Több mint 56 ezer látogató és közel 600 közösségi esemény egy év alatt

A Kájoni János Megyei Könyvtár – Hargita Megye Tanácsának alárendelt intézményeként – 2025-ben is meghatározó szerepet töltött be a megye kulturális és oktatási életében. A könyvtár nemcsak a hagyományos könyvtári szolgáltatások terén nyújt kimagasló teljesítményt, hanem pezsgő közösségi és kulturális térként is működött, ahol az olvasás, a művészet és a párbeszéd találkozik.

A 2025-ös év fő célkitűzései között szerepelt az állomány bővítése és sokszínűsítése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az olvasás ösztönzése, az oktatási programok fejlesztése, valamint a dokumentumállomány digitális feldolgozásának folytatása. Kiemelt figyelmet kaptak a megye kisebb, elszigeteltebb településein zajló kulturális kezdeményezések támogatása és az intézmény digitális infrastruktúrájának fejlesztése is.

A könyvtár dokumentumállománya 2025 végére 199 427 darabra bővült, ebből 195 348 nyomtatott könyv és periodika, valamint 4 079 egyéb dokumentum – térképek, brosúrák, hangoskönyvek és DVD-k – áll az olvasók rendelkezésére. A speciális dokumentumok állománya 15 971 tételt számlál. Az év során 5 306 kötetet szereztek be, 4 051 különböző címmel, többségük szépirodalmi mű, minden korosztály számára.

A megye kulturális örökségének megőrzése érdekében folytatódott a helyi sajtó és a közösség számára fontos dokumentumok digitalizálása is. 2025-ben 44 dokumentum – összesen 4 294 oldal – került feldolgozásra és a digitális állományba való feltöltésre.

A könyvtár szolgáltatásait 2025-ben 56 539 látogató vette igénybe: közülük 42 723-an kölcsönzés és olvasás céljából, 787-en számítógép- és internethasználatra, 1 263-an felhasználói képzésekre érkeztek, míg 11 766 személy vett részt kulturális és oktatási programokon. Az aktív beiratkozott olvasók száma 4 472 fő volt, akik átlagosan évi 13 alkalommal látogatták a könyvtárat. Az év során összesen 103 534 dokumentumot kölcsönöztek ki, és további 2 425 dokumentumot helyben használtak.

A kulturális kínálat rendkívül gazdag volt: 2025-ben összesen 591 nyilvános rendezvényt szerveztek. Ezek között szerepeltek a Magyar és Román Kultúra Napjához kapcsolódó események, a Magyar Népmese Napja, a Magyar Költészet Napja, a Román Nyelv Napja alkalmából tartott programok, kiállítások, könyvbemutatók, gyerekfoglalkozások, irodalmi estek és interkulturális találkozók. Az intézmény kulturális nagykövetei 2025-ben Botházi Mária és Zsidó Ferenc írók voltak, akik aktívan közreműködtek az olvasó–író találkozók és irodalmi estek megszervezésében.

A könyvtár munkáját számos partner segítette, többek között a Care2Travel Egyesület, helyi iskolák, civil szervezetek, valamint szakértők és kutatók. Ezek az együttműködések hozzájárultak ahhoz, hogy a könyvtár valódi közösségi csomóponttá váljon a megye kulturális hálózatában.

A Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége 2025-ben is jelentősen hozzájárult az olvasáskultúra erősítéséhez, az oktatás támogatásához, a helyi identitás megőrzéséhez és az interkulturális párbeszédhez. Az intézmény nyitott tanulási térként működött minden korosztály számára – a gyerekektől az idősekig.

Gyulai Arthur, a könyvtár menedzsere elmondta: 2026-ban a fejlesztések középpontjában az állomány további modernizálása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a digitális tartalmak bővítése, az RFID-rendszer fejlesztése, valamint egy új, korszerű honlap elindítása áll. Emellett folytatódnak az időseknek, felnőtteknek és fiataloknak szóló oktatási és e-learning programok is.

A tavalyi év egy másik jelentős lépése, hogy 2025 augusztusában Hargita Megye Tanácsa megvásárolta azt az épületet, amelyben a Kájoni János Megyei Könyvtár működik.
Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke akkor úgy fogalmazott: ez a lépés befektetés a megye kulturális jövőjébe, hiszen a könyvtár nemcsak intézmény, hanem közösségi és szellemi érték is Hargita megyében.

Részletek itt: https://www.facebook.com/watch/?v=732620369636228

Az idei évben, január 15-én, a Nemzeti Kultúra Napja alkalmából a megyei könyvtár egy összetett, nagyszabású rendezvényt szervezett, míg január 22-én, a Magyar Kultúra Napján könyvbemutatóval kapcsolódik be az ünnepi programsorozatba – https://fb.me/e/asTR1KlIl .

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy
a könyvtár nem csupán könyvek gyűjteménye, hanem élő közösségi tér. Az itt zajló kétnyelvű események, kiállítások és irodalmi estek összekötik a közösségeket, erősítik a kölcsönös tiszteletet és közös kulturális identitásunkat. Kultúránk és közösségünk összetart bennünket.

A Kájoni János Megye Könyvtár éves beszámolóját itt tekinthetik meg: https://www.facebook.com/reel/909941058385112 .

Csíkszereda, 2026. január 22.

Több mint 56 ezer látogató és közel 600 közösségi esemény egy év alatt

A Kájoni János Megyei Könyvtár – Hargita Megye Tanácsának alárendelt intézményeként – 2025-ben is meghatározó szerepet töltött be a megye kulturális és oktatási életében. A könyvtár nemcsak a hagyományos könyvtári szolgáltatások terén nyújt kimagasló teljesítményt, hanem pezsgő közösségi és kulturális térként is működött, ahol az olvasás, a művészet és a párbeszéd találkozik.

A 2025-ös év fő célkitűzései között szerepelt az állomány bővítése és sokszínűsítése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az olvasás ösztönzése, az oktatási programok fejlesztése, valamint a dokumentumállomány digitális feldolgozásának folytatása. Kiemelt figyelmet kaptak a megye kisebb, elszigeteltebb településein zajló kulturális kezdeményezések támogatása és az intézmény digitális infrastruktúrájának fejlesztése is.

A könyvtár dokumentumállománya 2025 végére 199 427 darabra bővült, ebből 195 348 nyomtatott könyv és periodika, valamint 4 079 egyéb dokumentum – térképek, brosúrák, hangoskönyvek és DVD-k – áll az olvasók rendelkezésére. A speciális dokumentumok állománya 15 971 tételt számlál. Az év során 5 306 kötetet szereztek be, 4 051 különböző címmel, többségük szépirodalmi mű, minden korosztály számára.

A megye kulturális örökségének megőrzése érdekében folytatódott a helyi sajtó és a közösség számára fontos dokumentumok digitalizálása is. 2025-ben 44 dokumentum – összesen 4 294 oldal – került feldolgozásra és a digitális állományba való feltöltésre.

A könyvtár szolgáltatásait 2025-ben 56 539 látogató vette igénybe: közülük 42 723-an kölcsönzés és olvasás céljából, 787-en számítógép- és internethasználatra, 1 263-an felhasználói képzésekre érkeztek, míg 11 766 személy vett részt kulturális és oktatási programokon. Az aktív beiratkozott olvasók száma 4 472 fő volt, akik átlagosan évi 13 alkalommal látogatták a könyvtárat. Az év során összesen 103 534 dokumentumot kölcsönöztek ki, és további 2 425 dokumentumot helyben használtak.

A kulturális kínálat rendkívül gazdag volt: 2025-ben összesen 591 nyilvános rendezvényt szerveztek. Ezek között szerepeltek a Magyar és Román Kultúra Napjához kapcsolódó események, a Magyar Népmese Napja, a Magyar Költészet Napja, a Román Nyelv Napja alkalmából tartott programok, kiállítások, könyvbemutatók, gyerekfoglalkozások, irodalmi estek és interkulturális találkozók. Az intézmény kulturális nagykövetei 2025-ben Botházi Mária és Zsidó Ferenc írók voltak, akik aktívan közreműködtek az olvasó–író találkozók és irodalmi estek megszervezésében.

A könyvtár munkáját számos partner segítette, többek között a Care2Travel Egyesület, helyi iskolák, civil szervezetek, valamint szakértők és kutatók. Ezek az együttműködések hozzájárultak ahhoz, hogy a könyvtár valódi közösségi csomóponttá váljon a megye kulturális hálózatában.

A Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége 2025-ben is jelentősen hozzájárult az olvasáskultúra erősítéséhez, az oktatás támogatásához, a helyi identitás megőrzéséhez és az interkulturális párbeszédhez. Az intézmény nyitott tanulási térként működött minden korosztály számára – a gyerekektől az idősekig.

Gyulai Arthur, a könyvtár menedzsere elmondta: 2026-ban a fejlesztések középpontjában az állomány további modernizálása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a digitális tartalmak bővítése, az RFID-rendszer fejlesztése, valamint egy új, korszerű honlap elindítása áll. Emellett folytatódnak az időseknek, felnőtteknek és fiataloknak szóló oktatási és e-learning programok is.

A tavalyi év egy másik jelentős lépése, hogy 2025 augusztusában Hargita Megye Tanácsa megvásárolta azt az épületet, amelyben a Kájoni János Megyei Könyvtár működik.
Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke akkor úgy fogalmazott: ez a lépés befektetés a megye kulturális jövőjébe, hiszen a könyvtár nemcsak intézmény, hanem közösségi és szellemi érték is Hargita megyében.

Részletek itt: https://www.facebook.com/watch/?v=732620369636228

Az idei évben, január 15-én, a Nemzeti Kultúra Napja alkalmából a megyei könyvtár egy összetett, nagyszabású rendezvényt szervezett, míg január 22-én, a Magyar Kultúra Napján könyvbemutatóval kapcsolódik be az ünnepi programsorozatba – https://fb.me/e/asTR1KlIl .

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy
a könyvtár nem csupán könyvek gyűjteménye, hanem élő közösségi tér. Az itt zajló kétnyelvű események, kiállítások és irodalmi estek összekötik a közösségeket, erősítik a kölcsönös tiszteletet és közös kulturális identitásunkat. Kultúránk és közösségünk összetart bennünket.

A Kájoni János Megye Könyvtár éves beszámolóját itt tekinthetik meg: https://www.facebook.com/reel/909941058385112 .

Csíkszereda, 2026. január 22.

Mielőtt bárki eladná földjét, érdemes megvárnia, amíg pontosan kiderül, hogyan érinti területét az autópálya építése

Hargita Megye Tanácsának ideiglenes székhelyén egyeztettek az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR), a kivitelező és a tervező képviselőivel az A8-as autópálya építéséről és a helyi lakosságot érintő kérdésekről szerdán, október 14-én.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke figyelmeztet, hogy spekulációs célú földvásárlási szándékokról érkezett több jelzés az A8-as autópálya tervezett nyomvonala mentén, a gyergyói térségben. A megyei tanács elnöke arra kéri az érintett földtulajdonosokat, hogy legyenek körültekintőek, és ne siessék el ingatlanjaik eladását, amíg nem rendelkeznek pontos információkkal az autópálya építéséről és annak következményeiről.

– Arról értesültem, hogy megjelentek olyan személyek, akik felvásárlási szándékkal érdeklődnek nagyobb földterületek iránt a leendő autópálya nyomvonalának közelében, vélhetően spekulációs céllal. Arra kérem az érintetteket, hogy legyenek nagyon óvatosak, és ne kapkodják el földjeik eladását, amíg nem látják pontosan, hogyan valósul meg az autópálya építése. Fontos, hogy az emberek kellő tájékozódás után hozzanak döntést, és megvédjék saját érdekeiket

– hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

A szerdai egyeztetésen a 127–127A–125 jelzésű megyei utak és az autópálya nyomvonalának csatlakozási pontjait, valamint az önkormányzatokat és a kisajátításokban érintett lakosságot érintő kérdéseket tekintették át.

Kiemelt téma volt a kisajátított területek után járó összegek megtérítése, valamint annak lehetősége, hogy az előkészületi munkálatok után a tulajdonosok hozzájuthassanak a földjeikről eltávolított faanyaghoz. Ezzel kapcsolatban a tölgyesi térségben alkalmazott megoldást is ismertették, ahol az erdészeti hivatal közreműködésével a kitermelt faanyagot a tulajdonosokhoz juttatták.

A kártalanítások kifizetésének jelenlegi helyzetét és az esetleges elakadásokat egy novemberre tervezett újabb egyeztetésen vizsgálják meg. Ugyancsak napirendre kerülnek azok az esetek, amikor a telekmegosztási dokumentációkat nem sikerült véglegesíteni, többek között Gyergyószárhegyen. A cél olyan megoldások megtalálása, amelyek biztosítják, hogy a lakosság ne kerüljön hátrányos helyzetbe a kisajátítási eljárás során.

A megbeszélésen kitértek az autópálya építése során igénybe vett megyei útszakaszokra is. A kivitelező köteles a munkálatok idején használt útszakaszokat eredeti állapotukba visszaállítani a munkálatok befejeztével.

A 127-es megyei út az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) kezelésébe átadott, 2,2 kilométeres szakaszán a téli hóeltakarítást külön megállapodás alapján biztosítják. Erre a szakaszra ugyanakkor a megyei út új nyomvonalát is megtervezik. A tervező tájékoztatása szerint a műszaki terv első változata várhatóan 2027. januárjában vagy februárjában készül el.

– Az A8-as autópálya fontos beruházás a térség számára, de legalább ennyire fontos, hogy a megvalósítása a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon az itt élőknek. Ezért folyamatosan egyeztetünk a beruházásban érintett valamennyi féllel, hogy a helyi közösségek által jelzett problémákra megoldást találjunk, és biztosítsuk a lakosság érdekeinek érvényesülését

– emelte ki Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2026. október 15.

Mielőtt bárki eladná földjét, érdemes megvárnia, amíg pontosan kiderül, hogyan érinti területét az autópálya építése

Hargita Megye Tanácsának ideiglenes székhelyén egyeztettek az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR), a kivitelező és a tervező képviselőivel az A8-as autópálya építéséről és a helyi lakosságot érintő kérdésekről szerdán, október 14-én.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke figyelmeztet, hogy spekulációs célú földvásárlási szándékokról érkezett több jelzés az A8-as autópálya tervezett nyomvonala mentén, a gyergyói térségben. A megyei tanács elnöke arra kéri az érintett földtulajdonosokat, hogy legyenek körültekintőek, és ne siessék el ingatlanjaik eladását, amíg nem rendelkeznek pontos információkkal az autópálya építéséről és annak következményeiről.

– Arról értesültem, hogy megjelentek olyan személyek, akik felvásárlási szándékkal érdeklődnek nagyobb földterületek iránt a leendő autópálya nyomvonalának közelében, vélhetően spekulációs céllal. Arra kérem az érintetteket, hogy legyenek nagyon óvatosak, és ne kapkodják el földjeik eladását, amíg nem látják pontosan, hogyan valósul meg az autópálya építése. Fontos, hogy az emberek kellő tájékozódás után hozzanak döntést, és megvédjék saját érdekeiket

– hangsúlyozta Bíró Barna-Botond.

A szerdai egyeztetésen a 127–127A–125 jelzésű megyei utak és az autópálya nyomvonalának csatlakozási pontjait, valamint az önkormányzatokat és a kisajátításokban érintett lakosságot érintő kérdéseket tekintették át.

Kiemelt téma volt a kisajátított területek után járó összegek megtérítése, valamint annak lehetősége, hogy az előkészületi munkálatok után a tulajdonosok hozzájuthassanak a földjeikről eltávolított faanyaghoz. Ezzel kapcsolatban a tölgyesi térségben alkalmazott megoldást is ismertették, ahol az erdészeti hivatal közreműködésével a kitermelt faanyagot a tulajdonosokhoz juttatták.

A kártalanítások kifizetésének jelenlegi helyzetét és az esetleges elakadásokat egy novemberre tervezett újabb egyeztetésen vizsgálják meg. Ugyancsak napirendre kerülnek azok az esetek, amikor a telekmegosztási dokumentációkat nem sikerült véglegesíteni, többek között Gyergyószárhegyen. A cél olyan megoldások megtalálása, amelyek biztosítják, hogy a lakosság ne kerüljön hátrányos helyzetbe a kisajátítási eljárás során.

A megbeszélésen kitértek az autópálya építése során igénybe vett megyei útszakaszokra is. A kivitelező köteles a munkálatok idején használt útszakaszokat eredeti állapotukba visszaállítani a munkálatok befejeztével.

A 127-es megyei út az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) kezelésébe átadott, 2,2 kilométeres szakaszán a téli hóeltakarítást külön megállapodás alapján biztosítják. Erre a szakaszra ugyanakkor a megyei út új nyomvonalát is megtervezik. A tervező tájékoztatása szerint a műszaki terv első változata várhatóan 2027. januárjában vagy februárjában készül el.

– Az A8-as autópálya fontos beruházás a térség számára, de legalább ennyire fontos, hogy a megvalósítása a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon az itt élőknek. Ezért folyamatosan egyeztetünk a beruházásban érintett valamennyi féllel, hogy a helyi közösségek által jelzett problémákra megoldást találjunk, és biztosítsuk a lakosság érdekeinek érvényesülését

– emelte ki Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2026. október 15.

Több mint 56 ezer látogató és közel 600 közösségi esemény egy év alatt

A Kájoni János Megyei Könyvtár – Hargita Megye Tanácsának alárendelt intézményeként – 2025-ben is meghatározó szerepet töltött be a megye kulturális és oktatási életében. A könyvtár nemcsak a hagyományos könyvtári szolgáltatások terén nyújt kimagasló teljesítményt, hanem pezsgő közösségi és kulturális térként is működött, ahol az olvasás, a művészet és a párbeszéd találkozik.

A 2025-ös év fő célkitűzései között szerepelt az állomány bővítése és sokszínűsítése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az olvasás ösztönzése, az oktatási programok fejlesztése, valamint a dokumentumállomány digitális feldolgozásának folytatása. Kiemelt figyelmet kaptak a megye kisebb, elszigeteltebb településein zajló kulturális kezdeményezések támogatása és az intézmény digitális infrastruktúrájának fejlesztése is.

A könyvtár dokumentumállománya 2025 végére 199 427 darabra bővült, ebből 195 348 nyomtatott könyv és periodika, valamint 4 079 egyéb dokumentum – térképek, brosúrák, hangoskönyvek és DVD-k – áll az olvasók rendelkezésére. A speciális dokumentumok állománya 15 971 tételt számlál. Az év során 5 306 kötetet szereztek be, 4 051 különböző címmel, többségük szépirodalmi mű, minden korosztály számára.

A megye kulturális örökségének megőrzése érdekében folytatódott a helyi sajtó és a közösség számára fontos dokumentumok digitalizálása is. 2025-ben 44 dokumentum – összesen 4 294 oldal – került feldolgozásra és a digitális állományba való feltöltésre.

A könyvtár szolgáltatásait 2025-ben 56 539 látogató vette igénybe: közülük 42 723-an kölcsönzés és olvasás céljából, 787-en számítógép- és internethasználatra, 1 263-an felhasználói képzésekre érkeztek, míg 11 766 személy vett részt kulturális és oktatási programokon. Az aktív beiratkozott olvasók száma 4 472 fő volt, akik átlagosan évi 13 alkalommal látogatták a könyvtárat. Az év során összesen 103 534 dokumentumot kölcsönöztek ki, és további 2 425 dokumentumot helyben használtak.

A kulturális kínálat rendkívül gazdag volt: 2025-ben összesen 591 nyilvános rendezvényt szerveztek. Ezek között szerepeltek a Magyar és Román Kultúra Napjához kapcsolódó események, a Magyar Népmese Napja, a Magyar Költészet Napja, a Román Nyelv Napja alkalmából tartott programok, kiállítások, könyvbemutatók, gyerekfoglalkozások, irodalmi estek és interkulturális találkozók. Az intézmény kulturális nagykövetei 2025-ben Botházi Mária és Zsidó Ferenc írók voltak, akik aktívan közreműködtek az olvasó–író találkozók és irodalmi estek megszervezésében.

A könyvtár munkáját számos partner segítette, többek között a Care2Travel Egyesület, helyi iskolák, civil szervezetek, valamint szakértők és kutatók. Ezek az együttműködések hozzájárultak ahhoz, hogy a könyvtár valódi közösségi csomóponttá váljon a megye kulturális hálózatában.

A Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége 2025-ben is jelentősen hozzájárult az olvasáskultúra erősítéséhez, az oktatás támogatásához, a helyi identitás megőrzéséhez és az interkulturális párbeszédhez. Az intézmény nyitott tanulási térként működött minden korosztály számára – a gyerekektől az idősekig.

Gyulai Arthur, a könyvtár menedzsere elmondta: 2026-ban a fejlesztések középpontjában az állomány további modernizálása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a digitális tartalmak bővítése, az RFID-rendszer fejlesztése, valamint egy új, korszerű honlap elindítása áll. Emellett folytatódnak az időseknek, felnőtteknek és fiataloknak szóló oktatási és e-learning programok is.

A tavalyi év egy másik jelentős lépése, hogy 2025 augusztusában Hargita Megye Tanácsa megvásárolta azt az épületet, amelyben a Kájoni János Megyei Könyvtár működik.
Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke akkor úgy fogalmazott: ez a lépés befektetés a megye kulturális jövőjébe, hiszen a könyvtár nemcsak intézmény, hanem közösségi és szellemi érték is Hargita megyében.

Részletek itt: https://www.facebook.com/watch/?v=732620369636228

Az idei évben, január 15-én, a Nemzeti Kultúra Napja alkalmából a megyei könyvtár egy összetett, nagyszabású rendezvényt szervezett, míg január 22-én, a Magyar Kultúra Napján könyvbemutatóval kapcsolódik be az ünnepi programsorozatba – https://fb.me/e/asTR1KlIl .

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy
a könyvtár nem csupán könyvek gyűjteménye, hanem élő közösségi tér. Az itt zajló kétnyelvű események, kiállítások és irodalmi estek összekötik a közösségeket, erősítik a kölcsönös tiszteletet és közös kulturális identitásunkat. Kultúránk és közösségünk összetart bennünket.

A Kájoni János Megye Könyvtár éves beszámolóját itt tekinthetik meg: https://www.facebook.com/reel/909941058385112 .

Csíkszereda, 2026. január 22.

Több mint 56 ezer látogató és közel 600 közösségi esemény egy év alatt

A Kájoni János Megyei Könyvtár – Hargita Megye Tanácsának alárendelt intézményeként – 2025-ben is meghatározó szerepet töltött be a megye kulturális és oktatási életében. A könyvtár nemcsak a hagyományos könyvtári szolgáltatások terén nyújt kimagasló teljesítményt, hanem pezsgő közösségi és kulturális térként is működött, ahol az olvasás, a művészet és a párbeszéd találkozik.

A 2025-ös év fő célkitűzései között szerepelt az állomány bővítése és sokszínűsítése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az olvasás ösztönzése, az oktatási programok fejlesztése, valamint a dokumentumállomány digitális feldolgozásának folytatása. Kiemelt figyelmet kaptak a megye kisebb, elszigeteltebb településein zajló kulturális kezdeményezések támogatása és az intézmény digitális infrastruktúrájának fejlesztése is.

A könyvtár dokumentumállománya 2025 végére 199 427 darabra bővült, ebből 195 348 nyomtatott könyv és periodika, valamint 4 079 egyéb dokumentum – térképek, brosúrák, hangoskönyvek és DVD-k – áll az olvasók rendelkezésére. A speciális dokumentumok állománya 15 971 tételt számlál. Az év során 5 306 kötetet szereztek be, 4 051 különböző címmel, többségük szépirodalmi mű, minden korosztály számára.

A megye kulturális örökségének megőrzése érdekében folytatódott a helyi sajtó és a közösség számára fontos dokumentumok digitalizálása is. 2025-ben 44 dokumentum – összesen 4 294 oldal – került feldolgozásra és a digitális állományba való feltöltésre.

A könyvtár szolgáltatásait 2025-ben 56 539 látogató vette igénybe: közülük 42 723-an kölcsönzés és olvasás céljából, 787-en számítógép- és internethasználatra, 1 263-an felhasználói képzésekre érkeztek, míg 11 766 személy vett részt kulturális és oktatási programokon. Az aktív beiratkozott olvasók száma 4 472 fő volt, akik átlagosan évi 13 alkalommal látogatták a könyvtárat. Az év során összesen 103 534 dokumentumot kölcsönöztek ki, és további 2 425 dokumentumot helyben használtak.

A kulturális kínálat rendkívül gazdag volt: 2025-ben összesen 591 nyilvános rendezvényt szerveztek. Ezek között szerepeltek a Magyar és Román Kultúra Napjához kapcsolódó események, a Magyar Népmese Napja, a Magyar Költészet Napja, a Román Nyelv Napja alkalmából tartott programok, kiállítások, könyvbemutatók, gyerekfoglalkozások, irodalmi estek és interkulturális találkozók. Az intézmény kulturális nagykövetei 2025-ben Botházi Mária és Zsidó Ferenc írók voltak, akik aktívan közreműködtek az olvasó–író találkozók és irodalmi estek megszervezésében.

A könyvtár munkáját számos partner segítette, többek között a Care2Travel Egyesület, helyi iskolák, civil szervezetek, valamint szakértők és kutatók. Ezek az együttműködések hozzájárultak ahhoz, hogy a könyvtár valódi közösségi csomóponttá váljon a megye kulturális hálózatában.

A Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége 2025-ben is jelentősen hozzájárult az olvasáskultúra erősítéséhez, az oktatás támogatásához, a helyi identitás megőrzéséhez és az interkulturális párbeszédhez. Az intézmény nyitott tanulási térként működött minden korosztály számára – a gyerekektől az idősekig.

Gyulai Arthur, a könyvtár menedzsere elmondta: 2026-ban a fejlesztések középpontjában az állomány további modernizálása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a digitális tartalmak bővítése, az RFID-rendszer fejlesztése, valamint egy új, korszerű honlap elindítása áll. Emellett folytatódnak az időseknek, felnőtteknek és fiataloknak szóló oktatási és e-learning programok is.

A tavalyi év egy másik jelentős lépése, hogy 2025 augusztusában Hargita Megye Tanácsa megvásárolta azt az épületet, amelyben a Kájoni János Megyei Könyvtár működik.
Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke akkor úgy fogalmazott: ez a lépés befektetés a megye kulturális jövőjébe, hiszen a könyvtár nemcsak intézmény, hanem közösségi és szellemi érték is Hargita megyében.

Részletek itt: https://www.facebook.com/watch/?v=732620369636228

Az idei évben, január 15-én, a Nemzeti Kultúra Napja alkalmából a megyei könyvtár egy összetett, nagyszabású rendezvényt szervezett, míg január 22-én, a Magyar Kultúra Napján könyvbemutatóval kapcsolódik be az ünnepi programsorozatba – https://fb.me/e/asTR1KlIl .

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy
a könyvtár nem csupán könyvek gyűjteménye, hanem élő közösségi tér. Az itt zajló kétnyelvű események, kiállítások és irodalmi estek összekötik a közösségeket, erősítik a kölcsönös tiszteletet és közös kulturális identitásunkat. Kultúránk és közösségünk összetart bennünket.

A Kájoni János Megye Könyvtár éves beszámolóját itt tekinthetik meg: https://www.facebook.com/reel/909941058385112 .

Csíkszereda, 2026. január 22.