ÖNKORMÁNYZATI DÍJAK
1. Hargita Megye Kultúráért Díja – „Premiul pentru cultură”
Azoknak a polgármesteri hivataloknak adományozható, amelyek hozzájárultak a megye kulturális és tudományos élete fejlődéséhez.
2. Hargita Megye Környezetvédelméért és Mezőgazdaságáért Díja –„Premiul pentru protecţia mediului şi agricultură”
Azoknak a polgármesteri hivataloknak adományozható, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a települések mezőgazdaságának fejlődéséhez, környezetüknek tisztántartásához, támogatják a környezetvédelmi programokat, környezetbarát politikát folytatnak.
3. Hargita Megye Sport Díja – „Premiul pentru sport”
Azoknak a polgármesteri hivataloknak adományozható, amelyek támogatják a településük sportéletét.
4. Hargita Megye Családokért Díja – „Premiul pentru familie”
Azoknak a polgármesteri hivataloknak adományozható, amelyek családokat támogató politikát folytatnak, családi rendezvényeket szerveznek, segítik a többgyerekes családokat. Kihelyezett tanácsüléseken, város- és falunapokon más eseményeken adományozható.
5. Hargita Megye Közszolgálatáért Díja – „Premiul pentru servicii în folosul comunităţii”
Azoknak a polgármesteri hivataloknak adományozható, amelyek kiemelkedő közigazgatási tevékenységükkel hozzájárultak a megye fejlődéséhez, hírnevének öregbítéséhez.
6. Hargita Megye Vállalkozóbarát Díja – „Premiul pentru sprijinirea sferei antreprenoriatului”
Azoknak a polgármesteri hivataloknak adományozható, amelyek projekteket, programokat indítványoztak és vállalkozóbarát politikát folytatnak. Kihelyezett tanácsüléseken, város- és falunapokon más eseményeken adományozható.
Eddigi díjazottjaink:
2024:
Húsz éve külön utakon
Húsz éve vált külön egymástól Csíkszentkirály, Csíkszentlélek és Csíkszentimre, a kerek évforduló apropóján szerdán dísztanácsülést tartottak a csíkszentkirályi kultúrotthonban. A házigazdák függetlenségi ünnepségre a környező települések elöljáróit és az egykori nagyközség szétválásának előmozdítóit egyaránt meghívták. A napirendi pontok között volt ünnepi előadás, nosztalgia és díjátadó.
Húsz éve annak, hogy az egykor Csíkszentkirályt, Csíkszentléleket és Csíkszentimrét magában foglaló nagyközség – csíkszentkirályi községközponttal – három különálló településre bomlott. Ennek emlékére szerdán dísztanácsülést tartottak a csíkszentkirályi kultúrotthonban, ahova egykori és jelenlegi közigazgatásban dolgozókat és elöljárókat invitáltak.
Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, majd a helyi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai és a helyi néptánccsoport előadása következett. Az előadás után, a meghívottak közül többen nosztalgikus elbeszélésbe kezdtek. Gergely András, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás vezetője rámutatott: a rendszerváltást követő évtizedben a csíki falvak többségét közös közigazgatás jellemezte. Csíkszentmárton, Csíkkozmás és Lázárfalva egy közigazgatási rendszerhez tartozott, akárcsak Csíkszentkirály, Csíkszentimre és Csíkszentlélek, de a felcsíki falvaknál is hasonló volt a helyzet.
– Nehéz volt ügyeket intézni, ráadásul elkerülhetetlen volt, hogy a valamelyik településhez csatolt másik település ne érezze magát mostohatestvérként. A közös érték erő. De amint az elmúlt húsz év során bebizonyosodott, az önállósodás hatalmas energiákat szabadított fel. Jó döntést hoztunk, még akkor is, ha most ismét terítéken van – spórlás ürügyén – az adminisztrációs átszervezés. A közösségeket egyenként megkérdezve szerintem nem támogatnák az újabb egyesülést. A települések külön hatalmas fejlődésnek indultak – mondta Gergely András, aki a végén töretlen fejlődést kívánt a településeknek.
Pál Péter, a 2004-ben különvált Csíkszentlélek első polgármestere megjegyezte: két sikertelen népszavazást követően végül harmadjára elérték a célt.
– Együttes erőfeszítés gyümölcse volt a különválás, amelyből mindhárom település győztesen jött ki. Bár voltak, akik ellenezték a különválást ipar és egyéb tényezők hiányában, amelyek Szentkirályt leszámítva a többieket érintették, de azóta sem bánta meg senki – vélekedett Pál Péter.
Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere szerint 36 év után Csíkszentkirály és Csíkszentimre 2004-ben különváltak, de a két település jó kapcsolatot ápol, és vannak közös projektjeik. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte: fontos, hogy valamennyi településnek méretétől függetlenül legyen gazdája. A megyeelnök a különvált településeket Hargita Megye Közszolgálatáért díjjal tüntette ki.
Az ünnepség zárásaként Székely Ernő Csíkszentkirály díszpolgári címét adományozta Ráduly Róbert Kálmánnak, illetve László Pált post mortem díjjal tüntette ki.
Húsz éve külön utakon
Húsz éve vált külön egymástól Csíkszentkirály, Csíkszentlélek és Csíkszentimre, a kerek évforduló apropóján szerdán dísztanácsülést tartottak a csíkszentkirályi kultúrotthonban. A házigazdák függetlenségi ünnepségre a környező települések elöljáróit és az egykori nagyközség szétválásának előmozdítóit egyaránt meghívták. A napirendi pontok között volt ünnepi előadás, nosztalgia és díjátadó.
Húsz éve annak, hogy az egykor Csíkszentkirályt, Csíkszentléleket és Csíkszentimrét magában foglaló nagyközség – csíkszentkirályi községközponttal – három különálló településre bomlott. Ennek emlékére szerdán dísztanácsülést tartottak a csíkszentkirályi kultúrotthonban, ahova egykori és jelenlegi közigazgatásban dolgozókat és elöljárókat invitáltak.
Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, majd a helyi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai és a helyi néptánccsoport előadása következett. Az előadás után, a meghívottak közül többen nosztalgikus elbeszélésbe kezdtek. Gergely András, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás vezetője rámutatott: a rendszerváltást követő évtizedben a csíki falvak többségét közös közigazgatás jellemezte. Csíkszentmárton, Csíkkozmás és Lázárfalva egy közigazgatási rendszerhez tartozott, akárcsak Csíkszentkirály, Csíkszentimre és Csíkszentlélek, de a felcsíki falvaknál is hasonló volt a helyzet.
– Nehéz volt ügyeket intézni, ráadásul elkerülhetetlen volt, hogy a valamelyik településhez csatolt másik település ne érezze magát mostohatestvérként. A közös érték erő. De amint az elmúlt húsz év során bebizonyosodott, az önállósodás hatalmas energiákat szabadított fel. Jó döntést hoztunk, még akkor is, ha most ismét terítéken van – spórlás ürügyén – az adminisztrációs átszervezés. A közösségeket egyenként megkérdezve szerintem nem támogatnák az újabb egyesülést. A települések külön hatalmas fejlődésnek indultak – mondta Gergely András, aki a végén töretlen fejlődést kívánt a településeknek.
Pál Péter, a 2004-ben különvált Csíkszentlélek első polgármestere megjegyezte: két sikertelen népszavazást követően végül harmadjára elérték a célt.
– Együttes erőfeszítés gyümölcse volt a különválás, amelyből mindhárom település győztesen jött ki. Bár voltak, akik ellenezték a különválást ipar és egyéb tényezők hiányában, amelyek Szentkirályt leszámítva a többieket érintették, de azóta sem bánta meg senki – vélekedett Pál Péter.
Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere szerint 36 év után Csíkszentkirály és Csíkszentimre 2004-ben különváltak, de a két település jó kapcsolatot ápol, és vannak közös projektjeik. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte: fontos, hogy valamennyi településnek méretétől függetlenül legyen gazdája. A megyeelnök a különvált településeket Hargita Megye Közszolgálatáért díjjal tüntette ki.
Az ünnepség zárásaként Székely Ernő Csíkszentkirály díszpolgári címét adományozta Ráduly Róbert Kálmánnak, illetve László Pált post mortem díjjal tüntette ki.
Húsz éve külön utakon
Húsz éve vált külön egymástól Csíkszentkirály, Csíkszentlélek és Csíkszentimre, a kerek évforduló apropóján szerdán dísztanácsülést tartottak a csíkszentkirályi kultúrotthonban. A házigazdák függetlenségi ünnepségre a környező települések elöljáróit és az egykori nagyközség szétválásának előmozdítóit egyaránt meghívták. A napirendi pontok között volt ünnepi előadás, nosztalgia és díjátadó.
Húsz éve annak, hogy az egykor Csíkszentkirályt, Csíkszentléleket és Csíkszentimrét magában foglaló nagyközség – csíkszentkirályi községközponttal – három különálló településre bomlott. Ennek emlékére szerdán dísztanácsülést tartottak a csíkszentkirályi kultúrotthonban, ahova egykori és jelenlegi közigazgatásban dolgozókat és elöljárókat invitáltak.
Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, majd a helyi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai és a helyi néptánccsoport előadása következett. Az előadás után, a meghívottak közül többen nosztalgikus elbeszélésbe kezdtek. Gergely András, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás vezetője rámutatott: a rendszerváltást követő évtizedben a csíki falvak többségét közös közigazgatás jellemezte. Csíkszentmárton, Csíkkozmás és Lázárfalva egy közigazgatási rendszerhez tartozott, akárcsak Csíkszentkirály, Csíkszentimre és Csíkszentlélek, de a felcsíki falvaknál is hasonló volt a helyzet.
– Nehéz volt ügyeket intézni, ráadásul elkerülhetetlen volt, hogy a valamelyik településhez csatolt másik település ne érezze magát mostohatestvérként. A közös érték erő. De amint az elmúlt húsz év során bebizonyosodott, az önállósodás hatalmas energiákat szabadított fel. Jó döntést hoztunk, még akkor is, ha most ismét terítéken van – spórlás ürügyén – az adminisztrációs átszervezés. A közösségeket egyenként megkérdezve szerintem nem támogatnák az újabb egyesülést. A települések külön hatalmas fejlődésnek indultak – mondta Gergely András, aki a végén töretlen fejlődést kívánt a településeknek.
Pál Péter, a 2004-ben különvált Csíkszentlélek első polgármestere megjegyezte: két sikertelen népszavazást követően végül harmadjára elérték a célt.
– Együttes erőfeszítés gyümölcse volt a különválás, amelyből mindhárom település győztesen jött ki. Bár voltak, akik ellenezték a különválást ipar és egyéb tényezők hiányában, amelyek Szentkirályt leszámítva a többieket érintették, de azóta sem bánta meg senki – vélekedett Pál Péter.
Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere szerint 36 év után Csíkszentkirály és Csíkszentimre 2004-ben különváltak, de a két település jó kapcsolatot ápol, és vannak közös projektjeik. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte: fontos, hogy valamennyi településnek méretétől függetlenül legyen gazdája. A megyeelnök a különvált településeket Hargita Megye Közszolgálatáért díjjal tüntette ki.
Az ünnepség zárásaként Székely Ernő Csíkszentkirály díszpolgári címét adományozta Ráduly Róbert Kálmánnak, illetve László Pált post mortem díjjal tüntette ki.
2023
Az igazi értékben mindig hinni kell
A XVIII. Csíkszentimrei Sokadalom Falunapok, Októberfeszt központi eseménye szombaton a Henter-kúria megnyitója volt. A kétórás esemény hatalmas érdeklődésre tartott számot, a helyi közösség, a megyei és a szomszéd települések elöljárói egyaránt tiszteletüket tették. A megnyitót követően szombaton és vasárnap látogatható a történelmi jelentőségű épület, de egyéb programok is színesítik a hétvégét.
A XVIII. Csíkszentimrei Sokadalom Falunapok, Októberfesztet rendezvény központi eseménye a Henter-kúria megnyitója volt. Az eseményt nagy érdeklődés övezte, a helyi közösség, a megyei és a szomszéd települések elöljárói egyaránt tiszteletüket tették a megnyitó ünnepégen. A 18. század elején épült kúria sorsa és állapota építtetőinek halálát követően folyamatosan hanyatlott. 2011-ben Csíkszentimre Önkormányzata megvásárolta az épületet, addigra már romokban hevert. 2017-ben restaurálási szerződéskötést írtak alá az Európai Uniós Ügynökség támogatásával. A korszerűsítési munkálatokat 2021-ben kezdték el, most 2023-ban az épület újra régi pompájában áll.
Hittel és konoksággal vett akadályok
Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere köszöntötte az avatóünnepségre összegyűlteket.
– A csíkszentimreiek életében a mai nap az öröm és a hála napja, hiszen a helyi közösség és Székelyföld egyik A kategóriás épületét mentettük meg a teljes pusztulás veszélyétől. A Henter-kúria nemcsak Csíkszentimre, de egész Alcsík történelmi épített örökségének a része, amely újra régi szépségében pompázik és köti össze a múltat, jelent és jövőt
– mondta Kencse.
Kiemelte: a hit tettek híján meghal. A Henter-kúria állapotának visszaállítása hit, tettek és értékmentés összessége.
– Hosszú utat jártunk be az épület megmentésére tett erőfeszítéseinkkel. Megannyi akadály, visszaesés, de konok céltudattal dolgoztunk tizenkét éven keresztül az épület megmentéséért. Most, az út végén, az örömünk megosztása mellett, a hálánkat is ki kell fejeznünk azoknak, akik támogatták ügyünket. Elsősorban Istennek, aki megtartotta hitünket, de hálával és köszönettel tartozunk azoknak a cégeknek, személyeknek, akik velünk együtt hittek és segítettek sokszor önzetlenül – hívta fel a figyelmet a polgármester. Majd így folytatta: parlamenti közbenjárás, illetve Hargita Megye Tanácsának segítségére egyaránt szükség volt. Elindították a pályázatot, de elegendő mennyiségű anyagi forrás hiányában a sor végére került a projekt. A polgármester részletesen beszámolt a Henter-kúria megmentéséért tett erőfeszítéseikről. Megannyi elutasítás és kudarcba fulladt próbálkozás ellenére, 2016-ban elindult a projekt, amelynek finanszírozási szerződését rá egy évre sikerült aláírniuk. A hosszúra nyúlt elbírálás miatt a szerződésben foglalt összeg kevésnek bizonyult, így nem találtak kivitelezőt. Amint a polgármester mondta, újra próbálkoztak, és a korábbi ötmillió lejes keretet megemelték az önrésznél, ami meghaladta és a mai napig meghaladja a település lehetőségeit, ám végül sikerült elindítani az építkezést.
2019-ben sikerült szerződést kötniük a Vallum Kft.-vel, a tervezésre és kivitelezésre az Impex Aurora Kft.-vel. A munkálatokat 2021-ben elkezdték, de tavaly ismét holtpontra került az építkezés, mert az erőn felült vállalt önrészt nem tudták finanszírozni. Segítséget kaptak Hargita Megye Tanácsától, a Csíkszeredai Önkormányzat és több csíki önkormányzat részéről, illetve az RMDSZ révén a parlamenttől is. Végül a Henter-kúria elkészült, amelynek összértéke 8,2 millió lej. Az elöljáró köszönetét fejezte ki a projekt összes résztvevőjének.
– Az épület áll, a munkát elvégeztük, de a pályázatot még nem sikerült lezárni, ugyanis az utolsó elszámoláshoz még nincs elegendő pénz, amelynek értéke több mint egymillió lej. Kölcsönért folyamodtunk, amit eddig nem kaptunk meg
– nyomatékosított Kencse Előd.
Hozzátéve, hogy a hiteligénylés elakadt a bürokratikus útvesztőkben. Felkérte a megyei és országos elöljárókat, hogy segítsenek a fennmaradt összeg előteremtésében, hogy közösen tudják lezárni a projektet.
Kencse fehívta a figyelmet, hogy az épület nélkül a magyarság történelme szegényebb lenne, most újabb feladat vár rájuk, hogy megtöltsék az épületet élettel.
– Az igazi értékben mindig hinni kell, mert azok időtlenek, nem változnak, a változó dolgok kénye-kedve szerint. Az igazi értékekért fáradhatatlanul tenni kell, és meg is éri, mert ez mind a közösséget szolgálja
– zárta beszédét a polgármester.
Épített örökség I. díj a kúria épületéért
A kétórás avatóünnepséget különböző kulturális programok színesítették. Színpadra lépett többek között Molnár Levente, Liszt Ferenc-díjas operaénekes és a Partium Egyetem Kórusa, akik székelyföldi turnén vesznek részt a napokban, illetve a Henter-család rövid történetének előadását láthatta a közönség a helyi Arany János Általános Iskola Henter Kúria Őreinek előadásában, akiket András Éva pedagógus készítette fel.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a település vezetőinek kitartó munkájukért, hogy hittek és sikerre vitték a projektet, a nehézségek ellenére is.
– A beruházás mai modern szóval élve a Székelyföld 2.0, a szintlépést értem ez alatt. Hiszen szintet léptünk értékeink megóvását illetően
– mondta a megyeelnök.
Hozzátette: a helyi önkormányzat vezetői kézzelfogható és eredményes példával szolgáltak, hogyan kell és érdemes dolgozni a közösségért. Példát mutattak és emléket állítottak a következő generációk számára.
– Az épület az ide látogatóknak vonzerőt teremt és az itthon maradáshoz büszkeséget, identitást szolgáltat – zárta beszédét a megyeelnök. A végén a megyeelnök és Becze István, az RMDSZ Csík ügyvezető elnöke a csíkszentimrei elöljáróknak a megyei tanács épített örökségéért emlékplakettet és egyben első díjat adott át.
Épített örökség I. díj a kúria épületéért
A kétórás avatóünnepséget különböző kulturális programok színesítették. Színpadra lépett többek között Molnár Levente, Liszt Ferenc-díjas operaénekes és a Partium Egyetem Kórusa, akik székelyföldi turnén vesznek részt a napokban, illetve a Henter-család rövid történetének előadását láthatta a közönség a helyi Arany János Általános Iskola Henter Kúria Őreinek előadásában, akiket András Éva pedagógus készítette fel.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a település vezetőinek kitartó munkájukért, hogy hittek és sikerre vitték a projektet, a nehézségek ellenére is.
– A beruházás mai modern szóval élve a Székelyföld 2.0, a szintlépést értem ez alatt. Hiszen szintet léptünk értékeink megóvását illetően
– mondta a megyeelnök.
Hozzátette: a helyi önkormányzat vezetői kézzelfogható és eredményes példával szolgáltak, hogyan kell és érdemes dolgozni a közösségért. Példát mutattak és emléket állítottak a következő generációk számára.
– Az épület az ide látogatóknak vonzerőt teremt és az itthon maradáshoz büszkeséget, identitást szolgáltat – zárta beszédét a megyeelnök. A végén a megyeelnök és Becze István, az RMDSZ Csík ügyvezető elnöke a csíkszentimrei elöljáróknak a megyei tanács épített örökségéért emlékplakettet és egyben első díjat adott át.
- SZÉKELYFÖLDI ORBÁN BALÁZS-DÍJ
- HARGITA MEGYÉÉRT DÍJ
- PRO COMMUNITAS DÍJ
- PRO CIVITATE DÍJ
- BETHLEN GÁBOR-DÍJ
- VITOS MÓZES-DÍJ
- KERESZTES LAJOS-DÍJ
- KÁJONI JÁNOS-DÍJ
- MAJLÁTH GUSZTÁV KÁROLY-DÍJ
- ÖNZETLENSÉG DÍJ
- MÁRTON ÁRON-EMLÉKÉREM
- SZENT IMRE-DÍJ
- ÍGÉRET DÍJ
- HEURÉKA DÍJ
- HŰSÉGDÍJ
- ÖSSZETARTOZÁS JELVÉNY
- ÖNKORMÁNYZATI DÍJAK
- HÍRESSÉGEK SÉTÁNYA
- MIHAI EMINESCU-DÍJ
- GEORGE SBÂRCEA-DÍJ
- HARGITA MEGYE TANÁCSA – EMLÉKÉREM
- HARGITA MEGYE TANÁCSA ÉLETMŰ DÍJ