Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities

Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities

Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities

Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities

Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities

Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities

Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities

Konferencia az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez

Brüsszelben tartottak szakmai konferenciát május 25-én az Európai Parlamentben a Székely Termék védjegy jövőjéről, a rövid élelmiszerlánc fejlesztési lehetőségéről és a helyi gazdák, termelők hozzájárulásáról a gazdaság fejlesztéséhez. A konferenciát a CAPactivities európai uniós projekt részeként szervezték, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közösen vesz részt, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos információkat a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegye.

A szemináriumot Winkler Gyula európai parlamenti képviselő moderálta. A képviselő szerint, a helyi termékek identitásunk részét képezik, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hagyományok, ízek és értékek is. Éppen ezért a közösségi összefogás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek erőteljesebben épüljenek egymásra és megőrizzék a térség kulturális és gazdasági alapjait, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez.

Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője mint elmondta, 2010­­-ben jegyezték be a Székely Termék védjegyet, amelyet kezdetben 15 termelő nyert el. Mára már 160 termelő rendelkezik a védjeggyel. Évente 12 havi vásárt szerveznek, ezen belül négy tematikus nagyobb vásár van évente. Érdemes a mozgalom gazdasági, mérhető eredményeiről is beszélni, hiszen egy-egy vásár alkalmával nagyobb összegek is megfordulnak, nem beszélve a munkahelyek számáról és arról, hogy egy-egy család számára megélhetést biztosítanak a rendszeres vásárok. Mint előre vetítette, egy prémium Székely Termék védjegy megalapozása szerepel a jövőbeni tervek között, állandó mozgóbolt létrehozása, valamint online értékesítés is szerepel a tervek között. Ugyanakkor szigorúbb minőségellenőrzésre törekednek a jövőben. Nem mehetünk el olyan fontos témák mellett sem, mint a digitalizáció, illetve a szövetkezetek létrehozása, ugyanis ezek jelentik a fejlődés kulcsát.

Bartis Szidónia a CAPactivities projekt menedzsere elmondta, a projekt célja a Közös Agrárpolitika népszerűsítése és elérhetőbbé tétele, amelyben Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa közös felelősség vállal a projekt gyakorlatba ültetéséért. A brüsszeli szeminárium a projekt egyik mérföldköve. A projekt végeztével olyan mobilapplikációt szeretnének, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a vásárló között a digitális térben is.

Varga Péter Közös Agrárpolitika szakértő szerint a termelőnek fontos a bizalom és a visszajelzés a fogyasztó részéről, ezáltal még jobban tud törekedni a minőségre. A Digitális Termelői Piac (DTP) célja, hogy összefogja a Kárpát-medence termelőit, biztosítva az online értékesítést. Az online értékesítés során a kínálat, a választás, a megrendelés és a fizetés is online felületen történik. Csökken a személyes kapcsolat az értékesítések során, de több termelő árukészlete lesz elérhető.

Dr. Nguyen Dun Quang a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Igazgatóhelyettese hozzátette, hogy mennyire fontos az élelmiszer termékek minősége, az élelmiszer biztonsága az élelmiszer termelés biztonsága, a helyi kultúrák, értékek megóvása, eredetvédelem, élelmiszer hamisítás elleni harc. Mint hozzátette,  manapság nem a tápanyag mennyisége a fontos, hanem az élvezeti érték a fő prioritás.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke ismertette az egyesület felépítését, ami 3 megyéből tevődik össze, 45000 gazdából, partnerségi viszonyban van 205 szervezettel. A vidékitanácsadó hálózat 32 tanácsadóból áll. Az olyan rendezvényekkel mint az Ákovita Nemzetközi Párlat-és Pálinkaverseny, Nektária Székelyföldi Mézverseny, Böjti Csemege- Kárpát-medencei sajtmustra, RibON Ribizliborverseny igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják a szakmai továbbképzést. Ez nemcsak a székelyföldi gazdálkodók, hanem a falugazdász hálózat tagjai számára is előnyös. A falugazdászok folyamatos szakmai továbbképzésével céljuk, hogy példát mutassunk a gazdálkodóknak, hangsúlyozva számukra a gyakorlati és elméleti fejlesztések egyre növekvő jelentőségét.

Szőcs Előd a Csíkcsomortáni Szövetkezet képviselője szerint Székelyföldön, mivel nincs lehetőség a nagykereskedelmi termelésre, ezért az úgynevezett háztáji gazdaság a jellemző. Ez pedig a térség egyik értéke, amely nagyrészben meghatározza Székelyföld gasztronómiáját. A szakácsnak a jó minőségű alapanyag fontos, ezt pedig fel kell kutatni, a jó minőségű alapanyagok pedig a háztáji gazdaságokban találhatóak. Az intézmények feladata pedig, ezen háztáji gazdasagi kultúra intézményesítése és a termékek minőségének biztosítása.

Trucza Adorján László a Páva Étterem tulajdonosa tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az étterem egy gasztronómiai központú vendéglátás, célja a helyi termékek előtérbe való helyezése. A helyi termelőktől való beszerzés által állandó és évek óta tartó kapcsolat van jelen, a beszállítók egyben szolgáltatók is, nyitottabbak ezáltal a minőségre és a stabilitásra. A helyi termelőktől való beszerzés előnyei közé sorolta a friss, jó minőségű termékek biztosításán túl azt, hogy a szezonalitás tartható a megbízható helyi termelőknek köszönhetően. Hátránynak számít a magasabb ár, és a nem állandó minőség. Kihívás és nehézség hitet adni a helyieknek a saját alapanyagaikhoz, helyiek számára is vonzóvá kell tenni a kínálatot.

Kostandi Katalin a Benedek hús- és hentesárú részéről elmondta, a vállalat Hargita megyében található 440 alkalmazottal, a termelés napi átlaga 20 tonna. Probléma a vállalat számára a sertés nyersanyag beszerzése, külföldi beszállítókra vannak kényszerülve, mivel a romániai vágóhidaknál hiányzik az úgynevezett óvális pecsét. A szarvasmarha nyersanyagot 400 kilométer távolságból hozzák annak ellenére, hogy megyénkben nagy mennyiségű szarvasmarha található. Vágóhidak létesítése, az óvális pecsét engedélyezése a romániai vágóhidaknak, valamint az engedélyek létrehozásának megkönnyítése a fő feladat.

A szeminárium Hargita Megye Tanácsa Facebook-oldalán nézhető vissza:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/781128533538924/

Csíkszereda, 2023. május 30.

#IMCAP #CAPactivities