A páciensek adatait összegyűjtő, nyilvántartó, a betegek monitorizálását és kezelését hatékonyabbá tévő informatikai rendszer épül ki annak a digitalizációs pályázatnak a keretében, amelyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vitelezi ki, Hargita Megye Tanácsával partnerségben. 

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt az Egészségügyi Minisztérium révén, Románia Helyreállítási és Rezilienciaépítési Nemzeti Tervének (PNRR) C7 – Digitális átalakulás komponense keretében valósul meg. A projekt ismertetésére tartott sajtótájékoztatón, június 18-án dr. Konrád Judit menedzser elmondta, a digitalizáció az egészségügyben nem a jövő, hanem a jelen: „kórházunk is elindult ezen az úton, és az egyik nagy lépésünk ez az Európai Uniós finanszírozású projekt, amit a megyei tanáccsal közösen nyújtottunk be”.

Stekbauer Zsombor, a kórház gazdasági igazgatója felvázolta, a projekt teljes értéke (ÁFÁ-val) 5.606.194,72 lej, ebből elszámolható költség 4.406.198,72 lej (ÁFÁ-val), a saját hozzájárulás értéke pedig 1.199.996,00 lej (ÁFÁ-val). Az önrészt fele-fele arányban Hargita Megye Tanácsa és a kórház biztosítja.

Kánya Botond projektmenedzser azt ismertette, a project célja digitális klinikai menedzsment bevezetése az intenzív terápiás osztályra, illetve a műtőkben zajló intenzív terápiás és aneszteziológiai tevékenységet illetően, medikális szoftverek és hardvereszközök beszerzése és működtetése révén. „A legnagyobb odafigyelést igénylő betegek az intenzív terápiás osztályon vannak, őket és az őket ellátó személyzetet szolgálja ez a digitalizációs projekt” – mutatott rá. Elmondta, Temesváron és Bukarestben van két hasonló rendszer bevezetve, és ha a terveink megvalósulnak, akkor a csíkszeredai lesz a megyei kórházak között az első, ahol ilyen digitális adatgyűjtő rendszert vezetnek be.

A projekt kivitelezése jelenleg folyamatban van: többek között alá van írva az a szerződés is, amely révén az intenzív terápiás orvosi eszközök és szoftverek leszállítása és beszerelése történik, kezdetét veszi a rendszer telepítése. A berendezések telepítésének végeztével az intenzív terápiás személyzet képzésben részesül.

Azt, hogy a páciensek és a személyzet számára konkrétan milyen hozadéka lesz a projektnek, dr. Bartha István, az intenzív terápiás és aneszteziológiai osztály vezetője vázolta fel. Mint mondta, a digitális eszközök által a páciens ágyánál összegyűjtött adatok valós idejű információkkal szolgálnak a beteg állapotáról, a kezelőorvos, ügyeletes orvos azonnal hozzáfér minden szükséges adathoz. Az adatok digitális tárolása csökkenti az adminisztrációs munkát és több idő jut ezáltal a betegre. Csökken a kórházi fertőzések veszélye, az új rendszer gyorsabb adatátvitelt is jelent, látják az orvosok az előző beutalások adatait, később pedig – akár országos szinten is – könnyebb lehet a valós idejű adatmegosztás. Jobb átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosít az új rendszer: pontosan mutatja majd, hogy melyik beteg milyen kezelést kapott, milyen gyógyszereket írtak fel neki, milyenek voltak az életfunkciói a bent tartózkodása minden pillanatában. A felépült adatbázis közvetlenül a gyógyítást is szolgálja, hisz az adatbázisra támaszkodva személyre szabott kezeléseket is meg lehet valósítani. Ugyanakkor különböző kutatásokhoz is jó alapot szolgáltatnak az adatok.

Az aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos kihangsúlyozta, egy ilyen új, innovatív rendszer bevezetésében kulcsfontosságú az emberi tényező, a sikeres implementációhoz elengedhetetlen a személyzet állandó képzése, a napi munkafolyamatok újragondolása, a digitális kultúra elfogadása. „Módszeresen készülünk már erre, a legfontosabb lépésként tavaly bevezettük Románia első Hibrid Intenzív Terápiás Kórlapját. A betegek kórlapja nálunk már több mint egy éve digitális formátumban készül, majd kinyomtatódik. A diagnózisokat, eljárásokat, kezeléseket és más fontos információkat a program egyik napról a másikra átmásolja, csökkentve az emberi hiba lehetőségét és a bürokráciát, növelve a betegekre szánt időt és az ellátásminőségét” – ismertette az osztályvezető. Elmondta, azt tapasztalták, hogy a digitális megoldások révén heti szinten órákkal több időt tud a személyzet pluszba a betegekre fordítani.

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt szeptember végén zárul le. 

Csíkszereda, 2025.06.18

A program célja: kulturális értékeink megismertetése régészeti kutatások révén is

Hargita Megye Tancsa már 2007 óta kiemelten támogatja kulturális értékeink népszerűsítését régészeti kutatások révén, együttműködésben a megyei múzeumokkal. A programban olyan régészeti munkák valósulnak meg, amelyek segítenek megmenteni, dokumentálni és népszerűsíteni a régészeti lelőhelyeket.

2024 folyamán mindhárom térségben zajlottak régészeti feltárások: Csíkrákoson a Pogány-várnál és Zsögödön a Mikó-udvarháznál, Udvarhelyszéken, Énlakán a római táborban és a Budvárnál, valamint Gyergyó-térségében Both váránál, a Piricske vámnál, Gyergyószárhegyen és a Tászok-tetőn.

A program kiemelt célja Csík, Udvarhely és Gyergyó térségeinek régészeti kutatásának támogatása, melyek hozzájárulnak kulturális örökségünk megőrzéséhez és bemutatásához.

Idén július 1. és szeptember 20. között zajlanak a kutatások:

• A Csíki Székely Múzeummal közösen a Csíki-medencében régészeti kutatások és nem-invazív kutatások Csíksomlyón (Fodor-kert), magnetometriai mérések Cibrefalván, feltárások a Vasfúvó-dombon (Csíkszereda) és Cibrefalván (Csíkszentmihály).
• A Tarisznyás Márton Múzeummal a Gyergyói-medencében régészeti lelőhelyek azonosítása és nem-invazív kutatása.
• A Haáz Rezső Múzeummal a Vargyas-szoros barlangjaiban helyszíni kutatások és Homoródszentmártonon az unitárius erődtemplom tudományos kötetének előkészítése, topográfiai mérések, rekonstrukciók elkészítése.

A Vargyas-szoros a Persányi-hegység legjelentősebb karsztvidéke, több mint 130 barlanggal, ahol 1911 óta folynak régészeti kutatások.

A homoródszentmártoni unitárius erődtemplom régészeti kutatásai 2011–2014 között tisztázták az épület történetét, térbeli elrendezését és az itt feltárt leletek kronológiáját. A jelenlegi program során topográfiai felmérések készülnek a teljes komplexumról, lehetővé téve a részleges vagy teljes rekonstrukciókat, valamint az eredmények tudományos publikálását.

A 2025-ös gyergyói régészeti kutatási program a 2024-ben megkezdett munkát folytatja, amely során új lelőhelyeket fedeztek fel Gyergyóalfaluban és Gyergyótekerőpatakon.

A program teljes költségvetése 54,2 ezer lej, amelyből Hargita Megye Tanácsa 50 ezer lejjel járul hozzá.

– Régészeti örökségünk kutatása és védelme befektetés a helytörténet megismerésébe, kulturális identitásunk erősítésébe. Ezekkel az eredményekkel nemcsak a régió múltját fedezzük fel, hanem a turizmus fejlődéséhez és a közösségek megerősítéséhez is hozzájárulunk

– Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 16.

Fotó 1. Csíkzsögöd, Mikó-údvarház
Fotó 2. Csíkrákos, Pogányvár
Fotó 3. Budvár

Lezárult a sportpályázatok elbírálása Hargita Megye Tanácsánál

Hargita Megye Tanácsa idén is meghirdette a sporttevékenységeket támogató programját,
amelynek célja a sportegyesületek és sportklubok támogatása az aktív életmód és a közösségi egészség előmozdítása érdekében. A 2025-ös kiírás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, összesen 179 pályázat érkezett, ezek közül 130 nyert el támogatást.

A támogatási program teljes költségvetése 1,6 millió lej, amelyet 2024-ben a megnövekedett igényekre válaszul dupláztak meg – a korábbi 800 ezer lejről. A benyújtott és támogatott projektek száma évről évre emelkedik. 2022-ben 94, 2023-ban 121, 2024-ben pedig 118 pályázat részesült támogatásban. Az idei adatok ismét azt mutatják, hogy Hargita megyében a sportprogramok kiemelt szerepet töltenek be a közösségek életében.

A pályázati források lehetőséget biztosítanak eszközbeszerzésekre, sportesemények szervezésére, versenyeken való részvételre, valamint sportolók és edzők szakmai fejlődésére. A program célja egy olyan egészséges, aktív megyei közösség kialakítása, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő sporttevékenységet.

További részletek a sporttevékenységeket támogató programról: https://hargitamegye.ro/sporttamogatasi-program/

A sport nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából kiemelten fontos, hanem jelentős közösségformáló szerepe is van. Idén 25 új sportegyesület és sportklub csatlakozott a támogatási programhoz, ami jól mutatja, hogy Hargita megyében egyre többen választják tudatosan az aktív életmódot.

A Hargita Megye Tanácsa által létrehozott pályázati program célkitűzése, hogy a sport mindenki számára elérhető legyen, és minden korosztály – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek – megtalálhassa a számára legmegfelelőbb mozgásformát, legyen szó csapatsportokról, egyéni sportágakról vagy szabadidős tevékenységekről. A program sikeréhez nagyban hozzájárulnak a sportklubok, edzők és szervezők, akik elkötelezetten dolgoznak a közösségért.

A 2003-ban indított sporttámogatási program mára fontos részévé vált Hargita megye sportéletének. A növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy a program valódi segítséget nyújt a sportolni kívánó lakosságnak.

Továbbá Hargita Megye Tanácsa rendelkezik sportstratégiával is a 2024–2028 közötti időszakra, amely a megye egészséges és aktív életmódjának elősegítését, valamint a sport népszerűsítését szolgálja. A stratégia hangsúlyt fektet az iskolai sport fejlesztésére, a lakosság egészségének javítására, továbbá fenntartható és költséghatékony sportlétesítmények létrehozására és működtetésére.

A dokumentum itt tekinthető meg:

https://elemzo.hargitamegye.ro/hargita-megye-sportstrategiaja-2024-2028/

Csíkszereda, 2025. június 12.

Jövő héten kezdődnek a munkálatok a homoródfürdői Hatos Villánál

Az Országos Helyreállítási Programból (PNRR) nyert finanszírozást többek között a homoródfürdői Hatos Villa épületének energetikai felújítására Hargita Megye Tanácsa. A népszerű táborozó hely épületének homlokzatát, tetőszerkezetét és padlóját hőszigetelik, a világítási rendszer cseréjére is sor kerül valamint a tervek szerint napkollektorok is helyet kapnak az épületen.

Június 16-tól kezdődően adta ki a megyei tanács a munkakezdési parancsot a Viaduct Kft. és a Total Structure Design Kft. vállalatoknak. A beruházás értéke meghaladja a 6,6 millió lejt áfástól, amelyből közel 4,4 millió lej önrész. A felújítási munkálatokat 2026 június 30-ig kell befejezni.

Az ifjúsági egyesületek előszeretettel használják a villát különböző táborok alkalmával. Korábban Hargita Megye Tanácsa fenntartásában működő Vámszer Géza Művészeti Népiskola ügykezelésében volt a szálláshely, amely többek között az Erdei Iskola programnak is helyet adott.

A felújítás része annak az elképzelésnek, amelyben a Hatos Villa mellett több kisebb villát is felújítanának Homoródfürdőn, még több lehetőséget adva az ifjúsági tevékenységeknek.

– Homoródfürdő és a Hatos Villa az évek során sok gyermek és fiatal számára kedvelt táborozó hely volt, a beruházással ennek szeretnénk új lendületet adni és beépíteni a turisztikai és szabadidős körforgásba. Bízom benne, hogy a villa és Homoródfürdő ismét kedvelt helyszíne lesz a Hargita megyei ifjúságnak

– tette hozzá Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 12.

Közös jövő a mezőgazdaságban: összefogás helyi, térségi és uniós szinten

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének koordinálásában tartottak tematikus szemináriumot június 10-én, kedden Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

A „CAPambition – Tájékoztató intézkedések egy fenntartható jövőért a mezőgazdaságban, fókuszban a fiatalokkal és az élelmiszerbiztonsággal” című projekt keretében szervezett eseményen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és az Európai Parlamenti képviselők is részt vettek.

A szakmai esemény középpontjában a fiatal gazdálkodók szerepvállalása, a generációváltás támogatása, a rövid élelmiszerláncok erősítése és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője állt.
A program sajtótájékoztatóval indult, amelyen felszólalt Vincze Loránt és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Bartis Szidónia projektmenedzser, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program vezetője, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is.

A felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fenntartható jövő és a versenyképes mezőgazdaság kulcsa a fiatal generáció megerősítése, valamint a termelők közötti együttműködések és uniós párbeszéd erősítése.
A szeminárium négy szakmai panelbeszélgetésből állt, amelyekben a gazdák mindennapi kihívásaitól kezdve a szakpolitikai döntések hatásain át a fiatal generációk támogatásáig számos aktuális téma került terítékre.

A beszélgetések első részében érdekképviseleti szervezetek – köztük a Copa-Cogeca képviseletében Patrick Pagani, valamint Endrődi György (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Cseh Tibor András (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) és Becze István (Székely Gazdaszervezetek Egyesülete) – vitatták meg, hogyan tudják a jelenlegi Közös Agrárpolitikai kereteken belül érvényesíteni a gazdák érdekeit.
Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerbiztonság az európai biztonság része, a gazdák helyzete pedig csak erős, összehangolt érdekképviseleti munkával védhető meg. Szó esett a támogatások realitásáról, a kétpilléres Közös Agrárpolitika jövőjéről, valamint a szövetkezeti modellek megerősítéséről is.

Ezt követte a fiatal gazdák helyzetével foglalkozó szakasz, ahol az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága ismertette a Bizottság nézőpontját és a tagállami Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervek lehetőségeit. A panelbeszélgetés során külön hangsúlyt kapott a földhöz jutás nehézsége, a jövedelmezőség kérdése és a fiatal gazdák számára kínált ösztönzők hatékonysága.

A harmadik panelben a helyi termékek és rövid élelmiszerláncok szerepe került napirendre. A beszélgetés során elhangzott, hogy a helyi termelés és közvetlen értékesítés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Példákon keresztül mutatták be, hogyan tudnak a közösségek a helyi termelők mellé állni és ezzel növelni az ellátásbiztonságot, csökkenteni az ökológiai lábnyomot.

A záró panel a fiatal termelők gyakorlati tapasztalataira épült, ahol fiatal gazdálkodók beszéltek a klímaváltozás hatásairól, a diverzifikáció szükségességéről, a technológiai újításokról és az adminisztrációs akadályok leküzdéséről. Felmerült az is, hogy a változó időjárási viszonyok mellett a termelőknek egyre nehezebb előre tervezniük – ezért szükség van az állami és uniós kármegelőzési és kompenzációs rendszerek rugalmasabbá tételére. Erre megoldás lehet a több lábon állás, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok, valamint a szaktanácsadás fejlesztése.

A rendezvényt Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője zárta, kiemelve annak fontosságát, hogy a fiatalokat a saját szülőföldjükön tudjuk támogatni, hiszen a vidéki térségek jövője azon múlik, hogy helyben rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő, és a fiatalok merjenek hosszú távon a mezőgazdaságban vállalkozni. Hangsúlyozta, hogy mindehhez a magyar, román és uniós szintű érdekképviseletre is szükség van, felhívva a figyelmet arra, hogy időben és összehangoltan kell megfogalmazni közös elvárásainkat a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.

A szeminárium végkifejlete az volt, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a fiatal gazdák támogatása nemcsak tagállami, hanem uniós érdek is. A résztvevők megerősítették, hogy szükség van olyan KAP-politikára, amely reagál a valós termelői igényekre, és stabil jövőképet nyújt a vidéki közösségeknek.

Csíkszereda, 2025. június 11.

A páciensek adatait összegyűjtő, nyilvántartó, a betegek monitorizálását és kezelését hatékonyabbá tévő informatikai rendszer épül ki annak a digitalizációs pályázatnak a keretében, amelyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vitelezi ki, Hargita Megye Tanácsával partnerségben. 

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt az Egészségügyi Minisztérium révén, Románia Helyreállítási és Rezilienciaépítési Nemzeti Tervének (PNRR) C7 – Digitális átalakulás komponense keretében valósul meg. A projekt ismertetésére tartott sajtótájékoztatón, június 18-án dr. Konrád Judit menedzser elmondta, a digitalizáció az egészségügyben nem a jövő, hanem a jelen: „kórházunk is elindult ezen az úton, és az egyik nagy lépésünk ez az Európai Uniós finanszírozású projekt, amit a megyei tanáccsal közösen nyújtottunk be”.

Stekbauer Zsombor, a kórház gazdasági igazgatója felvázolta, a projekt teljes értéke (ÁFÁ-val) 5.606.194,72 lej, ebből elszámolható költség 4.406.198,72 lej (ÁFÁ-val), a saját hozzájárulás értéke pedig 1.199.996,00 lej (ÁFÁ-val). Az önrészt fele-fele arányban Hargita Megye Tanácsa és a kórház biztosítja.

Kánya Botond projektmenedzser azt ismertette, a project célja digitális klinikai menedzsment bevezetése az intenzív terápiás osztályra, illetve a műtőkben zajló intenzív terápiás és aneszteziológiai tevékenységet illetően, medikális szoftverek és hardvereszközök beszerzése és működtetése révén. „A legnagyobb odafigyelést igénylő betegek az intenzív terápiás osztályon vannak, őket és az őket ellátó személyzetet szolgálja ez a digitalizációs projekt” – mutatott rá. Elmondta, Temesváron és Bukarestben van két hasonló rendszer bevezetve, és ha a terveink megvalósulnak, akkor a csíkszeredai lesz a megyei kórházak között az első, ahol ilyen digitális adatgyűjtő rendszert vezetnek be.

A projekt kivitelezése jelenleg folyamatban van: többek között alá van írva az a szerződés is, amely révén az intenzív terápiás orvosi eszközök és szoftverek leszállítása és beszerelése történik, kezdetét veszi a rendszer telepítése. A berendezések telepítésének végeztével az intenzív terápiás személyzet képzésben részesül.

Azt, hogy a páciensek és a személyzet számára konkrétan milyen hozadéka lesz a projektnek, dr. Bartha István, az intenzív terápiás és aneszteziológiai osztály vezetője vázolta fel. Mint mondta, a digitális eszközök által a páciens ágyánál összegyűjtött adatok valós idejű információkkal szolgálnak a beteg állapotáról, a kezelőorvos, ügyeletes orvos azonnal hozzáfér minden szükséges adathoz. Az adatok digitális tárolása csökkenti az adminisztrációs munkát és több idő jut ezáltal a betegre. Csökken a kórházi fertőzések veszélye, az új rendszer gyorsabb adatátvitelt is jelent, látják az orvosok az előző beutalások adatait, később pedig – akár országos szinten is – könnyebb lehet a valós idejű adatmegosztás. Jobb átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosít az új rendszer: pontosan mutatja majd, hogy melyik beteg milyen kezelést kapott, milyen gyógyszereket írtak fel neki, milyenek voltak az életfunkciói a bent tartózkodása minden pillanatában. A felépült adatbázis közvetlenül a gyógyítást is szolgálja, hisz az adatbázisra támaszkodva személyre szabott kezeléseket is meg lehet valósítani. Ugyanakkor különböző kutatásokhoz is jó alapot szolgáltatnak az adatok.

Az aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos kihangsúlyozta, egy ilyen új, innovatív rendszer bevezetésében kulcsfontosságú az emberi tényező, a sikeres implementációhoz elengedhetetlen a személyzet állandó képzése, a napi munkafolyamatok újragondolása, a digitális kultúra elfogadása. „Módszeresen készülünk már erre, a legfontosabb lépésként tavaly bevezettük Románia első Hibrid Intenzív Terápiás Kórlapját. A betegek kórlapja nálunk már több mint egy éve digitális formátumban készül, majd kinyomtatódik. A diagnózisokat, eljárásokat, kezeléseket és más fontos információkat a program egyik napról a másikra átmásolja, csökkentve az emberi hiba lehetőségét és a bürokráciát, növelve a betegekre szánt időt és az ellátásminőségét” – ismertette az osztályvezető. Elmondta, azt tapasztalták, hogy a digitális megoldások révén heti szinten órákkal több időt tud a személyzet pluszba a betegekre fordítani.

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt szeptember végén zárul le. 

Csíkszereda, 2025.06.18

A program célja: kulturális értékeink megismertetése régészeti kutatások révén is

Hargita Megye Tancsa már 2007 óta kiemelten támogatja kulturális értékeink népszerűsítését régészeti kutatások révén, együttműködésben a megyei múzeumokkal. A programban olyan régészeti munkák valósulnak meg, amelyek segítenek megmenteni, dokumentálni és népszerűsíteni a régészeti lelőhelyeket.

2024 folyamán mindhárom térségben zajlottak régészeti feltárások: Csíkrákoson a Pogány-várnál és Zsögödön a Mikó-udvarháznál, Udvarhelyszéken, Énlakán a római táborban és a Budvárnál, valamint Gyergyó-térségében Both váránál, a Piricske vámnál, Gyergyószárhegyen és a Tászok-tetőn.

A program kiemelt célja Csík, Udvarhely és Gyergyó térségeinek régészeti kutatásának támogatása, melyek hozzájárulnak kulturális örökségünk megőrzéséhez és bemutatásához.

Idén július 1. és szeptember 20. között zajlanak a kutatások:

• A Csíki Székely Múzeummal közösen a Csíki-medencében régészeti kutatások és nem-invazív kutatások Csíksomlyón (Fodor-kert), magnetometriai mérések Cibrefalván, feltárások a Vasfúvó-dombon (Csíkszereda) és Cibrefalván (Csíkszentmihály).
• A Tarisznyás Márton Múzeummal a Gyergyói-medencében régészeti lelőhelyek azonosítása és nem-invazív kutatása.
• A Haáz Rezső Múzeummal a Vargyas-szoros barlangjaiban helyszíni kutatások és Homoródszentmártonon az unitárius erődtemplom tudományos kötetének előkészítése, topográfiai mérések, rekonstrukciók elkészítése.

A Vargyas-szoros a Persányi-hegység legjelentősebb karsztvidéke, több mint 130 barlanggal, ahol 1911 óta folynak régészeti kutatások.

A homoródszentmártoni unitárius erődtemplom régészeti kutatásai 2011–2014 között tisztázták az épület történetét, térbeli elrendezését és az itt feltárt leletek kronológiáját. A jelenlegi program során topográfiai felmérések készülnek a teljes komplexumról, lehetővé téve a részleges vagy teljes rekonstrukciókat, valamint az eredmények tudományos publikálását.

A 2025-ös gyergyói régészeti kutatási program a 2024-ben megkezdett munkát folytatja, amely során új lelőhelyeket fedeztek fel Gyergyóalfaluban és Gyergyótekerőpatakon.

A program teljes költségvetése 54,2 ezer lej, amelyből Hargita Megye Tanácsa 50 ezer lejjel járul hozzá.

– Régészeti örökségünk kutatása és védelme befektetés a helytörténet megismerésébe, kulturális identitásunk erősítésébe. Ezekkel az eredményekkel nemcsak a régió múltját fedezzük fel, hanem a turizmus fejlődéséhez és a közösségek megerősítéséhez is hozzájárulunk

– Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 16.

Fotó 1. Csíkzsögöd, Mikó-údvarház
Fotó 2. Csíkrákos, Pogányvár
Fotó 3. Budvár

Lezárult a sportpályázatok elbírálása Hargita Megye Tanácsánál

Hargita Megye Tanácsa idén is meghirdette a sporttevékenységeket támogató programját,
amelynek célja a sportegyesületek és sportklubok támogatása az aktív életmód és a közösségi egészség előmozdítása érdekében. A 2025-ös kiírás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, összesen 179 pályázat érkezett, ezek közül 130 nyert el támogatást.

A támogatási program teljes költségvetése 1,6 millió lej, amelyet 2024-ben a megnövekedett igényekre válaszul dupláztak meg – a korábbi 800 ezer lejről. A benyújtott és támogatott projektek száma évről évre emelkedik. 2022-ben 94, 2023-ban 121, 2024-ben pedig 118 pályázat részesült támogatásban. Az idei adatok ismét azt mutatják, hogy Hargita megyében a sportprogramok kiemelt szerepet töltenek be a közösségek életében.

A pályázati források lehetőséget biztosítanak eszközbeszerzésekre, sportesemények szervezésére, versenyeken való részvételre, valamint sportolók és edzők szakmai fejlődésére. A program célja egy olyan egészséges, aktív megyei közösség kialakítása, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő sporttevékenységet.

További részletek a sporttevékenységeket támogató programról: https://hargitamegye.ro/sporttamogatasi-program/

A sport nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából kiemelten fontos, hanem jelentős közösségformáló szerepe is van. Idén 25 új sportegyesület és sportklub csatlakozott a támogatási programhoz, ami jól mutatja, hogy Hargita megyében egyre többen választják tudatosan az aktív életmódot.

A Hargita Megye Tanácsa által létrehozott pályázati program célkitűzése, hogy a sport mindenki számára elérhető legyen, és minden korosztály – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek – megtalálhassa a számára legmegfelelőbb mozgásformát, legyen szó csapatsportokról, egyéni sportágakról vagy szabadidős tevékenységekről. A program sikeréhez nagyban hozzájárulnak a sportklubok, edzők és szervezők, akik elkötelezetten dolgoznak a közösségért.

A 2003-ban indított sporttámogatási program mára fontos részévé vált Hargita megye sportéletének. A növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy a program valódi segítséget nyújt a sportolni kívánó lakosságnak.

Továbbá Hargita Megye Tanácsa rendelkezik sportstratégiával is a 2024–2028 közötti időszakra, amely a megye egészséges és aktív életmódjának elősegítését, valamint a sport népszerűsítését szolgálja. A stratégia hangsúlyt fektet az iskolai sport fejlesztésére, a lakosság egészségének javítására, továbbá fenntartható és költséghatékony sportlétesítmények létrehozására és működtetésére.

A dokumentum itt tekinthető meg:

https://elemzo.hargitamegye.ro/hargita-megye-sportstrategiaja-2024-2028/

Csíkszereda, 2025. június 12.

Jövő héten kezdődnek a munkálatok a homoródfürdői Hatos Villánál

Az Országos Helyreállítási Programból (PNRR) nyert finanszírozást többek között a homoródfürdői Hatos Villa épületének energetikai felújítására Hargita Megye Tanácsa. A népszerű táborozó hely épületének homlokzatát, tetőszerkezetét és padlóját hőszigetelik, a világítási rendszer cseréjére is sor kerül valamint a tervek szerint napkollektorok is helyet kapnak az épületen.

Június 16-tól kezdődően adta ki a megyei tanács a munkakezdési parancsot a Viaduct Kft. és a Total Structure Design Kft. vállalatoknak. A beruházás értéke meghaladja a 6,6 millió lejt áfástól, amelyből közel 4,4 millió lej önrész. A felújítási munkálatokat 2026 június 30-ig kell befejezni.

Az ifjúsági egyesületek előszeretettel használják a villát különböző táborok alkalmával. Korábban Hargita Megye Tanácsa fenntartásában működő Vámszer Géza Művészeti Népiskola ügykezelésében volt a szálláshely, amely többek között az Erdei Iskola programnak is helyet adott.

A felújítás része annak az elképzelésnek, amelyben a Hatos Villa mellett több kisebb villát is felújítanának Homoródfürdőn, még több lehetőséget adva az ifjúsági tevékenységeknek.

– Homoródfürdő és a Hatos Villa az évek során sok gyermek és fiatal számára kedvelt táborozó hely volt, a beruházással ennek szeretnénk új lendületet adni és beépíteni a turisztikai és szabadidős körforgásba. Bízom benne, hogy a villa és Homoródfürdő ismét kedvelt helyszíne lesz a Hargita megyei ifjúságnak

– tette hozzá Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 12.

Közös jövő a mezőgazdaságban: összefogás helyi, térségi és uniós szinten

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének koordinálásában tartottak tematikus szemináriumot június 10-én, kedden Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

A „CAPambition – Tájékoztató intézkedések egy fenntartható jövőért a mezőgazdaságban, fókuszban a fiatalokkal és az élelmiszerbiztonsággal” című projekt keretében szervezett eseményen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és az Európai Parlamenti képviselők is részt vettek.

A szakmai esemény középpontjában a fiatal gazdálkodók szerepvállalása, a generációváltás támogatása, a rövid élelmiszerláncok erősítése és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője állt.
A program sajtótájékoztatóval indult, amelyen felszólalt Vincze Loránt és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Bartis Szidónia projektmenedzser, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program vezetője, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is.

A felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fenntartható jövő és a versenyképes mezőgazdaság kulcsa a fiatal generáció megerősítése, valamint a termelők közötti együttműködések és uniós párbeszéd erősítése.
A szeminárium négy szakmai panelbeszélgetésből állt, amelyekben a gazdák mindennapi kihívásaitól kezdve a szakpolitikai döntések hatásain át a fiatal generációk támogatásáig számos aktuális téma került terítékre.

A beszélgetések első részében érdekképviseleti szervezetek – köztük a Copa-Cogeca képviseletében Patrick Pagani, valamint Endrődi György (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Cseh Tibor András (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) és Becze István (Székely Gazdaszervezetek Egyesülete) – vitatták meg, hogyan tudják a jelenlegi Közös Agrárpolitikai kereteken belül érvényesíteni a gazdák érdekeit.
Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerbiztonság az európai biztonság része, a gazdák helyzete pedig csak erős, összehangolt érdekképviseleti munkával védhető meg. Szó esett a támogatások realitásáról, a kétpilléres Közös Agrárpolitika jövőjéről, valamint a szövetkezeti modellek megerősítéséről is.

Ezt követte a fiatal gazdák helyzetével foglalkozó szakasz, ahol az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága ismertette a Bizottság nézőpontját és a tagállami Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervek lehetőségeit. A panelbeszélgetés során külön hangsúlyt kapott a földhöz jutás nehézsége, a jövedelmezőség kérdése és a fiatal gazdák számára kínált ösztönzők hatékonysága.

A harmadik panelben a helyi termékek és rövid élelmiszerláncok szerepe került napirendre. A beszélgetés során elhangzott, hogy a helyi termelés és közvetlen értékesítés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Példákon keresztül mutatták be, hogyan tudnak a közösségek a helyi termelők mellé állni és ezzel növelni az ellátásbiztonságot, csökkenteni az ökológiai lábnyomot.

A záró panel a fiatal termelők gyakorlati tapasztalataira épült, ahol fiatal gazdálkodók beszéltek a klímaváltozás hatásairól, a diverzifikáció szükségességéről, a technológiai újításokról és az adminisztrációs akadályok leküzdéséről. Felmerült az is, hogy a változó időjárási viszonyok mellett a termelőknek egyre nehezebb előre tervezniük – ezért szükség van az állami és uniós kármegelőzési és kompenzációs rendszerek rugalmasabbá tételére. Erre megoldás lehet a több lábon állás, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok, valamint a szaktanácsadás fejlesztése.

A rendezvényt Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője zárta, kiemelve annak fontosságát, hogy a fiatalokat a saját szülőföldjükön tudjuk támogatni, hiszen a vidéki térségek jövője azon múlik, hogy helyben rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő, és a fiatalok merjenek hosszú távon a mezőgazdaságban vállalkozni. Hangsúlyozta, hogy mindehhez a magyar, román és uniós szintű érdekképviseletre is szükség van, felhívva a figyelmet arra, hogy időben és összehangoltan kell megfogalmazni közös elvárásainkat a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.

A szeminárium végkifejlete az volt, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a fiatal gazdák támogatása nemcsak tagállami, hanem uniós érdek is. A résztvevők megerősítették, hogy szükség van olyan KAP-politikára, amely reagál a valós termelői igényekre, és stabil jövőképet nyújt a vidéki közösségeknek.

Csíkszereda, 2025. június 11.

Hargita Megye Tanácsa elismeri azokat, akik hivatásként viszik tovább megyénk értékeit és jó hírnevét

Ebben az évben Hargita Megye Tanácsa olyan művészi és közösségi teljesítményt ismert el a Hargita Megyéért Díjjal, amely nemcsak a helyi közösséget gazdagítja, hanem országos és nemzetközi szinten is elismerést váltott ki. A díjátadó ünnepségre július 31-én, csütörtökön került sor Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeum rendezvénytermében.

https://www.facebook.com/share/v/1BxiiJjx3Y/

A Bagossy Brothers Company vehette át a megyei tanács legmagasabb kitüntetését, elismerésként azért a példaértékű művészi és közösségi munkáért, amellyel Székelyföld, és különösen Hargita megye jó hírnevét országhatáron innen és túl egyaránt öregbítik.

A rangos elismerésben részesülő Bagossy Brothers Company olyan zenekar, amely hosszú évek óta aktívan formálja Székelyföld kulturális arculatát, hitelesen képviselve a közösségi szellemet és a szülőföld iránti elkötelezettséget. Művészetük egyszerre táplálkozik a hagyományos értékekből és szól a jelenhez, hozzájárulva nemcsak Hargita megye jövőképének építéséhez, hanem kulturális örökségének élő továbbadásához is.

Az ünnepségen jelen voltak Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond, Gyergyószentmiklós polgármestere, Nagy Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, Dolhai István, a Bagossy Brothers Company tagjai és meghívott vendégeik, valamint számos érdeklődő, hogy közösen tisztelegjenek a zenekar előtt, amely méltán érdemelte ki a „Hargita Megyéért Díj” kitüntetést.

A rendezvényt Barti Tihamér megyei tanácsos köszöntőbeszéde nyitotta meg. Mint hangsúlyozta, Hargita Megye Tanácsa nem a tehetség miatt terjesztette elő az elismerésre a díjazottakat, mert nem ők hivatottak ezt értékelni, ezt értékelje több százezer ember, amikor dalaikat hallgatják.

– Mi közösségi embereket értékelni gyűltünk össze. Nemcsak azért kell büszkék legyünk, mert hírvivői a gyergyói kitartásnak, konokságnak, tisztaságnak, értéknek, hanem azért is, mert közösségi emberként a közösségünk tagjai tudtak maradni, és ehhez mindvégig hozzáadni. Ezekkel a gesztusokkal bizonyították számunkra, hogy mi nem a tehetséget akarjuk díjazni, hanem a közösségi embereket

– emelte ki Barti Tihamér.

Ezt követően ünnepi gondolatait osztotta meg Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki házigazdaként köszöntötte a vendégeket. Mint kiemelte, a helyszín mindig is meghatározó találkozóknak és tanácskozásoknak adott otthont. Hozzátette, büszkeséggel tölti el, hogy olyan személyeket díjaznak, akik maradandót alkottak emberségből és közösségépítésből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyfeszt összművészeti fesztivál keretében minden évben a Tarisznyás Márton Múzeum udvarán kialakított Hegyilevegő – udvar házigazdái az együttes tagjai.

Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja hangsúlyozta, a jó hírnév nem dicsőség, hanem felelősség. A szolgálatot nem a munkakör határozza meg, hanem a hozzáállás, a hit abban, hogy van értelme. Kiemelte, amikor kiválóságain keresztül egy közösség önmagát ünnepli, kulcsszerepet játszik a térségi kapcsolatokban, az összmagyar szellemi egység és az egymás iránti bizalom megépítésében.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke ismertette a Hargita Megyéért Díj jelentőségét, majd ünnepélyesen is bejelentette a 2025-ös év díjazottját, a Bagossy Brothers Companyt.

Köszöntőjében kiemelte, a cél mindig az, hogy fennebb emeljük tekintetünket a horizont felé, és előre nézzünk, a mindennapi problémák mellett, amelyek a lábunk elé gördülnek. Mindig a cél felé kell emelni a tekintetünket, hogy biztosan tartani tudjuk az irányt – a tekintetünket a jövő és a közösség céljai felé. Mindezek mellett kiemelte a díjazottakkal kapcsolatban az összhangot: az igazi zene lélekből fakad és lélekbe érkezik. A Bagossy Brothers Company pedig szívből és lélekből végzi dolgát, és példamutató, ahogyan megélik a sikereket, és nem felejtik gyökereiket, ahonnan elindultak.

A díjazottak méltatását György Botond megyei tanácsos tolmácsolta. Laudációjában kiemelte, hogy a díjazottak olyan példaképek, akik hitelesen képviselik a közösség értékeit, és tevékenységükkel hozzájárultak Hargita megye kulturális és közösségi értékeinek alakításához.

„A Bagossy Brothers Company sikere példaértékű és egyedülálló. Ám ami igazán különlegessé teszi őket: az alázat, a kitartás és a gyökerekhez való ragaszkodás. Soha nem felejtették el, honnan indultak – és mára számos feltörekvő, helyi zenekar útját egyengetik mentorként. Nem csupán Gyergyószentmiklós, Hargita megye, de egész Erdély és a Kárpát-medence büszkén vallja őket magáénak.”

– olvasható a laudációban.

A díjátadót követően a Bagossy Brothers Company képviseletében Bagossy László szólalt fel. Mint mondta, nem a díjakért zenélnek, de a zenekar életében útmutatást ad, hogy jó az irány.

Az ünnepi eseményt a Salamon Ernő Gimnázium zenekarának előadása zárta.

Gyergyószentmiklós, 2025. július 31.

Hargita Megye Tanácsa elismeri azokat, akik hivatásként viszik tovább megyénk értékeit és jó hírnevét

Ebben az évben Hargita Megye Tanácsa olyan művészi és közösségi teljesítményt ismert el a Hargita Megyéért Díjjal, amely nemcsak a helyi közösséget gazdagítja, hanem országos és nemzetközi szinten is elismerést váltott ki. A díjátadó ünnepségre július 31-én, csütörtökön került sor Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeum rendezvénytermében.

https://www.facebook.com/share/v/1BxiiJjx3Y/

A Bagossy Brothers Company vehette át a megyei tanács legmagasabb kitüntetését, elismerésként azért a példaértékű művészi és közösségi munkáért, amellyel Székelyföld, és különösen Hargita megye jó hírnevét országhatáron innen és túl egyaránt öregbítik.

A rangos elismerésben részesülő Bagossy Brothers Company olyan zenekar, amely hosszú évek óta aktívan formálja Székelyföld kulturális arculatát, hitelesen képviselve a közösségi szellemet és a szülőföld iránti elkötelezettséget. Művészetük egyszerre táplálkozik a hagyományos értékekből és szól a jelenhez, hozzájárulva nemcsak Hargita megye jövőképének építéséhez, hanem kulturális örökségének élő továbbadásához is.

Az ünnepségen jelen voltak Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond, Gyergyószentmiklós polgármestere, Nagy Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, Dolhai István, a Bagossy Brothers Company tagjai és meghívott vendégeik, valamint számos érdeklődő, hogy közösen tisztelegjenek a zenekar előtt, amely méltán érdemelte ki a „Hargita Megyéért Díj” kitüntetést.

A rendezvényt Barti Tihamér megyei tanácsos köszöntőbeszéde nyitotta meg. Mint hangsúlyozta, Hargita Megye Tanácsa nem a tehetség miatt terjesztette elő az elismerésre a díjazottakat, mert nem ők hivatottak ezt értékelni, ezt értékelje több százezer ember, amikor dalaikat hallgatják.

– Mi közösségi embereket értékelni gyűltünk össze. Nemcsak azért kell büszkék legyünk, mert hírvivői a gyergyói kitartásnak, konokságnak, tisztaságnak, értéknek, hanem azért is, mert közösségi emberként a közösségünk tagjai tudtak maradni, és ehhez mindvégig hozzáadni. Ezekkel a gesztusokkal bizonyították számunkra, hogy mi nem a tehetséget akarjuk díjazni, hanem a közösségi embereket

– emelte ki Barti Tihamér.

Ezt követően ünnepi gondolatait osztotta meg Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki házigazdaként köszöntötte a vendégeket. Mint kiemelte, a helyszín mindig is meghatározó találkozóknak és tanácskozásoknak adott otthont. Hozzátette, büszkeséggel tölti el, hogy olyan személyeket díjaznak, akik maradandót alkottak emberségből és közösségépítésből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyfeszt összművészeti fesztivál keretében minden évben a Tarisznyás Márton Múzeum udvarán kialakított Hegyilevegő – udvar házigazdái az együttes tagjai.

Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja hangsúlyozta, a jó hírnév nem dicsőség, hanem felelősség. A szolgálatot nem a munkakör határozza meg, hanem a hozzáállás, a hit abban, hogy van értelme. Kiemelte, amikor kiválóságain keresztül egy közösség önmagát ünnepli, kulcsszerepet játszik a térségi kapcsolatokban, az összmagyar szellemi egység és az egymás iránti bizalom megépítésében.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke ismertette a Hargita Megyéért Díj jelentőségét, majd ünnepélyesen is bejelentette a 2025-ös év díjazottját, a Bagossy Brothers Companyt.

Köszöntőjében kiemelte, a cél mindig az, hogy fennebb emeljük tekintetünket a horizont felé, és előre nézzünk, a mindennapi problémák mellett, amelyek a lábunk elé gördülnek. Mindig a cél felé kell emelni a tekintetünket, hogy biztosan tartani tudjuk az irányt – a tekintetünket a jövő és a közösség céljai felé. Mindezek mellett kiemelte a díjazottakkal kapcsolatban az összhangot: az igazi zene lélekből fakad és lélekbe érkezik. A Bagossy Brothers Company pedig szívből és lélekből végzi dolgát, és példamutató, ahogyan megélik a sikereket, és nem felejtik gyökereiket, ahonnan elindultak.

A díjazottak méltatását György Botond megyei tanácsos tolmácsolta. Laudációjában kiemelte, hogy a díjazottak olyan példaképek, akik hitelesen képviselik a közösség értékeit, és tevékenységükkel hozzájárultak Hargita megye kulturális és közösségi értékeinek alakításához.

„A Bagossy Brothers Company sikere példaértékű és egyedülálló. Ám ami igazán különlegessé teszi őket: az alázat, a kitartás és a gyökerekhez való ragaszkodás. Soha nem felejtették el, honnan indultak – és mára számos feltörekvő, helyi zenekar útját egyengetik mentorként. Nem csupán Gyergyószentmiklós, Hargita megye, de egész Erdély és a Kárpát-medence büszkén vallja őket magáénak.”

– olvasható a laudációban.

A díjátadót követően a Bagossy Brothers Company képviseletében Bagossy László szólalt fel. Mint mondta, nem a díjakért zenélnek, de a zenekar életében útmutatást ad, hogy jó az irány.

Az ünnepi eseményt a Salamon Ernő Gimnázium zenekarának előadása zárta.

Gyergyószentmiklós, 2025. július 31.

A páciensek adatait összegyűjtő, nyilvántartó, a betegek monitorizálását és kezelését hatékonyabbá tévő informatikai rendszer épül ki annak a digitalizációs pályázatnak a keretében, amelyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vitelezi ki, Hargita Megye Tanácsával partnerségben. 

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt az Egészségügyi Minisztérium révén, Románia Helyreállítási és Rezilienciaépítési Nemzeti Tervének (PNRR) C7 – Digitális átalakulás komponense keretében valósul meg. A projekt ismertetésére tartott sajtótájékoztatón, június 18-án dr. Konrád Judit menedzser elmondta, a digitalizáció az egészségügyben nem a jövő, hanem a jelen: „kórházunk is elindult ezen az úton, és az egyik nagy lépésünk ez az Európai Uniós finanszírozású projekt, amit a megyei tanáccsal közösen nyújtottunk be”.

Stekbauer Zsombor, a kórház gazdasági igazgatója felvázolta, a projekt teljes értéke (ÁFÁ-val) 5.606.194,72 lej, ebből elszámolható költség 4.406.198,72 lej (ÁFÁ-val), a saját hozzájárulás értéke pedig 1.199.996,00 lej (ÁFÁ-val). Az önrészt fele-fele arányban Hargita Megye Tanácsa és a kórház biztosítja.

Kánya Botond projektmenedzser azt ismertette, a project célja digitális klinikai menedzsment bevezetése az intenzív terápiás osztályra, illetve a műtőkben zajló intenzív terápiás és aneszteziológiai tevékenységet illetően, medikális szoftverek és hardvereszközök beszerzése és működtetése révén. „A legnagyobb odafigyelést igénylő betegek az intenzív terápiás osztályon vannak, őket és az őket ellátó személyzetet szolgálja ez a digitalizációs projekt” – mutatott rá. Elmondta, Temesváron és Bukarestben van két hasonló rendszer bevezetve, és ha a terveink megvalósulnak, akkor a csíkszeredai lesz a megyei kórházak között az első, ahol ilyen digitális adatgyűjtő rendszert vezetnek be.

A projekt kivitelezése jelenleg folyamatban van: többek között alá van írva az a szerződés is, amely révén az intenzív terápiás orvosi eszközök és szoftverek leszállítása és beszerelése történik, kezdetét veszi a rendszer telepítése. A berendezések telepítésének végeztével az intenzív terápiás személyzet képzésben részesül.

Azt, hogy a páciensek és a személyzet számára konkrétan milyen hozadéka lesz a projektnek, dr. Bartha István, az intenzív terápiás és aneszteziológiai osztály vezetője vázolta fel. Mint mondta, a digitális eszközök által a páciens ágyánál összegyűjtött adatok valós idejű információkkal szolgálnak a beteg állapotáról, a kezelőorvos, ügyeletes orvos azonnal hozzáfér minden szükséges adathoz. Az adatok digitális tárolása csökkenti az adminisztrációs munkát és több idő jut ezáltal a betegre. Csökken a kórházi fertőzések veszélye, az új rendszer gyorsabb adatátvitelt is jelent, látják az orvosok az előző beutalások adatait, később pedig – akár országos szinten is – könnyebb lehet a valós idejű adatmegosztás. Jobb átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosít az új rendszer: pontosan mutatja majd, hogy melyik beteg milyen kezelést kapott, milyen gyógyszereket írtak fel neki, milyenek voltak az életfunkciói a bent tartózkodása minden pillanatában. A felépült adatbázis közvetlenül a gyógyítást is szolgálja, hisz az adatbázisra támaszkodva személyre szabott kezeléseket is meg lehet valósítani. Ugyanakkor különböző kutatásokhoz is jó alapot szolgáltatnak az adatok.

Az aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos kihangsúlyozta, egy ilyen új, innovatív rendszer bevezetésében kulcsfontosságú az emberi tényező, a sikeres implementációhoz elengedhetetlen a személyzet állandó képzése, a napi munkafolyamatok újragondolása, a digitális kultúra elfogadása. „Módszeresen készülünk már erre, a legfontosabb lépésként tavaly bevezettük Románia első Hibrid Intenzív Terápiás Kórlapját. A betegek kórlapja nálunk már több mint egy éve digitális formátumban készül, majd kinyomtatódik. A diagnózisokat, eljárásokat, kezeléseket és más fontos információkat a program egyik napról a másikra átmásolja, csökkentve az emberi hiba lehetőségét és a bürokráciát, növelve a betegekre szánt időt és az ellátásminőségét” – ismertette az osztályvezető. Elmondta, azt tapasztalták, hogy a digitális megoldások révén heti szinten órákkal több időt tud a személyzet pluszba a betegekre fordítani.

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt szeptember végén zárul le. 

Csíkszereda, 2025.06.18

A program célja: kulturális értékeink megismertetése régészeti kutatások révén is

Hargita Megye Tancsa már 2007 óta kiemelten támogatja kulturális értékeink népszerűsítését régészeti kutatások révén, együttműködésben a megyei múzeumokkal. A programban olyan régészeti munkák valósulnak meg, amelyek segítenek megmenteni, dokumentálni és népszerűsíteni a régészeti lelőhelyeket.

2024 folyamán mindhárom térségben zajlottak régészeti feltárások: Csíkrákoson a Pogány-várnál és Zsögödön a Mikó-udvarháznál, Udvarhelyszéken, Énlakán a római táborban és a Budvárnál, valamint Gyergyó-térségében Both váránál, a Piricske vámnál, Gyergyószárhegyen és a Tászok-tetőn.

A program kiemelt célja Csík, Udvarhely és Gyergyó térségeinek régészeti kutatásának támogatása, melyek hozzájárulnak kulturális örökségünk megőrzéséhez és bemutatásához.

Idén július 1. és szeptember 20. között zajlanak a kutatások:

• A Csíki Székely Múzeummal közösen a Csíki-medencében régészeti kutatások és nem-invazív kutatások Csíksomlyón (Fodor-kert), magnetometriai mérések Cibrefalván, feltárások a Vasfúvó-dombon (Csíkszereda) és Cibrefalván (Csíkszentmihály).
• A Tarisznyás Márton Múzeummal a Gyergyói-medencében régészeti lelőhelyek azonosítása és nem-invazív kutatása.
• A Haáz Rezső Múzeummal a Vargyas-szoros barlangjaiban helyszíni kutatások és Homoródszentmártonon az unitárius erődtemplom tudományos kötetének előkészítése, topográfiai mérések, rekonstrukciók elkészítése.

A Vargyas-szoros a Persányi-hegység legjelentősebb karsztvidéke, több mint 130 barlanggal, ahol 1911 óta folynak régészeti kutatások.

A homoródszentmártoni unitárius erődtemplom régészeti kutatásai 2011–2014 között tisztázták az épület történetét, térbeli elrendezését és az itt feltárt leletek kronológiáját. A jelenlegi program során topográfiai felmérések készülnek a teljes komplexumról, lehetővé téve a részleges vagy teljes rekonstrukciókat, valamint az eredmények tudományos publikálását.

A 2025-ös gyergyói régészeti kutatási program a 2024-ben megkezdett munkát folytatja, amely során új lelőhelyeket fedeztek fel Gyergyóalfaluban és Gyergyótekerőpatakon.

A program teljes költségvetése 54,2 ezer lej, amelyből Hargita Megye Tanácsa 50 ezer lejjel járul hozzá.

– Régészeti örökségünk kutatása és védelme befektetés a helytörténet megismerésébe, kulturális identitásunk erősítésébe. Ezekkel az eredményekkel nemcsak a régió múltját fedezzük fel, hanem a turizmus fejlődéséhez és a közösségek megerősítéséhez is hozzájárulunk

– Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 16.

Fotó 1. Csíkzsögöd, Mikó-údvarház
Fotó 2. Csíkrákos, Pogányvár
Fotó 3. Budvár

Lezárult a sportpályázatok elbírálása Hargita Megye Tanácsánál

Hargita Megye Tanácsa idén is meghirdette a sporttevékenységeket támogató programját,
amelynek célja a sportegyesületek és sportklubok támogatása az aktív életmód és a közösségi egészség előmozdítása érdekében. A 2025-ös kiírás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, összesen 179 pályázat érkezett, ezek közül 130 nyert el támogatást.

A támogatási program teljes költségvetése 1,6 millió lej, amelyet 2024-ben a megnövekedett igényekre válaszul dupláztak meg – a korábbi 800 ezer lejről. A benyújtott és támogatott projektek száma évről évre emelkedik. 2022-ben 94, 2023-ban 121, 2024-ben pedig 118 pályázat részesült támogatásban. Az idei adatok ismét azt mutatják, hogy Hargita megyében a sportprogramok kiemelt szerepet töltenek be a közösségek életében.

A pályázati források lehetőséget biztosítanak eszközbeszerzésekre, sportesemények szervezésére, versenyeken való részvételre, valamint sportolók és edzők szakmai fejlődésére. A program célja egy olyan egészséges, aktív megyei közösség kialakítása, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő sporttevékenységet.

További részletek a sporttevékenységeket támogató programról: https://hargitamegye.ro/sporttamogatasi-program/

A sport nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából kiemelten fontos, hanem jelentős közösségformáló szerepe is van. Idén 25 új sportegyesület és sportklub csatlakozott a támogatási programhoz, ami jól mutatja, hogy Hargita megyében egyre többen választják tudatosan az aktív életmódot.

A Hargita Megye Tanácsa által létrehozott pályázati program célkitűzése, hogy a sport mindenki számára elérhető legyen, és minden korosztály – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek – megtalálhassa a számára legmegfelelőbb mozgásformát, legyen szó csapatsportokról, egyéni sportágakról vagy szabadidős tevékenységekről. A program sikeréhez nagyban hozzájárulnak a sportklubok, edzők és szervezők, akik elkötelezetten dolgoznak a közösségért.

A 2003-ban indított sporttámogatási program mára fontos részévé vált Hargita megye sportéletének. A növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy a program valódi segítséget nyújt a sportolni kívánó lakosságnak.

Továbbá Hargita Megye Tanácsa rendelkezik sportstratégiával is a 2024–2028 közötti időszakra, amely a megye egészséges és aktív életmódjának elősegítését, valamint a sport népszerűsítését szolgálja. A stratégia hangsúlyt fektet az iskolai sport fejlesztésére, a lakosság egészségének javítására, továbbá fenntartható és költséghatékony sportlétesítmények létrehozására és működtetésére.

A dokumentum itt tekinthető meg:

https://elemzo.hargitamegye.ro/hargita-megye-sportstrategiaja-2024-2028/

Csíkszereda, 2025. június 12.

Jövő héten kezdődnek a munkálatok a homoródfürdői Hatos Villánál

Az Országos Helyreállítási Programból (PNRR) nyert finanszírozást többek között a homoródfürdői Hatos Villa épületének energetikai felújítására Hargita Megye Tanácsa. A népszerű táborozó hely épületének homlokzatát, tetőszerkezetét és padlóját hőszigetelik, a világítási rendszer cseréjére is sor kerül valamint a tervek szerint napkollektorok is helyet kapnak az épületen.

Június 16-tól kezdődően adta ki a megyei tanács a munkakezdési parancsot a Viaduct Kft. és a Total Structure Design Kft. vállalatoknak. A beruházás értéke meghaladja a 6,6 millió lejt áfástól, amelyből közel 4,4 millió lej önrész. A felújítási munkálatokat 2026 június 30-ig kell befejezni.

Az ifjúsági egyesületek előszeretettel használják a villát különböző táborok alkalmával. Korábban Hargita Megye Tanácsa fenntartásában működő Vámszer Géza Művészeti Népiskola ügykezelésében volt a szálláshely, amely többek között az Erdei Iskola programnak is helyet adott.

A felújítás része annak az elképzelésnek, amelyben a Hatos Villa mellett több kisebb villát is felújítanának Homoródfürdőn, még több lehetőséget adva az ifjúsági tevékenységeknek.

– Homoródfürdő és a Hatos Villa az évek során sok gyermek és fiatal számára kedvelt táborozó hely volt, a beruházással ennek szeretnénk új lendületet adni és beépíteni a turisztikai és szabadidős körforgásba. Bízom benne, hogy a villa és Homoródfürdő ismét kedvelt helyszíne lesz a Hargita megyei ifjúságnak

– tette hozzá Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 12.

Közös jövő a mezőgazdaságban: összefogás helyi, térségi és uniós szinten

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének koordinálásában tartottak tematikus szemináriumot június 10-én, kedden Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

A „CAPambition – Tájékoztató intézkedések egy fenntartható jövőért a mezőgazdaságban, fókuszban a fiatalokkal és az élelmiszerbiztonsággal” című projekt keretében szervezett eseményen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és az Európai Parlamenti képviselők is részt vettek.

A szakmai esemény középpontjában a fiatal gazdálkodók szerepvállalása, a generációváltás támogatása, a rövid élelmiszerláncok erősítése és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője állt.
A program sajtótájékoztatóval indult, amelyen felszólalt Vincze Loránt és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Bartis Szidónia projektmenedzser, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program vezetője, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is.

A felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fenntartható jövő és a versenyképes mezőgazdaság kulcsa a fiatal generáció megerősítése, valamint a termelők közötti együttműködések és uniós párbeszéd erősítése.
A szeminárium négy szakmai panelbeszélgetésből állt, amelyekben a gazdák mindennapi kihívásaitól kezdve a szakpolitikai döntések hatásain át a fiatal generációk támogatásáig számos aktuális téma került terítékre.

A beszélgetések első részében érdekképviseleti szervezetek – köztük a Copa-Cogeca képviseletében Patrick Pagani, valamint Endrődi György (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Cseh Tibor András (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) és Becze István (Székely Gazdaszervezetek Egyesülete) – vitatták meg, hogyan tudják a jelenlegi Közös Agrárpolitikai kereteken belül érvényesíteni a gazdák érdekeit.
Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerbiztonság az európai biztonság része, a gazdák helyzete pedig csak erős, összehangolt érdekképviseleti munkával védhető meg. Szó esett a támogatások realitásáról, a kétpilléres Közös Agrárpolitika jövőjéről, valamint a szövetkezeti modellek megerősítéséről is.

Ezt követte a fiatal gazdák helyzetével foglalkozó szakasz, ahol az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága ismertette a Bizottság nézőpontját és a tagállami Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervek lehetőségeit. A panelbeszélgetés során külön hangsúlyt kapott a földhöz jutás nehézsége, a jövedelmezőség kérdése és a fiatal gazdák számára kínált ösztönzők hatékonysága.

A harmadik panelben a helyi termékek és rövid élelmiszerláncok szerepe került napirendre. A beszélgetés során elhangzott, hogy a helyi termelés és közvetlen értékesítés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Példákon keresztül mutatták be, hogyan tudnak a közösségek a helyi termelők mellé állni és ezzel növelni az ellátásbiztonságot, csökkenteni az ökológiai lábnyomot.

A záró panel a fiatal termelők gyakorlati tapasztalataira épült, ahol fiatal gazdálkodók beszéltek a klímaváltozás hatásairól, a diverzifikáció szükségességéről, a technológiai újításokról és az adminisztrációs akadályok leküzdéséről. Felmerült az is, hogy a változó időjárási viszonyok mellett a termelőknek egyre nehezebb előre tervezniük – ezért szükség van az állami és uniós kármegelőzési és kompenzációs rendszerek rugalmasabbá tételére. Erre megoldás lehet a több lábon állás, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok, valamint a szaktanácsadás fejlesztése.

A rendezvényt Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője zárta, kiemelve annak fontosságát, hogy a fiatalokat a saját szülőföldjükön tudjuk támogatni, hiszen a vidéki térségek jövője azon múlik, hogy helyben rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő, és a fiatalok merjenek hosszú távon a mezőgazdaságban vállalkozni. Hangsúlyozta, hogy mindehhez a magyar, román és uniós szintű érdekképviseletre is szükség van, felhívva a figyelmet arra, hogy időben és összehangoltan kell megfogalmazni közös elvárásainkat a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.

A szeminárium végkifejlete az volt, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a fiatal gazdák támogatása nemcsak tagállami, hanem uniós érdek is. A résztvevők megerősítették, hogy szükség van olyan KAP-politikára, amely reagál a valós termelői igényekre, és stabil jövőképet nyújt a vidéki közösségeknek.

Csíkszereda, 2025. június 11.

A páciensek adatait összegyűjtő, nyilvántartó, a betegek monitorizálását és kezelését hatékonyabbá tévő informatikai rendszer épül ki annak a digitalizációs pályázatnak a keretében, amelyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vitelezi ki, Hargita Megye Tanácsával partnerségben. 

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt az Egészségügyi Minisztérium révén, Románia Helyreállítási és Rezilienciaépítési Nemzeti Tervének (PNRR) C7 – Digitális átalakulás komponense keretében valósul meg. A projekt ismertetésére tartott sajtótájékoztatón, június 18-án dr. Konrád Judit menedzser elmondta, a digitalizáció az egészségügyben nem a jövő, hanem a jelen: „kórházunk is elindult ezen az úton, és az egyik nagy lépésünk ez az Európai Uniós finanszírozású projekt, amit a megyei tanáccsal közösen nyújtottunk be”.

Stekbauer Zsombor, a kórház gazdasági igazgatója felvázolta, a projekt teljes értéke (ÁFÁ-val) 5.606.194,72 lej, ebből elszámolható költség 4.406.198,72 lej (ÁFÁ-val), a saját hozzájárulás értéke pedig 1.199.996,00 lej (ÁFÁ-val). Az önrészt fele-fele arányban Hargita Megye Tanácsa és a kórház biztosítja.

Kánya Botond projektmenedzser azt ismertette, a project célja digitális klinikai menedzsment bevezetése az intenzív terápiás osztályra, illetve a műtőkben zajló intenzív terápiás és aneszteziológiai tevékenységet illetően, medikális szoftverek és hardvereszközök beszerzése és működtetése révén. „A legnagyobb odafigyelést igénylő betegek az intenzív terápiás osztályon vannak, őket és az őket ellátó személyzetet szolgálja ez a digitalizációs projekt” – mutatott rá. Elmondta, Temesváron és Bukarestben van két hasonló rendszer bevezetve, és ha a terveink megvalósulnak, akkor a csíkszeredai lesz a megyei kórházak között az első, ahol ilyen digitális adatgyűjtő rendszert vezetnek be.

A projekt kivitelezése jelenleg folyamatban van: többek között alá van írva az a szerződés is, amely révén az intenzív terápiás orvosi eszközök és szoftverek leszállítása és beszerelése történik, kezdetét veszi a rendszer telepítése. A berendezések telepítésének végeztével az intenzív terápiás személyzet képzésben részesül.

Azt, hogy a páciensek és a személyzet számára konkrétan milyen hozadéka lesz a projektnek, dr. Bartha István, az intenzív terápiás és aneszteziológiai osztály vezetője vázolta fel. Mint mondta, a digitális eszközök által a páciens ágyánál összegyűjtött adatok valós idejű információkkal szolgálnak a beteg állapotáról, a kezelőorvos, ügyeletes orvos azonnal hozzáfér minden szükséges adathoz. Az adatok digitális tárolása csökkenti az adminisztrációs munkát és több idő jut ezáltal a betegre. Csökken a kórházi fertőzések veszélye, az új rendszer gyorsabb adatátvitelt is jelent, látják az orvosok az előző beutalások adatait, később pedig – akár országos szinten is – könnyebb lehet a valós idejű adatmegosztás. Jobb átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosít az új rendszer: pontosan mutatja majd, hogy melyik beteg milyen kezelést kapott, milyen gyógyszereket írtak fel neki, milyenek voltak az életfunkciói a bent tartózkodása minden pillanatában. A felépült adatbázis közvetlenül a gyógyítást is szolgálja, hisz az adatbázisra támaszkodva személyre szabott kezeléseket is meg lehet valósítani. Ugyanakkor különböző kutatásokhoz is jó alapot szolgáltatnak az adatok.

Az aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos kihangsúlyozta, egy ilyen új, innovatív rendszer bevezetésében kulcsfontosságú az emberi tényező, a sikeres implementációhoz elengedhetetlen a személyzet állandó képzése, a napi munkafolyamatok újragondolása, a digitális kultúra elfogadása. „Módszeresen készülünk már erre, a legfontosabb lépésként tavaly bevezettük Románia első Hibrid Intenzív Terápiás Kórlapját. A betegek kórlapja nálunk már több mint egy éve digitális formátumban készül, majd kinyomtatódik. A diagnózisokat, eljárásokat, kezeléseket és más fontos információkat a program egyik napról a másikra átmásolja, csökkentve az emberi hiba lehetőségét és a bürokráciát, növelve a betegekre szánt időt és az ellátásminőségét” – ismertette az osztályvezető. Elmondta, azt tapasztalták, hogy a digitális megoldások révén heti szinten órákkal több időt tud a személyzet pluszba a betegekre fordítani.

A „Befektetések a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház informatikai rendszereibe és digitális infrastruktúrájába” elnevezésű projekt szeptember végén zárul le. 

Csíkszereda, 2025.06.18

A program célja: kulturális értékeink megismertetése régészeti kutatások révén is

Hargita Megye Tancsa már 2007 óta kiemelten támogatja kulturális értékeink népszerűsítését régészeti kutatások révén, együttműködésben a megyei múzeumokkal. A programban olyan régészeti munkák valósulnak meg, amelyek segítenek megmenteni, dokumentálni és népszerűsíteni a régészeti lelőhelyeket.

2024 folyamán mindhárom térségben zajlottak régészeti feltárások: Csíkrákoson a Pogány-várnál és Zsögödön a Mikó-udvarháznál, Udvarhelyszéken, Énlakán a római táborban és a Budvárnál, valamint Gyergyó-térségében Both váránál, a Piricske vámnál, Gyergyószárhegyen és a Tászok-tetőn.

A program kiemelt célja Csík, Udvarhely és Gyergyó térségeinek régészeti kutatásának támogatása, melyek hozzájárulnak kulturális örökségünk megőrzéséhez és bemutatásához.

Idén július 1. és szeptember 20. között zajlanak a kutatások:

• A Csíki Székely Múzeummal közösen a Csíki-medencében régészeti kutatások és nem-invazív kutatások Csíksomlyón (Fodor-kert), magnetometriai mérések Cibrefalván, feltárások a Vasfúvó-dombon (Csíkszereda) és Cibrefalván (Csíkszentmihály).
• A Tarisznyás Márton Múzeummal a Gyergyói-medencében régészeti lelőhelyek azonosítása és nem-invazív kutatása.
• A Haáz Rezső Múzeummal a Vargyas-szoros barlangjaiban helyszíni kutatások és Homoródszentmártonon az unitárius erődtemplom tudományos kötetének előkészítése, topográfiai mérések, rekonstrukciók elkészítése.

A Vargyas-szoros a Persányi-hegység legjelentősebb karsztvidéke, több mint 130 barlanggal, ahol 1911 óta folynak régészeti kutatások.

A homoródszentmártoni unitárius erődtemplom régészeti kutatásai 2011–2014 között tisztázták az épület történetét, térbeli elrendezését és az itt feltárt leletek kronológiáját. A jelenlegi program során topográfiai felmérések készülnek a teljes komplexumról, lehetővé téve a részleges vagy teljes rekonstrukciókat, valamint az eredmények tudományos publikálását.

A 2025-ös gyergyói régészeti kutatási program a 2024-ben megkezdett munkát folytatja, amely során új lelőhelyeket fedeztek fel Gyergyóalfaluban és Gyergyótekerőpatakon.

A program teljes költségvetése 54,2 ezer lej, amelyből Hargita Megye Tanácsa 50 ezer lejjel járul hozzá.

– Régészeti örökségünk kutatása és védelme befektetés a helytörténet megismerésébe, kulturális identitásunk erősítésébe. Ezekkel az eredményekkel nemcsak a régió múltját fedezzük fel, hanem a turizmus fejlődéséhez és a közösségek megerősítéséhez is hozzájárulunk

– Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 16.

Fotó 1. Csíkzsögöd, Mikó-údvarház
Fotó 2. Csíkrákos, Pogányvár
Fotó 3. Budvár

Lezárult a sportpályázatok elbírálása Hargita Megye Tanácsánál

Hargita Megye Tanácsa idén is meghirdette a sporttevékenységeket támogató programját,
amelynek célja a sportegyesületek és sportklubok támogatása az aktív életmód és a közösségi egészség előmozdítása érdekében. A 2025-ös kiírás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, összesen 179 pályázat érkezett, ezek közül 130 nyert el támogatást.

A támogatási program teljes költségvetése 1,6 millió lej, amelyet 2024-ben a megnövekedett igényekre válaszul dupláztak meg – a korábbi 800 ezer lejről. A benyújtott és támogatott projektek száma évről évre emelkedik. 2022-ben 94, 2023-ban 121, 2024-ben pedig 118 pályázat részesült támogatásban. Az idei adatok ismét azt mutatják, hogy Hargita megyében a sportprogramok kiemelt szerepet töltenek be a közösségek életében.

A pályázati források lehetőséget biztosítanak eszközbeszerzésekre, sportesemények szervezésére, versenyeken való részvételre, valamint sportolók és edzők szakmai fejlődésére. A program célja egy olyan egészséges, aktív megyei közösség kialakítása, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő sporttevékenységet.

További részletek a sporttevékenységeket támogató programról: https://hargitamegye.ro/sporttamogatasi-program/

A sport nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából kiemelten fontos, hanem jelentős közösségformáló szerepe is van. Idén 25 új sportegyesület és sportklub csatlakozott a támogatási programhoz, ami jól mutatja, hogy Hargita megyében egyre többen választják tudatosan az aktív életmódot.

A Hargita Megye Tanácsa által létrehozott pályázati program célkitűzése, hogy a sport mindenki számára elérhető legyen, és minden korosztály – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek – megtalálhassa a számára legmegfelelőbb mozgásformát, legyen szó csapatsportokról, egyéni sportágakról vagy szabadidős tevékenységekről. A program sikeréhez nagyban hozzájárulnak a sportklubok, edzők és szervezők, akik elkötelezetten dolgoznak a közösségért.

A 2003-ban indított sporttámogatási program mára fontos részévé vált Hargita megye sportéletének. A növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy a program valódi segítséget nyújt a sportolni kívánó lakosságnak.

Továbbá Hargita Megye Tanácsa rendelkezik sportstratégiával is a 2024–2028 közötti időszakra, amely a megye egészséges és aktív életmódjának elősegítését, valamint a sport népszerűsítését szolgálja. A stratégia hangsúlyt fektet az iskolai sport fejlesztésére, a lakosság egészségének javítására, továbbá fenntartható és költséghatékony sportlétesítmények létrehozására és működtetésére.

A dokumentum itt tekinthető meg:

https://elemzo.hargitamegye.ro/hargita-megye-sportstrategiaja-2024-2028/

Csíkszereda, 2025. június 12.

Jövő héten kezdődnek a munkálatok a homoródfürdői Hatos Villánál

Az Országos Helyreállítási Programból (PNRR) nyert finanszírozást többek között a homoródfürdői Hatos Villa épületének energetikai felújítására Hargita Megye Tanácsa. A népszerű táborozó hely épületének homlokzatát, tetőszerkezetét és padlóját hőszigetelik, a világítási rendszer cseréjére is sor kerül valamint a tervek szerint napkollektorok is helyet kapnak az épületen.

Június 16-tól kezdődően adta ki a megyei tanács a munkakezdési parancsot a Viaduct Kft. és a Total Structure Design Kft. vállalatoknak. A beruházás értéke meghaladja a 6,6 millió lejt áfástól, amelyből közel 4,4 millió lej önrész. A felújítási munkálatokat 2026 június 30-ig kell befejezni.

Az ifjúsági egyesületek előszeretettel használják a villát különböző táborok alkalmával. Korábban Hargita Megye Tanácsa fenntartásában működő Vámszer Géza Művészeti Népiskola ügykezelésében volt a szálláshely, amely többek között az Erdei Iskola programnak is helyet adott.

A felújítás része annak az elképzelésnek, amelyben a Hatos Villa mellett több kisebb villát is felújítanának Homoródfürdőn, még több lehetőséget adva az ifjúsági tevékenységeknek.

– Homoródfürdő és a Hatos Villa az évek során sok gyermek és fiatal számára kedvelt táborozó hely volt, a beruházással ennek szeretnénk új lendületet adni és beépíteni a turisztikai és szabadidős körforgásba. Bízom benne, hogy a villa és Homoródfürdő ismét kedvelt helyszíne lesz a Hargita megyei ifjúságnak

– tette hozzá Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2025. június 12.

Közös jövő a mezőgazdaságban: összefogás helyi, térségi és uniós szinten

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének koordinálásában tartottak tematikus szemináriumot június 10-én, kedden Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

A „CAPambition – Tájékoztató intézkedések egy fenntartható jövőért a mezőgazdaságban, fókuszban a fiatalokkal és az élelmiszerbiztonsággal” című projekt keretében szervezett eseményen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és az Európai Parlamenti képviselők is részt vettek.

A szakmai esemény középpontjában a fiatal gazdálkodók szerepvállalása, a generációváltás támogatása, a rövid élelmiszerláncok erősítése és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője állt.
A program sajtótájékoztatóval indult, amelyen felszólalt Vincze Loránt és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Bartis Szidónia projektmenedzser, Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program vezetője, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is.

A felszólalók kihangsúlyozták, hogy a fenntartható jövő és a versenyképes mezőgazdaság kulcsa a fiatal generáció megerősítése, valamint a termelők közötti együttműködések és uniós párbeszéd erősítése.
A szeminárium négy szakmai panelbeszélgetésből állt, amelyekben a gazdák mindennapi kihívásaitól kezdve a szakpolitikai döntések hatásain át a fiatal generációk támogatásáig számos aktuális téma került terítékre.

A beszélgetések első részében érdekképviseleti szervezetek – köztük a Copa-Cogeca képviseletében Patrick Pagani, valamint Endrődi György (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Cseh Tibor András (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) és Becze István (Székely Gazdaszervezetek Egyesülete) – vitatták meg, hogyan tudják a jelenlegi Közös Agrárpolitikai kereteken belül érvényesíteni a gazdák érdekeit.
Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerbiztonság az európai biztonság része, a gazdák helyzete pedig csak erős, összehangolt érdekképviseleti munkával védhető meg. Szó esett a támogatások realitásáról, a kétpilléres Közös Agrárpolitika jövőjéről, valamint a szövetkezeti modellek megerősítéséről is.

Ezt követte a fiatal gazdák helyzetével foglalkozó szakasz, ahol az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága ismertette a Bizottság nézőpontját és a tagállami Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervek lehetőségeit. A panelbeszélgetés során külön hangsúlyt kapott a földhöz jutás nehézsége, a jövedelmezőség kérdése és a fiatal gazdák számára kínált ösztönzők hatékonysága.

A harmadik panelben a helyi termékek és rövid élelmiszerláncok szerepe került napirendre. A beszélgetés során elhangzott, hogy a helyi termelés és közvetlen értékesítés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Példákon keresztül mutatták be, hogyan tudnak a közösségek a helyi termelők mellé állni és ezzel növelni az ellátásbiztonságot, csökkenteni az ökológiai lábnyomot.

A záró panel a fiatal termelők gyakorlati tapasztalataira épült, ahol fiatal gazdálkodók beszéltek a klímaváltozás hatásairól, a diverzifikáció szükségességéről, a technológiai újításokról és az adminisztrációs akadályok leküzdéséről. Felmerült az is, hogy a változó időjárási viszonyok mellett a termelőknek egyre nehezebb előre tervezniük – ezért szükség van az állami és uniós kármegelőzési és kompenzációs rendszerek rugalmasabbá tételére. Erre megoldás lehet a több lábon állás, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok, valamint a szaktanácsadás fejlesztése.

A rendezvényt Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője zárta, kiemelve annak fontosságát, hogy a fiatalokat a saját szülőföldjükön tudjuk támogatni, hiszen a vidéki térségek jövője azon múlik, hogy helyben rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő, és a fiatalok merjenek hosszú távon a mezőgazdaságban vállalkozni. Hangsúlyozta, hogy mindehhez a magyar, román és uniós szintű érdekképviseletre is szükség van, felhívva a figyelmet arra, hogy időben és összehangoltan kell megfogalmazni közös elvárásainkat a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.

A szeminárium végkifejlete az volt, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a fiatal gazdák támogatása nemcsak tagállami, hanem uniós érdek is. A résztvevők megerősítették, hogy szükség van olyan KAP-politikára, amely reagál a valós termelői igényekre, és stabil jövőképet nyújt a vidéki közösségeknek.

Csíkszereda, 2025. június 11.