Sikeresen zárult az a hagyományőrző néptáncprogram, amelyet a Gyöngyvirág Egyesület szervezett a Hargita Megyei Kulturális Központ kulturális programjának támogatásával. A kezdeményezés célja a népi kultúra értékeinek játékos, élményszerű átadása volt a kisiskolások számára, akik heti rendszerességgel vettek részt a foglalkozásokon.

A gyermekek a tanév során megismerkedtek hagyományos népi dalokkal, mondókákkal és táncokkal, miközben közösségben élhették át a közös alkotás örömét. A program nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hagyományőrzés ne csupán tananyagelem legyen, hanem olyan élmény, amely hozzájárul a gyerekek érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődéséhez. A néphagyományhoz kapcsolódó tevékenységek erősítették a szülőföld iránti szeretetet, az összetartozás érzését, és maradandó közösségi élményeket nyújtottak.

A program lezárásaként nyílt napra került sor, amelyre nagy érdeklődéssel érkeztek a szülők, pedagógusok és vendégek. A gyerekek nagy örömmel mutatták be mindazt, amit az elmúlt időszakban elsajátítottak. A bemutató során látható volt a lelkesedés, a kitartás és az a fejlődés, amelyet a rendszeres gyakorlásnak és a szakmai irányításnak köszönhetnek.

Az egyesület ezúton mond köszönetet az iskola vezetőségének, az igazgatónak, a tanítónőknek és tanároknak a program támogatásáért és befogadásáért. Külön köszönet illeti az oktatókat lelkiismeretes munkájukért, elhivatottságukért és azért a türelemért és szeretetért, amellyel a gyerekeket segítették. A szülők bizalma és támogatása szintén nagyban hozzájárult a program sikeréhez. És természetesen köszönet illeti a gyermekeket is, akik lelkesedésükkel és szorgalmukkal mindenkit büszkeséggel töltöttek el.

A nyílt nap méltó lezárása volt egy olyan időszaknak, amelyben a hagyományok átadása nemcsak tudást, hanem közösségi élményt és maradandó értékeket is adott a résztvevőknek.

November 11–13. között Hargita megyei delegációja háromnapos szakmai tanulmányúton vett részt Bács-Kiskun vármegyében. A látogatás célja a rövid ellátási láncra épülő jó gyakorlatok megismerése, a helyi gazdaságok és élelmiszer-előállítók munkájának feltérképezése, valamint a testvérmegyei együttműködés további erősítése volt.

Első nap: a rövid ellátási lánc innovatív példája Kecskeméten

A program a Kecskeméti Szatyor Bevásárló Közösség bemutatásával indult. Az ilyen típusú közösségek célja, hogy közvetlen kapcsolatot hozzanak létre a helyi termelők és a fogyasztók között. A rendszer egy modern alkalmazáson keresztül működik, ahol a vásárlók saját élelmiszerdobozt állíthatnak össze friss, helyi, szezonális termékekből – zöldségekből, gyümölcsökből, tejtermékekből, kézműves pékárukból, mézből, tojásból, vegán termékekből vagy természetes kozmetikumokból.
A modell csökkenti a közvetítők számát, erősíti a bizalmat és biztosítja a tisztességes kapcsolatot termelő és vásárló között.

Második nap: jó gyakorlatok a helyi gazdaságfejlesztésben

A delegáció több élő, működő helyi vállalkozás és gazdaság működésébe is betekintést nyert:

• Venyige Tanya (Orgovány) – egy ökológiai, többgenerációs családi gazdaság, amely prémium minőségű bio termékeket állít elő, emellett aktívan foglalkozik vidéki turizmussal és agroturizmussal. A fenntartható gazdálkodás és a közösségépítés kiemelt szerepet kap tevékenységükben.
• Akasztói Halgazdaság (Akasztó) – Magyarország egyik legismertebb halgazdasága. Az itt tenyésztett Akasztói Szikiponty előállítása természetközeli módszerekkel történik, amelyért a gazdaság 2016-ban megkapta az Aranyszalag Minőség minősítést. Emellett sturiontenyésztéssel és kaviar-előállítással is foglalkoznak, valamint komplex vízgazdálkodási rendszert működtetnek.
• Szigeti Farm – többgenerációs, sokrétűen fejlesztett gazdaság, ahol a növénytermesztés mellett agrárszaktanácsadás, irányítási és pályázati szolgáltatások, valamint szakmai képzések is helyet kapnak. A farm célja a diverzifikált és stabil mezőgazdasági modell fenntartása.
• Lakner Winery és Napforduló Étterem (Császártöltés) – a térségre jellemző friss, gyümölcsös borok készítői, akik a borászat mellett a helyi gasztronómiai és turisztikai kínálat bővítésén is dolgoznak. A delegáció részt vett egy borkóstolón, ahol helyi termékeket is bemutattak.

Harmadik nap: Hargita megye a IV. REL EXPO – A rövid élelmiszer-ellátási lánc konferencia és kiállításon

November 13-án a delegáció részt vett a IV. REL Expo eseményen Jakabszálláson, ahol Hargita megye saját standdal mutatkozott be. A rendezvény a rövid élelmiszerláncok, a helyi termékek és a fenntartható vidéki modellek egyik kiemelt fórumának számít.

A standon Hargita megyét a következő partnerek képviselték:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita)
• Garden Proiect KFT
• RIBON Nature Shop
• Tercsi
• Felcsík Kistérségi Társulás

A jelenlét több jelentős eredményt hozott:

• erősödött a testvérmegyei együttműködés Bács-Kiskun és Hargita között,
• pozitívan mutatkozott be Hargita megye a vidéki fejlesztések és gasztronómia terén,
• a kommunikációs csapat közreműködésével megerősödött a 2027-es Európai Gasztronómiai Régióra való felkészülés nyilvános képe,
• új partnerségek és finanszírozási lehetőségek körvonalazódtak a fenntartható turizmus és gasztronómia terén.

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke személyesen tájékozódott a térségi kihívásokról

Hétfőn, november 17-én a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutató-Fejlesztő Intézete adott helyet annak a konferenciának, amely a hegyvidéki vízrendszerek sebezhetőségéről és az éghajlatváltozás hatásairól szólt.

Az esemény kiemelt vendége Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának (RéB) elnöke volt, aki első kézből tájékozódott a térségi kihívásokról, és támogatásáról biztosította a megfogalmazott szakmai javaslatokat.

A konferencia célja az volt, hogy helyi nézőpontból indítson el közös gondolkodást az európai vízreziliencia-stratégia, vagyis a vízrendszerek alkalmazkodóképességének, helyi megvalósításáról, különös tekintettel a hegyvidéki területekre, a természetes vízforrások és a hagyományos gazdálkodás jövőjére.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke rámutatott, a mai esemény arra is lehetőséget adott, hogy kimondjuk, még nem áll rendelkezésre egységes, összehangolt térségi jövőkép. Mindenki tud valamit, de nincs közös akarat, emiatt gyakran olyan európai programokat kapunk, amelyek nem a valódi helyi szükségletekre válaszolnak.

Az alelnök szerint a következő időszak kulcskérdése, hogy a 2028–2034-es uniós pénzügyi időszak előkészítésébe időben bekapcsolódjanak a megyék és régiók, és világos célokat fogalmazzanak meg a vízvédelem, a mezőgazdaság és a természetalapú megoldások terén.

Tüttő Kata, a RéB elnöke is támogatja a térségi megközelítést. Mint megerősítette, a hegyvidéki vízrendszerek problémái európai szinten is egyre sürgetőbbek, és a Régiók Bizottságának szerepe, hogy a helyi tapasztalatokat eljuttassa a brüsszeli döntéshozókhoz. A csíkszeredai rendezvény szakmai anyagai és ajánlásai beépülhetnek a Régiók Bizottságának véleményeibe és javaslataiba.

A rendezvény keretében bemutatott szakmai műhelymunkák rávilágítottak:

• sürgető szükség van a hegyvidéki vízforrások védelmére és monitoringjára,
• ösztönözni kell a helyi közösségek, kisgazdák, erdészek összefogását,
• szükség van külön figyelmet fordítani a biológiai sokszínűség és vízgazdálkodás összefüggéseire,
• és meg kell teremteni az intézményes kereteit annak, hogy a helyi javaslatok elérjék az európai intézményeket.

Csíkszereda, 2025. november 17.

Térségünkben kiemelt jelentősége van a hagyományőrzésnek, hiszen a népi kultúra értékeinek beépítése a közösség tagjainak mindennapjaiba jelentős mértékben hozzájárul érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődésükhöz. A néphagyományhoz kapcsolódó élmények, nemcsak Székelyföld iránti szeretetüket erősítik, hanem közösségi erejük révén fokozzák az összetartozás érzését is. A program tehát nem pusztán érzelmi kötődést alakít ki, hanem a személyiség komplex fejlődését is támogatja, miközben a közös alkotás és együttgondolkodás öröme kiemelkedő közösségformáló erőt képvisel.

E szemlélet mentén került sor a ráncos szárú csizmák és a karaktercipők ünnepélyes átadására, melyek a Gyöngyvirág Egyesület számára készültek. A beszerzés és megvalósítás Hargita Megye Tanácsa „Népi és hagyományos viseletek” programjának támogatásával jöhetett létre, lehetőséget teremtve arra, hogy a közösség tovább gazdagítsa néptáncos és hagyományőrző tevékenységét.

Az átadás eseménye nemcsak tárgyi eszközökkel gyarapította az egyesületet, hanem megerősítette elköteleződését a hagyományok ápolása iránt. A csizmák és cipők új lendületet adnak az egyesület munkájának, elősegítve, hogy a közösség tagjai autentikus viseletben élhessék át és adhassák tovább térségünk értékeit.

Sikeresen zárult az a hagyományőrző néptáncprogram, amelyet a Gyöngyvirág Egyesület szervezett a Hargita Megyei Kulturális Központ kulturális programjának támogatásával. A kezdeményezés célja a népi kultúra értékeinek játékos, élményszerű átadása volt a kisiskolások számára, akik heti rendszerességgel vettek részt a foglalkozásokon.

A gyermekek a tanév során megismerkedtek hagyományos népi dalokkal, mondókákkal és táncokkal, miközben közösségben élhették át a közös alkotás örömét. A program nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hagyományőrzés ne csupán tananyagelem legyen, hanem olyan élmény, amely hozzájárul a gyerekek érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődéséhez. A néphagyományhoz kapcsolódó tevékenységek erősítették a szülőföld iránti szeretetet, az összetartozás érzését, és maradandó közösségi élményeket nyújtottak.

A program lezárásaként nyílt napra került sor, amelyre nagy érdeklődéssel érkeztek a szülők, pedagógusok és vendégek. A gyerekek nagy örömmel mutatták be mindazt, amit az elmúlt időszakban elsajátítottak. A bemutató során látható volt a lelkesedés, a kitartás és az a fejlődés, amelyet a rendszeres gyakorlásnak és a szakmai irányításnak köszönhetnek.

Az egyesület ezúton mond köszönetet az iskola vezetőségének, az igazgatónak, a tanítónőknek és tanároknak a program támogatásáért és befogadásáért. Külön köszönet illeti az oktatókat lelkiismeretes munkájukért, elhivatottságukért és azért a türelemért és szeretetért, amellyel a gyerekeket segítették. A szülők bizalma és támogatása szintén nagyban hozzájárult a program sikeréhez. És természetesen köszönet illeti a gyermekeket is, akik lelkesedésükkel és szorgalmukkal mindenkit büszkeséggel töltöttek el.

A nyílt nap méltó lezárása volt egy olyan időszaknak, amelyben a hagyományok átadása nemcsak tudást, hanem közösségi élményt és maradandó értékeket is adott a résztvevőknek.

November 11–13. között Hargita megyei delegációja háromnapos szakmai tanulmányúton vett részt Bács-Kiskun vármegyében. A látogatás célja a rövid ellátási láncra épülő jó gyakorlatok megismerése, a helyi gazdaságok és élelmiszer-előállítók munkájának feltérképezése, valamint a testvérmegyei együttműködés további erősítése volt.

Első nap: a rövid ellátási lánc innovatív példája Kecskeméten

A program a Kecskeméti Szatyor Bevásárló Közösség bemutatásával indult. Az ilyen típusú közösségek célja, hogy közvetlen kapcsolatot hozzanak létre a helyi termelők és a fogyasztók között. A rendszer egy modern alkalmazáson keresztül működik, ahol a vásárlók saját élelmiszerdobozt állíthatnak össze friss, helyi, szezonális termékekből – zöldségekből, gyümölcsökből, tejtermékekből, kézműves pékárukból, mézből, tojásból, vegán termékekből vagy természetes kozmetikumokból.
A modell csökkenti a közvetítők számát, erősíti a bizalmat és biztosítja a tisztességes kapcsolatot termelő és vásárló között.

Második nap: jó gyakorlatok a helyi gazdaságfejlesztésben

A delegáció több élő, működő helyi vállalkozás és gazdaság működésébe is betekintést nyert:

• Venyige Tanya (Orgovány) – egy ökológiai, többgenerációs családi gazdaság, amely prémium minőségű bio termékeket állít elő, emellett aktívan foglalkozik vidéki turizmussal és agroturizmussal. A fenntartható gazdálkodás és a közösségépítés kiemelt szerepet kap tevékenységükben.
• Akasztói Halgazdaság (Akasztó) – Magyarország egyik legismertebb halgazdasága. Az itt tenyésztett Akasztói Szikiponty előállítása természetközeli módszerekkel történik, amelyért a gazdaság 2016-ban megkapta az Aranyszalag Minőség minősítést. Emellett sturiontenyésztéssel és kaviar-előállítással is foglalkoznak, valamint komplex vízgazdálkodási rendszert működtetnek.
• Szigeti Farm – többgenerációs, sokrétűen fejlesztett gazdaság, ahol a növénytermesztés mellett agrárszaktanácsadás, irányítási és pályázati szolgáltatások, valamint szakmai képzések is helyet kapnak. A farm célja a diverzifikált és stabil mezőgazdasági modell fenntartása.
• Lakner Winery és Napforduló Étterem (Császártöltés) – a térségre jellemző friss, gyümölcsös borok készítői, akik a borászat mellett a helyi gasztronómiai és turisztikai kínálat bővítésén is dolgoznak. A delegáció részt vett egy borkóstolón, ahol helyi termékeket is bemutattak.

Harmadik nap: Hargita megye a IV. REL EXPO – A rövid élelmiszer-ellátási lánc konferencia és kiállításon

November 13-án a delegáció részt vett a IV. REL Expo eseményen Jakabszálláson, ahol Hargita megye saját standdal mutatkozott be. A rendezvény a rövid élelmiszerláncok, a helyi termékek és a fenntartható vidéki modellek egyik kiemelt fórumának számít.

A standon Hargita megyét a következő partnerek képviselték:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita)
• Garden Proiect KFT
• RIBON Nature Shop
• Tercsi
• Felcsík Kistérségi Társulás

A jelenlét több jelentős eredményt hozott:

• erősödött a testvérmegyei együttműködés Bács-Kiskun és Hargita között,
• pozitívan mutatkozott be Hargita megye a vidéki fejlesztések és gasztronómia terén,
• a kommunikációs csapat közreműködésével megerősödött a 2027-es Európai Gasztronómiai Régióra való felkészülés nyilvános képe,
• új partnerségek és finanszírozási lehetőségek körvonalazódtak a fenntartható turizmus és gasztronómia terén.

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke személyesen tájékozódott a térségi kihívásokról

Hétfőn, november 17-én a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutató-Fejlesztő Intézete adott helyet annak a konferenciának, amely a hegyvidéki vízrendszerek sebezhetőségéről és az éghajlatváltozás hatásairól szólt.

Az esemény kiemelt vendége Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának (RéB) elnöke volt, aki első kézből tájékozódott a térségi kihívásokról, és támogatásáról biztosította a megfogalmazott szakmai javaslatokat.

A konferencia célja az volt, hogy helyi nézőpontból indítson el közös gondolkodást az európai vízreziliencia-stratégia, vagyis a vízrendszerek alkalmazkodóképességének, helyi megvalósításáról, különös tekintettel a hegyvidéki területekre, a természetes vízforrások és a hagyományos gazdálkodás jövőjére.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke rámutatott, a mai esemény arra is lehetőséget adott, hogy kimondjuk, még nem áll rendelkezésre egységes, összehangolt térségi jövőkép. Mindenki tud valamit, de nincs közös akarat, emiatt gyakran olyan európai programokat kapunk, amelyek nem a valódi helyi szükségletekre válaszolnak.

Az alelnök szerint a következő időszak kulcskérdése, hogy a 2028–2034-es uniós pénzügyi időszak előkészítésébe időben bekapcsolódjanak a megyék és régiók, és világos célokat fogalmazzanak meg a vízvédelem, a mezőgazdaság és a természetalapú megoldások terén.

Tüttő Kata, a RéB elnöke is támogatja a térségi megközelítést. Mint megerősítette, a hegyvidéki vízrendszerek problémái európai szinten is egyre sürgetőbbek, és a Régiók Bizottságának szerepe, hogy a helyi tapasztalatokat eljuttassa a brüsszeli döntéshozókhoz. A csíkszeredai rendezvény szakmai anyagai és ajánlásai beépülhetnek a Régiók Bizottságának véleményeibe és javaslataiba.

A rendezvény keretében bemutatott szakmai műhelymunkák rávilágítottak:

• sürgető szükség van a hegyvidéki vízforrások védelmére és monitoringjára,
• ösztönözni kell a helyi közösségek, kisgazdák, erdészek összefogását,
• szükség van külön figyelmet fordítani a biológiai sokszínűség és vízgazdálkodás összefüggéseire,
• és meg kell teremteni az intézményes kereteit annak, hogy a helyi javaslatok elérjék az európai intézményeket.

Csíkszereda, 2025. november 17.

Térségünkben kiemelt jelentősége van a hagyományőrzésnek, hiszen a népi kultúra értékeinek beépítése a közösség tagjainak mindennapjaiba jelentős mértékben hozzájárul érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődésükhöz. A néphagyományhoz kapcsolódó élmények, nemcsak Székelyföld iránti szeretetüket erősítik, hanem közösségi erejük révén fokozzák az összetartozás érzését is. A program tehát nem pusztán érzelmi kötődést alakít ki, hanem a személyiség komplex fejlődését is támogatja, miközben a közös alkotás és együttgondolkodás öröme kiemelkedő közösségformáló erőt képvisel.

E szemlélet mentén került sor a ráncos szárú csizmák és a karaktercipők ünnepélyes átadására, melyek a Gyöngyvirág Egyesület számára készültek. A beszerzés és megvalósítás Hargita Megye Tanácsa „Népi és hagyományos viseletek” programjának támogatásával jöhetett létre, lehetőséget teremtve arra, hogy a közösség tovább gazdagítsa néptáncos és hagyományőrző tevékenységét.

Az átadás eseménye nemcsak tárgyi eszközökkel gyarapította az egyesületet, hanem megerősítette elköteleződését a hagyományok ápolása iránt. A csizmák és cipők új lendületet adnak az egyesület munkájának, elősegítve, hogy a közösség tagjai autentikus viseletben élhessék át és adhassák tovább térségünk értékeit.

Decembertől új, megyeszinten egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul, amely a vidéki és városi háztartásokban, valamint a tömbháznegyedekben is változásokat hoz. Az új rendszerben különböző hulladéktípusokat már a háztartásokban kell válogatni, ez az egész rendszer fenntartható működésének záloga. A gyűjtőedényeket chipek segítségével elektronikusan azonosítják és vezetik a nyilvántartást, valamint az ürítés gyakoriságát.

A témában már több fórumon egyeztettek az érintett lakossággal, és folytatják a tájékoztatást. Legutóbb Gyergyószentmiklóson, október 8-án ismertették a részleteket a sajtó számára is Incze Csongor, a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke (ADI SIMD) és Vesselényi István projektfelelős az AVE Románia részéről.

A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre a gyergyóremetei hulladéklerakóban, és minél több hulladékot lehessen újrahasznosítani.

A változások nem mindenhol lesznek egyformák, ugyanis más gyűjtési rend vonatkozik a vidéki háztartásokra, a városi családi házakra és a tömbházlakásokra.

Mi változik vidéken?

Vidéki településeken az egyik legfontosabb újdonság a hulladék külön gyűjtése és a biológiailag lebomló hulladék otthoni komposztálása.

Erre a célra a következő gyűjtőeszközöket kapják a háztartások:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• egy 350 literes komposztáló a konyhai és kerti szerves hulladék számára.

Az üveget a településeken kialakított külön gyűjtőpontokon lehet majd elhelyezni.

A fekete kukákat kéthetente ürítik, a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint. Az RFID-chip segítségével azonosítható a háztartás, és nyilvántartható, hányszor ürítették ki a kukát.

Mi változik a városi családi házaknál?

A városi családi házak esetében a legfontosabb újdonság a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése.

Itt szintén az alábbi gyűjtőeszközöket biztosítják:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 25 literes barna kukát a konyhai, szerves hulladék külön gyűjtésére, elektronikus azonosítóval ellátva (RFID-chip);
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes házatartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban.

A 25 literes, konyhai hulladékedény ürítése hetente történik. A 120 literes fekete kuka ürítése, amely a vegyes hulladékot tartalmazza, szintén hetente szállítják. A szelektíven gyűjtött hulladékot szintén kéthetente szállítják majd. Ezen szállítások menetrendjét a Szolgáltató a későbbiekben határozza meg. Az üveget szintén közös gyűjtőponton lehet majd elhelyezni.

Mi változik a tömbháznegyedeknél?

A tömbházak lakói továbbra is közös gyűjtőpontokat használnak, de a különböző hulladéktípusok számára elkülönített edények állnak majd rendelkezésére.

A vegyes hulladékot 1100 vagy 3000 literes, süllyesztett konténerekben gyűjtik, ezek szintén RFID-azonosítóval rendelkeznek majd.

A konyhai hulladék számára egy 1100 literes, barna konténer lesz elhelyezve. A szelektív hulladéknak kék konténer a papír és kartonnak, sárga a műanyag és fémnek, valamint zöld az üveg számára.

Háztartásonként ugyanakkor kapnak egy 10 literes, hordozható, barna színű edényt a konyhai biohulladék számára, valamint hetente egy lebomló zsákot is.

A konténereket a telítettségük és a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint ürítik. Az elektronikus rendszer a közös gyűjtőpontok ürítését tartja nyilván, és azt is azonosítja, hogy mely tömbházakhoz tartoznak az adott gyűjtőedények.

A textilhulladékot és a veszélyes háztartási hulladékot külön kell gyűjteni. Ezek leadására kijelölt gyűjtési lehetőségek, időszakos kampányok és önkéntes hulladékgyűjtő központok szolgálnak majd.

Az új rendszer lényege, hogy először azt kell megnézni, mi hasznosítható újra vagy komposztálható, és csak azután kerülhet a maradék a fekete kukába.

A papír, a karton, a műanyag, a fém, az üveg és a biohulladék külön gyűjtési rendszerbe kerül. A fekete kuka kizárólag annak a hulladéknak marad, amelyet már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen a hulladék megfelelő szétválogatása már a háztartásokban elkezdődik.

A rendszer működéséhez fontos, hogy minden háztartás betartsa a külön gyűjtés szabályait és a szolgáltató által közölt elszállítási menetrendet.

Decembertől tehát nem egyszerűen a hulladékszállítás rendje változik meg, hanem egy új, egységes megyei rendszer indul. Ennek célja, hogy csökkenjen a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, növekedjen az újrahasznosítás aránya, és Hargita megye valamennyi településén azonos alapelvek szerint működjön a hulladékgazdálkodás.

Csíkszereda, 2026. október 8.

Decembertől új, megyeszinten egységes hulladékgazdálkodási rendszer indul, amely a vidéki és városi háztartásokban, valamint a tömbháznegyedekben is változásokat hoz. Az új rendszerben különböző hulladéktípusokat már a háztartásokban kell válogatni, ez az egész rendszer fenntartható működésének záloga. A gyűjtőedényeket chipek segítségével elektronikusan azonosítják és vezetik a nyilvántartást, valamint az ürítés gyakoriságát.

A témában már több fórumon egyeztettek az érintett lakossággal, és folytatják a tájékoztatást. Legutóbb Gyergyószentmiklóson, október 8-án ismertették a részleteket a sajtó számára is Incze Csongor, a Hargita megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke (ADI SIMD) és Vesselényi István projektfelelős az AVE Románia részéről.

A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végső elhelyezésre a gyergyóremetei hulladéklerakóban, és minél több hulladékot lehessen újrahasznosítani.

A változások nem mindenhol lesznek egyformák, ugyanis más gyűjtési rend vonatkozik a vidéki háztartásokra, a városi családi házakra és a tömbházlakásokra.

Mi változik vidéken?

Vidéki településeken az egyik legfontosabb újdonság a hulladék külön gyűjtése és a biológiailag lebomló hulladék otthoni komposztálása.

Erre a célra a következő gyűjtőeszközöket kapják a háztartások:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• egy 350 literes komposztáló a konyhai és kerti szerves hulladék számára.

Az üveget a településeken kialakított külön gyűjtőpontokon lehet majd elhelyezni.

A fekete kukákat kéthetente ürítik, a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint. Az RFID-chip segítségével azonosítható a háztartás, és nyilvántartható, hányszor ürítették ki a kukát.

Mi változik a városi családi házaknál?

A városi családi házak esetében a legfontosabb újdonság a konyhai szerves hulladék külön gyűjtése.

Itt szintén az alábbi gyűjtőeszközöket biztosítják:

• egy 120 literes, fekete kuka, elektronikus azonosítóval (RFID-chip), kizárólag a vegyes, újra nem hasznosítható hulladék számára;
• 25 literes barna kukát a konyhai, szerves hulladék külön gyűjtésére, elektronikus azonosítóval ellátva (RFID-chip);
• 12 darab kék zsák a papír és karton gyűjtésére az 1-2 személyes házatartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban;
• 12 darab sárga zsák a műanyag és fém gyűjtésére az 1-2 személyes háztartásokban, illetve 24 darab zsák a 3 vagy több személyes háztartásokban.

A 25 literes, konyhai hulladékedény ürítése hetente történik. A 120 literes fekete kuka ürítése, amely a vegyes hulladékot tartalmazza, szintén hetente szállítják. A szelektíven gyűjtött hulladékot szintén kéthetente szállítják majd. Ezen szállítások menetrendjét a Szolgáltató a későbbiekben határozza meg. Az üveget szintén közös gyűjtőponton lehet majd elhelyezni.

Mi változik a tömbháznegyedeknél?

A tömbházak lakói továbbra is közös gyűjtőpontokat használnak, de a különböző hulladéktípusok számára elkülönített edények állnak majd rendelkezésére.

A vegyes hulladékot 1100 vagy 3000 literes, süllyesztett konténerekben gyűjtik, ezek szintén RFID-azonosítóval rendelkeznek majd.

A konyhai hulladék számára egy 1100 literes, barna konténer lesz elhelyezve. A szelektív hulladéknak kék konténer a papír és kartonnak, sárga a műanyag és fémnek, valamint zöld az üveg számára.

Háztartásonként ugyanakkor kapnak egy 10 literes, hordozható, barna színű edényt a konyhai biohulladék számára, valamint hetente egy lebomló zsákot is.

A konténereket a telítettségük és a szolgáltató által meghatározott menetrend szerint ürítik. Az elektronikus rendszer a közös gyűjtőpontok ürítését tartja nyilván, és azt is azonosítja, hogy mely tömbházakhoz tartoznak az adott gyűjtőedények.

A textilhulladékot és a veszélyes háztartási hulladékot külön kell gyűjteni. Ezek leadására kijelölt gyűjtési lehetőségek, időszakos kampányok és önkéntes hulladékgyűjtő központok szolgálnak majd.

Az új rendszer lényege, hogy először azt kell megnézni, mi hasznosítható újra vagy komposztálható, és csak azután kerülhet a maradék a fekete kukába.

A papír, a karton, a műanyag, a fém, az üveg és a biohulladék külön gyűjtési rendszerbe kerül. A fekete kuka kizárólag annak a hulladéknak marad, amelyet már nem lehet újrahasznosítani vagy komposztálni.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen a hulladék megfelelő szétválogatása már a háztartásokban elkezdődik.

A rendszer működéséhez fontos, hogy minden háztartás betartsa a külön gyűjtés szabályait és a szolgáltató által közölt elszállítási menetrendet.

Decembertől tehát nem egyszerűen a hulladékszállítás rendje változik meg, hanem egy új, egységes megyei rendszer indul. Ennek célja, hogy csökkenjen a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, növekedjen az újrahasznosítás aránya, és Hargita megye valamennyi településén azonos alapelvek szerint működjön a hulladékgazdálkodás.

Csíkszereda, 2026. október 8.

Sikeresen zárult az a hagyományőrző néptáncprogram, amelyet a Gyöngyvirág Egyesület szervezett a Hargita Megyei Kulturális Központ kulturális programjának támogatásával. A kezdeményezés célja a népi kultúra értékeinek játékos, élményszerű átadása volt a kisiskolások számára, akik heti rendszerességgel vettek részt a foglalkozásokon.

A gyermekek a tanév során megismerkedtek hagyományos népi dalokkal, mondókákkal és táncokkal, miközben közösségben élhették át a közös alkotás örömét. A program nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hagyományőrzés ne csupán tananyagelem legyen, hanem olyan élmény, amely hozzájárul a gyerekek érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődéséhez. A néphagyományhoz kapcsolódó tevékenységek erősítették a szülőföld iránti szeretetet, az összetartozás érzését, és maradandó közösségi élményeket nyújtottak.

A program lezárásaként nyílt napra került sor, amelyre nagy érdeklődéssel érkeztek a szülők, pedagógusok és vendégek. A gyerekek nagy örömmel mutatták be mindazt, amit az elmúlt időszakban elsajátítottak. A bemutató során látható volt a lelkesedés, a kitartás és az a fejlődés, amelyet a rendszeres gyakorlásnak és a szakmai irányításnak köszönhetnek.

Az egyesület ezúton mond köszönetet az iskola vezetőségének, az igazgatónak, a tanítónőknek és tanároknak a program támogatásáért és befogadásáért. Külön köszönet illeti az oktatókat lelkiismeretes munkájukért, elhivatottságukért és azért a türelemért és szeretetért, amellyel a gyerekeket segítették. A szülők bizalma és támogatása szintén nagyban hozzájárult a program sikeréhez. És természetesen köszönet illeti a gyermekeket is, akik lelkesedésükkel és szorgalmukkal mindenkit büszkeséggel töltöttek el.

A nyílt nap méltó lezárása volt egy olyan időszaknak, amelyben a hagyományok átadása nemcsak tudást, hanem közösségi élményt és maradandó értékeket is adott a résztvevőknek.

November 11–13. között Hargita megyei delegációja háromnapos szakmai tanulmányúton vett részt Bács-Kiskun vármegyében. A látogatás célja a rövid ellátási láncra épülő jó gyakorlatok megismerése, a helyi gazdaságok és élelmiszer-előállítók munkájának feltérképezése, valamint a testvérmegyei együttműködés további erősítése volt.

Első nap: a rövid ellátási lánc innovatív példája Kecskeméten

A program a Kecskeméti Szatyor Bevásárló Közösség bemutatásával indult. Az ilyen típusú közösségek célja, hogy közvetlen kapcsolatot hozzanak létre a helyi termelők és a fogyasztók között. A rendszer egy modern alkalmazáson keresztül működik, ahol a vásárlók saját élelmiszerdobozt állíthatnak össze friss, helyi, szezonális termékekből – zöldségekből, gyümölcsökből, tejtermékekből, kézműves pékárukból, mézből, tojásból, vegán termékekből vagy természetes kozmetikumokból.
A modell csökkenti a közvetítők számát, erősíti a bizalmat és biztosítja a tisztességes kapcsolatot termelő és vásárló között.

Második nap: jó gyakorlatok a helyi gazdaságfejlesztésben

A delegáció több élő, működő helyi vállalkozás és gazdaság működésébe is betekintést nyert:

• Venyige Tanya (Orgovány) – egy ökológiai, többgenerációs családi gazdaság, amely prémium minőségű bio termékeket állít elő, emellett aktívan foglalkozik vidéki turizmussal és agroturizmussal. A fenntartható gazdálkodás és a közösségépítés kiemelt szerepet kap tevékenységükben.
• Akasztói Halgazdaság (Akasztó) – Magyarország egyik legismertebb halgazdasága. Az itt tenyésztett Akasztói Szikiponty előállítása természetközeli módszerekkel történik, amelyért a gazdaság 2016-ban megkapta az Aranyszalag Minőség minősítést. Emellett sturiontenyésztéssel és kaviar-előállítással is foglalkoznak, valamint komplex vízgazdálkodási rendszert működtetnek.
• Szigeti Farm – többgenerációs, sokrétűen fejlesztett gazdaság, ahol a növénytermesztés mellett agrárszaktanácsadás, irányítási és pályázati szolgáltatások, valamint szakmai képzések is helyet kapnak. A farm célja a diverzifikált és stabil mezőgazdasági modell fenntartása.
• Lakner Winery és Napforduló Étterem (Császártöltés) – a térségre jellemző friss, gyümölcsös borok készítői, akik a borászat mellett a helyi gasztronómiai és turisztikai kínálat bővítésén is dolgoznak. A delegáció részt vett egy borkóstolón, ahol helyi termékeket is bemutattak.

Harmadik nap: Hargita megye a IV. REL EXPO – A rövid élelmiszer-ellátási lánc konferencia és kiállításon

November 13-án a delegáció részt vett a IV. REL Expo eseményen Jakabszálláson, ahol Hargita megye saját standdal mutatkozott be. A rendezvény a rövid élelmiszerláncok, a helyi termékek és a fenntartható vidéki modellek egyik kiemelt fórumának számít.

A standon Hargita megyét a következő partnerek képviselték:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita)
• Garden Proiect KFT
• RIBON Nature Shop
• Tercsi
• Felcsík Kistérségi Társulás

A jelenlét több jelentős eredményt hozott:

• erősödött a testvérmegyei együttműködés Bács-Kiskun és Hargita között,
• pozitívan mutatkozott be Hargita megye a vidéki fejlesztések és gasztronómia terén,
• a kommunikációs csapat közreműködésével megerősödött a 2027-es Európai Gasztronómiai Régióra való felkészülés nyilvános képe,
• új partnerségek és finanszírozási lehetőségek körvonalazódtak a fenntartható turizmus és gasztronómia terén.

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke személyesen tájékozódott a térségi kihívásokról

Hétfőn, november 17-én a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutató-Fejlesztő Intézete adott helyet annak a konferenciának, amely a hegyvidéki vízrendszerek sebezhetőségéről és az éghajlatváltozás hatásairól szólt.

Az esemény kiemelt vendége Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának (RéB) elnöke volt, aki első kézből tájékozódott a térségi kihívásokról, és támogatásáról biztosította a megfogalmazott szakmai javaslatokat.

A konferencia célja az volt, hogy helyi nézőpontból indítson el közös gondolkodást az európai vízreziliencia-stratégia, vagyis a vízrendszerek alkalmazkodóképességének, helyi megvalósításáról, különös tekintettel a hegyvidéki területekre, a természetes vízforrások és a hagyományos gazdálkodás jövőjére.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke rámutatott, a mai esemény arra is lehetőséget adott, hogy kimondjuk, még nem áll rendelkezésre egységes, összehangolt térségi jövőkép. Mindenki tud valamit, de nincs közös akarat, emiatt gyakran olyan európai programokat kapunk, amelyek nem a valódi helyi szükségletekre válaszolnak.

Az alelnök szerint a következő időszak kulcskérdése, hogy a 2028–2034-es uniós pénzügyi időszak előkészítésébe időben bekapcsolódjanak a megyék és régiók, és világos célokat fogalmazzanak meg a vízvédelem, a mezőgazdaság és a természetalapú megoldások terén.

Tüttő Kata, a RéB elnöke is támogatja a térségi megközelítést. Mint megerősítette, a hegyvidéki vízrendszerek problémái európai szinten is egyre sürgetőbbek, és a Régiók Bizottságának szerepe, hogy a helyi tapasztalatokat eljuttassa a brüsszeli döntéshozókhoz. A csíkszeredai rendezvény szakmai anyagai és ajánlásai beépülhetnek a Régiók Bizottságának véleményeibe és javaslataiba.

A rendezvény keretében bemutatott szakmai műhelymunkák rávilágítottak:

• sürgető szükség van a hegyvidéki vízforrások védelmére és monitoringjára,
• ösztönözni kell a helyi közösségek, kisgazdák, erdészek összefogását,
• szükség van külön figyelmet fordítani a biológiai sokszínűség és vízgazdálkodás összefüggéseire,
• és meg kell teremteni az intézményes kereteit annak, hogy a helyi javaslatok elérjék az európai intézményeket.

Csíkszereda, 2025. november 17.

Térségünkben kiemelt jelentősége van a hagyományőrzésnek, hiszen a népi kultúra értékeinek beépítése a közösség tagjainak mindennapjaiba jelentős mértékben hozzájárul érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődésükhöz. A néphagyományhoz kapcsolódó élmények, nemcsak Székelyföld iránti szeretetüket erősítik, hanem közösségi erejük révén fokozzák az összetartozás érzését is. A program tehát nem pusztán érzelmi kötődést alakít ki, hanem a személyiség komplex fejlődését is támogatja, miközben a közös alkotás és együttgondolkodás öröme kiemelkedő közösségformáló erőt képvisel.

E szemlélet mentén került sor a ráncos szárú csizmák és a karaktercipők ünnepélyes átadására, melyek a Gyöngyvirág Egyesület számára készültek. A beszerzés és megvalósítás Hargita Megye Tanácsa „Népi és hagyományos viseletek” programjának támogatásával jöhetett létre, lehetőséget teremtve arra, hogy a közösség tovább gazdagítsa néptáncos és hagyományőrző tevékenységét.

Az átadás eseménye nemcsak tárgyi eszközökkel gyarapította az egyesületet, hanem megerősítette elköteleződését a hagyományok ápolása iránt. A csizmák és cipők új lendületet adnak az egyesület munkájának, elősegítve, hogy a közösség tagjai autentikus viseletben élhessék át és adhassák tovább térségünk értékeit.

Sikeresen zárult az a hagyományőrző néptáncprogram, amelyet a Gyöngyvirág Egyesület szervezett a Hargita Megyei Kulturális Központ kulturális programjának támogatásával. A kezdeményezés célja a népi kultúra értékeinek játékos, élményszerű átadása volt a kisiskolások számára, akik heti rendszerességgel vettek részt a foglalkozásokon.

A gyermekek a tanév során megismerkedtek hagyományos népi dalokkal, mondókákkal és táncokkal, miközben közösségben élhették át a közös alkotás örömét. A program nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hagyományőrzés ne csupán tananyagelem legyen, hanem olyan élmény, amely hozzájárul a gyerekek érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődéséhez. A néphagyományhoz kapcsolódó tevékenységek erősítették a szülőföld iránti szeretetet, az összetartozás érzését, és maradandó közösségi élményeket nyújtottak.

A program lezárásaként nyílt napra került sor, amelyre nagy érdeklődéssel érkeztek a szülők, pedagógusok és vendégek. A gyerekek nagy örömmel mutatták be mindazt, amit az elmúlt időszakban elsajátítottak. A bemutató során látható volt a lelkesedés, a kitartás és az a fejlődés, amelyet a rendszeres gyakorlásnak és a szakmai irányításnak köszönhetnek.

Az egyesület ezúton mond köszönetet az iskola vezetőségének, az igazgatónak, a tanítónőknek és tanároknak a program támogatásáért és befogadásáért. Külön köszönet illeti az oktatókat lelkiismeretes munkájukért, elhivatottságukért és azért a türelemért és szeretetért, amellyel a gyerekeket segítették. A szülők bizalma és támogatása szintén nagyban hozzájárult a program sikeréhez. És természetesen köszönet illeti a gyermekeket is, akik lelkesedésükkel és szorgalmukkal mindenkit büszkeséggel töltöttek el.

A nyílt nap méltó lezárása volt egy olyan időszaknak, amelyben a hagyományok átadása nemcsak tudást, hanem közösségi élményt és maradandó értékeket is adott a résztvevőknek.

November 11–13. között Hargita megyei delegációja háromnapos szakmai tanulmányúton vett részt Bács-Kiskun vármegyében. A látogatás célja a rövid ellátási láncra épülő jó gyakorlatok megismerése, a helyi gazdaságok és élelmiszer-előállítók munkájának feltérképezése, valamint a testvérmegyei együttműködés további erősítése volt.

Első nap: a rövid ellátási lánc innovatív példája Kecskeméten

A program a Kecskeméti Szatyor Bevásárló Közösség bemutatásával indult. Az ilyen típusú közösségek célja, hogy közvetlen kapcsolatot hozzanak létre a helyi termelők és a fogyasztók között. A rendszer egy modern alkalmazáson keresztül működik, ahol a vásárlók saját élelmiszerdobozt állíthatnak össze friss, helyi, szezonális termékekből – zöldségekből, gyümölcsökből, tejtermékekből, kézműves pékárukból, mézből, tojásból, vegán termékekből vagy természetes kozmetikumokból.
A modell csökkenti a közvetítők számát, erősíti a bizalmat és biztosítja a tisztességes kapcsolatot termelő és vásárló között.

Második nap: jó gyakorlatok a helyi gazdaságfejlesztésben

A delegáció több élő, működő helyi vállalkozás és gazdaság működésébe is betekintést nyert:

• Venyige Tanya (Orgovány) – egy ökológiai, többgenerációs családi gazdaság, amely prémium minőségű bio termékeket állít elő, emellett aktívan foglalkozik vidéki turizmussal és agroturizmussal. A fenntartható gazdálkodás és a közösségépítés kiemelt szerepet kap tevékenységükben.
• Akasztói Halgazdaság (Akasztó) – Magyarország egyik legismertebb halgazdasága. Az itt tenyésztett Akasztói Szikiponty előállítása természetközeli módszerekkel történik, amelyért a gazdaság 2016-ban megkapta az Aranyszalag Minőség minősítést. Emellett sturiontenyésztéssel és kaviar-előállítással is foglalkoznak, valamint komplex vízgazdálkodási rendszert működtetnek.
• Szigeti Farm – többgenerációs, sokrétűen fejlesztett gazdaság, ahol a növénytermesztés mellett agrárszaktanácsadás, irányítási és pályázati szolgáltatások, valamint szakmai képzések is helyet kapnak. A farm célja a diverzifikált és stabil mezőgazdasági modell fenntartása.
• Lakner Winery és Napforduló Étterem (Császártöltés) – a térségre jellemző friss, gyümölcsös borok készítői, akik a borászat mellett a helyi gasztronómiai és turisztikai kínálat bővítésén is dolgoznak. A delegáció részt vett egy borkóstolón, ahol helyi termékeket is bemutattak.

Harmadik nap: Hargita megye a IV. REL EXPO – A rövid élelmiszer-ellátási lánc konferencia és kiállításon

November 13-án a delegáció részt vett a IV. REL Expo eseményen Jakabszálláson, ahol Hargita megye saját standdal mutatkozott be. A rendezvény a rövid élelmiszerláncok, a helyi termékek és a fenntartható vidéki modellek egyik kiemelt fórumának számít.

A standon Hargita megyét a következő partnerek képviselték:

• Hargita Megye Tanácsa
• Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita)
• Garden Proiect KFT
• RIBON Nature Shop
• Tercsi
• Felcsík Kistérségi Társulás

A jelenlét több jelentős eredményt hozott:

• erősödött a testvérmegyei együttműködés Bács-Kiskun és Hargita között,
• pozitívan mutatkozott be Hargita megye a vidéki fejlesztések és gasztronómia terén,
• a kommunikációs csapat közreműködésével megerősödött a 2027-es Európai Gasztronómiai Régióra való felkészülés nyilvános képe,
• új partnerségek és finanszírozási lehetőségek körvonalazódtak a fenntartható turizmus és gasztronómia terén.

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke személyesen tájékozódott a térségi kihívásokról

Hétfőn, november 17-én a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutató-Fejlesztő Intézete adott helyet annak a konferenciának, amely a hegyvidéki vízrendszerek sebezhetőségéről és az éghajlatváltozás hatásairól szólt.

Az esemény kiemelt vendége Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának (RéB) elnöke volt, aki első kézből tájékozódott a térségi kihívásokról, és támogatásáról biztosította a megfogalmazott szakmai javaslatokat.

A konferencia célja az volt, hogy helyi nézőpontból indítson el közös gondolkodást az európai vízreziliencia-stratégia, vagyis a vízrendszerek alkalmazkodóképességének, helyi megvalósításáról, különös tekintettel a hegyvidéki területekre, a természetes vízforrások és a hagyományos gazdálkodás jövőjére.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke rámutatott, a mai esemény arra is lehetőséget adott, hogy kimondjuk, még nem áll rendelkezésre egységes, összehangolt térségi jövőkép. Mindenki tud valamit, de nincs közös akarat, emiatt gyakran olyan európai programokat kapunk, amelyek nem a valódi helyi szükségletekre válaszolnak.

Az alelnök szerint a következő időszak kulcskérdése, hogy a 2028–2034-es uniós pénzügyi időszak előkészítésébe időben bekapcsolódjanak a megyék és régiók, és világos célokat fogalmazzanak meg a vízvédelem, a mezőgazdaság és a természetalapú megoldások terén.

Tüttő Kata, a RéB elnöke is támogatja a térségi megközelítést. Mint megerősítette, a hegyvidéki vízrendszerek problémái európai szinten is egyre sürgetőbbek, és a Régiók Bizottságának szerepe, hogy a helyi tapasztalatokat eljuttassa a brüsszeli döntéshozókhoz. A csíkszeredai rendezvény szakmai anyagai és ajánlásai beépülhetnek a Régiók Bizottságának véleményeibe és javaslataiba.

A rendezvény keretében bemutatott szakmai műhelymunkák rávilágítottak:

• sürgető szükség van a hegyvidéki vízforrások védelmére és monitoringjára,
• ösztönözni kell a helyi közösségek, kisgazdák, erdészek összefogását,
• szükség van külön figyelmet fordítani a biológiai sokszínűség és vízgazdálkodás összefüggéseire,
• és meg kell teremteni az intézményes kereteit annak, hogy a helyi javaslatok elérjék az európai intézményeket.

Csíkszereda, 2025. november 17.

Térségünkben kiemelt jelentősége van a hagyományőrzésnek, hiszen a népi kultúra értékeinek beépítése a közösség tagjainak mindennapjaiba jelentős mértékben hozzájárul érzelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődésükhöz. A néphagyományhoz kapcsolódó élmények, nemcsak Székelyföld iránti szeretetüket erősítik, hanem közösségi erejük révén fokozzák az összetartozás érzését is. A program tehát nem pusztán érzelmi kötődést alakít ki, hanem a személyiség komplex fejlődését is támogatja, miközben a közös alkotás és együttgondolkodás öröme kiemelkedő közösségformáló erőt képvisel.

E szemlélet mentén került sor a ráncos szárú csizmák és a karaktercipők ünnepélyes átadására, melyek a Gyöngyvirág Egyesület számára készültek. A beszerzés és megvalósítás Hargita Megye Tanácsa „Népi és hagyományos viseletek” programjának támogatásával jöhetett létre, lehetőséget teremtve arra, hogy a közösség tovább gazdagítsa néptáncos és hagyományőrző tevékenységét.

Az átadás eseménye nemcsak tárgyi eszközökkel gyarapította az egyesületet, hanem megerősítette elköteleződését a hagyományok ápolása iránt. A csizmák és cipők új lendületet adnak az egyesület munkájának, elősegítve, hogy a közösség tagjai autentikus viseletben élhessék át és adhassák tovább térségünk értékeit.