ÖNZETLENSÉG DÍJ
Hargita Megye Tanácsának Önzetlenség Díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéshez Hargita megyében.
Az Önzetlenség Díj kör alakú, 36 mm átmérőjű, 4 mm vastagságú, egyoldalas vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoz a megyei önkormányzat vezetője egy erre az alkalomra szervezett ünnepségen.
Eddigi díjazottjaink:
2024:
Úgy tartják, hogy falun mindenki tűzoltónak számít, ha baj van, akkor megmozdul az egész közösség. Az idősebbek talán emlékeznek még a kürt és a félrevert harang hangjára, amikor segítséget kértek egy lángoló épülethez.
Székelyderzs tűzoltó egyesülete nagy múltra tekint vissza, már a 19. század második felében létezett, és az 1980-as évekig sikerrel, hatékonyan működött. Kezdetben még lóvontatta tartályos kocsit és kézi vízpumpákat használtak, ám az 1990-es években szép lassan megszűnt az egyesület tevékenysége. 2015-ben alapították újra, immár hivatalosan – Székelyderzsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület néven.
Az önkéntes tűzoltók munkája különösen fontos és példaértékű, hiszen ők azok, akik önzetlenül vállalják a veszélyt és áldozzák idejüket, hogy segítsenek másokon.
Balok István a helyi önkéntesek egyik mozgatója, a község alpolgármestere, tevékenysége során jelentős előrelépést könyvelhetnek el a helyi tűzoltók. Egy közösség igazi ereje azokban az emberekben rejlik, akik hajlandóak áldozatot hozni másokért.
Hargita Megye Tanácsa az Önzetlenség Díj adományozásával ismeri el Balok István közösségért végzett önfeláldozó tevékenységét, amellyel hozzájárult az emberi életek és anyagi javak megóvásához.
Gratulálunk, és köszönjük tevékenységét, amellyel hozzájárult emberi életek megmentéséhez, biztosításához és értékteremtéshez Hargita megyében!
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1291834548865022
Tisztelt Elnök úr!
Tisztelt Főfelügyelő úr!
Tisztelt vendégek!
Kedves kollégák!
Hölgyeim és uraim!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy már második alkalommal vehetek részt a II. Hargita Megyei Tűzoltó Találkozón, melyet a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei „Oltul” Sürgősségi Felügyelőséggel közösen szervezett.
Köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat és ma itt vannak!
Fontosnak tartom, hogy ezen az eseményen a megyei hivatásos tűzoltók, kollégáink, Boldizsár István, Silló Barna, Katona Zsolt és Olti Albin teljesítményéről is beszéljünk, akik megtisztelő módon képviselték Hargita megyét a „Legerősebb tűzoltó” verseny országos szakaszán, mely július 17-18 között került megrendezésre Brassóban, valamint szeptember 26-án a Szatmárnémetiben megrendezett nemzetközi „Lépcsők” elnevezésű versenyen, amelyen 10 megye katasztrófavédelmi felügyelőségének 70 tűzoltója vett részt.
A „Legerősebb tűzoltó” versenyen 28 megyéből több mint 90 tűzoltó-mentő vett részt, akik mindannyian elszántan és ambícióval küzdöttek a legjobb idő eléréséért.
A Hargita megyei hivatásos tűzoltóknak sikerült a dobogó legfelső fokára állniuk, elérve a következő eredményt:
𝐈𝐈. helyezés – Boldizsár István – 40 év feletti kategóriában.
𝐕. helyezés – Silló Barna – 40 év feletti kategóriában.
𝐈𝐕. helyezés – 𝐈𝐒𝐔 𝐇𝐚𝐫𝐠𝐡𝐢𝐭𝐚 – csapatverseny.
A Szatmárnémetiben szervezett „Lépcsők” nemzetközi versenyen minden résztvevő 210 lépcsőfokot mászott fel a Szatmárnémeti Közigazgatási Palota épületének 10. emeletére, védőruhában és a hozzá tartozó kiegészítőkben, mintegy 35 kg súllyal.
Büszkék vagyunk arra, hogy ezek a hivatásos tűzoltók hozzájárultak a Hargita megyei emberek életének és értékeinek biztosításához és megmentéséhez, valamint az országos versenyeken elért kiemelkedő eredményeikre és erőfeszítéseikre.
Gratulálunk, és sok sikert kívánunk a jövőben is!
Szentes Antal
megyei tanácsos
Hargita Megye Tanácsa
2023:
Hargita Megyei Sérültek Egyesület Munkatársainak
Szinte rögtön a rendszerváltás után alakult meg a mai Hargita Megyei Sérültek Egyesületének elődje, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete, amely azóta kibővült aktivitással, több mint 3500 taggal a régió egyik legismertebb entitása a szociális szektorban. A több évtizedes múlttal rendelkező egyesület munkatársainak legnagyobb elégtétele az Összefogás Háza elnevezésű multifunkcionális székház létrehozása.
A 2021 októberében átadott székház nemcsak lakhatásra, de különböző tevékenységek szervezésére és lebonyolítására is alkalmas és rekreációs programokat is biztosít a mozgássérültek számára. Az ingatlan felépíttetésével és átadásával az egyesület több évtizedes álma valósult meg, amely ugyan csak egy „apró sziget”, ám komoly megvalósításként tekintenek rá, amelyet kitartó támogatóiknak köszönhetően értek el.
Az új székhely elősegíti a mozgássérültek munkapiaci integrálását és megkönnyíti az önálló életre való nevelésüket, új lehetőségeket biztosított, így az avató óta három licenszes szolgáltatásuk van: nappali foglalkoztató, a fogyatékkal élők lakó otthona, kinetoterápiás foglalkoztatás.
A korszerűen felszerelt épületet egyre többen keresik fel, a szolgáltatások különlegessége, sokszínűsége, az épület adottságai és a háttérben működő, pozitív gonolkodású csapat miatt. Ezeknek köszönhetően a szervezetet még többen ismerték meg az utóbbi időben, egyre többen vették, veszik igénybe szolgáltatásaikat és a munkatársak száma is megemelkedett. Mindez Fikó Csaba tiszteletbeli elnök irányításával valósulhatott meg, aki a mai napig is viccesen emlegeti, hogy „Összekoldultuk a félvilágot… sáncban aludtunk és autóban”, hogy a teljesen akadálymentesített székhely felépülhessen. De itt nem állnak meg, vannak még álmaik…
Ma Hargita Megye Tanácsa az Önzetlenség Díjjal ismeri el a Hargita Megyei Sérültek Egyesülete kiemelkedő tevékenységét.
Orbán Alapítvány Munkatársainak
A Székelyudvarhelyen megalapított Orbán Alapítvány súlyosan és halmozottan sérült gyermekeknek biztosít hiánypótló szolgáltatásokat egész életük folyamán. 1996 óta gondozásunkba vették a régió legsúlyosabb fogyatékkal élő gyermekeit, akik otthonaik négy fala közül nem jártak ki vagy akiket szüleik elhagytak, esetenként kórházak gyerekosztályain sínylődtek kiságyaikban. Fő tevékenységük otthont és családi légkört kialakítani, ellátást, tanulást, rehabilitációs és szabadidős tevékenységet nyújtó menedéket biztosítani a gyermekeknek, szem előtt tartva szükségleteiket.
Az alapítvány munkatársai 1996 óta több száz gyermeken segítettek. A jelenlegi 21 munkatárs, akit a hihetetlen energiával rendelkező Orbán Ágnes, az alapítvány operatív vezetője irányít, családias hangulatban végzi munkáját, több tucat súlyosan fogyatékos, magára hagyott fiatal számára biztosít ételt, lakhatást és emberhez méltó életet. Legfőbb erényük az elköteleződés, a kitartás, a kötődés és az érzelmi kapcsolat a gyermekekkel, a gyermekek részéről pedig a hála a legfontosabb visszajelzés.
Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal ismeri el az alapítvány munkatársainak sokszor embert próbáló tevékenységét.
Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság Munkatársainak
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság a 2021. január 7-i romatelepi tűzeset után felelősségének és kötelességének érezte a bajba jutott családok segítését. Az intézmény, amelynek alkalmazottai az első napoktól kezdve önkéntesként tevékenykedtek – mert úgy érezték, hogy ott a helyük: ruhát válogattak, élelmet osztottak, ott segítettek, ahol szükség volt, – 2021. május 1-jétől három kollégát, két szociális munkást és egy pszichológust irányított véglegesen a mélyszegénység munkacsoport munkakörének betöltésére, hogy állandó segítői legyenek a tűzkárosult családoknak. A szakemberek az eltelt időszakban közel 50 felnőttet iskoláztak be, öt korosztályban focizni tanuló gyermekeket írattak be az FK másodosztályú csapatába, több gyereket pedig speciális oktatási intézménybe juttattak be. Különböző kulturális és általános műveltség-fejlesztő előadásokat, tevékenységeket szerveznek… egyszóval jelen voltak és vannak a romák életében, de csak akkor ha ők is igénylik. Nem tolakodnak, nem akarják megváltoztatni őket, hanem segítenek boldogulni a mindennapokban, tiszteletben tartva a kultúrájukat, hagyományaikat. Mindhárom kollégát a jókedv, az optimizmus jellemzi, teljes odaadással végzik munkájukat, arra tanítják mentoráltjaikat, hogy tudjanak segítséget kérni és tudják megköszönni a segítséget. Nelson Mandelát idézve, vallják, hogy az embereket meghatározza a társadalom, amelyben élnek, ám a legjobban azzal ösztönözhetik őket, ha meglátják bennük a jót.
Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal ismeri el a Mélyszegénység megelőzése, visszaszorítása részleg munkatársainak – Antal Beátának, Miklós Erzsikének és Kicsi Szidóniának – innovatív tevékenységét.
Gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon Munkatársainak
A Gyulafehérvári Caritas égisze alá tartozó gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon egyike a szeretetszolgálat elsőként létrehozott intézményeinek, amely 156 személynek biztosít testi, lelki és spirituális ellátást.
A választott védőszent cselekedetei vezérlik az otthonban dolgozó szakembereket, akiknek nagyrésze az alapítástól dolgozik itt és akiknek célja élettel, élménnyel tölteni meg az idősek mindennapjait. Munkájukat inkább hivatásnak érzik, egy életérzésnek, és ez a hivatástudat ad erőt mindennap az egész munkaközösségnek.
Számos közös programmal, foglalkoztatással együtt lelkigondozásra, kreatív életvitelre is van itt lehetőség, figyelembe véve az egyéni igényeket és korlátokat.
Ahány lakó, annyi istenarc és ahány segítő, annyi történet az odaadásról.
Az elmúlt negyed évszázadban az intézmény 1600 idős embernek adott otthont, befogadott, elkísért és elengedett, az élet iskoláját jelentette és jelenti a munkatársak számára is, ahol hit nélkül nem lehetne emberséges munkát végezni, hisz nagy kihívás az idősek, a betegek gondozása. Az otthon száznál több alkalmazott szolgálja a 156 idős személy biztonságát, kényelmét és élményszerzését, figyelve az ő hozzátartozóikra is.
Adja Isten, hogy még sokáig közöttünk legyenek!
Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal ismeri a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon munkaközösségének tevékenységét.
2022:
2021:
LAUDÁCIÓ
A kórházi Covid-osztályokról mindenkinek intenzív ágyak és lélegeztetőgépek jutnak eszébe, pedig az orvosok és az ápolók éppen azért dolgoznak, hogy minél kevesebben kerüljenek súlyos, intenzív ellátást igénylő állapotba. Minél több a beteg, annál nehezebben lehet ezt teljesíteni, így azokat az egészségügyi dolgozókat is be kell vonni az ellátásba, akiknek nincs tapasztalatuk fertőző betegekkel, ami növeli a kockázatot.
A járványhelyzet beköszöntével tavaly alakult át a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház korábbi tüdőgyógyászati és fertőző betegségek osztálya covidos betegeket ellátó osztállyá.
Már önmagában is kihívást jelentett az ott dolgozóknak a munkakör, hisz teljesen új patológiakörrel szembesültek, amit át kellett lépniük és egy újat, gyakorlatilag ismeretlent megtanulniuk, folyamatosan változó protokollokkal, rendelkezésekkel, szabályokkal kellett megismerkedniük. Maga a változás volt a legnagyobb kihívás. A kötelező védőruházat viselése, a beöltözés rutinja, ennek eltávolítása szintén kihívást jelentett.
A járvány és az egészségügyi rendszert érintő átszervezések az eddiginél is nagyobb terhet helyeztek a vállukra. Az itt dolgozó asszisztensek nem hátráltak meg a feladat elől, gondozták és gondozzák, ápolták és ápolják, gyógyították és gyógyítják a koronavírus gyanújával kórházba kerülő, illetve igazoltan koronavírusos betegeket.
A pandémia hullámai új helyzetek elé állítják őket, még nagyobb erőfeszítést követelve tőlük. Megnőttek a fertőzési és a halálozási számok, megjelent az egzisztenciális szorongás is.
Napjainkban a nagyon súlyos eseteket látják el, eddig több mint 1850 covidos beteget kezeltek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. Tették és teszik ezt ugyanazzal a komolysággal és alapossággal, ahogyan mindig is gyógyítottak, hisz a beteg túlélése nagyban függ az ellátás minőségétől.
Önzetlenség, helytállás a nehézségekben, kitartás, empátia, szakmaiság és még sorolhatnánk a példaértékű ápolók jellemvonásait. A koronavírus által uralt nehéz időszakban köszönettel, tisztelettel és hálával kell rájuk gondolnunk, hiszen sokan közülük ott vannak a frontvonalban, és felbecsülhetetlen szerepük van abban, hogy a betegeknek segítséget, enyhülést nyújtsanak a legnehezebb pillanatokban. Az ő felelősségérzetükön, segíteni akarásukon is múlik, hogy milyen benyomással távozik a beteg, mennyire válik elviselhetővé, milyen mértékben szolgálja a gyógyulást a kórházban töltött idő, miközben előfordul, hogy nekik is szembe kell nézniük a fertőzéssel.
Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal ismeri el a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Tüdőgyógyászati és Fertőző betegségek osztályán tevékenykedő orvosi asszisztensek munkásságát. A kitüntetés azoknak az egészségügyi dolgozóknak adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel járulnak hozzá az emberi életek megmentéséhez. Ezzel az elismeréssel megköszönjük munkájukat és azt, hogy vállalták, vállalják a terhet továbbra is.
Csíkszereda, 2021. május 12.
LAUDÁCIÓ
A kórházi Covid-osztályokról mindenkinek intenzív ágyak és lélegeztetőgépek jutnak eszébe, pedig az orvosok és az ápolók éppen azért dolgoznak, hogy minél kevesebben kerüljenek súlyos, intenzív ellátást igénylő állapotba. Minél több a beteg, annál nehezebben lehet ezt teljesíteni, így azokat az egészségügyi dolgozókat is be kell vonni az ellátásba, akiknek nincs tapasztalatuk fertőző betegekkel, ami növeli a kockázatot.
A járványhelyzet beköszöntével tavaly alakult át a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház korábbi tüdőgyógyászati és fertőző betegségek osztálya covidos betegeket ellátó osztállyá.
Már önmagában is kihívást jelentett az ott dolgozóknak a munkakör, hisz teljesen új patológiakörrel szembesültek, amit át kellett lépniük és egy újat, gyakorlatilag ismeretlent megtanulniuk, folyamatosan változó protokollokkal, rendelkezésekkel, szabályokkal kellett megismerkedniük. Maga a változás volt a legnagyobb kihívás. A kötelező védőruházat viselése, a beöltözés rutinja, ennek eltávolítása szintén kihívást jelentett.
A járvány és az egészségügyi rendszert érintő átszervezések az eddiginél is nagyobb terhet helyeztek a vállukra. Az itt dolgozó asszisztensek nem hátráltak meg a feladat elől, gondozták és gondozzák, ápolták és ápolják, gyógyították és gyógyítják a koronavírus gyanújával kórházba kerülő, illetve igazoltan koronavírusos betegeket.
A pandémia hullámai új helyzetek elé állítják őket, még nagyobb erőfeszítést követelve tőlük. Megnőttek a fertőzési és a halálozási számok, megjelent az egzisztenciális szorongás is.
Napjainkban a nagyon súlyos eseteket látják el, eddig több mint 1850 covidos beteget kezeltek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. Tették és teszik ezt ugyanazzal a komolysággal és alapossággal, ahogyan mindig is gyógyítottak, hisz a beteg túlélése nagyban függ az ellátás minőségétől.
Önzetlenség, helytállás a nehézségekben, kitartás, empátia, szakmaiság és még sorolhatnánk a példaértékű ápolók jellemvonásait. A koronavírus által uralt nehéz időszakban köszönettel, tisztelettel és hálával kell rájuk gondolnunk, hiszen sokan közülük ott vannak a frontvonalban, és felbecsülhetetlen szerepük van abban, hogy a betegeknek segítséget, enyhülést nyújtsanak a legnehezebb pillanatokban. Az ő felelősségérzetükön, segíteni akarásukon is múlik, hogy milyen benyomással távozik a beteg, mennyire válik elviselhetővé, milyen mértékben szolgálja a gyógyulást a kórházban töltött idő, miközben előfordul, hogy nekik is szembe kell nézniük a fertőzéssel.
Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal ismeri el a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Tüdőgyógyászati és Fertőző betegségek osztályán tevékenykedő orvosi asszisztensek munkásságát. A kitüntetés azoknak az egészségügyi dolgozóknak adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel járulnak hozzá az emberi életek megmentéséhez. Ezzel az elismeréssel megköszönjük munkájukat és azt, hogy vállalták, vállalják a terhet továbbra is.
Csíkszereda, 2021. május 12.
2020:
Laudáció
A fertőző betegségeket kezelő osztály főorvosa, dr. Ambrus Irén és az osztály főasszisztense, Veress Rozália kollégáikkal együtt a koronavírus elleni harc frontvonalában dolgoznak. Nem hátráltak meg a feladat elől, gondozzák, ápolják és gyógyítják a koronavírus gyanújával kórházba kerülő, illetve igazoltan koronavírusos betegeket. Teszik ezt ugyanazzal a komolysággal és alapossággal, ahogyan mindig is gyógyítottak.
Dr. Kacsó Jolán és dr. Szabó Izabella sürgősségis szakorvosok kórházunk Sürgősségi Betegellátó Egységének alappillérei. Ahogy azt szakmájuk megköveteli, gyorsan átlátják a helyzetet, pillanatok alatt döntenek gyógymódról, kezelésről.
Dr. Sergiu Sîngeorzan, kórházunk járványtani szakorvosa, a SPIAAM szolgálat vezetője, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház a járványhezetre való felkészítésében, – hogy megfelelően működhessen a járvány leküzdésében – kifejtett munkájáért tegnap vehette át a kitüntetést. Munkájában Marina Maftei főasszisztensnő segítette és segíti, akit szintén kitüntettek ezért.
A koronavírus-járvány és az egészségügyi rendszert érintő átszervezések az eddiginél is nagyobb terhet helyeztek a vállukra. Ezzel az elismeréssel megköszönjük a munkájukat és azt is, hogy vállalták, vállalják a terhet továbbra is.
Oklevél
.jpg)
Laudáció:
Az Önzetlenség Díjra előterjesztett három altiszt a Sürgősségi Esetek Felügyelőségének rohammentősei. Kiemelkedő tevékenységről tettek tanúságot azáltal, hogy elsősegélyt nyújtottak és számos mentőakcióban vettek részt a koronavírussal fertőzött vagy fertőzésgyanús személyek elszállításával.
Oklevél:
2019:
Laudáció:
Minden falu apró közösségekből tevődik össze. Gondoljunk a családra, munkaközösségekre, baráti társaságokra, vagy a település megfelelő működéséért dolgozó szervezetekre. Ezeknek a csoportoknak a tagjai pedig részét képezik a nagy egésznek, amelyet mindenki a maga módján igyekszik jobbá tenni. Vannak, akik a munkájuk által, vannak, akik a tehetségük által, vannak, akik gyermeknevelés által és vannak, akik mindezen szerepkörök mellett még az önkéntes munka által is igyekeznek hozzájárulni a település megmaradásához, fejlődéséhez.
A Gyergyócsomafalván is aktívan működő Önkéntes Tűzoltó Egyesület munkájának fontosságára számtalan eset hívta már fel a figyelmet. Ennek a szervezetnek a tagjai olyan falubeliek, akik a mindennapi teendőik, a munka és a családi élet mellett vállalják, hogy segítenek a bajban, a legváratlanabb pillanatokban is. Elgondolkodhatunk azon, hogy vajon hányan kelnénk fel az éjszaka közepén, hányan hagynánk ott a kedvenc filmünket vagy épp a szilveszteri mulatságot, hogy egy tűzesethez vagy árvízhez siessünk. Ezeknek az önkénteseknek mindez magától értetődő. Ahhoz pedig sok mindenre van szükség, hogy az önkéntességre vállalkozó személyekből megfelelően együttműködni tudó csapat váljon. Szükség van nyitottságra és elfogadásra egymás felé. Önzetlenségre és önfeláldozásra. Egymásba vetett bizalomra, ami a legnehezebb helyzetekben is összetartja őket. Jókedvre, barátságra, csapatépítő tevékenységekre.
Mindezek mellett pedig szükség van mozgatórugókra. Olyan személyekre, akik képesek a tagokat csapattá formálni, egyben tartani a nézeteltérések és nehézségek ellenére is. Olyan személyekre, akik a csapatot nem csak egyben, hanem személyekre bontva is jól ismerik. Akik időről időre összehozzák a közösséget és motiválják. Egy önkéntes tűzoltó egyesületnél nem csupán egyetlen ilyen személy van, de az tudvalevő, hogy a csomafalvi önkéntes tűzoltók életében Csiki Jenő egy ilyen ember. Ha őt kérdeznénk, akkor biztosan azt mondaná, hogy nem csupán ő érdemel elismerést, hiszen ő nem egy önkéntes tűzoltó, hanem egy barátokból álló önkéntes tűzoltó csapat része, immár 33 éve.
Ez a szerénység és az erős csapatszellem, amelyek a mindennapokban is jellemzik, szinte magától értettődöen vezettek oda, hogy a csomafalvi önkéntes tűzoltók vezetőjüknek válasszák és elfogadják. Céltudatossága és szakmai elhivatottsága a település lakóiban is elismerést váltott ki, ma szinte bárkivel beszélnénk a községben, Jenőt, mint az önkéntes tűzoltók csapatánal alapemberét és mozgatórugóját ismerik, aki önzetlenül, még csak köszönetet sem várva teszi dolgát és biztatja erre társait ist. Vezetőként egybefogja, igazi csapattá formálva írányítja és képviseli ezt a kis közösséget, amely ma egyik legértékesebb sejtje a településünknek, példamutatóan vállalva szerepet anank életében.
A községvezetés írányába tanusított myíltsága és felelősségteljes hozzáállása segíti a jó együttműkődést, amely a csapat javát és a csomafalvi emberek biztonságát szolgálják.
Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy Csíki Jenő érdemei és közösségi szerepvállalása által megérdemelten kapja az Önzetlenség Díjat.
Oklevél:
Laudáció:
1983-ban a sorkatonai szolgálatot a tűzoltóknál teljesítette, 1984-től önkéntes tűzoltó és 25 éve önkéntes tűzoltóparancsnok. A térség egyik legfontosabb önkormányzati tűzoltóságának a parancsnoka, a szentegyházi tűzoltóságé, ahol állandó szolgálatot biztosítanak. Az utóbbi években feljavították a szertárat és az önkormányzat támogatásával megújult gépjárműparkjuk is. Nagyon összeforrt és kiemelkedő szakmai tudással rendelkező tűzoltóság a szentegyházi, ami a jó szervezésnek, fegyelemnek és a parancsnok kitartó, odaadó munkájának köszönhető.
Székelyudvarhely, 2019. december 18.
Oklevél:
Laudáció:
Gyergyó-vidéki tűzoltókat díjazott Hargita Megye Tanácsa
Az Önzetlenség Díjjal tüntetett ki Hargita Megye Tanácsa három Gyergyó-térségi önkéntes tűzoltó-egyesületet. Amint a méltatásban elhangzott, az elmúlt 130 évben Hargita megyében az önkéntesség ezen formája apáról fiúra szállt, a vidéken élő aktív férfi lakosság több mint öt százaléka tagja valamely önkéntes tűzoltócsapatnak.
Baricz Róbertet, a gyergyóalfalvi Gyergyói-medencei Önkéntes Tűzoltók Egyesületének elnökét, Csíki Jenőt, a Gyergyócsomafalvi Lánglovagok Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökét, illetve a Gyergyószárhegyi Önkéntes Tűzoltó-alakulat csapatát tüntették ki Önzetlenség Díjjal november 25-én, Gyergyócsomafalván, Hargita Megye Tanácsa soros havi ülésén.
A statisztikák szerint a megye vidéken élő aktív férfi lakosságának több mint öt százaléka tagja települése önkéntes tűzoltócsapatának. „Ez a szám már önmagában is büszkeséggel tölt el bennünket: van hagyománya az önkéntességnek Hargita megyében, és reméljük, ez ezután is apáról fiúra száll. Nagy büszkeség, hogy a mai világban nálunk a közösség jóléte, biztonsága egyre több ember számára fontos” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a kitüntetések kapcsán.
Az önkéntes tűzoltók tevékenysége a megye különböző térségeiben helyenként mintegy 130 éve folyamatos. A rendszerváltás után megnőtt a tűzoltó-alakulatok száma: egyre többen vállaltak munkát az önkéntes csapatokban, illetve egyre megfelelőbbé vált a tűzoltószertárak műszaki felszereltsége is. Ezt a gyarapodási folyamatot serkenti támogatási programja révén Hargita Megye Tanácsa, hozzájárulva a helyi önkormányzatok anyagi erőfeszítéseihez, illetve a testvértelepülések, a külföldi támogatók adományaihoz. „Az önkéntes tűzoltó-alakulatok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: az elmúlt évek során számtalan alkalommal bizonyítottak, akár árvizek, akár erdőtüzek sújtották megyénket. Önkéntes tűzoltóink munkája nélkülözhetetlen és pótolhatatlan” – hangzott el.
A díjazottak:
BARICZ RÓBERT, a Gyergyói-medencei Önkéntes Tűzoltók Egyesületének elnöke
2007-ben lépett be egy olyan tűzoltó-alakulatba, amely gyakorlatilag a nulláról indult, de 12 év alatt egy korszerű, teljesen felszerelt szertárral rendelkezik, és 32 önkéntes tűzoltó a tagja. A Gyergyói-medencei Önkéntes Tűzoltók Egyesületét 2010 augusztusában alapították. A Kötél Kaposvári Önkéntes Tűzoltó-egyesülettel, valamint a székelykeresztúri Villám Egyesülettel megalakították az Erdélyi Önkéntes Tűzoltó Szövetséget.
CSÍKI JENŐ, a Gyergyócsomafalvi Lánglovagok Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke
Hargita megyében az egyik legjobban felszerelt tűzoltó-alakulat a Gyergyócsomafalvi Lánglovagok Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az alakulat eszköztára évről évre bővül, életüket kockáztatva vigyáznak Gyergyócsomafalva lakóira, a térség értékeire.
A GYERGYÓSZÁRHEGYI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ-ALAKULAT
Gyergyószárhegyen az első tűzoltó-alakulatot 1907-ben alapították, a községben a kilencvenes évek elején még aktív önkéntes tűzoltóság működött. A jelenlegi gyergyószárhegyi önkéntes tűzoltó-alakulatot 2008-ban alapították. A 42 tagú alakulat rendszeresen részt vesz tűzoltóversenyeken, és jelentős szerepet vállal a község életében is. Képzéseket szerveznek gyermek- és felnőtt-tűzoltóalakulatok számára, tűzoltómúzeumot hoztak létre. A díjat a tűzoltó-alakulat elnöke, Györffy Zsolt vette át.
Csíkszereda, 2019. november 25.
Oklevél:
2016:
Laudáció
Így is jellemezhetnénk azt a csapatot, amely azt tűzte ki céljául, hogy segítsen a bajba jutott embereken és nemcsak, hiszen a Dancurás hegyimentői mindig ott vannak, ahol szükség van rájuk.
Lassan négy évtizede, hogy kitartanak, tudásukat átadják, nevelnek, oktatnak és sziklaszilárd gerinccel képviselik azt, amit a nagy elődök, Pál Tibor és Wild Ferenc hátrahagytak: segíteni önzetlenül, anyagi érdekek nélkül.
A Gyergyói-havasokban, a Keleti-Kárpátok központi övezetében, a Kelemen- és a Besztercei-havasokban, a Csalhó-, Nagy-Hagymás-vonulat, valamint a Gyergyói-medence és a Maroshévízi-medence által közrefogott területen tevékenykednek, és bizton állíthatjuk, hogy a segítségnyújtás mellett építik, szépítik környezetünket, Székelyföldet.
Nagy erőfeszítést tettek ismét, hisz létrehozták megyénk első komoly vasaltútját, a Wild Ferencről elnevezett Via Ferratát.
Most már tudjuk, hogy ez Románia legszebb ilyen típusú létesítménye, és büszkék vagyunk, amikor látjuk, hogy október óta több mint ezren látogatták meg, és regéket zengnek a táj, valamint az elvégzett munka szépségéről.
Igen, a Dancurás hegyimentői ismét nagyot alkottak, és önkéntes munkájuk által értéket teremtettek.
A Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat év végi kiértékelője alkalmából szervezett rendezvényen Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal ismeri el a Dancurás hegyimentőcsapat önzetlen tevékenységét.
Kívánjuk nektek, hogy ne lankadjon lelkesedésetek, és ha néha jönnek is nehéz pillanatok, a szép eredményeket látva kapjatok új erőt és kitartást munkátok folytatásához.
Fekete Örs
Csíkszereda, 2016. december 19.
Oklevél
Sajtóközlemény
Egyre nagyobb felelősség a mentés
Nehéz, de eredményes évet tudhat maga mögött a hegyimentő közszolgálat
Az idei évet mérlegelte Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata hétfőn, december 19-én a csíkszeredai Park Hotelben. Fekete Örs, a közszolgálat vezetője értékelése szerint 2016 a beváltott ígéretek éve, ugyanakkor az egyik legnehezebb évet zárják, köszönhetően többek között annak, hogy munkájukat is megkérdőjelezik. – Egyre nagyobb felelősség kimenni menteni, hiszen bárki arra ébredhet, hogy másnap a törvényszéket vagy a vizsgáló bizottságot kell meggyőzze arról, hogy jó szándékkal, önkéntesen, szabad idejét feláldozva akart a bajbajutottak segítségére sietni – hangsúlyozta Fekete Örs. A beszámolóból kiderült, hogy idén ne telt el hét tennivaló nélkül. Táborokat, kirándulásokat szerveztek gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Több mint ezer gyerek számára szerveztek szabadtéri programokat, kerékpáros táborokat. Ösvények, hegyi kerékpárutak, sziklamászófalak épültek ki munkájuknak köszönhetően.
Idén több mint 350 riasztáshoz kellett kiszálljanak a hegyimentők, sok esetben pedig egyszerre több helyszínen is, olyan hét is volt, amikor három halálos balesethez is kivonultak a csapatok. Ezzel kapcsolatban a hegyimentők vezetője elmondta, hogy országos szinten probléma az alkalmazottak hiánya, nagyobb szerepet kell kapjon a hivatásos, állandó szolgálaton alapuló hegyimentés, beosztott alkalmazottakkal, kiegészülve helyi önkéntesek segítségével, ehhez pedig a helyi önkormányzatok nagyobb felelősséggel kell hozzáállniuk.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a helyi tanácsoknál erőteljesebben kell lobbizni annak érdekében, hogy a fejlesztések során nagyobb figyelmet kapjon a hegyimentő tevékenység is. – Egymást erősítő döntésekre van szükség, amelyben hegyimentőink is véleményt kell nyílvánítsanak. Európai Uniós forrásokra is pályázni kell. Sikeres december 11-én vagyunk túl, amely felelősséggel is jár. Honatyáink feladata, hogy az áfa visszaosztásokból is részt harcoljanak ki önkénteseink számára, hiszen közszolgálatot teljesítenek – tette hozzá a megyeelnök. Ugyanakkor kiemelte, hogy megyénk majd minden településén önkéntes tűzoltó egységek vigyáznak a biztonságra, ehhez hasonlóan hegyimentő sejteket kell létrehozni minél több helyen. Ehhez nagy lehetőségeket rejt az utánpótlás szempontjából is a települések fiatal, tenni akaró önkéntes tűzoltói. Borboly Csaba dicsérte a hegyimentők tevékenységét megyénkben, akik mint mondta ellentétben az ország más csapataival szemben, akik nagy mértékben függnek a helyi forrásoktól a Hargita megyei közszolgálat saját lábán is képes lenne megállni, tevékenységüket így csupán tovább fejleszteni kell. A megyeelnök helyszínen adott interjúját a közösségi oldalon hallgathatják meg.
Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint dicséretes a hegyimentők munkája, azonban nagyobb hangsúlyt kell fektessenek többek között arra, hogy erről az önzetlen munkáról a megye lakossága is tudjon, utalva ezzel a több mint 1500 kilométer turista ösvényre, az 500 kilométer bicikli útra, valamint a nemrégiben átadott via ferratára a Gyilkos-tó fölötti Kis Cohárd szikláján, amelyet október óta több mint ezren próbáltak ki az ország különböző részeiről érkezett turisták. Az alelnök ugyanakkor elmondta, hogy mindez azt bizonyítja, hogy igény van a biztonságos turizmusra, amelyet hegyimentőink tudnak biztosítani és ezt fejleszteni kell.
Fekete Örs külön örömét fejezte ki, hogy ismételten országos élvonalba kerülve elsőként sikerült megszerezni öt évre a müködésükhöz szükséges elismervényt az országos szervek részéről. Ezeket az elismervényeket a helyszínen adta át az udvarhelyi, csíki, gyergyói, valamint a maroshévízi csapatok képviselőinek. Az ország közel negyven hegyimentő csapatából mindössze tíznek sikerült ezt elérni, a Hargita megyei közszolgálat pedig egyedüliként a négy térségi egyesületet külön-külön is sikerült elismertetnie, mint olyan szervezetek, akik képesek hegyimentő beavatkozásra saját térségükben.
Az esemény záró mozzanataként Hargita Megye Tanácsa részéről Borboly Csaba elnök és Barti Tihamér alelnök Önzetlenség díjjal tüntette ki a gyergyói Dancurás hegyimentő csapatot.
A közszolgálat év végi beszámolója hamarosan olvasható lesz az alábbi linken:
http://www.salvamontharghita.ro/salvamont-harghita/hu/oldalak/Kozerdeku-informaciok-1
Csíkszereda, 2016. december 20.
2014:
Laudáció
Benkő Zsolt hegyimentő közszolgálatunk udvarhelyi csapatának tagja több éve. Élete, szenvedélye a kutyák, a kutyák oktatása, tanítása. Az idén megalakult kutyás mentőegységünk vezetője, mondhatni mozgatórúgója, éltetőereje.
Évente előforduló balesetek, eltűnt személyek keresésekor, amikor a gyulafehérvári vagy a kolozsvári mentőkutyás egységek segítségét voltunk kénytelenek kérni, mindig felmerült az a vágy, a gondolat, hogy de jó lenne, ha nekünk itt Székelyföldön is lenne egy bevethető, bármikor elérhető mentőkutyás egységünk. Minden évben Zsolt sietett a segítségünkre, nemegyszer nagyon komoly erőfeszítéseket téve, hogy a súlyos baleseteket kezelni tudjuk. Még mindegyikünkben elevenen él a kutyák által megmentett bácsi arca, rémült tekintete. Hála Istennek, Ő kapott egy új lehetőséget a folytatásra.
Nem ülhettünk tétlenül, és ezt naponta, hetente elismételte Zsolt nem adván fel a reményt, hogy egyszer valaki meghallgatja a szavát és tenni fog. Tenni fog az emberek életének érdekében, az eltűnt személyek megkeresésében és azon kétségbeesett családok segítésében, akik szerettüket, rokonukat keresik feláldozva talán mindenüket a remény érdekében.
És Zsolt volt az, aki tett és azóta is folyamatosan tesz, félretéve a mindennapi gondokat, a családban rászakadó nagyon nehéz terheket.
Elindult és beszerezte a kutyákat, folyamatosan, vasárnapot, ünnepnapot nem kímélve oktatja, tanítja, felkészíti mentőkutyáinkat, most már számtalan díjat is elhozva velük a kölünböző engedelmességi és más versenyeken.
Ő volt az, aki mondhatni beszerezte a csapat műkődéséhez szükséges felszereléseket, megoldotta az utánfutó-problémát, és most már két kutyával felszerelkezve lassan elmondhatjuk, hogy Ő az, aki Hargita megye bakancsos turizmusának biztonságáért egy újabb alapkővet tett le.
Ez alkalommal szeretnénk megköszönni áldozatos munkáját, és ígérjük, hogy támogatni, segíteni fogjuk, hiszen minket is büszkeség tölt el, ha elmondhatjuk, hogy Hargita megye az egyike azon nagyon ritka hegyi- és barlangimentő közszolgálatoknak, amelyeknél a hegyimentőkőn, a barlangimentőkőn, valamint a mentőbúvárokon át már kutyás mentőegység is dolgozik.
A kiemelkedő teljesítményéért, tevékenységéért, amellyel hozzájárult az emberi életek megmentéséhez, biztosításához, Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal tünteti ki.
Oklevél
Sajtóközlemény
A mentőkutyás egység megalakulása az idei legnagyobb eredmény
Évet értékelt Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata
Benkő Zsoltot, Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata mentőkutyás egységének létrehozóját, oktatóját és vezetőjét különdíjjal tüntették ki a december 16-án, kedden este Csíkszeredában tartott évértékelő rendezvényen. A díjat Borboly Csaba megyeelnök és Fekete Örs, a közszolgálat vezetője adta át. Fekete Örs laudációjában kifejtette, Hargita megye az egyike azon nagyon ritka hegyi- és barlangimentő közszolgálatoknak, amelyeknél a hegyimentőkőn, a barlangimentőkőn, valamint a mentőbúvárokon át már kutyás mentőegység is dolgozik, amiért köszönettel tartoznak Benkő Zsoltnak.
– Ő volt az, aki, mondhatni, beszerezte a csapat működéséhez szükséges felszereléseket, megoldotta az utánfutó-problémát, és most már két kutyával felszerelkezve lassan elmondhatjuk, hogy ő az, aki Hargita megye bakancsos turizmusának biztonságáért egy újabb alapkövet tett le – fogalmazott az igazgató. (Mellékeltük a teljes szöveget.)
Fekete Örs beszámolója szerint idén több mint 600 gyerek, nagyon sok iskola, valamint a gyerekvédelmi rendszerben nevelkedő gyerek vett részt a megyei tanács Barangoljunk Székelyföldön! nevű programjának rendezvényein. Hegyimentő-, barlangász- és sítáborokat, tájékozódási versenyeket, túrákat, kerékpáros vándortábort és kirándulásokat szerveztek iskolásoknak, emellett osztályfőnöki órákon adtak át ismereteket a biztonságos turizmus érdekében. Ezenkívül olyan versenyeket, maratonokat szerveztek, vagy társzervezői voltak, mint a Mike Csaba-emléktúra sítúraverseny, Kelemen-kupa sítúraverseny, Cross Kápolna maraton, Morecsiba III. mászófesztivál, Lonely Rock-mászófesztivál, Kossuth-szikla-mászófesztivál vagy a Gyilkostó triatlon.
Borboly Csaba elmondta, hogy nehéz év zárul, de ennek ellenére sikerült eredményt elérni.
– A beszámolóból kiderül, hogy a közszolgálat az egyik legtevékenyebb alintézményünk, és a nehézségek ellenére sikerül minden évben egyet előrelépnie. Remélem, az elkövetkező évben a megyei tanács többet tud segíteni, támogatásomról biztosítom a közszolgálatot – jelentette ki a megyeelnök.
Az ünnepi eseményen éves tevékenységéért díjazták a gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő Csapatot, a Csíki Hegyimentő Egyesületet, a székelyudvarhelyi Harmont Hegyimentő Csapatot, a Toplița–Călimani Hegyimentő Egyesületet, továbbá a barlangimentő és a búvár szakosztályt.
Csíkszereda, 2014. december 17.
2013:
Laudáció
„Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem, s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet!”
(Wass Albert)
Fórika Ottó 1962. szeptember 11-én született Tölgyesen.
„1968–69 nyarán a vakáció jelentős részét töltöttem a Lok- és Balog-patak környékén, valamint a következő években a Gyergyói-havasokban kirándulgattunk a családtagokkal, barátokkal és osztálytársakkal. Kirándulásokon kívül több alkalom is adódott a természetjárásra, erdeigyümölcs-gyűjtésre, gombászásra, tűzifakészítésre. Néhány alkalommal a gyergyói geológiai vállalat mérnökeivel és kutatóival túráztam, akik barlangok után kutattak, de sok jó viselkedési fogást el lehetett tanulni tőlük, különösen a virágok, fák, cserjék nevét, valamint sokat meséltek az állatvilágról.”
Fórika Ottónak talán ezek a gyermekkori élményei határozták meg további életét, hisz a nyári és a téli hegymászóiskola elvégzése óta a gyergyói hegyimentőcsapat tagja. 1982-től a Gyilkos-tónál dolgozik, munkahelye mellett túrázócsoportokat vezet a környező hegyekbe. Különleges élménye volt, amikor több süketnéma csoporttal bejárhatta a Békási-szoros sziklaperemeit.
1990-től Ausztria és Olaszország hegyeivel ismerkedett meg, majd a magyarországi hegyek nagy részét is bejárta.
Több mint 33 éve önkéntes hegyimentőként, csapatunk állandó biztos tagjaként számíthatunk Ottó önzetlen munkájára, barátságára.
A kiemelkedő teljesítményéért, tevékenységéért, amellyel hozzájárult az emberi életek megmentéséhez, biztosításához, Hargita Megye Tanácsa ma az Önzetlenség Díjjal tünteti ki.
Oklevél
Sajtóközlemény
2013 a szakmai fejlődés éve volt
Beszámoltak eredményeikről a Hargita megyei hegyi- és barlangimentők
Gyergyószentmiklóson tartott évértékelő rendezvényt Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata. Hétfőn, december 23-án az Anda Panzióban gyűltek össze a hegyimentők, és meghívásukra eljött Borboly Csaba is. A megyei tanács elnöke köszöntőjében hegyeink rendezési terve elkészítésének szükségességét hangsúlyozta, és elmondta, hogy ha a decentralizációs törvény érvénybe lép, akkor a megyei tanács megkapja az összes turisztikai hatáskört, ami a hegyimentők működésére is hatással lesz.
– Sok kihívás lesz a jövőben, ezért az önkéntesek keresésére, a képzésekre hangsúlyt kell fektetni, mert ha megvalósul a decentralizácó, akkor óriási munka vár ránk – mondta Borboly Csaba.
Az elöljáró szerint forrást kell találni az önkéntes hegyimentők bevetéseinek finanszírozására, akár hegyimentő-illeték bevezetésével, amivel növelhető lenne a csapatok létszáma is. Borboly Csaba ugyancsak fontosnak tartja, hogy a hegyimentők továbbra is szerepet vállaljanak a gyerekek környezettudatra, természetszeretetre való nevelésében, és minél több iskolást vonjanak be a programokba. A megyeelnök arra kérte a jelenlévőket, hogy tegyék meg erre vonatkozó javaslataikat.
– A megyei tanács elkötelezett az ügy iránt, és reméljük, hogy jövőre még többet tudunk tenni a hegyimentés, a hegyiturizmus terén – jelentette ki Borboly Csaba megköszönve a hegyi- és barlangimentők munkáját.
Fekete Örs, a közszolgálat vezetője beszámolt az idei eredményekről. 2013 a szakmai fejlődés éve volt: a búvárszakosztály haladó búvár képesítést szerzett, megalakult a barlangászcsapat, és újabb diplomás hegyimentőket képeztek ki. Minderre különösen szükség van, hiszen az év során a gyergyói térségben 135 baleset történt, Maroshévíz környékén 96, Udvarhelyszéken 146, Csíkban 117, és több mint 600 esetben riasztották a hegyimentőket külőnbőző események, rendezvények alkalmával. A biztonságos hegyiturizmus érdekében 500 kilométernyi turistaösvényt újítottak fel, 6 új hegyikerékpár-ösvényt 300 kilométer hosszan, 52 ösvényre szereztek minisztériumi bizonylatot, több mint 400 új tájékoztató táblát helyeztek ki, 200 oszlopot, 42 pihenőt, és 200 kilométer hosszúságú ösvény került digitális adatbázisba. Ezenkívül 20 új mászófal készült, sziklamászótáborokat, -fesztiválokat szerveztek, továbbá 11 hegyi menedéket láttak el turistakönyvekkel, tájékoztató anyagokkal, táblákkal. Hargita Megye Tanácsa Barangoljunk Székelyföldön! című programjában több mint 500 gyerek vett részt 53 iskolából, illetve a megyei gyerekvédelmi rendszerben nevelkedő gyerekek is bekapcsolódhattak – hegyimentő- és sítáborokat, tájékozódási versenyeket, túrákat, kerékpáros vándortábort szerveztek nekik.
A rendezvényen díjazták a Maroshézvíz–Kelemen, a Csíki, a Dancurás és a Harmont hegyimentőegyesületet, valamint Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának barlangimentő és búvár szakosztályát. Borboly Csaba átadta Hargita Megye Tanácsának Önzetlenség díját Szikszai Attilának és Fórika Ottónak kiemelkedő tevékenységükért, teljesítményükért, amellyel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez, biztosításához. (Mellékeltük a két laudáció szövegét.)
Csíkszereda, 2013. december 26.
2012:
Három-négy évvel ezelőtt, ha anyaországi magyarok érkeztek Erdélybe, az ottaniak részéről érzékelhető volt egyfajta elismerés, hogy olyan emberek jöttek látogatóba, akik több évtizede élnek egy gazdagabb és jobb sorban lévő ország polgáraiként. Ez ma már – köszönhetően a román gazdaság tényleges dübörgésének és benne Székelyföld rohamos tempójú fejlődésének -, erősen változóban van.
Bács-Kiskun és Hargita megye közötti, mondhatni most már szoros együttműködés is ezt sugallja, amelynek kezdetei a 90-es évek első felére nyúlnak vissza. Azóta a két megye számos sikeres közös tevékenységet bonyolított le, amelyek közül a legkiemelkedőbb a 2007-ben útjára indított kisebb és elzártabb települések lakósainak egészségfelmérő programja, magyarországi orvos csoportok részvételével, a Megyei Orvosi Kollégiummal és kórházakkal együttműködve. Mindez hozzájárult az orvosok és asszisztensek szakmai tapasztalatcseréjéhez is.
Azóta Kobátfalván, Varságon, Oroszhegyen, Gyergyócsomafalván és a Gyimesekben végeztek egészségfelmérést Bács-Kiskun megyei egészségügyi szakemberek, Kászonban pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakemberek.
Ebben az esztendőben Oklándon végzik az immár hagyományossá vált vizsgálatokat a Bács- Kiskun megyei orvosok. A vizsgálatokra nemcsak Oklánd község három településéről jöttek el, hanem sokan voltak Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Székelykeresztúrról, Homoróalmásról, Homoródszentmártonból, Szentpéterről, Szentpálról, Recsenyédről, sőt a Brassó megyei Székelyzsomborról és Jánosfalváról, a Kovászna megyei Vargyasról is.
Az általában szolidan csordogáló Nyikó-patak, a haragos arcát mutatta 2005-ben és egy nap alatt letarolta az útjába eső falvakat. Az augusztusi özönvíz okozta ár hét faluban tizenhat áldozatot követelt akkor. Az áradat – amely a szemtanúk szerint néhol három méteres volt – hatalmas pusztítást végzett Kobátfalván is.
– A falu lakóinak megsegítésére kezdeményezett gyűjtést a kecskeméti Európa Jövője Egyesület, melynek elnökét Farkas Gábort elkísértem az adományok átadására, Székelyföldre – mesélte dr. Mócza György, a megyei önkormányzat egészségügyi és oktatási főosztályvezetője. A főorvos a helyszínen maga is tapasztalta, hogy az árvíz okozta bajok mellett, igen rossz az ott élők szakorvosi ellátása. Akkor született meg az ötlet, hogy complex szűrővizsgálattal is segíthetnének a zömében magyarok lakta településeken.
– Hazatérésünk után megkerestem Bányai Gábor közgyűlési elnököt, aki azonnal lelkes támogatója lett a kezdeményezésnek. Így kerülhetett sor 2007 tavaszán az első szűrővizsgálatra – elevenítette fel a kezdeteket Mócza főorvos, aki egyik főszervezője a Hargita megye és Bács-Kiskun megye önkormányzatai által közösen
támogatott együttműködésnek.
A megyei önkormányzat ma ennek a sikeres programnak a kezdeményezőit, felkarolóit, kivitelezőit méltatja, Hargita Megye Tanácsa Önzetlenség Díjának átadásával ismervén el dr. Bányai Gábor, dr. Svébis Mihály és dr. Mócza György tevékenységét.
Bányai Gábor országgyűlési képviselő, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke 1969-ben született Budapesten, így a valaha fiatal demokraták fiatalabb képviselői közé tartozik. Kecskeméten végzett mint kertészmérnök, majd növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakmérnökkiegészítő diplomát is szerzett ugyanott. A 2006-os országgyűlési választásokon szerzett mandátumot, nős, négy gyermek édesapja.
Oklevél
