A legfiatalabb „olvasó” egy kislány, aki idén tölti be első életévét

Április 23-án, a Könyv és a Szerzői Jogok Világnapját ünnepeljük. Az UNESCO által 1996-ban indított kezdeményezés célja világszerte az olvasás népszerűsítése, valamint a könyvek és a szerzői jogok jelentőségének tudatosítása.

A megyeszékhelyen található Kájoni János Megyei Könyvtár nem csupán könyvek gyűjtőhelye, hanem a közösség egyik legfontosabb szellemi és kulturális tere is egyben.

Hargita Megye Tanácsának alárendeltségébe tartozó könyvtár Hargita megye legnagyobb nyilvános könyvtára, amely folyamatosan jelen van a közösség életében kulturális tevékenységeivel, könyvbemutató eseményeivel, valamint a közel 190 ezer dokumentumból álló gyűjteményével – könyvekkel, folyóiratokkal, audiovizuális és elektronikus anyagokkal–, amelyet olvasók és kutatók egyaránt igénybe vehetnek.

Gyulai Arthur, a megyei könyvtár igazgatójának tájékoztatása szerint a könyvtári állományt évente több mint ötezer személy használja. A legfiatalabb „olvasó” egy 2024. június 11-én született kislány, míg a legidősebb egy 91 éves hölgy. A könyvtár legértékesebb régi kötete a Missale Romanum ex decr.to sacros concilii Tridentini restitutum, amely 1650-ben jelent meg Velencében (megjegyzés: a cím nem elírás, így szerepel a boríton).

A könyvtár elődje a Csíki Járási Könyvtár volt, amelyet 1950-ben alapítottak, de a csíkszeredai könyvtár- és olvasási hagyományok egészen a somlyói ferences kolostorhoz nyúlnak vissza. A Somlyói Ferences Kolostor Könyvtára a 15. századból származik, és kiemelkedő szerepet játszik a székelyföldi írott kultúra történetében. A kolostorhoz tartozó gimnázium könyvtárának első bejegyzései 1630-ból származnak. E könyvtárak újabb, főként 19–20. századi kötetei 1978-ban kerültek be a megyei könyvtár állományába.2007 decemberében az intézményt „Kájoni János” Megyei Könyvtárnak nevezték el. Az olvasói létszám az évek során változott: 2001-ben 6194 olvasó és 107 146 kölcsönzés, 2010-ben 4471 olvasó és 87 500 kölcsönzés, 2020-ban 3619 olvasó és 55 524 kölcsönzés, míg 2024-ben 4481 olvasó és 105 277 kölcsönzés volt nyilvántartva.

Az 1990-es évek elején megkezdődött a könyvtári szolgáltatások automatizálása. Az első számítógépesített szolgáltatások 1993-ban az állomány nyilvántartására, osztályozására és katalogizálására vonatkoztak, majd 1997-től a bibliográfiai tevékenységek és az olvasószolgálat is digitalizálódott.

„A könyvtári törvénykezés időközben reálisabbá vált, a könyvek anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolat erősödött. Kialakultak az örökségként őrzendő könyvek felvételi és megőrzési szabályai, miközben a hétköznapi használatú könyvek kezelésének szabályai is enyhültek. A technológia pedig a gyűjtemények védelmét támogatja”

– emelte ki Gyulai Arthur.

Jelenleg az RFID-rendszer (rádiófrekvenciás azonosítás) bevezetése zajlik, amely segíti a gyűjtemények kezelését és védelmét. Az RFID-címkével ellátott könyvek gyors és hatékony önkiszolgáló kölcsönzést tesznek lehetővé, így a könyvtárosok jobban tudnak az olvasókkal való minőségi interakcióra összpontosítani.

A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik a sérült könyvek javítása is – a könyvkötés mestersége kreativitást és fizikai állóképességet is igényel. A könyvek restaurálásához egy több mint százéves prés és egy közel száz kilós vágógép szükséges. A javítás különféle technikákat és eszközöket igényel a könyvek eredeti állapotának visszaállításához.

A könyvtár igazgatója szerint sokan próbálnak otthon ragasztószalaggal könyveket javítani, ami sajnos tovább rontja azok állapotát, és megnehezíti a későbbi professzionális javítást.

„Sokan jönnek a megyéből, hogy régi, rossz állapotú könyveket javíttassanak, de még nem mindenki tud erről a szolgáltatásunkról”

– hangsúlyozta Gyulai Arthur.

Az igazgató szerint a befektetések jelentik a projektek fenntarthatóságának kulcsát és a fejlődés motorját – a könyvtárosok szakértelme és kreativitása mellett.

A romániai szakmai könyvtáros közegben jó gyakorlatként tartják számon a „Közösségi könyvtári szolgáltatások” programot, amelyet 2015 óta minden évben működtet a könyvtár Hargita Megye Tanácsának állandó támogatásával és más finanszírozók hozzájárulásával. A program célja a megyei községi és városi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése és kulturális, oktatási programjaik bővítése.

2024-ben az olvasók 56 307 alkalommal látogatták meg a könyvtárat, ebből 11 023 esetben kulturális és oktatási eseményeken vettek részt. Az év során 638 rendezvényt szerveztek fizikai jelenléttel. Az online események (nemzetközi olvasómaraton, online versenyek és játékok), valamint a könyvtár épületén kívüli programok (a megye különböző településein) további 42 428 látogatót vonzottak.

A megyei könyvtár küldetése az olvasás és a kultúra népszerűsítése. Állandó programjai között szerepelnek könyvbemutatók, tematikus kiállítások, szervezett csoportos programok, tanórák, kézműves foglalkozások, gyermekeknek szóló színházi előadások és biblioterápiás tevékenységek.

A könyvtár tevékenységéről szóló beszámoló az alábbi linken érhető el:

 https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/videos/1127987991798166

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az olvasás fejleszti a képzelőerőt, hiszen amikor olvasol, nem csupán szemlélő vagy, hanem a történet rendezője is leszel.

– Az első könyv, amit olvastam, az Egri csillagok volt és mély nyomot hagyott bennem. A Netflix előtti időben a könyv erejével úgy élhettem át a csatajeleneteket, mintha egy hollywoodi filmet néznék. Az olvasás ereje pedig éppen ebben rejlik, hogy te lehetsz a rendező, hisz a saját képzeleted alkotja meg a filmet

– tette hozzá Bíró Barna-Botond.

Csíkszereda, 2025. április 23.