- STATUTUL UNITĂŢII ADMINISTRATIV-TERITORIALE
- „REGULAMENTELE PRIVIND PROCEDURILE ADMINISTRATIVE”
-
- Regulament de organizare și funcționare CJH
- Regulament de ordine interioară
- Dispoziție nr. 125/2024
- Modificare -Dispoziție nr. 9/2024_ROI ProgramDeLucru
- Integritate Instituțională
-
- HOTĂRÂRILE AUTORITĂȚII DELIBERATIVE
Bethlen Gábor-díjjal ismerték el Mik József Borszék polgármesterének közigazgatási munkáját
Borboly Csaba: a borszéki kezelőközpont további lehetőségeket nyit meg úgy Hargita megyének, mint egész Székelyföldnek
Hivatalosan is megnyitotta kapuit a borszéki Fontana Gyógyfürdő. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tanácsülésen is elismerését fejezte ki Mik József polgármesternek, aki 12 évnyi munka után sem adta fel, hogy Borszék újra felkerüljön a meghatározó turisztikai desztinációk térképére.
Hargita Megye Tanácsa Bethlen Gábor-díjával ismerték el Mik József, Borszék polgármesterének közigazgatási munkáját. A díjat Incze Csongor megyemenedzser adta át a polgármesternek.
Az azonnali tanácsülésen, amelyet ma, december 15-én hívtak össze a megyei tanács elnöke ugyanakkor megköszönte a tanácsosok munkáját is az elmúlt években. Mint elhangzott, a rég várt beruházást Hargita Megye Tanácsa különböző forrásokból, csaknem hatmillió lejjel támogatta.
A beruházás kronológiája Hargita Megye Tanácsának weboldalán olvasható.
– Mindig olyankor tudtunk segíteni, amikor teljesen földre esett az ügy. Ez köszönhető a szolidaritásnak és annak, hogy a térségek lemondtak korábban az adóvisszaosztásból járó részükről Borszék javára – tette hozzá a megyei tanács elnöke, kiemelve Szentes Antal megyei tanácsos hozzájárulását.
Az azonnal ülés összehívását az adóvisszaosztás indokolta, ahol több mint 594 ezer lej maradt meg. Maroshévíznek ebből 394 ezer lejt szavaztak meg a gázhálózat kiépítésére. Lövéte és Csíkszentkirály számára pedig 100-100 ezer lejt szavazott meg a testület víz- és szennyvízhálózat bővítésére.
Csíkszereda, 2022. december 15.
Újabb támogatás tíz Hargita megyei településnek az általános rendezési tervek kidolgozására
Az elmúlt időszakban írta alá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt a finanszírozási szerződést, amelynek révén tíz Hargita megyei település kap támogatást az általános rendezési tervek kidolgozására és/vagy aktualizálására.
Cseke Attila RMDSZ-es miniszter döntése alapján, a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium által Hargita Megye Tanácsának kiutalt közel 230 ezer lejből a következő települések részesülnek: Balánbánya, Karcfalva, Korond, Szépvíz, Gyimesközéplok, Homoródalmás, Csíkrákos, Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Szentegyháza. Ezek a települések a kiutalt összeget az általános rendezési terv elkészítésének utolsó fázisára fordítják.
2021-ben ugyanezen program révén Hargita megye 746 216,16 lejt kapott 14 közigazgatási egység számára, akkor Románandrásfalva, Homoródalmás, Szentegyháza, Etéd, Karcfalva, Gyergyószárhegy, Oklánd, Csíkrákos, Gyimesközéplok, Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Székelykeresztúr, Szépvíz és Gyergyótölgyes.
„Az általános rendezési terv rövid és középtávon határozza meg a település fenntartható fejlesztési irányvonalát, illetve szabályozza a településen az építési feltételeket. Abban az esetben, ha egy önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja a rendezési tervre elkülöníteni a szükséges összeget, ezek a rendezési tervek stagnálnak, sok esetben hosszabbításra kerülnek, mivel pénz hiánya miatt nem sikerül jóváhagyni az újat. Ezért fontos és jól jön ez a támogatás, mivel sok településen az általános rendezési terv elkészítéséhez nem volt meg a szükséges anyagi forrás” – részletezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Csíkszereda, 2022. december 15.
Nyitottabbá, energiahatékonnyá és a közösséget kiszolgáló épületté varázsolni a megyeházát
Hatvan százalékkal csökkentenék a csíkszeredai ingatlan energiaszükségletét
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) nyert finanszírozást Hargita Megye Tanácsa a csíkszeredai megyeháza teljeskörű felújítására. Több mint 41,6 millió lej a felhasználható összeg. A beruházás fő célja, energiahatékonnyá tenni az épületet. Mint azt Birta Antal vagyongazdálkodási vezérigazgató és Péli Levente, a műszaki vezérigazgatóság részéről elmondták, a jelenlegi energiafogyasztáshoz képest 60 százalékos csökkenést szeretnének elérni. A beruházást 2026-ig kell befejezni, amely többek között háromkamrás nyílászárókat tartalmaz, teljeskörű külső szigetelést, a tanácsterem kupolájának cseréjét, bejárati ajtók és garázsajtók automatizálását, világítótestek teljes cseréjét, és napelemkollektorok felszerelését.
Birta Antal ismertette, az épületet a 80-as évek végén építették, azóta pedig nem volt nagyobb felújítás. Jelenleg körülbelül évente 1,5 millió lej az éves energiafogyasztás költsége.
Jelenleg a legnagyobb gondot a beázás okozza, valamint a terasz vízelvezetése és hőszigetelése.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, még jobban szeretnék megnyitni az épületet a lakosság felé. Mint mondta, jó döntés volt korábban a Megyeháza Galériát is kialakítani, amely éjjel-nappal látogatható. Ezt a fokú nyitottságot szeretnék növelni. Ugyanakkor a Csíkszeredai Városházával, a Sapientiával és a vállalkozói közeggel együttműködve meg szeretnék valósítani az inkubációs központot is, a megyeházával átellenben elhelyezkedő Szakszervezetek Művelődési Házával kiegészítve, egyfajta csomópontot létrehozni, amely minél több kezdeményezést felkarol és kiszolgál.
A megyei tanács elnöke ugyanakkor előrevetítette a parkolással kapcsolatos elképzeléseket. Ez szerint okosparkoló rendszer a cél, amely azon az elven működne, hogy a távolabbról bejáró alkalmazottak prioritást élveznének.
A parkolotér felújítása külön beruházásként fog megvalósulni, amelyben szeretnének kialakítani külön parkolókat a kerékpáraknak és elektromos rollereknek, valamint töltőállomásokat is felszerelnének.
Az elkövetkezőkben közzéteszik a felújításra vonatkozó látványterveket, amelyeket konzultáción is ismertetnek. Ebben kérik majd a lakosság segítségét. Addigi meglátásaikat pedig az info@hargitamegye.ro címre várják.
Csíkszereda, 2022. december 14.
412/15.12.2022-es számú Határozat
412/15.12.2022-es számú Határozat a Nemzeti Adóhatóság, a Brassói Regionális Államháztartási Főigazgatóság és a Hargita Megyei Államháztartási Igazgatóság által a 2023-as adóévre vonatkozó éves jövedelemszabályok megállapítására vonatkozó kedvező tanácsadói vélemény megadásáról; Hot 412-2022
411/15.12.2022-es számú Határozat
411/15.12.2022-es számú Határozat a Hargita Megye Tanácsa rendelkezésére álló jövedelemadó 6%-os részéből származó, 2022. évi összegnek Csíkszentkirály önkormányzata részére történő felosztásáról; Hot 411-2022
410/15.12.2022-es számú Határozat
410/15.12.2022-es számú Határozat a Hargita Megye Tanácsa rendelkezésére álló jövedelemadó 6%-os részéből származó, 2022-re vonatkozó összegnek Lövéte önkormányzata részére történő felosztásáról; Hot 410-2022
409/15.12.2022-es számú Határozat
409/15.12.2022-es számú Határozat a Hargita Megye Tanácsa rendelkezésére álló jövedelemadó 6 %-os részéből származó, a 2022. évre vonatkozó összeg Maroshéviz önkormányzata részére történő felosztásáról; Hot 409-2022
“Egy gonddal kevesebb“
Átadták Lövétén a nemrég elkészült hidat a megyei út mentén
Átadták Lövétén a Homoródalmás felé vezető szakaszon megépített új hidat. A felújított hidat idén júniusban kezdték építeni és az elmúlt öt hónapban sikerült kivitelezni. Az előző áteresz sajnos nem birkózott meg az esőzések alkalmával felgyülemlett vízmennyiséggel és többször elárasztotta a lakók udvarait. A Somsarjú-pataka többször kiöntött miután a felgyűlt hordalék akadályozta a víz szabad elfolyását.
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/695722461964434/
Mihály Dénes polgármester elmondása szerint, 2016-tól már hatszor volt árvíz. Volt olyan év is, hogy két nap egymás után is volt áradás. Az önkéntes tűzoltók több alkalommal kellett kivonuljanak a lakosok megsegítésére.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke úgy fogalmazott végre nem kell úgy átéljék a nyarat a családok, ha beborul az ég attól féljenek, hogy elönti a víz az udvarukat. Mint mondta, a községvezetéssel többször meglátogatták árvizek után a közösséget, a károk pedig utólag is jól látszódtak.
– Több, hosszú év is eltelt addig, amíg sikerült ezt a hidat felújítani. Sajnos sokan csak a maguk javát nézték, nem gondoltak arra, hogy milyen sok idő kell majd a károk helyrehozásához. Nem gondoltak azokra az emberekre, akik mindig félve látták a nagy esőfelhőket a távolban – mondta el Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Az új híd egyik oldalán 1,5 méteres járdát is kialakítottak a biztonságos közlekedésért. A híd alatt mindkét irányban 5 méter hosszú támfallal erősítették meg a szakaszt.
Csíkszereda, 2022 december 13.
64-2022-Határozat tervezet
Határozat tervezet a Hargita Megye képviselőjének a Hargita Víz Egyesület Társadalmi Fejlesztési Társulás – amelynek Hargita megye társult tagja – közgyűlésében való külön megbízásáról a „Hargita megye víz- és szennyvízinfrastruktúrájának fejlesztése a 2014-2020 közötti időszakban” című megvalósíthatósági tanulmány jóváhagyására;
63-2022-Határozat tervezet
Határozat tervezet Hargita Megye Tanácsának a 2022-2023-as időszakra vonatkozó, az Etnikumközi együttműködés és kétnyelvűség a közigazgatásban című többéves program végrehajtásának jóváhagyásáról szóló 90/2022. számú határozatának módosításának jóváhagyásáról;
07/2022 – Elnöki Rendelet Tervezet
Elnöki Rendelet Tervezet a Hargita Megye Tanácsán belül a szerződés és/vagy programfelelős feladatainak és felelősségi körének/felelősségének megállapításáról szóló szabályzat jóváhagyásáról;
A néprajzkutatás sajátos varázsában egy életen át
Gyergyószárhegyen adták át a megyei önkormányzat Hargita Megyéért Díját
A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban december 8-án ünnepélyes keretek között adták át az idei Hargita Megyéért Díjat, a gyergyószentmiklósi Kisné Portik Irén néprajzkutatónak.
Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyéért Díjat évente egy alkalommal azoknak a személyeknek adományozza, akik kiemelkedő tevékenységükkel, helyi és országos szinten egyaránt, hozzájárultak a megye jó hírének öregbítéséhez. A díj birtokosai példaképként szolgálnak a jelen és a jövő generáció számára is.
Kisné Portik Irén, a nemzet iránti elkötelezettsége mellett néprajzkutatóként felbecsülhetetlen értékű munkát végzett és teszi ezt mind a mai napig. Gyűjtő-és alkotómunkája mellett különböző tisztségeket is betöltött életpályája során: szövést, varrást, hímzést oktatása mellett kulturális felügyelőként tevékenykedett a helyi polgármesteri hivatalban. Jelentős szerepe van a gyergyószentmiklósi múzeum berendezésén végzett munkálatokban, kezdeményezésére megalakult az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, melyet azóta is irányít, és amely a város kulturális tevékenységének jelentős színtere. A gyergyószárhegyi Lázár-kastély néprajzi referenseként, tanárként, könyvtárigazgatóként hittel végezte munkáját, a Gránátalma Egyesület elnökeként az úri hímzés hagyományainak újrateremtését vállalta fel. Szabadidejét is önképzéssel, a vidék néprajzi anyagának gyűjtésével tölti. Kutatja a vidék jellegzetességeit, sőt a gyűjtést más tájegységekre is kiterjeszti. Gyűjtőútjain mindent feljegyez, amit néprajzi szempontból fontosnak ítél, és igyekszik minél több gyakorlati ismeretre szert tenni, ugyanakkor ezeket továbbadni. Emellett könyveket, szakcikkeket ír és előadásokat tart.
Az eseményről készült élő bejelentkezés elérhető az alábbi linken: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/527033129488087
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, kifejtette, hogy Kisné Portik Irén néprajzkutató az az ember, akitől mindannyian sokat tanultunk és tanulhatunk az évek során. Az ő közbenjárásával felfigyelhetünk arra a csodálatos világra, mely a népi kultúránkban körül ölel minket.
A megyei tanács elnöke emlékeztetett Kisné Portik Irén intelmeire: – nagyszüleink azok, akiktől a legtöbb népi értéket és hagyományt örökölhetjük, és kötelességünk ezeket a szokásokat, rítusokat átadni gyermekeinknek.
– A Lázár-kastély Székelyföld egyik kiemelkedő történelmi helyszíne, külön öröm, hogy újra itt lehetünk, sok fontos döntés született is, szimbolikus értéke jelzi, hogy készen állunk, folytathatjuk mindazt, amit elődjeinktől örököltünk.
Danguly Ervin, Gyergyószárhegy polgármestere elmondta, hogy a község változatos és sokszínű kulturális értékkel rendelkezik, melyet mindenkihez szeretnének eljuttatni a jövőben, s külön öröm és megtiszteltetés, hogy a díjátadó helyszíneként a gyergyószárhegyi Lázár- kastélyt választották.
Kisné Portik Irén, ékkőve megyénknek, az a tudás, mellyel rendelkezik, évek hosszú kutatómunkájának és szorgalmának eredménye. Ékkőve megyénknek, Gyergyószéknek, s azt kívánom, hogy minden településnek legyen egy ilyen termékeny alkotója – fejtette ki, Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.
Kisné Portik Irén, néprajzkutató a díj átvétele után kifejtette, hatalmas megtiszteltetés számára a megye rangos alkotóinak soraiba kerülni. Beszédében néhány gondolatot osztott meg arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent néprajzosnak lenni.
Első fontos feladat a prófétálás, hiszen csodás értékeink vannak, ezért kell minél többet beszélni róla, hogy megmaradjon a jövő generációi számára is. Királynak lehet lenni, de ehhez egy életen át tanulni kell, akkor tud az ember igazán a szakma trónusán megállni, ha kellően széles alapokra helyezi a tudását.
Az ünnepség végén készült élő bejelentkezés elérhető itt: https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1104150530246487
A jó hangulatról gondoskodott a gyergyócsomafalvi Mocorgók néptáncegyüttes, Nagy Dorka és Nagy Kriszta az újfalvi Katorzsa Néptáncegyüttes tagjai, a gyergyóremetei Sirülő néptánccsoport, közreműködött: Petres Attila és zenekara.
Csíkszereda, december 8.
Borboly Csaba: hiszünk a partnerségben, de senkit nem kötelezünk erre
Sikertörténet az udvarhelyi HBC, további inkubátorházakat terveznek a megyében
Szombaton, december 10-én tartott mentortábort a vállalkozóknak a székelyudvarhelyi Harghita Business Center Zeteváralján, az esemény kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnök elmondta, számos területen szívesen várják és fogadják a ház lakóit.
A székelyudvarhelyi inkubátorház Hargita Megye Tanácsának tulajdona, amikor elkezdték építeni, Székelyudvarhely önkormányzata ellenezte, elevenítette fel Borboly Csaba.
„A városnak ezt a részét, a térséget egészen Segesvárig, megmentettük a sok vegyszertől, gyakorlatilag egy emberi katasztrófától, és egy inkubátorházat is építettünk”, mondta a megyeelnök. Mint kifejtette: a létesítményt működtető társulásba vonták be Székelyudvarhely és Oroszhegy önkormányzatát, eleget téve ezen önkormányzatok társulási szándékának, nem a megyei tanács kérte ezt.
„Nem illik arról pletykálni, aki beenged a házba!” – fogalmaz Hargita Megye Tanácsának elnöke arra reagálva, hogy Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere nem érzi jól magát ebben a társulásban. Bármikor ki szabad lépni, nyomatékosítja a megyeelnök.
A Harghita Business Center egyébként egy sikertörténet, hasonló létesítményeket terveznek a megye más részein is. További két vállalkozói inkubátorházra nyert pályázatot Hargita Megye Tanácsa, ezek építése hamarosan elkezdődik. Csíkszereda önkormányzatával és a Sapientia EMTE-vel partnerségben kutató inkubátorházat építenek, de agrár inkubátorházat is terveznek. Keresik a partnerséget Udvarhely térségében ipari parkra, mint Borboly Csaba elmondta, sajnos Székelyudvarhely nem partnerük ezen a téren. Hozzátette: fontosnak tartják a székelyudvarhelyi közlekedési káoszt megoldani, minden oldalról terelőutak építését tervezik.
A legfontosabb a partnerség, hangsúlyozza a megyeelnök, a megyei tanács egyik fő célja a digitalizálás és a bürokrácia csökkentése, ehhez várják a partnereket, az inkubátorház lakóinak javaslatait. Tovább gondolnák a Ski Harghitát, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségével való partnerség a Székely termék mozgalmat fejleszti, a gazdákat és a fiatalokat segíti.
A közel jövőben szeretnének a vállalkozóknak képzést tartani, hisz látható, hogy nagy mértékben lesznek EU-s források a jövőben a köz- és a magánszférában egyaránt, fejti ki a megyeelnök.
Továbbá azt javasolja Borboly Csaba a cégeknek, hogy hozzanak létre SEAP-fiókot, mert Romániában a közbeszerzések többsége online, és ezen az elektronikus rendszeren keresztül történik. A megyei tanács központosított közbeszerzési egységén keresztül igyekeznek mindenkinek a segítségére lenni!
A megyei tanács vezetősége minden kedden Udvarhely térségében van, és bárkinek szüksége van megbeszélésre, egyeztetésre, jelezze azt az info@hargitamegye.ro e-mail címen.
Hargita Megye Tanácsa elnökének mondanivalóját Rafai Emil osztályvezető tolmácsolta a mentortábor résztvevőinek.
Csíkszereda, 2022. december 11.
Megépül Székelyföld első egybefüggő kerékpárútja
A rendkívül fontos beruházáshoz összefog a három székelyföldi megye
Hargita, Kovászna és Maros megye partnerségével egybefüggő kerékpárút kiépítésére pályáznak az országos helyreállítási programban (PNRR), szavazta meg Hargita Megye Tanácsa december 9-i rendkívüli ülésén.
https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/6076094465756484
A projektet ma töltötték fel, a szűkös határidő indokolta az ülés rendkívüliségét, amelyet online tartottak. Több bicikliútvonal is megépül a megyében, az említett projekt mellett a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, valamint az országos vízügyi hatóság programjából az Olt mentén.
„A bicikliutak kiépítése nagyon fontos témakör, a három megye partnerségével olyan egybefüggő székelyföldi kerékpárutat építünk, amelynek kétharmada Hargita megyén halad át. Ezenkívül egy másik pályázatnak köszönhetően az Olt mentén is megépül a bicikliút” – számolt be Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
„Ma töltöttük fel a pályázatot az országos helyreállítási programba, a három székelyföldi megyét összekötő projekt leadere Maros megye. Egyeztettünk a kistérségek képviselőivel és az érintett települések polgármestereivel, mivel a helyi önkormányzatok el kell fogadják tanácshatározattal a társulást. A tervezett bicikliút több ponton érint fontos útvonalakat, mint a Via Transilvanica, a Szent László-út, a Mária-út, vagy fontos gasztronómiai pontok, ugyanis ezt is figyelembe veszik a pályázat elbírálásánál. A bicikliútvonal Hargita megyei része 385 km, amelyből főútvonal 196 km és leágazás 189 km” – ismertette a részleteket Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.
„Hargita megyéből 35 önkormányzat érintett, az útvonal Sóváradnál csatlakozik Hargita megyébe Maros megyéből, és Erdőfülénél folytatódik Kovászna megye irányába. A főbb látványosságokat érinti a megyében, összesen 48 helyszínt, figyelembe véve a turisztikai helyszíneket és az épített örökséget” – mondta Péli Levente, a műszaki vezérigazgatóság vezérigazgató-helyettese.
“Ennél hosszabb lesz a bicikliútvonal a megyében, a Székelykeresztúr és Székelyudvarhely közötti 137-es jelzésű megyei út felújítási tervében 26,2 kilométer kerékpárút szerepel, ennek kivitelezésének közbeszerzése várhatóan még ebben az évben kiírásra kerül. Közbeszereztetni szeretnénk a 125-ös megyei út felújításához szükséges műszaki terv elkészítését Csíkdánfalva és Balánbánya között, ahol szintén szeretnénk kerékpárutat is kialakítani, ahol ezt a terepviszonyok lehetővé teszik” – számolt be Borboly Csaba.
Csíkszereda, 2022. december 10.
2022 december 09-i napirendtervezet
NAPIRENDTERVEZET
a 2022 december 09-én
Hargita Megye Tanácsának rendes ülésén
megvitatandó és jóváhagyásra benyújtandó határozattervezetekről
- Határozattervezet a Maros megye által Hargita megyével partnerségben, Hargita Megye Tanácsán keresztül Hargita megyével és Kovászna megyével a „Kerékpáros turisztikai útvonalak megvalósítása Maros, Hargita és Kovászna megyében” című projekt finanszírozására és megvalósítására irányuló pályázat benyújtásának jóváhagyásáról a PNRR által finanszírozott I.4 „3.000 km kerékpáros turisztikai útvonal megvalósítása országos szinten” beruházás 11. komponense – Turizmus és kultúra.Kezdeményező : Borboly Csaba elnök
Csíkszereda, 2022 december 08
Elnök Megyei főjegyző
Borboly Csaba Balogh Krisztina
408/09.12.2022-es számú Határozat
408/09.12.2022-es számú Határozat a Maros megye által Hargita megyével partnerségben, Hargita Megye Tanácsán keresztül Hargita megyével és Kovászna megyével a “Kerékpáros turisztikai útvonalak megvalósítása Maros, Hargita és Kovászna megyében” című projekt finanszírozására és megvalósítására irányuló pályázat benyújtásának jóváhagyásáról a PNRR által finanszírozott I.4 “3.000 km kerékpáros turisztikai útvonal megvalósítása országos szinten” beruházás 11. komponense – Turizmus és kultúra; Hot 408-2022
A hiedelmeken túl: mérésekkel vizsgálták a földcsúszás okait a Küsmöd – Siklód útszakaszon
Borboly Csaba: komplex geotechnikai tanulmány készült a 135-ös megyei útszakaszon
December 7-én összetett méréseket végeztek a 135-ös jelzésű megyei útszakaszon, ugyanakkor elkészült egy komplex geotechnikai tanulmány is, amelyet továbbítottak az útszakasz tervezője felé, erre várja Hargita Megye Tanácsa a megoldási javaslatot részükről.
Az elmúlt évtizedekben különféle módszerekkel mérték az útburkolatok alakváltozását, rugalmasságát. Mindegyik különféleképpen szimulálja az úttest viselkedését, az adott forgalom terhelése alatt. Az egyik legnépszerűbb mostanra a Benkelman-gerenda használata, emellett a Zorn ejtősúlyos teherbírásmérő berendezés, a tegnapi mérések során mindkét módszert használták a szakemberek.
A Benkelman esetében a mérés alatt a terhelt tehergépkocsi ikerabroncsai közé a maximális behajlás helyén egy, a burkolatra támaszkodó vízszintes tengely körül forgó kart helyeznek be. Az útburkolat függőleges elmozdulását pedig a kar végén tudják lemérni. A jármű ez alatt álló helyzetben van, így a terhelés mérése statikus.
Kétsávos utaknál mindkét sávon elvégzik a méréseket, egy méterre az út szélétől. Ahhoz, hogy a szakaszról teljes képet kapjunk a mérési pontok közötti távolság nem haladhatja meg a 20 métert. Az út terhelhetőségét egészen a törtkő rétegig tudják mérni.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, hogy a földcsúszás okai az érintett útszakaszon összetettek, ezért azt szeretnék, hogy a természeti adottságokat, az időjárási viszontagságokat és a talaj sajátosságait és összetételét figyelembe véve haladjanak a munkálatok, ezért végezték el a szakértői méréseket.
Csíkszereda, december 8.
Balánbánya lehet a multikulturális és interetnikus közösség jó mintája
Folytatják a román-magyar együttélési program kidolgozását
Balánbányán folytatták a román-magyar együttélési kerekasztal-beszélgetések sorozatát.
https://www.facebook.com/borbolycsaba/posts/694322932055586
A Székelyföldi Akadémia keretében Hargita Megye Tanácsa elemző irodájának munkatársai és a helyi önkormányzat képviselői mellett részt vettek a civil szféra, az egyház képviselői, pedagógusok és helyi véleményformálók.
Hargita Megye Tanácsa a romániai, de főként a Hargita megyei interetnikus kapcsolatok mindennapos tapasztalataiból kiindulva kezdeményezte az interetnikus együttélési program elindítását. A program célja az etnikai feszültségek csökkentése olyan rendezvények szervezésével, amelyek nyitottságot biztosítanak erre (például a gazdasági, társadalmi, kulturális, civil és intézményi szférában), arra ösztönözve Hargita Megye Tanácsát és a helyi tanácsokat, hogy olyan programokat szervezzenek, amelyek a különböző problémák megvitatásával, valamint megoldási javaslatok megfogalmazásával hozzájárulhatnak az etnikumok közötti együttműködés javításához. A program lehetőséget kínál továbbá arra is, hogy bemutassa a többnemzetiségű közösségek pozitív modelljeit.
“Balánbánya azért is egy fontos állomása volt a kerekasztal-beszélgetések sorozatának, mivel mintája lehet a multikulturális és interetnikus közösségnek, településnek. A városban minden kétnyelvű, a gyerekek egy közösségben nőnek fel, a magyar anyanyelvűek is ismerik a román nyelvet” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésének támogatásáért, kérjük, töltsék ki a kérdőívet, legkésőbb december 30-ig:
https://www.survio.com/survey/d/D9M3G1I5E9K6F6X0A
Csíkszereda, december 8.
Lépjünk fel a hegyvidéki gazdákért és Hargita megye természeti sokszínűségéért
Nyílt levél a romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium felé
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és László Csongor, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület vezetője december 7-én reggel, sajtótájékoztatón elemezték a Hegyvidéki Országos Ügynökség által meghirdetett hegyvidéki pályázati kiírást, ennek nehézségeit, ugyanakkor a pályázat ismételt kiírását is kérték nyílt levél formájában, melyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium felé továbbítanak.
A kormány 2022. október 12-én három határozatot fogadott el a hegyvidéki térséget célzó beruházások támogatásáról: esztenák, tejbegyűjtő és/vagy feldolgozó központok, erdei gyümölcs-, gomba begyűjtő és feldolgozó központok létesítésére. A program költségvetése csaknem 220 millió lej volt, a beruházási projekt benyújtására október 25. és november 29. között volt lehetőség.
A közlemény megjelenése után Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesületével, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségével, valamint a Hargita Megyei Gazdaszövetkezetek Egyesületével közösen, az illetékes hatóságok támogatásával tájékoztatókat és akciókat szervezett a pályázat népszerűsítése érdekében, támogatva a kisgazdálkodókat a dokumentáció összeállításának és benyújtásának folyamatában.
Korábbi élő bejelentkezés a webináriumról elérhető itt: https://www.facebook.com/groups/641571599341625/posts/2342112992620802
Az intézmény ugyanakkor november elején pontosításokat kért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a pályázat útmutatójával és a CAEN kódokkal kapcsolatosan.
A projekt leadási időszak végére megközelítőleg csupán tíz támogatási kérelem került benyújtásra Hargita Megye részéről. A kérelmek benyújtása után országos szinten fennmaradó összeg hozzávetőlegesen: 163 513 790 lej (74,45%). (A mellékelt adat a www. azm.gov.ro weboldalról származik, mely november 30-án volt elérhető.)
László Csongor, Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója röviden bemutatta a pályázati kiírás, valamint a feltételek adta nehézségeket, melyek több pályázót is eltántorított a lehetőségtől: projektek benyújtásának rövid határideje, az 50%-os önrész biztosítása, a túlzott bürokrácia, hatósági engedélyek kiváltásának rövid határideje.
Borboly Csaba megyeelnök hangsúlyozta, hogy értékeli a minisztérium erőfeszítéseit, amelyek a hegyvidéki térségek fejlesztését támogatják, de azt is kiemelte, hogy helyre kell tenni a kiírást, egyszerűsített eljárási folyamatokkal kell kiegészíteni, amelyek megkönnyítik a pályázók dolgát is.
Ennek értelmében nyílt levelet fogalmaztak meg Petre Daea vidékfejlesztési és mezőgazdasági miniszterhez, amelyben kérték a pályázat feltételeinek újraértékelését, a vállalkozások projektbenyújtási lehetőségének biztosítását, és mindenekelőtt azt, hogy vegyék figyelembe a mezőgazdasági kistermelők érdekeit, amelyek kiaknázása nélkül a hagyományos földhasználat és a biológiai sokféleség sérül.
Csíkszereda, december 7.
Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti megyei útszakasz felújítási terveihez lehet még ezen a héten hozzászólni
Borboly Csaba: Hargita megye egyik legszebb útja lesz a jelenlegi tervek alapján
Kerékpáros lakosság fórummal igyekeztek felhívni a figyelmet Hargita megye legforgalmasabb megyei útszakaszának felújítási terveire december 6-án, kedden.
– A lakossági vélemény, a lakossági elvárások még a munkálatok közbeszerzése előtt megfogalmazásra kell kerüljenek. Igaz, hogy már háromszor tartottunk konzultációt, de láthattuk ma is, hogy még vannak kérdések, javaslatok, észrevételek. Az a tapasztalatom, hogy minden nagyobb léptékű munkálat miután elkezdődik szinte lehetetlen utólag módosítani. Lehet módosítani de akkor az odavezethet, hogy a beruházás leáll, viták és perek sorozatát vetítheti elő, aminek aztán szerződésbontás is lehet a vége. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezekben a napokban is az útszakasz ügyében mindenki fogalmazza meg a javaslatait. Szimbolikusan felhívjuk a figyelmet a kerékpározásra is, talán ez lesz a megyei tanács egyik legszebb utas beruházása – részletezte Borboly Csaba, Hargita Megy Tanácsának elnöke.
A tervek szerint az út teljes szakaszán zöld övezettel elkülönített kerékpárút lesz kialakítva. Ez mellett kilenc hidat építenek újjá, a tizedik a Décsfalva és Nagygalambfalva közötti híd, mint ismert külön beruházásként épült újjá. Mindezek mellett a településeken födött sáncokat alakítanak ki. Hargita megye legforgalmasabb megyei besorolású útja, tekintve, hogy két székelyföldi várost köt össze, valamint a Hargita és Maros megye között utazók számára egyik fő útvonal.
– A mai kerékpározásból is kitűnt, hogy mennyire kényelmetlen a jelenlegi szakasz, az autós forgalmat is mennyire lassítja, itt, ahol évről évre egyre nagyobb a forgalom. Ezért is lesz nagy szerepe a kerékpárútnak, amit a földrajzi adottságok itt lehetővé tesznek, hogy megépüljön.
Bízunk benne, hogy az RMDSZ által kezdeményezett Anghel Saligny-programból biztosítva lesz a kivitelezés – tette hozzá Borboly Csaba.
Az út felújításával kapcsolatos javaslatokat és észrevételeket az info@hargitamegye.ro címre küldhetik el.
A várakozások szerint még ebben a hónapban felkerülhet közbeszerzésre a 21,4 kilométeres útszakasz kivitelezése.
Csíkszereda, 2022. december 6.
Mindenáron folytatják a Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket érintő megyei út teljeskörű felújítását
Fenntartható turisztikai fejlesztéseket terveznek Felcsíkon
A csíkjenőfalvi Tercsi közösségi vágóhíd meghívására munkareggelit tartott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond elnökhelyettes, a megyei tanács Csík-térségi tanácsosai valamint a felcsíki polgármesterek június 6-án.
https://www.facebook.com/borbolycsaba/
Mint elhangzott, a 125-ös megyei utat, amely érinti Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket mindenáron szeretnék megépíteni. Borboly Csaba hozzátett, az építést mindenképp elkezdik, abban az esetben is, ha még nem áll rendelkezésre külső forrás. Csaknem 19 kilométer a teljes szakasz, amelyen 8 hidat kell rendbetenni.
A Hargita-hegység projekt részeként utvonalakat építenének ki a hegyre Csíkdánfalváról, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Madéfalváról és Csíkcsicsóról.
A Nagy-Hagymás projekt keretében az Egyes-kő felé vezető felvonó és más fenntartható turisztikai beruházások mevalósítása a célkitűzés.
Csíkdánfalván a Dugás-fürdő környékét szeretnék kiépíteni. Egy megyei szintű rehabilitációs központtá átépíteni.
Csíkszereda, 2024. június 6.
Folytatták a sebespisztráng-telepítést a Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál
Négyezer-ötszáz sebes pisztrángot telepítettek a Csíkrákos közelében található Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál a napokban. Az állománygyarapítást célzó akció a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás révén valósult meg. A pisztrángokat a szomszédos Kovászna megyéből – Erdőfüléből – hozták. Madár Zsolt, a fejlesztési társulás ügyvezető igazgatója szerint a Kishorgász program célja, hogy a horgászatot megismertesse és népszerűsítse a fiatalok körében. Éppen ezért a csíkrákosi általános iskola tanulói megfigyelték a halak szabadon engedését, majd a Csíkszeredai Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjaival közösen a gyerekek is kivették részüket a munkából.
– A magyar állam támogatásának köszönhetően száz Hargita megyei kis horgász vehet részt a nyáron egy magyarországi kishorgász-táborban. Fontos, hogy környezettudatosságra és a biodiverzitás megőrzésére neveljük a gyermekeket – hívta fel a figyelmet Madár Zsolt. Hozzátette: azokban a patakokban, ahol frissen telepítettek halat, egy-két évig tilos a horgászat.
Bencze István, a Csíkszeredai Vadászegyesület elnöke kifejtette: szervezetük Hargita megye legnagyobb vadászegyesülete, ugyanis több mint 97 ezer hektáron dolgoznak. Emlékeztetett, hogy tavaly a Hargita-hegységben található Vár-patakba telepítettek ötezer pisztrángot. Hozzátette, hogy a szabadon engedett sebes pisztrángok 90 százaléka életben marad a patakokban.
A társulás készíti a Hargita-hegység mestertervét, a Madarasi-Hargita fejlesztési stratégiáját. De ezenkívül az ellenőrzésük alatt készül az országban ritkaságszámba menő Hargita-hegység digitális információs rendszere. Ők foglalkoznak továbbá a Hargita-hegység és zónáját érintő övezeti rendezési tervek kivitelezésével, sőt vállalták, hogy a Vargyas völgyében kiépítik az elektromos hálózatot, így megnyílhat az út a Vargyas-völgy fejlődése előtt. Nagyon fontos események szervezői, mint például a Pásztornap a Hargitán vagy társszervezői a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciájának. Tevékenységeik megvalósításához számos pályázatot hívtak és hívnak le. A társulás most a Görgényi-havasokkal fog bővülni.
Forrás: Hargita Népe
- június 5.
32-2024 Határozattervezet
Határozattervezet az Európai Bizottság egységes piaci programja keretében, az „Élelmiszertakarékoskodók – Élelmiszerhulladék-megelőzés Hargita megyében” elnevezésű nemzetközi projekt megvalósításának jóváhagyásáról, az „Élelmiszerhulladék-megelőzési támogatás az érdekeltek számára” című felhívás keretében;
Mi lesz a Szent Anna-tó sorsa?
Borboly Csaba: nem felelősöket, hanem megoldásokat keresünk!
Újra terítékre került a Szent Anna-tó ügye, pontosabban az a folyamat, amely miatt a víz minősége rohamosan romlik. Hargita Megye Tanácsának és a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulásnak számos kezdeményezése volt ez ügyben. Június 5-én, a csíkszeredai megyeházán sajtótájékoztatón ismertették az aktuális helyzetet az érintettekkel.
Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója, Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület elnöke, Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője és Mihály István a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség részéről.
Borboly Csaba kiemelte, a Szent Anna–tó ügyében előre mozdították az ügyet, de nem sikerült befejezni. Most, a választások előtt jó ha terítékre kerülnek ezek az ügyek is.
– Nem cél, hogy felelősöket nevesítsünk vagy keressünk, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a Szent Anna–tó állapota folyamatosan romlik. A Közösségi Fejlesztési Társulás azért jött létre, hogy a térségben a fenntartható fejlesztéseket ösztönözni tudjuk, azonban itt akadályba ütköztünk és meghaladja a hatáskörünket az ügy. További lépések megtétele már nem rajtuk áll – mondta a megyei tanács elnöke.
Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója hangsúlyozta, a probléma rendkívül komoly, hiszen Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkanikus tavát érinti. Turisztikai szempontból kiemelkedően fontos, nemcsak a megyének, hanem az egész országnak. S bár több lépést kezdeményeztek, nem volt elégséges ahhoz, hogy további intézkedések szülessenek az illetékes szervek részéről.
A Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás egy szakjelentésben foglalta össze a Szent Anna tó kapcsán felmerülő problémákat, valamint Hargita Megye Tanácsának erre vonatkozó törekvéseit. A dokumentum röviden vázolja a jelenlegi helyzetet, az ezüstkárász és a tó viszonyát, a megyei tanács kezdeményezéseinek és törekvéseinek kronológiáját, valamint összegzésként javaslatot vázol fel arra, hogy milyen lehetőségek és megoldások lennének az ügy kimozdítása érdekében.
A jelentés teljes dokumentuma alább olvasható:
https://elemzo.hargitamegye.ro/a-halak-elszaporodasa
Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület vezetője röviden ismertette a tó aktuális helyzetét és a fennálló probléma okát. A környezeti probléma kiváltó egyik bizonyított oka, az invazív halfajta, az ezüstkárász megtelepedése a tóban. A halak táplálkozásuk során felborítják a tó természetes egyensúlyát, amely algásodáshoz és ennek hatására a tó korai elmocsarasodásához vezet. Mint mondta, az elmúlt 10 évben szemmel látható a tó állapotromlása, ezért is igyekeznek folyamatos vizsgálatokat és megfigyeléseket végezni, ami a tó vizének minőségét és változásait illeti. Volt már próbálkozás, ami az ezüstkárász eltávolítását illeti, de nem jártak sikerrel. Jelenleg vannak módszerek, amelyek működhetnek, de az ő hatáskörük is korlátolt.
Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője értékelte, hogy a helyi hatáskörökön belül jó együttműködés volt, az intézmény biztosította az adatbázist a kutatások elvégzéséhez. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség képviseletében kifejtette, hogy a felelősség a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét terheli, amely a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik.
Ha nem történik közbeavatkozás, nagy az esély rá, hogy a Szent Anna-tó jelenlegi formája nem marad meg, ezért Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a megoldás a szakminisztériumok és a helyi intézmények közötti valós partnerség és közös megoldáskeresés lehetne, amely világosan meghatározza az egyes szereplők jogait és kötelezettségeit.
Hargita Megye Tanácsa és a Csomád-Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás célja a Szent Anna-tó megmentése, annak ellenére, hogy se konkrét hatásköre se anyagi forrásai nincsenek ez ügyben.
Csíkszereda, 2024. június 5.
Nincs előrelépés a vaslábi vasúti átjáró ügyében
Több éve tisztázatlanok a tulajdonjogi viszonyok a 126-os megyei út Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő egyik szakszán, emiatt nem épült meg a vasúti átjárónál lévő rész. A megyei önkormányzat képviselői helyszíni sajtótájékoztatón ismertették az elmúlt évek próbálkozásait, illetve a jelenlegi helyzetet.
A 2015-ben elkezdődött európai uniós beruházás révén a Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő szakasz készült el: a munkálatok 2018-ig zajlottak, s bár az út többi szakasza megépült, a vasúti átjárónál lévő, közel 800 méteres szakasznál nehézségekbe ütközött a megyei önkormányzat.
Az említett útszakasz az állami vasúttársaság tulajdonában van, a megyei tanács pedig többszöri kérésre sem kapott adminisztrációs jogot, hogy azon a szakaszon is tudjanak haladni a munkálatokkal.
– Most tartunk az ötödik megoldási kísérletnél, az évek során több javaslatunk volt a közlekedési minisztériumnak, de egyikre sem kaptunk engedélyt. A legutóbbi elképzelésünk az, hogy a használhatósági papírra való hivatkozással újrakezdjük a munkálat közbeszerzését, és újra kérjük a minisztériumtól az engedélyt, hogy végrehajthassuk a munkálatot – mondta el helyszíni sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: új urbanisztikai bizonylatot kapnak a vaslábi önkormányzattól, és a vasúttársasággal közösen kérik az engedélyt a közlekedési minisztériumtól.
– Az itt lakók folyamatosan panaszkodnak a por miatt, sajnos nem tudunk megoldást nyújtani számukra. Az útszakaszon nagy a forgalom, sok a teherautó, és néhány esetben a GPS-rendszer ide irányítja a személyautókat is, amelyek aztán alig tudnak itt áthaladni, és biztos, hogy következőleg messze elkerülik – fogalmazott Fórika István, Vasláb alpolgármestere.
Az említett 800 méteres útszakasz karbantartási munkálatait a megyei önkormányzat végzi, de még így is nehézkesen lehet itt haladni, a befejezés pedig még várat magára. Az európai uniós beruházásnak 2026-ig el kell készülnie.
Forrás: Hargita Népe
Forgalomkorlátozás a DJ137-es megyei úton
Holnap, június 5-én reggel 9 és 19 óra között lezárják a DJ137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszt.
Felhívjuk az autóvezetők figyelmét, hogy szerdán, június 5-én forgalomkorlátozásra kell számítani a DJ 137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszát 9 és 19 óra között.
A kivitelező cég híd elemeket szállít az említett időszakban, így a gépkocsivezetők biztonsága érdekében lezárják az adott szakaszt.
A helyi lakosok számára meg lesz engedve a közlekedés, viszont az áthaladó forgalmat elterelik a 13C és 13A jelzésű nemzeti útra.
A gépkocsivezetők megértését köszönjük!
Csíkszereda, 2024. június 04.
Gátat szabtak a víznek
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/csikszek/gatat-szabtak-a-viznek
Elkészült a 3800 méter hosszúságú vasbeton támfal Gyimesközéplokon, Bükkhavas és Hidegség között. A beruházás értéke meghaladta a 18 millió lejt. A péntek délelőtt tartott helyszíni átadón elhangzott, hogy a lakosság javai, az utak és hidak biztonsága mostantól garantált.
A gyimesközéploki lakosság ingatlanjai és az út infrastruktúrájának védelmét hivatott biztosítani a 3840 méteren elkészült és pénteken átadott vasbeton támfal, amely a patakpart mentén, változó magasággal – kettőtől öt méterig – Bükkhavas és Hidegség között épült. A beruházás összköltsége meghaladja a 18 millió lejt.
A partvédelem mellett, az elmúlt négy évben öt hidat is építettek, ezzel a Gyimesközéplokon elvégzett munkálatok teljes értéke több mint 26 millió lej.
Moldován József kivitelező szerint igaz ugyan, hogy a beruházás ideje alatt nehezen tudtak közlekedni a helyiek, de a támfal elkészültével olyan beruházást adnak át a közösségnek, amely a helyiek biztonságát és javaik védelmét szolgálja.
– A munka egy szakasza lezárult, de bízunk benne, hogy Hargita Megye Tanácsának a folytatáshoz is lesz anyagi forrása
– jegyezte meg a kivitelező.
Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere felidézte a 2018-as időszakot, amikor Hidegség pataka kiöntött elárasztva a helyiek udvarait és ingatlanjait, az utak és a hidak pedig járhatatlanná váltak.
– Beszakadt utak, odaveszett javak mutatták az áradás pusztítását, ráadásul ez többször megismétlődött abban az időszakban. Hidegség számára a beruházás kilencvenszázalékos biztonságot garantál
– mondta a polgármester, aki a végén köszönetet mondott a megyei tanács munkatársainak. Hozzátette:a támfal és hidak elkészülte után következhet az aszfaltozás, ugyanis eddig az elsődleges feladatuknak azt tekintették, hogy biztosítsák a lakosság védelmét az árvízzel szemben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: kellett egy átfogó és mindenre kiterjedő árvízvédelmi beruházás a Gyimesekben. Amíg a nagyobb és átfogóbb beruházásnak nem fogtak neki, addig esőzések idején a víz maradt az úr a térségben, ennek vették elejét a beruházás kivitelezésével.
Jelentős segítség a balánbányai inkubátorház átadásához
Rendkívüli tanácsülést tartott Hargita Megye Tanácsának testülete
Hargita Megye Tanácsának testülete június 3-án, hétfőn online tanácsülés keretében hozott meg döntéseket, amely által elősegítik a balánbányai inkubátorház mielőbbi átadását. A munkálatokat befejezte a kivitelező cég, a kifizetések után sor kerülhet az átadásra.
Ennek érdekében költségvetés módosításra került sor.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, Balánbányának közel 1, 6 millió lejes önrésszel kell hozzájárulnia a projekthez, amelynek egy részét most befizette a megyei tanács fele, így elkezdődhetnek a kifizetések.
Továbbá megszavazták, hogy a jövedelemadó 6 százalékos visszaosztásából 500 ezer lejjel támogatják a várost, hogy további kifizetéseket is tudjon elvégezni.
A tanácsülés visszanézhető a következő linken: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1020948879451350
Az inkubátorház célja, hogy az egész térség számára gazdasági fellendülést hozzon, valamint hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez, hiszen az épületében 36 vállalkozás kezdheti meg működését.
Csíkszereda, 2024. június 3.
Borboly Csaba: Szelektív hulladékgyűjtéssel és csomagolásmentes vásárlással nagyban hozzájárulhatunk a fenntartható jövőhöz
Elkezdte működését a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ
Hivatalosan 2024 június elsejétől kezdte meg a hármas konzorcium a munkáját a gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központnál. Az elkövetkező nyolc évben ők fogják működtetni az egész Hargita megye hulladékának feldolgozására készült központot.
Hulladékgazdálkodási Központ üzemeltetésére vonatkozó szerződést az Eco Bihor, Eco-Csik, RDE Hargita hármas konzorciumával.
„A bürökrácia számos útvesztőjén kellett átmenjünk azért, hogy ez a nap eljöhessen. Egész Hargita megyét szolgálni fogja az Integrált Hulladékgazdálkodási Központ. A lerakó körülbelül 6 -7 év alatt telik meg, viszont ha a megye teljes lakossága elkezdi szelektíven gyűjteni a szemetet ez húsz évre is tolódhat.
Köszönet illeti Incze Csongort és csapatát, hiszen nekik köszönhető, hogy ma itt tartunk.
Köszönjük Korodi Attilának, hiszen a folyamat során nagy szükség volt az ő odaállására, valamint az Eco Csíknak is, hiszen a konzorcium velük teljes”
– nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyszínre tett látogatása során a közösségi médiában élőben mutatta be a központ működését: https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/785031626721922
„Mindenkinek kivette a részét a munkából. Négy törvénymódosításhoz kellett alkalmazkodni, de sikerült legyőzni az akadályokat. Gratulálok a konzurciumnak, hiszen feszített tempóban sikerült nekik felkészülni. Örülök, hogy elértünk idáig, megvoltak a buktatók bőven, de átvészeltük ezeket és megtettünk mindent azért, hogy a központ működése elinduljon “
– nyilatkozta Incze Csongor megyemenedzser.
A nyertes szolgáltatónak négy hónapos felkészülési időszak állt rendelkezésére, megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy akadály nélkül tudjon működni a központ. Ezalatt építették meg a mechanikai-biológiai kezelő rész mechanikai részét.
A központ egyik üzemeltetője hangsúlyosan kérte, hogy az itt dolgozó személyzet védelmének érdekében a veszélyes, mérgező anyagokat ne dobja senki a szemetesbe.
A remetei kezelőközpont nemcsak a lerakóból, a gödörből és depóból áll, hanem van két válogató sor is. Az egyiken a szelektíven gyűjtött hulladékot lehet szétválogatni, ez manuális válogatási rendszer, ahol a hulladékot szelektíven válogatják szét a különböző kategóriák szerint.
A biológiailag lebomló hulladék, vagyis a zöld hulladék számára egy külön sor van fenntartva. Ott a lebomló, komposztnak való hulladékot válogatják ki, hogy csak olyan növényi maradvány legyen benne, amiből a későbbiekben komposztot lehet készíteni, ami jó tápanyagként szolgálhat a növényeknek. Ezt pedig a komposztáló rendszerben dolgozzák fel.
A lerakónál megépült két medence is, amelyek a hulladékvizet (csurgalékvíz) fogják fel. Ezek egy olyan tisztítóállomás első modulját képezik, amely a tisztítás után, a tervezők és a szakemberek szerint olyan vizet fog eredményezni, hogy az akár fogyasztható is lehet.
Minden egyes hulladék mielőtt a lerakóba kerül egy előkezelésen kell átmenjen.A vegyes hulladékot összeaprítják,rostálják, levegőztetik, aszalják, mágnesesen kiválogatják azt, ami válogatható belőle, ezután pedig egy része elmegy égésre , ami biológiai azt stabilizálják majd visszakerül a lerakóba.
Csíkszereda, 2024. június 3.
Mindenáron folytatják a Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket érintő megyei út teljeskörű felújítását
Fenntartható turisztikai fejlesztéseket terveznek Felcsíkon
A csíkjenőfalvi Tercsi közösségi vágóhíd meghívására munkareggelit tartott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond elnökhelyettes, a megyei tanács Csík-térségi tanácsosai valamint a felcsíki polgármesterek június 6-án.
https://www.facebook.com/borbolycsaba/
Mint elhangzott, a 125-ös megyei utat, amely érinti Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket mindenáron szeretnék megépíteni. Borboly Csaba hozzátett, az építést mindenképp elkezdik, abban az esetben is, ha még nem áll rendelkezésre külső forrás. Csaknem 19 kilométer a teljes szakasz, amelyen 8 hidat kell rendbetenni.
A Hargita-hegység projekt részeként utvonalakat építenének ki a hegyre Csíkdánfalváról, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Madéfalváról és Csíkcsicsóról.
A Nagy-Hagymás projekt keretében az Egyes-kő felé vezető felvonó és más fenntartható turisztikai beruházások mevalósítása a célkitűzés.
Csíkdánfalván a Dugás-fürdő környékét szeretnék kiépíteni. Egy megyei szintű rehabilitációs központtá átépíteni.
Csíkszereda, 2024. június 6.
Folytatták a sebespisztráng-telepítést a Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál
Négyezer-ötszáz sebes pisztrángot telepítettek a Csíkrákos közelében található Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál a napokban. Az állománygyarapítást célzó akció a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás révén valósult meg. A pisztrángokat a szomszédos Kovászna megyéből – Erdőfüléből – hozták. Madár Zsolt, a fejlesztési társulás ügyvezető igazgatója szerint a Kishorgász program célja, hogy a horgászatot megismertesse és népszerűsítse a fiatalok körében. Éppen ezért a csíkrákosi általános iskola tanulói megfigyelték a halak szabadon engedését, majd a Csíkszeredai Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjaival közösen a gyerekek is kivették részüket a munkából.
– A magyar állam támogatásának köszönhetően száz Hargita megyei kis horgász vehet részt a nyáron egy magyarországi kishorgász-táborban. Fontos, hogy környezettudatosságra és a biodiverzitás megőrzésére neveljük a gyermekeket – hívta fel a figyelmet Madár Zsolt. Hozzátette: azokban a patakokban, ahol frissen telepítettek halat, egy-két évig tilos a horgászat.
Bencze István, a Csíkszeredai Vadászegyesület elnöke kifejtette: szervezetük Hargita megye legnagyobb vadászegyesülete, ugyanis több mint 97 ezer hektáron dolgoznak. Emlékeztetett, hogy tavaly a Hargita-hegységben található Vár-patakba telepítettek ötezer pisztrángot. Hozzátette, hogy a szabadon engedett sebes pisztrángok 90 százaléka életben marad a patakokban.
A társulás készíti a Hargita-hegység mestertervét, a Madarasi-Hargita fejlesztési stratégiáját. De ezenkívül az ellenőrzésük alatt készül az országban ritkaságszámba menő Hargita-hegység digitális információs rendszere. Ők foglalkoznak továbbá a Hargita-hegység és zónáját érintő övezeti rendezési tervek kivitelezésével, sőt vállalták, hogy a Vargyas völgyében kiépítik az elektromos hálózatot, így megnyílhat az út a Vargyas-völgy fejlődése előtt. Nagyon fontos események szervezői, mint például a Pásztornap a Hargitán vagy társszervezői a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciájának. Tevékenységeik megvalósításához számos pályázatot hívtak és hívnak le. A társulás most a Görgényi-havasokkal fog bővülni.
Forrás: Hargita Népe
- június 5.
32-2024 Határozattervezet
Határozattervezet az Európai Bizottság egységes piaci programja keretében, az „Élelmiszertakarékoskodók – Élelmiszerhulladék-megelőzés Hargita megyében” elnevezésű nemzetközi projekt megvalósításának jóváhagyásáról, az „Élelmiszerhulladék-megelőzési támogatás az érdekeltek számára” című felhívás keretében;
Mi lesz a Szent Anna-tó sorsa?
Borboly Csaba: nem felelősöket, hanem megoldásokat keresünk!
Újra terítékre került a Szent Anna-tó ügye, pontosabban az a folyamat, amely miatt a víz minősége rohamosan romlik. Hargita Megye Tanácsának és a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulásnak számos kezdeményezése volt ez ügyben. Június 5-én, a csíkszeredai megyeházán sajtótájékoztatón ismertették az aktuális helyzetet az érintettekkel.
Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója, Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület elnöke, Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője és Mihály István a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség részéről.
Borboly Csaba kiemelte, a Szent Anna–tó ügyében előre mozdították az ügyet, de nem sikerült befejezni. Most, a választások előtt jó ha terítékre kerülnek ezek az ügyek is.
– Nem cél, hogy felelősöket nevesítsünk vagy keressünk, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a Szent Anna–tó állapota folyamatosan romlik. A Közösségi Fejlesztési Társulás azért jött létre, hogy a térségben a fenntartható fejlesztéseket ösztönözni tudjuk, azonban itt akadályba ütköztünk és meghaladja a hatáskörünket az ügy. További lépések megtétele már nem rajtuk áll – mondta a megyei tanács elnöke.
Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója hangsúlyozta, a probléma rendkívül komoly, hiszen Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkanikus tavát érinti. Turisztikai szempontból kiemelkedően fontos, nemcsak a megyének, hanem az egész országnak. S bár több lépést kezdeményeztek, nem volt elégséges ahhoz, hogy további intézkedések szülessenek az illetékes szervek részéről.
A Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás egy szakjelentésben foglalta össze a Szent Anna tó kapcsán felmerülő problémákat, valamint Hargita Megye Tanácsának erre vonatkozó törekvéseit. A dokumentum röviden vázolja a jelenlegi helyzetet, az ezüstkárász és a tó viszonyát, a megyei tanács kezdeményezéseinek és törekvéseinek kronológiáját, valamint összegzésként javaslatot vázol fel arra, hogy milyen lehetőségek és megoldások lennének az ügy kimozdítása érdekében.
A jelentés teljes dokumentuma alább olvasható:
https://elemzo.hargitamegye.ro/a-halak-elszaporodasa
Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület vezetője röviden ismertette a tó aktuális helyzetét és a fennálló probléma okát. A környezeti probléma kiváltó egyik bizonyított oka, az invazív halfajta, az ezüstkárász megtelepedése a tóban. A halak táplálkozásuk során felborítják a tó természetes egyensúlyát, amely algásodáshoz és ennek hatására a tó korai elmocsarasodásához vezet. Mint mondta, az elmúlt 10 évben szemmel látható a tó állapotromlása, ezért is igyekeznek folyamatos vizsgálatokat és megfigyeléseket végezni, ami a tó vizének minőségét és változásait illeti. Volt már próbálkozás, ami az ezüstkárász eltávolítását illeti, de nem jártak sikerrel. Jelenleg vannak módszerek, amelyek működhetnek, de az ő hatáskörük is korlátolt.
Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője értékelte, hogy a helyi hatáskörökön belül jó együttműködés volt, az intézmény biztosította az adatbázist a kutatások elvégzéséhez. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség képviseletében kifejtette, hogy a felelősség a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét terheli, amely a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik.
Ha nem történik közbeavatkozás, nagy az esély rá, hogy a Szent Anna-tó jelenlegi formája nem marad meg, ezért Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a megoldás a szakminisztériumok és a helyi intézmények közötti valós partnerség és közös megoldáskeresés lehetne, amely világosan meghatározza az egyes szereplők jogait és kötelezettségeit.
Hargita Megye Tanácsa és a Csomád-Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás célja a Szent Anna-tó megmentése, annak ellenére, hogy se konkrét hatásköre se anyagi forrásai nincsenek ez ügyben.
Csíkszereda, 2024. június 5.
Nincs előrelépés a vaslábi vasúti átjáró ügyében
Több éve tisztázatlanok a tulajdonjogi viszonyok a 126-os megyei út Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő egyik szakszán, emiatt nem épült meg a vasúti átjárónál lévő rész. A megyei önkormányzat képviselői helyszíni sajtótájékoztatón ismertették az elmúlt évek próbálkozásait, illetve a jelenlegi helyzetet.
A 2015-ben elkezdődött európai uniós beruházás révén a Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő szakasz készült el: a munkálatok 2018-ig zajlottak, s bár az út többi szakasza megépült, a vasúti átjárónál lévő, közel 800 méteres szakasznál nehézségekbe ütközött a megyei önkormányzat.
Az említett útszakasz az állami vasúttársaság tulajdonában van, a megyei tanács pedig többszöri kérésre sem kapott adminisztrációs jogot, hogy azon a szakaszon is tudjanak haladni a munkálatokkal.
– Most tartunk az ötödik megoldási kísérletnél, az évek során több javaslatunk volt a közlekedési minisztériumnak, de egyikre sem kaptunk engedélyt. A legutóbbi elképzelésünk az, hogy a használhatósági papírra való hivatkozással újrakezdjük a munkálat közbeszerzését, és újra kérjük a minisztériumtól az engedélyt, hogy végrehajthassuk a munkálatot – mondta el helyszíni sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: új urbanisztikai bizonylatot kapnak a vaslábi önkormányzattól, és a vasúttársasággal közösen kérik az engedélyt a közlekedési minisztériumtól.
– Az itt lakók folyamatosan panaszkodnak a por miatt, sajnos nem tudunk megoldást nyújtani számukra. Az útszakaszon nagy a forgalom, sok a teherautó, és néhány esetben a GPS-rendszer ide irányítja a személyautókat is, amelyek aztán alig tudnak itt áthaladni, és biztos, hogy következőleg messze elkerülik – fogalmazott Fórika István, Vasláb alpolgármestere.
Az említett 800 méteres útszakasz karbantartási munkálatait a megyei önkormányzat végzi, de még így is nehézkesen lehet itt haladni, a befejezés pedig még várat magára. Az európai uniós beruházásnak 2026-ig el kell készülnie.
Forrás: Hargita Népe
Forgalomkorlátozás a DJ137-es megyei úton
Holnap, június 5-én reggel 9 és 19 óra között lezárják a DJ137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszt.
Felhívjuk az autóvezetők figyelmét, hogy szerdán, június 5-én forgalomkorlátozásra kell számítani a DJ 137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszát 9 és 19 óra között.
A kivitelező cég híd elemeket szállít az említett időszakban, így a gépkocsivezetők biztonsága érdekében lezárják az adott szakaszt.
A helyi lakosok számára meg lesz engedve a közlekedés, viszont az áthaladó forgalmat elterelik a 13C és 13A jelzésű nemzeti útra.
A gépkocsivezetők megértését köszönjük!
Csíkszereda, 2024. június 04.
Gátat szabtak a víznek
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/csikszek/gatat-szabtak-a-viznek
Elkészült a 3800 méter hosszúságú vasbeton támfal Gyimesközéplokon, Bükkhavas és Hidegség között. A beruházás értéke meghaladta a 18 millió lejt. A péntek délelőtt tartott helyszíni átadón elhangzott, hogy a lakosság javai, az utak és hidak biztonsága mostantól garantált.
A gyimesközéploki lakosság ingatlanjai és az út infrastruktúrájának védelmét hivatott biztosítani a 3840 méteren elkészült és pénteken átadott vasbeton támfal, amely a patakpart mentén, változó magasággal – kettőtől öt méterig – Bükkhavas és Hidegség között épült. A beruházás összköltsége meghaladja a 18 millió lejt.
A partvédelem mellett, az elmúlt négy évben öt hidat is építettek, ezzel a Gyimesközéplokon elvégzett munkálatok teljes értéke több mint 26 millió lej.
Moldován József kivitelező szerint igaz ugyan, hogy a beruházás ideje alatt nehezen tudtak közlekedni a helyiek, de a támfal elkészültével olyan beruházást adnak át a közösségnek, amely a helyiek biztonságát és javaik védelmét szolgálja.
– A munka egy szakasza lezárult, de bízunk benne, hogy Hargita Megye Tanácsának a folytatáshoz is lesz anyagi forrása
– jegyezte meg a kivitelező.
Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere felidézte a 2018-as időszakot, amikor Hidegség pataka kiöntött elárasztva a helyiek udvarait és ingatlanjait, az utak és a hidak pedig járhatatlanná váltak.
– Beszakadt utak, odaveszett javak mutatták az áradás pusztítását, ráadásul ez többször megismétlődött abban az időszakban. Hidegség számára a beruházás kilencvenszázalékos biztonságot garantál
– mondta a polgármester, aki a végén köszönetet mondott a megyei tanács munkatársainak. Hozzátette:a támfal és hidak elkészülte után következhet az aszfaltozás, ugyanis eddig az elsődleges feladatuknak azt tekintették, hogy biztosítsák a lakosság védelmét az árvízzel szemben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: kellett egy átfogó és mindenre kiterjedő árvízvédelmi beruházás a Gyimesekben. Amíg a nagyobb és átfogóbb beruházásnak nem fogtak neki, addig esőzések idején a víz maradt az úr a térségben, ennek vették elejét a beruházás kivitelezésével.
Jelentős segítség a balánbányai inkubátorház átadásához
Rendkívüli tanácsülést tartott Hargita Megye Tanácsának testülete
Hargita Megye Tanácsának testülete június 3-án, hétfőn online tanácsülés keretében hozott meg döntéseket, amely által elősegítik a balánbányai inkubátorház mielőbbi átadását. A munkálatokat befejezte a kivitelező cég, a kifizetések után sor kerülhet az átadásra.
Ennek érdekében költségvetés módosításra került sor.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, Balánbányának közel 1, 6 millió lejes önrésszel kell hozzájárulnia a projekthez, amelynek egy részét most befizette a megyei tanács fele, így elkezdődhetnek a kifizetések.
Továbbá megszavazták, hogy a jövedelemadó 6 százalékos visszaosztásából 500 ezer lejjel támogatják a várost, hogy további kifizetéseket is tudjon elvégezni.
A tanácsülés visszanézhető a következő linken: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1020948879451350
Az inkubátorház célja, hogy az egész térség számára gazdasági fellendülést hozzon, valamint hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez, hiszen az épületében 36 vállalkozás kezdheti meg működését.
Csíkszereda, 2024. június 3.
Borboly Csaba: Szelektív hulladékgyűjtéssel és csomagolásmentes vásárlással nagyban hozzájárulhatunk a fenntartható jövőhöz
Elkezdte működését a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ
Hivatalosan 2024 június elsejétől kezdte meg a hármas konzorcium a munkáját a gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központnál. Az elkövetkező nyolc évben ők fogják működtetni az egész Hargita megye hulladékának feldolgozására készült központot.
Hulladékgazdálkodási Központ üzemeltetésére vonatkozó szerződést az Eco Bihor, Eco-Csik, RDE Hargita hármas konzorciumával.
„A bürökrácia számos útvesztőjén kellett átmenjünk azért, hogy ez a nap eljöhessen. Egész Hargita megyét szolgálni fogja az Integrált Hulladékgazdálkodási Központ. A lerakó körülbelül 6 -7 év alatt telik meg, viszont ha a megye teljes lakossága elkezdi szelektíven gyűjteni a szemetet ez húsz évre is tolódhat.
Köszönet illeti Incze Csongort és csapatát, hiszen nekik köszönhető, hogy ma itt tartunk.
Köszönjük Korodi Attilának, hiszen a folyamat során nagy szükség volt az ő odaállására, valamint az Eco Csíknak is, hiszen a konzorcium velük teljes”
– nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyszínre tett látogatása során a közösségi médiában élőben mutatta be a központ működését: https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/785031626721922
„Mindenkinek kivette a részét a munkából. Négy törvénymódosításhoz kellett alkalmazkodni, de sikerült legyőzni az akadályokat. Gratulálok a konzurciumnak, hiszen feszített tempóban sikerült nekik felkészülni. Örülök, hogy elértünk idáig, megvoltak a buktatók bőven, de átvészeltük ezeket és megtettünk mindent azért, hogy a központ működése elinduljon “
– nyilatkozta Incze Csongor megyemenedzser.
A nyertes szolgáltatónak négy hónapos felkészülési időszak állt rendelkezésére, megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy akadály nélkül tudjon működni a központ. Ezalatt építették meg a mechanikai-biológiai kezelő rész mechanikai részét.
A központ egyik üzemeltetője hangsúlyosan kérte, hogy az itt dolgozó személyzet védelmének érdekében a veszélyes, mérgező anyagokat ne dobja senki a szemetesbe.
A remetei kezelőközpont nemcsak a lerakóból, a gödörből és depóból áll, hanem van két válogató sor is. Az egyiken a szelektíven gyűjtött hulladékot lehet szétválogatni, ez manuális válogatási rendszer, ahol a hulladékot szelektíven válogatják szét a különböző kategóriák szerint.
A biológiailag lebomló hulladék, vagyis a zöld hulladék számára egy külön sor van fenntartva. Ott a lebomló, komposztnak való hulladékot válogatják ki, hogy csak olyan növényi maradvány legyen benne, amiből a későbbiekben komposztot lehet készíteni, ami jó tápanyagként szolgálhat a növényeknek. Ezt pedig a komposztáló rendszerben dolgozzák fel.
A lerakónál megépült két medence is, amelyek a hulladékvizet (csurgalékvíz) fogják fel. Ezek egy olyan tisztítóállomás első modulját képezik, amely a tisztítás után, a tervezők és a szakemberek szerint olyan vizet fog eredményezni, hogy az akár fogyasztható is lehet.
Minden egyes hulladék mielőtt a lerakóba kerül egy előkezelésen kell átmenjen.A vegyes hulladékot összeaprítják,rostálják, levegőztetik, aszalják, mágnesesen kiválogatják azt, ami válogatható belőle, ezután pedig egy része elmegy égésre , ami biológiai azt stabilizálják majd visszakerül a lerakóba.
Csíkszereda, 2024. június 3.
279/29.09.2025-es számú Határozat
279/29.09.2025-es számú Határozat „Takarítási szolgáltatások” tárgyú szolgáltatások közvetlen odaítélésének jóváhagyásáról; Hat. 279/29.09.2025
279/29.09.2025-es számú Határozat
279/29.09.2025-es számú Határozat „Takarítási szolgáltatások” tárgyú szolgáltatások közvetlen odaítélésének jóváhagyásáról; Hat. 279/29.09.2025
Mindenáron folytatják a Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket érintő megyei út teljeskörű felújítását
Fenntartható turisztikai fejlesztéseket terveznek Felcsíkon
A csíkjenőfalvi Tercsi közösségi vágóhíd meghívására munkareggelit tartott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond elnökhelyettes, a megyei tanács Csík-térségi tanácsosai valamint a felcsíki polgármesterek június 6-án.
https://www.facebook.com/borbolycsaba/
Mint elhangzott, a 125-ös megyei utat, amely érinti Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket mindenáron szeretnék megépíteni. Borboly Csaba hozzátett, az építést mindenképp elkezdik, abban az esetben is, ha még nem áll rendelkezésre külső forrás. Csaknem 19 kilométer a teljes szakasz, amelyen 8 hidat kell rendbetenni.
A Hargita-hegység projekt részeként utvonalakat építenének ki a hegyre Csíkdánfalváról, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Madéfalváról és Csíkcsicsóról.
A Nagy-Hagymás projekt keretében az Egyes-kő felé vezető felvonó és más fenntartható turisztikai beruházások mevalósítása a célkitűzés.
Csíkdánfalván a Dugás-fürdő környékét szeretnék kiépíteni. Egy megyei szintű rehabilitációs központtá átépíteni.
Csíkszereda, 2024. június 6.
Folytatták a sebespisztráng-telepítést a Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál
Négyezer-ötszáz sebes pisztrángot telepítettek a Csíkrákos közelében található Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál a napokban. Az állománygyarapítást célzó akció a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás révén valósult meg. A pisztrángokat a szomszédos Kovászna megyéből – Erdőfüléből – hozták. Madár Zsolt, a fejlesztési társulás ügyvezető igazgatója szerint a Kishorgász program célja, hogy a horgászatot megismertesse és népszerűsítse a fiatalok körében. Éppen ezért a csíkrákosi általános iskola tanulói megfigyelték a halak szabadon engedését, majd a Csíkszeredai Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjaival közösen a gyerekek is kivették részüket a munkából.
– A magyar állam támogatásának köszönhetően száz Hargita megyei kis horgász vehet részt a nyáron egy magyarországi kishorgász-táborban. Fontos, hogy környezettudatosságra és a biodiverzitás megőrzésére neveljük a gyermekeket – hívta fel a figyelmet Madár Zsolt. Hozzátette: azokban a patakokban, ahol frissen telepítettek halat, egy-két évig tilos a horgászat.
Bencze István, a Csíkszeredai Vadászegyesület elnöke kifejtette: szervezetük Hargita megye legnagyobb vadászegyesülete, ugyanis több mint 97 ezer hektáron dolgoznak. Emlékeztetett, hogy tavaly a Hargita-hegységben található Vár-patakba telepítettek ötezer pisztrángot. Hozzátette, hogy a szabadon engedett sebes pisztrángok 90 százaléka életben marad a patakokban.
A társulás készíti a Hargita-hegység mestertervét, a Madarasi-Hargita fejlesztési stratégiáját. De ezenkívül az ellenőrzésük alatt készül az országban ritkaságszámba menő Hargita-hegység digitális információs rendszere. Ők foglalkoznak továbbá a Hargita-hegység és zónáját érintő övezeti rendezési tervek kivitelezésével, sőt vállalták, hogy a Vargyas völgyében kiépítik az elektromos hálózatot, így megnyílhat az út a Vargyas-völgy fejlődése előtt. Nagyon fontos események szervezői, mint például a Pásztornap a Hargitán vagy társszervezői a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciájának. Tevékenységeik megvalósításához számos pályázatot hívtak és hívnak le. A társulás most a Görgényi-havasokkal fog bővülni.
Forrás: Hargita Népe
- június 5.
32-2024 Határozattervezet
Határozattervezet az Európai Bizottság egységes piaci programja keretében, az „Élelmiszertakarékoskodók – Élelmiszerhulladék-megelőzés Hargita megyében” elnevezésű nemzetközi projekt megvalósításának jóváhagyásáról, az „Élelmiszerhulladék-megelőzési támogatás az érdekeltek számára” című felhívás keretében;
Mi lesz a Szent Anna-tó sorsa?
Borboly Csaba: nem felelősöket, hanem megoldásokat keresünk!
Újra terítékre került a Szent Anna-tó ügye, pontosabban az a folyamat, amely miatt a víz minősége rohamosan romlik. Hargita Megye Tanácsának és a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulásnak számos kezdeményezése volt ez ügyben. Június 5-én, a csíkszeredai megyeházán sajtótájékoztatón ismertették az aktuális helyzetet az érintettekkel.
Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója, Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület elnöke, Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője és Mihály István a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség részéről.
Borboly Csaba kiemelte, a Szent Anna–tó ügyében előre mozdították az ügyet, de nem sikerült befejezni. Most, a választások előtt jó ha terítékre kerülnek ezek az ügyek is.
– Nem cél, hogy felelősöket nevesítsünk vagy keressünk, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a Szent Anna–tó állapota folyamatosan romlik. A Közösségi Fejlesztési Társulás azért jött létre, hogy a térségben a fenntartható fejlesztéseket ösztönözni tudjuk, azonban itt akadályba ütköztünk és meghaladja a hatáskörünket az ügy. További lépések megtétele már nem rajtuk áll – mondta a megyei tanács elnöke.
Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója hangsúlyozta, a probléma rendkívül komoly, hiszen Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkanikus tavát érinti. Turisztikai szempontból kiemelkedően fontos, nemcsak a megyének, hanem az egész országnak. S bár több lépést kezdeményeztek, nem volt elégséges ahhoz, hogy további intézkedések szülessenek az illetékes szervek részéről.
A Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás egy szakjelentésben foglalta össze a Szent Anna tó kapcsán felmerülő problémákat, valamint Hargita Megye Tanácsának erre vonatkozó törekvéseit. A dokumentum röviden vázolja a jelenlegi helyzetet, az ezüstkárász és a tó viszonyát, a megyei tanács kezdeményezéseinek és törekvéseinek kronológiáját, valamint összegzésként javaslatot vázol fel arra, hogy milyen lehetőségek és megoldások lennének az ügy kimozdítása érdekében.
A jelentés teljes dokumentuma alább olvasható:
https://elemzo.hargitamegye.ro/a-halak-elszaporodasa
Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület vezetője röviden ismertette a tó aktuális helyzetét és a fennálló probléma okát. A környezeti probléma kiváltó egyik bizonyított oka, az invazív halfajta, az ezüstkárász megtelepedése a tóban. A halak táplálkozásuk során felborítják a tó természetes egyensúlyát, amely algásodáshoz és ennek hatására a tó korai elmocsarasodásához vezet. Mint mondta, az elmúlt 10 évben szemmel látható a tó állapotromlása, ezért is igyekeznek folyamatos vizsgálatokat és megfigyeléseket végezni, ami a tó vizének minőségét és változásait illeti. Volt már próbálkozás, ami az ezüstkárász eltávolítását illeti, de nem jártak sikerrel. Jelenleg vannak módszerek, amelyek működhetnek, de az ő hatáskörük is korlátolt.
Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője értékelte, hogy a helyi hatáskörökön belül jó együttműködés volt, az intézmény biztosította az adatbázist a kutatások elvégzéséhez. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség képviseletében kifejtette, hogy a felelősség a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét terheli, amely a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik.
Ha nem történik közbeavatkozás, nagy az esély rá, hogy a Szent Anna-tó jelenlegi formája nem marad meg, ezért Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a megoldás a szakminisztériumok és a helyi intézmények közötti valós partnerség és közös megoldáskeresés lehetne, amely világosan meghatározza az egyes szereplők jogait és kötelezettségeit.
Hargita Megye Tanácsa és a Csomád-Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás célja a Szent Anna-tó megmentése, annak ellenére, hogy se konkrét hatásköre se anyagi forrásai nincsenek ez ügyben.
Csíkszereda, 2024. június 5.
Nincs előrelépés a vaslábi vasúti átjáró ügyében
Több éve tisztázatlanok a tulajdonjogi viszonyok a 126-os megyei út Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő egyik szakszán, emiatt nem épült meg a vasúti átjárónál lévő rész. A megyei önkormányzat képviselői helyszíni sajtótájékoztatón ismertették az elmúlt évek próbálkozásait, illetve a jelenlegi helyzetet.
A 2015-ben elkezdődött európai uniós beruházás révén a Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő szakasz készült el: a munkálatok 2018-ig zajlottak, s bár az út többi szakasza megépült, a vasúti átjárónál lévő, közel 800 méteres szakasznál nehézségekbe ütközött a megyei önkormányzat.
Az említett útszakasz az állami vasúttársaság tulajdonában van, a megyei tanács pedig többszöri kérésre sem kapott adminisztrációs jogot, hogy azon a szakaszon is tudjanak haladni a munkálatokkal.
– Most tartunk az ötödik megoldási kísérletnél, az évek során több javaslatunk volt a közlekedési minisztériumnak, de egyikre sem kaptunk engedélyt. A legutóbbi elképzelésünk az, hogy a használhatósági papírra való hivatkozással újrakezdjük a munkálat közbeszerzését, és újra kérjük a minisztériumtól az engedélyt, hogy végrehajthassuk a munkálatot – mondta el helyszíni sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: új urbanisztikai bizonylatot kapnak a vaslábi önkormányzattól, és a vasúttársasággal közösen kérik az engedélyt a közlekedési minisztériumtól.
– Az itt lakók folyamatosan panaszkodnak a por miatt, sajnos nem tudunk megoldást nyújtani számukra. Az útszakaszon nagy a forgalom, sok a teherautó, és néhány esetben a GPS-rendszer ide irányítja a személyautókat is, amelyek aztán alig tudnak itt áthaladni, és biztos, hogy következőleg messze elkerülik – fogalmazott Fórika István, Vasláb alpolgármestere.
Az említett 800 méteres útszakasz karbantartási munkálatait a megyei önkormányzat végzi, de még így is nehézkesen lehet itt haladni, a befejezés pedig még várat magára. Az európai uniós beruházásnak 2026-ig el kell készülnie.
Forrás: Hargita Népe
Forgalomkorlátozás a DJ137-es megyei úton
Holnap, június 5-én reggel 9 és 19 óra között lezárják a DJ137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszt.
Felhívjuk az autóvezetők figyelmét, hogy szerdán, június 5-én forgalomkorlátozásra kell számítani a DJ 137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszát 9 és 19 óra között.
A kivitelező cég híd elemeket szállít az említett időszakban, így a gépkocsivezetők biztonsága érdekében lezárják az adott szakaszt.
A helyi lakosok számára meg lesz engedve a közlekedés, viszont az áthaladó forgalmat elterelik a 13C és 13A jelzésű nemzeti útra.
A gépkocsivezetők megértését köszönjük!
Csíkszereda, 2024. június 04.
Gátat szabtak a víznek
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/csikszek/gatat-szabtak-a-viznek
Elkészült a 3800 méter hosszúságú vasbeton támfal Gyimesközéplokon, Bükkhavas és Hidegség között. A beruházás értéke meghaladta a 18 millió lejt. A péntek délelőtt tartott helyszíni átadón elhangzott, hogy a lakosság javai, az utak és hidak biztonsága mostantól garantált.
A gyimesközéploki lakosság ingatlanjai és az út infrastruktúrájának védelmét hivatott biztosítani a 3840 méteren elkészült és pénteken átadott vasbeton támfal, amely a patakpart mentén, változó magasággal – kettőtől öt méterig – Bükkhavas és Hidegség között épült. A beruházás összköltsége meghaladja a 18 millió lejt.
A partvédelem mellett, az elmúlt négy évben öt hidat is építettek, ezzel a Gyimesközéplokon elvégzett munkálatok teljes értéke több mint 26 millió lej.
Moldován József kivitelező szerint igaz ugyan, hogy a beruházás ideje alatt nehezen tudtak közlekedni a helyiek, de a támfal elkészültével olyan beruházást adnak át a közösségnek, amely a helyiek biztonságát és javaik védelmét szolgálja.
– A munka egy szakasza lezárult, de bízunk benne, hogy Hargita Megye Tanácsának a folytatáshoz is lesz anyagi forrása
– jegyezte meg a kivitelező.
Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere felidézte a 2018-as időszakot, amikor Hidegség pataka kiöntött elárasztva a helyiek udvarait és ingatlanjait, az utak és a hidak pedig járhatatlanná váltak.
– Beszakadt utak, odaveszett javak mutatták az áradás pusztítását, ráadásul ez többször megismétlődött abban az időszakban. Hidegség számára a beruházás kilencvenszázalékos biztonságot garantál
– mondta a polgármester, aki a végén köszönetet mondott a megyei tanács munkatársainak. Hozzátette:a támfal és hidak elkészülte után következhet az aszfaltozás, ugyanis eddig az elsődleges feladatuknak azt tekintették, hogy biztosítsák a lakosság védelmét az árvízzel szemben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: kellett egy átfogó és mindenre kiterjedő árvízvédelmi beruházás a Gyimesekben. Amíg a nagyobb és átfogóbb beruházásnak nem fogtak neki, addig esőzések idején a víz maradt az úr a térségben, ennek vették elejét a beruházás kivitelezésével.
Jelentős segítség a balánbányai inkubátorház átadásához
Rendkívüli tanácsülést tartott Hargita Megye Tanácsának testülete
Hargita Megye Tanácsának testülete június 3-án, hétfőn online tanácsülés keretében hozott meg döntéseket, amely által elősegítik a balánbányai inkubátorház mielőbbi átadását. A munkálatokat befejezte a kivitelező cég, a kifizetések után sor kerülhet az átadásra.
Ennek érdekében költségvetés módosításra került sor.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, Balánbányának közel 1, 6 millió lejes önrésszel kell hozzájárulnia a projekthez, amelynek egy részét most befizette a megyei tanács fele, így elkezdődhetnek a kifizetések.
Továbbá megszavazták, hogy a jövedelemadó 6 százalékos visszaosztásából 500 ezer lejjel támogatják a várost, hogy további kifizetéseket is tudjon elvégezni.
A tanácsülés visszanézhető a következő linken: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1020948879451350
Az inkubátorház célja, hogy az egész térség számára gazdasági fellendülést hozzon, valamint hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez, hiszen az épületében 36 vállalkozás kezdheti meg működését.
Csíkszereda, 2024. június 3.
Borboly Csaba: Szelektív hulladékgyűjtéssel és csomagolásmentes vásárlással nagyban hozzájárulhatunk a fenntartható jövőhöz
Elkezdte működését a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ
Hivatalosan 2024 június elsejétől kezdte meg a hármas konzorcium a munkáját a gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központnál. Az elkövetkező nyolc évben ők fogják működtetni az egész Hargita megye hulladékának feldolgozására készült központot.
Hulladékgazdálkodási Központ üzemeltetésére vonatkozó szerződést az Eco Bihor, Eco-Csik, RDE Hargita hármas konzorciumával.
„A bürökrácia számos útvesztőjén kellett átmenjünk azért, hogy ez a nap eljöhessen. Egész Hargita megyét szolgálni fogja az Integrált Hulladékgazdálkodási Központ. A lerakó körülbelül 6 -7 év alatt telik meg, viszont ha a megye teljes lakossága elkezdi szelektíven gyűjteni a szemetet ez húsz évre is tolódhat.
Köszönet illeti Incze Csongort és csapatát, hiszen nekik köszönhető, hogy ma itt tartunk.
Köszönjük Korodi Attilának, hiszen a folyamat során nagy szükség volt az ő odaállására, valamint az Eco Csíknak is, hiszen a konzorcium velük teljes”
– nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyszínre tett látogatása során a közösségi médiában élőben mutatta be a központ működését: https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/785031626721922
„Mindenkinek kivette a részét a munkából. Négy törvénymódosításhoz kellett alkalmazkodni, de sikerült legyőzni az akadályokat. Gratulálok a konzurciumnak, hiszen feszített tempóban sikerült nekik felkészülni. Örülök, hogy elértünk idáig, megvoltak a buktatók bőven, de átvészeltük ezeket és megtettünk mindent azért, hogy a központ működése elinduljon “
– nyilatkozta Incze Csongor megyemenedzser.
A nyertes szolgáltatónak négy hónapos felkészülési időszak állt rendelkezésére, megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy akadály nélkül tudjon működni a központ. Ezalatt építették meg a mechanikai-biológiai kezelő rész mechanikai részét.
A központ egyik üzemeltetője hangsúlyosan kérte, hogy az itt dolgozó személyzet védelmének érdekében a veszélyes, mérgező anyagokat ne dobja senki a szemetesbe.
A remetei kezelőközpont nemcsak a lerakóból, a gödörből és depóból áll, hanem van két válogató sor is. Az egyiken a szelektíven gyűjtött hulladékot lehet szétválogatni, ez manuális válogatási rendszer, ahol a hulladékot szelektíven válogatják szét a különböző kategóriák szerint.
A biológiailag lebomló hulladék, vagyis a zöld hulladék számára egy külön sor van fenntartva. Ott a lebomló, komposztnak való hulladékot válogatják ki, hogy csak olyan növényi maradvány legyen benne, amiből a későbbiekben komposztot lehet készíteni, ami jó tápanyagként szolgálhat a növényeknek. Ezt pedig a komposztáló rendszerben dolgozzák fel.
A lerakónál megépült két medence is, amelyek a hulladékvizet (csurgalékvíz) fogják fel. Ezek egy olyan tisztítóállomás első modulját képezik, amely a tisztítás után, a tervezők és a szakemberek szerint olyan vizet fog eredményezni, hogy az akár fogyasztható is lehet.
Minden egyes hulladék mielőtt a lerakóba kerül egy előkezelésen kell átmenjen.A vegyes hulladékot összeaprítják,rostálják, levegőztetik, aszalják, mágnesesen kiválogatják azt, ami válogatható belőle, ezután pedig egy része elmegy égésre , ami biológiai azt stabilizálják majd visszakerül a lerakóba.
Csíkszereda, 2024. június 3.
Mindenáron folytatják a Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket érintő megyei út teljeskörű felújítását
Fenntartható turisztikai fejlesztéseket terveznek Felcsíkon
A csíkjenőfalvi Tercsi közösségi vágóhíd meghívására munkareggelit tartott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond elnökhelyettes, a megyei tanács Csík-térségi tanácsosai valamint a felcsíki polgármesterek június 6-án.
https://www.facebook.com/borbolycsaba/
Mint elhangzott, a 125-ös megyei utat, amely érinti Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Balánbánya településeket mindenáron szeretnék megépíteni. Borboly Csaba hozzátett, az építést mindenképp elkezdik, abban az esetben is, ha még nem áll rendelkezésre külső forrás. Csaknem 19 kilométer a teljes szakasz, amelyen 8 hidat kell rendbetenni.
A Hargita-hegység projekt részeként utvonalakat építenének ki a hegyre Csíkdánfalváról, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Madéfalváról és Csíkcsicsóról.
A Nagy-Hagymás projekt keretében az Egyes-kő felé vezető felvonó és más fenntartható turisztikai beruházások mevalósítása a célkitűzés.
Csíkdánfalván a Dugás-fürdő környékét szeretnék kiépíteni. Egy megyei szintű rehabilitációs központtá átépíteni.
Csíkszereda, 2024. június 6.
Folytatták a sebespisztráng-telepítést a Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál
Négyezer-ötszáz sebes pisztrángot telepítettek a Csíkrákos közelében található Szilos-patak hegyvidéki szakaszánál a napokban. Az állománygyarapítást célzó akció a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás révén valósult meg. A pisztrángokat a szomszédos Kovászna megyéből – Erdőfüléből – hozták. Madár Zsolt, a fejlesztési társulás ügyvezető igazgatója szerint a Kishorgász program célja, hogy a horgászatot megismertesse és népszerűsítse a fiatalok körében. Éppen ezért a csíkrákosi általános iskola tanulói megfigyelték a halak szabadon engedését, majd a Csíkszeredai Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjaival közösen a gyerekek is kivették részüket a munkából.
– A magyar állam támogatásának köszönhetően száz Hargita megyei kis horgász vehet részt a nyáron egy magyarországi kishorgász-táborban. Fontos, hogy környezettudatosságra és a biodiverzitás megőrzésére neveljük a gyermekeket – hívta fel a figyelmet Madár Zsolt. Hozzátette: azokban a patakokban, ahol frissen telepítettek halat, egy-két évig tilos a horgászat.
Bencze István, a Csíkszeredai Vadászegyesület elnöke kifejtette: szervezetük Hargita megye legnagyobb vadászegyesülete, ugyanis több mint 97 ezer hektáron dolgoznak. Emlékeztetett, hogy tavaly a Hargita-hegységben található Vár-patakba telepítettek ötezer pisztrángot. Hozzátette, hogy a szabadon engedett sebes pisztrángok 90 százaléka életben marad a patakokban.
A társulás készíti a Hargita-hegység mestertervét, a Madarasi-Hargita fejlesztési stratégiáját. De ezenkívül az ellenőrzésük alatt készül az országban ritkaságszámba menő Hargita-hegység digitális információs rendszere. Ők foglalkoznak továbbá a Hargita-hegység és zónáját érintő övezeti rendezési tervek kivitelezésével, sőt vállalták, hogy a Vargyas völgyében kiépítik az elektromos hálózatot, így megnyílhat az út a Vargyas-völgy fejlődése előtt. Nagyon fontos események szervezői, mint például a Pásztornap a Hargitán vagy társszervezői a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciájának. Tevékenységeik megvalósításához számos pályázatot hívtak és hívnak le. A társulás most a Görgényi-havasokkal fog bővülni.
Forrás: Hargita Népe
- június 5.
32-2024 Határozattervezet
Határozattervezet az Európai Bizottság egységes piaci programja keretében, az „Élelmiszertakarékoskodók – Élelmiszerhulladék-megelőzés Hargita megyében” elnevezésű nemzetközi projekt megvalósításának jóváhagyásáról, az „Élelmiszerhulladék-megelőzési támogatás az érdekeltek számára” című felhívás keretében;
Mi lesz a Szent Anna-tó sorsa?
Borboly Csaba: nem felelősöket, hanem megoldásokat keresünk!
Újra terítékre került a Szent Anna-tó ügye, pontosabban az a folyamat, amely miatt a víz minősége rohamosan romlik. Hargita Megye Tanácsának és a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulásnak számos kezdeményezése volt ez ügyben. Június 5-én, a csíkszeredai megyeházán sajtótájékoztatón ismertették az aktuális helyzetet az érintettekkel.
Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója, Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület elnöke, Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője és Mihály István a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség részéről.
Borboly Csaba kiemelte, a Szent Anna–tó ügyében előre mozdították az ügyet, de nem sikerült befejezni. Most, a választások előtt jó ha terítékre kerülnek ezek az ügyek is.
– Nem cél, hogy felelősöket nevesítsünk vagy keressünk, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a Szent Anna–tó állapota folyamatosan romlik. A Közösségi Fejlesztési Társulás azért jött létre, hogy a térségben a fenntartható fejlesztéseket ösztönözni tudjuk, azonban itt akadályba ütköztünk és meghaladja a hatáskörünket az ügy. További lépések megtétele már nem rajtuk áll – mondta a megyei tanács elnöke.
Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója hangsúlyozta, a probléma rendkívül komoly, hiszen Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkanikus tavát érinti. Turisztikai szempontból kiemelkedően fontos, nemcsak a megyének, hanem az egész országnak. S bár több lépést kezdeményeztek, nem volt elégséges ahhoz, hogy további intézkedések szülessenek az illetékes szervek részéről.
A Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás egy szakjelentésben foglalta össze a Szent Anna tó kapcsán felmerülő problémákat, valamint Hargita Megye Tanácsának erre vonatkozó törekvéseit. A dokumentum röviden vázolja a jelenlegi helyzetet, az ezüstkárász és a tó viszonyát, a megyei tanács kezdeményezéseinek és törekvéseinek kronológiáját, valamint összegzésként javaslatot vázol fel arra, hogy milyen lehetőségek és megoldások lennének az ügy kimozdítása érdekében.
A jelentés teljes dokumentuma alább olvasható:
https://elemzo.hargitamegye.ro/a-halak-elszaporodasa
Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület vezetője röviden ismertette a tó aktuális helyzetét és a fennálló probléma okát. A környezeti probléma kiváltó egyik bizonyított oka, az invazív halfajta, az ezüstkárász megtelepedése a tóban. A halak táplálkozásuk során felborítják a tó természetes egyensúlyát, amely algásodáshoz és ennek hatására a tó korai elmocsarasodásához vezet. Mint mondta, az elmúlt 10 évben szemmel látható a tó állapotromlása, ezért is igyekeznek folyamatos vizsgálatokat és megfigyeléseket végezni, ami a tó vizének minőségét és változásait illeti. Volt már próbálkozás, ami az ezüstkárász eltávolítását illeti, de nem jártak sikerrel. Jelenleg vannak módszerek, amelyek működhetnek, de az ő hatáskörük is korlátolt.
Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője értékelte, hogy a helyi hatáskörökön belül jó együttműködés volt, az intézmény biztosította az adatbázist a kutatások elvégzéséhez. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség képviseletében kifejtette, hogy a felelősség a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét terheli, amely a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik.
Ha nem történik közbeavatkozás, nagy az esély rá, hogy a Szent Anna-tó jelenlegi formája nem marad meg, ezért Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a megoldás a szakminisztériumok és a helyi intézmények közötti valós partnerség és közös megoldáskeresés lehetne, amely világosan meghatározza az egyes szereplők jogait és kötelezettségeit.
Hargita Megye Tanácsa és a Csomád-Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás célja a Szent Anna-tó megmentése, annak ellenére, hogy se konkrét hatásköre se anyagi forrásai nincsenek ez ügyben.
Csíkszereda, 2024. június 5.
Nincs előrelépés a vaslábi vasúti átjáró ügyében
Több éve tisztázatlanok a tulajdonjogi viszonyok a 126-os megyei út Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő egyik szakszán, emiatt nem épült meg a vasúti átjárónál lévő rész. A megyei önkormányzat képviselői helyszíni sajtótájékoztatón ismertették az elmúlt évek próbálkozásait, illetve a jelenlegi helyzetet.
A 2015-ben elkezdődött európai uniós beruházás révén a Vaslábot Gyergyóújfaluval összekötő szakasz készült el: a munkálatok 2018-ig zajlottak, s bár az út többi szakasza megépült, a vasúti átjárónál lévő, közel 800 méteres szakasznál nehézségekbe ütközött a megyei önkormányzat.
Az említett útszakasz az állami vasúttársaság tulajdonában van, a megyei tanács pedig többszöri kérésre sem kapott adminisztrációs jogot, hogy azon a szakaszon is tudjanak haladni a munkálatokkal.
– Most tartunk az ötödik megoldási kísérletnél, az évek során több javaslatunk volt a közlekedési minisztériumnak, de egyikre sem kaptunk engedélyt. A legutóbbi elképzelésünk az, hogy a használhatósági papírra való hivatkozással újrakezdjük a munkálat közbeszerzését, és újra kérjük a minisztériumtól az engedélyt, hogy végrehajthassuk a munkálatot – mondta el helyszíni sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: új urbanisztikai bizonylatot kapnak a vaslábi önkormányzattól, és a vasúttársasággal közösen kérik az engedélyt a közlekedési minisztériumtól.
– Az itt lakók folyamatosan panaszkodnak a por miatt, sajnos nem tudunk megoldást nyújtani számukra. Az útszakaszon nagy a forgalom, sok a teherautó, és néhány esetben a GPS-rendszer ide irányítja a személyautókat is, amelyek aztán alig tudnak itt áthaladni, és biztos, hogy következőleg messze elkerülik – fogalmazott Fórika István, Vasláb alpolgármestere.
Az említett 800 méteres útszakasz karbantartási munkálatait a megyei önkormányzat végzi, de még így is nehézkesen lehet itt haladni, a befejezés pedig még várat magára. Az európai uniós beruházásnak 2026-ig el kell készülnie.
Forrás: Hargita Népe
Forgalomkorlátozás a DJ137-es megyei úton
Holnap, június 5-én reggel 9 és 19 óra között lezárják a DJ137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszt.
Felhívjuk az autóvezetők figyelmét, hogy szerdán, június 5-én forgalomkorlátozásra kell számítani a DJ 137-es megyei út Felsőboldogfalva és Székelykeresztúr közötti szakaszát 9 és 19 óra között.
A kivitelező cég híd elemeket szállít az említett időszakban, így a gépkocsivezetők biztonsága érdekében lezárják az adott szakaszt.
A helyi lakosok számára meg lesz engedve a közlekedés, viszont az áthaladó forgalmat elterelik a 13C és 13A jelzésű nemzeti útra.
A gépkocsivezetők megértését köszönjük!
Csíkszereda, 2024. június 04.
Gátat szabtak a víznek
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/csikszek/gatat-szabtak-a-viznek
Elkészült a 3800 méter hosszúságú vasbeton támfal Gyimesközéplokon, Bükkhavas és Hidegség között. A beruházás értéke meghaladta a 18 millió lejt. A péntek délelőtt tartott helyszíni átadón elhangzott, hogy a lakosság javai, az utak és hidak biztonsága mostantól garantált.
A gyimesközéploki lakosság ingatlanjai és az út infrastruktúrájának védelmét hivatott biztosítani a 3840 méteren elkészült és pénteken átadott vasbeton támfal, amely a patakpart mentén, változó magasággal – kettőtől öt méterig – Bükkhavas és Hidegség között épült. A beruházás összköltsége meghaladja a 18 millió lejt.
A partvédelem mellett, az elmúlt négy évben öt hidat is építettek, ezzel a Gyimesközéplokon elvégzett munkálatok teljes értéke több mint 26 millió lej.
Moldován József kivitelező szerint igaz ugyan, hogy a beruházás ideje alatt nehezen tudtak közlekedni a helyiek, de a támfal elkészültével olyan beruházást adnak át a közösségnek, amely a helyiek biztonságát és javaik védelmét szolgálja.
– A munka egy szakasza lezárult, de bízunk benne, hogy Hargita Megye Tanácsának a folytatáshoz is lesz anyagi forrása
– jegyezte meg a kivitelező.
Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere felidézte a 2018-as időszakot, amikor Hidegség pataka kiöntött elárasztva a helyiek udvarait és ingatlanjait, az utak és a hidak pedig járhatatlanná váltak.
– Beszakadt utak, odaveszett javak mutatták az áradás pusztítását, ráadásul ez többször megismétlődött abban az időszakban. Hidegség számára a beruházás kilencvenszázalékos biztonságot garantál
– mondta a polgármester, aki a végén köszönetet mondott a megyei tanács munkatársainak. Hozzátette:a támfal és hidak elkészülte után következhet az aszfaltozás, ugyanis eddig az elsődleges feladatuknak azt tekintették, hogy biztosítsák a lakosság védelmét az árvízzel szemben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: kellett egy átfogó és mindenre kiterjedő árvízvédelmi beruházás a Gyimesekben. Amíg a nagyobb és átfogóbb beruházásnak nem fogtak neki, addig esőzések idején a víz maradt az úr a térségben, ennek vették elejét a beruházás kivitelezésével.
Jelentős segítség a balánbányai inkubátorház átadásához
Rendkívüli tanácsülést tartott Hargita Megye Tanácsának testülete
Hargita Megye Tanácsának testülete június 3-án, hétfőn online tanácsülés keretében hozott meg döntéseket, amely által elősegítik a balánbányai inkubátorház mielőbbi átadását. A munkálatokat befejezte a kivitelező cég, a kifizetések után sor kerülhet az átadásra.
Ennek érdekében költségvetés módosításra került sor.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, Balánbányának közel 1, 6 millió lejes önrésszel kell hozzájárulnia a projekthez, amelynek egy részét most befizette a megyei tanács fele, így elkezdődhetnek a kifizetések.
Továbbá megszavazták, hogy a jövedelemadó 6 százalékos visszaosztásából 500 ezer lejjel támogatják a várost, hogy további kifizetéseket is tudjon elvégezni.
A tanácsülés visszanézhető a következő linken: https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/1020948879451350
Az inkubátorház célja, hogy az egész térség számára gazdasági fellendülést hozzon, valamint hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez, hiszen az épületében 36 vállalkozás kezdheti meg működését.
Csíkszereda, 2024. június 3.
Borboly Csaba: Szelektív hulladékgyűjtéssel és csomagolásmentes vásárlással nagyban hozzájárulhatunk a fenntartható jövőhöz
Elkezdte működését a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ
Hivatalosan 2024 június elsejétől kezdte meg a hármas konzorcium a munkáját a gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központnál. Az elkövetkező nyolc évben ők fogják működtetni az egész Hargita megye hulladékának feldolgozására készült központot.
Hulladékgazdálkodási Központ üzemeltetésére vonatkozó szerződést az Eco Bihor, Eco-Csik, RDE Hargita hármas konzorciumával.
„A bürökrácia számos útvesztőjén kellett átmenjünk azért, hogy ez a nap eljöhessen. Egész Hargita megyét szolgálni fogja az Integrált Hulladékgazdálkodási Központ. A lerakó körülbelül 6 -7 év alatt telik meg, viszont ha a megye teljes lakossága elkezdi szelektíven gyűjteni a szemetet ez húsz évre is tolódhat.
Köszönet illeti Incze Csongort és csapatát, hiszen nekik köszönhető, hogy ma itt tartunk.
Köszönjük Korodi Attilának, hiszen a folyamat során nagy szükség volt az ő odaállására, valamint az Eco Csíknak is, hiszen a konzorcium velük teljes”
– nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyszínre tett látogatása során a közösségi médiában élőben mutatta be a központ működését: https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/785031626721922
„Mindenkinek kivette a részét a munkából. Négy törvénymódosításhoz kellett alkalmazkodni, de sikerült legyőzni az akadályokat. Gratulálok a konzurciumnak, hiszen feszített tempóban sikerült nekik felkészülni. Örülök, hogy elértünk idáig, megvoltak a buktatók bőven, de átvészeltük ezeket és megtettünk mindent azért, hogy a központ működése elinduljon “
– nyilatkozta Incze Csongor megyemenedzser.
A nyertes szolgáltatónak négy hónapos felkészülési időszak állt rendelkezésére, megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy akadály nélkül tudjon működni a központ. Ezalatt építették meg a mechanikai-biológiai kezelő rész mechanikai részét.
A központ egyik üzemeltetője hangsúlyosan kérte, hogy az itt dolgozó személyzet védelmének érdekében a veszélyes, mérgező anyagokat ne dobja senki a szemetesbe.
A remetei kezelőközpont nemcsak a lerakóból, a gödörből és depóból áll, hanem van két válogató sor is. Az egyiken a szelektíven gyűjtött hulladékot lehet szétválogatni, ez manuális válogatási rendszer, ahol a hulladékot szelektíven válogatják szét a különböző kategóriák szerint.
A biológiailag lebomló hulladék, vagyis a zöld hulladék számára egy külön sor van fenntartva. Ott a lebomló, komposztnak való hulladékot válogatják ki, hogy csak olyan növényi maradvány legyen benne, amiből a későbbiekben komposztot lehet készíteni, ami jó tápanyagként szolgálhat a növényeknek. Ezt pedig a komposztáló rendszerben dolgozzák fel.
A lerakónál megépült két medence is, amelyek a hulladékvizet (csurgalékvíz) fogják fel. Ezek egy olyan tisztítóállomás első modulját képezik, amely a tisztítás után, a tervezők és a szakemberek szerint olyan vizet fog eredményezni, hogy az akár fogyasztható is lehet.
Minden egyes hulladék mielőtt a lerakóba kerül egy előkezelésen kell átmenjen.A vegyes hulladékot összeaprítják,rostálják, levegőztetik, aszalják, mágnesesen kiválogatják azt, ami válogatható belőle, ezután pedig egy része elmegy égésre , ami biológiai azt stabilizálják majd visszakerül a lerakóba.
Csíkszereda, 2024. június 3.
4. „DISPOZIŢIILE AUTORITĂŢII EXECUTIVE”
5. „DOCUMENTE ŞI INFORMAŢII FINANCIARE”
- Situația funcțiilor din cadrul Consiliului Județean Harghita
6. „ALTE DOCUMENTE”
