A legfiatalabb „olvasó” egy kislány, aki idén tölti be első életévét

Április 23-án, a Könyv és a Szerzői Jogok Világnapját ünnepeljük. Az UNESCO által 1996-ban indított kezdeményezés célja világszerte az olvasás népszerűsítése, valamint a könyvek és a szerzői jogok jelentőségének tudatosítása.

A megyeszékhelyen található Kájoni János Megyei Könyvtár nem csupán könyvek gyűjtőhelye, hanem a közösség egyik legfontosabb szellemi és kulturális tere is egyben.

Hargita Megye Tanácsának alárendeltségébe tartozó könyvtár Hargita megye legnagyobb nyilvános könyvtára, amely folyamatosan jelen van a közösség életében kulturális tevékenységeivel, könyvbemutató eseményeivel, valamint a közel 190 ezer dokumentumból álló gyűjteményével – könyvekkel, folyóiratokkal, audiovizuális és elektronikus anyagokkal–, amelyet olvasók és kutatók egyaránt igénybe vehetnek.

Gyulai Arthur, a megyei könyvtár igazgatójának tájékoztatása szerint a könyvtári állományt évente több mint ötezer személy használja. A legfiatalabb „olvasó” egy 2024. június 11-én született kislány, míg a legidősebb egy 91 éves hölgy. A könyvtár legértékesebb régi kötete a Missale Romanum ex decr.to sacros concilii Tridentini restitutum, amely 1650-ben jelent meg Velencében (megjegyzés: a cím nem elírás, így szerepel a boríton).

A könyvtár elődje a Csíki Járási Könyvtár volt, amelyet 1950-ben alapítottak, de a csíkszeredai könyvtár- és olvasási hagyományok egészen a somlyói ferences kolostorhoz nyúlnak vissza. A Somlyói Ferences Kolostor Könyvtára a 15. századból származik, és kiemelkedő szerepet játszik a székelyföldi írott kultúra történetében. A kolostorhoz tartozó gimnázium könyvtárának első bejegyzései 1630-ból származnak. E könyvtárak újabb, főként 19–20. századi kötetei 1978-ban kerültek be a megyei könyvtár állományába.2007 decemberében az intézményt „Kájoni János” Megyei Könyvtárnak nevezték el. Az olvasói létszám az évek során változott: 2001-ben 6194 olvasó és 107 146 kölcsönzés, 2010-ben 4471 olvasó és 87 500 kölcsönzés, 2020-ban 3619 olvasó és 55 524 kölcsönzés, míg 2024-ben 4481 olvasó és 105 277 kölcsönzés volt nyilvántartva.

Az 1990-es évek elején megkezdődött a könyvtári szolgáltatások automatizálása. Az első számítógépesített szolgáltatások 1993-ban az állomány nyilvántartására, osztályozására és katalogizálására vonatkoztak, majd 1997-től a bibliográfiai tevékenységek és az olvasószolgálat is digitalizálódott.

„A könyvtári törvénykezés időközben reálisabbá vált, a könyvek anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolat erősödött. Kialakultak az örökségként őrzendő könyvek felvételi és megőrzési szabályai, miközben a hétköznapi használatú könyvek kezelésének szabályai is enyhültek. A technológia pedig a gyűjtemények védelmét támogatja”

– emelte ki Gyulai Arthur.

Jelenleg az RFID-rendszer (rádiófrekvenciás azonosítás) bevezetése zajlik, amely segíti a gyűjtemények kezelését és védelmét. Az RFID-címkével ellátott könyvek gyors és hatékony önkiszolgáló kölcsönzést tesznek lehetővé, így a könyvtárosok jobban tudnak az olvasókkal való minőségi interakcióra összpontosítani.

A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik a sérült könyvek javítása is – a könyvkötés mestersége kreativitást és fizikai állóképességet is igényel. A könyvek restaurálásához egy több mint százéves prés és egy közel száz kilós vágógép szükséges. A javítás különféle technikákat és eszközöket igényel a könyvek eredeti állapotának visszaállításához.

A könyvtár igazgatója szerint sokan próbálnak otthon ragasztószalaggal könyveket javítani, ami sajnos tovább rontja azok állapotát, és megnehezíti a későbbi professzionális javítást.

„Sokan jönnek a megyéből, hogy régi, rossz állapotú könyveket javíttassanak, de még nem mindenki tud erről a szolgáltatásunkról”

– hangsúlyozta Gyulai Arthur.

Az igazgató szerint a befektetések jelentik a projektek fenntarthatóságának kulcsát és a fejlődés motorját – a könyvtárosok szakértelme és kreativitása mellett.

A romániai szakmai könyvtáros közegben jó gyakorlatként tartják számon a „Közösségi könyvtári szolgáltatások” programot, amelyet 2015 óta minden évben működtet a könyvtár Hargita Megye Tanácsának állandó támogatásával és más finanszírozók hozzájárulásával. A program célja a megyei községi és városi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése és kulturális, oktatási programjaik bővítése.

2024-ben az olvasók 56 307 alkalommal látogatták meg a könyvtárat, ebből 11 023 esetben kulturális és oktatási eseményeken vettek részt. Az év során 638 rendezvényt szerveztek fizikai jelenléttel. Az online események (nemzetközi olvasómaraton, online versenyek és játékok), valamint a könyvtár épületén kívüli programok (a megye különböző településein) további 42 428 látogatót vonzottak.

A megyei könyvtár küldetése az olvasás és a kultúra népszerűsítése. Állandó programjai között szerepelnek könyvbemutatók, tematikus kiállítások, szervezett csoportos programok, tanórák, kézműves foglalkozások, gyermekeknek szóló színházi előadások és biblioterápiás tevékenységek.

A könyvtár tevékenységéről szóló beszámoló az alábbi linken érhető el:

 https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/videos/1127987991798166

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az olvasás fejleszti a képzelőerőt, hiszen amikor olvasol, nem csupán szemlélő vagy, hanem a történet rendezője is leszel.

– Az első könyv, amit olvastam, az Egri csillagok volt és mély nyomot hagyott bennem. A Netflix előtti időben a könyv erejével úgy élhettem át a csatajeleneteket, mintha egy hollywoodi filmet néznék. Az olvasás ereje pedig éppen ebben rejlik, hogy te lehetsz a rendező, hisz a saját képzeleted alkotja meg a filmet

– tette hozzá Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2025. április 23.

Elindult a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program

Negyedik kiírásához érkezett a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program, amelyre április 15-én, kedden 10 órától nyílt meg a jelentkezés. Ebből az alkalomból a Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége „Business Puzzle – StartUp Nation Élesben!” címmel szervezett szakmai tájékoztatót a csíkszeredai megyeházán. Az eseményen közel kétszázan vettek részt, akik a pályázati ismertető mellett panelbeszélgetéseken is hallhattak hasznos tapasztalatokat.

A rendezvény nem csupán a program részleteiről szólt, fókuszba került a fenntartható vállalkozásfejlesztés is.

A 2025-ös pályázati kiírás négy jelentős újítást tartalmaz. A korábbiaknál nagyobb, kizárólag európai uniós forrásból finanszírozott keretösszeg áll rendelkezésre, tehermentesítve az állami költségvetést, a szerződések aláírásakor biztosítják a támogatási összeg felét, valamint mesterséges intelligenciát használnak fel a pályázatok gyorsabb és hatékonyabb elbírálásáért.

Cilip Árpád, a fejlesztési ügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben intenzív kapcsolatot alakítottak ki a fiatalokkal és a vállalkozni vágyókkal. Az ügynökség munkatársai mintegy 100 osztályfőnöki órán vettek részt, 80 helyi vállalkozó bevonásával. Ezen túl 22 vállalkozás működésébe nyertek betekintést, 14 szakmai segédanyagot készítettek partnereik közreműködésével, valamint 15 szakmai napot és állásbörzét szerveztek. Elmondása szerint eddig több mint 850 diákot támogattak közvetlenül vagy közvetetten pályaválasztási tanácsadással. Köszönetét fejezte ki a széleskörű együttműködésért, amely lehetővé tette az esemény létrejöttét, kiemelve, hogy a megye valamennyi vállalkozói szövetségével sikerült partnerséget kialakítaniuk.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere gratulált a szervezőknek az esemény lebonyolításához, amely egy átfogó programsorozat része. Mint mondta, a vállalkozói gondolkodás egyik alappillére a csapatmunka, ennek jegyében jött létre a nemrégiben megnyitott Kapocs Coworking Space is Csíkszeredában.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy az ilyen típusú események kiváló alkalmat kínálnak a kapcsolati tőke bővítésére, elősegítik az információ áramlását az érintettek között, valamint hozzájárulhatnak a bürokrácia csökkentéséhez is.

Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke kiemelte: a fiatalok részéről valós igény mutatkozik a vállalkozásindítás iránt, ezért fontos, hogy számukra megfelelő támogatási formákat kínáljanak. Hangsúlyozta, hogy a megelőző képzések stabil alapot biztosítanak a program sikeres megvalósításához.

A pályázati kiírás két célcsoportot szólít meg: a 18–30 év közöttieket, valamint a 30–35 éves korosztályt, figyelembe véve, hogy e két csoport eltérő igényekkel rendelkezik.

Antal Lóránt szenátor videóüzenetben köszöntötte a közel kétszáz fiatalt, akik megtöltötték a megyeháza tanácstermét. Beszédében hangsúlyozta: a fiatal vállalkozók lendülete alapvető fontosságú egy egészséges gazdaság fejlődéséhez, ezért támogatni kell és bíztatni őket, valamint lehetőséget teremteni ahhoz, hogy itthon vállalkozzanak.

A beszédek után Sikó Éva, a kis- és középvállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökség tanácsadója mutatta be a program részleteit. Az idei évben a 30 év alatti pályázók számára 295 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, míg a 30–35 év közöttiek számára további 150 millió eurót különítettek el. A pályázat egyik feltétele az előzetes képzésen való részvétel.

A képzésekkel kapcsolatos információkat Márk Dezső, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviselője, valamint Silló László, a Fidelitas elnöke ismertette.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elismerését fejezte ki a rendezvénnyel kapcsolatban és hogy Hargita megye minden térségében ott vannak azok a vállalkozói közösségek, akik munkájukkal értéket teremtenek és munkahelyeket biztosítanak.. Mint mondta, köszönet illeti mindazokat, akik megosztották tudásukat, tapasztalataikat.

Panelbeszélgetésen a program iránt érdeklődők számos kérdésükre kaptak választ a többségében fiatal cégtulajdonosoktól, jogásztól, pályázati tanácsadótól, marketing szakembertől és Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének munkatársaitól.

Csíkszereda, 2025. április 16.

Fotók: Megyeháza Galéria

Április 15-én ünnepeljük a Művészetek Napját

A Megyeháza Galéria és a Megyeháza földszinti kiállítóterei – melyeket a Hargita Megyei Kulturális Központ működtet – az elmúlt években meghatározó szerepet töltöttek be Hargita megye kulturális életében, különösen a képző- és fotóművészet támogatása terén.

Április 15-én, a művészetek világnapját ünneplik világszerte, melynek célja, hogy segítse a művészet fejlődését, terjesztését, az alkotások minél szélesebb körű megismertetését, beleértve az iskolai művészeti nevelést is. A megyei tanács épületében található kiállítóterek is hasonló célt szolgálnak, ezért azok működésére tekintünk most vissza.

A galéria elsődleges célja az erdélyi magyar alkotók megismertetése, társadalmi megbecsültségének növelése, főként műveik bemutatásával és népszerűsítésével. A 2012-ben megnyílt kiállítótér működése során nyitott és befogadó helyszíne volt a művészeteknek, legyen szó irodalomról, színházról, zenéről vagy a vizuális művészetek különböző ágazatairól.

A Megyeháza Galériában zajló tevékenységek összhangban vannak Hargita megye 2021–2030-as kulturális stratégiájával, amely biztosítja, hogy mindenki hozzáférhessen a kultúra ezen területéhez.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője kérdésünkre elmondta, hogy 2020-ban összesen 20, 2021-ben 19, 2022-ben 30, 2023-ban pedig 20 kiállítás volt megtekinthető ezekben a terekben.

Az elmúlt évben, 2024-ben összesen 25 kiállítás valósult meg. A Megyeháza Galériában 16 tárlatot mutattak be, ebből 6 egyéni és 10 csoportos kiállítás volt, műfajilag 2 fotókiállítás és 14 képzőművészeti tárlat szerepelt a programban. A földszinti kiállítótérben további 9 kiállítás kapott helyet – 2 egyéni és 7 csoportos – ezek közül 4 volt fotó-, 5 pedig képzőművészeti kiállítás. A tárlatokat 47 iskolai csoport látogatta meg szervezetten, 17 iskolából közel ezer diák vett részt vezetett látogatásokon.

Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a mai rohanó világban sem szabad megfeledkeznünk a művészet és a kultúra fontosságáról.

– Számunkra a kultúra támogatása nem luxus, hanem szükségszerűség. Mert bármilyen kihívások is legyenek, a művészet és a kultúra is kiemelt helyet foglalnak el. Ezek határoznak meg bennünket, ezek kötnek össze minket, és ezek tartanak meg közösségként. Kiállítótereinkben arra törekszünk, hogy hiteles, helyi értékeket állítsunk reflektorfénybe – ízlést formálva, nevelve, irányt mutatva. Olyan élményeket szeretnénk nyújtani a fiataloknak, amelyek nem csupán tudást adnak, hanem közösségi élményeket, érzelmeket, valódi kapcsolódásokat is. Mert végső soron a művészet és a kultúra nem csupán visszatükrözi az életet – értelmet is ad neki

– hangsúlyozta az intézmény vezetője.

Fontos tudnivaló, hogy a Megyeháza földszinti kiállítóterében április 17-ig látogatható a „Reflexió” című tárlat, valamint a Megyeháza Galériában az M³ – Daczó Enikő, Nemes András Csaba és Vajna László Károly közös kiállítása meghosszabbított határidővel, április 28-ig tekinthető meg.

Ezek lezárása után a Megyeháza Galéria és annak földszinti kiállítótere ideiglenesen bezár, hiszen a megyeháza épülete az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében nemsokára energetikai felújításon esik át, így a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett kiállítások és kulturális események más helyszíneken – a kulturális központ székhelyén, valamint a Csíki Moziban – kerülnek megrendezésre.

A közönség számára a legfrissebb információk továbbra is elérhetők lesznek a Megyeháza Galéria Facebook-oldalán, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a galéria online felületét:

https://www.facebook.com/Megyehaza.Galeria

Csíkszereda, 2025. április 15.

A legfiatalabb „olvasó” egy kislány, aki idén tölti be első életévét

Április 23-án, a Könyv és a Szerzői Jogok Világnapját ünnepeljük. Az UNESCO által 1996-ban indított kezdeményezés célja világszerte az olvasás népszerűsítése, valamint a könyvek és a szerzői jogok jelentőségének tudatosítása.

A megyeszékhelyen található Kájoni János Megyei Könyvtár nem csupán könyvek gyűjtőhelye, hanem a közösség egyik legfontosabb szellemi és kulturális tere is egyben.

Hargita Megye Tanácsának alárendeltségébe tartozó könyvtár Hargita megye legnagyobb nyilvános könyvtára, amely folyamatosan jelen van a közösség életében kulturális tevékenységeivel, könyvbemutató eseményeivel, valamint a közel 190 ezer dokumentumból álló gyűjteményével – könyvekkel, folyóiratokkal, audiovizuális és elektronikus anyagokkal–, amelyet olvasók és kutatók egyaránt igénybe vehetnek.

Gyulai Arthur, a megyei könyvtár igazgatójának tájékoztatása szerint a könyvtári állományt évente több mint ötezer személy használja. A legfiatalabb „olvasó” egy 2024. június 11-én született kislány, míg a legidősebb egy 91 éves hölgy. A könyvtár legértékesebb régi kötete a Missale Romanum ex decr.to sacros concilii Tridentini restitutum, amely 1650-ben jelent meg Velencében (megjegyzés: a cím nem elírás, így szerepel a boríton).

A könyvtár elődje a Csíki Járási Könyvtár volt, amelyet 1950-ben alapítottak, de a csíkszeredai könyvtár- és olvasási hagyományok egészen a somlyói ferences kolostorhoz nyúlnak vissza. A Somlyói Ferences Kolostor Könyvtára a 15. századból származik, és kiemelkedő szerepet játszik a székelyföldi írott kultúra történetében. A kolostorhoz tartozó gimnázium könyvtárának első bejegyzései 1630-ból származnak. E könyvtárak újabb, főként 19–20. századi kötetei 1978-ban kerültek be a megyei könyvtár állományába.2007 decemberében az intézményt „Kájoni János” Megyei Könyvtárnak nevezték el. Az olvasói létszám az évek során változott: 2001-ben 6194 olvasó és 107 146 kölcsönzés, 2010-ben 4471 olvasó és 87 500 kölcsönzés, 2020-ban 3619 olvasó és 55 524 kölcsönzés, míg 2024-ben 4481 olvasó és 105 277 kölcsönzés volt nyilvántartva.

Az 1990-es évek elején megkezdődött a könyvtári szolgáltatások automatizálása. Az első számítógépesített szolgáltatások 1993-ban az állomány nyilvántartására, osztályozására és katalogizálására vonatkoztak, majd 1997-től a bibliográfiai tevékenységek és az olvasószolgálat is digitalizálódott.

„A könyvtári törvénykezés időközben reálisabbá vált, a könyvek anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolat erősödött. Kialakultak az örökségként őrzendő könyvek felvételi és megőrzési szabályai, miközben a hétköznapi használatú könyvek kezelésének szabályai is enyhültek. A technológia pedig a gyűjtemények védelmét támogatja”

– emelte ki Gyulai Arthur.

Jelenleg az RFID-rendszer (rádiófrekvenciás azonosítás) bevezetése zajlik, amely segíti a gyűjtemények kezelését és védelmét. Az RFID-címkével ellátott könyvek gyors és hatékony önkiszolgáló kölcsönzést tesznek lehetővé, így a könyvtárosok jobban tudnak az olvasókkal való minőségi interakcióra összpontosítani.

A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik a sérült könyvek javítása is – a könyvkötés mestersége kreativitást és fizikai állóképességet is igényel. A könyvek restaurálásához egy több mint százéves prés és egy közel száz kilós vágógép szükséges. A javítás különféle technikákat és eszközöket igényel a könyvek eredeti állapotának visszaállításához.

A könyvtár igazgatója szerint sokan próbálnak otthon ragasztószalaggal könyveket javítani, ami sajnos tovább rontja azok állapotát, és megnehezíti a későbbi professzionális javítást.

„Sokan jönnek a megyéből, hogy régi, rossz állapotú könyveket javíttassanak, de még nem mindenki tud erről a szolgáltatásunkról”

– hangsúlyozta Gyulai Arthur.

Az igazgató szerint a befektetések jelentik a projektek fenntarthatóságának kulcsát és a fejlődés motorját – a könyvtárosok szakértelme és kreativitása mellett.

A romániai szakmai könyvtáros közegben jó gyakorlatként tartják számon a „Közösségi könyvtári szolgáltatások” programot, amelyet 2015 óta minden évben működtet a könyvtár Hargita Megye Tanácsának állandó támogatásával és más finanszírozók hozzájárulásával. A program célja a megyei községi és városi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése és kulturális, oktatási programjaik bővítése.

2024-ben az olvasók 56 307 alkalommal látogatták meg a könyvtárat, ebből 11 023 esetben kulturális és oktatási eseményeken vettek részt. Az év során 638 rendezvényt szerveztek fizikai jelenléttel. Az online események (nemzetközi olvasómaraton, online versenyek és játékok), valamint a könyvtár épületén kívüli programok (a megye különböző településein) további 42 428 látogatót vonzottak.

A megyei könyvtár küldetése az olvasás és a kultúra népszerűsítése. Állandó programjai között szerepelnek könyvbemutatók, tematikus kiállítások, szervezett csoportos programok, tanórák, kézműves foglalkozások, gyermekeknek szóló színházi előadások és biblioterápiás tevékenységek.

A könyvtár tevékenységéről szóló beszámoló az alábbi linken érhető el:

 https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/videos/1127987991798166

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az olvasás fejleszti a képzelőerőt, hiszen amikor olvasol, nem csupán szemlélő vagy, hanem a történet rendezője is leszel.

– Az első könyv, amit olvastam, az Egri csillagok volt és mély nyomot hagyott bennem. A Netflix előtti időben a könyv erejével úgy élhettem át a csatajeleneteket, mintha egy hollywoodi filmet néznék. Az olvasás ereje pedig éppen ebben rejlik, hogy te lehetsz a rendező, hisz a saját képzeleted alkotja meg a filmet

– tette hozzá Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2025. április 23.

Elindult a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program

Negyedik kiírásához érkezett a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program, amelyre április 15-én, kedden 10 órától nyílt meg a jelentkezés. Ebből az alkalomból a Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége „Business Puzzle – StartUp Nation Élesben!” címmel szervezett szakmai tájékoztatót a csíkszeredai megyeházán. Az eseményen közel kétszázan vettek részt, akik a pályázati ismertető mellett panelbeszélgetéseken is hallhattak hasznos tapasztalatokat.

A rendezvény nem csupán a program részleteiről szólt, fókuszba került a fenntartható vállalkozásfejlesztés is.

A 2025-ös pályázati kiírás négy jelentős újítást tartalmaz. A korábbiaknál nagyobb, kizárólag európai uniós forrásból finanszírozott keretösszeg áll rendelkezésre, tehermentesítve az állami költségvetést, a szerződések aláírásakor biztosítják a támogatási összeg felét, valamint mesterséges intelligenciát használnak fel a pályázatok gyorsabb és hatékonyabb elbírálásáért.

Cilip Árpád, a fejlesztési ügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben intenzív kapcsolatot alakítottak ki a fiatalokkal és a vállalkozni vágyókkal. Az ügynökség munkatársai mintegy 100 osztályfőnöki órán vettek részt, 80 helyi vállalkozó bevonásával. Ezen túl 22 vállalkozás működésébe nyertek betekintést, 14 szakmai segédanyagot készítettek partnereik közreműködésével, valamint 15 szakmai napot és állásbörzét szerveztek. Elmondása szerint eddig több mint 850 diákot támogattak közvetlenül vagy közvetetten pályaválasztási tanácsadással. Köszönetét fejezte ki a széleskörű együttműködésért, amely lehetővé tette az esemény létrejöttét, kiemelve, hogy a megye valamennyi vállalkozói szövetségével sikerült partnerséget kialakítaniuk.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere gratulált a szervezőknek az esemény lebonyolításához, amely egy átfogó programsorozat része. Mint mondta, a vállalkozói gondolkodás egyik alappillére a csapatmunka, ennek jegyében jött létre a nemrégiben megnyitott Kapocs Coworking Space is Csíkszeredában.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy az ilyen típusú események kiváló alkalmat kínálnak a kapcsolati tőke bővítésére, elősegítik az információ áramlását az érintettek között, valamint hozzájárulhatnak a bürokrácia csökkentéséhez is.

Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke kiemelte: a fiatalok részéről valós igény mutatkozik a vállalkozásindítás iránt, ezért fontos, hogy számukra megfelelő támogatási formákat kínáljanak. Hangsúlyozta, hogy a megelőző képzések stabil alapot biztosítanak a program sikeres megvalósításához.

A pályázati kiírás két célcsoportot szólít meg: a 18–30 év közöttieket, valamint a 30–35 éves korosztályt, figyelembe véve, hogy e két csoport eltérő igényekkel rendelkezik.

Antal Lóránt szenátor videóüzenetben köszöntötte a közel kétszáz fiatalt, akik megtöltötték a megyeháza tanácstermét. Beszédében hangsúlyozta: a fiatal vállalkozók lendülete alapvető fontosságú egy egészséges gazdaság fejlődéséhez, ezért támogatni kell és bíztatni őket, valamint lehetőséget teremteni ahhoz, hogy itthon vállalkozzanak.

A beszédek után Sikó Éva, a kis- és középvállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökség tanácsadója mutatta be a program részleteit. Az idei évben a 30 év alatti pályázók számára 295 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, míg a 30–35 év közöttiek számára további 150 millió eurót különítettek el. A pályázat egyik feltétele az előzetes képzésen való részvétel.

A képzésekkel kapcsolatos információkat Márk Dezső, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviselője, valamint Silló László, a Fidelitas elnöke ismertette.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elismerését fejezte ki a rendezvénnyel kapcsolatban és hogy Hargita megye minden térségében ott vannak azok a vállalkozói közösségek, akik munkájukkal értéket teremtenek és munkahelyeket biztosítanak.. Mint mondta, köszönet illeti mindazokat, akik megosztották tudásukat, tapasztalataikat.

Panelbeszélgetésen a program iránt érdeklődők számos kérdésükre kaptak választ a többségében fiatal cégtulajdonosoktól, jogásztól, pályázati tanácsadótól, marketing szakembertől és Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének munkatársaitól.

Csíkszereda, 2025. április 16.

Fotók: Megyeháza Galéria

Április 15-én ünnepeljük a Művészetek Napját

A Megyeháza Galéria és a Megyeháza földszinti kiállítóterei – melyeket a Hargita Megyei Kulturális Központ működtet – az elmúlt években meghatározó szerepet töltöttek be Hargita megye kulturális életében, különösen a képző- és fotóművészet támogatása terén.

Április 15-én, a művészetek világnapját ünneplik világszerte, melynek célja, hogy segítse a művészet fejlődését, terjesztését, az alkotások minél szélesebb körű megismertetését, beleértve az iskolai művészeti nevelést is. A megyei tanács épületében található kiállítóterek is hasonló célt szolgálnak, ezért azok működésére tekintünk most vissza.

A galéria elsődleges célja az erdélyi magyar alkotók megismertetése, társadalmi megbecsültségének növelése, főként műveik bemutatásával és népszerűsítésével. A 2012-ben megnyílt kiállítótér működése során nyitott és befogadó helyszíne volt a művészeteknek, legyen szó irodalomról, színházról, zenéről vagy a vizuális művészetek különböző ágazatairól.

A Megyeháza Galériában zajló tevékenységek összhangban vannak Hargita megye 2021–2030-as kulturális stratégiájával, amely biztosítja, hogy mindenki hozzáférhessen a kultúra ezen területéhez.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője kérdésünkre elmondta, hogy 2020-ban összesen 20, 2021-ben 19, 2022-ben 30, 2023-ban pedig 20 kiállítás volt megtekinthető ezekben a terekben.

Az elmúlt évben, 2024-ben összesen 25 kiállítás valósult meg. A Megyeháza Galériában 16 tárlatot mutattak be, ebből 6 egyéni és 10 csoportos kiállítás volt, műfajilag 2 fotókiállítás és 14 képzőművészeti tárlat szerepelt a programban. A földszinti kiállítótérben további 9 kiállítás kapott helyet – 2 egyéni és 7 csoportos – ezek közül 4 volt fotó-, 5 pedig képzőművészeti kiállítás. A tárlatokat 47 iskolai csoport látogatta meg szervezetten, 17 iskolából közel ezer diák vett részt vezetett látogatásokon.

Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a mai rohanó világban sem szabad megfeledkeznünk a művészet és a kultúra fontosságáról.

– Számunkra a kultúra támogatása nem luxus, hanem szükségszerűség. Mert bármilyen kihívások is legyenek, a művészet és a kultúra is kiemelt helyet foglalnak el. Ezek határoznak meg bennünket, ezek kötnek össze minket, és ezek tartanak meg közösségként. Kiállítótereinkben arra törekszünk, hogy hiteles, helyi értékeket állítsunk reflektorfénybe – ízlést formálva, nevelve, irányt mutatva. Olyan élményeket szeretnénk nyújtani a fiataloknak, amelyek nem csupán tudást adnak, hanem közösségi élményeket, érzelmeket, valódi kapcsolódásokat is. Mert végső soron a művészet és a kultúra nem csupán visszatükrözi az életet – értelmet is ad neki

– hangsúlyozta az intézmény vezetője.

Fontos tudnivaló, hogy a Megyeháza földszinti kiállítóterében április 17-ig látogatható a „Reflexió” című tárlat, valamint a Megyeháza Galériában az M³ – Daczó Enikő, Nemes András Csaba és Vajna László Károly közös kiállítása meghosszabbított határidővel, április 28-ig tekinthető meg.

Ezek lezárása után a Megyeháza Galéria és annak földszinti kiállítótere ideiglenesen bezár, hiszen a megyeháza épülete az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében nemsokára energetikai felújításon esik át, így a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett kiállítások és kulturális események más helyszíneken – a kulturális központ székhelyén, valamint a Csíki Moziban – kerülnek megrendezésre.

A közönség számára a legfrissebb információk továbbra is elérhetők lesznek a Megyeháza Galéria Facebook-oldalán, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a galéria online felületét:

https://www.facebook.com/Megyehaza.Galeria

Csíkszereda, 2025. április 15.

Heteken belül elkészül az aszfaltozás Ditró és Tölgyes között is

Szucsáva megye határán dolgozik a Hargita Útkezelő Vállalat a 174A jelzésű megyei úton. Jelenleg az út kiszélesítésén és a támfalak megépítésén dolgozik Hargita Megye Tanácsának útkezelő vállalata, nehéz terepi viszonyok között. A megyei út fontos összeköttetést jelent majd a szomszédos megyével, ahol a megyehatár túloldalán szintén építik az utat. A kivitelező június végén kapta meg a munkakezdési parancsot és 12 hónap áll rendelkezésére, nem számítva a téli hónapokat, amikor nem lehet dolgozni a munkaterületen. A beruházás értéke mintegy 6,6 millió lej.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának tájékoztatása szerint, idén leterítik a törtkőréteget, jövőre pedig indulhatnak az aszfaltozási munkálatok.

Az út jelentőségét növeli, hogy összeköttetést biztosít majd az A8-as autópálya Hargita megyei szakaszával is.

A megyei tanács elnöke a Gyergyóditró és Gyergyótölgyes közötti aszfaltozási munkálatokat is megtekintette.

Az elkövetkező 2-3 hétben végeznek az aszfaltozási munkálatokkal. Az utolsó szakasz megépítése azért is húzódott el, mert egy úgynevezett geokompozit anyag beépítésére volt szükség, amely megakadályozza a kisebb útsüllyedéseket.

A kivitelezőnek évvégéig kell átadnia az utat. Elkészültek a betonozott vízelvezető sáncok, az aszfaltozás után pedig következik a forgalombiztonsági elemek felszerelése. A 127-es megyei út mintegy 2,2 kilométeres szakaszát még januárban kérte átadni az országos útügy Hargita Megye Tanácsától, mivel az érinti a majdani autópálya nyomvonalát. Ez a szakasz így már nem a megyei tanács adminisztrálása alá tartozik, ezért nem képezik a jelenlegi munkálatok tárgyát sem.

Bíró Barna-Botond szerint fontos csomópont lesz az elkövetkezőkben a térség az autópálya miatt.

Csíkszereda, 2026. szeptember 4.

Heteken belül elkészül az aszfaltozás Ditró és Tölgyes között is

Szucsáva megye határán dolgozik a Hargita Útkezelő Vállalat a 174A jelzésű megyei úton. Jelenleg az út kiszélesítésén és a támfalak megépítésén dolgozik Hargita Megye Tanácsának útkezelő vállalata, nehéz terepi viszonyok között. A megyei út fontos összeköttetést jelent majd a szomszédos megyével, ahol a megyehatár túloldalán szintén építik az utat. A kivitelező június végén kapta meg a munkakezdési parancsot és 12 hónap áll rendelkezésére, nem számítva a téli hónapokat, amikor nem lehet dolgozni a munkaterületen. A beruházás értéke mintegy 6,6 millió lej.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának tájékoztatása szerint, idén leterítik a törtkőréteget, jövőre pedig indulhatnak az aszfaltozási munkálatok.

Az út jelentőségét növeli, hogy összeköttetést biztosít majd az A8-as autópálya Hargita megyei szakaszával is.

A megyei tanács elnöke a Gyergyóditró és Gyergyótölgyes közötti aszfaltozási munkálatokat is megtekintette.

Az elkövetkező 2-3 hétben végeznek az aszfaltozási munkálatokkal. Az utolsó szakasz megépítése azért is húzódott el, mert egy úgynevezett geokompozit anyag beépítésére volt szükség, amely megakadályozza a kisebb útsüllyedéseket.

A kivitelezőnek évvégéig kell átadnia az utat. Elkészültek a betonozott vízelvezető sáncok, az aszfaltozás után pedig következik a forgalombiztonsági elemek felszerelése. A 127-es megyei út mintegy 2,2 kilométeres szakaszát még januárban kérte átadni az országos útügy Hargita Megye Tanácsától, mivel az érinti a majdani autópálya nyomvonalát. Ez a szakasz így már nem a megyei tanács adminisztrálása alá tartozik, ezért nem képezik a jelenlegi munkálatok tárgyát sem.

Bíró Barna-Botond szerint fontos csomópont lesz az elkövetkezőkben a térség az autópálya miatt.

Csíkszereda, 2026. szeptember 4.

A legfiatalabb „olvasó” egy kislány, aki idén tölti be első életévét

Április 23-án, a Könyv és a Szerzői Jogok Világnapját ünnepeljük. Az UNESCO által 1996-ban indított kezdeményezés célja világszerte az olvasás népszerűsítése, valamint a könyvek és a szerzői jogok jelentőségének tudatosítása.

A megyeszékhelyen található Kájoni János Megyei Könyvtár nem csupán könyvek gyűjtőhelye, hanem a közösség egyik legfontosabb szellemi és kulturális tere is egyben.

Hargita Megye Tanácsának alárendeltségébe tartozó könyvtár Hargita megye legnagyobb nyilvános könyvtára, amely folyamatosan jelen van a közösség életében kulturális tevékenységeivel, könyvbemutató eseményeivel, valamint a közel 190 ezer dokumentumból álló gyűjteményével – könyvekkel, folyóiratokkal, audiovizuális és elektronikus anyagokkal–, amelyet olvasók és kutatók egyaránt igénybe vehetnek.

Gyulai Arthur, a megyei könyvtár igazgatójának tájékoztatása szerint a könyvtári állományt évente több mint ötezer személy használja. A legfiatalabb „olvasó” egy 2024. június 11-én született kislány, míg a legidősebb egy 91 éves hölgy. A könyvtár legértékesebb régi kötete a Missale Romanum ex decr.to sacros concilii Tridentini restitutum, amely 1650-ben jelent meg Velencében (megjegyzés: a cím nem elírás, így szerepel a boríton).

A könyvtár elődje a Csíki Járási Könyvtár volt, amelyet 1950-ben alapítottak, de a csíkszeredai könyvtár- és olvasási hagyományok egészen a somlyói ferences kolostorhoz nyúlnak vissza. A Somlyói Ferences Kolostor Könyvtára a 15. századból származik, és kiemelkedő szerepet játszik a székelyföldi írott kultúra történetében. A kolostorhoz tartozó gimnázium könyvtárának első bejegyzései 1630-ból származnak. E könyvtárak újabb, főként 19–20. századi kötetei 1978-ban kerültek be a megyei könyvtár állományába.2007 decemberében az intézményt „Kájoni János” Megyei Könyvtárnak nevezték el. Az olvasói létszám az évek során változott: 2001-ben 6194 olvasó és 107 146 kölcsönzés, 2010-ben 4471 olvasó és 87 500 kölcsönzés, 2020-ban 3619 olvasó és 55 524 kölcsönzés, míg 2024-ben 4481 olvasó és 105 277 kölcsönzés volt nyilvántartva.

Az 1990-es évek elején megkezdődött a könyvtári szolgáltatások automatizálása. Az első számítógépesített szolgáltatások 1993-ban az állomány nyilvántartására, osztályozására és katalogizálására vonatkoztak, majd 1997-től a bibliográfiai tevékenységek és az olvasószolgálat is digitalizálódott.

„A könyvtári törvénykezés időközben reálisabbá vált, a könyvek anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolat erősödött. Kialakultak az örökségként őrzendő könyvek felvételi és megőrzési szabályai, miközben a hétköznapi használatú könyvek kezelésének szabályai is enyhültek. A technológia pedig a gyűjtemények védelmét támogatja”

– emelte ki Gyulai Arthur.

Jelenleg az RFID-rendszer (rádiófrekvenciás azonosítás) bevezetése zajlik, amely segíti a gyűjtemények kezelését és védelmét. Az RFID-címkével ellátott könyvek gyors és hatékony önkiszolgáló kölcsönzést tesznek lehetővé, így a könyvtárosok jobban tudnak az olvasókkal való minőségi interakcióra összpontosítani.

A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik a sérült könyvek javítása is – a könyvkötés mestersége kreativitást és fizikai állóképességet is igényel. A könyvek restaurálásához egy több mint százéves prés és egy közel száz kilós vágógép szükséges. A javítás különféle technikákat és eszközöket igényel a könyvek eredeti állapotának visszaállításához.

A könyvtár igazgatója szerint sokan próbálnak otthon ragasztószalaggal könyveket javítani, ami sajnos tovább rontja azok állapotát, és megnehezíti a későbbi professzionális javítást.

„Sokan jönnek a megyéből, hogy régi, rossz állapotú könyveket javíttassanak, de még nem mindenki tud erről a szolgáltatásunkról”

– hangsúlyozta Gyulai Arthur.

Az igazgató szerint a befektetések jelentik a projektek fenntarthatóságának kulcsát és a fejlődés motorját – a könyvtárosok szakértelme és kreativitása mellett.

A romániai szakmai könyvtáros közegben jó gyakorlatként tartják számon a „Közösségi könyvtári szolgáltatások” programot, amelyet 2015 óta minden évben működtet a könyvtár Hargita Megye Tanácsának állandó támogatásával és más finanszírozók hozzájárulásával. A program célja a megyei községi és városi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése és kulturális, oktatási programjaik bővítése.

2024-ben az olvasók 56 307 alkalommal látogatták meg a könyvtárat, ebből 11 023 esetben kulturális és oktatási eseményeken vettek részt. Az év során 638 rendezvényt szerveztek fizikai jelenléttel. Az online események (nemzetközi olvasómaraton, online versenyek és játékok), valamint a könyvtár épületén kívüli programok (a megye különböző településein) további 42 428 látogatót vonzottak.

A megyei könyvtár küldetése az olvasás és a kultúra népszerűsítése. Állandó programjai között szerepelnek könyvbemutatók, tematikus kiállítások, szervezett csoportos programok, tanórák, kézműves foglalkozások, gyermekeknek szóló színházi előadások és biblioterápiás tevékenységek.

A könyvtár tevékenységéről szóló beszámoló az alábbi linken érhető el:

 https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/videos/1127987991798166

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az olvasás fejleszti a képzelőerőt, hiszen amikor olvasol, nem csupán szemlélő vagy, hanem a történet rendezője is leszel.

– Az első könyv, amit olvastam, az Egri csillagok volt és mély nyomot hagyott bennem. A Netflix előtti időben a könyv erejével úgy élhettem át a csatajeleneteket, mintha egy hollywoodi filmet néznék. Az olvasás ereje pedig éppen ebben rejlik, hogy te lehetsz a rendező, hisz a saját képzeleted alkotja meg a filmet

– tette hozzá Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2025. április 23.

Elindult a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program

Negyedik kiírásához érkezett a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program, amelyre április 15-én, kedden 10 órától nyílt meg a jelentkezés. Ebből az alkalomból a Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége „Business Puzzle – StartUp Nation Élesben!” címmel szervezett szakmai tájékoztatót a csíkszeredai megyeházán. Az eseményen közel kétszázan vettek részt, akik a pályázati ismertető mellett panelbeszélgetéseken is hallhattak hasznos tapasztalatokat.

A rendezvény nem csupán a program részleteiről szólt, fókuszba került a fenntartható vállalkozásfejlesztés is.

A 2025-ös pályázati kiírás négy jelentős újítást tartalmaz. A korábbiaknál nagyobb, kizárólag európai uniós forrásból finanszírozott keretösszeg áll rendelkezésre, tehermentesítve az állami költségvetést, a szerződések aláírásakor biztosítják a támogatási összeg felét, valamint mesterséges intelligenciát használnak fel a pályázatok gyorsabb és hatékonyabb elbírálásáért.

Cilip Árpád, a fejlesztési ügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben intenzív kapcsolatot alakítottak ki a fiatalokkal és a vállalkozni vágyókkal. Az ügynökség munkatársai mintegy 100 osztályfőnöki órán vettek részt, 80 helyi vállalkozó bevonásával. Ezen túl 22 vállalkozás működésébe nyertek betekintést, 14 szakmai segédanyagot készítettek partnereik közreműködésével, valamint 15 szakmai napot és állásbörzét szerveztek. Elmondása szerint eddig több mint 850 diákot támogattak közvetlenül vagy közvetetten pályaválasztási tanácsadással. Köszönetét fejezte ki a széleskörű együttműködésért, amely lehetővé tette az esemény létrejöttét, kiemelve, hogy a megye valamennyi vállalkozói szövetségével sikerült partnerséget kialakítaniuk.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere gratulált a szervezőknek az esemény lebonyolításához, amely egy átfogó programsorozat része. Mint mondta, a vállalkozói gondolkodás egyik alappillére a csapatmunka, ennek jegyében jött létre a nemrégiben megnyitott Kapocs Coworking Space is Csíkszeredában.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy az ilyen típusú események kiváló alkalmat kínálnak a kapcsolati tőke bővítésére, elősegítik az információ áramlását az érintettek között, valamint hozzájárulhatnak a bürokrácia csökkentéséhez is.

Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke kiemelte: a fiatalok részéről valós igény mutatkozik a vállalkozásindítás iránt, ezért fontos, hogy számukra megfelelő támogatási formákat kínáljanak. Hangsúlyozta, hogy a megelőző képzések stabil alapot biztosítanak a program sikeres megvalósításához.

A pályázati kiírás két célcsoportot szólít meg: a 18–30 év közöttieket, valamint a 30–35 éves korosztályt, figyelembe véve, hogy e két csoport eltérő igényekkel rendelkezik.

Antal Lóránt szenátor videóüzenetben köszöntötte a közel kétszáz fiatalt, akik megtöltötték a megyeháza tanácstermét. Beszédében hangsúlyozta: a fiatal vállalkozók lendülete alapvető fontosságú egy egészséges gazdaság fejlődéséhez, ezért támogatni kell és bíztatni őket, valamint lehetőséget teremteni ahhoz, hogy itthon vállalkozzanak.

A beszédek után Sikó Éva, a kis- és középvállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökség tanácsadója mutatta be a program részleteit. Az idei évben a 30 év alatti pályázók számára 295 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, míg a 30–35 év közöttiek számára további 150 millió eurót különítettek el. A pályázat egyik feltétele az előzetes képzésen való részvétel.

A képzésekkel kapcsolatos információkat Márk Dezső, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviselője, valamint Silló László, a Fidelitas elnöke ismertette.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elismerését fejezte ki a rendezvénnyel kapcsolatban és hogy Hargita megye minden térségében ott vannak azok a vállalkozói közösségek, akik munkájukkal értéket teremtenek és munkahelyeket biztosítanak.. Mint mondta, köszönet illeti mindazokat, akik megosztották tudásukat, tapasztalataikat.

Panelbeszélgetésen a program iránt érdeklődők számos kérdésükre kaptak választ a többségében fiatal cégtulajdonosoktól, jogásztól, pályázati tanácsadótól, marketing szakembertől és Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének munkatársaitól.

Csíkszereda, 2025. április 16.

Fotók: Megyeháza Galéria

Április 15-én ünnepeljük a Művészetek Napját

A Megyeháza Galéria és a Megyeháza földszinti kiállítóterei – melyeket a Hargita Megyei Kulturális Központ működtet – az elmúlt években meghatározó szerepet töltöttek be Hargita megye kulturális életében, különösen a képző- és fotóművészet támogatása terén.

Április 15-én, a művészetek világnapját ünneplik világszerte, melynek célja, hogy segítse a művészet fejlődését, terjesztését, az alkotások minél szélesebb körű megismertetését, beleértve az iskolai művészeti nevelést is. A megyei tanács épületében található kiállítóterek is hasonló célt szolgálnak, ezért azok működésére tekintünk most vissza.

A galéria elsődleges célja az erdélyi magyar alkotók megismertetése, társadalmi megbecsültségének növelése, főként műveik bemutatásával és népszerűsítésével. A 2012-ben megnyílt kiállítótér működése során nyitott és befogadó helyszíne volt a művészeteknek, legyen szó irodalomról, színházról, zenéről vagy a vizuális művészetek különböző ágazatairól.

A Megyeháza Galériában zajló tevékenységek összhangban vannak Hargita megye 2021–2030-as kulturális stratégiájával, amely biztosítja, hogy mindenki hozzáférhessen a kultúra ezen területéhez.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője kérdésünkre elmondta, hogy 2020-ban összesen 20, 2021-ben 19, 2022-ben 30, 2023-ban pedig 20 kiállítás volt megtekinthető ezekben a terekben.

Az elmúlt évben, 2024-ben összesen 25 kiállítás valósult meg. A Megyeháza Galériában 16 tárlatot mutattak be, ebből 6 egyéni és 10 csoportos kiállítás volt, műfajilag 2 fotókiállítás és 14 képzőművészeti tárlat szerepelt a programban. A földszinti kiállítótérben további 9 kiállítás kapott helyet – 2 egyéni és 7 csoportos – ezek közül 4 volt fotó-, 5 pedig képzőművészeti kiállítás. A tárlatokat 47 iskolai csoport látogatta meg szervezetten, 17 iskolából közel ezer diák vett részt vezetett látogatásokon.

Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a mai rohanó világban sem szabad megfeledkeznünk a művészet és a kultúra fontosságáról.

– Számunkra a kultúra támogatása nem luxus, hanem szükségszerűség. Mert bármilyen kihívások is legyenek, a művészet és a kultúra is kiemelt helyet foglalnak el. Ezek határoznak meg bennünket, ezek kötnek össze minket, és ezek tartanak meg közösségként. Kiállítótereinkben arra törekszünk, hogy hiteles, helyi értékeket állítsunk reflektorfénybe – ízlést formálva, nevelve, irányt mutatva. Olyan élményeket szeretnénk nyújtani a fiataloknak, amelyek nem csupán tudást adnak, hanem közösségi élményeket, érzelmeket, valódi kapcsolódásokat is. Mert végső soron a művészet és a kultúra nem csupán visszatükrözi az életet – értelmet is ad neki

– hangsúlyozta az intézmény vezetője.

Fontos tudnivaló, hogy a Megyeháza földszinti kiállítóterében április 17-ig látogatható a „Reflexió” című tárlat, valamint a Megyeháza Galériában az M³ – Daczó Enikő, Nemes András Csaba és Vajna László Károly közös kiállítása meghosszabbított határidővel, április 28-ig tekinthető meg.

Ezek lezárása után a Megyeháza Galéria és annak földszinti kiállítótere ideiglenesen bezár, hiszen a megyeháza épülete az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében nemsokára energetikai felújításon esik át, így a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett kiállítások és kulturális események más helyszíneken – a kulturális központ székhelyén, valamint a Csíki Moziban – kerülnek megrendezésre.

A közönség számára a legfrissebb információk továbbra is elérhetők lesznek a Megyeháza Galéria Facebook-oldalán, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a galéria online felületét:

https://www.facebook.com/Megyehaza.Galeria

Csíkszereda, 2025. április 15.

A legfiatalabb „olvasó” egy kislány, aki idén tölti be első életévét

Április 23-án, a Könyv és a Szerzői Jogok Világnapját ünnepeljük. Az UNESCO által 1996-ban indított kezdeményezés célja világszerte az olvasás népszerűsítése, valamint a könyvek és a szerzői jogok jelentőségének tudatosítása.

A megyeszékhelyen található Kájoni János Megyei Könyvtár nem csupán könyvek gyűjtőhelye, hanem a közösség egyik legfontosabb szellemi és kulturális tere is egyben.

Hargita Megye Tanácsának alárendeltségébe tartozó könyvtár Hargita megye legnagyobb nyilvános könyvtára, amely folyamatosan jelen van a közösség életében kulturális tevékenységeivel, könyvbemutató eseményeivel, valamint a közel 190 ezer dokumentumból álló gyűjteményével – könyvekkel, folyóiratokkal, audiovizuális és elektronikus anyagokkal–, amelyet olvasók és kutatók egyaránt igénybe vehetnek.

Gyulai Arthur, a megyei könyvtár igazgatójának tájékoztatása szerint a könyvtári állományt évente több mint ötezer személy használja. A legfiatalabb „olvasó” egy 2024. június 11-én született kislány, míg a legidősebb egy 91 éves hölgy. A könyvtár legértékesebb régi kötete a Missale Romanum ex decr.to sacros concilii Tridentini restitutum, amely 1650-ben jelent meg Velencében (megjegyzés: a cím nem elírás, így szerepel a boríton).

A könyvtár elődje a Csíki Járási Könyvtár volt, amelyet 1950-ben alapítottak, de a csíkszeredai könyvtár- és olvasási hagyományok egészen a somlyói ferences kolostorhoz nyúlnak vissza. A Somlyói Ferences Kolostor Könyvtára a 15. századból származik, és kiemelkedő szerepet játszik a székelyföldi írott kultúra történetében. A kolostorhoz tartozó gimnázium könyvtárának első bejegyzései 1630-ból származnak. E könyvtárak újabb, főként 19–20. századi kötetei 1978-ban kerültek be a megyei könyvtár állományába.2007 decemberében az intézményt „Kájoni János” Megyei Könyvtárnak nevezték el. Az olvasói létszám az évek során változott: 2001-ben 6194 olvasó és 107 146 kölcsönzés, 2010-ben 4471 olvasó és 87 500 kölcsönzés, 2020-ban 3619 olvasó és 55 524 kölcsönzés, míg 2024-ben 4481 olvasó és 105 277 kölcsönzés volt nyilvántartva.

Az 1990-es évek elején megkezdődött a könyvtári szolgáltatások automatizálása. Az első számítógépesített szolgáltatások 1993-ban az állomány nyilvántartására, osztályozására és katalogizálására vonatkoztak, majd 1997-től a bibliográfiai tevékenységek és az olvasószolgálat is digitalizálódott.

„A könyvtári törvénykezés időközben reálisabbá vált, a könyvek anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolat erősödött. Kialakultak az örökségként őrzendő könyvek felvételi és megőrzési szabályai, miközben a hétköznapi használatú könyvek kezelésének szabályai is enyhültek. A technológia pedig a gyűjtemények védelmét támogatja”

– emelte ki Gyulai Arthur.

Jelenleg az RFID-rendszer (rádiófrekvenciás azonosítás) bevezetése zajlik, amely segíti a gyűjtemények kezelését és védelmét. Az RFID-címkével ellátott könyvek gyors és hatékony önkiszolgáló kölcsönzést tesznek lehetővé, így a könyvtárosok jobban tudnak az olvasókkal való minőségi interakcióra összpontosítani.

A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik a sérült könyvek javítása is – a könyvkötés mestersége kreativitást és fizikai állóképességet is igényel. A könyvek restaurálásához egy több mint százéves prés és egy közel száz kilós vágógép szükséges. A javítás különféle technikákat és eszközöket igényel a könyvek eredeti állapotának visszaállításához.

A könyvtár igazgatója szerint sokan próbálnak otthon ragasztószalaggal könyveket javítani, ami sajnos tovább rontja azok állapotát, és megnehezíti a későbbi professzionális javítást.

„Sokan jönnek a megyéből, hogy régi, rossz állapotú könyveket javíttassanak, de még nem mindenki tud erről a szolgáltatásunkról”

– hangsúlyozta Gyulai Arthur.

Az igazgató szerint a befektetések jelentik a projektek fenntarthatóságának kulcsát és a fejlődés motorját – a könyvtárosok szakértelme és kreativitása mellett.

A romániai szakmai könyvtáros közegben jó gyakorlatként tartják számon a „Közösségi könyvtári szolgáltatások” programot, amelyet 2015 óta minden évben működtet a könyvtár Hargita Megye Tanácsának állandó támogatásával és más finanszírozók hozzájárulásával. A program célja a megyei községi és városi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése és kulturális, oktatási programjaik bővítése.

2024-ben az olvasók 56 307 alkalommal látogatták meg a könyvtárat, ebből 11 023 esetben kulturális és oktatási eseményeken vettek részt. Az év során 638 rendezvényt szerveztek fizikai jelenléttel. Az online események (nemzetközi olvasómaraton, online versenyek és játékok), valamint a könyvtár épületén kívüli programok (a megye különböző településein) további 42 428 látogatót vonzottak.

A megyei könyvtár küldetése az olvasás és a kultúra népszerűsítése. Állandó programjai között szerepelnek könyvbemutatók, tematikus kiállítások, szervezett csoportos programok, tanórák, kézműves foglalkozások, gyermekeknek szóló színházi előadások és biblioterápiás tevékenységek.

A könyvtár tevékenységéről szóló beszámoló az alábbi linken érhető el:

 https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/videos/1127987991798166

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az olvasás fejleszti a képzelőerőt, hiszen amikor olvasol, nem csupán szemlélő vagy, hanem a történet rendezője is leszel.

– Az első könyv, amit olvastam, az Egri csillagok volt és mély nyomot hagyott bennem. A Netflix előtti időben a könyv erejével úgy élhettem át a csatajeleneteket, mintha egy hollywoodi filmet néznék. Az olvasás ereje pedig éppen ebben rejlik, hogy te lehetsz a rendező, hisz a saját képzeleted alkotja meg a filmet

– tette hozzá Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2025. április 23.

Elindult a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program

Negyedik kiírásához érkezett a StartUp Nation vállalkozásfejlesztő program, amelyre április 15-én, kedden 10 órától nyílt meg a jelentkezés. Ebből az alkalomból a Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége „Business Puzzle – StartUp Nation Élesben!” címmel szervezett szakmai tájékoztatót a csíkszeredai megyeházán. Az eseményen közel kétszázan vettek részt, akik a pályázati ismertető mellett panelbeszélgetéseken is hallhattak hasznos tapasztalatokat.

A rendezvény nem csupán a program részleteiről szólt, fókuszba került a fenntartható vállalkozásfejlesztés is.

A 2025-ös pályázati kiírás négy jelentős újítást tartalmaz. A korábbiaknál nagyobb, kizárólag európai uniós forrásból finanszírozott keretösszeg áll rendelkezésre, tehermentesítve az állami költségvetést, a szerződések aláírásakor biztosítják a támogatási összeg felét, valamint mesterséges intelligenciát használnak fel a pályázatok gyorsabb és hatékonyabb elbírálásáért.

Cilip Árpád, a fejlesztési ügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben intenzív kapcsolatot alakítottak ki a fiatalokkal és a vállalkozni vágyókkal. Az ügynökség munkatársai mintegy 100 osztályfőnöki órán vettek részt, 80 helyi vállalkozó bevonásával. Ezen túl 22 vállalkozás működésébe nyertek betekintést, 14 szakmai segédanyagot készítettek partnereik közreműködésével, valamint 15 szakmai napot és állásbörzét szerveztek. Elmondása szerint eddig több mint 850 diákot támogattak közvetlenül vagy közvetetten pályaválasztási tanácsadással. Köszönetét fejezte ki a széleskörű együttműködésért, amely lehetővé tette az esemény létrejöttét, kiemelve, hogy a megye valamennyi vállalkozói szövetségével sikerült partnerséget kialakítaniuk.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere gratulált a szervezőknek az esemény lebonyolításához, amely egy átfogó programsorozat része. Mint mondta, a vállalkozói gondolkodás egyik alappillére a csapatmunka, ennek jegyében jött létre a nemrégiben megnyitott Kapocs Coworking Space is Csíkszeredában.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy az ilyen típusú események kiváló alkalmat kínálnak a kapcsolati tőke bővítésére, elősegítik az információ áramlását az érintettek között, valamint hozzájárulhatnak a bürokrácia csökkentéséhez is.

Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke kiemelte: a fiatalok részéről valós igény mutatkozik a vállalkozásindítás iránt, ezért fontos, hogy számukra megfelelő támogatási formákat kínáljanak. Hangsúlyozta, hogy a megelőző képzések stabil alapot biztosítanak a program sikeres megvalósításához.

A pályázati kiírás két célcsoportot szólít meg: a 18–30 év közöttieket, valamint a 30–35 éves korosztályt, figyelembe véve, hogy e két csoport eltérő igényekkel rendelkezik.

Antal Lóránt szenátor videóüzenetben köszöntötte a közel kétszáz fiatalt, akik megtöltötték a megyeháza tanácstermét. Beszédében hangsúlyozta: a fiatal vállalkozók lendülete alapvető fontosságú egy egészséges gazdaság fejlődéséhez, ezért támogatni kell és bíztatni őket, valamint lehetőséget teremteni ahhoz, hogy itthon vállalkozzanak.

A beszédek után Sikó Éva, a kis- és középvállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökség tanácsadója mutatta be a program részleteit. Az idei évben a 30 év alatti pályázók számára 295 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, míg a 30–35 év közöttiek számára további 150 millió eurót különítettek el. A pályázat egyik feltétele az előzetes képzésen való részvétel.

A képzésekkel kapcsolatos információkat Márk Dezső, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviselője, valamint Silló László, a Fidelitas elnöke ismertette.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elismerését fejezte ki a rendezvénnyel kapcsolatban és hogy Hargita megye minden térségében ott vannak azok a vállalkozói közösségek, akik munkájukkal értéket teremtenek és munkahelyeket biztosítanak.. Mint mondta, köszönet illeti mindazokat, akik megosztották tudásukat, tapasztalataikat.

Panelbeszélgetésen a program iránt érdeklődők számos kérdésükre kaptak választ a többségében fiatal cégtulajdonosoktól, jogásztól, pályázati tanácsadótól, marketing szakembertől és Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének munkatársaitól.

Csíkszereda, 2025. április 16.

Fotók: Megyeháza Galéria

Április 15-én ünnepeljük a Művészetek Napját

A Megyeháza Galéria és a Megyeháza földszinti kiállítóterei – melyeket a Hargita Megyei Kulturális Központ működtet – az elmúlt években meghatározó szerepet töltöttek be Hargita megye kulturális életében, különösen a képző- és fotóművészet támogatása terén.

Április 15-én, a művészetek világnapját ünneplik világszerte, melynek célja, hogy segítse a művészet fejlődését, terjesztését, az alkotások minél szélesebb körű megismertetését, beleértve az iskolai művészeti nevelést is. A megyei tanács épületében található kiállítóterek is hasonló célt szolgálnak, ezért azok működésére tekintünk most vissza.

A galéria elsődleges célja az erdélyi magyar alkotók megismertetése, társadalmi megbecsültségének növelése, főként műveik bemutatásával és népszerűsítésével. A 2012-ben megnyílt kiállítótér működése során nyitott és befogadó helyszíne volt a művészeteknek, legyen szó irodalomról, színházról, zenéről vagy a vizuális művészetek különböző ágazatairól.

A Megyeháza Galériában zajló tevékenységek összhangban vannak Hargita megye 2021–2030-as kulturális stratégiájával, amely biztosítja, hogy mindenki hozzáférhessen a kultúra ezen területéhez.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője kérdésünkre elmondta, hogy 2020-ban összesen 20, 2021-ben 19, 2022-ben 30, 2023-ban pedig 20 kiállítás volt megtekinthető ezekben a terekben.

Az elmúlt évben, 2024-ben összesen 25 kiállítás valósult meg. A Megyeháza Galériában 16 tárlatot mutattak be, ebből 6 egyéni és 10 csoportos kiállítás volt, műfajilag 2 fotókiállítás és 14 képzőművészeti tárlat szerepelt a programban. A földszinti kiállítótérben további 9 kiállítás kapott helyet – 2 egyéni és 7 csoportos – ezek közül 4 volt fotó-, 5 pedig képzőművészeti kiállítás. A tárlatokat 47 iskolai csoport látogatta meg szervezetten, 17 iskolából közel ezer diák vett részt vezetett látogatásokon.

Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a mai rohanó világban sem szabad megfeledkeznünk a művészet és a kultúra fontosságáról.

– Számunkra a kultúra támogatása nem luxus, hanem szükségszerűség. Mert bármilyen kihívások is legyenek, a művészet és a kultúra is kiemelt helyet foglalnak el. Ezek határoznak meg bennünket, ezek kötnek össze minket, és ezek tartanak meg közösségként. Kiállítótereinkben arra törekszünk, hogy hiteles, helyi értékeket állítsunk reflektorfénybe – ízlést formálva, nevelve, irányt mutatva. Olyan élményeket szeretnénk nyújtani a fiataloknak, amelyek nem csupán tudást adnak, hanem közösségi élményeket, érzelmeket, valódi kapcsolódásokat is. Mert végső soron a művészet és a kultúra nem csupán visszatükrözi az életet – értelmet is ad neki

– hangsúlyozta az intézmény vezetője.

Fontos tudnivaló, hogy a Megyeháza földszinti kiállítóterében április 17-ig látogatható a „Reflexió” című tárlat, valamint a Megyeháza Galériában az M³ – Daczó Enikő, Nemes András Csaba és Vajna László Károly közös kiállítása meghosszabbított határidővel, április 28-ig tekinthető meg.

Ezek lezárása után a Megyeháza Galéria és annak földszinti kiállítótere ideiglenesen bezár, hiszen a megyeháza épülete az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében nemsokára energetikai felújításon esik át, így a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett kiállítások és kulturális események más helyszíneken – a kulturális központ székhelyén, valamint a Csíki Moziban – kerülnek megrendezésre.

A közönség számára a legfrissebb információk továbbra is elérhetők lesznek a Megyeháza Galéria Facebook-oldalán, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a galéria online felületét:

https://www.facebook.com/Megyehaza.Galeria

Csíkszereda, 2025. április 15.