VITOS MÓZES-DÍJ
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
A Vitos Mózes-díj kör alakú, 42,5 mm átmérőjű, 4 mm vastagságú, egyoldalas vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoz a megyei önkormányzat vezetője egy erre az alkalomra szervezett ünnepségen.
Eddigi díjazottjaink:
2015:
Laudáció
Az egyesület 2012-ben 21 taggal alakult újra, tevékenységének megszervezése mindenki számára követendő példa.
Az általa létrehozott tejbegyűjtő központot pályázati úton szerelték fel. 2013-ban hűtőtankra és tejkvótaprogramra pályáztak sikeresen, 2014-ben pedig tejminőség-ellenőrző eszközre. A központban naponta 1500–2000 liter tejet gyűjtenek be.
A Csíkmenasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét a megyei tanács ma a Vitos Mózes-díjjal tünteti ki. A díjat átveszi Csedő Fogadós Sándor, az egyesület elnöke.
Emléklap
Videó
Sajtóközlemény
Helyi termékekkel a közösségért
Vitos Mózes-díjat kaptak a közösségi összefogás élenjárói
A Székely termék közösségi védjegyet az utóbbi időben megszerző harminckét termelő vehetett át tanúsítványt a megyei tanács „Helyi termékekkel a közösségért” mottóval szerdán megtartott, e havi soros ülésén, a megyeházán. Emellett Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjával tüntettek ki közbirtokosságok vezetőit és szarvasmarha-tenyésztők egyesületeit. „Alcsíkon, majd Háromszéken tevékenykedett hajdanán Vitos Mózes plébános, aki szívén viselte népe sorsát, szorgalmazta annak felemelkedését, és észrevételeit, meglátásait a Csíkmegyei füzetekben összegezte. Az ő emlékére alapította Hargita Megye Tanácsa a Vitos Mózes-díjat, amelyet a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért adományoz azoknak a személyeknek, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához” – áll a laudációban. Díjazták Jakab Ferenc zetelaki és Sándor Zoltán csíkbánkfalvi közbirtokossági elnököt, Sövér Mihályt, a Gyergyóalfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnökét, valamint a Csíkmenasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét és a Gyergyóújfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét.
Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési tevékenységével mozgósítja a helyi közösségeket, amelyeket a Székely termék mozgalom erősít. Borboly Csaba megyeelnök megköszönte az elbírálóbizottság munkáját, amelynek tagjai sokat dolgoznak, tiszteletdíj nélkül, miközben rengeteg utánajárást igényel annak biztosítása, hogy a közösségi védjegyet senki ne kompromittálhassa hamis termékkel. A Vitos Mózes-díjak átadása kapcsán kijelentette: büszkék lehetnek több közbirtokosságra, valamint a megvalósult gazdaösszefogásra szerte a megyében.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja gratulált a mozgalom kezdeményezőinek, résztvevőinek, és a termelő meg a fogyasztó személyes kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta, amely a nagy kereskedelmi láncok világában felértékelődött. Magyarország számára fontos piac Székelyföld, Románia egyaránt, mint ahogyan a székely termékek számára is fontos piac Magyarország, fogalmazott a főkonzul.
A tanúsítványok és díjak átadása után a résztvevők székely termékeket kóstolhattak.
Csíkszereda, 2015. március 4.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/241207/helyi-termekek-a-kozossegert
GYERGYÓÚJFALVI SZARVASMARHA-TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE
Laudáció
Az 1998-ban alakult egyesület 2008-ban 18 lelkes gazda kezdeményezésével született újjá. Az elmúlt időszakban megszervezték a közös legeltetést, és istállót vásároltak, ahol közösen tenyésztik az állatokat. A tejbegyűjtést is egyesületi alapon szervezték meg a tejbegyűjtő létrehozásával, s a tej értékesítését is az egyesület révén oldják meg. Tevékenységüket állatkiállítás szervezése színesíti.
A tagok együtt dolgoznak, közösen vezetik nap mint nap a szervezetet.
Az egyesület tevékenységét Hargita Megye Tanácsa a Vitos Mózes-díj adományozásával ismeri el. A díjat átveszi Lázár Ákos, az egyesület elnöke.
Emléklap
Videó
Sajtóközlemény
Helyi termékekkel a közösségért
Vitos Mózes-díjat kaptak a közösségi összefogás élenjárói
A Székely termék közösségi védjegyet az utóbbi időben megszerző harminckét termelő vehetett át tanúsítványt a megyei tanács „Helyi termékekkel a közösségért” mottóval szerdán megtartott, e havi soros ülésén, a megyeházán. Emellett Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjával tüntettek ki közbirtokosságok vezetőit és szarvasmarha-tenyésztők egyesületeit. „Alcsíkon, majd Háromszéken tevékenykedett hajdanán Vitos Mózes plébános, aki szívén viselte népe sorsát, szorgalmazta annak felemelkedését, és észrevételeit, meglátásait a Csíkmegyei füzetekben összegezte. Az ő emlékére alapította Hargita Megye Tanácsa a Vitos Mózes-díjat, amelyet a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért adományoz azoknak a személyeknek, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához” – áll a laudációban. Díjazták Jakab Ferenc zetelaki és Sándor Zoltán csíkbánkfalvi közbirtokossági elnököt, Sövér Mihályt, a Gyergyóalfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnökét, valamint a Csíkmenasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét és a Gyergyóújfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét.
Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési tevékenységével mozgósítja a helyi közösségeket, amelyeket a Székely termék mozgalom erősít. Borboly Csaba megyeelnök megköszönte az elbírálóbizottság munkáját, amelynek tagjai sokat dolgoznak, tiszteletdíj nélkül, miközben rengeteg utánajárást igényel annak biztosítása, hogy a közösségi védjegyet senki ne kompromittálhassa hamis termékkel. A Vitos Mózes-díjak átadása kapcsán kijelentette: büszkék lehetnek több közbirtokosságra, valamint a megvalósult gazdaösszefogásra szerte a megyében.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja gratulált a mozgalom kezdeményezőinek, résztvevőinek, és a termelő meg a fogyasztó személyes kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta, amely a nagy kereskedelmi láncok világában felértékelődött. Magyarország számára fontos piac Székelyföld, Románia egyaránt, mint ahogyan a székely termékek számára is fontos piac Magyarország, fogalmazott a főkonzul.
A tanúsítványok és díjak átadása után a résztvevők székely termékeket kóstolhattak.
Csíkszereda, 2015. március 4.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/241207/helyi-termekek-a-kozossegert
Laudáció
Jakab Ferenc 15 éve tölti be a Zetelaki Közbirtokosság elnöki tisztségét. Munkássága során nem csupán a fában látta a közbirtokosság értelmét. Az általa vezetett közbirtokosságnak számos olyan tevékenysége van, amellyel a település lakóit segíti nap mint nap.
Jakab Ferenc a térség gazdáit és a keresztúri tejfeldolgozó elindítását segítette azzal, hogy részvényeket vásárolt fel a gazdák nevében.
Munkája sokrétűségét jelzi az a tény is, hogy a közbirtokosságnak 192 jószágból álló szarvasmarha-állománya van, ebből 110 szürkemarha és 82 húsmarha.
Megalapították a gyümölcsfeldolgozót, ahol példaértékű módon szervezték meg az erdei gyümölcsök begyűjtését öt közbirtokosság területéről.
Csemetekertet is működtetnek, ahol évente 350 ezer csemetét termesztenek, amit eladásra is kínálnak.
Ugyanakkor a közbirtokosság két kőbányát működtet, ahol különböző kőtermékeket és díszköveket állítanak elő.
Jakab Ferenc többéves munkásságát és annak tagadhatatlan eredményeit a megyei tanács ma a Vitos Mózes-díjjal ismeri el.
Emléklap
Videó
Sajtóközlemény
Helyi termékekkel a közösségért
Vitos Mózes-díjat kaptak a közösségi összefogás élenjárói
A Székely termék közösségi védjegyet az utóbbi időben megszerző harminckét termelő vehetett át tanúsítványt a megyei tanács „Helyi termékekkel a közösségért” mottóval szerdán megtartott, e havi soros ülésén, a megyeházán. Emellett Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjával tüntettek ki közbirtokosságok vezetőit és szarvasmarha-tenyésztők egyesületeit. „Alcsíkon, majd Háromszéken tevékenykedett hajdanán Vitos Mózes plébános, aki szívén viselte népe sorsát, szorgalmazta annak felemelkedését, és észrevételeit, meglátásait a Csíkmegyei füzetekben összegezte. Az ő emlékére alapította Hargita Megye Tanácsa a Vitos Mózes-díjat, amelyet a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért adományoz azoknak a személyeknek, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához” – áll a laudációban. Díjazták Jakab Ferenc zetelaki és Sándor Zoltán csíkbánkfalvi közbirtokossági elnököt, Sövér Mihályt, a Gyergyóalfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnökét, valamint a Csíkmenasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét és a Gyergyóújfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét.
Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési tevékenységével mozgósítja a helyi közösségeket, amelyeket a Székely termék mozgalom erősít. Borboly Csaba megyeelnök megköszönte az elbírálóbizottság munkáját, amelynek tagjai sokat dolgoznak, tiszteletdíj nélkül, miközben rengeteg utánajárást igényel annak biztosítása, hogy a közösségi védjegyet senki ne kompromittálhassa hamis termékkel. A Vitos Mózes-díjak átadása kapcsán kijelentette: büszkék lehetnek több közbirtokosságra, valamint a megvalósult gazdaösszefogásra szerte a megyében.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja gratulált a mozgalom kezdeményezőinek, résztvevőinek, és a termelő meg a fogyasztó személyes kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta, amely a nagy kereskedelmi láncok világában felértékelődött. Magyarország számára fontos piac Székelyföld, Románia egyaránt, mint ahogyan a székely termékek számára is fontos piac Magyarország, fogalmazott a főkonzul.
A tanúsítványok és díjak átadása után a résztvevők székely termékeket kóstolhattak.
Csíkszereda, 2015. március 4.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/241207/helyi-termekek-a-kozossegert
Laudáció
Sándor Zoltán 2000 óta a Csíkbánkfalvi Közbirtokosság elnöke, s ebben a minőségében ő sem pusztán a fa kitermelésében és értékesítésében gondolkodik. Két éve a gazdaegyesület elnöki tisztségét is betölti.
Elnökként pályázatok útján teremtette meg a fa feldolgozásának lehetőségét, kisüzemet hozva létre. Gépeket vásárolt, munkahelyeket hozott létre, több bánkfalvi lakosnak biztosítva így megélhetési lehetőséget.
Ugyanakkor modern, jól felszerelt tejbegyűjtő központot létesített, és ezáltal megoldotta a tej értékesítését.
Sándor Zoltán közbirtokossági elnököt a megyei tanács ma a Vitos Mózes-díjjal tünteti ki.
Emléklap
Videó
Sajtóközlemény
Helyi termékekkel a közösségért
Vitos Mózes-díjat kaptak a közösségi összefogás élenjárói
A Székely termék közösségi védjegyet az utóbbi időben megszerző harminckét termelő vehetett át tanúsítványt a megyei tanács „Helyi termékekkel a közösségért” mottóval szerdán megtartott, e havi soros ülésén, a megyeházán. Emellett Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjával tüntettek ki közbirtokosságok vezetőit és szarvasmarha-tenyésztők egyesületeit. „Alcsíkon, majd Háromszéken tevékenykedett hajdanán Vitos Mózes plébános, aki szívén viselte népe sorsát, szorgalmazta annak felemelkedését, és észrevételeit, meglátásait a Csíkmegyei füzetekben összegezte. Az ő emlékére alapította Hargita Megye Tanácsa a Vitos Mózes-díjat, amelyet a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért adományoz azoknak a személyeknek, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához” – áll a laudációban. Díjazták Jakab Ferenc zetelaki és Sándor Zoltán csíkbánkfalvi közbirtokossági elnököt, Sövér Mihályt, a Gyergyóalfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnökét, valamint a Csíkmenasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét és a Gyergyóújfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét.
Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési tevékenységével mozgósítja a helyi közösségeket, amelyeket a Székely termék mozgalom erősít. Borboly Csaba megyeelnök megköszönte az elbírálóbizottság munkáját, amelynek tagjai sokat dolgoznak, tiszteletdíj nélkül, miközben rengeteg utánajárást igényel annak biztosítása, hogy a közösségi védjegyet senki ne kompromittálhassa hamis termékkel. A Vitos Mózes-díjak átadása kapcsán kijelentette: büszkék lehetnek több közbirtokosságra, valamint a megvalósult gazdaösszefogásra szerte a megyében.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja gratulált a mozgalom kezdeményezőinek, résztvevőinek, és a termelő meg a fogyasztó személyes kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta, amely a nagy kereskedelmi láncok világában felértékelődött. Magyarország számára fontos piac Székelyföld, Románia egyaránt, mint ahogyan a székely termékek számára is fontos piac Magyarország, fogalmazott a főkonzul.
A tanúsítványok és díjak átadása után a résztvevők székely termékeket kóstolhattak.
Csíkszereda, 2015. március 4.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/241207/helyi-termekek-a-kozossegert
Laudáció
Sövér Mihály 17 éve a Gyergyóalfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének az elnöke. Munkássága alatt 2006-ban az egyesület tejbegyűjtő központot létesített, a Gyergyói-medencében egyedülálló kezdeményezésként. Az egyesület minden évben megszervezi a már híressé vált gazdanapot, ahol állatkiállítás, állatvásár, gasztronómiai bemutató várja az érdeklődő közönséget. Ezt a már hagyományossá vált rendezvényt a gazdatársadalom ünnepeként tartják számon.
Mindezek mellett, hogy Sövér Mihály lassan két évtizede vezeti az egyesületet, példamutató gazda a település, az egész térség lakói számára.
Kiváló érdemeit, közösségépítő tevékenységét ma Hargita Megye Tanácsa a Vitos Mózes-díj adományozásával ismeri el.
Emléklap
Videó
Sajtóközlemény
Helyi termékekkel a közösségért
Vitos Mózes-díjat kaptak a közösségi összefogás élenjárói
A Székely termék közösségi védjegyet az utóbbi időben megszerző harminckét termelő vehetett át tanúsítványt a megyei tanács „Helyi termékekkel a közösségért” mottóval szerdán megtartott, e havi soros ülésén, a megyeházán. Emellett Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjával tüntettek ki közbirtokosságok vezetőit és szarvasmarha-tenyésztők egyesületeit. „Alcsíkon, majd Háromszéken tevékenykedett hajdanán Vitos Mózes plébános, aki szívén viselte népe sorsát, szorgalmazta annak felemelkedését, és észrevételeit, meglátásait a Csíkmegyei füzetekben összegezte. Az ő emlékére alapította Hargita Megye Tanácsa a Vitos Mózes-díjat, amelyet a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért adományoz azoknak a személyeknek, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához” – áll a laudációban. Díjazták Jakab Ferenc zetelaki és Sándor Zoltán csíkbánkfalvi közbirtokossági elnököt, Sövér Mihályt, a Gyergyóalfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnökét, valamint a Csíkmenasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét és a Gyergyóújfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét.
Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési tevékenységével mozgósítja a helyi közösségeket, amelyeket a Székely termék mozgalom erősít. Borboly Csaba megyeelnök megköszönte az elbírálóbizottság munkáját, amelynek tagjai sokat dolgoznak, tiszteletdíj nélkül, miközben rengeteg utánajárást igényel annak biztosítása, hogy a közösségi védjegyet senki ne kompromittálhassa hamis termékkel. A Vitos Mózes-díjak átadása kapcsán kijelentette: büszkék lehetnek több közbirtokosságra, valamint a megvalósult gazdaösszefogásra szerte a megyében.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja gratulált a mozgalom kezdeményezőinek, résztvevőinek, és a termelő meg a fogyasztó személyes kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta, amely a nagy kereskedelmi láncok világában felértékelődött. Magyarország számára fontos piac Székelyföld, Románia egyaránt, mint ahogyan a székely termékek számára is fontos piac Magyarország, fogalmazott a főkonzul.
A tanúsítványok és díjak átadása után a résztvevők székely termékeket kóstolhattak.
Csíkszereda, 2015. március 4.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/241207/helyi-termekek-a-kozossegert
2012:
Laudáció
Dr. Antal Attila állatorvos a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársa, különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója. Mindig szívén viselte a gazdálkodó ember gondját, baját. Aligazgatói tisztségében azokat a lehetőséget kereste, amelyekkel a gazdatársadalmon lehetne segíteni. A különböző miniszteri és kormányrendeleteket nem sietett vakon végrehajtani, mindig megkereste a legmegfelelőbb utat az itt élő emberek számára. Támogatta a szarvasmarha és juhtenyésztő egyesületek, a termelői csoportok megalakulását, a farmerprogramok lebonyolítását,a gazdafórumok szervezését és a szakmai a előadások megtartását.
Közvetlen irányításával jelent meg a gazdanyilvántartó is.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnök kiváló szakmai tevékenységét ismeri el a mai nap a megyei önkormányzat. Csíkszépvíz község egykori polgármestereként neki sikerült elsőnek a térségben a földterületek jogos tulajdonosainak való visszaszolgáltatása, ugyanis nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy vannak még települések, ahol a mai napig sem sikerült tisztázni a földtulajdont.
Bartha Sándor ehhez a nehéz folyamathoz adta szakmai tudása legjavát.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere, igazi falugazdaként, szervezi, irányítja a település életét, annak a községnek a mindennapjait, amely önállósodása óta nagy fejlődésen ment keresztül, és ezt a tényt az arra járó is megtapasztalhatja.
Bodó Dávid kiemelkedő szervező munkájával járult hozzá az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének a megalakításához és működtetéséhez.
Egyéni termelőként példát mutat gazdálkodó falustársainak, hogyan lehet kiemelkedő átlagtermést elérni a burgonyatermesztésben.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Hargita Megye Tanácsa és a megyei vidékfejlesztési közhasznú egyesület hathatós munkájának eredményeként az elmúlt években több tejbegyűjtő központ és tejfeldogozó szövetkezet jött létre. Az elkövetkezőkben a húsfeldolgozó és -értékesítő szövetkezetek létrehozása is foglalkoztatja a megyei önkormányzatot.
Köztudott, hogy a termékek feldolgozására hivatott egykori megyei feldolgozóegységek közül többet privatizáltak vagy bezártak az utóbbi időszakban. A tejfeldolgozás esetében általános probléma, hogy a nagyobb feldolgozók sok esetben nem a helyi termelőktől megvásárolt tejet használják fel, illetve a felvásárláshoz alacsony árat és nehezen teljesíthető feltételeket szabnak. A termelők kiszolgáltatott helyzetben vannak, sem a szerződési, sem az árszabási feltételeket nem képesek érdemben befolyásolni. A feldolgozók komolyabb szerződéses kapcsolattal csak a nagyobb termelőket kötik magukhoz. A tejfeldolgozás esetében egy másik nagy probléma az egyesületi csarnokok hiánya, illetve az, hogy nincsenek olyan kisfeldolgozók, akik helyi, térségi piacokra állítanának elő alapélelmiszereket (a statisztikai adatok szerint a megyei tejmennyiségnek csupán a 7%-a kerül feldolgozásra).
Megoldás tehát az összefogás, a feldolgozás és értékesítés közös megszervezése. Szükség van képzések szervezésére a termelési, feldolgozási és értékesítési módszerekről.
A megyében többen meghallották és elfogadták indítványozásunkat. Illesse ezért köszönet a Csíkborzsovai Gazdaegyesületet, ahol 2005-ben tejbegyűjtő központ létesült, és azóta példásan működik.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Hargita Megye Tanácsa és a megyei vidékfejlesztési közhasznú egyesület hathatós munkájának eredményeként az elmúlt években több tejbegyűjtő központ és tejfeldogozó szövetkezet jött létre. Az elkövetkezőkben a húsfeldolgozó és -értékesítő szövetkezetek létrehozása is foglalkoztatja a megyei önkormányzatot.
Köztudott, hogy a termékek feldolgozására hivatott egykori megyei feldolgozóegységek közül többet privatizáltak vagy bezártak az utóbbi időszakban. A tejfeldolgozás esetében általános probléma, hogy a nagyobb feldolgozók sok esetben nem a helyi termelőktől megvásárolt tejet használják fel, illetve a felvásárláshoz alacsony árat és nehezen teljesíthető feltételeket szabnak. A termelők kiszolgáltatott helyzetben vannak, sem a szerződési, sem az árszabási feltételeket nem képesek érdemben befolyásolni. A feldolgozók komolyabb szerződéses kapcsolattal csak a nagyobb termelőket kötik magukhoz. A tejfeldolgozás esetében egy másik nagy probléma az egyesületi csarnokok hiánya, illetve az, hogy nincsenek olyan kisfeldolgozók, akik helyi, térségi piacokra állítanának elő alapélelmiszereket (a statisztikai adatok szerint a megyei tejmennyiségnek csupán a 7%-a kerül feldolgozásra).
Megoldás tehát az összefogás, a feldolgozás és értékesítés közös megszervezése. Szükség van képzések szervezésére a termelési, feldolgozási és értékesítési módszerekről.
A megyében többen meghallották és elfogadták indítványozásunkat. Illesse ezért köszönet a Csíkdánfalvi Gazdaegyesületet, ahol 2005-ben tejbegyűjtő központ létesült, és azóta példásan működik. A helyi gazdák az eladott tejért jobb árat kaptak, mint a többi településen élők.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Hargita Megye Tanácsa és a megyei vidékfejlesztési közhasznú egyesület hathatós munkájának eredményeként az elmúlt években több tejbegyűjtő központ és tejfeldogozó szövetkezet jött létre. Az elkövetkezőkben a húsfeldolgozó és -értékesítő szövetkezetek létrehozása is foglalkoztatja a megyei önkormányzatot.
Köztudott, hogy a termékek feldolgozására hivatott egykori megyei feldolgozóegységek közül többet privatizáltak vagy bezártak az utóbbi időszakban. A tejfeldolgozás esetében általános probléma, hogy a nagyobb feldolgozók sok esetben nem a helyi termelőktől megvásárolt tejet használják fel, illetve a felvásárláshoz alacsony árat és nehezen teljesíthető feltételeket szabnak. A termelők kiszolgáltatott helyzetben vannak, sem a szerződési, sem az árszabási feltételeket nem képesek érdemben befolyásolni. A feldolgozók komolyabb szerződéses kapcsolattal csak a nagyobb termelőket kötik magukhoz. A tejfeldolgozás esetében egy másik nagy probléma az egyesületi csarnokok hiánya, illetve az, hogy nincsenek olyan kisfeldolgozók, akik helyi, térségi piacokra állítanának elő alapélelmiszereket (a statisztikai adatok szerint a megyei tejmennyiségnek csupán a 7%-a kerül feldolgozásra).
Megoldás tehát az összefogás, a feldolgozás és értékesítés közös megszervezése. Szükség van képzések szervezésére a termelési, feldolgozási és értékesítési módszerekről.
A megyében többen meghallották és elfogadták indítványozásunkat. Illesse ezért köszönet a Csíkvacsárcsi Közbirtokosságot, ahol tejbegyűjtő központ létesült 2010-ben, gazdasszonykonyha indult 2012-ben.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díját ma Fazakas Imrének adományozza.
A csatószegi születésű Fazakas Imre, a Kolozsvári Agrártudományi egyetemen végzett, jelenleg Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon tanácsosként dolgozik. Sokoldalú személyiség, aki aktívan részt vesz a közösségépítésben, a falu közéletének alakításában. Lelkesen bekapcsolódik a település programjainak szervezésébe és lebonyolításba, legyen szó falunapról, egyházi ünnepről, ifjúsági rendezvényről. Ugyanakkor képzéseket, összejöveteleket szervez: a falunapok keretében meghívottak bevonásával a gazdáknak tart előadásokat a legújabb pályázati lehetőségekről, elősegítve ezáltal a mezőgazdaságból élők életminőségének javítását. Mezőgazdasági pályázatok összeállításában is segítséget nyújt az érdeklődőknek. Egyszóval: a település gazdasági és szellemi életének aktív résztvevője.
Oklevél
Sajtóközlemény
Csatószegen ülésezett a megyei tanács
Csíkszentsimon községében, a csatószegi kultúrotthonban tartotta havi ülését Hargita Megye Tanácsa február 17-én. Az ülést megelőzően a tanácsosok meglátogatták az alcsíki önkormányzati tulajdonban levő Eco-Csík csíkszentsimoni székhelyű hulladékgazdálkodási vállalatot, amelyben közel 40 százalékos részvényes a megyei tanács.
– Fontosnak tartjuk, hogy a megye érdekében döntéseket hozó tanácsos kollégák egy-egy program, beruházás eredményét is megtekintsék. A hulladékgazdálkodás a jövőben gondot, de ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a megye számára, ezért különösen fontosnak tartom ezt a csíkszentsimoni létesítményt. Szeretnénk elérni azt, hogy minél olcsóbban lehessen a hulladékot összegyűjteni a háztartásokból, ehhez pedig ilyen beruházásokra van szükség. Hulladékgazdálkodás tekintetében sok döntést kell, hogy meghozzon a jövőben a megyei tanács, és azt szeretném, ha minden döntés legalább ennyire eredményes lenne, mint amennyire eredményes a csíkszentsimoni Eco-Csík Kft. – nyilatkozta Borboly Csaba a látogatás alkalmával.
Az Eco-Csík Kft. eredményességét bizonyítja az a diploma is, amely szerint a hulladékgazdálkodási vállalat első helyet ért el a 2011-es évi romániai vállalkozói topban. A vállalkozást 2009 augusztusa óta sikeresen irányító Mihályfalvi Gábor ügyvezető mutatta be a megyei tanácsosoknak a csíkszentsimoni létesítményt. Mint ismertette, a létesítmény az Alcsík Kistérség Fejlesztási Társulásnak az Európai Unió PHARE programjára benyújtott pályázatából valósult meg. A száz százalékban önkormányzati tulajdonban levő vállalat részvényei tíz alcsíki település és a megyei tanács között oszlik meg. Hargita Megye Tanácsa múlt év végén emelte meg a részesedését, így jelenleg közel 39 százalékban részvényes a vállalkozásban. A többségi részvényes közel 59 százalékkal Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a fennmaradó részvényeken pedig Csíkszentlélek, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Tusnád, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Kászonaltíz és Csíkszentgyörgy önkormányzata osztozik. Az alcsíki települések háztartásaiból kéthetente összegyűjtött háztartási hulladékot a csíktaplocai lerakóba szállítja a vállalkozás három szállítóeszköze, az előválogatott hulladékot pedig a tanácsosok által meglátogatott csíkszentsimoni ipari csarnokba. A vállalat szelektíven gyűjti a nyomdaipari hulladékot, a papírt, a kartont, a textíliákat, a különböző méretű és színű PET-palackokat és sörösdobozokat, illetve egyéb háztartási vegyszereket és csomagolóanyagokat.
Hargita Megye Tanácsának csatószegi kihelyezett tanácsülésére meghívást kaptak a helyi lakosok, akik szép számban jelentek meg a nemrég felújított kultúrotthonban. Amint azt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke az ülés megnyitóján hangsúlyozta, a megyei tanács közelebb szeretné vinni a döntéseket a lakossághoz, ugyanakkor szeretnék, hogy a megyei tanácsosok is több helyismerettel rendelkezzenek, ezért rendszeresen tartanak kihelyezett üléseket a megye különböző településein.
Csíkszentsimon községét Fábián László polgármester mutatta be a megyei tanácsosoknak, majd a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar előadása teremtett jó hangulatot a kultúrotthonban.
A csíkszentsimoni tanácsülés alkalmával a megyei tanács nevében Borboly Csaba kitüntette a település néhány jelentős közéleti szerepet vállaló lakóját, így Hargita Megye Tanácsának a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményért járó díját, a Majláth Gusztáv Károly-díjat Boér Irma tanítónőnek adta át. Kiemelkedő művészeti tevékenységéért az iparművész kategóriában Cseh Csaba fafaragó Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díját nyerte el. A megyei önkormányzat a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért Vitos Mózes-díjjal tüntette ki Fazakas Imrét. Lukács István, a Csíkszentsimoni Fiatalokért Egyesület elnöke a kiemelkedő sportteljesítményért és sporttevékenységért járó kitüntetést, a Keresztes Lajos-díjat kapta. Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérmét adományozott Sándor Árpádnak, a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar karnagyának kiemelkedő közösségépítő tevékenysége elismeréseként. Szamosközi Csilla fiatalok körében végzett tevékenységét a megyei tanács az Ígéret Díjával jutalmazta.
A megyei testület a pénteki ülésén 54 határozattervezetet fogadott el. Így döntöttek arról, hogy a nagy havazások miatt nehéz helyzetbe került Vrancea megyeiek megsegítésére 100 ezer lejes gyorssegélyt utal ki Hargita Megye Tanácsa Vrancea Megye Tanácsának. Borboly Csaba szerint szolidárisaknak kell lennünk, hiszen bármikor lehetne fordítva is a havazás okozta súlyos helyzet.
A megyei tanács döntött a tej-kifli program helyi önkormányzatokkal való közös megvalósításáról, így biztosítva a kiosztandó élelmiszerek minőségét. A megyei tanács testülete elfogadta azoknak a mezőgazdasági termékeknek az átlagárát a 2012-es évre vonatkozóan, amelyek a mezőgazdasági javak megadózásából származó jövedelem megállapítások alapját képezik. Borboly Csaba tanácselnök szerint ezeket az átlagárakat oly módon határozták meg, hogy azok az adófizetők számára a lehető legkedvezőbbek legyenek. A megyei tanács egyre növekvő számú beruházásainak és vagyoni tárgyainak hatékony működtetése és megőrzése érdekében a beruházási, valamint a vagyonkezelési igazgatóság átszervezéséről döntött a tanács. A pénteki döntés értelmében az önkormányzat idén is támogatja az önkéntes tűzoltócsoportok vetélkedőinek megszervezését.
A modern körülményeknek megfelelő kiállítási felületek hiányából adódó űrt szeretné betölteni a megyei tanács azáltal, hogy a csíkszeredai megyeháza előcsarnokát – amely nem rendeltetésszerűen jelenleg is kiállítófelületként szolgál – művészeti kiállítóteremmé alakítja. Erről a beruházásról is pozitívan döntött a megyei tanács Csíkszentsimonban.
– Annak érdekében, hogy a Hargita megyei, a székelyföldi művészet felkerüljön a nemzetközi kulturális térképre intézményes feltételeket kell, hogy teremtsünk a kulturális értékek bemutatásának. Meg szeretnénk valósítani azt az elképzelést, hogy országos szinten az egyik legjobb kiállítási és előadói lehetőséget biztosítsuk, ahol a civil, a kulturális, a tudományos, a közéleti és a gazdasági szereplők egymás munkáját segítve és kiegészítve erősítsék a térséget is – nyilatkozta Borboly Csaba a galéria tervére vonatkozóan.
A tanácsülések alkalmával Hargita Megye Tanácsának egy-egy alintézményét mutatja be annak vezetője. Csíkszentsimonban Péter Csaba igazgató az általa vezetett Hargita Megyei Művészeti Népiskolát mutatta be.
A csatószegen tartott tanácsülés során a település lakói is lehetőséget kaptak arra, hogy előterjesszék problémáikat. Ilyen problémaként merült fel a jelenlegi csatószegi iskola épületének leromlott állapota, miközben az új iskola építése leállt az alapoknál. A helyiek a nyílászárók felújítását kérték. Egy másik problémaként a településen áthaladó, az elmúlt időszak legnagyobb alcsíki megvalósításaként számon tartott DJ 123A számú megyei út a lakosság számára nem megfelelő módon történő téli karbantartása merült fel, míg egy másik lakos az út nem megfelelő kivitelezését nehezményezte. A helyiek a víz-, csatorna- és gázvezetékek hiányára is panaszkodtak. Mint elhangzott, letették a pályázatot a ravatalozó építésére a megyei tanácshoz, ennek pozitív elbírálását kérték a testülettől, ugyanakkor támogatást is kértek egy kisvágóhíd megvalósításához is.
A megyei tanács részéről Borboly Csaba tanácselnök szerint az elhangzott kérések fontosak és a lehetőségek függvényében támogatni fogják a csíkszentsimoniakat a problémák megoldásában. Emlékeztette a jelen levőket a DJ 123A számú megyei út építésének megkezdése előtt szintén a csatószegi kultúrotthonban tartott megbeszélésről, ahol felkérte a lakosságot, hogy tanulmányozzák a terveket, és még idejében tegyék le a módosítási javaslataikat. A megbeszélést követően a megyei tanácshoz érkezett kérések közül többet sikerült megoldaniuk. Mint elmondta, mivel uniós pályázatról van szó egy-egy módosítás eszközlése félévet is igénybe vett, amíg sikerült az összes illetékes szervvel elfogadtatni. Kiemelte, fontos a lakossággal való párbeszéd, és kérte a helyieket, hogy problémáikat mindig időben jelezzék, hogy megoldásokat találjanak rájuk.
Csíkszereda, 2012. február 19.
Laudáció
Ferencz Tibor, Csíkszépvíz község polgármestere. Megkérdezhetik, mit tehet egy polgármester a vidékfejlesztésért, a gazdákért. Bátran kijelenthetjük: sokat. Ferencz Tibor, Csíkszépvíz polgármestere, miután megteremtette a községben az infrastruktúrát, ami elengedhetetlenül szükséges a vidék felzárkóztatásához, felismerte, hogy nem elég a jó infrastruktúra, ennél többet kell tenni, munkahelyeket kell teremteni a helyi erőforrások felhasználásával a faluközösség javára. Szépvíz a megye települései között az a község, ahol tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet hoztak létre.
Ferencz Tibor magánemberként is példát mutat a település gazdáinak, azt tanítja, hogy hogyan kell okosan és jövedelmezően gazdálkodni.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Oklevél
Oklevél
Oklevél
Laudáció
Kiss Ferenc és Sándor Tamás a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, szemináriumok és sajtkurzusok előadói. Nevük elválaszthatatlan a Hargita Megye Tanácsa által szervezet tejfeldolgozásról szóló szemináriumoktól, sajtkurzusoktól és a tejtermékeket bemutató eseményektől. A Kárpát-medence Kincsei elnevezésű, 2009-ben Egerben megtartott hagyományos termékvásár volt az a hely és esemény, ahol találkoztunk – jó helyen és jó időben -, a két neves sajtkészítő mesterrel. Akkor szavukat adták, hogy segítenek nekünk elindulni azon az úton, amelyiken most már két éve járunk. Az eredményekről hadd ne mi beszéljünk, hiszen itt vannak előttünk azok a tejből készült termékek, amelyekről akkor még csak álmodoztunk. Íme, itt vannak előttünk, megfoghatóak, megízlelhetőek és bátran fogyaszthatóak. Ezt köszönjük meg nektek Hargita megye tejtermelő gazdái nevében, azt a segítséget, amit önzetlenül anyagi térítés nélkül nyújtottatok, azt a határtalan szeretetet, amit itthon és nálatok a látogatásunk alkalmával kaptunk. Ez a legszebb példája a magyar-magyar összefogásnak, itt nincsenek nagyszavak, hazug ígéretek, itt munka volt és remélni merjük, hogy még lesz. Ti tetteitekkel bizonyítottátok ragaszkodásotokat a Székelyföldhöz és az itt élő emberekhez. Ezt köszönjük a mai nap nektek, Ferenc és Tamás.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Márk Tibor, Csíkszenttamás község polgármestere. A község újraalakulása óta a fejlődés Csíkszenttamáson szemmel látható. Megteremtődtek az infrastruktúra azon feltételei, amelyek szükségesek egy vidéki település működéséhez. Márk Tibor polgármester adminisztrációs tevékenységén kívül sokat támogatta a gazdaegyesületet, jelen pillanatban pedig Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában is oroszlánrészt vállal.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Oklevél
Laudáció
Mihók Péter, Gyimesközéplok község polgármestere a Pogányhavas Kistérség elnökeként kivette részét a térség gazdasági felemelkedését célzó programok lebonyolításában. Kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának, és reméljük, hogy ennek beindításánál is bábáskodni fog, a Gyimes-völgyi gazdatársadalom javára.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Kiss Ferenc és Sándor Tamás a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, szemináriumok és sajtkurzusok előadói. Nevük elválaszthatatlan a Hargita Megye Tanácsa által szervezet tejfeldolgozásról szóló szemináriumoktól, sajtkurzusoktól és a tejtermékeket bemutató eseményektől. A Kárpát-medence Kincsei elnevezésű, 2009-ben Egerben megtartott hagyományos termékvásár volt az a hely és esemény, ahol találkoztunk – jó helyen és jó időben -, a két neves sajtkészítő mesterrel. Akkor szavukat adták, hogy segítenek nekünk elindulni azon az úton, amelyiken most már két éve járunk. Az eredményekről hadd ne mi beszéljünk, hiszen itt vannak előttünk azok a tejből készült termékek, amelyekről akkor még csak álmodoztunk. Íme, itt vannak előttünk, megfoghatóak, megízlelhetőek és bátran fogyaszthatóak. Ezt köszönjük meg nektek Hargita megye tejtermelő gazdái nevében, azt a segítséget, amit önzetlenül anyagi térítés nélkül nyújtottatok, azt a határtalan szeretetet, amit itthon és nálatok a látogatásunk alkalmával kaptunk. Ez a legszebb példája a magyar-magyar összefogásnak, itt nincsenek nagyszavak, hazug ígéretek, itt munka volt és remélni merjük, hogy még lesz. Ti tetteitekkel bizonyítottátok ragaszkodásotokat a Székelyföldhöz és az itt élő emberekhez. Ezt köszönjük a mai nap nektek, Ferenc és Tamás.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Laudáció
Dr. Sólyom Gizella mérnök immár két évtizede szívvel-lélekkel támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket, azok megalakulását és működését. Szakmai tudását, tapasztalatát a helyi, a megyeszintű és a megyén kívüli állatkiállításokon résztvevők már megismerhették, narrátorként emelte ezenknek a rendezvényeknek a színvonalát. Ma is lelkesen oktatja, tanítja a gazdákat, sokunknak ad leckét a fajtanemesítésből.
Oklevél
Sajtóközlemény
Sajtmustra és díjazás a megyeházán
Zsűrizték a székely gazdák otthon készült termékeit
Ezeregyféle orda, joghurt, kemény, félkemény és lágy sajt, azaz a héten Csíkszeredában elkezdett sajtkészítő tanfolyam négynapos „termése” várta az érdeklődőket február 10-én a csíkszeredai megyeházán. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara által szervezett tanfolyam résztvevői, valamint a jelen lévő újságírók megkóstolhatták a három magyarországi mester – Kiss Ferenc (Körösladány), a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének alapító tagja, Sándor Tamás (Eger), Ivácson Attila (Veszprém) – és a 32 haladó tanuló által az elmúlt négy napban közösen készített termékeket. Utóbbiak már tavaly, az első sajtkészítő kurzuson is részt vettek, és ez alkalommal a kurzusvezetők külön értékelték az otthon készített sajtjaikat.
A kóstoló előtt Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője és Borboly Csaba tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket. Borboly szerint a székely gazdák büszkék lehetnek termékeikre.
– Beindult egy folyamat, és remélhetőleg egyre több székely termék lesz jelen havi vásárainkon és a boltok polcain – jelentette ki, külön méltatva a haladó résztvevőket, akik saját előállítású sajtjaikkal is jelentkeztek. A tanácselnök azt mondta, sok gazdának több pénze lesz, ha úgy értékesíti a tejet, hogy otthon dolgozza fel, nem pedig leadja a tejbegyűjtő központban.
Borboly Csaba a megyei tanács Vitos Mózes-díjával tüntette ki azokat a polgármestereket és intézményvezetőket, akik – mint a díj alapítói fogalmaznak – „a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához”. Díjazták Kiss Ferencet és Sándor Tamást, akik a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének tagjai, a sajtkurzus előadói; dr. Antal Attila állatorvost, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyugalmazott munkatársát, aki különböző szakmai szervezetek létrehozója, támogatója; dr. Sólyom Gizella mérnököt, aki szívvel-lélekkel immár két évtizede támogatja szakmailag és emberileg a gazdaegyesületeket; Bartha Sándor nyugalmazott agrármérnököt kiváló szakmai tevékenységéért; Ferencz Tibort, Csíkszépvíz polgármesterét a tejfeldolgozó és -értékesítési szövetkezetet létrehozataláért; Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét, aki hozzájárult az Alcsíki Burgonyatermesztők Egyesületének megalakításához és működtetéséhez; Márk Tibort, Csíkszenttamás polgármesterét, aki oroszlánrészt vállalt Felcsík első feldolgozó és értékesítő szövetkezetének bejegyzési folyamatában; Mihók Pétert, Gyimesközéplok polgármesterét, aki kezdeményezője és kivitelezője volt a gyimesközéploki tejfeldolgozó megvásárlásának. Ezenkívül a Vitos Mózes-díjat átvehették a csíkborzsovai és a csíkdánfalvi gazdaegyesület, valamint a csíkvacsárcsi közbirtokosság képviselői is.
A négy nap alatt készült termékek kóstolóját követően a szakemberekből álló zsűri egy külön helyiségben négy kategóriába sorolva osztályozta a kurzus haladó résztvevőinek a sajtmustrán bemutatott közel félszáz mintáját. A sajtkülönlegességek kategóriájában a legjobbnak a székelydályai Fülöp Pintér Anna bivalyjoghurtját találta a zsűri, míg a második helyre a kénosi Mózes Enikő joghurtja került. Lágy sajtok kategóriájában az első helyre a homoródalmási Sándor Kálmán Huba rúzskultúrás sajtja került, míg a második helyre – azonos pontszám alapján – megosztva Csiszér Ildikó érlelt, krémes állagú bivalygomolyája és Csergő Ervin krémtúrója. Félkemény sajtok kategóriájában a legjobbnak ugyancsak Sándor Kálmán Huba sajtja bizonyult, míg a második helyre a csíkjenőfalvi Kedves Tamás sajtját sorolta a zsűri. A harmadik díjat Csiszér Ildikó bivalysajtja vitte el. Kemény sajtok között Kedves Tamás sajtja tarolt, a második helyezettnek Hegyi Ferenc forrázott sajtja bizonyult. A harmadik helyezést Fülöpné Pintér Anna érlelt bivalysajtja kapta.
A másodjára megszervezett sajtkészítő tanfolyam összesen 450 órából áll, ebből 150 óra elmélet, 300 óra gyakorlat. A héten, keddtől péntekig gyakorlat volt, de a márciusban kezdődő elméleti órákkal párhuzamosan is tartanak még foglalkozásokat. Az elméleti kurzusokra a gyergyóiak és a csíkiak Csíkszeredában, az udvarhelyszékiek pedig Székelyudvarhelyen járhatnak majd. A résztvevők a júniusi záróvizsga után kaphatnak oklevelet, amelyet elismer a munkaügyi minisztérium, és az Európai Unió egész területén érvényes.
Csíkszereda, 2012. február 10.
Oklevél
Oklevél
Oklevél
Oklevél
2011:
Laudáció
BAJKÓ LÁSZLÓ – GYERGYÓDITRÓ
Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjjal jutalmazza kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért
Bajkó László ditrói lakos az utóbbi esztendőkben sokat tett közössége érdekében, és aktív részese közéletünk alakításának. Alapító tagja a Ditrói Tejtermelők Egyesületének, amelynek létrejöttét ő indítványozta, és amelynek mindmáig ő a legfőbb mozgatója. Jelenleg is elnöke és ügyvezetője az egyesületnek, amely által a gazdák a megfelelő áron értékesített tejért időben megkapják a pénzüket. Pályázatokat készít és bonyolít le, így sikerült új tejcsarnokot létrehozni, tejminőség-ellenőrző gépet vásárolni. Összefogja a gazdákat, ösztönözve őket, hogy az új kihívásoknak megfeleljenek, és az adódó lehetőségeket képesek legyenek kihasználni. Képzéseket, konferenciákat, összejöveteleket, bálokat szervez a mezőgazdaságban érintett személyeknek. Tagja a Ditrói Önkéntes Tűzoltóalakulatnak, ezenkívül aktív résztvevője és szervezője a község kulturális, gazdasági, sport- és ifjúsági rendezvényeinek.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
BARTA GÁBOR – KÁSZONALTÍZ
Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjjal jutalmazza kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért
Barta Gábor katolikus családból származik, családcentrikus, három gyermek édesapja. A neveltetésnek köszönhetően mindhárom gyermeke helyben maradt, ott alakította ki megélhetőségét. 1991-ig a helyi gépállomás vezetője volt. Az akkori viszonyok függvényében mindig arra vigyázott, hogy a hozzá tartozó emberek maximálisan megkapják jussukat. Vállalván a kockázatot, a rendszerváltás előtti időszakban is aktív szerepet vállalt az egyházközség munkájában. 1996-tól polgármesterré választották. Mandátuma alatt indult el a Kászoni-medence a fejlődés útján: dokumentációk készültek olyan beruházásokra, amelyek a közösség jövőjét szolgálják, és a lehetőség szerint el is indultak a kivitelezési munkálatok. Több testvértelepülési kapcsolat kialakítója volt, s e kapcsolatok ápolásában nyugdíjasként is aktívan részt vesz. Ugyanakkor aktív részese volt a civil szerveződések megalakulásának is.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
LŐRINCZ ANDRÁS GAZDAEGYESÜLETI ELNÖK – FELSŐBOLDOGFALVA
Hargita Megye Tanácsa Vitos Mózes-díjjal jutalmazza kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért
Lőrincz András, a farcádi szarvasmarhatartó gazdák egyesületének elnöke 1968 november 20-án született. Nagyon sokat segít a község lakosainak a mezőgazdasági támogatások megpályázásában. Önzetlen munkájáért mind a polgármesteri hivatal munkaközössége, mind a község lakói rendkívül hálásak.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
