A CAPfuture projekt keretében szerveztek európai szintű konferenciát a Hargita megyeiek
Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége egyedüli kedvezményezettként ülteti gyakorlatba a CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért elnevezésű európai finanszírozású projektet. Az ügynökség 2021-ben pályázott sikeresen a csaknem 200 ezer eurós keretösszegű programra, amelyet az Európai Bizottság társfinanszíroz.
A program célja többek között az ökológiai, precíziós gazdálkodás, valamint az új európai stratégia megismertetése ezen a területen, tájékoztatás a közös agrárpolitika irányvonalairól. A program révén az ügynökség nagy hangsúlyt fektet a fiatal gazdálkodókra is, megmutatva az itthoni lehetőségeket.
Az esemény utáni élő bejelentkezés elérhető az alábbi linken: https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/3211593682497065
A Hargita megyeiek a projekt keretében szerveztek konferenciát Brüsszelben április 26-án, amelyen részt vett és előadást tartott Gál Zoltán, a csíkszépvízi közbirtokosság elnöke, aki röviden beszámolt a Hargita Sajt elindításáról, Varga Péter, közös agrárpolitikai szakértő beszélt a mezőgazdasági termelők számára nyújtott finanszírozási lehetőségekről, Melles Előd, a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetője, a Natura 2000, a védett területek helyzetéről, Kopacz Emőke, biológus, az emberek és nagyragadozók együttélésének elősegítéséről beszélt, Fekete Örs, fiatal gazda, a precíziós gazdálkodás jövőjéről Hargita megyében, ugyanakkor részt vett Erőss József, a zetelaki közbirtokosság részéről és János Ferdinánd a Garden Proiect tulajdonosa.
Winkler Gyula EP-képviselő gratulált Hargita Megye Tanácsának és Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének a kitartó munkáért, hogy napirenden tartják a székelyföldi gazdák érdekeit.
A kezdeményezést üdvözölte Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő is, mint mondta, az élelmiszerellátás, az élelmiszerbiztonság, az agrárpolitika kérdései nagyon időszerűek. Gratulált Hargita Megye Tanácsának és Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének, hogy meghirdették ezeket a témákat és Brüsszelben is tárgyalják.
A Székely termékek témakörét bővíteni szeretnék, megismertetni minél szélesebb körben. Egy sajátos Hargita megyei, székelyföldi kihívás a biológiai sokszínűség, ami Európa számára is érték, fogalmazott a megyeelnök. De ugyanilyen fontos témakörök a turizmus és a gasztronómia, a munkahelyteremtés és a fiatalok hazavonzása, ezekben a kérdésekben is ösztönzőleg hat a fenntartható élelmiszerelőállítás. Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének a jó példák megmutatásában és megvalósításában van nagy szerepe, fejtette ki Borboly Csaba.
Hidvéghi Balázs, európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott, a Kárpát-medence adottságait tekintve az egyik legjobb hely Európában, éléskamra, amit fenntarthatóan kell kihasználni. Ebben kulcsfogalom a regionalizmus, amit Brüsszelben kiemelten kezelnek, és ami egybeesik a nemzeti magyar érdekekkel. További kulcsfogalmakként hangsúlyozta a helyi termékek, mint a minőség garanciáját és a szövetkezetek szerepét e tekintetben.
Daniel Buda EP-képviselő, az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke a téma összetettségére utalva a természetes élőhelyek védelmét és a medvekérdést vetette fel, mint mondta, a vadkárokat jelentős mértékben vissza kell szorítani.
Mint azt Cilip Árpád, az ügynökség vezetője elmondta, nem titkolt szándék a Székely termék védjegy tovább erősítése és népszerűsítése a nemzetközi piacokon is. A Székely termék védjegyet jelenleg 160 termelő birtokolja, több mint 1200 védjegyes termékkel.
Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója kifejtette, fontos a helyi és egészséges élelmiszereket előállító termelők támogatása, a fiatal gazdák itthon maradásra való ösztönzése, illetve, hogy elérjék, hogy minél több gazdálkodó térjen át a biogazdálkodásra. Továbbá a szövetkezetek létrehozását is hangsúlyozta, ez mellett bemutatta a CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért elnevezésű projektet és annak Hargita megyei hozadékát.
Több mint 50 résztvevő (termelők, közbirtokossági tagok) követte fizikálisan és online rendszerben bekapcsolva a konferenciát.
Elekes Mózes erdészmérnök, az ügynökség munkatársa az erdőgazdálkodásról értekezett. Kiemelte, az ügynökség 2021-ben egy átfogó adatbázist hozott létre a Hargita megyei erdőgazdálkodásról. Mint ismertette, Hargita megye teljes erdőalapja több mint 264 ezer hektár, amely közel fele közbirtokosságok tulajdona. A 2000-es évek elején 137 közbirtokosság alakult újra, amely több mint 131 ezer hektár erdőalappal rendelkezik. A reprezentatív kutatás során az is kiderült, hogy kivétel nélkül minden közbirtokosság visszafordítja a bevételének egy részét közösségük fejlesztésére, mint például a mezei utak javítása, kulturális és közösségi rendezvények támogatása, iskolák, egyházak, egyéb közösségi egyesületek és szövetkezetek támogatására. Több vállalkozást is létesítettek, ahol a községben élők számára munkát tudnak biztosítani.
Varga Péter, közös agrárpolitikai szakértő, a mezőgazdasági termelők számára nyújtott finanszírozási lehetőségek mentén kiemelte, hogy bió, ökotermelés kulcsa az, ha a termelő megfelelő eszközökhöz jut és ez jól kifizetődő és fenntartható módon megvalósítható.
Az erdős területek mellett jelentős legelős területtel is rendelkeznek a közbirtokosságok, több mint 40 ezer hektárral. Mivel ezen tulajdonosok, ilyen nagy mértékű területek adminisztrátorai, akarva vagy akaratlanul jelentős részüknek vannak Natura 2000-hez tartozó természetvédelmi területeik. Jelenleg az ország területének 23 százaléka tartozik a Natura 2000-es védelmi területekhez, Hargita megye területének 34 százaléka, ami számszerűsítve több mint 220 ezer hektárt jelent.
Brüsszel, 2022. április 27.
