KÁJONI JÁNOS-DÍJ
Hargita Megye Tanácsának a kiemelkedő művészeti tevékenységért kiosztandó díja, a Kájoni János-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
A Kájoni János-díj kör alakú, 42,5 mm átmérőjű, 4 mm vastagságú, egyoldalas vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoz a megyei önkormányzat vezetője egy erre az alkalomra szervezett ünnepségen.
Eddigi díjazottjaink:
2024:
Ajánlás
Dr. Bárth János néprajzkutató, történész, nyugalmazott múzeumigazgató, címzetes egyetemi docens, számos könyv szerzője Jánoshalmán született 1944. december 15-én. Kalocsán járt gimnáziumba, majd 1963-tól 1968-ig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelmet és néprajzot tanult. 1968 és 2007 között, rövid kiskunhalasi múzeumi munkálkodás után, Kalocsán és Kecskeméten dolgozott. Kalocsán tájmúzeum-igazgatóként, Kecskeméten jobbára megyei múzeumigazgatóként tevékenykedett. Rendszeresen tanít a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékén. Jellemző kutatási területei földrajzi értelemben: Székelyföld és a Duna–Tisza köze, különös tekintettel a Kalocsai-Sárközre és a történelmi Bácskára. Munkássága során mindeddig 30 saját könyvet adott ki, 30 szerkesztett könyvhöz kapcsolódik a neve, 200 olyan tanulmányt írt, amely meg is jelent az évek során. Elmondása szerint az öt legfontosabb könyve közé két csíkszentgyörgyi vonatkozásút mindenképp besorolna.
Székelyföldre elsőként az úzvölgyi tanyavilág vonzotta, mint alföldi embert – munkájában arra törekedett, hogy egy másik formáját mutassa meg a tanyasi társadalomnak. Kutatómunkája során felismerte, hogy leginkább az egyházaknál lehet régi iratok után kutatni, így az évek során 40 székelyföldi plébániai irattárat tanulmányozott, és 11 településről írt tanulmányt. Pálfi János, korábbi csíkbánkfalvi plébános említette egyszer a számára, hogy régi iratokban falutizesekre vonatkozó információkat találhat. Másfél évig kutatta, kereste az arra vonatkozó iratokat, 8000 oldalnyi tizesiratot gyűjtött össze, így a tanulmány helyett könyv készült a kutatásból – átolvasták, mutatócédulázták, kiterítették, csoportosították az információkat, amelyek alapján elkészült Az eleven székely tizes című könyv.
Ezt követően egyre inkább foglalkoztatni kezdte a megye, mint településszervezet, így határozta el, hogy esettanulmányt ír ebben a témában. Csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi kutatása szintén olyan gazdag volt, hogy a végeredmény egy újabb könyv lett, Szentgyörgy megyéje Alcsíkban címmel. A kutatást diákjaival végezte, családi házaknál keresték fel a régi iratokat. Igyekeztek betartani ígéreteiket, időben visszavinni minden családhoz a papírokat a másolatok elkészítése után, hogy ne keltsék rossz hírüket. A felgyűjtött és hazavitt iratokat otthon is tanulmányozta, amelyekből kiválogatta 40 család történelmi értékű iratait, a 800 irat közül 99-et feldolgozott, és kiadta a Két véka féreje című könyvében.
Utazásai alatt azt is megtudta, hogy a víz, amit Csíkszentgyörgy községben fogyasztott, egy-egy falurész közös vize, közös befektetése – erről is írt egy kisebb kiadványt, ahogy a kutatásai során találkozott a hirdetőkönyvekkel, amelyekről korábban senki nem írt, emiatt pótolta ezt a hiányt is. A kutatásai során folyamatosan fényképezett, s mint fogalmazott „a szentgyörgyiek szeretik a fényképeket”, ezért úgy döntött, hogy összeválogat egy képeskönyvre való anyagot. Több évtizedes Hargita megyei kutatómunkájának nemcsak Csíkszentgyörgy köszönhet hiánypótló néprajzi kiadványokat, hanem Csíksomlyó, Varság, Úzvölgye, Korond és Zetalaka is.
Önálló könyvként megjelent székelyföldi vonatkozású írásai:
- A vigasztaló Napbaöltözött Asszony (2000)
- Varság, a székely tanyaközség (2001)
- Gyimesfelsőloki emléklapok (2003)
- Úz-völgyi magyarok (2004)
- Jézus dicsértessék! A székelyvarsági hegyi tanyák népének vallási hagyományai (2006)
- A korondi közbirtokosság három évtizede (1904–1933), (2006)
- Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII–XX. században (2007)
- Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén (2008)
- Vízvezető közösségek Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván (2010)
- Templom jobbágya, megye zsellére, eklézsia árendása (2011)
- Szentgyörgy megyéje Alcsíkban. Esettanulmány a katolikus székelység egyháztörténetéhez és társadalomnéprajzához (2012)
- Két véka féreje. Csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi székely családi levelesládák (2013)
- Csíkszentgyörgyi néprajzi képek (2014)
- Ozsdola, az őrfalu (2015)
- Vallás és ünnep Csíkszentgyörgyön a templomi hirdetések tükrében (1952-1963), (2020)
- Egyházközségi törvénykezés Zetelakán (1797-1823), (2021)
Eddigi kitüntetései, elismerései:
- Jankó János díj (Magyar Néprajzi Társaság, 1977)
- Népek barátsága díj (Bács-Kiskun Megye Tanácsa, 1978)
- Bács-Kiskun megye tudományos díja (Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, 1999)
- Györffy István emlékérem (Magyar Néprajzi Társaság, 2004)
- Bányai János díj (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, 2008)
- Kecskemét felsőoktatásáért és tudományos életéért díj (Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2008)
- Jánoshalma Város kultúrájáért (Jánoshalma Város Önkormányzata, 2009)
- Csíkszentgyörgy díszpolgára (Csíkszentgyörgy Község Önkormányzata, Hargita megye, 2012)
- Márton Áron emlékérem (Bethlen Gábor Alapítvány, 2016)
2023:
Hargita Megye Tanácsa legmagasabb kulturális díjával ismerték el Ványolós András karnagy munkásságát
Ritka és értékes énekekkel gazdagítja közösségünket a Madéfalvi Schola gyermekkórus
Ványolós András karnagy vezetésével indult el a Madéfalvi Schola Gregoriana gyermekkórus 2013-ban, amelynek tagjai vasárnap, november 12-én adtak jubileumi koncertet. Ez alkalomból a karnagy munkásságát Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjával ismerték el.
A jelenleg 23 tagú kórus már megfordult Gyulafehérváron, Déván, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Budapesten is.
Ványolós András Gyergyószentmiklóson született, ahol a Salamon Ernő Elméleti Líceumban kezdte tanulmányait, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta zenepedagógia szakon. Érdeklődése az egyházzene felé irányult.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, a díj odaítélése az egyik legjobb döntés volt ebben az évben. Értékes és szerteágazó az a munka, amelyet a Ványolós házaspár kifejt az értékteremtésben, megőrzésében és tovább örökítésében a gyerekeink által.
Ványolós András köszönetét fejezte ki mindenek előtt feleségének majd támogatóinak mondván, “kapálózhat”, ha nincs, aki énekeljen és, aki oda terelje a gyerekeket, akik énekelni szeretnének.
Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője három szó mentén fogalmazta meg gondolatait: szolgálat, örökség, lámpás. Mint mondta, gyönyörű megélni azt, amikor a szentmisén latinul énekelnek és a gyerekek éneke kíséri a liturgiát. Az ő jelenlétüket pedig a szolgálat, az alázat és a tisztesség jellemzi. A szellemi örökség ugyanakkor, csak akkor él, ha azt valaki megszólaltatja, képet ad neki. Az ilyen lámpás emberek pedig értéket képviselnek egy közösségben.
Györfi Erzsébet népdalénekes szerint, szerencséje a közösségnek, hogy Madéfalvára került a Ványolós házaspár. A kórus az éneklés egy olyan skáláját szólaltatja meg a gregorián énekek révén, amit nem sokan és, amely örökségünk értékes része és ez nagy kincse a községnek.
Csíkszereda, 2023. november 12.
2022:
Laudáció
Több évtizedes művészi, oktatói, szervezői és közösségépítői munka méltatását tűztük ki célul, akkor, amikor Korona Juliánna kitüntetését vállaltuk. Mondhatni, lehetetlen vállalkozás, hisz alig pár percben egy egész életművet bemutatni nem lehet, a legfőbb mozzanatokat azonban mégis megpróbáljuk a jelenlévők számára kiemelni.
Korona Juliánna 1945 márciusában született Parajdon. Zenei tehetségére hamar felfigyeltek, III. osztályosan már a marosvásárhelyi művészeti líceumban tanul. Tehetsége, szorgalma és kitartása az egyetem bevégzéséig különböző ösztöndíjakhoz segítette és a tanulmányait minden szinten kitűnő eredménnyel végezte.
Pedagógusi, illetve zeneoktatói tevékenységét Parajdon és a környező falvakban mindvégig kitartóan végezte, és ami a leginkább jellemezte, hogy mindig minőségi munkára törekedett, ahol lehetett ott a kötelezőnél is többet akart letenni az asztalra. Lendületét, erejét a csillogó szemű gyermekek, a sikeres fellépések, a közösségi élmények adták meg leginkább. A közösség érdekében kifejtett tevékenységének csupán a kiindulópontja volt az iskolai oktatás, hiszen az, ami kiemelte és elismertté tette tevékenységét, épp a kötelező iskolai oktatáson túl vállalt tevékenysége. Énekkar, furulyakör, dalcsoport, agitációs brigád, színdarabokban és különböző szerepléseken való fellépések mind-mind azt eredményezték, hogy a helyiek tudták: Korona Júlia személyére lehet számítani és akkor, amikor valamit elkezdett, ott biztosan minőségi munka lett a vége. Egyházi vonalon is a zene területén oroszlánrészt vállalt, hiszen évtizedeken át református vegyeskart, katolikus női kart szervezett és vezényelt a helyi közösségek számára.
Több mint öt évtizeden át ívelő kiváló munkássága rányomta bélyegét a helyi közösségre, többek között ezért is Hargita Megye Tanácsa ma Kájoni János-díjjal ismeri el Korona Júlia személyét és munkásságát.
Parajd, 2022. május 24.
2019:
Laudáció:
A Hargita Megyei Kulturális Központnak, Pávai István népzenekutatónak, Györfi Erzsébet előadóművésznek és Muckenhaupt Erzsébet muzeológusnak ítélte oda idén a Kájoni János-díjat Hargita Megye Tanácsa. Az ünnepélyes átadásra a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, a Cultura Nostra Egyesület, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett Joannes Kájoni 390 Emlékkonferencián került sor szombaton, november 16-án Csíkszeredában a Csíki Moziban.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
A díjazottakat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke jelentette be.
– A díjazottak azok, akik tesznek, alkotnak, meglátják a problémákat és azokra megoldásokat kínálnak, ösztönöznek. Akik a közösségért tesznek, az időt a családjuktól, barátaiktól, szűkebb környezetüktől veszik el. Ehhez képest nem figyelünk eléggé oda rájuk, ezért a Kájoni-díjnak elsősorban az a célja, hogy a figyelmet azokra irányítsa, akik előbbre viszik a várost, a megyét, a térséget, Székelyföldet. Ezenkívül pedig jó látni, hogy kik azok, akiket érdemes követni. A kulturális alkotás ereje szükséges és pótolhatatlan, ezért köszönet a munkásságukért a díjazottaknak – mondta köszöntőbeszédében Borboly Csaba.
Laudációk
Kájoni János – avagy a kor latin szóhasználata szerint Joannes Kájoni – gazdag örökséget hagyott ránk. A történelmi körülményeknek és az ő sokoldalú személyiségéből fakadó átfogó munkásságának az egybecsengése rendkívüli jelentőségű életművet eredményezett. Nem véletlen tehát, hogy a Hargita Megyei Kulturális Központ – amelynek munkássága kiindulópontját, origóját Kájoni hagyatéka képezi – Kájoni emlékévvé nyilvánította a nagy polihisztor feltételezett születési időpontjának 390. évfordulójának esztendőjét. Ennek jegyében szervezi meg idei – de nem csak – tevékenységei zömét. Mind közül talán a legjelentősebb és a legnagyobb visszhanggal bír a több évtizedes múltra visszatekintő Régizene Fesztivál. A rendezvény folyamatosságának biztosításáért, minősége folyamatos emeléséért, rangja, ismertsége és elismertsége növeléséért sokat tesz az intézmény maroknyi, de annál lelkesebb munkaközössége, menedzsmentje.
Pávai István Székelyudvarhelyről indult, Székelykeresztúron tanult, Csíkszeredában bontakozott ki alkotó tevékenysége, amely Marosvásárhelyen, majd a budapesti Néprajzi Múzeumban és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében teljesedett ki, majd kiegészült a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen végzett oktatói munkásságával. A zene – s azon belül a népzene – iránti szeretetét a családból hozta, ebben lelte kedvét és hivatását egyaránt. Csíkszeredai alkotói időszaka alatt, 1978. március 19-én lépett fel a táncházmuzsikát játszó Barozda együttessel a csíkszeredai Mikó vár udvarán szervezett koncerten Kájoni táncdallamaival összeállított műsorral. Ez volt gyakorlatilag a Régizene Fesztivál születésnapja. A rendezvény kiteljesedése többek között Pávai Istvánnak és munkatársainak is köszönhető.
Györfi Erzsébet Madéfalva szülötte, 1958-ban látta meg a napvilágot, Csíkszeredában óvónőképzőt végzett, de még diákkorában találkozott a Barozda együttessel, életük szervesen összefonódott. A hetvenes évek derekától magyar nyelvű zenei felvételeket készít a kolozsvári rádió és a bukaresti televízió magyar adása számára, elévülhetetlen érdemeket szerezve a paraszti muzsika dokumentálásában és népszerűsítésében. S bár az éneklést sosem művelte főállásban – mindvégig kitartott itthon is, majd hosszas németországi tartózkodásának ideje alatt is – hivatása mellett. Kájoni személyisége az ő előadói munkásságában is nagy jelentőséggel bírt, számos műsorban szólaltatott meg dallamokat Kájoni gyűjteményeiből, számtalanszor fellépett a régizene fesztivál különböző kiadásain, illetve más, Kájoni muzsikáját népszerűsítő rendezvényeken. Ő is, akárcsak Pávai István, a népzene irányából közelített a régizene felé.
Muckenhaupt Erzsébet is művész. Meghökkentő lehet ezt mondani egy tudósról, de régi nyomtatványok kutatása nem egyszerű munka, hanem lélekből fakadó művészi tevékenység. A Bihar megyei Szombatságon született 1952-ben, Jászvásáron diplomázott történelem szakon 1976-ban s azóta nyugdíjazásáig a csíkszeredai múzeum muzeológusa, könyvtörténésze. Kutatási területe a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltja. Ő az egyik feltárója és megmentője a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek, az ő munkájának köszönhető, hogy megmaradt, kutatható a ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára, az egyetlen középkori eredetű magyar könyvgyűjteményünk Erdélyben.
Csíkszereda, 2019. november 16.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Hargita Megye Tanácsa átadta a Kájoni János-díjakat
A Hargita Megyei Kulturális Központnak, Pávai István népzenekutatónak, Györfi Erzsébet előadóművésznek és Muckenhaupt Erzsébet muzeológusnak ítélte oda idén a Kájoni János-díjat Hargita Megye Tanácsa. Az ünnepélyes átadásra a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, a Cultura Nostra Egyesület, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett Joannes Kájoni 390 Emlékkonferencián került sor szombaton, november 16-án Csíkszeredában a Csíki Moziban.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
A díjazottakat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke jelentette be.
– A díjazottak azok, akik tesznek, alkotnak, meglátják a problémákat és azokra megoldásokat kínálnak, ösztönöznek. Akik a közösségért tesznek, az időt a családjuktól, barátaiktól, szűkebb környezetüktől veszik el. Ehhez képest nem figyelünk eléggé oda rájuk, ezért a Kájoni-díjnak elsősorban az a célja, hogy a figyelmet azokra irányítsa, akik előbbre viszik a várost, a megyét, a térséget, Székelyföldet. Ezenkívül pedig jó látni, hogy kik azok, akiket érdemes követni. A kulturális alkotás ereje szükséges és pótolhatatlan, ezért köszönet a munkásságukért a díjazottaknak – mondta köszöntőbeszédében Borboly Csaba.
Laudációk
Kájoni János – avagy a kor latin szóhasználata szerint Joannes Kájoni – gazdag örökséget hagyott ránk. A történelmi körülményeknek és az ő sokoldalú személyiségéből fakadó átfogó munkásságának az egybecsengése rendkívüli jelentőségű életművet eredményezett. Nem véletlen tehát, hogy a Hargita Megyei Kulturális Központ – amelynek munkássága kiindulópontját, origóját Kájoni hagyatéka képezi – Kájoni emlékévvé nyilvánította a nagy polihisztor feltételezett születési időpontjának 390. évfordulójának esztendőjét. Ennek jegyében szervezi meg idei – de nem csak – tevékenységei zömét. Mind közül talán a legjelentősebb és a legnagyobb visszhanggal bír a több évtizedes múltra visszatekintő Régizene Fesztivál. A rendezvény folyamatosságának biztosításáért, minősége folyamatos emeléséért, rangja, ismertsége és elismertsége növeléséért sokat tesz az intézmény maroknyi, de annál lelkesebb munkaközössége, menedzsmentje.
Pávai István Székelyudvarhelyről indult, Székelykeresztúron tanult, Csíkszeredában bontakozott ki alkotó tevékenysége, amely Marosvásárhelyen, majd a budapesti Néprajzi Múzeumban és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében teljesedett ki, majd kiegészült a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen végzett oktatói munkásságával. A zene – s azon belül a népzene – iránti szeretetét a családból hozta, ebben lelte kedvét és hivatását egyaránt. Csíkszeredai alkotói időszaka alatt, 1978. március 19-én lépett fel a táncházmuzsikát játszó Barozda együttessel a csíkszeredai Mikó vár udvarán szervezett koncerten Kájoni táncdallamaival összeállított műsorral. Ez volt gyakorlatilag a Régizene Fesztivál születésnapja. A rendezvény kiteljesedése többek között Pávai Istvánnak és munkatársainak is köszönhető.
Györfi Erzsébet Madéfalva szülötte, 1958-ban látta meg a napvilágot, Csíkszeredában óvónőképzőt végzett, de még diákkorában találkozott a Barozda együttessel, életük szervesen összefonódott. A hetvenes évek derekától magyar nyelvű zenei felvételeket készít a kolozsvári rádió és a bukaresti televízió magyar adása számára, elévülhetetlen érdemeket szerezve a paraszti muzsika dokumentálásában és népszerűsítésében. S bár az éneklést sosem művelte főállásban – mindvégig kitartott itthon is, majd hosszas németországi tartózkodásának ideje alatt is – hivatása mellett. Kájoni személyisége az ő előadói munkásságában is nagy jelentőséggel bírt, számos műsorban szólaltatott meg dallamokat Kájoni gyűjteményeiből, számtalanszor fellépett a régizene fesztivál különböző kiadásain, illetve más, Kájoni muzsikáját népszerűsítő rendezvényeken. Ő is, akárcsak Pávai István, a népzene irányából közelített a régizene felé.
Muckenhaupt Erzsébet is művész. Meghökkentő lehet ezt mondani egy tudósról, de régi nyomtatványok kutatása nem egyszerű munka, hanem lélekből fakadó művészi tevékenység. A Bihar megyei Szombatságon született 1952-ben, Jászvásáron diplomázott történelem szakon 1976-ban s azóta nyugdíjazásáig a csíkszeredai múzeum muzeológusa, könyvtörténésze. Kutatási területe a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltja. Ő az egyik feltárója és megmentője a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek, az ő munkájának köszönhető, hogy megmaradt, kutatható a ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára, az egyetlen középkori eredetű magyar könyvgyűjteményünk Erdélyben.
Fotók: Ádám Gyula
Csíkszereda, 2019. november 16.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Hargita Megye Tanácsa átadta a Kájoni János-díjakat
A Hargita Megyei Kulturális Központnak, Pávai István népzenekutatónak, Györfi Erzsébet előadóművésznek és Muckenhaupt Erzsébet muzeológusnak ítélte oda idén a Kájoni János-díjat Hargita Megye Tanácsa. Az ünnepélyes átadásra a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, a Cultura Nostra Egyesület, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett Joannes Kájoni 390 Emlékkonferencián került sor szombaton, november 16-án Csíkszeredában a Csíki Moziban.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
A díjazottakat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke jelentette be.
– A díjazottak azok, akik tesznek, alkotnak, meglátják a problémákat és azokra megoldásokat kínálnak, ösztönöznek. Akik a közösségért tesznek, az időt a családjuktól, barátaiktól, szűkebb környezetüktől veszik el. Ehhez képest nem figyelünk eléggé oda rájuk, ezért a Kájoni-díjnak elsősorban az a célja, hogy a figyelmet azokra irányítsa, akik előbbre viszik a várost, a megyét, a térséget, Székelyföldet. Ezenkívül pedig jó látni, hogy kik azok, akiket érdemes követni. A kulturális alkotás ereje szükséges és pótolhatatlan, ezért köszönet a munkásságukért a díjazottaknak – mondta köszöntőbeszédében Borboly Csaba.
Laudációk
Kájoni János – avagy a kor latin szóhasználata szerint Joannes Kájoni – gazdag örökséget hagyott ránk. A történelmi körülményeknek és az ő sokoldalú személyiségéből fakadó átfogó munkásságának az egybecsengése rendkívüli jelentőségű életművet eredményezett. Nem véletlen tehát, hogy a Hargita Megyei Kulturális Központ – amelynek munkássága kiindulópontját, origóját Kájoni hagyatéka képezi – Kájoni emlékévvé nyilvánította a nagy polihisztor feltételezett születési időpontjának 390. évfordulójának esztendőjét. Ennek jegyében szervezi meg idei – de nem csak – tevékenységei zömét. Mind közül talán a legjelentősebb és a legnagyobb visszhanggal bír a több évtizedes múltra visszatekintő Régizene Fesztivál. A rendezvény folyamatosságának biztosításáért, minősége folyamatos emeléséért, rangja, ismertsége és elismertsége növeléséért sokat tesz az intézmény maroknyi, de annál lelkesebb munkaközössége, menedzsmentje.
Pávai István Székelyudvarhelyről indult, Székelykeresztúron tanult, Csíkszeredában bontakozott ki alkotó tevékenysége, amely Marosvásárhelyen, majd a budapesti Néprajzi Múzeumban és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében teljesedett ki, majd kiegészült a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen végzett oktatói munkásságával. A zene – s azon belül a népzene – iránti szeretetét a családból hozta, ebben lelte kedvét és hivatását egyaránt. Csíkszeredai alkotói időszaka alatt, 1978. március 19-én lépett fel a táncházmuzsikát játszó Barozda együttessel a csíkszeredai Mikó vár udvarán szervezett koncerten Kájoni táncdallamaival összeállított műsorral. Ez volt gyakorlatilag a Régizene Fesztivál születésnapja. A rendezvény kiteljesedése többek között Pávai Istvánnak és munkatársainak is köszönhető.
Györfi Erzsébet Madéfalva szülötte, 1958-ban látta meg a napvilágot, Csíkszeredában óvónőképzőt végzett, de még diákkorában találkozott a Barozda együttessel, életük szervesen összefonódott. A hetvenes évek derekától magyar nyelvű zenei felvételeket készít a kolozsvári rádió és a bukaresti televízió magyar adása számára, elévülhetetlen érdemeket szerezve a paraszti muzsika dokumentálásában és népszerűsítésében. S bár az éneklést sosem művelte főállásban – mindvégig kitartott itthon is, majd hosszas németországi tartózkodásának ideje alatt is – hivatása mellett. Kájoni személyisége az ő előadói munkásságában is nagy jelentőséggel bírt, számos műsorban szólaltatott meg dallamokat Kájoni gyűjteményeiből, számtalanszor fellépett a régizene fesztivál különböző kiadásain, illetve más, Kájoni muzsikáját népszerűsítő rendezvényeken. Ő is, akárcsak Pávai István, a népzene irányából közelített a régizene felé.
Muckenhaupt Erzsébet is művész. Meghökkentő lehet ezt mondani egy tudósról, de régi nyomtatványok kutatása nem egyszerű munka, hanem lélekből fakadó művészi tevékenység. A Bihar megyei Szombatságon született 1952-ben, Jászvásáron diplomázott történelem szakon 1976-ban s azóta nyugdíjazásáig a csíkszeredai múzeum muzeológusa, könyvtörténésze. Kutatási területe a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltja. Ő az egyik feltárója és megmentője a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek, az ő munkájának köszönhető, hogy megmaradt, kutatható a ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára, az egyetlen középkori eredetű magyar könyvgyűjteményünk Erdélyben.
Fotók: Ádám Gyula
Csíkszereda, 2019. november 16.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Hargita Megye Tanácsa átadta a Kájoni János-díjakat
A Hargita Megyei Kulturális Központnak, Pávai István népzenekutatónak, Györfi Erzsébet előadóművésznek és Muckenhaupt Erzsébet muzeológusnak ítélte oda idén a Kájoni János-díjat Hargita Megye Tanácsa. Az ünnepélyes átadásra a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, a Cultura Nostra Egyesület, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett Joannes Kájoni 390 Emlékkonferencián került sor szombaton, november 16-án Csíkszeredában a Csíki Moziban.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
A díjazottakat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke jelentette be.
– A díjazottak azok, akik tesznek, alkotnak, meglátják a problémákat és azokra megoldásokat kínálnak, ösztönöznek. Akik a közösségért tesznek, az időt a családjuktól, barátaiktól, szűkebb környezetüktől veszik el. Ehhez képest nem figyelünk eléggé oda rájuk, ezért a Kájoni-díjnak elsősorban az a célja, hogy a figyelmet azokra irányítsa, akik előbbre viszik a várost, a megyét, a térséget, Székelyföldet. Ezenkívül pedig jó látni, hogy kik azok, akiket érdemes követni. A kulturális alkotás ereje szükséges és pótolhatatlan, ezért köszönet a munkásságukért a díjazottaknak – mondta köszöntőbeszédében Borboly Csaba.
Laudációk
Kájoni János – avagy a kor latin szóhasználata szerint Joannes Kájoni – gazdag örökséget hagyott ránk. A történelmi körülményeknek és az ő sokoldalú személyiségéből fakadó átfogó munkásságának az egybecsengése rendkívüli jelentőségű életművet eredményezett. Nem véletlen tehát, hogy a Hargita Megyei Kulturális Központ – amelynek munkássága kiindulópontját, origóját Kájoni hagyatéka képezi – Kájoni emlékévvé nyilvánította a nagy polihisztor feltételezett születési időpontjának 390. évfordulójának esztendőjét. Ennek jegyében szervezi meg idei – de nem csak – tevékenységei zömét. Mind közül talán a legjelentősebb és a legnagyobb visszhanggal bír a több évtizedes múltra visszatekintő Régizene Fesztivál. A rendezvény folyamatosságának biztosításáért, minősége folyamatos emeléséért, rangja, ismertsége és elismertsége növeléséért sokat tesz az intézmény maroknyi, de annál lelkesebb munkaközössége, menedzsmentje.
Pávai István Székelyudvarhelyről indult, Székelykeresztúron tanult, Csíkszeredában bontakozott ki alkotó tevékenysége, amely Marosvásárhelyen, majd a budapesti Néprajzi Múzeumban és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében teljesedett ki, majd kiegészült a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen végzett oktatói munkásságával. A zene – s azon belül a népzene – iránti szeretetét a családból hozta, ebben lelte kedvét és hivatását egyaránt. Csíkszeredai alkotói időszaka alatt, 1978. március 19-én lépett fel a táncházmuzsikát játszó Barozda együttessel a csíkszeredai Mikó vár udvarán szervezett koncerten Kájoni táncdallamaival összeállított műsorral. Ez volt gyakorlatilag a Régizene Fesztivál születésnapja. A rendezvény kiteljesedése többek között Pávai Istvánnak és munkatársainak is köszönhető.
Györfi Erzsébet Madéfalva szülötte, 1958-ban látta meg a napvilágot, Csíkszeredában óvónőképzőt végzett, de még diákkorában találkozott a Barozda együttessel, életük szervesen összefonódott. A hetvenes évek derekától magyar nyelvű zenei felvételeket készít a kolozsvári rádió és a bukaresti televízió magyar adása számára, elévülhetetlen érdemeket szerezve a paraszti muzsika dokumentálásában és népszerűsítésében. S bár az éneklést sosem művelte főállásban – mindvégig kitartott itthon is, majd hosszas németországi tartózkodásának ideje alatt is – hivatása mellett. Kájoni személyisége az ő előadói munkásságában is nagy jelentőséggel bírt, számos műsorban szólaltatott meg dallamokat Kájoni gyűjteményeiből, számtalanszor fellépett a régizene fesztivál különböző kiadásain, illetve más, Kájoni muzsikáját népszerűsítő rendezvényeken. Ő is, akárcsak Pávai István, a népzene irányából közelített a régizene felé.
Muckenhaupt Erzsébet is művész. Meghökkentő lehet ezt mondani egy tudósról, de régi nyomtatványok kutatása nem egyszerű munka, hanem lélekből fakadó művészi tevékenység. A Bihar megyei Szombatságon született 1952-ben, Jászvásáron diplomázott történelem szakon 1976-ban s azóta nyugdíjazásáig a csíkszeredai múzeum muzeológusa, könyvtörténésze. Kutatási területe a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltja. Ő az egyik feltárója és megmentője a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek, az ő munkájának köszönhető, hogy megmaradt, kutatható a ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára, az egyetlen középkori eredetű magyar könyvgyűjteményünk Erdélyben.
Fotók: Ádám Gyula
Csíkszereda, 2019. november 16.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Hargita Megye Tanácsa átadta a Kájoni János-díjakat
A Hargita Megyei Kulturális Központnak, Pávai István népzenekutatónak, Györfi Erzsébet előadóművésznek és Muckenhaupt Erzsébet muzeológusnak ítélte oda idén a Kájoni János-díjat Hargita Megye Tanácsa. Az ünnepélyes átadásra a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, a Cultura Nostra Egyesület, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett Joannes Kájoni 390 Emlékkonferencián került sor szombaton, november 16-án Csíkszeredában a Csíki Moziban.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
A díjazottakat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke jelentette be.
– A díjazottak azok, akik tesznek, alkotnak, meglátják a problémákat és azokra megoldásokat kínálnak, ösztönöznek. Akik a közösségért tesznek, az időt a családjuktól, barátaiktól, szűkebb környezetüktől veszik el. Ehhez képest nem figyelünk eléggé oda rájuk, ezért a Kájoni-díjnak elsősorban az a célja, hogy a figyelmet azokra irányítsa, akik előbbre viszik a várost, a megyét, a térséget, Székelyföldet. Ezenkívül pedig jó látni, hogy kik azok, akiket érdemes követni. A kulturális alkotás ereje szükséges és pótolhatatlan, ezért köszönet a munkásságukért a díjazottaknak – mondta köszöntőbeszédében Borboly Csaba.
Laudációk
Kájoni János – avagy a kor latin szóhasználata szerint Joannes Kájoni – gazdag örökséget hagyott ránk. A történelmi körülményeknek és az ő sokoldalú személyiségéből fakadó átfogó munkásságának az egybecsengése rendkívüli jelentőségű életművet eredményezett. Nem véletlen tehát, hogy a Hargita Megyei Kulturális Központ – amelynek munkássága kiindulópontját, origóját Kájoni hagyatéka képezi – Kájoni emlékévvé nyilvánította a nagy polihisztor feltételezett születési időpontjának 390. évfordulójának esztendőjét. Ennek jegyében szervezi meg idei – de nem csak – tevékenységei zömét. Mind közül talán a legjelentősebb és a legnagyobb visszhanggal bír a több évtizedes múltra visszatekintő Régizene Fesztivál. A rendezvény folyamatosságának biztosításáért, minősége folyamatos emeléséért, rangja, ismertsége és elismertsége növeléséért sokat tesz az intézmény maroknyi, de annál lelkesebb munkaközössége, menedzsmentje.
Pávai István Székelyudvarhelyről indult, Székelykeresztúron tanult, Csíkszeredában bontakozott ki alkotó tevékenysége, amely Marosvásárhelyen, majd a budapesti Néprajzi Múzeumban és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében teljesedett ki, majd kiegészült a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen végzett oktatói munkásságával. A zene – s azon belül a népzene – iránti szeretetét a családból hozta, ebben lelte kedvét és hivatását egyaránt. Csíkszeredai alkotói időszaka alatt, 1978. március 19-én lépett fel a táncházmuzsikát játszó Barozda együttessel a csíkszeredai Mikó vár udvarán szervezett koncerten Kájoni táncdallamaival összeállított műsorral. Ez volt gyakorlatilag a Régizene Fesztivál születésnapja. A rendezvény kiteljesedése többek között Pávai Istvánnak és munkatársainak is köszönhető.
Györfi Erzsébet Madéfalva szülötte, 1958-ban látta meg a napvilágot, Csíkszeredában óvónőképzőt végzett, de még diákkorában találkozott a Barozda együttessel, életük szervesen összefonódott. A hetvenes évek derekától magyar nyelvű zenei felvételeket készít a kolozsvári rádió és a bukaresti televízió magyar adása számára, elévülhetetlen érdemeket szerezve a paraszti muzsika dokumentálásában és népszerűsítésében. S bár az éneklést sosem művelte főállásban – mindvégig kitartott itthon is, majd hosszas németországi tartózkodásának ideje alatt is – hivatása mellett. Kájoni személyisége az ő előadói munkásságában is nagy jelentőséggel bírt, számos műsorban szólaltatott meg dallamokat Kájoni gyűjteményeiből, számtalanszor fellépett a régizene fesztivál különböző kiadásain, illetve más, Kájoni muzsikáját népszerűsítő rendezvényeken. Ő is, akárcsak Pávai István, a népzene irányából közelített a régizene felé.
Muckenhaupt Erzsébet is művész. Meghökkentő lehet ezt mondani egy tudósról, de régi nyomtatványok kutatása nem egyszerű munka, hanem lélekből fakadó művészi tevékenység. A Bihar megyei Szombatságon született 1952-ben, Jászvásáron diplomázott történelem szakon 1976-ban s azóta nyugdíjazásáig a csíkszeredai múzeum muzeológusa, könyvtörténésze. Kutatási területe a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltja. Ő az egyik feltárója és megmentője a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek, az ő munkájának köszönhető, hogy megmaradt, kutatható a ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára, az egyetlen középkori eredetű magyar könyvgyűjteményünk Erdélyben.
Fotók: Ádám Gyula
Csíkszereda, 2019. november 16.
2018:
Laudáció:
Kitartás, következetesség. Ezekkel a szavakkal jellemezhető Mirk László tanár úr, aki – Dsida Tarka-barka strófák című versét parafrazálva – „abbahagyta régen” az újságírást, miként Kemény János a báróságot, s aki szívvel-lélekkel végzett tanári munkája mellett mindig keresett időt és alkalmat arra, hogy értelmiségiként tudásával, tapasztalatával a közösséget szolgálja.
Megjelentetett kiadványai is a közösséget szólítják meg: a gyerekeknek szerkesztett, szellemesen szórakoztató játékoktól kezdve a riportkötetekig vagy a Kriterion Könyvkiadó számára összeállított tematikus versantológiákig.
Mirk László az 1970-es évektől érdeklődik a hagyományos paraszti népélet jelenségei iránt, s ezekről számos cikke, tanulmánya jelent meg különböző erdélyi és magyarországi folyóiratokban, szaklapokban.
Az 1990-es évek elején bekapcsolódott a magyarországi önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomba, kezdetben saját pályamunkáival, majd később tanítványai dolgozataival. Számos diákja vett részt a Néprajzi Múzeum pályázatain, kitűnő eredménnyel, hiszen 1993 és 2001 között 38 diákja dolgozatát díjazták. Iskolájában 1996-ban néprajzi és névtani tanulókört alakított, amely később Domokos Pál Péter nevét vette fel, s valamennyi díjnyertes tanuló ennek a diákszakkörnek volt a tagja. Tanítványai számára beszerezte a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárának kérdőíveit, gyűjtési útmutatóit, s ezek segítségével készültek a páratlan témagazdagságú néprajzi gyűjtések, feldolgozások. 1997-től a gimnázium filológiai osztályaiban eredményesen tanított néprajzot és névtani ismereteket. Ily módon – egy vérbeli pedagógus számára a legtermészetesebb módon – már nem a saját neve alatt, „csupán” a pályázati eredményjegyzékeken feltüntetett vezetőtanárként, közvetve szerepelt a gyűjtőmozgalom élvonalában.
Bő másfél évtizeddel ezelőtt a tanár úr kis eligazító bevezetővel ellátott válogatást közölt a moldvai magyarokról szóló versekből a Hargita Kalendáriumban, mely később bővítve külön kötetként is megjelent. A 2001. évi évkönyvben közölt írás címe Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok versének zárósora: „S a csángó magyar is polgártársunk lenne!” A tanár úr szerint „e nemes szándéktól vezérelt óhaj semmit sem veszített időszerűségéből az eltelt két évszázad alatt”, s azt is megjegyezi írásában, hogy „lírikusaink közül talán ő írta le először ezt a szót – csángó”. „Már ő is hallott/tudott róluk, s nemkülönben az utána sorjázó költőnemzedékek nem egy jeles képviselője.” Az antológiában erdélyi és magyarországi költők versei mellett olyan moldvai csángó költők verseit is olvashatjuk, mint a szabófalvi Lakatos Demeter vagy a klézsei Duma-István András. Így ajánlja ezt a válogatást: „Szívből kívánom a kedves olvasónak, hogy ne csak öröme teljék e versekben, népdalokban, hanem általuk még közelebb kerüljenek szívben-lélekben a moldvai magyar testvéreinkhez, kapjanak kedvet arra, hogy kapcsolatot ápoljanak velük látogatásaikkal, és azok viszonzásával fűzzék minél szorosabbra a kölcsönös barátságot.”
November 18-án Csángó Napot ünnepelnek Csíkszeredában, nem véletlenül használtuk az ünneplés szót, mert az idei előadás címe Csángó menyekező. S nem véletlenül emlegettük Duma-István András nevét sem, aki a 2017-es Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett ünnepi előadáson, Halász Péterrel, Borbáth Erzsébettel, Nyisztor Tinkával és Ferencz Gabriellával együtt átvehette a Kájoni János-díjat.
Mirk tanár úr sokrétű tevékenységéért díjak, elismerések sorát kapta. A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal ismeri el kiemelkedő művelődésszervezői, újságírói, szerkesztői munkásságát, a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés szakterületén kifejtett életmű-tevékenységét, amellyel a közoktatás megmaradását, fejlesztését, az anyanyelvű kulturális örökség megtartását szolgálta.
Csíkszereda, 2018. november 16.
Oklevél:
Laudáció:
Cseke Gábor 2016. július 29-én 75 évet töltött, de ma is legalább annyit dolgozik, mint ifjúkorában: szerkeszt, rendszerez, elemez, alkot, összeállít, bemutat, múltba mélyed, jövőbe tekint.
Kolozsváron született, de bevallása szerint gyökerei diszkréten hálózzák be egész Dél-Erdélyt. Szülővárosában érettségizett és itt is szerzett magyar irodalom szakos tanári képesítést. Az egyetem elvégzése után az Ifjúmunkás belső munkatársa, főszerkesztője volt, később az Előre szerkesztőjeként működött, majd a Romániai Magyar Szó szerkesztője és szerkesztőségi főtitkára, 2003-as nyugdíjazásáig. Publicisztikai, kritikai írásokkal hívta fel magára a figyelmet már a hatvanas évek első felében.
1967-ben jelentkezett verseskötettel a Forrás-sorozatban. Verseket, prózát egyaránt publikált, műfordítói tevékenysége is jelentős. Lírai magatartását a tárgyakhoz, a szülőföldhöz, az emberekhez fűződő bensőséges viszony s valami kamaszos hetykeség jellemezte. Karcolatai, elbeszélései a riporteri ihletést ötvözték a szerző lélekelemző, erkölcsboncolgató hajlamaival.
A rendszerváltás után vallomásos munkájával jelentkezett, s megkezdte addigi lírikusi életműve összegzését is. A Romániai Magyar Szó hétvégi mellékletét is szerkesztette, társszerkesztője a Café Főnix internetes irodalmi portálnak. Köteteinek száma közelít az ötvenhez, próza, vers, riport, műfordítás vegyesen.
Magáról többek között egy alkalommal így nyilatkozott: „ Amatőr író vagyok. Ezt nehéz volt elfogadtatnom magammal, s talán csak most, kifelé tartván az időből, döbbenek rá, hogy ez csöppet sem dehonesztáló, épp csak nem mondom azt a fehérre, hogy fekete. És fordítva. Amatőr vagyok, mert igazából azért írok, hogy örömet szerezzek vele magamnak. Már rég azért írok csak, hogy írjak – megélhetési gondolatok nélkül. Ezt akár grafomániának is nevezhetnénk, de igazság szerint: a zenésznek állandóan zenélnie kell, az írónak pedig írnia. Végül is csak az eredmény számít.”
Több évtizedes kolozsvári és bukaresti tartózkodás után szülei csábítására telepedett meg Csíkszeredában. Egy interjúban így vallott a városról: Csíkszereda számomra a menekülést és a megnyugvást jelenti. Az emberszabású léptékek, az, hogy minden elérhető közelségben van, számomra oázissá teszik az amúgy hideg, ködös, de tavasszal, nyáron és ősszel roppant barátságossá (is) váló várost az Olt völgyében. Innen már nem igazán vágyom sehova.
Legutóbbi kötete 2017-ben a Hargita Népe Kiadó gondozásában jelent meg Sorsok könyve címmel. A könyvbemutatót a magyar sajtó napja alkalmával szervezte a Hargita Népe napilap és a Megyeháza Galéria.
Rendkívül aktív, minden kulturális rendezvényen jelen van. Sokirányú, szerteágazó tevékenységét lehetetlen felsorolni. Folyamatosan jelen van írásaival a virtuális térben, honlapot és több tematikus blogot is szerkeszt, digitalizál, könyveket szerkeszt. Tudatos, következetes munkájának köszönhetően kortárs hazai magyar írók művei kerülhettek fel a világhálóra.
Csíkszeredába költözése óta jelen van a város életében, kulturális rendezvények, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók aktív résztvevője. Mindezek mellett kivételes empátiával követi a könyvtár mindennapi életét, és nem feledkezhetünk meg az immár ötödik éve működő könyvtári Olvasókörről, amely nem jött volna létre lelkes animátori tevékenysége nélkül.
Kortársa, Bölöni Domokos írta róla: Vannak emberek, akiket folyamatosan valamiféle hétköznapi glória leng körül. Jó velük lenni, akkor is, ha több száz kilométerre élnénk egymástól.
Ha valaha megalkotják a romániai (szórvány-, tömb- és össz-vissz-) magyar lapszerkesztő szobrát, az egyik lehetséges „modell” Cseke Gábor lehetne.
Cseke Gábor sokrétű tevékenységéért díjak, elismerések sorát kapta. A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismeri el kiemelkedő írói, költői, publicisztikai és szerkesztői, valamint művelődéssszervezői tevékenységét.
Csíkszereda, 2018. november 16.
Oklevél:
2016:
Laudáció
Buzogány Árpád verset, prózát, gyermekirodalmat, népi kultúrával kapcsolatos írásokat, tanulmányokat, riportokat, interjúkat közöl több mint húsz éve. Emellett irodalomtanárként, lapszerkesztőként, könyvtárosként és a Hargita Megyei Kulturális Központnál, illetve jelenleg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál immár több mint tízéves múlttal rendelkező közművelődési szakemberként értéket alkot és ad át, egyik emblematikus személyisége Székelyföldnek. Alkotó munkáját csaknem húsz eddig megjelent kötete, közös kiadások és számos, a helyi és megyei napilapban, folyóiratokban, valamint az országos magyar nyelvű újságokban közölt írásai teszik ki.
1965-ben született Gagyban. Az általános iskolát szülőfalujában, a 9–10. osztályt Székelykeresztúron járta. A csíkszeredai Matematika-Fizika Líceumban (ma Márton Áron Gimnázium) érettségizett, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett tanári diplomát, majd Budapesten, az ELTE művelődésszervező szakán képezte magát. Felkészültsége, tehetsége, önzetlensége és minden korosztálynak szóló alkotó- és közművelődési tevékenysége példa nélküli ma térségünkben, és méltó arra, hogy Kájoni János-díjban részesüljön.
Gyergyóremete, 2016. november 16.
Oklevél
Sajtóközlemény
Kájoni János-díj a kiemelkedő művészeti tevékenységért
Idén három személynek ítélte oda az elismerést Hargita Megye Tanácsa
Székelyföldi Akadémiát tartottak a Magyar Nyelv Napja alkalmából tegnap, november 16-án Gyergyóditróban és Gyergyóremetén, ahol bemutattak két, a Hargita Népe Lapkiadó gondozásában megjelent kötetet: Daczó Katalin Emlékképek a Nagy Háborúból és Kovács Hont Imre Tanyavilág című munkáját. Utóbbi helyszínen átadták Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díját, amelyet a kiemelkedő művészeti tevékenységekért ítélnek oda (http://hargitamegye.ro/kituntetesek/kituntetesek.html)
Ez alkalommal Kájoni János-díjat kapott Berszán Lajos atya, aki iskolát épített a Gyimes völgye lakóinak és a moldvai csángómagyaroknak, Bajna György újságíró, művelődésszervező és Buzogány Árpád író, közművelődési szakember. A díjakat Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Bende Sándor RMDSZ-es megyei tanácsos adták át.
Berszán atya hite, hűsége, az anyanyelvhez és szülőföldhöz való ragaszkodása példaértékű, akárcsak tanítványaihoz való ragaszkodása. Bajna György már rég nyugdíjas, de tevékenyebb, mint nagyon sok fiatal sajtómunkás, művelődés- és irodalomszervező. Munkája, örökös nyüzsgése nem öncélú: minden tette, gondolata szeretett városa, annak lakói javát szolgálja. Buzogány Árpád felkészültsége, tehetsége, önzetlensége és minden korosztálynak szóló alkotó- és közművelődési tevékenysége példa nélküli ma térségünkben – hangzott el a laudációkban.
Az ünnepi rendezvényre összegyűlteket Lackó-Albert Elemér polgármester köszöntötte.
Barti Tihamér beszédében az alkotó munka fontosságát, annak nevelő hatását hangsúlyozta. A díjazottak és a bemutatott kötetek szerzőinek munkássága kapcsán méltatta azt a tevékenységet, amely betekintést nyújt a múltba, illetve átörökíti azt a következő generációknak.
Kelemen Hunor gratulált a Magyar Nyelv Napja alkalmából díjazott személyeknek, illetve a két kötet szerzőjének is, majd elmondta, fontosnak tartja olyan könyvek megjelenését, amelyek visszahoznak valamit a múltból, amelyek megőriznek és továbbörökítenek olyan élettörténeteket, eseményeket, amelyek lassan elvesznek. Rámutatott, az erdélyi magyarságnak nincs oka ünnepelni sem 1914-et, sem 1916-ot, sem 1918-at. „Habár ezt nehezen értik meg, nekünk kötelességünk elmondani a román társadalomnak, hogy ami nekik öröm, nekünk veszteség, és száz esztendő sem volt elég arra, hogy feldolgozzuk az eseményeket. Oda nem lehet eljutni, hogy mi ünnepeljük 1918-at, de a kölcsönös tiszteletre, nyitottságra, megértésre igen” – fejtette ki.
Csíkszereda, 2016. november 17.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/kajoni-janos-dijat-kaptak-ertekteremto-tevekenysegukert
http://www.hargitamegye.ro/hirek/kajoni-janos-dij-a-kiemelkedo-muveszeti-tevekenysegert.html
http://kulturhon.szhblog.ro/2016/11/17/kituntettek-p-buzogany-arpadot/
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/kelemen-hunor-a-magyaroknak-nem-orom-1918
Laudáció
A Gyimes völgye lakóinak és nem mellékesen a moldvai csángómagyaroknak épített iskolát Berszán Lajos atya. Magyar iskolát. A semmiből – de határtalan lelkesedéssel, elkötelezettséggel – jó barátok segítségével építette fel az impozáns épületegyüttest, és ami a legfontosabb: megtöltötte élettel, lélekkel. Eleinte a zarándokháznak emelt Sziklára épült ház készült el, s annak adtak téli rendeltetést is az iskola elindításával, 1994-ben. Annak immár tizenkét éve. Közben sok akadályt leküzdött, kétkedőket, gáncsoskodókat bírt jobb belátásra, ha kellett, a saját zsebéből fizetett ki számlákat, csak hogy működjön, hivatását teljesítse a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Gimnázium. Azóta elkészült az új épület, korszerűen felszerelt tantermekkel, felépült a tornaterem – s ha az atya jó erőben és egészségben megmarad, bizonyára beteljesedik az az álma is, hogy uszodát építsen diákjainak. Ezzel még teljesebb, még vonzóbb lenne a felsőloki oktatási intézmény.
Berszán atya Mikes Kelemen szülőfalujában, Zágonban született. Méltatói szerint élete sokban hasonlít Mikes Kelemen életéhez. Hite, hűsége, az anyanyelvhez és szülőföldhöz való ragaszkodása példaértékű, akárcsak tanítványaihoz való ragaszkodása. Ma is név szerint ismeri tanítványait. Ismeri életpályájukat, követi sorsuk alakulását, tudja gondjaikat, örömeiket, és mindenkinek segít, akinek szüksége van rá.
Gyergyóremete, 2016. november 16.
Oklevél
Sajtóközlemény
Kájoni János-díj a kiemelkedő művészeti tevékenységért
Idén három személynek ítélte oda az elismerést Hargita Megye Tanácsa
Székelyföldi Akadémiát tartottak a Magyar Nyelv Napja alkalmából tegnap, november 16-án Gyergyóditróban és Gyergyóremetén, ahol bemutattak két, a Hargita Népe Lapkiadó gondozásában megjelent kötetet: Daczó Katalin Emlékképek a Nagy Háborúból és Kovács Hont Imre Tanyavilág című munkáját. Utóbbi helyszínen átadták Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díját, amelyet a kiemelkedő művészeti tevékenységekért ítélnek oda (http://hargitamegye.ro/kituntetesek/kituntetesek.html)
Ez alkalommal Kájoni János-díjat kapott Berszán Lajos atya, aki iskolát épített a Gyimes völgye lakóinak és a moldvai csángómagyaroknak, Bajna György újságíró, művelődésszervező és Buzogány Árpád író, közművelődési szakember. A díjakat Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Bende Sándor RMDSZ-es megyei tanácsos adták át.
Berszán atya hite, hűsége, az anyanyelvhez és szülőföldhöz való ragaszkodása példaértékű, akárcsak tanítványaihoz való ragaszkodása. Bajna György már rég nyugdíjas, de tevékenyebb, mint nagyon sok fiatal sajtómunkás, művelődés- és irodalomszervező. Munkája, örökös nyüzsgése nem öncélú: minden tette, gondolata szeretett városa, annak lakói javát szolgálja. Buzogány Árpád felkészültsége, tehetsége, önzetlensége és minden korosztálynak szóló alkotó- és közművelődési tevékenysége példa nélküli ma térségünkben – hangzott el a laudációkban.
Az ünnepi rendezvényre összegyűlteket Lackó-Albert Elemér polgármester köszöntötte.
Barti Tihamér beszédében az alkotó munka fontosságát, annak nevelő hatását hangsúlyozta. A díjazottak és a bemutatott kötetek szerzőinek munkássága kapcsán méltatta azt a tevékenységet, amely betekintést nyújt a múltba, illetve átörökíti azt a következő generációknak.
Kelemen Hunor gratulált a Magyar Nyelv Napja alkalmából díjazott személyeknek, illetve a két kötet szerzőjének is, majd elmondta, fontosnak tartja olyan könyvek megjelenését, amelyek visszahoznak valamit a múltból, amelyek megőriznek és továbbörökítenek olyan élettörténeteket, eseményeket, amelyek lassan elvesznek. Rámutatott, az erdélyi magyarságnak nincs oka ünnepelni sem 1914-et, sem 1916-ot, sem 1918-at. „Habár ezt nehezen értik meg, nekünk kötelességünk elmondani a román társadalomnak, hogy ami nekik öröm, nekünk veszteség, és száz esztendő sem volt elég arra, hogy feldolgozzuk az eseményeket. Oda nem lehet eljutni, hogy mi ünnepeljük 1918-at, de a kölcsönös tiszteletre, nyitottságra, megértésre igen” – fejtette ki.
Csíkszereda, 2016. november 17.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/kajoni-janos-dijat-kaptak-ertekteremto-tevekenysegukert
http://www.hargitamegye.ro/hirek/kajoni-janos-dij-a-kiemelkedo-muveszeti-tevekenysegert.html
http://kulturhon.szhblog.ro/2016/11/17/kituntettek-p-buzogany-arpadot/
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/kelemen-hunor-a-magyaroknak-nem-orom-1918
Laudáció
Bajna György munkájában a legfontosabb eszköz a nyelv. Ennek használata pedig felelősségteljes feladat, ha tetszik: küldetés. Az általa szeretett, féltett, tisztelt nyelvet használja akkor, amikor verset ír, amikor irodalmi kört szervez, amikor énekkarban énekel, amikor riportot, tudósítást ír, amikor filmet készít, amikor kiállítást nyit meg vagy könyvet mutat be. Már rég nyugdíjas, de tevékenyebb, mint nagyon sok fiatal sajtómunkás, művelődés- és irodalomszervező. Munkája, örökös nyüzsgése nem öncélú: minden tette, gondolata szeretett városa, annak lakói javát szolgálja. Akkor is, ha a nyelvet simogató kézként, akkor is, ha éles kardként használja.
Díjazottunk 1947. június 12-én született Gyergyószentmiklóson. Élete során kipróbált sok mindent: volt rakodómunkás, hivatalnok, helyettes tanár, művelődésszervező, újságíró. S újságíró ma is… 1962-ben alapító tagja volt a helyi, később Salamon Ernő, ma Dr. Kercsó Attila Irodalmi Körnek. Tagja számos kulturális szervezetnek. 1990-től a Hargita Népe munkatársaként dolgozott, innen is ment nyugdíjba. Versei irodalmi és napilapokban, folyóiratokban és időszakos kiadványokban, illetve gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Zsigmond Attila rendező-operatőr társaként, mint riporter, a magyar közszolgálati televízió tudósítójaként is dolgozik.
Gyergyóremete, 2016. november 16.
Oklevél
Sajtóközlemény
Kájoni János-díj a kiemelkedő művészeti tevékenységért
Idén három személynek ítélte oda az elismerést Hargita Megye Tanácsa
Székelyföldi Akadémiát tartottak a Magyar Nyelv Napja alkalmából tegnap, november 16-án Gyergyóditróban és Gyergyóremetén, ahol bemutattak két, a Hargita Népe Lapkiadó gondozásában megjelent kötetet: Daczó Katalin Emlékképek a Nagy Háborúból és Kovács Hont Imre Tanyavilág című munkáját. Utóbbi helyszínen átadták Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díját, amelyet a kiemelkedő művészeti tevékenységekért ítélnek oda (http://hargitamegye.ro/kituntetesek/kituntetesek.html)
Ez alkalommal Kájoni János-díjat kapott Berszán Lajos atya, aki iskolát épített a Gyimes völgye lakóinak és a moldvai csángómagyaroknak, Bajna György újságíró, művelődésszervező és Buzogány Árpád író, közművelődési szakember. A díjakat Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Bende Sándor RMDSZ-es megyei tanácsos adták át.
Berszán atya hite, hűsége, az anyanyelvhez és szülőföldhöz való ragaszkodása példaértékű, akárcsak tanítványaihoz való ragaszkodása. Bajna György már rég nyugdíjas, de tevékenyebb, mint nagyon sok fiatal sajtómunkás, művelődés- és irodalomszervező. Munkája, örökös nyüzsgése nem öncélú: minden tette, gondolata szeretett városa, annak lakói javát szolgálja. Buzogány Árpád felkészültsége, tehetsége, önzetlensége és minden korosztálynak szóló alkotó- és közművelődési tevékenysége példa nélküli ma térségünkben – hangzott el a laudációkban.
Az ünnepi rendezvényre összegyűlteket Lackó-Albert Elemér polgármester köszöntötte.
Barti Tihamér beszédében az alkotó munka fontosságát, annak nevelő hatását hangsúlyozta. A díjazottak és a bemutatott kötetek szerzőinek munkássága kapcsán méltatta azt a tevékenységet, amely betekintést nyújt a múltba, illetve átörökíti azt a következő generációknak.
Kelemen Hunor gratulált a Magyar Nyelv Napja alkalmából díjazott személyeknek, illetve a két kötet szerzőjének is, majd elmondta, fontosnak tartja olyan könyvek megjelenését, amelyek visszahoznak valamit a múltból, amelyek megőriznek és továbbörökítenek olyan élettörténeteket, eseményeket, amelyek lassan elvesznek. Rámutatott, az erdélyi magyarságnak nincs oka ünnepelni sem 1914-et, sem 1916-ot, sem 1918-at. „Habár ezt nehezen értik meg, nekünk kötelességünk elmondani a román társadalomnak, hogy ami nekik öröm, nekünk veszteség, és száz esztendő sem volt elég arra, hogy feldolgozzuk az eseményeket. Oda nem lehet eljutni, hogy mi ünnepeljük 1918-at, de a kölcsönös tiszteletre, nyitottságra, megértésre igen” – fejtette ki.
Csíkszereda, 2016. november 17.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/kajoni-janos-dijat-kaptak-ertekteremto-tevekenysegukert
http://www.hargitamegye.ro/hirek/kajoni-janos-dij-a-kiemelkedo-muveszeti-tevekenysegert.html
http://kulturhon.szhblog.ro/2016/11/17/kituntettek-p-buzogany-arpadot/
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/kelemen-hunor-a-magyaroknak-nem-orom-1918
2015:
Laudáció
Riporterként kezdte, szociográfiai igénnyel írta pályája elején falujáró riportjait, s ezek a Falvak Dolgozó Népe hasábjai mellett kötetekben is megjelentek. Írások, amelyekben rendre megjelenik az igény arra, hogy előtérbe helyezze, követendő példaként mutassa fel a két világháború közötti szellemi élet nagyjainak személyiségét és munkásságát, párhuzamokat állítva a két korszak történései között.
Az Erdélyi Fiatalokról szóló kötete még megjelenhetett, de nem került könyvárusi forgalomba, s hasonlóan mostoha sorsra jutott a Makkai Sándor nevéhez kötődő Nem lehet vita dokumentumainak gyűjteménye is, amelyet csak Magyarországon adtak ki. Dávid Gyula irodalomtörténész ezt írta: „Cseke Péter is eljutott a másként gondolkodásukat vállaló, az önfeladás vagy az ezópuszi nyelven szólás helyett a cselekvő helytállás erkölcsét tettekkel is megerősítő magatartásig.”
A diktatúra utolsó éveiben kéziratai az íróasztalfiókba, esetenként pedig az állambiztonsági szervek irattárolóiba kerültek, így a rendszerváltás után sorjázva jelenthettek meg nyomdakész, csupán jobb időkre váró munkái.
Iskolát teremtett a tizenegyek szellemiségét megidéző kiadványaival, s iskolát teremtett a szó szoros értelmében is, ahol magyar nyelven a magyar sajtó számára képeznek azóta is újságírókat, médiaszakembereket.
Életrajzát a lexikonok így foglalják össze:
Cseke Péter (Recsenyéd, 1945. január 30.) író, újságíró, szociográfus, irodalomtörténész, sajtótörténész, egyetemi tanár. Középiskoláit 1963-ban végezte Székelyudvarhelyen, 1968-ban a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Ekkortól 1990-ig a Falvak Dolgozó Népe kolozsvári szerkesztője, riportere, rovatvezetője. 1990-től a Korunk szerkesztője, ’91-től szerkesztőségi titkár, 1992-től a KOMP-PRESS Kiadó felelős vezetője. 1995 óta a Politológiai és Közigazgatási Kar tanára, 2003-tól a Hungarológiai Tudományok doktoriskola tagja, témavezető. 2006-tól a bukaresti Oktatási Minisztérium három szakbizottságának tagja, valamint a ME.dok (Média – történet – kommunikáció) című lap főszerkesztője. 2009-ben kezdeményezi a Média- és Kommunikációtudományi Doktori Iskola létrehozását a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karon. 2010 májusától az általa alapított Kommunikáció- és Médiakutató Intézet igazgatója.
Sokrétű tevékenységéért díjak, elismerések sorát kapta. A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismeri el kiemelkedő publicisztikai, szociográfiai, irodalomtörténészi, intézményalapítói munkásságát.
Csíkszereda, 2015. november 13.
Oklevél
Sajtóközlemény
A Magyar Nyelv Napját ünnepelték Hargita megyében
Sikerre vitt Hargita megyei kezdeményezés
Négy évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította november 13-át, ugyanis 1844-ben ezen a napon a pozsonyi országgyűlés a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította.
Ez év októberében a román képviselőház is elfogadta Hargita Megye Tanácsának munkaközössége által a Bolgár Nyelv Napja törvény mintájára és az RMDSZ képviselői és szenátorai által a tavasszal beterjesztett törvénytervezetet, amely Romániában is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánítja november 13-át. A törvény révén, amelyet november 11-én hirdetett ki Klaus Johannis államfő, lehetőség nyílik, hogy ezentúl Romániában hivatalosan is megünnepeljék a Magyar Nyelv Napját, és az esemény kapcsán kulturális rendezvényeket, programsorozatokat szervezzenek.
November 13-án Hargita megye több tanintézetében is szerveztek programokat, foglalkozásokat a Magyar Nyelv Napjának méltó, ünnepélyes keretek között történő megünnepléséért. Ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa, az alintézményeivel együtt, a neves nap megünneplésére több rendezvénnyel, kiállítással, flashmobbal és díjátadóval készült.
Főhajtás Tamási Áron emléke előtt
A rendezvénysorozat részeként pénteken délben köszöntő beszédek hangoztak el Farkaslakán Tamási Áron sírjánál, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd lehetőség adódott az Ábel-trilógia írójának szülői házát is meglátogatni, ahol Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolta az érdeklődőket. Emellett a Tamási Áron Alkotóház is nyílt kapukkal várt mindenkit, ahol Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője nyújtott betekintést tevékenységükbe. Ezt követően a helyi művelődési házban irodalmi művekből tartottak felolvasást.
Villámcsődület a Szabadság-téren
A Hargita Stúdió kezdeményezésére pénteken 13 órakor több mint száz fiatal – elsősorban középiskolások – kapcsolódtak be a Magyar Nyelv Napja alkalmából közösségi oldalakon meghirdetett flashmobra. A villámcsődületen mókás nyelvgyötrőket olvastak fel a jelenlévők Csata Orsolya, a Hargita Stúdió főszerkesztője és Iochom Zsolt vezetésével. A rendhagyó megmozdulásba bekapcsolódott Hargita Megye Tanácsa munkaközössége is, jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is.
Központi ünnepség a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Kájoni János Megyei Könyvtár egész napos programmal tisztelgett a Magyar Nyelv Napja előtt: diákvetélkedő, könyvbemutató, előadás, pódiumbeszélgetés, zenés-verses műsor és díjazás várta az érdeklődőket a könyvtár előadótermében.
Pénteken délelőtt Kincsünk a nyelvünk címmel helyesírási és fogalmazási versenyt tartottak a VII–VIII. osztályos diákoknak. A versenyen tíz tanintézmény vett részt két-két diákkal. A csíkszeredai iskolák közül a József Attila-, Nagy Imre- és Petőfi Sándor Általános Iskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, valamint Csíkmadaras, Csíkszentdomokos, Csíkszentsimon, Csíkmindszent, Csíkpálfalva, és Kászonaltíz iskoláinak tanulói vettek részt.
Délután 17 órától ünnepi köszöntőkkel folytatódott a rendezvénysorozat: Kopacz Katalin könyvtárigazgató házigazdaként, Szarka Gábor konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében, Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében, míg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke ötletgazdaként osztotta meg alkalmi gondolatait.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszönetet mondott munkatársainak, akik segítettek a törvénytervezet első verziójának megfogalmazásában, valamint a kulturális alintézményeknek, akik gazdag programkínálatot állítottak össze a nap méltó megünneplésére. – Jó érzés, hogy pár hónap után az RMDSZ-es képviselőink és szenátoraink jóvoltából a Hivatalos Közlönyben is megjelent a törvény, és ott van benne, hogy ezen a napon akár díjakat is átadhatunk. Bízom benne, hogy ez a nap, minden évben méltón megünneplésre fog kerülni – hangsúlyozta Borboly Csaba megyeelnök.
A Székelyföld folyóirat novemberi számának bemutatójaként Oláh-Gál Róbert matematika-történész, Bolyai-kutató, a Sapientia EMTE oktatója a magyar matematikai szaknyelv kialakulása és megújítása témában tartott előadást, ezt követően Kozma Mária író-szerkesztővel, a Hargita Népe külső munkatársával legutóbb megjelent könyve kapcsán beszélgetett Sarány István publicista.
A nap kiemelkedő eseménye a megyei tanács által alapított Kájoni János-díjak átadása volt, amelyet négy kiemelkedő személyiségnek ítéltek oda. Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismerte el Cseke Péter kiemelkedő publicisztikai, szociográfiai, irodalomtörténészi, intézményalapítói munkásságát. Ugyancsak a Kájoni János-díjjal ismerték el Kozma Mária kiemelkedő írói, publicisztikai, szerkesztői és kiadói munkásságát. Kiemelkedő hagyományőrző tevékenységéért szintén díjazták a kosteleki Vaszi Leventét, a Fölszállott a páva tehetségkutató közönségdíjasát, valamint Márton Lászlót, a magyar nyelvű tudományművelésért végzett kiemelkedő tevékenységéért. A díjátadón közreműködött népdalokkal Laczkó Evelin Vivien, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola részéről, valamint Iochom Zsolt alkalomhoz illő verset adott elő.
Ünnepség Gyergyószárhegyen
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a Magyar Nyelv Napját olyan rendezvénnyel ünnepelte, amely a nyelven, irodalmon keresztül fő profiljához, a képzőművészethez is kapcsolódott. Így született meg a Képről szóra, szóról képre, avagy a művészetek nyelve elnevezésű projekt ötlete, amely e két művészeti ág párbeszédére nyújtott lehetőséget. A nagy számú érdeklődőt Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ menedzsere és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte, majd Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője mutatta be a kiválasztott képzőművészeti alkotásokat és a képzőművészeket. A gyergyószentmiklósi Kercsó Attila Irodalmi Kör tagjainak bemutatkozása után a képzőművészek ismertették alkotásaikat.
A Magyar Nyelv Napja rendezvénysorozat szervezői voltak: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Tamási Áron Alapítvány – Farkaslaka, Tamási Áron Általános Iskola, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Kiadóhivatal, Hargita Népe, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Láthatatlan Oskola, Hargita Stúdió.
Csíkszereda, 2015. november 14.
A Magyar Nyelv Napját ünnepelték Hargita megyében
Sikerre vitt Hargita megyei kezdeményezés
Négy évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította november 13-át, ugyanis 1844-ben ezen a napon a pozsonyi országgyűlés a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította.
Ez év októberében a román képviselőház is elfogadta Hargita Megye Tanácsának munkaközössége által a Bolgár Nyelv Napja törvény mintájára és az RMDSZ képviselői és szenátorai által a tavasszal beterjesztett törvénytervezetet, amely Romániában is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánítja november 13-át. A törvény révén, amelyet november 11-én hirdetett ki Klaus Johannis államfő, lehetőség nyílik, hogy ezentúl Romániában hivatalosan is megünnepeljék a Magyar Nyelv Napját, és az esemény kapcsán kulturális rendezvényeket, programsorozatokat szervezzenek.
November 13-án Hargita megye több tanintézetében is szerveztek programokat, foglalkozásokat a Magyar Nyelv Napjának méltó, ünnepélyes keretek között történő megünnepléséért. Ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa, az alintézményeivel együtt, a neves nap megünneplésére több rendezvénnyel, kiállítással, flashmobbal és díjátadóval készült.
Főhajtás Tamási Áron emléke előtt
A rendezvénysorozat részeként pénteken délben köszöntő beszédek hangoztak el Farkaslakán Tamási Áron sírjánál, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd lehetőség adódott az Ábel-trilógia írójának szülői házát is meglátogatni, ahol Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolta az érdeklődőket. Emellett a Tamási Áron Alkotóház is nyílt kapukkal várt mindenkit, ahol Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője nyújtott betekintést tevékenységükbe. Ezt követően a helyi művelődési házban irodalmi művekből tartottak felolvasást.
Villámcsődület a Szabadság-téren
A Hargita Stúdió kezdeményezésére pénteken 13 órakor több mint száz fiatal – elsősorban középiskolások – kapcsolódtak be a Magyar Nyelv Napja alkalmából közösségi oldalakon meghirdetett flashmobra. A villámcsődületen mókás nyelvgyötrőket olvastak fel a jelenlévők Csata Orsolya, a Hargita Stúdió főszerkesztője és Iochom Zsolt vezetésével. A rendhagyó megmozdulásba bekapcsolódott Hargita Megye Tanácsa munkaközössége is, jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is.
Központi ünnepség a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Kájoni János Megyei Könyvtár egész napos programmal tisztelgett a Magyar Nyelv Napja előtt: diákvetélkedő, könyvbemutató, előadás, pódiumbeszélgetés, zenés-verses műsor és díjazás várta az érdeklődőket a könyvtár előadótermében.
Pénteken délelőtt Kincsünk a nyelvünk címmel helyesírási és fogalmazási versenyt tartottak a VII–VIII. osztályos diákoknak. A versenyen tíz tanintézmény vett részt két-két diákkal. A csíkszeredai iskolák közül a József Attila-, Nagy Imre- és Petőfi Sándor Általános Iskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, valamint Csíkmadaras, Csíkszentdomokos, Csíkszentsimon, Csíkmindszent, Csíkpálfalva, és Kászonaltíz iskoláinak tanulói vettek részt.
Délután 17 órától ünnepi köszöntőkkel folytatódott a rendezvénysorozat: Kopacz Katalin könyvtárigazgató házigazdaként, Szarka Gábor konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében, Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében, míg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke ötletgazdaként osztotta meg alkalmi gondolatait.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszönetet mondott munkatársainak, akik segítettek a törvénytervezet első verziójának megfogalmazásában, valamint a kulturális alintézményeknek, akik gazdag programkínálatot állítottak össze a nap méltó megünneplésére. – Jó érzés, hogy pár hónap után az RMDSZ-es képviselőink és szenátoraink jóvoltából a Hivatalos Közlönyben is megjelent a törvény, és ott van benne, hogy ezen a napon akár díjakat is átadhatunk. Bízom benne, hogy ez a nap, minden évben méltón megünneplésre fog kerülni – hangsúlyozta Borboly Csaba megyeelnök.
A Székelyföld folyóirat novemberi számának bemutatójaként Oláh-Gál Róbert matematika-történész, Bolyai-kutató, a Sapientia EMTE oktatója a magyar matematikai szaknyelv kialakulása és megújítása témában tartott előadást, ezt követően Kozma Mária író-szerkesztővel, a Hargita Népe külső munkatársával legutóbb megjelent könyve kapcsán beszélgetett Sarány István publicista.
A nap kiemelkedő eseménye a megyei tanács által alapított Kájoni János-díjak átadása volt, amelyet négy kiemelkedő személyiségnek ítéltek oda. Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismerte el Cseke Péter kiemelkedő publicisztikai, szociográfiai, irodalomtörténészi, intézményalapítói munkásságát. Ugyancsak a Kájoni János-díjjal ismerték el Kozma Mária kiemelkedő írói, publicisztikai, szerkesztői és kiadói munkásságát. Kiemelkedő hagyományőrző tevékenységéért szintén díjazták a kosteleki Vaszi Leventét, a Fölszállott a páva tehetségkutató közönségdíjasát, valamint Márton Lászlót, a magyar nyelvű tudományművelésért végzett kiemelkedő tevékenységéért. A díjátadón közreműködött népdalokkal Laczkó Evelin Vivien, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola részéről, valamint Iochom Zsolt alkalomhoz illő verset adott elő.
Ünnepség Gyergyószárhegyen
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a Magyar Nyelv Napját olyan rendezvénnyel ünnepelte, amely a nyelven, irodalmon keresztül fő profiljához, a képzőművészethez is kapcsolódott. Így született meg a Képről szóra, szóról képre, avagy a művészetek nyelve elnevezésű projekt ötlete, amely e két művészeti ág párbeszédére nyújtott lehetőséget. A nagy számú érdeklődőt Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ menedzsere és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte, majd Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője mutatta be a kiválasztott képzőművészeti alkotásokat és a képzőművészeket. A gyergyószentmiklósi Kercsó Attila Irodalmi Kör tagjainak bemutatkozása után a képzőművészek ismertették alkotásaikat.
A Magyar Nyelv Napja rendezvénysorozat szervezői voltak: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Tamási Áron Alapítvány – Farkaslaka, Tamási Áron Általános Iskola, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Kiadóhivatal, Hargita Népe, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Láthatatlan Oskola, Hargita Stúdió.
Csíkszereda, 2015. november 14.
Sajtóközlemény
A Magyar Nyelv Napját ünnepelték Hargita megyében
Sikerre vitt Hargita megyei kezdeményezés
Négy évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította november 13-át, ugyanis 1844-ben ezen a napon a pozsonyi országgyűlés a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította.
Ez év októberében a román képviselőház is elfogadta Hargita Megye Tanácsának munkaközössége által a Bolgár Nyelv Napja törvény mintájára és az RMDSZ képviselői és szenátorai által a tavasszal beterjesztett törvénytervezetet, amely Romániában is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánítja november 13-át. A törvény révén, amelyet november 11-én hirdetett ki Klaus Johannis államfő, lehetőség nyílik, hogy ezentúl Romániában hivatalosan is megünnepeljék a Magyar Nyelv Napját, és az esemény kapcsán kulturális rendezvényeket, programsorozatokat szervezzenek.
November 13-án Hargita megye több tanintézetében is szerveztek programokat, foglalkozásokat a Magyar Nyelv Napjának méltó, ünnepélyes keretek között történő megünnepléséért. Ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa, az alintézményeivel együtt, a neves nap megünneplésére több rendezvénnyel, kiállítással, flashmobbal és díjátadóval készült.
Főhajtás Tamási Áron emléke előtt
A rendezvénysorozat részeként pénteken délben köszöntő beszédek hangoztak el Farkaslakán Tamási Áron sírjánál, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd lehetőség adódott az Ábel-trilógia írójának szülői házát is meglátogatni, ahol Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolta az érdeklődőket. Emellett a Tamási Áron Alkotóház is nyílt kapukkal várt mindenkit, ahol Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője nyújtott betekintést tevékenységükbe. Ezt követően a helyi művelődési házban irodalmi művekből tartottak felolvasást.
Villámcsődület a Szabadság-téren
A Hargita Stúdió kezdeményezésére pénteken 13 órakor több mint száz fiatal – elsősorban középiskolások – kapcsolódtak be a Magyar Nyelv Napja alkalmából közösségi oldalakon meghirdetett flashmobra. A villámcsődületen mókás nyelvgyötrőket olvastak fel a jelenlévők Csata Orsolya, a Hargita Stúdió főszerkesztője és Iochom Zsolt vezetésével. A rendhagyó megmozdulásba bekapcsolódott Hargita Megye Tanácsa munkaközössége is, jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is.
Központi ünnepség a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Kájoni János Megyei Könyvtár egész napos programmal tisztelgett a Magyar Nyelv Napja előtt: diákvetélkedő, könyvbemutató, előadás, pódiumbeszélgetés, zenés-verses műsor és díjazás várta az érdeklődőket a könyvtár előadótermében.
Pénteken délelőtt Kincsünk a nyelvünk címmel helyesírási és fogalmazási versenyt tartottak a VII–VIII. osztályos diákoknak. A versenyen tíz tanintézmény vett részt két-két diákkal. A csíkszeredai iskolák közül a József Attila-, Nagy Imre- és Petőfi Sándor Általános Iskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, valamint Csíkmadaras, Csíkszentdomokos, Csíkszentsimon, Csíkmindszent, Csíkpálfalva, és Kászonaltíz iskoláinak tanulói vettek részt.
Délután 17 órától ünnepi köszöntőkkel folytatódott a rendezvénysorozat: Kopacz Katalin könyvtárigazgató házigazdaként, Szarka Gábor konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében, Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében, míg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke ötletgazdaként osztotta meg alkalmi gondolatait.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszönetet mondott munkatársainak, akik segítettek a törvénytervezet első verziójának megfogalmazásában, valamint a kulturális alintézményeknek, akik gazdag programkínálatot állítottak össze a nap méltó megünneplésére. – Jó érzés, hogy pár hónap után az RMDSZ-es képviselőink és szenátoraink jóvoltából a Hivatalos Közlönyben is megjelent a törvény, és ott van benne, hogy ezen a napon akár díjakat is átadhatunk. Bízom benne, hogy ez a nap, minden évben méltón megünneplésre fog kerülni – hangsúlyozta Borboly Csaba megyeelnök.
A Székelyföld folyóirat novemberi számának bemutatójaként Oláh-Gál Róbert matematika-történész, Bolyai-kutató, a Sapientia EMTE oktatója a magyar matematikai szaknyelv kialakulása és megújítása témában tartott előadást, ezt követően Kozma Mária író-szerkesztővel, a Hargita Népe külső munkatársával legutóbb megjelent könyve kapcsán beszélgetett Sarány István publicista.
A nap kiemelkedő eseménye a megyei tanács által alapított Kájoni János-díjak átadása volt, amelyet négy kiemelkedő személyiségnek ítéltek oda. Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismerte el Cseke Péter kiemelkedő publicisztikai, szociográfiai, irodalomtörténészi, intézményalapítói munkásságát. Ugyancsak a Kájoni János-díjjal ismerték el Kozma Mária kiemelkedő írói, publicisztikai, szerkesztői és kiadói munkásságát. Kiemelkedő hagyományőrző tevékenységéért szintén díjazták a kosteleki Vaszi Leventét, a Fölszállott a páva tehetségkutató közönségdíjasát, valamint Márton Lászlót, a magyar nyelvű tudományművelésért végzett kiemelkedő tevékenységéért. A díjátadón közreműködött népdalokkal Laczkó Evelin Vivien, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola részéről, valamint Iochom Zsolt alkalomhoz illő verset adott elő.
Ünnepség Gyergyószárhegyen
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a Magyar Nyelv Napját olyan rendezvénnyel ünnepelte, amely a nyelven, irodalmon keresztül fő profiljához, a képzőművészethez is kapcsolódott. Így született meg a Képről szóra, szóról képre, avagy a művészetek nyelve elnevezésű projekt ötlete, amely e két művészeti ág párbeszédére nyújtott lehetőséget. A nagy számú érdeklődőt Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ menedzsere és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte, majd Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője mutatta be a kiválasztott képzőművészeti alkotásokat és a képzőművészeket. A gyergyószentmiklósi Kercsó Attila Irodalmi Kör tagjainak bemutatkozása után a képzőművészek ismertették alkotásaikat.
A Magyar Nyelv Napja rendezvénysorozat szervezői voltak: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Tamási Áron Alapítvány – Farkaslaka, Tamási Áron Általános Iskola, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Kiadóhivatal, Hargita Népe, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Láthatatlan Oskola, Hargita Stúdió.
Csíkszereda, 2015. november 14.
2014:
Laudáció
A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar magyar gyerekekből alakult 2005-ben, az iskolanővérek zenés missziójának gyümölcseként. A kórus tagjai Szovátáról és a Felső-Nyárádmente hét falujából valók: Nyárádremetéről, Nyárádköszvényesről, Mikházáról, Deményházáról, Székelyhodosról és Jobbágytelkéről.
Az a szándék vezette a kórusvezetőket a nyárádmenti kis falvakba hogy a muzsika, a kóruséneklés segítségével éltető és élni segítő közösségeket hozzanak létre, hogy lehetőséget teremtsenek, reményt ébresszenek, hogy segítsék a szülőföldön maradást a székelyföldi gyerekek, fiatalok számára.
A gyerekek lelkesedése és kitartása eredményeképpen született meg egy iskolarendszeren kívüli komplex zenei műhely – „Tündérkert Iskola”, amely a Kodály-módszer segítségével ma már 250 gyermeknek (8-18 éves korú) ad lehetőséget az aktív muzsikálásra, a zenei anyanyelv megőrzésére. A kóruséneklés mellett fontos a magyar kultúra egyéb területein való elmélyülés: magyar irodalom, történelem, néprajz, Kárpát-medence földrajza, néptánc.
A képzés intenzív műveltségi táborok, utazások alkalmával valósul meg. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar repertoárjában a hagyományos magyar folklór és feldolgozásai mellett középkori, reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus kórusművek, 20-21. századi – főként magyar – szerzők művei szerepelnek.
Az énekkar szívesen énekel templomi szolgálaton, hangversenyeken, fesztiválokon, versenyeken. Fellépéseik Romániában, Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában, Olaszországban, Németországban is voltak.
A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek és Ifjúsági Kórus a tavaly (2013-ban) vendégszerepelt a németországi EUROTREFF 2013 nemzetközi kórusfesztiválon, idén ”A világ legjobb kórusainak találkozó helyén” „Európa egyik legfontosabb kóruszene fesztiválján” Neuchatel-i (nemetül Neuenburg) Nemzetközi Kórusversenyen, Svájcban első helyezést ért el.
A 2014-es versenyen 13 kórus vett részt, a következő országokból érkeztek a meghívott részt vevő kórusok: Venezuela, Argentína, Kína, Litvánia, Csehország, Macedónia, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Finnország, Portugália – és Románia, melyet kórusunk képviselt.
Sőt a verseny után köszönetét és gratulációját fejezte ki Románia svájci nagykövete is, aki ellátogatott a versenyre.
A Kodály-i gondolat egyik csúcspontja, hogy saját zenei anyanyelvünkön felnőve képesek legyünk befogadni és átélni a kultúra magaslatait. Ennek módja a kóruséneklés, a közös művészi élmény megélése.
Kórusvezetők: Czakó Gabriella, a Boldogasszony Iskolanővérek társult tagja, Nagy Éva Vera, iskolanővér
Emléklap
Sajtóközlemény
A romániai magyar pedagógusok első országos évnyitója
Többnapos találkozóval készültek az új tanévre az oktatók Csíksomlyón
Háromnapos rendezvénysorozattal búcsúztatták a vakációt és töltődtek fel az új tanévre a romániai magyar pedagógusok Csíksomlyón. A szeptember 11–13-án a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és Hargita Megye Tanácsa közös szervezésében megtartott hiánypótló eseménysort hagyományteremtő céllal kezdeményezték.
A rendezvénysorozat szeptember 11-én, csütörtökön 19 órától a csíksomlyói kegytemplomban Böjte Csaba celebrálásával megtartott szentmisével kezdődött.
Pénteken délelőtt 10 órától minikonferencia kezdődött Hargita Megye Tanácsa volt tanulmányi központjában, amelyen oktatáson kívüli programokat szervező pedagógusok tartottak előadást. A konferencián elsőként Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte a jelenlevőket, útravalóul Márton Áron püspök örök érvényű gondolatait idézte: „A leghatékonyabb nemzetalkotó és fenntartó erő maga a kultúra: a nemzet kultúrájában él.” A megnyitón a megyei tanács képviseletében Barti Tihamér alelnök mondott köszöntőt. Beszédében a pedagógusok nagyon fontos és hálás munkáját méltatta, amelyet csak hivatással lehet végezni, hiszen minden gyerekből a legjobbat igyekeznek kihozni. Hiánypótló kezdeményezésnek nevezte a mostani találkozót, hiszen mint mondta, az oktatóknak is fel kell töltődniük, meg kell kapniuk azt a megfoghatatlan valamit, amit tovább tudnak adni. Végül Hargita Megye Tanácsának alelnöke sok sikert és kitartást kívánt minden pedagógusnak a kezdődő tanévhez.
A minikonferencián előadást tartott Sándor Csaba Lajos Balánbányáról, aki néptáncra tanítja a gyerekeket több táncegyüttest is vezetve, köztük az Ördögbordát, amely közönségdíjat nyert a magyarországi Fölszállott a páva tehetségkutató 2012-es kiadásában, Haáz Sándor karnagy, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia létrehozója és vezetője, valamint Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek, akik a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart vezetik. Ezeket az iskolán kívüli, közösségformáló és –megtartó tevékenységet folytató pedagógusokat munkájukért Majláth Gusztáv Károly-díjjal és Kájoni János-díjjal tüntette ki Hargita Megye Tanácsa. A tanárok munkáját és eredményeit Lukács Levente, a megyei tanács munkatársa mutatta be, a díjakat Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke adta át.
Sándor Csaba Lajos elmondta, ő a közösségformálás útját a néptáncon keresztül találta meg, Haáz Sándor pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyerek megtalálja azt a közösséget, amelyben jól érzi magát. Az iskolanővérek az erőszakmentes légkör létrehozásában, a jó erősítésében a gyermekben látják a hatékony nevelés útját, hangzott el az előadások alkalmával.
Széll Adél óvodai tanfelügyelő a pedagógus a tananyag átadásán kívüli nevelő munkájáról beszélt, arról a felelősségről, hogy példaképek kell legyenek a gyerekeknek, majd megköszönte a szervezőknek a hagyománypótló rendezvény kezdeményezését.
Utolsó előadóként Ferencz Levente alapítótag a Kalibáskő Erdei Iskola tevékenységét mutatta be, amelynek célja hatékonyabbá tenni a környezeti nevelést, és a gyakorlati tevékenységre fekteti a hangsúlyt.
Végül zárszóként Böjte Csaba testvér a társadalmi munka fontosságát hangsúlyozta, amelynek során felkeltik a gyerekek érdeklődését, ez elengedhetetlen emberré válásukhoz. Minél több szabadidőközpont, a szervezetek közötti partnerségek létrehozására bíztatta a jelenlevőket, amelyekhez, mint mondta, meggyőződése, hogy támogatóra találnak a megyei tanács vezetőségében is.
Országos tanévnyitó ünnepség
Szombaton délelőtt 11 órától a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével kezdődött a magyar iskolák országos tanévnyitó eseménye. Ezt követően Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, megyei tanácsos a szakmai szolidaritás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, majd eredményekben gazdag, sikeres tanévet kívánt, akárcsak Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Éva, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium RMDSZ-es államtitkár kabinetjének vezetője köszöntött minden magyar tanintézetbe járó óvodást, iskolást és szüleiket, illetve azt hangsúlyozta, hogy legnagyobb kincsünk az anyanyelvünk. Dávid László, a csíkszeredai Sapientia EMTE rektora szintén az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja pedig az iskolai tapasztalatok egy életre szóló hatásáról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli az oktatás kérdését, az intézmény képviseletében Borboly Csaba elnök mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, a tanintézetek feladata megtanítani beszélni, tanulni és cselekedni a gyerekeket. És ha mindez a hit, a remény és a szeretet jegyében történik, itthon maradásra sarkallja gyerekeinket, hiszen jelenleg a legnagyobb problémánk nem a beolvadás, hanem az elvándorlás, mondta a megyeelnök.
– Az erdélyi magyar iskolai rendszer számára a piaci igényeknek megfelelő képzettség nyújtása az egyetlen módja annak, hogy ez a rendszer hosszútávon megmaradjon. A tudás piacképessége nem feltétlenül a megszerzett diploma szintjétől függ. Példa erre, hogy a Hargita megyei munkaügyi központnál egy tavaly meghirdetett portási állásra ketten is jelentkeztek, akik az európai tanulmányok karán szereztek felsőfokú diplomát, ugyanakkor a képzett szakmunkásokból hiány van. Különösen a szakoktatás területén évről évre fontosabbá válik a képzettség. A jövőben ez méginkább így lesz, elsősorban a számítástechnika fejlődése és az ezzel járó automatizáció terjedése miatt. Hozzá kell járulni a szakoktatás persztizsének növeléséhez, akár a jó példák hangsúlyozásával, már a családban megerősíteni a hagyományos mesterségek iránti megbecsülést. Ebben a folyamatban a pedagógusok meghatározó szerepe mellett a szülőkre is jelentős feladat hárul – mondta Borboly Csaba, majd kitartást és eredményes tevékenységet kívánt mindenkinek.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere a házigazda szerepében köszöntötte az egybegyűlteket, és gratulált a kezdeményezéshez, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester üzenetét is közvetítette. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szintén elhozta kollégái jó kívánságait.
Végül a fiatal, pályakezdő pedagógusokat Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte, a nyugdíjba vonuló kollégákat pedig Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos.
Az esemény ünnepi hangulatát diákok szavalatai, valamint a Codex régizene együttes kórusművei emelték.
Csíkszereda, 2014. szeptember 14.
Laudáció
A szentegyházi Gyermekfilharmónia több mint 30 éve alakult a szentegyházasfalvi 1.sz Általános Iskola (ma Mártonffi János Iskola) tehetséges diákjaiból. 1982. júniusában a hagyományos tanévzáró iskolaünnepély alkalmával a Haáz Sándor zenetanár által betanított amatőr iskolai rézfúvós-együttes, vonós-együttes és iskolakórus közösen szólaltatott meg pár részletet ismert klasszikus művekből. Az egyedi hangzás és a nagy közönségsiker az új keletű együttest további munkára ösztönözte.
A 140 diákból álló együttes 1983-ban vette fel a Gyermekfilharmónia nevet, azóta is létezik az eredeti létszámmal működő kórus és zenekar (100+40), évente 20-30 alkalommal lépnek közönség elé. Szentegyházán nem lévén zeneiskola, a hangszeresek oktatását ma a Tanulók Háza zenekörein végzi Haáz Sándor és újabban néhány volt tanítványa.
Rendszeresen szerepelnek Erdély kis- és nagyvárosaiban, ’90 óta minden nyáron külföldi hangversenykörútra utaznak (Magyarország, Brüsszel, Svájc, Szlovákia)
Az együttes repertoárja, rövid klasszikus művecskékből, egyedi hangszerelésű népdalfeldolgozásokból, történelmi dalokból és más népek dalaiból áll.
Idén, augusztus 22-én este a filisek Zürichben, a Grossmünster Katedrálisban koncerteztek. Ennek a programnak a rangját emelte, hogy teljesen váratlanul megjelent a közönség soraiban Orbán Viktor. Magyarország miniszterelnöke szerencsepatkót vehetett át, amely emlékezteti majd erre a rendkívüli pillanatra.
A Szentgyörgyi koncert kapcsán a következőket olvastam a filiről „Hitet adtatok, hogy Székelyföldön is érdemes, jól érezni magunkat, ahol egy ilyen példamutató közösség van…” kiegészíteném, Bűszkék vagyunk Rátok.
A térség igazi értékeit, a székely kultúra legjavát mutatják be szerte a nagyvilágban, az emberi tisztaság szentsége jelenik meg a gyerekkórus képében.
Emléklap
Sajtóközlemény
A romániai magyar pedagógusok első országos évnyitója
Többnapos találkozóval készültek az új tanévre az oktatók Csíksomlyón
Háromnapos rendezvénysorozattal búcsúztatták a vakációt és töltődtek fel az új tanévre a romániai magyar pedagógusok Csíksomlyón. A szeptember 11–13-án a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és Hargita Megye Tanácsa közös szervezésében megtartott hiánypótló eseménysort hagyományteremtő céllal kezdeményezték.
A rendezvénysorozat szeptember 11-én, csütörtökön 19 órától a csíksomlyói kegytemplomban Böjte Csaba celebrálásával megtartott szentmisével kezdődött.
Pénteken délelőtt 10 órától minikonferencia kezdődött Hargita Megye Tanácsa volt tanulmányi központjában, amelyen oktatáson kívüli programokat szervező pedagógusok tartottak előadást. A konferencián elsőként Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte a jelenlevőket, útravalóul Márton Áron püspök örök érvényű gondolatait idézte: „A leghatékonyabb nemzetalkotó és fenntartó erő maga a kultúra: a nemzet kultúrájában él.” A megnyitón a megyei tanács képviseletében Barti Tihamér alelnök mondott köszöntőt. Beszédében a pedagógusok nagyon fontos és hálás munkáját méltatta, amelyet csak hivatással lehet végezni, hiszen minden gyerekből a legjobbat igyekeznek kihozni. Hiánypótló kezdeményezésnek nevezte a mostani találkozót, hiszen mint mondta, az oktatóknak is fel kell töltődniük, meg kell kapniuk azt a megfoghatatlan valamit, amit tovább tudnak adni. Végül Hargita Megye Tanácsának alelnöke sok sikert és kitartást kívánt minden pedagógusnak a kezdődő tanévhez.
A minikonferencián előadást tartott Sándor Csaba Lajos Balánbányáról, aki néptáncra tanítja a gyerekeket több táncegyüttest is vezetve, köztük az Ördögbordát, amely közönségdíjat nyert a magyarországi Fölszállott a páva tehetségkutató 2012-es kiadásában, Haáz Sándor karnagy, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia létrehozója és vezetője, valamint Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek, akik a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart vezetik. Ezeket az iskolán kívüli, közösségformáló és –megtartó tevékenységet folytató pedagógusokat munkájukért Majláth Gusztáv Károly-díjjal és Kájoni János-díjjal tüntette ki Hargita Megye Tanácsa. A tanárok munkáját és eredményeit Lukács Levente, a megyei tanács munkatársa mutatta be, a díjakat Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke adta át.
Sándor Csaba Lajos elmondta, ő a közösségformálás útját a néptáncon keresztül találta meg, Haáz Sándor pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyerek megtalálja azt a közösséget, amelyben jól érzi magát. Az iskolanővérek az erőszakmentes légkör létrehozásában, a jó erősítésében a gyermekben látják a hatékony nevelés útját, hangzott el az előadások alkalmával.
Széll Adél óvodai tanfelügyelő a pedagógus a tananyag átadásán kívüli nevelő munkájáról beszélt, arról a felelősségről, hogy példaképek kell legyenek a gyerekeknek, majd megköszönte a szervezőknek a hagyománypótló rendezvény kezdeményezését.
Utolsó előadóként Ferencz Levente alapítótag a Kalibáskő Erdei Iskola tevékenységét mutatta be, amelynek célja hatékonyabbá tenni a környezeti nevelést, és a gyakorlati tevékenységre fekteti a hangsúlyt.
Végül zárszóként Böjte Csaba testvér a társadalmi munka fontosságát hangsúlyozta, amelynek során felkeltik a gyerekek érdeklődését, ez elengedhetetlen emberré válásukhoz. Minél több szabadidőközpont, a szervezetek közötti partnerségek létrehozására bíztatta a jelenlevőket, amelyekhez, mint mondta, meggyőződése, hogy támogatóra találnak a megyei tanács vezetőségében is.
Országos tanévnyitó ünnepség
Szombaton délelőtt 11 órától a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével kezdődött a magyar iskolák országos tanévnyitó eseménye. Ezt követően Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, megyei tanácsos a szakmai szolidaritás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, majd eredményekben gazdag, sikeres tanévet kívánt, akárcsak Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Éva, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium RMDSZ-es államtitkár kabinetjének vezetője köszöntött minden magyar tanintézetbe járó óvodást, iskolást és szüleiket, illetve azt hangsúlyozta, hogy legnagyobb kincsünk az anyanyelvünk. Dávid László, a csíkszeredai Sapientia EMTE rektora szintén az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja pedig az iskolai tapasztalatok egy életre szóló hatásáról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli az oktatás kérdését, az intézmény képviseletében Borboly Csaba elnök mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, a tanintézetek feladata megtanítani beszélni, tanulni és cselekedni a gyerekeket. És ha mindez a hit, a remény és a szeretet jegyében történik, itthon maradásra sarkallja gyerekeinket, hiszen jelenleg a legnagyobb problémánk nem a beolvadás, hanem az elvándorlás, mondta a megyeelnök.
– Az erdélyi magyar iskolai rendszer számára a piaci igényeknek megfelelő képzettség nyújtása az egyetlen módja annak, hogy ez a rendszer hosszútávon megmaradjon. A tudás piacképessége nem feltétlenül a megszerzett diploma szintjétől függ. Példa erre, hogy a Hargita megyei munkaügyi központnál egy tavaly meghirdetett portási állásra ketten is jelentkeztek, akik az európai tanulmányok karán szereztek felsőfokú diplomát, ugyanakkor a képzett szakmunkásokból hiány van. Különösen a szakoktatás területén évről évre fontosabbá válik a képzettség. A jövőben ez méginkább így lesz, elsősorban a számítástechnika fejlődése és az ezzel járó automatizáció terjedése miatt. Hozzá kell járulni a szakoktatás persztizsének növeléséhez, akár a jó példák hangsúlyozásával, már a családban megerősíteni a hagyományos mesterségek iránti megbecsülést. Ebben a folyamatban a pedagógusok meghatározó szerepe mellett a szülőkre is jelentős feladat hárul – mondta Borboly Csaba, majd kitartást és eredményes tevékenységet kívánt mindenkinek.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere a házigazda szerepében köszöntötte az egybegyűlteket, és gratulált a kezdeményezéshez, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester üzenetét is közvetítette. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szintén elhozta kollégái jó kívánságait.
Végül a fiatal, pályakezdő pedagógusokat Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte, a nyugdíjba vonuló kollégákat pedig Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos.
Az esemény ünnepi hangulatát diákok szavalatai, valamint a Codex régizene együttes kórusművei emelték.
Csíkszereda, 2014. szeptember 14.
Laudáció
Szakáts Béla Székelyudvarhelyen született 1938-ban. Művészeti alapismereteit az országos hírű marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában szerezte, ott jegyezte el magát a szobrászattal. Sok jeles és sikeres pályatársához hasonlóan a mintázást és a technológiai alapismereteket, az öntést és a cizellálást is, ottani tanárától Izsák Márton szobrászművésztől tanulta, ami abban a korban kivételes lehetőségnek számított. Szobrászművészi diplomát 1962-ben, a Kolozsvári „Ion Andreescu” Képzőművészeti Főiskolán szerzett, a kiváló mester, Kós András diákjaként. 1962-től a temesvári Képzőművészeti Líceumban tanított mintázást, formatant és szobrászatot. Az intézmény éppen az olyan tanárok révén, mint Szakáts Béla, szerzett nemzetközi hírnevet. 1994-től a temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti és design karának docenseként és tanszékvezetőjeként működött nyugdíjazásáig. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész írja róla: Szakáts Béla szobrászművészi pályájának korai szakaszát a kísérletezés jellemezte. A fától a terrakottáig, a krómacéltól a bronzig végigpróbálta a szobrászatban használható anyagok majd mindenikét. Korai munkáira a geometrikus formaalakítás volt a jellemző. Később egyre inkább a figuratív szobrászat érdekelte. 1968-tól tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének és 1995-től a Barabás Miklós Céhnek. Rendszeresen állít ki, itthon és külföldön egyaránt. 1962-től részt vesz a Romániai Képzőművészek Szövetsége által rendezett helybeli és országos tárlatokon, valamint a romániai képzőművészek reprezentatív külföldi kiállításain: Olaszországban, Németországban, Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarországon stb. Számos hazai és nemzetközi szakmai díjjal büszkélkedhet: Többek között megkapta Ravennában a Dantesca kisplasztikai biennále aranyérmét 1988-ban, az Országos Kisplasztikai biennále díját 1989-ben és Akadémiai kiválóságát dicsérő díszoklevelet kapott 1996-ban Kolozsváron valamint 2003-ban Temesváron. 2005-ben ”Életművének kiválóságáért” díjat kapott Temesvár városától, a következő évben ugyancsak ”Életművének kiválóságáért „a Temes megyei tanácstól. Több jelentős köztéri szobor alkotója. Ezek közül a monumentális munkái közül érdemes kiemelnünk néhányat: Például a temesvári irgalmasrendiek klastromának, kórházának és templomának közelében felállított „Célpontember” című egészalakos bronzszobrát, amely az 1989-es forradalmat vérbe fojtó sortüzek ártatlan áldozatainak állít emléket. Ugyancsak Temesváron állították fel a műépítész, a 20. század eleji modern Temesvár megteremtője, Székely László általa megmintázott bronz mellszobrát. Szakáts Béla, a műépítész portréjának megformálásakor, annak nemcsak meggyőzően hiteles arcvonásait, de lelki alkatát, jellemét és emberi nagyságát is remekül érzékeltetette. Ahogy hasonlóan kitűnő jellemzését adta egy bronz mellportréval annak a hajdani temesvári polgármesternek, Török Jánosnak is, aki Európában elsőként alkalmazta utcai közvilágításra az elektromos áramot az általa vezetett városban. Szakáts Béla jeligés pályázaton nyerte el az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Kolozsváron felállítandó szobor elkészítésének lehetőségét. Ezen a pályázaton Erdély legkiválóbb szobrászai vettek részt, a bírálóbizottságban pedig a legtekintélyesebb műértők választották ki Szakáts Béla alkotását. Az „In memoriam 1956” című köztéri plasztikát, a szülőföld, Udvarhelyszék székely kapui ihlették. Reméljük nemsokára láthatjuk a zetelakára tervezett István királyról készült köztéri szobrát is. Újabb díjához gratulálva, kívánunk jókedvet, jó egészséget, hadd alkothasson tovább mindannyiunk örömére.
Emléklap
Sajtóközlemény
Átadták a Kájoni János-díjat
A megye három településén adják át a helyi önkormányzatok ügykezelésébe az új villanyhálózatot, többek között erről döntött Hargita Megye Tanácsa július 30-án, a Szentegyházán tartott soros havi ülésén. A tanácsülés egyben ünnepi esemény is volt, amelynek kezdetén Szakáts Béla szobrászművészt Kájoni János-díjjal tüntették ki.
– Hargita megyében nagyon sok természeti értékkel rendelkezünk, amelyekre büszkék lehetünk, ezek a kincsek az itthon maradásban segíthetnek. A helyi kincseink között azonban ott vannak azok az értékek, amelyeket emberi kéz teremt. Ebből a szempontból is nagyon gazdag térségünk. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a művészeinket, és a műveik létrehozásában rejlő munkát is értékeljük. Szakáts Béla székelyudvarhelyi származású szobrászművész munkájával öregbíti a megye hírnevét – méltatta Borboly Csaba az alkotót.
– Nekem ez bizonyságtétel arra, hogy életem ténykedései nem voltak hiábavalóak – mondta a Temesváron élő szobrászművész díjának átvételekor.
Szentegyháza, 2014. július 30.
2012:
Laudáció
Hargita Megye Tanácsának a kiemelkedő művészeti tevékenységért kiosztandó díja, a Kájoni János-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
A megyei önkormányzat a Kájoni János-díjjal az iparművész kategóriában Cseh Csaba fafaragót tünteti ki.
A marosvásárhelyi születésű Cseh Csaba Csíkszentsimonba költözése óta, azaz 2005 óta, a község életének aktív tagja. Kopjafái, a Csíkszentsimoni Polgármesteri Hivatalban elhelyezett faragott tárgyai, községcímerek maradandó értékekként nemcsak a község területén, de azon túl is dícsérik tehetségét. Kiváló szaktudását a közösség iparművészetének fejlesztésében is szerepelteti. Hagyományőrző tevékenységével és példaértékű udvar- és lakásberendezésével is kitűnik a község életében.
Oklevél
Sajtóközlemény
Csatószegen ülésezett a megyei tanács
Csíkszentsimon községében, a csatószegi kultúrotthonban tartotta havi ülését Hargita Megye Tanácsa február 17-én. Az ülést megelőzően a tanácsosok meglátogatták az alcsíki önkormányzati tulajdonban levő Eco-Csík csíkszentsimoni székhelyű hulladékgazdálkodási vállalatot, amelyben közel 40 százalékos részvényes a megyei tanács.
– Fontosnak tartjuk, hogy a megye érdekében döntéseket hozó tanácsos kollégák egy-egy program, beruházás eredményét is megtekintsék. A hulladékgazdálkodás a jövőben gondot, de ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a megye számára, ezért különösen fontosnak tartom ezt a csíkszentsimoni létesítményt. Szeretnénk elérni azt, hogy minél olcsóbban lehessen a hulladékot összegyűjteni a háztartásokból, ehhez pedig ilyen beruházásokra van szükség. Hulladékgazdálkodás tekintetében sok döntést kell, hogy meghozzon a jövőben a megyei tanács, és azt szeretném, ha minden döntés legalább ennyire eredményes lenne, mint amennyire eredményes a csíkszentsimoni Eco-Csík Kft. – nyilatkozta Borboly Csaba a látogatás alkalmával.
Az Eco-Csík Kft. eredményességét bizonyítja az a diploma is, amely szerint a hulladékgazdálkodási vállalat első helyet ért el a 2011-es évi romániai vállalkozói topban. A vállalkozást 2009 augusztusa óta sikeresen irányító Mihályfalvi Gábor ügyvezető mutatta be a megyei tanácsosoknak a csíkszentsimoni létesítményt. Mint ismertette, a létesítmény az Alcsík Kistérség Fejlesztási Társulásnak az Európai Unió PHARE programjára benyújtott pályázatából valósult meg. A száz százalékban önkormányzati tulajdonban levő vállalat részvényei tíz alcsíki település és a megyei tanács között oszlik meg. Hargita Megye Tanácsa múlt év végén emelte meg a részesedését, így jelenleg közel 39 százalékban részvényes a vállalkozásban. A többségi részvényes közel 59 százalékkal Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a fennmaradó részvényeken pedig Csíkszentlélek, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Tusnád, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Kászonaltíz és Csíkszentgyörgy önkormányzata osztozik. Az alcsíki települések háztartásaiból kéthetente összegyűjtött háztartási hulladékot a csíktaplocai lerakóba szállítja a vállalkozás három szállítóeszköze, az előválogatott hulladékot pedig a tanácsosok által meglátogatott csíkszentsimoni ipari csarnokba. A vállalat szelektíven gyűjti a nyomdaipari hulladékot, a papírt, a kartont, a textíliákat, a különböző méretű és színű PET-palackokat és sörösdobozokat, illetve egyéb háztartási vegyszereket és csomagolóanyagokat.
Hargita Megye Tanácsának csatószegi kihelyezett tanácsülésére meghívást kaptak a helyi lakosok, akik szép számban jelentek meg a nemrég felújított kultúrotthonban. Amint azt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke az ülés megnyitóján hangsúlyozta, a megyei tanács közelebb szeretné vinni a döntéseket a lakossághoz, ugyanakkor szeretnék, hogy a megyei tanácsosok is több helyismerettel rendelkezzenek, ezért rendszeresen tartanak kihelyezett üléseket a megye különböző településein.
Csíkszentsimon községét Fábián László polgármester mutatta be a megyei tanácsosoknak, majd a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar előadása teremtett jó hangulatot a kultúrotthonban.
A csíkszentsimoni tanácsülés alkalmával a megyei tanács nevében Borboly Csaba kitüntette a település néhány jelentős közéleti szerepet vállaló lakóját, így Hargita Megye Tanácsának a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményért járó díját, a Majláth Gusztáv Károly-díjat Boér Irma tanítónőnek adta át. Kiemelkedő művészeti tevékenységéért az iparművész kategóriában Cseh Csaba fafaragó Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díját nyerte el. A megyei önkormányzat a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért Vitos Mózes-díjjal tüntette ki Fazakas Imrét. Lukács István, a Csíkszentsimoni Fiatalokért Egyesület elnöke a kiemelkedő sportteljesítményért és sporttevékenységért járó kitüntetést, a Keresztes Lajos-díjat kapta. Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérmét adományozott Sándor Árpádnak, a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar karnagyának kiemelkedő közösségépítő tevékenysége elismeréseként. Szamosközi Csilla fiatalok körében végzett tevékenységét a megyei tanács az Ígéret Díjával jutalmazta.
A megyei testület a pénteki ülésén 54 határozattervezetet fogadott el. Így döntöttek arról, hogy a nagy havazások miatt nehéz helyzetbe került Vrancea megyeiek megsegítésére 100 ezer lejes gyorssegélyt utal ki Hargita Megye Tanácsa Vrancea Megye Tanácsának. Borboly Csaba szerint szolidárisaknak kell lennünk, hiszen bármikor lehetne fordítva is a havazás okozta súlyos helyzet.
A megyei tanács döntött a tej-kifli program helyi önkormányzatokkal való közös megvalósításáról, így biztosítva a kiosztandó élelmiszerek minőségét. A megyei tanács testülete elfogadta azoknak a mezőgazdasági termékeknek az átlagárát a 2012-es évre vonatkozóan, amelyek a mezőgazdasági javak megadózásából származó jövedelem megállapítások alapját képezik. Borboly Csaba tanácselnök szerint ezeket az átlagárakat oly módon határozták meg, hogy azok az adófizetők számára a lehető legkedvezőbbek legyenek. A megyei tanács egyre növekvő számú beruházásainak és vagyoni tárgyainak hatékony működtetése és megőrzése érdekében a beruházási, valamint a vagyonkezelési igazgatóság átszervezéséről döntött a tanács. A pénteki döntés értelmében az önkormányzat idén is támogatja az önkéntes tűzoltócsoportok vetélkedőinek megszervezését.
A modern körülményeknek megfelelő kiállítási felületek hiányából adódó űrt szeretné betölteni a megyei tanács azáltal, hogy a csíkszeredai megyeháza előcsarnokát – amely nem rendeltetésszerűen jelenleg is kiállítófelületként szolgál – művészeti kiállítóteremmé alakítja. Erről a beruházásról is pozitívan döntött a megyei tanács Csíkszentsimonban.
– Annak érdekében, hogy a Hargita megyei, a székelyföldi művészet felkerüljön a nemzetközi kulturális térképre intézményes feltételeket kell, hogy teremtsünk a kulturális értékek bemutatásának. Meg szeretnénk valósítani azt az elképzelést, hogy országos szinten az egyik legjobb kiállítási és előadói lehetőséget biztosítsuk, ahol a civil, a kulturális, a tudományos, a közéleti és a gazdasági szereplők egymás munkáját segítve és kiegészítve erősítsék a térséget is – nyilatkozta Borboly Csaba a galéria tervére vonatkozóan.
A tanácsülések alkalmával Hargita Megye Tanácsának egy-egy alintézményét mutatja be annak vezetője. Csíkszentsimonban Péter Csaba igazgató az általa vezetett Hargita Megyei Művészeti Népiskolát mutatta be.
A csatószegen tartott tanácsülés során a település lakói is lehetőséget kaptak arra, hogy előterjesszék problémáikat. Ilyen problémaként merült fel a jelenlegi csatószegi iskola épületének leromlott állapota, miközben az új iskola építése leállt az alapoknál. A helyiek a nyílászárók felújítását kérték. Egy másik problémaként a településen áthaladó, az elmúlt időszak legnagyobb alcsíki megvalósításaként számon tartott DJ 123A számú megyei út a lakosság számára nem megfelelő módon történő téli karbantartása merült fel, míg egy másik lakos az út nem megfelelő kivitelezését nehezményezte. A helyiek a víz-, csatorna- és gázvezetékek hiányára is panaszkodtak. Mint elhangzott, letették a pályázatot a ravatalozó építésére a megyei tanácshoz, ennek pozitív elbírálását kérték a testülettől, ugyanakkor támogatást is kértek egy kisvágóhíd megvalósításához is.
A megyei tanács részéről Borboly Csaba tanácselnök szerint az elhangzott kérések fontosak és a lehetőségek függvényében támogatni fogják a csíkszentsimoniakat a problémák megoldásában. Emlékeztette a jelen levőket a DJ 123A számú megyei út építésének megkezdése előtt szintén a csatószegi kultúrotthonban tartott megbeszélésről, ahol felkérte a lakosságot, hogy tanulmányozzák a terveket, és még idejében tegyék le a módosítási javaslataikat. A megbeszélést követően a megyei tanácshoz érkezett kérések közül többet sikerült megoldaniuk. Mint elmondta, mivel uniós pályázatról van szó egy-egy módosítás eszközlése félévet is igénybe vett, amíg sikerült az összes illetékes szervvel elfogadtatni. Kiemelte, fontos a lakossággal való párbeszéd, és kérte a helyieket, hogy problémáikat mindig időben jelezzék, hogy megoldásokat találjanak rájuk.
Csíkszereda, 2012. február 19.
Laudáció
Forrai Tibor 58 éves matematika-fizika szakos tanár a László Gyula Általános Iskolában, Homoródszentpálon. Facebook bejegyzéséből idézem:
„Ha felszabadultan, szórakozva akarsz képzésen részt venni, hasznosan tölteni az időt, rengeteg okos dolgot tanulni, nagyszerű embereket megismerni, barátokat szerezni, vegyél részt a Katalizátor képzéseken, vásárold és terjeszd az anyagokat, amelyeket kiadnak, forgalmaznak”.
Ki hinné, hogy ezeket a sorokat, Forrai Tibor, a nyughatatlan, örökmozgó pedagógus írta, aki a szó szoros értelmében bent lakott az iskolában családjával, feleségével és három leányával.
Megszállott ember, egész életét az oktatásnak szentelte, a gyerekek erkölcsi és esztétikai nevelésére, az általa vezetett iskolában minden tevékenységből kivette a részét. Sport- és kirándulás-szervező, a gyermekszínjátszás nagy mestere, keresztrejtvény-készítő, a megyei, országos vezetés hibáinak bátor, néha vehemens kritikusa.
Ma Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János- díj adományozásával jutalmazza, amellyel azoknak a személyeknek ismeri el tevékenységét, akik a kulturális élet terén maradandót alkottak.
Oklevél
Laudáció
És nótánk szálljon, ily szép nap csak ritkán virrad ránk!
Valóban szép nap az, amely egy-egy énekkel kezdődik vagy fejeződik be. Mert az ének, a hangszerrel eljátszott dallam szívünk melengetője, kedvcsináló és hangulatteremtő. A szálló nóta hozzánk tartozik, bennünk lakik, mégis bárkivel megosztható.
Haáz Sándor 1955-ben született Székelyudvarhelyen. Nagyapja a festőművész és múzeumalapító etnográfus Haáz Rezső, édesapja a tanár és néprajzkutató Haáz Sándor (etnográfus) volt. A marosvásárhelyi Művészeti Líceum zeneszakos diákjaként hegedűt és brácsát tanult, szabadidejében főleg néprajzzal foglalkozott.
Felsőfokú tanulmányait a marosvásárhelyi tanárképző főiskola zene szakán kezdte. Diákként részt vett a marosvásárhelyi régizene együttes megalakításában, ahol elsők között szólaltattak meg tizenhatodik századi erdélyi reneszánsz muzsikát.
1978-ban Szentegyházára került általános iskolai zenetanárnak, ahol akkori igazgatója, nevezetesen Kádár Levente, megbízta egy iskolai rézfúvószenekar létrehozásával. Hamarosan vonósegyüttest is alakított. Közben levelezői tagozaton elvégezte a kolozsvári konzervatórium zenepedagógia szakát.
1982-ben lépett fel első ízben együtt az iskola énekkara és zenekara, és az így létrejött az az együttes, amely 1983 óta a Gyermekfilharmónia nevet viseli, és a amelyet száz kórustag és negyven zenekari tag alkot, és amely több mint 500 hangversenyt tartott Erdély és külföld (főleg Magyarország) különböző színpadjain. A Gyermekfilharmónia irányításával kapcsolatban és azt kiegészítve kiterjedt hagyományőrző és -közvetítő tevékenységet végez.
Haáz Sándor sokoldalú tevékenységével bebizonyította, hogy művelődési központoktól, intézményektől, egyetemektől és akadémiáktól távol is lehet nagy álmokat megvalósítani. Egy interjúban így fogalmazott: „Bármilyen mozgalom erejét abban lehet meghatározni, hogy hangja az időben milyen hosszú távon hangzik el.”
Munkássága elismeréseként Haáz Sándor nagyon sok rangos kitüntetésben részesült. Ma Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat adományozza kiemelkedő alkotó tevékenységéért, valamint a közművelődésben a maradandó értékteremtésért.
A díjat átadja Borboly Csaba megyeitanács-elnök.
Oklevél
Laudáció
1975. március 3-án született Csíkszentmártonban.
2009-ben a Marosvásárhelyi Kántor és Tanítóképzőn szerez kántori oklevelet, 2010-ben pedig a Károli Gáspár Református Egyetemen tanítói minősítést. Jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem zeneszakos hallgatója.
A Tivai Nagy Imre Líceum ének-zene szakos tanáraként és könyvtárosaként tevékenykedik.
Aktívan bekapcsolódik a község közművelődési életébe. Éneket és furulyát oktat, az egyházi kórus vezetője, rangos közösségi művelődési programok szervezője.
A község művelődési életében elért kiváló érdemeit Hargita Megye Tanácsa ma a Kájoni János- díj adományozásával jutalmazza, amellyel azoknak a személyeknek ismeri el tevékenységét, akik a kulturális élet terén maradandó
értékeket teremtő, kimagasló munkát végeznek.
Oklevél
Sajtóközlemény
Hagyományőrzés hagyományteremtéssel
Díjazott a megyei tanács Csíkszentmártonban
Az első alkalommal megszervezett Alcsíki Fúvóstábor záróeseményét tartották július 25-én a tábornak helyet adó csíkszentmártoni kultúrházban. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ennek alkalmával díjazta a község kiemelkedő személyiségeit.
Az Alcsíki Fúvóstábor záróünnepségét tartották július 25-én Csíkszentmártonban. Az érdeklődő lakosok és szülők mellett részt vett Korodi Attila parlamenti képviselő, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint a megyei tanács testülete, amely aznap tartotta kihelyezett ülését a községben.
A tíznapos, 82 ifjú zenésznek szakmai elmélyülést biztosító tábor megrendezésének apropójáról Gergely András polgármester számolt be. Mint elmondta, az elmúlt öt évben jelentős fúvósmozgalom bontakozott ki a térségben, aminek eredményeként már nyolc fúvószenekar működik Alcsíkon. A mozgalom tartósságát hathatós helyi és megyei önkormányzati támogatás biztosította, miután nyilvánvalóvá vált a kezdeményezők komoly hozzáállása. A támogatás révén folyamatosan javultak a fúvószenekarok körülményei, és hangsúlyt fektettek az elengedhetetlen utánpótlás-nevelésre is.
Hasonló véleményen volt Péter Csaba, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola vezetője is, hangsúlyozva, hogy reneszánszát éli a fúvósmozgalom, és a megye ifjú fúvósainak csaknem 90 százaléka a népiskolában tanul.
– Nagy a versengés a szakágon belül, de nem kell féltenünk e hagyományt a kihalástól – mondta Péter Csaba.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint a fúvószenekarok és a hagyományőrzés többi formájának teret biztosító programok támogatása nem lenne lehetséges a helyi tanácsok pozitív hozzáállása nélkül.
– E táborok nemcsak a hagyományőrzést szolgálják, hanem a kapcsolatteremtést is akár a különböző szakágak között is, és jó példával szolgálnak a közösség tagjainak, illetve színesebbé teszik a települések mindennapjait – fejtette ki a tanácselnök.
Korodi Attila parlamenti képviselő arról beszélt: szükség van arra, hogy felnézzünk valakire.
– Még a kis művészekre is fel lehet nézni, hiszen odaadásuk odáig terjed, hogy nyári vakációjukból áldoztak fel tíz napot. Ez az odaadás jelenleg öncélú, de valamikor majd a közösség javát fogja szolgálni. Jómagam is nyolc évig tanultam harmonikázni, ami a későbbiekben is hasznomra vált. A jelen levő kis művészek élete is gazdagabb lesz minden egyes ilyen táborral, ugyanakkor ez a gazdagság biztosítja a hagyományokra épülő jövőt is – mondta a képviselő.
A kis zenészek továbbtanulását megkönnyítendő, Hargita Megye Tanácsa jóvoltából kottafüzeteket is kiosztottak a táborzárón.
– Egy közösségen belül a példaértékű munkának vannak előfutárai is. Ezeket az embereket is méltatni kell, és biztatni a folytatásra – mondta Borboly Csaba, mielőtt a táborzáró eseményen munkásságukért kitüntette ft. Vakaria Béla szentszéki tanácsost, Salló Ferenc közigazgatási referenst, Bajkó István tanárt, népművelőt, Borbáth István Ágoston biatlonedzőt, illetve Szabó Cecilia zenetanárt, akik Csíkszentmártonért, Csíkszentmárton lakosaiért alkottak maradandót.
Csíkszentmárton, 2012. július 25.
2011:
Laudáció
Albert Homonnai Márton műépítész 1948. július 8-án született Gyergyókilyénfalván. 1970-ben diplomázott Marosvásárhelyen, majd 1996-ban műemlékvédelmi mérnöki képesítést szerzett a budapesti Műszaki Egyetemen. A Kontur építészeti iroda társtulajdonosaként rendezési tervek, középületek, templomok és lakóházak terveit jegyzi.
A népi építészet iránti érdeklődése nyomán az énlaki értékvédő program egyik kezdeményezője és lebonyolítója. Több műemlékvédelmi szakmai szervezet tagja, számos konferenciaanyag, publikáció szerzője, társszerzője.
Oklevél
Sajtóközlemény
Újabb településeket támogatott a megyei tanács
Iskolaépületek javítása és történelmi műemlékek védelme játszotta a főszerepet Hargita Megye Tanácsa október 19-i soros tanácsülésén.
A tanácsülést megelőzően Borboly Csaba megyeitanács-elnök közéleti tevékenységéért Bethlen Gábor-díjjal tüntette ki Romfeld Mária-Magdolnát, a megyei tanács Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának vezetőjét, illetve Hűségdíjjal tüntette ki Birta Antal vagyongazdálkodási igazgatót és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Ugyancsak a tanácsülést megelőzően Hargita megyéért nyújtott alkotó munkájáért Kájoni-díjjal tüntette ki Albert-Homonnai Márton, Tövissi Zsolt, Bogos Ernő, Köllő Miklós, Korodi Szabolcs, Szikszai László és Máthé Zoltán építészeket.
– Hasonlóképpen az élsportolók ösztönzéséhez a közérdekért dolgozó köztisztviselőket, kiemelkedőt alkotó szakembereket, illetve a közösségükért kitartóan tevékenykedő személyeket, valamint a megyei tanács különböző programjaiban részt vállaló szakembereket is kell ösztönözni tevékenységükben, hogy ennek fényében az életművük, amelyet szintén Hargita megye javára fordítanak, még gazdagabb legyen – mondta a megyei tanács elnöke.
A köztisztviselők díjazásával kapcsolatosan Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a köztisztviselők tevékenységéről a nyilvánosság ritkán értesül, nagyrészt csak olyankor, amikor a köztisztviselők nem végzik jól munkájukat. Hargita Megye Tanácsa honorálni szeretné a megye lakosságáért végzett áldozatos munkát, ezért díjazza azokat a személyeket, akik legkevesebb 15 éve tevékenykednek, és kiemelkedő eredményeket érnek el.
Az előző tanácsüléshez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa további településeknek utalt át pénzt tartalékalapjából. Ezúttal a siménfalvi Marosi Gergely iskola javítására 25 000 lejt, a székelymuzsnai általános iskola javítására ötezer lejt, a csíkszenttamási napközi megerősítésére 36 000 lejt, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola megerősítésére 20 000 lejt, a gyergyócsomafalvi Csalóka óvoda javítására 20 000 lejt, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola felújítására 15 000 lejt, a gyergyóvárhegyi Miron Cristea Iskolaközpontnak pedig tűzifa vásárlására 15 000 lejt utalt ki a megyei tanács. A megyei tanács a tartalékalapból járult hozzá a Boldogfalva községi Patakfalva ivóvízrendszerének megépítéséhez tízezer lejjel, valamint a gyimesközéploki művelődési ház javításához 25 000 lejjel.
Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a tanácsülésen az a lista, amely a június 30-i határidővel meghirdetett történelmi műemlékek védelmét célzó program révén állt össze. A 22 pályázatot benyújtó civil szervezet közül a megyei tanács szakemberei 17 pályázatnak ítéltek meg támogatást.
– Főként templomok felújítására nyújtottak be pályázatot, de a sikeres pályázatok között található a magántulajdonban levő lövétei ványoló is, ami biztató jel abból a szempontból, hogy a lakosság és a civil szervezetek kezdtek figyelni a népi építészeti kincs megőrzésére is. Eredetileg kevesebb jelentkezőre számítottunk, de látva a nagy érdeklődést a kezdeti 225 ezer lejes költségvetést 252 ezer lejre emeltük, hogy elegendő keretet biztosítsunk a valóban fontos értékek restaurálására – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a programról.
A pályázatokról és a megvalósításuk részleteiről Hargita Megye Tanácsa külön sajtótájékoztatón számol majd be.
A Ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése 300-nál kevesebb lakosú településeken nevű programhoz újabb technikai dokumentációkat fogadott el a megyei tanács, aminek következtében jövő héten indul a mintegy 699 ezer lej összértékű munkálatsorozat, amely során kiépül Ábránfalva, Árvátfalva, Énlaka és Székelymuzsna vízellátó rendszere, illetve elkészül a firtosmartonosi rendszer második szakasza.
A továbbiakban a megye hulladékgazdálkodási stratégiája megvalósításának érdekében a megyei tanács betársult a helyi tanácsok által működtetett Eco-Csík Rt. vállalatba. A társulás indoklásaként Borboly Csaba elmondta, hogy a nem szakszerű lerakók bezárása mindannyiunk érdeke ugyanúgy, mint a hulladékkezelés jövőbeli megvalósítása. Ezt célszerű helyi tulajdonban levő vállalatokkal biztosítani, hiszen nem elhanyagolható a szolgáltatás ára sem. Az árak kedvező szinten való tartása a lakosság érdekeit szolgálja, és ez leginkább a helyi tanácsok tulajdonában levő vállalattal szavatolható.
Az október 19-i tanácsülésen a megyei tanácsosok határozatot hoztak arról is, hogy a kevésbé fontos, ritkább közbeavatkozást igénylő megyei utak téli karbantartását és hótalanítását Hargita Megye Tanácsa az érintett helyi tanácsokra bízza, illetve a fontosabb útszakaszok karbantartási munkálatait közbeszerzési eljárás útján ítéli oda.
Végezetül a megyei döntéshozó testület elfogadta az a határozatot, amely révén elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a DJ 136A jelzésű megyei úton az Etéd központjától Maros megye határa felé vezető másfél kilométeres szakaszon.
Csíkszereda, 2011. október 19.
Laudáció
ANDRÁS LÓRÁND NÉPTÁNCOKTATÓ – MÁRÉFALVA
Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő közművelődési tevékenységéért
András Lórándot, a 26 éves csíkszeredai fiatalembert a szíve vezette Máréfalvára, egy lányhoz. Megszerette a falut is, majd három évvel ezelőtt részt vállalt a Rozetta Ifjúsági Egyesület megalakításában. A Rozetta összegyűjtötte a falu fiatalságát kicsitől nagyig egyaránt. Lóránd főként néptáncot tanít az egyesület keretében működő három néptánccsoportnak, a Rozettának – amelyben 15 és 30 év közötti fiatalok táncolnak –, a Rozettáncka néptánccsoportnak – amelyben a 10 és 14 év közötti gyerekek tanulnak táncolni és ismerkednek a színpaddal – és a Csemete néptánccsoportnak, amelyben az óvodások és a kisiskolások ismerkednek a néptánc szépségeivel. Az egyesület évente több programot is szervez, a gyerekek minden nagyobb ünnepre előadással készülnek, amelyek bállal vagy táncházzal folytatódnak. 2009-ben és 2011-ben a Rozetta és Rozettáncka tánccsoport ellátogatott Máréfalva testvértelepülésére, Pécsváradra, ahol az ott töltött négy nap alatt a pécsváradi fiatalsággal együtt betanult egy táncos előadást, amelyet az utolsó estén a Vár színpadán adott elő. A Rozettáncka tánccsoport két alkalommal volt Nagyszalontán a Dévai Szent Ferenc Alapítvány házában, ahol közösen az alapítvány gyermekeivel szüreti bált rendeztek. Idén első alkalommal szervezte meg a Rozetta Egyesület a Vidéki Fiatalok Találkozóját, (ViFiT), amelynek jelmondata: „Próbáltad már vidéken?”
Lóránd programszervező, tánctanár és koreográfus is egyben, kemény kézzel összetartja a csapatokat, tanítja, fegyelmezi, dicséri és jutalmazza is őket.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
Bogos Ernő 1961-ben született Csíkszépvízen, 1990-ben szerezte meg műépítészi diplomáját a bukaresti Ion Mincu intézetben, posztgraduális képzésen vett részt a budapesti Műszaki Egyetemen, illetve a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájában. Dolgozott már városi főépítészként Csíkszeredában, 1997-től saját tervezőirodát működtet. A hagyományokon alapuló modern építészet helyi úttörője, a faluképvédelem és épített örökség szakmai képviselője, az Erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés tagja.
Oklevél
Sajtóközlemény
Újabb településeket támogatott a megyei tanács
Iskolaépületek javítása és történelmi műemlékek védelme játszotta a főszerepet Hargita Megye Tanácsa október 19-i soros tanácsülésén.
A tanácsülést megelőzően Borboly Csaba megyeitanács-elnök közéleti tevékenységéért Bethlen Gábor-díjjal tüntette ki Romfeld Mária-Magdolnát, a megyei tanács Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának vezetőjét, illetve Hűségdíjjal tüntette ki Birta Antal vagyongazdálkodási igazgatót és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Ugyancsak a tanácsülést megelőzően Hargita megyéért nyújtott alkotó munkájáért Kájoni-díjjal tüntette ki Albert-Homonnai Márton, Tövissi Zsolt, Bogos Ernő, Köllő Miklós, Korodi Szabolcs, Szikszai László és Máthé Zoltán építészeket.
– Hasonlóképpen az élsportolók ösztönzéséhez a közérdekért dolgozó köztisztviselőket, kiemelkedőt alkotó szakembereket, illetve a közösségükért kitartóan tevékenykedő személyeket, valamint a megyei tanács különböző programjaiban részt vállaló szakembereket is kell ösztönözni tevékenységükben, hogy ennek fényében az életművük, amelyet szintén Hargita megye javára fordítanak, még gazdagabb legyen – mondta a megyei tanács elnöke.
A köztisztviselők díjazásával kapcsolatosan Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a köztisztviselők tevékenységéről a nyilvánosság ritkán értesül, nagyrészt csak olyankor, amikor a köztisztviselők nem végzik jól munkájukat. Hargita Megye Tanácsa honorálni szeretné a megye lakosságáért végzett áldozatos munkát, ezért díjazza azokat a személyeket, akik legkevesebb 15 éve tevékenykednek, és kiemelkedő eredményeket érnek el.
Az előző tanácsüléshez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa további településeknek utalt át pénzt tartalékalapjából. Ezúttal a siménfalvi Marosi Gergely iskola javítására 25 000 lejt, a székelymuzsnai általános iskola javítására ötezer lejt, a csíkszenttamási napközi megerősítésére 36 000 lejt, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola megerősítésére 20 000 lejt, a gyergyócsomafalvi Csalóka óvoda javítására 20 000 lejt, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola felújítására 15 000 lejt, a gyergyóvárhegyi Miron Cristea Iskolaközpontnak pedig tűzifa vásárlására 15 000 lejt utalt ki a megyei tanács. A megyei tanács a tartalékalapból járult hozzá a Boldogfalva községi Patakfalva ivóvízrendszerének megépítéséhez tízezer lejjel, valamint a gyimesközéploki művelődési ház javításához 25 000 lejjel.
Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a tanácsülésen az a lista, amely a június 30-i határidővel meghirdetett történelmi műemlékek védelmét célzó program révén állt össze. A 22 pályázatot benyújtó civil szervezet közül a megyei tanács szakemberei 17 pályázatnak ítéltek meg támogatást.
– Főként templomok felújítására nyújtottak be pályázatot, de a sikeres pályázatok között található a magántulajdonban levő lövétei ványoló is, ami biztató jel abból a szempontból, hogy a lakosság és a civil szervezetek kezdtek figyelni a népi építészeti kincs megőrzésére is. Eredetileg kevesebb jelentkezőre számítottunk, de látva a nagy érdeklődést a kezdeti 225 ezer lejes költségvetést 252 ezer lejre emeltük, hogy elegendő keretet biztosítsunk a valóban fontos értékek restaurálására – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a programról.
A pályázatokról és a megvalósításuk részleteiről Hargita Megye Tanácsa külön sajtótájékoztatón számol majd be.
A Ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése 300-nál kevesebb lakosú településeken nevű programhoz újabb technikai dokumentációkat fogadott el a megyei tanács, aminek következtében jövő héten indul a mintegy 699 ezer lej összértékű munkálatsorozat, amely során kiépül Ábránfalva, Árvátfalva, Énlaka és Székelymuzsna vízellátó rendszere, illetve elkészül a firtosmartonosi rendszer második szakasza.
A továbbiakban a megye hulladékgazdálkodási stratégiája megvalósításának érdekében a megyei tanács betársult a helyi tanácsok által működtetett Eco-Csík Rt. vállalatba. A társulás indoklásaként Borboly Csaba elmondta, hogy a nem szakszerű lerakók bezárása mindannyiunk érdeke ugyanúgy, mint a hulladékkezelés jövőbeli megvalósítása. Ezt célszerű helyi tulajdonban levő vállalatokkal biztosítani, hiszen nem elhanyagolható a szolgáltatás ára sem. Az árak kedvező szinten való tartása a lakosság érdekeit szolgálja, és ez leginkább a helyi tanácsok tulajdonában levő vállalattal szavatolható.
Az október 19-i tanácsülésen a megyei tanácsosok határozatot hoztak arról is, hogy a kevésbé fontos, ritkább közbeavatkozást igénylő megyei utak téli karbantartását és hótalanítását Hargita Megye Tanácsa az érintett helyi tanácsokra bízza, illetve a fontosabb útszakaszok karbantartási munkálatait közbeszerzési eljárás útján ítéli oda.
Végezetül a megyei döntéshozó testület elfogadta az a határozatot, amely révén elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a DJ 136A jelzésű megyei úton az Etéd központjától Maros megye határa felé vezető másfél kilométeres szakaszon.
Csíkszereda, 2011. október 19.
Laudáció
DR. SATA ATTILA – HOMORÓDSZENTMÁRTON
Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő kulturális tevékenységéért
1972-ben született Lövétén, ahol az elemi iskoláit is végezte. Középiskolába Csíkszeredában a Márton Áron (egykori Matematika- Fizika) Gimnáziumba és Marosvásárhelyen az Egészségügyi Líceumba járt. 1997-ben diplomázott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvosi Karán, majd két év Székelyudvarhelyen eltöltött gyakornokság után Oklándra, másfél év után, 2001-ben pedig Homoródszentmártonba kerül. Családorvosként a község 12 települését látja el.
Már gyermekkorától megnyilvánul a művészetek, a kultúra iránti szeretete: tagja a lövétei fúvószenekarnak, rajzol, fest, gitározik. 2005-ben szerez oklevelet a Hargita Megyei Művészeti Népiskola gitár szakán, rá egy évre a fafaragás szakon, 2008-ban pedig a grafika és festészet szakon. 2000 és 2008 között tagja a Juvenalis régizene-együttesnek, amellyel a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon, valamint több bel- és külföldi koncerten is szerepel. 2000-ben a Kankalin nevű zenekarával (amely saját versmegzenésítéseket ad elő) kiad egy gyermekversalbumot („Sajtból a hold”). Az együttessel kiállításmegnyitókon lépnek fel. Idéntől tervezik egy rendhagyó irodalomórán több magyar költő verseinek előadását. 2006-ban a homoródszentmártoni kultúrigazgató (László Árpád) és a táncmester (Jónás István) segítségével létrehozzák a Nagyhomoród táncegyüttest, amellyel 2007-ben részt vesznek a Székelyek a Nyugat-Balatonnál elnevezésű találkozón. Ekkor találkozik először Illésné Major Juliannával, a vonyarcvashegyi művelődési ház igazgatójával, akivel a későbbiekben szoros kulturális együttműködést alakít ki. Brácsásként azóta is aktív tagja a tánccsoport mellett működő Nyíres népi zenekarnak, valamint időszakosan besegít a székelyudvarhelyi Boróka táncegyüttesnek és a homoródszentpáli Csillagvirág együttesnek. A március 15-i felvonulás és ünnepi műsor, a homoródszentmártoni alkotótábor szervezője, 2008 óta a Homoródmente Művészetéért Alapítvány irányítója. 2009-től rendszeres résztvevője a vonyarcvashegyi alkotótábornak, ahol fotózással, faszobrászattal és festészettel foglalkozik. A tábor anyagából 2008 óta rendszeresen szervez kiállításokat Csíkszeredában, Székelykeresztúron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Balmazújvárosban (a megyei tanács segítségével), Budapesten, Vonyarcvashegyen és Nagybecskereken, illetve Erzsébetlakon (Belo-Blato, Szerbia).
2010 őszén létrehozza az alapítvány honlapját, amely többek között a község falvait, kulturális programjait és a képtár anyagát mutatja be (www.hmalapitvany.ro). Idén első alkalommal szervezte meg Lókodon a Népzenei Oktatótábort. Kopjafákat farag, rendszeres résztvevője a Míves Emberek Sokadalmának. Bodor Ernő mérnökkel közösen tartó-kopjafákat faragnak a homoródremetei és a homoródszentpéteri falutábláknak, a homoródszentmártoni Unitárius templomkert labirintusának. Kétalakos szobrokat faragnak az öregotthon előterébe és az abásfalvi Országzászlóhoz. Jövőre az alkotótáborok mellett tervezi egy homoródmenti tánccsoport- és tánctábor-találkozó szervezését a falunapok keretében, a Homoródmenti Művészeti Műhelyek szervezését, amely egy összművészeti fesztivál kialakítását célozza meg a Homoródok mentére, a Szent Márton-napi búcsún pedig termékbemutatót és kézművesvásárt, valamint a Szent Márton-napi ünnepséget. Tervei közé tartozik a 35. Alkotótábor megszervezése és méltó megünneplése.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
FARKAS ALADÁR SPORTTANÁR – BORSZÉK
Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő kulturális tevékenységéért
Farkas Aladár a borszéki közösség kiemelkedő egyénisége. Aktívan részt vállal a város életében, közéleti szereplése a helyi tanácsosi tisztség vállalásában is megnyilvánul. Több, Borszékkel kapcsolatos könyv szerzője, nevéhez fűződik a Borszéki útikalauz, Borszék monográfiája című kötet, Pethő Csongorral együtt jegyzi a Borszék régi képeslapokon című albumot. Rendszeresen közöl a város életével kapcsolatos írásokat a Források című helyi újságban. Széles körű érdeklődését példázza az is, hogy vezeti a helyi cserkészcsapatot. Mindemellett különféle hagyományőrző tevékenységeket folytat, táborokat szervez fiatalok és gyermekek számára. A borszéki borvízmúzeum létrehozásának kezdeményezője, ugyanakkor aktív szerepet vállalt a város turisztikai ösvényeinek feltérképezésében.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
Korodi Szabolcs építész, 1973. december 13-án született Tusnádfürdőn. 1998-ban a Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett építészi oklevelet, majd 2002-ben a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen műemlékes szakmérnöki diplomát. Doktori képzést a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési tanszékén végezett. A faluképvédelmi program koordinátora, egy sajátos építészeti stílus kialakítója: egyszerű modern formák, hagyományos építészeti anyagok használata, az emberi léptékű építészet művelője.
Oklevél
Sajtóközlemény
Újabb településeket támogatott a megyei tanács
Iskolaépületek javítása és történelmi műemlékek védelme játszotta a főszerepet Hargita Megye Tanácsa október 19-i soros tanácsülésén.
A tanácsülést megelőzően Borboly Csaba megyeitanács-elnök közéleti tevékenységéért Bethlen Gábor-díjjal tüntette ki Romfeld Mária-Magdolnát, a megyei tanács Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának vezetőjét, illetve Hűségdíjjal tüntette ki Birta Antal vagyongazdálkodási igazgatót és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Ugyancsak a tanácsülést megelőzően Hargita megyéért nyújtott alkotó munkájáért Kájoni-díjjal tüntette ki Albert-Homonnai Márton, Tövissi Zsolt, Bogos Ernő, Köllő Miklós, Korodi Szabolcs, Szikszai László és Máthé Zoltán építészeket.
– Hasonlóképpen az élsportolók ösztönzéséhez a közérdekért dolgozó köztisztviselőket, kiemelkedőt alkotó szakembereket, illetve a közösségükért kitartóan tevékenykedő személyeket, valamint a megyei tanács különböző programjaiban részt vállaló szakembereket is kell ösztönözni tevékenységükben, hogy ennek fényében az életművük, amelyet szintén Hargita megye javára fordítanak, még gazdagabb legyen – mondta a megyei tanács elnöke.
A köztisztviselők díjazásával kapcsolatosan Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a köztisztviselők tevékenységéről a nyilvánosság ritkán értesül, nagyrészt csak olyankor, amikor a köztisztviselők nem végzik jól munkájukat. Hargita Megye Tanácsa honorálni szeretné a megye lakosságáért végzett áldozatos munkát, ezért díjazza azokat a személyeket, akik legkevesebb 15 éve tevékenykednek, és kiemelkedő eredményeket érnek el.
Az előző tanácsüléshez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa további településeknek utalt át pénzt tartalékalapjából. Ezúttal a siménfalvi Marosi Gergely iskola javítására 25 000 lejt, a székelymuzsnai általános iskola javítására ötezer lejt, a csíkszenttamási napközi megerősítésére 36 000 lejt, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola megerősítésére 20 000 lejt, a gyergyócsomafalvi Csalóka óvoda javítására 20 000 lejt, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola felújítására 15 000 lejt, a gyergyóvárhegyi Miron Cristea Iskolaközpontnak pedig tűzifa vásárlására 15 000 lejt utalt ki a megyei tanács. A megyei tanács a tartalékalapból járult hozzá a Boldogfalva községi Patakfalva ivóvízrendszerének megépítéséhez tízezer lejjel, valamint a gyimesközéploki művelődési ház javításához 25 000 lejjel.
Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a tanácsülésen az a lista, amely a június 30-i határidővel meghirdetett történelmi műemlékek védelmét célzó program révén állt össze. A 22 pályázatot benyújtó civil szervezet közül a megyei tanács szakemberei 17 pályázatnak ítéltek meg támogatást.
– Főként templomok felújítására nyújtottak be pályázatot, de a sikeres pályázatok között található a magántulajdonban levő lövétei ványoló is, ami biztató jel abból a szempontból, hogy a lakosság és a civil szervezetek kezdtek figyelni a népi építészeti kincs megőrzésére is. Eredetileg kevesebb jelentkezőre számítottunk, de látva a nagy érdeklődést a kezdeti 225 ezer lejes költségvetést 252 ezer lejre emeltük, hogy elegendő keretet biztosítsunk a valóban fontos értékek restaurálására – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a programról.
A pályázatokról és a megvalósításuk részleteiről Hargita Megye Tanácsa külön sajtótájékoztatón számol majd be.
A Ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése 300-nál kevesebb lakosú településeken nevű programhoz újabb technikai dokumentációkat fogadott el a megyei tanács, aminek következtében jövő héten indul a mintegy 699 ezer lej összértékű munkálatsorozat, amely során kiépül Ábránfalva, Árvátfalva, Énlaka és Székelymuzsna vízellátó rendszere, illetve elkészül a firtosmartonosi rendszer második szakasza.
A továbbiakban a megye hulladékgazdálkodási stratégiája megvalósításának érdekében a megyei tanács betársult a helyi tanácsok által működtetett Eco-Csík Rt. vállalatba. A társulás indoklásaként Borboly Csaba elmondta, hogy a nem szakszerű lerakók bezárása mindannyiunk érdeke ugyanúgy, mint a hulladékkezelés jövőbeli megvalósítása. Ezt célszerű helyi tulajdonban levő vállalatokkal biztosítani, hiszen nem elhanyagolható a szolgáltatás ára sem. Az árak kedvező szinten való tartása a lakosság érdekeit szolgálja, és ez leginkább a helyi tanácsok tulajdonában levő vállalattal szavatolható.
Az október 19-i tanácsülésen a megyei tanácsosok határozatot hoztak arról is, hogy a kevésbé fontos, ritkább közbeavatkozást igénylő megyei utak téli karbantartását és hótalanítását Hargita Megye Tanácsa az érintett helyi tanácsokra bízza, illetve a fontosabb útszakaszok karbantartási munkálatait közbeszerzési eljárás útján ítéli oda.
Végezetül a megyei döntéshozó testület elfogadta az a határozatot, amely révén elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a DJ 136A jelzésű megyei úton az Etéd központjától Maros megye határa felé vezető másfél kilométeres szakaszon.
Csíkszereda, 2011. október 19.
Laudáció
Köllő Miklós 1970-ben született Gyergyószentmiklóson, műépítészi, pedagógusi és mesteri diplomát a bukaresti Ion Mincu Építészeti Intézetben szerzett 1996-ban, illetve 1998-ban, 2006-ban pedig műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen.
Oklevél
Sajtóközlemény
Újabb településeket támogatott a megyei tanács
Iskolaépületek javítása és történelmi műemlékek védelme játszotta a főszerepet Hargita Megye Tanácsa október 19-i soros tanácsülésén.
A tanácsülést megelőzően Borboly Csaba megyeitanács-elnök közéleti tevékenységéért Bethlen Gábor-díjjal tüntette ki Romfeld Mária-Magdolnát, a megyei tanács Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának vezetőjét, illetve Hűségdíjjal tüntette ki Birta Antal vagyongazdálkodási igazgatót és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Ugyancsak a tanácsülést megelőzően Hargita megyéért nyújtott alkotó munkájáért Kájoni-díjjal tüntette ki Albert-Homonnai Márton, Tövissi Zsolt, Bogos Ernő, Köllő Miklós, Korodi Szabolcs, Szikszai László és Máthé Zoltán építészeket.
– Hasonlóképpen az élsportolók ösztönzéséhez a közérdekért dolgozó köztisztviselőket, kiemelkedőt alkotó szakembereket, illetve a közösségükért kitartóan tevékenykedő személyeket, valamint a megyei tanács különböző programjaiban részt vállaló szakembereket is kell ösztönözni tevékenységükben, hogy ennek fényében az életművük, amelyet szintén Hargita megye javára fordítanak, még gazdagabb legyen – mondta a megyei tanács elnöke.
A köztisztviselők díjazásával kapcsolatosan Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a köztisztviselők tevékenységéről a nyilvánosság ritkán értesül, nagyrészt csak olyankor, amikor a köztisztviselők nem végzik jól munkájukat. Hargita Megye Tanácsa honorálni szeretné a megye lakosságáért végzett áldozatos munkát, ezért díjazza azokat a személyeket, akik legkevesebb 15 éve tevékenykednek, és kiemelkedő eredményeket érnek el.
Az előző tanácsüléshez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa további településeknek utalt át pénzt tartalékalapjából. Ezúttal a siménfalvi Marosi Gergely iskola javítására 25 000 lejt, a székelymuzsnai általános iskola javítására ötezer lejt, a csíkszenttamási napközi megerősítésére 36 000 lejt, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola megerősítésére 20 000 lejt, a gyergyócsomafalvi Csalóka óvoda javítására 20 000 lejt, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola felújítására 15 000 lejt, a gyergyóvárhegyi Miron Cristea Iskolaközpontnak pedig tűzifa vásárlására 15 000 lejt utalt ki a megyei tanács. A megyei tanács a tartalékalapból járult hozzá a Boldogfalva községi Patakfalva ivóvízrendszerének megépítéséhez tízezer lejjel, valamint a gyimesközéploki művelődési ház javításához 25 000 lejjel.
Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a tanácsülésen az a lista, amely a június 30-i határidővel meghirdetett történelmi műemlékek védelmét célzó program révén állt össze. A 22 pályázatot benyújtó civil szervezet közül a megyei tanács szakemberei 17 pályázatnak ítéltek meg támogatást.
– Főként templomok felújítására nyújtottak be pályázatot, de a sikeres pályázatok között található a magántulajdonban levő lövétei ványoló is, ami biztató jel abból a szempontból, hogy a lakosság és a civil szervezetek kezdtek figyelni a népi építészeti kincs megőrzésére is. Eredetileg kevesebb jelentkezőre számítottunk, de látva a nagy érdeklődést a kezdeti 225 ezer lejes költségvetést 252 ezer lejre emeltük, hogy elegendő keretet biztosítsunk a valóban fontos értékek restaurálására – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a programról.
A pályázatokról és a megvalósításuk részleteiről Hargita Megye Tanácsa külön sajtótájékoztatón számol majd be.
A Ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése 300-nál kevesebb lakosú településeken nevű programhoz újabb technikai dokumentációkat fogadott el a megyei tanács, aminek következtében jövő héten indul a mintegy 699 ezer lej összértékű munkálatsorozat, amely során kiépül Ábránfalva, Árvátfalva, Énlaka és Székelymuzsna vízellátó rendszere, illetve elkészül a firtosmartonosi rendszer második szakasza.
A továbbiakban a megye hulladékgazdálkodási stratégiája megvalósításának érdekében a megyei tanács betársult a helyi tanácsok által működtetett Eco-Csík Rt. vállalatba. A társulás indoklásaként Borboly Csaba elmondta, hogy a nem szakszerű lerakók bezárása mindannyiunk érdeke ugyanúgy, mint a hulladékkezelés jövőbeli megvalósítása. Ezt célszerű helyi tulajdonban levő vállalatokkal biztosítani, hiszen nem elhanyagolható a szolgáltatás ára sem. Az árak kedvező szinten való tartása a lakosság érdekeit szolgálja, és ez leginkább a helyi tanácsok tulajdonában levő vállalattal szavatolható.
Az október 19-i tanácsülésen a megyei tanácsosok határozatot hoztak arról is, hogy a kevésbé fontos, ritkább közbeavatkozást igénylő megyei utak téli karbantartását és hótalanítását Hargita Megye Tanácsa az érintett helyi tanácsokra bízza, illetve a fontosabb útszakaszok karbantartási munkálatait közbeszerzési eljárás útján ítéli oda.
Végezetül a megyei döntéshozó testület elfogadta az a határozatot, amely révén elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a DJ 136A jelzésű megyei úton az Etéd központjától Maros megye határa felé vezető másfél kilométeres szakaszon.
Csíkszereda, 2011. október 19.
Laudáció
Máthé Zoltán építész, 1961. augusztus 16-án született Kolozsváron. A bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetemen szerzett építészi oklevelet, majd 1998-2000 között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem műemlékvédelmi képzésén vett részt. Szakmai tudását maximálisan kamatoztatja, legyen szó a megyeszékhely impozáns műemléképületeiről, vagy egy községi ravatalozóról.
Oklevél
Sajtóközlemény
Újabb településeket támogatott a megyei tanács
Iskolaépületek javítása és történelmi műemlékek védelme játszotta a főszerepet Hargita Megye Tanácsa október 19-i soros tanácsülésén.
A tanácsülést megelőzően Borboly Csaba megyeitanács-elnök közéleti tevékenységéért Bethlen Gábor-díjjal tüntette ki Romfeld Mária-Magdolnát, a megyei tanács Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának vezetőjét, illetve Hűségdíjjal tüntette ki Birta Antal vagyongazdálkodási igazgatót és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Ugyancsak a tanácsülést megelőzően Hargita megyéért nyújtott alkotó munkájáért Kájoni-díjjal tüntette ki Albert-Homonnai Márton, Tövissi Zsolt, Bogos Ernő, Köllő Miklós, Korodi Szabolcs, Szikszai László és Máthé Zoltán építészeket.
– Hasonlóképpen az élsportolók ösztönzéséhez a közérdekért dolgozó köztisztviselőket, kiemelkedőt alkotó szakembereket, illetve a közösségükért kitartóan tevékenykedő személyeket, valamint a megyei tanács különböző programjaiban részt vállaló szakembereket is kell ösztönözni tevékenységükben, hogy ennek fényében az életművük, amelyet szintén Hargita megye javára fordítanak, még gazdagabb legyen – mondta a megyei tanács elnöke.
A köztisztviselők díjazásával kapcsolatosan Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a köztisztviselők tevékenységéről a nyilvánosság ritkán értesül, nagyrészt csak olyankor, amikor a köztisztviselők nem végzik jól munkájukat. Hargita Megye Tanácsa honorálni szeretné a megye lakosságáért végzett áldozatos munkát, ezért díjazza azokat a személyeket, akik legkevesebb 15 éve tevékenykednek, és kiemelkedő eredményeket érnek el.
Az előző tanácsüléshez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa további településeknek utalt át pénzt tartalékalapjából. Ezúttal a siménfalvi Marosi Gergely iskola javítására 25 000 lejt, a székelymuzsnai általános iskola javítására ötezer lejt, a csíkszenttamási napközi megerősítésére 36 000 lejt, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola megerősítésére 20 000 lejt, a gyergyócsomafalvi Csalóka óvoda javítására 20 000 lejt, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola felújítására 15 000 lejt, a gyergyóvárhegyi Miron Cristea Iskolaközpontnak pedig tűzifa vásárlására 15 000 lejt utalt ki a megyei tanács. A megyei tanács a tartalékalapból járult hozzá a Boldogfalva községi Patakfalva ivóvízrendszerének megépítéséhez tízezer lejjel, valamint a gyimesközéploki művelődési ház javításához 25 000 lejjel.
Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a tanácsülésen az a lista, amely a június 30-i határidővel meghirdetett történelmi műemlékek védelmét célzó program révén állt össze. A 22 pályázatot benyújtó civil szervezet közül a megyei tanács szakemberei 17 pályázatnak ítéltek meg támogatást.
– Főként templomok felújítására nyújtottak be pályázatot, de a sikeres pályázatok között található a magántulajdonban levő lövétei ványoló is, ami biztató jel abból a szempontból, hogy a lakosság és a civil szervezetek kezdtek figyelni a népi építészeti kincs megőrzésére is. Eredetileg kevesebb jelentkezőre számítottunk, de látva a nagy érdeklődést a kezdeti 225 ezer lejes költségvetést 252 ezer lejre emeltük, hogy elegendő keretet biztosítsunk a valóban fontos értékek restaurálására – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a programról.
A pályázatokról és a megvalósításuk részleteiről Hargita Megye Tanácsa külön sajtótájékoztatón számol majd be.
A Ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése 300-nál kevesebb lakosú településeken nevű programhoz újabb technikai dokumentációkat fogadott el a megyei tanács, aminek következtében jövő héten indul a mintegy 699 ezer lej összértékű munkálatsorozat, amely során kiépül Ábránfalva, Árvátfalva, Énlaka és Székelymuzsna vízellátó rendszere, illetve elkészül a firtosmartonosi rendszer második szakasza.
A továbbiakban a megye hulladékgazdálkodási stratégiája megvalósításának érdekében a megyei tanács betársult a helyi tanácsok által működtetett Eco-Csík Rt. vállalatba. A társulás indoklásaként Borboly Csaba elmondta, hogy a nem szakszerű lerakók bezárása mindannyiunk érdeke ugyanúgy, mint a hulladékkezelés jövőbeli megvalósítása. Ezt célszerű helyi tulajdonban levő vállalatokkal biztosítani, hiszen nem elhanyagolható a szolgáltatás ára sem. Az árak kedvező szinten való tartása a lakosság érdekeit szolgálja, és ez leginkább a helyi tanácsok tulajdonában levő vállalattal szavatolható.
Az október 19-i tanácsülésen a megyei tanácsosok határozatot hoztak arról is, hogy a kevésbé fontos, ritkább közbeavatkozást igénylő megyei utak téli karbantartását és hótalanítását Hargita Megye Tanácsa az érintett helyi tanácsokra bízza, illetve a fontosabb útszakaszok karbantartási munkálatait közbeszerzési eljárás útján ítéli oda.
Végezetül a megyei döntéshozó testület elfogadta az a határozatot, amely révén elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a DJ 136A jelzésű megyei úton az Etéd központjától Maros megye határa felé vezető másfél kilométeres szakaszon.
Csíkszereda, 2011. október 19.
Laudáció
A néptánc művészetét pusztán egy tág fogalomnak is fel lehet fogni, de azoknak a fiataloknak, akik ezt tizenéve űzik, nemcsak egy fogalmat, hanem egy életvitelt is jelent.
Nagymértékben meghatározza egy fiatal személyiségének kialakulását az, ha egy olyan közösség tagja, amelyet harmónia, szeretet és összetartás leng körül. Jó érzés egy olyan közösség tagja lenni, amely azzal foglalkozik, ami a legmélyebben magyaros: a miénk.
Mindenért, amit szeretünk, áldozatot hozunk. Egy fiatalnak is áldozatokat kell hoznia ahhoz, hogy a tanulás, a családi élet és egyebek mellett időt fordítson arra, hogy aktívan bekapcsolódhasson a közösségi élet tevékenységeibe.
De áldozatot hozni megéri:
nincs annál felemelőbb érzés, mint amikor a forró, zúgó tapssal párosul az emberek rajongó, elismerő, tiszteletet sugárzó arca – vallják magukról az együttes tagjai.
A balánbányai Nexus Alapítvány és a Tanulók Háza közös tevékenységének köszönhető, hogy tanév közben hetente több mint 300 gyermek tanul néptáncot Balánbányán és Csíkszentdomokoson. A gyermekekből az évek során tánccsoportok verbuválódtak: ezek képviselik régiónkat különböző neves fesztiválokon.
Az alapítvány Balánbányán 3 tánccsoportot működtet: az Ördögborda, a Prücskök és a Botorka gyermektánccsoportokat, Csíkszentdomokoson pedig az Eleveneket és a Zsengicéket.
Az „Ördögborda” név hallatán az itteni emberek az Erdei Pajzsikára (Dryopteris Rex), egy páfrányféleségre gondolnak, melynek alakja hasonlít az emberek bordázatához. Azok, akik nem ismerik a szó jelentését viszont valami ördögi dologra gondolhatnak, hisz a tánccsoport táncolási módja is olyan ördögi. Ördögbordák lettek, de ördögfiókákként táncolnak. 1999-ben a „Szomszédolás ’99” debreceni néptáncfesztiválon a „legboszorkányosabban táncoló csoport ” díját is nyerték. Szabad és szívből jövő táncuk mindig magával ragadja a közönséget.
2012 decemberében a Budapesten megszervezett Fölszállott a páva Kárpát-medencei népzene- és néptánc-tehetségkutató verseny múlt szombati döntőjében a táncegyüttest Közönségdíjjal jutalmazták. Hargita Megye Tanácsa ez alkalommal a Kájoni János-díj adományozásával ismeri el
az Ördögborda táncegyüttes kiemelkedő művészeti tevékenységét, amellyel hozzájárult Hargita megye, a székely közösség jó hírének öregbítéséhez.
További sikereket kívánunk!
A díjakat átadja Borboly Csaba megyeitanács-elnök, Birtalan József és Petres Sándor alelnökök.
Oklevél
Sajtóközlemény
Évértékelő Ördögbordával
A megyei tanács és a polgármesterek együtt elemezték az idei esztendő munkáját
Nehéz, de sikeres esztendőt zárnak Hargita megyében – hangzott el december 21-én a csíkszeredai megyeházán megtartott évértékelőn, amelyen részt vettek a megyei tanács és a helyi önkormányzatok vezetői. A kulturális műsorral tarkított rendezvényen Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjával ismerték el a balánbányai Ördögborda néptáncegyüttes tevékenységét.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság mandolinzenekara nyitotta meg a csíkszeredai megyeházán pénteken megrendezett évzáró ünnepséget. Az évértékelőre Hargita megyei polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácsosok és megyei tanácsi alintézmények vezetői gyűltek össze, Hargita Megye Tanácsa elnökének meghívására. A második fellépő, a Cununa Ardealului együttes karácsonyiének-előadása után Birtalan József és Petres Sándor, a megyei tanács alelnökei, valamint Borboly Csaba elnök megköszönték a jelenlévőknek az idei együttműködést. Elsőként Birtalan József számolt be az általa irányított vezérigazgatóságok ez évi tevékenységéről. Mint mondta, nehéz, de sikeres esztendőt zárnak, esély van azonban egy sikeresebb új évre. Az alelnök beszélt a vagyongazdálkodási vezérigazgatóság tevékenységéről, a megyei utak karbantartásáról, és külön kiemelte a műemlék- és faluképvédelmi programot, amelyben nagy szükség van a polgármesterek együttműködésére.
Petres Sándor szerint voltak bőven sikerek és sikertelenségek is a megye életében 2012-ben. Az egyik negatívumként a kormány Országos Infrastruktúra-fejlesztési Programjának (PNDI) megszüntetését említette, aminek következtében újra kellett gondolni több tervet, köztük a megyei utak felújítását is. Sikertörténetnek nevezte ugyanakkor a megyei tanács Kisvíz és Kisvillany programját, amelyekkel a kistelepülések lakóinak életkörülményein javítanak, és a hulladékgazdálkodási projekt is jól halad, csak sajnos egy ellenérdekelt cég próbálja perekkel akadályozni a megvalósítást.
Borboly Csaba tanácselnök azt a mondást idézte, mely szerint szegénységben lehet igazán megtanulni jól főzni. Mint kifejtette, annak ellenére sikerült beruházásokat befejezni, hogy az RMDSZ május óta nem tagja a kormánynak, és az új kabinet pénzt vett el az önkormányzatoktól.
– Kevés pénzből sokat tudtunk megvalósítani. Bebizonyosodott: ha összefogunk, jó eredményeket érünk el – jelentette ki a tanácselnök, példaként említve a székelykeresztúri tejfeldolgozó gyárat, amely ötszáz gazdálkodó családnak biztosít jövedelmet.
A megyei elöljáró hangsúlyozta, a munkahelyteremtésre kell összpontosítaniuk az önkormányzatoknak, kistérségi szervezeteknek, Leader-csoportoknak; „ebben csak magunkra számíthatunk”, mondta. Mint kifejtette, össze kell hangolni a fejlesztéseket a turizmus, a faipar, az alternatív energiafelhasználás, a mezőgazdaság, ezen belül pedig az élelmiszer-termelés terén. Az intézmény, illetve a tanácselnök személye elleni perekből, feljelentésekből is bőven jutott az idei évre, de sorra megnyerik ezeket az ügyeket. Borboly Csaba leszögezte: a vállalkozóknak meg kell érteniük, hogy a közbeszerzéseken reális áron, a gazdasági körülményeket figyelembe véve pályázhatnak, ne számítsanak extra profitra. A tanácselnök a helyhatósági és parlamenti választásokra is kitért, külön köszönetet mondva, pártállástól függetlenül, a Hargita megyei polgármestereknek azért, hogy erdélyi viszonylatban a megyében volt a legmagasabb részvétel december 9-én.
A rendezvényen Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal tüntette ki a balánbányai Ördögborda néptáncegyüttest kiemelkedő művészeti tevékenységéért, amellyel hozzájárult Hargita megye, a székely közösség hírnevének öregbítéséhez; az ötezer lejjel járó díjat Borboly Csaba és Petres Sándor adta át. A 2012 decemberében Budapesten megszervezett Fölszállott a páva Kárpát-medencei népzene- és néptánc-tehetségkutató versenyen a táncegyüttest közönségdíjjal jutalmazták. Az együttes most mezőségi táncokat adott elő, majd Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere az általa vezetett hivatal részéről könyvcsomagot ajándékozott a megyei tanácsnak.
A tanácselnök és az alelnökök részletes adatokat tartalmazó bemutatója megtekinthető a www.hargitamegye.ro honlapon, a jobb oldali menüsorban, 2012. évi beszámoló címmel.
Csíkszereda, 2012. december 21.
Laudáció
Szikszai László építész, 1961. március 28-án született Csíkszeredában. 1987-ben diplomázott Bukarestben, a Ion Mincu Műépítészeti Egyetemen, majd 1996-ban műemlékvédelmi mérnöki képesítést szerzett a budapesti Műszaki Egyetemen. A Kontur építészeti iroda tagjaként számos középület és lakóház terveit jegyzi.
Oklevél
Sajtóközlemény
Újabb településeket támogatott a megyei tanács
Iskolaépületek javítása és történelmi műemlékek védelme játszotta a főszerepet Hargita Megye Tanácsa október 19-i soros tanácsülésén.
A tanácsülést megelőzően Borboly Csaba megyeitanács-elnök közéleti tevékenységéért Bethlen Gábor-díjjal tüntette ki Romfeld Mária-Magdolnát, a megyei tanács Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának vezetőjét, illetve Hűségdíjjal tüntette ki Birta Antal vagyongazdálkodási igazgatót és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Ugyancsak a tanácsülést megelőzően Hargita megyéért nyújtott alkotó munkájáért Kájoni-díjjal tüntette ki Albert-Homonnai Márton, Tövissi Zsolt, Bogos Ernő, Köllő Miklós, Korodi Szabolcs, Szikszai László és Máthé Zoltán építészeket.
– Hasonlóképpen az élsportolók ösztönzéséhez a közérdekért dolgozó köztisztviselőket, kiemelkedőt alkotó szakembereket, illetve a közösségükért kitartóan tevékenykedő személyeket, valamint a megyei tanács különböző programjaiban részt vállaló szakembereket is kell ösztönözni tevékenységükben, hogy ennek fényében az életművük, amelyet szintén Hargita megye javára fordítanak, még gazdagabb legyen – mondta a megyei tanács elnöke.
A köztisztviselők díjazásával kapcsolatosan Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a köztisztviselők tevékenységéről a nyilvánosság ritkán értesül, nagyrészt csak olyankor, amikor a köztisztviselők nem végzik jól munkájukat. Hargita Megye Tanácsa honorálni szeretné a megye lakosságáért végzett áldozatos munkát, ezért díjazza azokat a személyeket, akik legkevesebb 15 éve tevékenykednek, és kiemelkedő eredményeket érnek el.
Az előző tanácsüléshez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa további településeknek utalt át pénzt tartalékalapjából. Ezúttal a siménfalvi Marosi Gergely iskola javítására 25 000 lejt, a székelymuzsnai általános iskola javítására ötezer lejt, a csíkszenttamási napközi megerősítésére 36 000 lejt, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola megerősítésére 20 000 lejt, a gyergyócsomafalvi Csalóka óvoda javítására 20 000 lejt, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola felújítására 15 000 lejt, a gyergyóvárhegyi Miron Cristea Iskolaközpontnak pedig tűzifa vásárlására 15 000 lejt utalt ki a megyei tanács. A megyei tanács a tartalékalapból járult hozzá a Boldogfalva községi Patakfalva ivóvízrendszerének megépítéséhez tízezer lejjel, valamint a gyimesközéploki művelődési ház javításához 25 000 lejjel.
Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a tanácsülésen az a lista, amely a június 30-i határidővel meghirdetett történelmi műemlékek védelmét célzó program révén állt össze. A 22 pályázatot benyújtó civil szervezet közül a megyei tanács szakemberei 17 pályázatnak ítéltek meg támogatást.
– Főként templomok felújítására nyújtottak be pályázatot, de a sikeres pályázatok között található a magántulajdonban levő lövétei ványoló is, ami biztató jel abból a szempontból, hogy a lakosság és a civil szervezetek kezdtek figyelni a népi építészeti kincs megőrzésére is. Eredetileg kevesebb jelentkezőre számítottunk, de látva a nagy érdeklődést a kezdeti 225 ezer lejes költségvetést 252 ezer lejre emeltük, hogy elegendő keretet biztosítsunk a valóban fontos értékek restaurálására – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a programról.
A pályázatokról és a megvalósításuk részleteiről Hargita Megye Tanácsa külön sajtótájékoztatón számol majd be.
A Ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése 300-nál kevesebb lakosú településeken nevű programhoz újabb technikai dokumentációkat fogadott el a megyei tanács, aminek következtében jövő héten indul a mintegy 699 ezer lej összértékű munkálatsorozat, amely során kiépül Ábránfalva, Árvátfalva, Énlaka és Székelymuzsna vízellátó rendszere, illetve elkészül a firtosmartonosi rendszer második szakasza.
A továbbiakban a megye hulladékgazdálkodási stratégiája megvalósításának érdekében a megyei tanács betársult a helyi tanácsok által működtetett Eco-Csík Rt. vállalatba. A társulás indoklásaként Borboly Csaba elmondta, hogy a nem szakszerű lerakók bezárása mindannyiunk érdeke ugyanúgy, mint a hulladékkezelés jövőbeli megvalósítása. Ezt célszerű helyi tulajdonban levő vállalatokkal biztosítani, hiszen nem elhanyagolható a szolgáltatás ára sem. Az árak kedvező szinten való tartása a lakosság érdekeit szolgálja, és ez leginkább a helyi tanácsok tulajdonában levő vállalattal szavatolható.
Az október 19-i tanácsülésen a megyei tanácsosok határozatot hoztak arról is, hogy a kevésbé fontos, ritkább közbeavatkozást igénylő megyei utak téli karbantartását és hótalanítását Hargita Megye Tanácsa az érintett helyi tanácsokra bízza, illetve a fontosabb útszakaszok karbantartási munkálatait közbeszerzési eljárás útján ítéli oda.
Végezetül a megyei döntéshozó testület elfogadta az a határozatot, amely révén elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a DJ 136A jelzésű megyei úton az Etéd központjától Maros megye határa felé vezető másfél kilométeres szakaszon.
Csíkszereda, 2011. október 19.
Laudáció
Tövissi Zsolt 1962-ben született Kolozsváron, 1986-ban diplomázott a Ion Mincu Intézetben, műemlékvédelmi szakmérnöki képzést a Transylvania Trust Alapítvány által szervezett képzésen szerzett. Dolgozott bútortevezőként, majd az Arc Stúdió alapítója, a budapesti Turányi&Simon építésziroda munkatársa, 1998-tól pedig önálló tervező. Számos középület, történelmi épületegyüttes helyreállítása fűződik nevéhez.
A hagyományokon alapuló modern építészet helyi úttörője, a faluképvédelem és épített örökség szakmai képviselője, az Erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés tagja.
Oklevél
Sajtóközlemény
Újabb településeket támogatott a megyei tanács
Iskolaépületek javítása és történelmi műemlékek védelme játszotta a főszerepet Hargita Megye Tanácsa október 19-i soros tanácsülésén.
A tanácsülést megelőzően Borboly Csaba megyeitanács-elnök közéleti tevékenységéért Bethlen Gábor-díjjal tüntette ki Romfeld Mária-Magdolnát, a megyei tanács Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának vezetőjét, illetve Hűségdíjjal tüntette ki Birta Antal vagyongazdálkodási igazgatót és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Ugyancsak a tanácsülést megelőzően Hargita megyéért nyújtott alkotó munkájáért Kájoni-díjjal tüntette ki Albert-Homonnai Márton, Tövissi Zsolt, Bogos Ernő, Köllő Miklós, Korodi Szabolcs, Szikszai László és Máthé Zoltán építészeket.
– Hasonlóképpen az élsportolók ösztönzéséhez a közérdekért dolgozó köztisztviselőket, kiemelkedőt alkotó szakembereket, illetve a közösségükért kitartóan tevékenykedő személyeket, valamint a megyei tanács különböző programjaiban részt vállaló szakembereket is kell ösztönözni tevékenységükben, hogy ennek fényében az életművük, amelyet szintén Hargita megye javára fordítanak, még gazdagabb legyen – mondta a megyei tanács elnöke.
A köztisztviselők díjazásával kapcsolatosan Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a köztisztviselők tevékenységéről a nyilvánosság ritkán értesül, nagyrészt csak olyankor, amikor a köztisztviselők nem végzik jól munkájukat. Hargita Megye Tanácsa honorálni szeretné a megye lakosságáért végzett áldozatos munkát, ezért díjazza azokat a személyeket, akik legkevesebb 15 éve tevékenykednek, és kiemelkedő eredményeket érnek el.
Az előző tanácsüléshez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa további településeknek utalt át pénzt tartalékalapjából. Ezúttal a siménfalvi Marosi Gergely iskola javítására 25 000 lejt, a székelymuzsnai általános iskola javítására ötezer lejt, a csíkszenttamási napközi megerősítésére 36 000 lejt, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola megerősítésére 20 000 lejt, a gyergyócsomafalvi Csalóka óvoda javítására 20 000 lejt, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola felújítására 15 000 lejt, a gyergyóvárhegyi Miron Cristea Iskolaközpontnak pedig tűzifa vásárlására 15 000 lejt utalt ki a megyei tanács. A megyei tanács a tartalékalapból járult hozzá a Boldogfalva községi Patakfalva ivóvízrendszerének megépítéséhez tízezer lejjel, valamint a gyimesközéploki művelődési ház javításához 25 000 lejjel.
Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a tanácsülésen az a lista, amely a június 30-i határidővel meghirdetett történelmi műemlékek védelmét célzó program révén állt össze. A 22 pályázatot benyújtó civil szervezet közül a megyei tanács szakemberei 17 pályázatnak ítéltek meg támogatást.
– Főként templomok felújítására nyújtottak be pályázatot, de a sikeres pályázatok között található a magántulajdonban levő lövétei ványoló is, ami biztató jel abból a szempontból, hogy a lakosság és a civil szervezetek kezdtek figyelni a népi építészeti kincs megőrzésére is. Eredetileg kevesebb jelentkezőre számítottunk, de látva a nagy érdeklődést a kezdeti 225 ezer lejes költségvetést 252 ezer lejre emeltük, hogy elegendő keretet biztosítsunk a valóban fontos értékek restaurálására – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a programról.
A pályázatokról és a megvalósításuk részleteiről Hargita Megye Tanácsa külön sajtótájékoztatón számol majd be.
A Ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése 300-nál kevesebb lakosú településeken nevű programhoz újabb technikai dokumentációkat fogadott el a megyei tanács, aminek következtében jövő héten indul a mintegy 699 ezer lej összértékű munkálatsorozat, amely során kiépül Ábránfalva, Árvátfalva, Énlaka és Székelymuzsna vízellátó rendszere, illetve elkészül a firtosmartonosi rendszer második szakasza.
A továbbiakban a megye hulladékgazdálkodási stratégiája megvalósításának érdekében a megyei tanács betársult a helyi tanácsok által működtetett Eco-Csík Rt. vállalatba. A társulás indoklásaként Borboly Csaba elmondta, hogy a nem szakszerű lerakók bezárása mindannyiunk érdeke ugyanúgy, mint a hulladékkezelés jövőbeli megvalósítása. Ezt célszerű helyi tulajdonban levő vállalatokkal biztosítani, hiszen nem elhanyagolható a szolgáltatás ára sem. Az árak kedvező szinten való tartása a lakosság érdekeit szolgálja, és ez leginkább a helyi tanácsok tulajdonában levő vállalattal szavatolható.
Az október 19-i tanácsülésen a megyei tanácsosok határozatot hoztak arról is, hogy a kevésbé fontos, ritkább közbeavatkozást igénylő megyei utak téli karbantartását és hótalanítását Hargita Megye Tanácsa az érintett helyi tanácsokra bízza, illetve a fontosabb útszakaszok karbantartási munkálatait közbeszerzési eljárás útján ítéli oda.
Végezetül a megyei döntéshozó testület elfogadta az a határozatot, amely révén elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a DJ 136A jelzésű megyei úton az Etéd központjától Maros megye határa felé vezető másfél kilométeres szakaszon.
Csíkszereda, 2011. október 19.
Laudáció
PORTIK-BAKAI ÁDÁM MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ – GYERGYÓREMETE
Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal jutalmazza kiemelkedő kulturális tevékenységéért
Portik-Bakai Ádám a Balás Gábor Művelődési Ház vezetője, a helyi kulturális élet állhatatos szervezője, kovásza. Nevéhez fűződik számos helyi és kistérségi rendezvény megszervezése, e munkában ötletgazdaként és lelkes kivitelezőként egyaránt kivette részét. Mindemellett a helyi ifjúsági élet, a fiatalság körében szervezett tevékenység „moccantója”, mindenese.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
Aki szeretne felkapaszkodni a Csíki-havasok keleti oldalán fekvő Kostelekre, ne csak a gyeplőt fogja szorosra, mély lélegzetvételre is szüksége van, hogy megélje a havasi élet minden csodáját. Csak akkor érinti meg a település éles levegője, ha tágra tárt tüdővel és tiszta szívvel lélegzi be a közösség életérzését, ami egy kicsit gyimesi, egy kicsit csíki, de a moldvai csángósorsból is szippanthat egy keveset. Nem hagyja magát elveszni e közösség, élni akar, őrzi anyanyelvét, hagyományait, miközben a Bákó megyei román közigazgatás miatt nincs magyar óvodája, iskolája.
Vaszi Levente nevét sokan megismerték a Fölszállott a páva tehetségkutató versenyből, de azt már kevesebben tudják, hogy a kosteleki gyermekek tanító bácsija a helybéli énekes adatközlőktől tanulta a szép énekeket, akik, a Levente szavaival élve, „szinte gyúrják rea” a szebbnél szebb dalokat.
Magát hagyományőrző tanár bácsinak nevezi, a falujának helyét pedig így írta körül: „ott van, ahol az ember azt hiszi, hogy eltévedt, csak még egy kicsit tovább”. Arra tette fel az életét, hogy a következő generációk is megismerjék gyökereiket, hogy a mai csángó gyermekek az ének, a tánc és magyar nyelv összetartó ereje révén továbbvigyék a több évszázados tradíciókat.
Levente magyar csángó gyermekeknek tanít földrajzot és történelmet a román tannyelvű iskolában, ahol van ugyan magyaróra is, de minden más tantárgyat románul oktatnak. Ám hagyományőrzőként a saját kultúrája szolgálatában áll, s délutánonként a magyar iskolában is tanít.
A magyar oktatási programról úgy tartja, Kosteleknek erre volt szüksége, hogy felébredjenek a hagyományok, „hogy az anyanyelvünköt és a második anyanyelvünköt, a népzenét, a népdalt megtarthassuk”.
Hogy mit tanulnak még az iskolában a gyermekek Leventétől? „Tiszteletet s becsületet. S ebben benne van a tánc, az ének, a kultúránk, hagyományaink. S ez evvel jár. Tiszteletben kell tartani ezeket a dolgokot, s akkor ők es tisztességes emberek lesznek” – vallja Levente.
A Fölszállott a páva közönségdíjasa ma is gyűjti az énekeket, a táncokat, a történeteket. Szeretné azt megmutatni, amijük még megmaradt. S ma már egyik tanítványát, Anitát nevezte be és kísérte el a Pávára. Kívánjunk nekik sok szerencsét, és hogy mielőbb egy újabb kosteleki sikerről tudósíthassanak a Duna Tv-ben!
A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismeri el kiemelkedő hagyományőrző tevékenységét.
Csíkszereda, 2015. november 13.
Oklevél
