valahia” egyetem és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum együttműködésében végzett kutatások során jelentős régészeti leletek kerültek elő a Nagy-barlangban (Orbán Balázs-barlang), a Tatár-barlangban és az Albert-barlangban. A feltárások középső paleolitikum korából származó, mintegy 350 000–45 000 éves emlékeket tártak fel, amelyek a neandervölgyi ember jelenlétére utalnak. A leletek között pattintott kőeszközök, valamint a neandervölgyiek által elejtett vadállatok – többek között szarvas, mamut és gyapjas orrszarvú – csontmaradványai, továbbá barlangi medve (Ursus spelaeus) és farkas csontjai is megtalálhatók.

Ugyanakkor Homoródszentmártonon a kutatók jelentős előrelépést értek el az erődtemplom tudományos dokumentálásában. A jelenleg előkészítés alatt álló kétnyelvű, magyar–román monográfia célja, hogy hozzájáruljon e kiemelkedő jelentőségű történelmi műemlék szélesebb körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Gyergyó-térségében új régészeti lelőhelyeket elemeztek, továbbá azonosítottak egy első világháborús történelmi övezetet Gyergyóújfalu közelében, összesen 10,5 négyzetkilométernyi területet kutatva át 2025 folyamán.

A programok megvalósítása hozzájárul Hargita megye múltjának jobb megismeréséhez, kulturális örökségének védelméhez, a tudományos élet fejlődéséhez és az turizmus erősítéséhez, egyúttal erősítve a helyi közösségek identitását és a lakosság kötődését saját történelméhez.

Csíkszereda, 2026. január 15.

Bíró Barna-Botond Octavian Malacuval, az OJFIR Hargita megyei vezetőjével egyeztett

Hamarosan elindulnak az AFIR, azaz a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség 2026-os pályázati programjai, amelyek új lehetőségeket kínálnak a mezőgazdasági beruházások megvalósítására.

Január 19-től a burgonya- és zöldségtermesztők számára nyílik meg a vissza nem térítendő támogatások igénylésének lehetősége, míg január 30-tól a fiatal gazdák is pályázhatnak gazdaságaik fejlesztésére. A kiírások célja, hogy elősegítsék a versenyképes, korszerű és fenntartható mezőgazdasági termelést, valamint hogy minél több gazda élhessen a rendelkezésre álló forrásokkal.

Ez ügyben január 13-án, Csíkszeredában egyeztetett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Octavian Malacu, az AFIR Hargita megyei kirendeltségének vezetője. A megbeszélés középpontjában az állt, miként juthatnak a Hargita megyei gazdák minél könnyebben hozzá a támogatásokhoz, valamint milyen módon biztosítható számukra a szükséges szakmai és technikai segítség a pályázatok előkészítése során.

Bíró Barna-Botond ebben az ügyben átiratban kérte a Vidékfejlesztési Egyesület segítségét, amelyet megbízása alapján az alelnök vezet, annak érdekében, hogy a következő időszakban kiemelt prioritásként támogassa a gazdákat.

A cél az, hogy a termelők időben és megfelelő információkhoz jussanak, valamint szakmai segítséget kapjanak a pályázatok összeállításához, ezáltal minél több Hargita megyei gazda pályázhasson sikeresen.

A DR-16 kiírás keretében –  https://www.afir.ro/comunicate/fonduri-europene-pentru-investitii-in-sectorul-legume-si-cartofi/-  a gazdák legfeljebb 3 millió euró vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, az elszámolható költségek maximum 65 %-áig. A támogatás a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztését, védett termesztőterek létrehozását, mezőgazdasági gépek és technikai eszközök beszerzését, valamint a feldolgozási és tárolási kapacitások bővítését szolgálja, beleértve több, a gazdálkodást elősegítő beruházást is.

A január végén kiírásra kerülő DR‑12 pályázati lehetőség a fiatal gazdákat célozza, és gazdaságaik fejlesztését, modernizálását támogatja, például mezőgazdasági gépek, építmények vagy egyéb beruházások formájában. A támogatás akár 200 000 euró értékű lehet, a költségek legfeljebb 80 %-áig vissza nem térítendő formában. A részletes kiírás és a pályázati dokumentáció hamarosan elérhető lesz az AFIR hivatalos honlapján.

Minden egyéb szükséges információ megtalálható az AFIR hivatalos honlapján https://www.afir.ro/, illetve a Hargita megyei kirendeltségnél személyesen vagy telefonon érdeklődve – https://www.afir.ro/despre-afir/oficii-judetene/ojfir-harghita/, valamint nemsokára a Vidékfejlesztési Egyesület és a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete is eligazítja majd a gazdákat a pályázatok előkészítésében.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita megyei gazdák és a vidék fejlődése érdekében tett intézkedések kapcsán hangsúlyozta:

– Azon dolgozunk, hogy a megyei önkormányzat, az AFIR, a dekoncentrált és decentralizált intézmények, a Vidékfejlesztési Egyesület, valamint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete közötti jó együttműködés révén a Hargita megyei gazdák minél teljesebb körűen hozzáférhessenek a fejlesztési lehetőségekhez, és az agrárszektor hosszú távon is megerősödjön és versenyképes maradjon.

Csíkszereda, 2026. január 14.

2025 folyamán 408 esetben avatkoztak be a hegyimentők

A Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata arra ösztönzi a lakosságot és az ide látogató turistákat, hogy a hegyekben való tartózkodás során fordítsanak kiemelt figyelmet a megfelelő tájékozódásra, a túrák körültekintő megtervezésére, valamint az útvonalak megválasztására a saját fizikai felkészültségük és tapasztalatuk figyelembevételével.

A szolgálat munkatársai – 150 önkéntes támogatásával – a megelőzés, a mentési beavatkozások, valamint a hegyvidéki turisztikai infrastruktúra kiépítése és fenntartása révén alapvető szerepet töltenek be Hargita megye biztonságos hegyi turizmusának fejlesztésében. Munkájuk során korszerű technológiákat használnak: tájékozódást segítő mobilalkalmazásokat, hőkamerás drónokat, a SARUAV képelemző rendszert, szonárt, valamint víz alatti drónt az eltűnt személyek felkutatásához.

Simon László, a szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint 2025-ben összesen 408 esetben volt szükség hegyimentői beavatkozásra. Ezek közül 104 személyt az egészségügyi mentőszolgálatnak (SAJ/SMURD) adtak át, négy esetben az ügy a Hargita Megyei Igazságügyi Orvostani Szolgálathoz került, valamint három eltűnt személyt a mai napig nem sikerült megtalálni.
A közszolgálat munkatársai továbbá részt vettek a Brassó megyei Salvamont által koordinált keresési akcióban is a Bucsecs-hegységben 2025 novemberében eltűnt fiatal felkutatásában.
A beavatkozások többsége erdészeti munkabalesetekhez, meredek hegyoldalon történt közúti balesetekhez, turistabalesetekhez, valamint sípályákon bekövetkezett sérülésekhez kapcsolódott.

Simon László, a közszolgálat vezetője rámutatott, hogy a síidény késése miatt 2025 decemberében a megszokottnál kevesebb beavatkozásra volt szükség. A 2025–2026-os síszezon kezdetéig, 2026. január 8-ig 29 síbalesetet regisztráltak.

– Télen a legnagyobb veszélyt a rosszul felmért menetidő, a nem megfelelő felszerelés és az útvonalra vonatkozó hiányos információ jelenti. Alacsony hőmérsékleten egy sérülés gyorsan hipotermiához vezethet, ami jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket

– hangsúlyozta Simon László.

A balesetek megelőzése érdekében a szolgálat folyamatosan végzi a turistautak jelölését, karbantartását, irányjelző táblák kihelyezését, valamint a veszélyes szakaszok megtisztítását. Kiemelt szerepet kap a lakosság és a fiatalok oktatása is: 2025-ben több mint 10 000 diák és pedagógus vett részt az iskolai és terepi bemutatókon, ahol megismerhették a túrázáshoz szükséges felszereléseket és a baleset-megelőzés alapelveit. Főként a Iskola Másként és A Zöld hét programok keretében.

A szolgálat 2025-ben új mentőfelszerelésekkel, egy 4×4-es terepjáróval és egy speciális beavatkozó járművel bővítette eszközparkját.
2026-ra további felszerelések beszerzését, a mentési kapacitás növelését, valamint menedékházak, elsősegélypontok és turistautak fejlesztését tervezik.

A kockázatok minimalizálása érdekében Simon László, a közszoszolgálat vezetője több tanácsot fogalmazott meg a turisták számára: az információk begyűjtése – tájékozódjanak az előre tervezett útvonalak állapotáról; a megfelelő tervezés – az útvonalak és a menetidők pontos megtervezése; az útvonal megválasztása – a túrát a saját technikai felkészültségükhöz és fizikai állapotukhoz igazítsák; a felszerelés kiválasztása – viseljenek megfelelő bakancsot és ruházatot, öltözzenek rétegesen, legyen náluk elegendő élelem vagy energiapótlás, víz vagy meleg tea, feltöltött telefon és működő alkalmazások; a túrázást lehetőség szerint csoportban végezzék; a csoport haladási ütemét a leggyengébb fizikai állapotú résztvevőhöz igazítsák; ne hagyjanak hátra egyetlen társat sem az út során; szükség esetén (sérülés, kimerültség) azonnal kérjenek segítséget, és tartsák be a mentőcsapat utasításait.

Csíkszereda, 2026. január 12.

Közös fellépésre készülnek a megyei tanácselnökök

Az egyre szűkülő gazdasági és költségvetési mozgástérben Hargita Megye Tanácsa kiemelt célként kezeli a megye fejlődését meghatározó beruházások megőrzését és folytatását.

Az elmúlt időszakban Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke több megyei tanácselnökkel és országos döntéshozóval folytatott egyeztetéseket annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak a megyék jövőjét érintő kihívásokra. A megbeszélések során visszatérő kérdésként merült fel, miként biztosíthatók a megyei szintű fejlesztések egy olyan időszakban, amikor a rendelkezésre álló források és lehetőségek beszűkülnek.

Olyan konkrét beruházásokról van szó, mint a megyei utak korszerűsítése, egészségügyi fejlesztések megvalósítása, valamint középületek felújítása. Ezek olyan alapvető projektek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy megye ne maradjon le, és hosszú távon is működőképes maradjon.

Bíró Barna-Botond, hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy január közepén az ország valamennyi megyei tanácsának elnöke közösen lép fel annak érdekében, hogy ezek a fejlesztések ne kerüljenek veszélybe, és ne vesszenek el újabb évek a bizonytalanság miatt.

A folyamat részeként az elnök egyeztetést folytatott Tánczos Barna miniszterelnök-helyettessel is, amelynek során áttekintették a kialakult helyzetet, valamint a megyei beruházások folytatásának és védelmének lehetséges kormányzati megoldásait.

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a megyék fejlesztése nem nemzetiségi kérdés, hanem az ország egészének jövőjét érintő közös felelősség. Ennek megfelelően elengedhetetlen a román partnerekkel való együttműködés és a felelős döntéshozatal.

– Nehéz időket élünk. Ilyenkor nem kapkodni kell, hanem összefogni, rangsorolni, és a legfontosabb ügyeket következetesen végigvinni– fogalmazott Bíró Barna-Botond, hozzátéve, hogy Hargita Megye Tanácsa továbbra is ezen elvek mentén dolgozik a megye érdekeinek érvényesítésén.

Csíkszereda, 2026. január 11.

Mindhárom szakaszra érvényes szerződése van Hargita Megye Tanácsának

Mint ismert, korábban újra közbeszereztetni kellett az Udvarhelyszék déli részét behálózó közel 50 kilométeres úthálózatot. Ezúttal három szakaszra bontva írták ki a közbeszerzést. A napokban sikerült a harmadik szakaszra is szerződést aláírni, így jövő évben elkezdődhetnek a munkálatok.

https://www.facebook.com/share/r/17pqRXrWrR/

Mint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a nehéz pénzügyi helyzet ellenére igyekeznek elindítani a munkálatokat.

Kovászna megye határától Homoródszentpálig az a Far Foundation Kft. Fog dolgozni, aki a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő megyei utat is építette. Tovább a második szakaszon Homoródszentpáltól Kányádig a kolozsvári székhelyű Diferit Kft. A harmadik szakaszon pedig, Ócfalvától Székelypetekig szintén a Far Foundation Kft. lesz a kivitelező.

Erre azután kerülhetett sor, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen döntése Hargita Megye Tanácsának kedvezett.

A beruházás 168 millió lejre rúg, amelyre a Központi Régió Programból sikerült támogatást lehívni.

Csíkszereda, 2025. december 23.

Több intézmény és civil szervezet együttműködésével januárban balesetmegelőzési kampány indul Csík-térségben „Nem az a vagányság, …” címmel. A kezdeményezést Hargita Megye Fejlesztési Központja, a Hargita Megyei Mentőszolgálat, Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának Csíki Hegyimentő Csapata, az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás, Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság – Sürgősségi befogadó és intervenciós központ/119 egységes sürgősségi telefonszám, valamint az Erdély Mentőcsoport Egyesülete indítja. A kezdeményezés elsődlegesen a csíki területi eseményeinek megszervezésére fókuszál. Csík-térségben megvalósuló program lezárását követően a szervezők a kampány megyei szintű kiterjesztését is célul tűzik ki.

A kezdeményezés célja a fiatalok megszólítása, a felelős döntéshozatal erősítése, valamint a közúti és egyéb balesetek számának csökkentése. A kampány hat különböző helyszínen valósul meg a térségben. Az események interaktív formában zajlanak, valós élethelyzetekre és tapasztalatokra építve. A résztvevők olyan szituációkkal találkoznak, amelyek a mindennapokban is előfordulhatnak.

A program célja, hogy ezekre a helyzetekre előre felkészítse a fiatalokat, és segítsen felismerni a kockázatos döntések lehetséges következményeit. A foglalkozások során a résztvevők aktív szerepet kapnak, a hangsúly pedig nem az elméleti oktatáson, hanem a tapasztalati tanuláson van.

A program középpontjában az alkohol és más tudatmódosító szerek hatásai állnak, különösen abból a szempontból, hogy ezek miként befolyásolják a döntéshozatalt és a járművezetést. Emellett hangsúlyt kap az is, hogy mit tehetünk akkor, ha mégis bekövetkezik a baj: hogyan tájékozódjunk egy nehezen megközelíthető helyszínen, mit és hogyan közöljünk a segélyhívás során, illetve hogyan cselekedjünk a mentők megérkezéséig – akár sérültként, akár segítőként.

Az ünnepi időszakra való tekintettel a kezdeményezés kiemelten hangsúlyozza a megelőzés fontosságát. A kampány üzenete szerint nem az utólagos következmények kezelése a cél, hanem az, hogy a problémák eleve elkerülhetők legyenek felelős döntésekkel.

A program mottója:

„Nem az a vagányság!”

A kampány az események lezárását követően is folytatódik: helyszíni regisztráció alapján online felület jön létre, ahol utólagos felmérések, valamint rövid videós tartalmak segítik a résztvevők szemléletformálását és a témák további feldolgozását.

A szervezők bíznak abban, hogy a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Csík-térségben – majd a program kiterjesztését követően Hargita megye más térségeiben is – kevesebb baleset történjen, miközben erősödik a felelős döntéshozatal és a biztonságos hazajutás szemlélete.

További információkért kövessék az esemény közösségi oldalait.

A szervezőcsapat január folyamán további információkkal fog jelentkezni.

A közleményt kiadta az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás.

A programok a műemlékek megőrzését, a tudományos kutatás támogatását és a helyi identitás erősítését szolgálják

2025-ben Hargita Megye Tanácsa több mint 1,76 millió lejjel támogatta az épített örökség védelmét, valamint támogatta a megye területén zajló régészeti kutatások megvalósítását. A műemlékvédelmi és régészeti programok egyaránt hozzájárulnak a történelmi értékek megőrzéséhez, a tudományos kutatás támogatásához, valamint a térség kulturális és turisztikai vonzerejének növeléséhez.

A Műemlékvédelmi Program keretében 2025-ben 24 projektet finanszíroztak, az összberuházás értéke elérte az 1,76 millió lejt. A támogatások elsősorban történelmi egyházi épületekre – római katolikus, református és unitárius templomokra –, valamint civil örökségi elemekre, így kúriákra, székelykapukra és történelmi lakóépületekre irányultak Csík, Udvarhely és Gyergyó térségében.

A megvalósított munkálatok magukban foglalták az épületek helyreállítását és felújítását, szerkezeti megerősítéseket, sürgősségi beavatkozásokat, karbantartási és javítási munkákat, tornyok és harangtornyok felújítását, valamint a jövőbeni megőrzési szakaszokhoz szükséges műszaki dokumentációk elkészítését, amelyek mind a megye építészeti és művészeti értékeinek hosszú távú megőrzését, mind pedig a térség kulturális és turisztikai fejlődését szolgálják.

A programban megvalósult munkálatok között szerepel a Kászonaltízi Krisztus Király római katolikus templom kriptával együtt történő felújításának megtervezése; sürgősségi beavatkozások a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom tornyánál; sürgősségi jellegű szerkezeti megerősítési munkálatok a csíkszentmiklósi Szent Miklós-templomnál; a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplom restaurálásának tervezése; a bikafalvi református templom rehabilitációja; a  kecseti református templom megerősítése és felújítása, javítási munkálatok a medeséri unitárius templomnál, illetve a  a gyergyószentmiklósi Bocsánzy ház külső meszelése. Ugyanakkor felújítottak két máréfalvi székely kaput, támogattuk a csíksomlyói Erdély Pétet ház zsindelyének cseréjét, illetve a menasági Adorján kúria karbantartását is.

A régészeti kutatások terén Hargita Megye Tanácsa 2025-ben a megye múzeumaival együttműködésben kiterjedt programot valósított meg Csík-, Udvarhely- és Gyergyó-térségében, amelynek költségvetése 54,2 ezer lej volt, ebből 50 ezer lejt a megyei tanács biztosított.

 A kutatások során Csík-térségében, Csíkszentmihályon egy középkori település nyomait tárták fel, ahol XVI–XVII. századi lakóépületek és számos mindennapi használati tárgy – kerámiaedények, kályhacsempék, kések, kulcsok, csont- és fémtárgyak – került elő, míg a csíkszeredai Vasfúvó-dombon XI–XIII. századi vaskohászati tevékenység nyomait azonosították, ami bizonyítja, hogy a térség már a kora középkorban is jelentős gazdasági szerepet töltött be.

Udvarhelyszéken, a Vargyas-szorosban, a târgoviștei „Valahia” egyetem és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum együttműködésében végzett kutatások során jelentős régészeti leletek kerültek elő a Nagy-barlangban (Orbán Balázs-barlang), a Tatár-barlangban és az Albert-barlangban. A feltárások középső paleolitikum korából származó, mintegy 350 000–45 000 éves emlékeket tártak fel, amelyek a neandervölgyi ember jelenlétére utalnak. A leletek között pattintott kőeszközök, valamint a neandervölgyiek által elejtett vadállatok – többek között szarvas, mamut és gyapjas orrszarvú – csontmaradványai, továbbá barlangi medve (Ursus spelaeus) és farkas csontjai is megtalálhatók.

Ugyanakkor Homoródszentmártonon a kutatók jelentős előrelépést értek el az erődtemplom tudományos dokumentálásában. A jelenleg előkészítés alatt álló kétnyelvű, magyar–román monográfia célja, hogy hozzájáruljon e kiemelkedő jelentőségű történelmi műemlék szélesebb körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Gyergyó-térségében új régészeti lelőhelyeket elemeztek, továbbá azonosítottak egy első világháborús történelmi övezetet Gyergyóújfalu közelében, összesen 10,5 négyzetkilométernyi területet kutatva át 2025 folyamán.

A programok megvalósítása hozzájárul Hargita megye múltjának jobb megismeréséhez, kulturális örökségének védelméhez, a tudományos élet fejlődéséhez és az turizmus erősítéséhez, egyúttal erősítve a helyi közösségek identitását és a lakosság kötődését saját történelméhez.

Csíkszereda, 2026. január 15.

Bíró Barna-Botond Octavian Malacuval, az OJFIR Hargita megyei vezetőjével egyeztett

Hamarosan elindulnak az AFIR, azaz a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség 2026-os pályázati programjai, amelyek új lehetőségeket kínálnak a mezőgazdasági beruházások megvalósítására.

Január 19-től a burgonya- és zöldségtermesztők számára nyílik meg a vissza nem térítendő támogatások igénylésének lehetősége, míg január 30-tól a fiatal gazdák is pályázhatnak gazdaságaik fejlesztésére. A kiírások célja, hogy elősegítsék a versenyképes, korszerű és fenntartható mezőgazdasági termelést, valamint hogy minél több gazda élhessen a rendelkezésre álló forrásokkal.

Ez ügyben január 13-án, Csíkszeredában egyeztetett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Octavian Malacu, az AFIR Hargita megyei kirendeltségének vezetője. A megbeszélés középpontjában az állt, miként juthatnak a Hargita megyei gazdák minél könnyebben hozzá a támogatásokhoz, valamint milyen módon biztosítható számukra a szükséges szakmai és technikai segítség a pályázatok előkészítése során.

Bíró Barna-Botond ebben az ügyben átiratban kérte a Vidékfejlesztési Egyesület segítségét, amelyet megbízása alapján az alelnök vezet, annak érdekében, hogy a következő időszakban kiemelt prioritásként támogassa a gazdákat.

A cél az, hogy a termelők időben és megfelelő információkhoz jussanak, valamint szakmai segítséget kapjanak a pályázatok összeállításához, ezáltal minél több Hargita megyei gazda pályázhasson sikeresen.

A DR-16 kiírás keretében –  https://www.afir.ro/comunicate/fonduri-europene-pentru-investitii-in-sectorul-legume-si-cartofi/-  a gazdák legfeljebb 3 millió euró vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, az elszámolható költségek maximum 65 %-áig. A támogatás a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztését, védett termesztőterek létrehozását, mezőgazdasági gépek és technikai eszközök beszerzését, valamint a feldolgozási és tárolási kapacitások bővítését szolgálja, beleértve több, a gazdálkodást elősegítő beruházást is.

A január végén kiírásra kerülő DR‑12 pályázati lehetőség a fiatal gazdákat célozza, és gazdaságaik fejlesztését, modernizálását támogatja, például mezőgazdasági gépek, építmények vagy egyéb beruházások formájában. A támogatás akár 200 000 euró értékű lehet, a költségek legfeljebb 80 %-áig vissza nem térítendő formában. A részletes kiírás és a pályázati dokumentáció hamarosan elérhető lesz az AFIR hivatalos honlapján.

Minden egyéb szükséges információ megtalálható az AFIR hivatalos honlapján https://www.afir.ro/, illetve a Hargita megyei kirendeltségnél személyesen vagy telefonon érdeklődve – https://www.afir.ro/despre-afir/oficii-judetene/ojfir-harghita/, valamint nemsokára a Vidékfejlesztési Egyesület és a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete is eligazítja majd a gazdákat a pályázatok előkészítésében.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita megyei gazdák és a vidék fejlődése érdekében tett intézkedések kapcsán hangsúlyozta:

– Azon dolgozunk, hogy a megyei önkormányzat, az AFIR, a dekoncentrált és decentralizált intézmények, a Vidékfejlesztési Egyesület, valamint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete közötti jó együttműködés révén a Hargita megyei gazdák minél teljesebb körűen hozzáférhessenek a fejlesztési lehetőségekhez, és az agrárszektor hosszú távon is megerősödjön és versenyképes maradjon.

Csíkszereda, 2026. január 14.

2025 folyamán 408 esetben avatkoztak be a hegyimentők

A Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata arra ösztönzi a lakosságot és az ide látogató turistákat, hogy a hegyekben való tartózkodás során fordítsanak kiemelt figyelmet a megfelelő tájékozódásra, a túrák körültekintő megtervezésére, valamint az útvonalak megválasztására a saját fizikai felkészültségük és tapasztalatuk figyelembevételével.

A szolgálat munkatársai – 150 önkéntes támogatásával – a megelőzés, a mentési beavatkozások, valamint a hegyvidéki turisztikai infrastruktúra kiépítése és fenntartása révén alapvető szerepet töltenek be Hargita megye biztonságos hegyi turizmusának fejlesztésében. Munkájuk során korszerű technológiákat használnak: tájékozódást segítő mobilalkalmazásokat, hőkamerás drónokat, a SARUAV képelemző rendszert, szonárt, valamint víz alatti drónt az eltűnt személyek felkutatásához.

Simon László, a szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint 2025-ben összesen 408 esetben volt szükség hegyimentői beavatkozásra. Ezek közül 104 személyt az egészségügyi mentőszolgálatnak (SAJ/SMURD) adtak át, négy esetben az ügy a Hargita Megyei Igazságügyi Orvostani Szolgálathoz került, valamint három eltűnt személyt a mai napig nem sikerült megtalálni.
A közszolgálat munkatársai továbbá részt vettek a Brassó megyei Salvamont által koordinált keresési akcióban is a Bucsecs-hegységben 2025 novemberében eltűnt fiatal felkutatásában.
A beavatkozások többsége erdészeti munkabalesetekhez, meredek hegyoldalon történt közúti balesetekhez, turistabalesetekhez, valamint sípályákon bekövetkezett sérülésekhez kapcsolódott.

Simon László, a közszolgálat vezetője rámutatott, hogy a síidény késése miatt 2025 decemberében a megszokottnál kevesebb beavatkozásra volt szükség. A 2025–2026-os síszezon kezdetéig, 2026. január 8-ig 29 síbalesetet regisztráltak.

– Télen a legnagyobb veszélyt a rosszul felmért menetidő, a nem megfelelő felszerelés és az útvonalra vonatkozó hiányos információ jelenti. Alacsony hőmérsékleten egy sérülés gyorsan hipotermiához vezethet, ami jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket

– hangsúlyozta Simon László.

A balesetek megelőzése érdekében a szolgálat folyamatosan végzi a turistautak jelölését, karbantartását, irányjelző táblák kihelyezését, valamint a veszélyes szakaszok megtisztítását. Kiemelt szerepet kap a lakosság és a fiatalok oktatása is: 2025-ben több mint 10 000 diák és pedagógus vett részt az iskolai és terepi bemutatókon, ahol megismerhették a túrázáshoz szükséges felszereléseket és a baleset-megelőzés alapelveit. Főként a Iskola Másként és A Zöld hét programok keretében.

A szolgálat 2025-ben új mentőfelszerelésekkel, egy 4×4-es terepjáróval és egy speciális beavatkozó járművel bővítette eszközparkját.
2026-ra további felszerelések beszerzését, a mentési kapacitás növelését, valamint menedékházak, elsősegélypontok és turistautak fejlesztését tervezik.

A kockázatok minimalizálása érdekében Simon László, a közszoszolgálat vezetője több tanácsot fogalmazott meg a turisták számára: az információk begyűjtése – tájékozódjanak az előre tervezett útvonalak állapotáról; a megfelelő tervezés – az útvonalak és a menetidők pontos megtervezése; az útvonal megválasztása – a túrát a saját technikai felkészültségükhöz és fizikai állapotukhoz igazítsák; a felszerelés kiválasztása – viseljenek megfelelő bakancsot és ruházatot, öltözzenek rétegesen, legyen náluk elegendő élelem vagy energiapótlás, víz vagy meleg tea, feltöltött telefon és működő alkalmazások; a túrázást lehetőség szerint csoportban végezzék; a csoport haladási ütemét a leggyengébb fizikai állapotú résztvevőhöz igazítsák; ne hagyjanak hátra egyetlen társat sem az út során; szükség esetén (sérülés, kimerültség) azonnal kérjenek segítséget, és tartsák be a mentőcsapat utasításait.

Csíkszereda, 2026. január 12.

Közös fellépésre készülnek a megyei tanácselnökök

Az egyre szűkülő gazdasági és költségvetési mozgástérben Hargita Megye Tanácsa kiemelt célként kezeli a megye fejlődését meghatározó beruházások megőrzését és folytatását.

Az elmúlt időszakban Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke több megyei tanácselnökkel és országos döntéshozóval folytatott egyeztetéseket annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak a megyék jövőjét érintő kihívásokra. A megbeszélések során visszatérő kérdésként merült fel, miként biztosíthatók a megyei szintű fejlesztések egy olyan időszakban, amikor a rendelkezésre álló források és lehetőségek beszűkülnek.

Olyan konkrét beruházásokról van szó, mint a megyei utak korszerűsítése, egészségügyi fejlesztések megvalósítása, valamint középületek felújítása. Ezek olyan alapvető projektek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy megye ne maradjon le, és hosszú távon is működőképes maradjon.

Bíró Barna-Botond, hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy január közepén az ország valamennyi megyei tanácsának elnöke közösen lép fel annak érdekében, hogy ezek a fejlesztések ne kerüljenek veszélybe, és ne vesszenek el újabb évek a bizonytalanság miatt.

A folyamat részeként az elnök egyeztetést folytatott Tánczos Barna miniszterelnök-helyettessel is, amelynek során áttekintették a kialakult helyzetet, valamint a megyei beruházások folytatásának és védelmének lehetséges kormányzati megoldásait.

Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a megyék fejlesztése nem nemzetiségi kérdés, hanem az ország egészének jövőjét érintő közös felelősség. Ennek megfelelően elengedhetetlen a román partnerekkel való együttműködés és a felelős döntéshozatal.

– Nehéz időket élünk. Ilyenkor nem kapkodni kell, hanem összefogni, rangsorolni, és a legfontosabb ügyeket következetesen végigvinni– fogalmazott Bíró Barna-Botond, hozzátéve, hogy Hargita Megye Tanácsa továbbra is ezen elvek mentén dolgozik a megye érdekeinek érvényesítésén.

Csíkszereda, 2026. január 11.

Mindhárom szakaszra érvényes szerződése van Hargita Megye Tanácsának

Mint ismert, korábban újra közbeszereztetni kellett az Udvarhelyszék déli részét behálózó közel 50 kilométeres úthálózatot. Ezúttal három szakaszra bontva írták ki a közbeszerzést. A napokban sikerült a harmadik szakaszra is szerződést aláírni, így jövő évben elkezdődhetnek a munkálatok.

https://www.facebook.com/share/r/17pqRXrWrR/

Mint Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a nehéz pénzügyi helyzet ellenére igyekeznek elindítani a munkálatokat.

Kovászna megye határától Homoródszentpálig az a Far Foundation Kft. Fog dolgozni, aki a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő megyei utat is építette. Tovább a második szakaszon Homoródszentpáltól Kányádig a kolozsvári székhelyű Diferit Kft. A harmadik szakaszon pedig, Ócfalvától Székelypetekig szintén a Far Foundation Kft. lesz a kivitelező.

Erre azután kerülhetett sor, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen döntése Hargita Megye Tanácsának kedvezett.

A beruházás 168 millió lejre rúg, amelyre a Központi Régió Programból sikerült támogatást lehívni.

Csíkszereda, 2025. december 23.

Több intézmény és civil szervezet együttműködésével januárban balesetmegelőzési kampány indul Csík-térségben „Nem az a vagányság, …” címmel. A kezdeményezést Hargita Megye Fejlesztési Központja, a Hargita Megyei Mentőszolgálat, Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának Csíki Hegyimentő Csapata, az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás, Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság – Sürgősségi befogadó és intervenciós központ/119 egységes sürgősségi telefonszám, valamint az Erdély Mentőcsoport Egyesülete indítja. A kezdeményezés elsődlegesen a csíki területi eseményeinek megszervezésére fókuszál. Csík-térségben megvalósuló program lezárását követően a szervezők a kampány megyei szintű kiterjesztését is célul tűzik ki.

A kezdeményezés célja a fiatalok megszólítása, a felelős döntéshozatal erősítése, valamint a közúti és egyéb balesetek számának csökkentése. A kampány hat különböző helyszínen valósul meg a térségben. Az események interaktív formában zajlanak, valós élethelyzetekre és tapasztalatokra építve. A résztvevők olyan szituációkkal találkoznak, amelyek a mindennapokban is előfordulhatnak.

A program célja, hogy ezekre a helyzetekre előre felkészítse a fiatalokat, és segítsen felismerni a kockázatos döntések lehetséges következményeit. A foglalkozások során a résztvevők aktív szerepet kapnak, a hangsúly pedig nem az elméleti oktatáson, hanem a tapasztalati tanuláson van.

A program középpontjában az alkohol és más tudatmódosító szerek hatásai állnak, különösen abból a szempontból, hogy ezek miként befolyásolják a döntéshozatalt és a járművezetést. Emellett hangsúlyt kap az is, hogy mit tehetünk akkor, ha mégis bekövetkezik a baj: hogyan tájékozódjunk egy nehezen megközelíthető helyszínen, mit és hogyan közöljünk a segélyhívás során, illetve hogyan cselekedjünk a mentők megérkezéséig – akár sérültként, akár segítőként.

Az ünnepi időszakra való tekintettel a kezdeményezés kiemelten hangsúlyozza a megelőzés fontosságát. A kampány üzenete szerint nem az utólagos következmények kezelése a cél, hanem az, hogy a problémák eleve elkerülhetők legyenek felelős döntésekkel.

A program mottója:

„Nem az a vagányság!”

A kampány az események lezárását követően is folytatódik: helyszíni regisztráció alapján online felület jön létre, ahol utólagos felmérések, valamint rövid videós tartalmak segítik a résztvevők szemléletformálását és a témák további feldolgozását.

A szervezők bíznak abban, hogy a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Csík-térségben – majd a program kiterjesztését követően Hargita megye más térségeiben is – kevesebb baleset történjen, miközben erősödik a felelős döntéshozatal és a biztonságos hazajutás szemlélete.

További információkért kövessék az esemény közösségi oldalait.

A szervezőcsapat január folyamán további információkkal fog jelentkezni.

A közleményt kiadta az ECSET – Együtt Csíkért Egyesületi Társulás.