MÁRTON ÁRON-EMLÉKÉREM
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-emlékérme azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre. A kitüntetést Hargita megyei települések ünnepi rendezvényein – falunapok, fórumok –, illetve a megyei tanács ülésein adományozzák az arra érdemeseknek.
A kimagasló tevékenységet arany-, az elismerésre érdemes tevékenységet ezüst színnel futtatott emlékéremmel díjazzák.
A Márton Áron-emlékérem kör alakú, 42,5 mm átmérőjű, 4 mm vastagságú, egyoldalas vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoz a megyei önkormányzat vezetője egy erre az alkalomra szervezett ünnepségen.
Eddigi díjazottjaink:
2022:
LAUDATIO
POP CSILLA medic specialist boli infecțioase
Dr. Pop (Szécsi) Csilla s-a născut la Odorheiu Secuiesc în data de 11.11.1988. În perioada septembrie 2003–2007 a fost eleva Liceului Orbán Balázs din Cristuru Secuiesc. Între 2007 și 2013 a urmat cursurile Facultății de Medicină generală din cadrul Universității de Medicină și Farmacie Târgu Mureș, promovând examenul de licență în sesiunea septembrie 2013. Începând cu ianuarie 2014 până în decembrie 2017 a fost medic rezident boli infecțioase la Clinica Boli Infecțioase I UMF Târgu Mureș, achitându-se cu pasiune și devotament de obligațiile curriculare și extracurriculare, manifestând interes și dragoste față de specialitatea aleasă. A promovat examenul de medic specialist boli infecțioase în sesiunea octombrie 2017. Din ianuarie 2018 este medic specialist în cadrul Secției Boli Infecțioase a Spitalului Județean de Urgență Miercurea Ciuc.
Întreaga sa activitate în cadrul acestei secții, de la angajare până în prezent, este dominată de seriozitatea și profesionalismul cu care Dr. Pop Csilla și-a făcut meseria. Și-a asumat încă de la început tratarea unor cazuri dificile, atât pacienți cronici cât și urgențe, manageriind cu seriozitate și competență fiecare situație în parte, până la rezolvarea definitivă a cazului.
Și, poate cel mai bun exemplu, care conturează cel mai bine personalitatea medicului și omului Pop Csilla, este implicarea domniei sale în tratarea cazurilor cu COVID-19. Atunci când foarte mulți au făcut pasul în spate, pentru autoprotecție si confort personal, dr. Pop Csilla s-a angajat într-o luptă teribilă cu boala, cu mult peste posibilitățile fizice personale, lăsând binele propriu la urmă, și, în final, sănătatea personală, și tratând și vindecând un număr foarte mare de cazuri cu COVID. Cu o îndârjire personală demnă de un personaj fantastic de Hollywood, sacrificând zile și nopți la rând, a demonstrat că într-o asemenea pandemie teribilă și un singur om poate face diferența. Cu un umor personal unic, râzând în fața bolii și morții, și necunoscând cuvântul „nu” și expresiile „nu se poate” sau „nu mă bag”, a tratat cazuri disperate, ajutând la întoarcerea cu bine în sânul familiilor a foarte multor pacienți.
Pentru toate aceste lucruri, dorim să o felicităm din toată inima, să-i mulțumim pentru întreaga activitate desfășurată în Spitalul Județean de Urgență Miercurea-Ciuc și să-i urăm mult succes în toate activitățile viitoare!
Dr. Dobrică Adrian Cristian
Miercurea Ciuc, 18 iulie 2022
Laudáció
Tankó József, korábbi egerszéki önkormányzati képviselő aktív részt vállalt a helyi közösség fejlesztéséből, több mandátum alatt bizonyította, hogy nemcsak címzetesen képviseli falujának lakóit, hanem szívvel-lélekkel tesz megmaradásukért, jólétükért. Helyi tanácsosként, egyháztanácsosként szívügyének tekintette a templom felújítását, felügyelte a kultúrotthon tatarozási munkálatait, több alkalommal szervezett közmunkát, hozzájárult a helyi események megvalósulásához. Visszavonulását követően sem hagyta magára közösségét, még mindig számíthat rá Egerszék, a községünk.
Tankó József, jelenlegi egerszéki önkormányzati képviselő – visszavonult társához hasonlóan – aktívan kiveszi részét az egerszéki közösség jólétének megteremtésében. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy Egerszék egyik mozgató rugója. A helyi munkálatok kivitelezésében jelentős szerepet vállal, legyen szó felújítási munkálatokról, közmunkáról, rendezvényszervezésről.
Fodor József első mandátumát töltő csinódi önkormányzati képviselő. Munkájáért azért is hálásak vagyunk, mert elsőként vállalt szerepet a csinódi közösség fejlesztésében önkormányzati szinten, korábban ugyanis két egerszéki tanácsos képviselte községünk tanyasi településeinek érdekeit a testületben. A közösségért végzett munkálkodását nem képviselőként kezdte, korábban is ellátott hasonló feladatkört. Munkájában megbízható, a rá bízott feladatokat mindig becsülettel elvégzi, legyen szó rendezvényszervezésről, kultúrotthon kiadásról, -előkészítésről, a közösségi munka megszervezéséről.
Ma Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékérem ezüst fokozatának adományozásával ismeri el mindhármuk tevékenységét.
2021:
LAUDÁCIÓ
Szent Pál figyelmeztetésével indította útjára a papi pályán Márton Áron püspök 1976. június 20-án Gyulafehérváron szentelt papjait – köztük Bara Ferencet is: „Ne szabjátok magatokat a világhoz, hanem alakuljatok át gondolkodástok megújulásával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi helyes, mi kedves neki, és mi a tökéletes.”
Ennél pontosabban nem határozhatta volna meg senki küldetésüket. Bara Ferenc főtisztelendő ezt az intelmet tartotta szem előtt mindvégig hosszas pályafutása során. Szerénységére vallanak következő mondatai: „Hogy küldetésünk teljesítése mennyire sikerült, azt itt most nem tudom elmondani, egyet azonban hiszek és tudok: hogy Isten ügyéért és az emberek üdvéért dolgoztunk és dolgozunk, amíg csak élünk.”
Bara Ferenc Gelencén született 1951. február 24-én, 1976. június 20-án szentelték pappá. Hivatását Csíkszentdomokoson kezdte 1976-ban, majd 1978 és 1989 között Gyulafehérváron volt püspöki titkár, három püspök, köztük az Erdélyi Főegyházmegye első érseke szolgálatában állt: Márton Áron után Jakab Antal, majd Bálint Lajos titkáraként működött, vállalva a tisztséget a legnehezebb, embert próbáló időben is.
1989 és 2005 Csíkszépvízen, 2005 és 2008 között Altorján, 2008 óta pedig Csíkdánfalván volt plébános, a 2012–2019 időszakban a Felcsíki Kerület főesperese volt. 2021 augusztus 1-jei hatállyal az érsek úr felmentette plébánosi teendői alól, jó egészséget és áldott, hosszú nyugdíjas éveket kívánva neki.
Kétségtelenül mély nyomot hagyott benne a Márton Áron közelében eltöltött időszak. Többször elmesélte, hogy 1978 júniusában Bálint Lajos későbbi érsek káplánja volt Csíkszentdomokoson, éppen fahasogatás közben volt, amikor a postás két levéllel érkezett a plébániára. Márton Áron augusztus 1-jétől titkárává nevezte ki az akkor huszonhat éves káplánt, aki a 82 éves, beteg főpap titkára lett. Életre szóló élmény maradt az ifjú titkárnak a dús, bozontos szemöldökű püspök által nyújtott atyai fogadtatás, pár napon belül tapasztalhatta határozottságát, bölcs kiállását az egyházat érintő ügyekben, amikor nem volt hajlandó alkudozni a Kultuszminisztérium embereivel. Ereklyeként őrzi, s büszkén mutatja az egykori titkár azt a vörös cingulumot, mely Márton Áron szerénységéről árulkodik: több mint harminc stoppolás van az ünnepi cingulumon.
Elöljáróitól az egyház iránti elkötelezettséget tanulta, mindig igyekezett jó pásztora lenni a rábízott nyájnak, nyitott, befogadó volt a hívek iránt.
Ma Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékérem adományozásával ismeri el Bara Ferenc közel öt évtizedes szolgálatát.
Csíkdánfalva, 2021. július 28.
Emléklap
2019:
Laudáció:
Albert Csaba a sorkatonai szolgálatot a tűzoltóknál teljesítette 1981-ben, majd az IFET-nél volt tűzoltó, később tűzoltóparancsnok.
1995-ben többedmagával megalapította a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesületét, amelynek a mai napig az elnöke is. Mindig is szívén viselte a Hargita megyei önkormányzati önkéntes tűzoltóságok és tűzoltó egyesületek tevékenységét, az egyesület nem titkolt közérdekű feladata a megyében és akár a megyén kívül is működő önkéntes tűzoltóságok érdekképviselete, ezért folyamatosan foglalkoztatja, miként tudná jobbá és hatékonyabbá tenni azok működését.
Önzetlenül, lelkiismeretesen, fizetséget nem várva végzi munkáját, az ő kapcsolatainak és közvetítő szerepének köszönhetően több önkormányzati tűzoltóság is tűzoltóautóval gazdagodott. Számos tűzoltóság kapott az ő közbenjárására feszítő-vágó modulokat, védőruházatot, gyakorlóruházatot stb.
Képzéseket szervez, hogy minél több önkéntes gazdagodhasson szakmai tudással. Az ő kitűnő szervezőképességének, kitartó és fáradhatatlan munkájának köszönhetően a Hargita megyei önkéntes tűzoltóságok egységes tömböt alkotnak, kisegítve egymást bármilyen helyzetben.
Székelyudvarhely, 2019. december 18.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Laudáció
ANTAL ZOLTÁN REFORMÁTUS LELKÉSZ – SZÉKELYKERESZTÚR
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért
Antal Zoltán a néhai Keresztúr fiúszék, ma a Keresztúr kisrégió egyik legszebb falujában, Kőrispatakon született. Az erdőszentgyörgyi középiskolás évek után a Kolozsvári Protestáns Teológián végzi tanulmányait 1975–1979 között. Az udvarhelyszéki Patakfalván kezdi lelkészi munkáját, majd 1989-től Székelykeresztúron szolgál. 1994-től a székelyudvarhelyi egyházmegye esperese. Miután elfoglalta székelykeresztúri szolgálati helyét, szervesen bekapcsolódott a város vérkeringésébe. Nemcsak az egyházközség gondjaival, a hívek lelki gondozásával foglalkozik, hanem szívén viseli a kisváros számos megoldatlan gondját. Amikor az 1990-es években Székelykeresztúr gazdasági élete romokban hevert, amikor a munkanélküliség soha nem látott csúcsokba ugrott, nagy szükség volt az Antal Zoltánhoz hasonló véleményformáló, karizmatikus emberekre. Fáradhatatlanul dolgozott az általa képviselt értékrend megőrzéséért és terjesztéséért. A közösen elfogadott értékek mentén pedig messzemenően együttműködött az önkormányzattal, az oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, valamint más felekezetekkel. Esperesként rálátása van egész Hargita megye fejlődésére. A székelykeresztúri fejlesztések mellett szívén viseli a kis egyházközségek, a szórványgyülekezetek gondját-baját. Nemcsak szót emel, hanem harcol is azok pozitív diszkriminációja érdekében. Az egyházi oktatás újraindításának lelkes támogatójaként különös figyelemmel követi az e téren bevezetett törvényeket és reformkísérleteket. 2008-ban a Székelykeresztúri Iskolaszék elnökének választják meg. Ebben a minőségében tevékenyen hozzájárul az iskolák közti érdekellentétek megszüntetéséhez. Sokrétű szervező munkáját dicséri, hogy mint iskolaszéki elnök meghívja Székelykeresztúrra a Székelyföldi Akadémia rendezvényt, ráébresztve az amúgy passzív értelmiségieket, hogy érdemes részt venni a közösségi életben, érdemes hallatni hangjukat, hogy nem érdemes feladni e jobbítás szándékát és az érte való harcot.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció:
1976. december 25-én világszerte ünnepelték Jézus Krisztus születését. Ez a nap még kiemelkedőbb volt Bács Gergely és Bartalis Anna számára, akik ekkor 23. életévüket taposták, hiszen ekkor kérték ők a gondviselő, jóságos Istent, áldja meg életre szóló döntésüket, esküvőjüket, hogy házastársi és szülői feladatukat kitartóan, hűségesen tudják teljesíteni.
Isten meghallgatta kérésüket, hiszen 1977-ben, ’79-ben, ’81-ben, ’85-ben, valamint ráadásként 1992-ben is egy-egy gyermekkel ajándékozta meg őket, akiket becsületesen, vallásosan felneveltek. Magától értetődő, hogy a gyerekek után jöttek az unokák, mostanig hat.
Gergely mint villanyszerelő sok örömet szerzett az embereknek a becsületes, pontos, kitartó munkájával, sok fény gyulladt ki az ő munkája által a családokban, intézményekben.
Az egyháznak hűséges egyszerű tagjaként, mint a legrégebbi egyháztanácsos, évtizedeken át dolgozik. Ő lett a Szent Miklós egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője mint pénztáros, akire mindig lehetett és lehet számítani. Bármikor szükség volt, akár arra, hogy a harangok újból megszólaljanak, vagy újabb fényre volt szükség az egyházi épületek valamelyikében, vagy amikor újabb villanykábeleket kellett kihúzni, ő mindig készségesen jelen volt.
Most, igaz, egy kicsit sántikál, de nem rosszban. Ez is azért történt, mert a plébánia bejáratát megvilágító égőt ki kellett cserélni, ez pedig 7-8 méter magasan volt, a létra meg elcsúszott, ő pedig nem tudott a levegőben maradni, és a föld, ahová leesett, nem volt elég puha, így a lába eltörött. Ez lett munkájának egyik gyümölcse, de ebben a fájdalmas állapotában is tanúságot tett arról, hogyan kell a jótettekből származó fájdalmakat krisztusi módon elfogadni és élni vele.
Gergé – ahogy sokan szólítják –, Isten fizesse munkádat, a jó példádat, az egyenességedet, a segítőkészségedet! Köszönjük, hogy vagy nekünk!
Portik-Hegyi Kelemen
Gyergyószentmiklós, 2019. december 9.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Évértékelő találkozót hagyományosan évente tartanak a megyei önkormányzat illetékesei és az egyházi vezetők az adventi időszakban. Ilyenkor megbeszélik az elmúlt év eseményeit, és hálát adnak a jó eredményekért. „Az elmúlt év sikeres volt, hiszen már az év elejét a Ferenc pápa látogatására való készülődés töltötte ki” – mondta köszöntőjében Zonda Erika, a megyei tanács programokért felelős vezérigazgatója. „Egyházi szempontból is gazdag év volt 2019, hitünk erősítése mellett nagyon sok programban tudtunk együttműködni” – fejtette ki Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy az eredmények a mindennapos céltudatos munkának köszönhetőek: a teltházas templomok a közösség erős hitét jelképezik, és erre lehet építeni. „Számunkra rendkívül fontos, hogy a megyénkben élő emberek biztonságban érezzék magukat, és ebben a kérdésben is fontos az egyház szerepe. Célunk, hogy gondolkodásunk középpontjában az ember, a közösség legyen, és ez a hozzáállás jellemezze tevékenységünket az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a beruházások vagy az egészségügy terén is” – szögezte le.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció:
Helytállás, nemes önfeláldozás, határtalan szabadság- és magyarságszeretet – ezek az első szavak, amelyek eszembe jutnak az ’56-os hősök neve hallatán. Mert helytálltak egy olyan világban, amikor – Daczó Katalin újságírót idézve – „szinte csak a véletlen műve volt, hogy kikkel statuál példát a hatalom, kiket ítélnek el koholt vádak miatt és kik sínylődnek hosszú évekig a kommunista börtönökben”.
Itt nem dübörögtek a tankok, nem uralkodott forradalmi hangulat, de akik az elnyomás ellen felkelőkkel szolidarizálni mertek, a másként gondolkodók kegyetlen megtorlásra számíthattak. A bizonytalanság, a kilátástalanság, a fenyegetettség sem tántoríthatta el e hitüktől, és vállalták a keserű börtönévek, a „száműzetés” kockázatát, keserű kenyerét. A megpróbáltatások megerősítették őket, és szabadulásuk után is vállalták a szolgálatot. A szenvedések krónikáját nem szívesen lapozzuk fel, keveset tudunk-beszélünk ma ’56-ról, és sok ember merész példája merül épp ezért a feledés homályába. Amit viszont föltétlenül meg kell őriznünk, az a hit. Hinnünk kell: mindenki tehet azért, hogy ne legye zsarnokság ezen a földön.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán Önök számára is az, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló.
Több száz áldozata volt az 1956-os magyar forradalmat követő romániai megtorlásoknak. Az áldozatok között voltak a magyarok mellett szép számban románok is. Harminc esztendeje annak, hogy beszélhetünk ezeknek a hősöknek az áldozatvállalásáról, szabadon emlékezhetünk meg tetteikről, szenvedéseikről. Az októberi ünnepen ők az ünnepségek díszvendégei. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket: Kelemen Csogort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost.
Ma Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékéremmel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az 56-os események kapcsán tanúsítottok.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a csíki `56-osokat Hargita Megye Tanácsa
A csíki Kelemen Csongort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost tüntette ki Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékéremmel december 10-i rendkívüli tanácsülésén. A megyei tanács ezzel a kitüntetéssel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az `56-os események kapcsán tanúsítottak.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán számukra, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket, szólt a hősök laudációja.
– Az `56-os hősök példamutatása követendő számunkra. És bízunk benne, hogy a felnövekvő generáció sem felejti el áldozatkészségüket és annak következményeit – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A Márton Áron-emlékérmet Borboly Csaba és Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke adták át a jelen levő négy kitüntetettnek. Az `56-osok nevében Nagy Benedek mondott köszönetet az elismerésért.
A rendkívüli ülés napirendi pontjaként megszavazták a költségvetés-módosítást, olyan összegeket csoportosították át a megyei tanács tartalékalapjába, amelyeket idén nem költenek el az előzetes tervezés szerint.
Csíkszentdomokosnak, Csíkdánfalvának, Csíkmadarasnak, Csíkkarcfalvának és Csíkszenttamásnak szavazott meg jelentős támogatást Hargita Megye Tanácsa, hogy a december 12-i határidőre tudják elszámolni azt az európai uniós pályázatot, amellyel számos beruházás megvalósult Felcsík térségében. Az EU-s forrásoknak köszönhetően megvásároltak két korszerű tűzoltóautót, utak és iskolák épültek, illetve újultak meg az öt községben.
Laudáció:
Tisztelt Püspök Úr!
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Egybegyűltek!
Különös öröm számomra, és megtisztelő feladat, hogy Csobot-Györgydeák Szabolcs laudációját én végezhetem. Megtisztelő azért, mert 2003-tól összefonódott a sorsunk a hit és a közösség szolgálatában, megtisztelő feladat azért is, mert egy olyan embert méltathatok, aki elkötelezetten, kitartóan, lelkesen vállalta a gyakran nagyon fárasztó munkát a közösség szolgálatában.
2003-ban a csíkszeredai Sapientia egyetem lelkészi szolgálatát bízta rám az érsek úr. Szabolcsot akkor ismertem meg diákként, aki messzemenően felismerte, hogy mennyire fontos az egyetemi hallgatók életében a lelkek építése. Egyetemi évei alatt a lelkészség magcsoportjának vezető egyénisége, aki ötleteivel, kreativitásával és tekintélyével lényegesen hozzájárult, hogy az egyetemi lelkészség színes és lelkileg értékes programokat tudjon biztosítani.
2006 óta az Erdélyi Háló egyesületben vállalta az irodavezetői feladatkört. Ebben a munkában arra kötelezte el magát, az egyesületben tevékenykedő munkatársakkal együtt, hogy meghonosítja az egyház személyes arcát a közösségek építése és az egyénekre való odafigyelés által. Ebben a szolgálatában nagyon sokat tett azért, hogy a Kárpát-medenceiség valósága egyre közelebb kerüljön mindazokhoz, akik vágynak erre. Ezért rengeteget utazott a Kárpát-medencének mind a négy sarkába, és különféle táboroknak és programoknak a szervezésében oroszlánrészt vállalt. A Kárpát-medencének mind a négy részéből számtalan ember tanúsíthatja, hogy Szabolcsnak a szervezői munkája által milyen élményekben részesülhettek. Ezek az élmények a nemzettudatot erősítették, a spirituális összekovácsolódást és a közös kulturális értékek élvezetét tették lehetővé.
A Háló egyesületben végzett munkájának az egyik nagyon értékes gyümölcse a hídépítés missziója volt. Olyan embereket tudott megszólítani és behívni egy egészen személyes és különleges egyházi és isteni tapasztalatba, amely által a megszólítottak életét gazdagította, tudatosságra és elköteleződésre serkentette. Munkája részét jelentette számtalan pályázat megírása és elszámolása.
Évente tinitáborokat, lelkigyakorlatokat, helyi-regionális és Kárpát-medencei programokat szervezett munkatársaival együtt, melyeknek gyakran ő volt a katalizátora.
Nem véletlen, hogy Szabolcsot kérték fel a pápalátogatás szervezési munkájára. Ebben a feladatban ötszáz önkéntesnek volt a koordinátora. A számtalan telefonhívást és e-mailt, amely szintén a Kárpát-medencéből áramlott feléje ebben az időben, hősiesen állta.
Kikívánkozik belőlem annak a megemlítése, hogy bár nagy energiával, tudatossággal, szakmaisággal végezte és végzi közösségépítő munkáját, három gyermek édesapjaként, az egyesület mindig szerény fizetést tudott biztosítani az ő számára. Ennek ellenére hivatástudattal, nagy szakértelemmel, odaadással végezte és végzi munkáját. A jó Isten áldja meg őt és segítse abban, hogy hivatással megélt szolgálata sok-sok örömet és elégtételt jelentsen az ő számára!
Sebestyén Ottó, az Erdélyi Háló Egyesület elnöke
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Évértékelő találkozót hagyományosan évente tartanak a megyei önkormányzat illetékesei és az egyházi vezetők az adventi időszakban. Ilyenkor megbeszélik az elmúlt év eseményeit, és hálát adnak a jó eredményekért. „Az elmúlt év sikeres volt, hiszen már az év elejét a Ferenc pápa látogatására való készülődés töltötte ki” – mondta köszöntőjében Zonda Erika, a megyei tanács programokért felelős vezérigazgatója. „Egyházi szempontból is gazdag év volt 2019, hitünk erősítése mellett nagyon sok programban tudtunk együttműködni” – fejtette ki Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy az eredmények a mindennapos céltudatos munkának köszönhetőek: a teltházas templomok a közösség erős hitét jelképezik, és erre lehet építeni. „Számunkra rendkívül fontos, hogy a megyénkben élő emberek biztonságban érezzék magukat, és ebben a kérdésben is fontos az egyház szerepe. Célunk, hogy gondolkodásunk középpontjában az ember, a közösség legyen, és ez a hozzáállás jellemezze tevékenységünket az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a beruházások vagy az egészségügy terén is” – szögezte le.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció:
Mélyen tisztelt Gondnok Úr!
Tisztelt hallgató Közösség!
Reményik Sándor Akarom című versével kezdem laudációmat:
Akarom: fontos ne legyek magamnak.
A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
……………………………………..
Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.
1998-ban ismertem meg Dombi Gyula gondnok urat, aki az akkori lelkésszel, Simén Domokossal képviselte a csíkszeredai unitárius egyházközséget. Mint a csíkszeredai időjárás, kimért és hűvös volt, de világos és előre kiszámítható. Szavának súlya, cselekedetének visszhangja van. Mint aki a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre, vigyázott arra, hogy egyházunkról jó kép alakuljon ki. Képviselje azokat az értékeket, melyek egyházalapító püspökünk: Dávid Ferenc tanításából következnek. Több mint 30 éve a csíkszeredai gyülekezet gondnoka, aki családjával együtt 1968-tól az egyházközség oszlopos tagja. Feleségével, Ibolyával olyan beosztásban dolgoztak, ahol magukat megszerettetve a társadalom hasznára lehettek. Két lány- és két fiúgyermeküket, valamint unokáikat az Isten tiszteletére és az emberek szeretetére nevelték. 2008-tól, harmadik mandátumban, az egyházkör felügyelő gondnoka.
Erénye a pontosság, a munkabírás, a közösségre való odafigyelés, mások meghallgatása, a békességre igyekvés, az áldozathozatal.
Közelebbről 2008 óta ismerem őt, esperesként vele együtt dolgozom az egyházkörben levő közösségeinkért. Sokszor minket, fiatalabbakat is megszégyenítő energiával és tenni akarással rendelkezett. Tanácsai mellé kalácsot is osztogatott. A világiak szerepét többször hangsúlyozta az egyházunkban. A pénz- és gazdasági ügyekben való jártasságát mindenkivel megosztotta. A csíkszeredai papválasztás kapcsán több alkalommal voltunk neki és családjának vendégei. A templom felépítésekor több éven keresztül imával, fohásszal, téglával, közösségi összefogással Istennek hajlékot építenek.
Esperesi vizsgálószékünk alkalmain mindig beszédet mond, oltalmaz, épít, biztat és bátorít. Nincs olyan vasárnap és ünnepnap, körünkben olyan egyházi ünnep, ahol ő és családja ne lenne jelen, és ne vállalna közösségépítő szerepet. Az elmondottakért és a szavakban ki nem fejezhetőkért javasoltam Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjára. Egyházkörünk nevében pedig köszönetemet fejezem ki azért, hogy Dombi Gyula köri gondnok úr, aki nemrég töltötte 80. életévét, ebben a díjban részesül. Isten éltesse sokáig! Isten áldja Önöket!
Atyafiságos tisztelettel:
Simó Sándor
esperes
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Évértékelő találkozót hagyományosan évente tartanak a megyei önkormányzat illetékesei és az egyházi vezetők az adventi időszakban. Ilyenkor megbeszélik az elmúlt év eseményeit, és hálát adnak a jó eredményekért. „Az elmúlt év sikeres volt, hiszen már az év elejét a Ferenc pápa látogatására való készülődés töltötte ki” – mondta köszöntőjében Zonda Erika, a megyei tanács programokért felelős vezérigazgatója. „Egyházi szempontból is gazdag év volt 2019, hitünk erősítése mellett nagyon sok programban tudtunk együttműködni” – fejtette ki Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy az eredmények a mindennapos céltudatos munkának köszönhetőek: a teltházas templomok a közösség erős hitét jelképezik, és erre lehet építeni. „Számunkra rendkívül fontos, hogy a megyénkben élő emberek biztonságban érezzék magukat, és ebben a kérdésben is fontos az egyház szerepe. Célunk, hogy gondolkodásunk középpontjában az ember, a közösség legyen, és ez a hozzáállás jellemezze tevékenységünket az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a beruházások vagy az egészségügy terén is” – szögezte le.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Laudáció:
Közéleti személyiségeknek nagyon ritkán adatik meg, hogy megköszönjék a közösségért kifejtett tevékenységüket. Ma úgy tűnik, mintha egy kisebb-nagyobb közösségért fáradozónak nem járna ki a vállveregetés, elismerés. De ha mégis, akkor bizonyára jólesik, mert ebből érezhetik, hogy számontartják, figyelemmel kísérik és méltányolják fáradozásaikat.
Gyerkó Levente, Galambfalva község polgármestere karizmatikus személy. Állandóan tervez, állandóan álmodozik. Galambfalva község 2004 óta, újraönállósodása után reneszánszát éli!
A polgármester eddigi álmai, tervei, elképzelései rendszerint valóra váltak. S ennek gyümölcseit a község lakói élvezik és használják.
A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetősége, de az egyházmegye lelkipásztorai és presbitériumai előtt sem ismeretlen az ő személyisége, hisz mint buzgó hívő református jó példával jár elöl az egyházi berke
kben is. A Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere, s ebben a minőségében is mindig a gyülekezet szellemi-lelki gyarapodásának fáradhatatlan élenjárója. Lelkiségéből fakad az a tény is, hogy amikor olyan közösségi alkalmakat szervez, mint például a Juhé vagy az Ízig-vérig Disznótor, akkor is gondolt arra, hogy ezeknek a rendezvényeknek ne csak az egészséges emberek legyenek a haszonélvezői. Legelőször a községéhez tartozó idősekre volt gondja mindig, de segítette egy-egy feldolgozott disznó költségével a lókodi, székelyudvarhelyi öregotthon lakóit, a székelyudvarhelyi és a kőhalmi református kollégium bentlakásos diákjait, Böjte atya felsősófalvi gondozottjait, valamint a székelykeresztúri Gyárfás-kúria udvarán tevékenykedő szociális intézmény betegeit egyaránt.
Hitvallása: Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük. (Máté 7:12)
Jól tudja, hogy nincs annál nagyobb öröm, mint jót tenni és a közösségnek hasznára lenni.
Nagyon fiatalon veszítette el édesapját. Az özvegyen maradt édesanyának két fiúgyermeket kellett felnevelnie. Így érthető, hogy már nagyon fiatalon bele kellett tanulnia a munkába. Gyermekkori vakációit mindig a nagygalambfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezetben munkával töltötte. Már gyermekkorában nagyon szerette az állatokat. Hétéves korától már saját juhai, később tehenei voltak. Elemi iskolát a szülőfalujában végzett, majd Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen szerzett érettségi diplomát. Alapképzése villanyszerelés. A rendszerváltásig a Székelykeresztúri Acélműnél dolgozott, majd 2004-ig a székelyudvarhelyi Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola alkalmazottja volt. 2004-ben választották meg Nagy- és Kisgalambfalva lakossága polgármesterének. Családos, 3 lánygyerek édesapja, és már megszületett az első unoka, nemsokára érkezik a következő unoka is.
Felsorolni is nehéz azokat a beruházásokat, amelyek polgármesterségének idejében jöttek létre és amelyek önmagukért beszélnek.
Ezért választotta Gyerkó Levente vezérmottóul magának a Kányádi Sándor bácsitól származó mottót: „Először a nemzet, azután a család, csak azután nézd a magad javát”.
Gyerkó Levente életére, közösségeinkért végzett fáradozásaiért az ároni áldás szavaival mondunk hálás köszönetet a község lakóinak nevében:
„Áldjon meg téged az Úr,és őrizzen téged!
Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon békességet!”
Tisztelettel:
Kányádi György Attila
református lelkipásztor
Nagygalambfalva, 2019. december 3.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Laudáció:
Tóth Árpád Isten oltó-kése című versével kezdem laudációmat.
Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.
Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.
Hosszú évekkel ezelőtt ismertem meg Fülöp Mihályt, aki férjként és háromgyermekes családapaként felesége oldalán a székelyudvarhelyi zene- és képzőművészeti középiskola tanáraival társalgott. Később szereztem tudomást róla, hogy emellé még unitárius is, és a székelyudvarhelyi 1. sz. egyházközség tagja. Egy hozzám legközelebb álló személy úgy minősítette őt, hogy az aranyember. Kíváncsiság furdallt engem, hogy jó lenne ezt a személyt jobban megismerni.
Aztán úgy akarta a Jóisten, hogy útjaink több alkalommal találkozzanak. S mindegyik találkozás jó lehetőség volt arra, hogy egymásról többet tudjunk meg. Ahogy mind közelebb kerültünk egymáshoz, és megismerhettem az ő értékeit, igyekeztem és igyekeztünk őt és családját közelebb hozni az egyházi élethez. Hiszen igen nagy szükségünk van a fiatalos, energikus, jóakaratú és kezdeményező személyekre, akik új színt, ritmust, életet visznek közösségeink életébe.
És hát valóban, Mihály olyan személy, akinek rendkívüli a kézügyessége. Tud, az emberek nyelvén beszél, gondjaikat megoldja. Nagy tudású és segítőkész. Nem a problémát keresi, hanem a megoldásokat. Erényei között szerepel a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás, a „fogjuk meg és vigyük”-felfogás. Képezte magát már diákkorában a fejlesztésekben és a kutatásokban. Nagyszülei firtosváraljaiak lévén, vakációit itt tölti, s génjeiben tovább él az édesapai nagyapa tehetsége. Diákkorában a mechatronika világa vonzza, majd a 90-es változásokat követően a számítógép-szerelés, -javítás, a programozás világa felé fordul. Örök kutató, kísérletező, a dolgokat elfogadni tudó, ugyanakkor a jóra való változtatást ösztönző személy. Mint a presbitérium elnöke kiveszi a részét az egyházközség életéből. A megújuló erőforrások tudatos felhasználója, az alternatív energia, például a napenergia felhasználásának és a környezetvédelemnek a szószólója. Épületeink technikai felszereltségének kezdeményezője és kivitelezője. Istentiszteleteink hű látogatója, egyházi életünk nagy támogatója. A technika nyújtotta eredmények igazi gyakorlatba ültetője. Istenért, egyházért és nemzetért áldozatot vállaló hű és igaz ember. Ezért is javasoltam Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjára. Köszönöm Istennek az ő munkáját, a díjat Fülöp Mihály részére az érintetteknek. És a közelgő 25. házassági évforduló alkalmával boldog családi életet és sikeres gyermekeket kívánok!
Hamvas Béla Isten tenyerén ébredtem című versével fejezem be laudációmat:
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!
Atyafiságos tisztelettel:
Simó Sándor
esperes
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Évértékelő találkozót hagyományosan évente tartanak a megyei önkormányzat illetékesei és az egyházi vezetők az adventi időszakban. Ilyenkor megbeszélik az elmúlt év eseményeit, és hálát adnak a jó eredményekért. „Az elmúlt év sikeres volt, hiszen már az év elejét a Ferenc pápa látogatására való készülődés töltötte ki” – mondta köszöntőjében Zonda Erika, a megyei tanács programokért felelős vezérigazgatója. „Egyházi szempontból is gazdag év volt 2019, hitünk erősítése mellett nagyon sok programban tudtunk együttműködni” – fejtette ki Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy az eredmények a mindennapos céltudatos munkának köszönhetőek: a teltházas templomok a közösség erős hitét jelképezik, és erre lehet építeni. „Számunkra rendkívül fontos, hogy a megyénkben élő emberek biztonságban érezzék magukat, és ebben a kérdésben is fontos az egyház szerepe. Célunk, hogy gondolkodásunk középpontjában az ember, a közösség legyen, és ez a hozzáállás jellemezze tevékenységünket az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a beruházások vagy az egészségügy terén is” – szögezte le.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Laudáció
Nem mi fogjuk megőrizni a magyarság értékeit, hanem azok őriznek meg minket – vallja Lezsák Sándor, és ezt bizonyítja az általa alapított Lakiteleki Népfőiskola értékfeltáró programjának számtalan eredménye, amely által nem „pusztán” értékfeltárás folyik, hanem egyúttal roppant körültekintő közösségszervezés és -mentés is.
Az egész magyar nyelvterületet felölelő kutatómunkából nem maradhatott ki természetesen a mi vidékünk sem, Gyimesközéplokon Lezsák Sándor kezdeményezésére a Lakiteleki Népfőiskola szervezte meg, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság támogatásával, a Gyimesi Kollégium programot, amely 2016 őszén indult el a gyimesi csángók életterének, természeti környezetének, valamint szellemi és kulturális értékeinek feltárása céljával. E kezdeményezésnek köszönhetően a Magyar Értéktár bővülhet a gyimesi zenei és tánchagyományokkal, az ökológiai tudással és a gazdálkodásukban rejlő tudás mélységeivel is.
Értékeinket különböző korokban különböző veszélyek fenyegették, hol a nem titkolt asszimilálási szándék, hol a globalizáció szeretné a feledés homályába űzni azokat. Szerencsére mindig voltak és vannak, akik ezeket az értékeket felismerik, ismerik, és tesznek is azért, hogy itt a Kárpát-medencében, a magyarok földjén nemzetünk emelkedő nemzet legyen.
Márton Áron népéért vállalt küzdelme nélkül ma talán nem állhatnánk itt, hogy az értékeink-közösségeink létéért végzett munkáért köszönetet mondhassunk Lezsák Sándornak. De a Jóisten nagy dramaturg, kedvünkre és vigasztalásunkra rendez nekünk itt is csodálatos estét – hangzott el egy korábbi, Lezsák Sándorról szóló laudációban. Ma a Márton Áronról elnevezett emlékéremmel tünteti ki Hargita Megye Tanácsa a Magyar Országgyűlés alelnökét, magyar költőt, tanárt, politikust, aki úgy tartja, nagy püspökünk a népéért vállalt küzdelemben „emelkedett fehér vértanúvá”. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld nélkül nem lesz és nem lehet jövendője a magyar nemzetnek” – tartja Lezsák Sándor. Népünk és Székelyföld szolgálatáért kiérdemelt számos kitüntetése mellett a Márton Áron-emlékérem is bátorítsa arra, hogy a magyarság önbecsülésének visszaadásáért végzett lendületes és határozottsággal végzett munkáját még sokáig fáradhatatlanul végezze!
Tisztelt Alelnök Úr!
Költői, pedagógusi és politikusi alkotó munkája, nemzetünk sorsát jobbá fordító tevékenysége, emberi és erkölcsi tartása, becsülete, őszintesége, hitelessége, szerénysége – mint szép emberi és magyar erények hordozója – elismeréseképpen, kérjük, fogadja el Hargita Megye Tanácsának és ezáltal az itt élő magyarság hálájának jeléül ezt a kitüntetést.
Isten éltesse hetvenedik születésnapja alkalmából, és tartsa meg Önt még sokáig jó erőben és egészségben!
Csíkszereda, 2019. november 8.
Oklevél
Sajtóközlemény
Százéves fotográfiákon Úz-völgye hétköznapjai
Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki Hargita Megye Tanácsa Lezsák Sándort, a magyar Országgyűlés alelnökét
A Megyeháza Galériát követően az „Úz-völgye I. világháborús katonai fényképeken” című fotótörténeti kiállítás Csíkszentmártonban látogatható.
Molnár Attila fotótörténeti kiállításán több mint százéves fotográfiákon tekinthetjük meg Úz-völgye I. világháborús hétköznapjait a csíkszentmártoni Sportközpontban. A tárlatot november 8-án, pénteken nyitották meg.
Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere rövid történelmi áttekintő t tartott. Mint mondta, az I. világháborúban sok katona foglalkozott fényképészettel: a kiállított anyag a 16. besztercebányai gyalogezredben szolgáló zászlós, majd századosként leszerelő Mesko Tibor, egykori honvéd munkája. A kiállított anyag a tábori élet érdekes keresztmetszetét mutatja be.
Molnár Attila szerint, az egykori fotógráfus a haditörténések megörökítése és a haditudósítás mellett készíthette ezen alkotásokat. A fotógráfiák tulajdonosa az alkotások felbukkanásáról is beszélt. Mint mondta, ezek a képek kultúrtörténeti szempontból nagy értéket képviselnek, amelyeket nem szabad hagyni elveszni.
Lezsák Sándort, a magyar Országgyűlés alelnökét az eseményen Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki, elismerve költői, pedagógusi és politikusi munkáját (a laudáció teljes szövege itt olvasható).
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke méltatásában kiemelte, az egész Kárpát-medencei magyarság számára példát mutat a rendszerváltás egyik meghatározó főszereplőjének életútja.
Lezsák Sándor úgy véli, a kiállított képeket is mozgósítani kell. Szerinte ugyanis a hozzátartozók felkutatásával a múltat is dolgoztatni kell. „A múlt nincs magától” idézte Illyés Gyulát, majd közölte: a múltért minden nemzedéknek meg kell dolgoznia, és azoknak kell feldolgozniuk, akiknek közük van hozzá.
A kiállítás a Székelyföldi Akadémia, Hargita Megye Tanácsa, Csíkszentmárton község önkormányzata és a Hargita Megyéért Egyesület együttműködése révén jött létre.
Az eseményről készült még több fotó alább tekinthető meg:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/posts/2427295333984502
Csíkszereda, 2019. november 8.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció:
Lőrinczi Tünde Székelykeresztúron született 1976. július 2-án. Iskoláit Székelykeresztúron végezte. Középiskolába az Orbán Balázs Gimnáziumban járt. Kolozsváron magyar–angol szakon tanult, diplomát a bukaresti Spiru Haret Egyetem csíkszeredai kirendeltségén szerzett angol–német szakon.
1997-ben ment férjhez Lőrinczi Lajos lelkészhez, akivel Kolozsváron, Kolozson két évig, majd Csehétfalván és Tordátfalván húsz évig mint lelkészfeleség osztotta meg a közösségszolgálat örömeit és terheit. Mindenik szolgálati helyen a közösség építését, megtartását, hagyományaink megőrzését munkálta. 2008 óta esperesfeleségként a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait végzi. Ugyanakkor titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban, tíz egyházközség könyvelését végezve, együtt dolgozik a lelkészekkel.
2016-ban a lelkész-esperes mellett nagy szerepe volt a csehétfalvi Hagyományos Székely Jövő Központ létrehozásában, elindításában.
Ebben a központban két fontos tevékenység zajlik. Gyerekek táboroztatásához a hátteret biztosítjuk – szállást, ellátást, logisztikát. Közel kétezer gyerek táborozik nálunk évente, akik vallásos, kulturális, kézműves, hagyományőrző foglalkozásokon mélyítik ismereteiket, és erősítik a közösséghez való tartozásukat. Ez nagyon fontos nemcsak nekik, hanem a százfős falunak is. Lőrinczi Tünde koordinálja ezt a programot nagyon lelkiismeretesen.
A másik tevékenység a szociális konyha működtetése. A környéken nagyon sok az idős, egyedül élő ember. Nekik viszünk meleg ebédet minden hétköznap. Jelenleg száz porciónál tartunk, 11 faluban. Nagyon fontos, hogy házhoz visszük az ebédet, naponta meglátogatjuk ezeket az embereket. Ezt a programot is Lőrinczi Tünde vezeti, koordinálja, éjjel-nappal szívvel-lélekkel dolgozva, hordozva a felelősség minden terhét.
Mindkét tevékenység nagy népszerűségnek és sikernek örvend. Hálásak vagyunk azoknak, akik ezt a tevékenységet végzik, és azoknak, akik értékelik.
Tisztelettel:
Lőrinczi Lajos esperes
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Évértékelő találkozót hagyományosan évente tartanak a megyei önkormányzat illetékesei és az egyházi vezetők az adventi időszakban. Ilyenkor megbeszélik az elmúlt év eseményeit, és hálát adnak a jó eredményekért. „Az elmúlt év sikeres volt, hiszen már az év elejét a Ferenc pápa látogatására való készülődés töltötte ki” – mondta köszöntőjében Zonda Erika, a megyei tanács programokért felelős vezérigazgatója. „Egyházi szempontból is gazdag év volt 2019, hitünk erősítése mellett nagyon sok programban tudtunk együttműködni” – fejtette ki Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy az eredmények a mindennapos céltudatos munkának köszönhetőek: a teltházas templomok a közösség erős hitét jelképezik, és erre lehet építeni. „Számunkra rendkívül fontos, hogy a megyénkben élő emberek biztonságban érezzék magukat, és ebben a kérdésben is fontos az egyház szerepe. Célunk, hogy gondolkodásunk középpontjában az ember, a közösség legyen, és ez a hozzáállás jellemezze tevékenységünket az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a beruházások vagy az egészségügy terén is” – szögezte le.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Laudáció:
Helytállás, nemes önfeláldozás, határtalan szabadság- és magyarságszeretet – ezek az első szavak, amelyek eszembe jutnak az ’56-os hősök neve hallatán. Mert helytálltak egy olyan világban, amikor – Daczó Katalin újságírót idézve – „szinte csak a véletlen műve volt, hogy kikkel statuál példát a hatalom, kiket ítélnek el koholt vádak miatt és kik sínylődnek hosszú évekig a kommunista börtönökben”.
Itt nem dübörögtek a tankok, nem uralkodott forradalmi hangulat, de akik az elnyomás ellen felkelőkkel szolidarizálni mertek, a másként gondolkodók kegyetlen megtorlásra számíthattak. A bizonytalanság, a kilátástalanság, a fenyegetettség sem tántoríthatta el e hitüktől, és vállalták a keserű börtönévek, a „száműzetés” kockázatát, keserű kenyerét. A megpróbáltatások megerősítették őket, és szabadulásuk után is vállalták a szolgálatot. A szenvedések krónikáját nem szívesen lapozzuk fel, keveset tudunk-beszélünk ma ’56-ról, és sok ember merész példája merül épp ezért a feledés homályába. Amit viszont föltétlenül meg kell őriznünk, az a hit. Hinnünk kell: mindenki tehet azért, hogy ne legye zsarnokság ezen a földön.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán Önök számára is az, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló.
Több száz áldozata volt az 1956-os magyar forradalmat követő romániai megtorlásoknak. Az áldozatok között voltak a magyarok mellett szép számban románok is. Harminc esztendeje annak, hogy beszélhetünk ezeknek a hősöknek az áldozatvállalásáról, szabadon emlékezhetünk meg tetteikről, szenvedéseikről. Az októberi ünnepen ők az ünnepségek díszvendégei. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket: Kelemen Csogort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost.
Ma Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékéremmel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az 56-os események kapcsán tanúsítottok.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a csíki `56-osokat Hargita Megye Tanácsa
A csíki Kelemen Csongort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost tüntette ki Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékéremmel december 10-i rendkívüli tanácsülésén. A megyei tanács ezzel a kitüntetéssel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az `56-os események kapcsán tanúsítottak.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán számukra, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket, szólt a hősök laudációja.
– Az `56-os hősök példamutatása követendő számunkra. És bízunk benne, hogy a felnövekvő generáció sem felejti el áldozatkészségüket és annak következményeit – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A Márton Áron-emlékérmet Borboly Csaba és Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke adták át a jelen levő négy kitüntetettnek. Az `56-osok nevében Nagy Benedek mondott köszönetet az elismerésért.
A rendkívüli ülés napirendi pontjaként megszavazták a költségvetés-módosítást, olyan összegeket csoportosították át a megyei tanács tartalékalapjába, amelyeket idén nem költenek el az előzetes tervezés szerint.
Csíkszentdomokosnak, Csíkdánfalvának, Csíkmadarasnak, Csíkkarcfalvának és Csíkszenttamásnak szavazott meg jelentős támogatást Hargita Megye Tanácsa, hogy a december 12-i határidőre tudják elszámolni azt az európai uniós pályázatot, amellyel számos beruházás megvalósult Felcsík térségében. Az EU-s forrásoknak köszönhetően megvásároltak két korszerű tűzoltóautót, utak és iskolák épültek, illetve újultak meg az öt községben.
Laudáció:
1946. március 8-án született Homoródszentmártonban.
2012-2018. között a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gondnoka, 2018-tól egyházmegyei tanácsos és egyházkerületi képviselő. 25 évvel ezelőtt választották a Székelyudvarhely Belvárosi Református Egyházközség presbiterévé, melynek 20 évvel ezelőtt több éven át gondnoka is volt.
Egyháza iránti szeretetét, elkötelezettségét és a megválasztott vezetők iránti tiszteletet szülőfalujából hozta magával.
Barátságos, közösséget szerető, jó humorú szolgálattevő. Véleményét vállalja, lelkiismeret szerinti meggyőződéséért kiáll, ha kell felvállalva a konfliktust is. Közvetlen, önzetlen, buzgó és segítőkész. Mindig érdekelte a gyülekezetek, a gyülekezeti tagok élete és sorsa. Nagyon sok embert ismer, ápolja a kapcsolatait, Udvarhelyszék szinte minden falujában vannak ismerősei.
Őszinte elkötelezettségének egyik gyümölcse, hogy egyik fia a lelkipásztori hivatást választotta. Őt is többször gondolták lelkipásztornak, legutóbb egy hivatalnok, aki látta elkötelezettségét egy megoldatlan ügy kapcsán. Az egyházmegyei vizitációk során is többször gondolták róla, hogy lelkipásztor. Biztos vagyok benne, hogy biztató gondolatai, elmesélt történetei sok gyülekezet és lelkipásztor számára jelentettek útmutatást.
Munkásságának látható gyümölcsei vannak. Gyülekezetében jól látható munkájának eredménye, s hiszem, nélküle az egyházmegyei élet sem volna ugyanilyen.
Köszönjük szolgálatát! Gratulálok a kitüntetéshez, erőt, egészséget kívánok, és kívánom életére Isten áldását!
Pitó Zsolt lelkipásztor
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció:
Helytállás, nemes önfeláldozás, határtalan szabadság- és magyarságszeretet – ezek az első szavak, amelyek eszembe jutnak az ’56-os hősök neve hallatán. Mert helytálltak egy olyan világban, amikor – Daczó Katalin újságírót idézve – „szinte csak a véletlen műve volt, hogy kikkel statuál példát a hatalom, kiket ítélnek el koholt vádak miatt és kik sínylődnek hosszú évekig a kommunista börtönökben”.
Itt nem dübörögtek a tankok, nem uralkodott forradalmi hangulat, de akik az elnyomás ellen felkelőkkel szolidarizálni mertek, a másként gondolkodók kegyetlen megtorlásra számíthattak. A bizonytalanság, a kilátástalanság, a fenyegetettség sem tántoríthatta el e hitüktől, és vállalták a keserű börtönévek, a „száműzetés” kockázatát, keserű kenyerét. A megpróbáltatások megerősítették őket, és szabadulásuk után is vállalták a szolgálatot. A szenvedések krónikáját nem szívesen lapozzuk fel, keveset tudunk-beszélünk ma ’56-ról, és sok ember merész példája merül épp ezért a feledés homályába. Amit viszont föltétlenül meg kell őriznünk, az a hit. Hinnünk kell: mindenki tehet azért, hogy ne legye zsarnokság ezen a földön.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán Önök számára is az, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló.
Több száz áldozata volt az 1956-os magyar forradalmat követő romániai megtorlásoknak. Az áldozatok között voltak a magyarok mellett szép számban románok is. Harminc esztendeje annak, hogy beszélhetünk ezeknek a hősöknek az áldozatvállalásáról, szabadon emlékezhetünk meg tetteikről, szenvedéseikről. Az októberi ünnepen ők az ünnepségek díszvendégei. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket: Kelemen Csogort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost.
Ma Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékéremmel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az 56-os események kapcsán tanúsítottok.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a csíki `56-osokat Hargita Megye Tanácsa
A csíki Kelemen Csongort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost tüntette ki Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékéremmel december 10-i rendkívüli tanácsülésén. A megyei tanács ezzel a kitüntetéssel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az `56-os események kapcsán tanúsítottak.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán számukra, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket, szólt a hősök laudációja.
– Az `56-os hősök példamutatása követendő számunkra. És bízunk benne, hogy a felnövekvő generáció sem felejti el áldozatkészségüket és annak következményeit – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A Márton Áron-emlékérmet Borboly Csaba és Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke adták át a jelen levő négy kitüntetettnek. Az `56-osok nevében Nagy Benedek mondott köszönetet az elismerésért.
A rendkívüli ülés napirendi pontjaként megszavazták a költségvetés-módosítást, olyan összegeket csoportosították át a megyei tanács tartalékalapjába, amelyeket idén nem költenek el az előzetes tervezés szerint.
Csíkszentdomokosnak, Csíkdánfalvának, Csíkmadarasnak, Csíkkarcfalvának és Csíkszenttamásnak szavazott meg jelentős támogatást Hargita Megye Tanácsa, hogy a december 12-i határidőre tudják elszámolni azt az európai uniós pályázatot, amellyel számos beruházás megvalósult Felcsík térségében. Az EU-s forrásoknak köszönhetően megvásároltak két korszerű tűzoltóautót, utak és iskolák épültek, illetve újultak meg az öt községben.
-
Laudáció:
Vannak, akik reflektorfényben végzik jelentős, hasznos, pótolhatatlan és példaértékű munkájukat, s vannak, akik a reflektorok fényétől távol, személyüket-személyiségüket háttérben tartva tesznek mindannyiunk hasznáért, ugyanolyan pótolhatatlanul és példaértékűen.
Nagy Zoltán ez utóbbiak közé tartozik: munkássága széles körben ismert és szakmai körökben elismert, személye azonban mindvégig a háttérben maradt. Fáradhatatlan tevékenysége, időt és energiát felemésztő ténykedése, áldozatos munkája középpontjában Márton Áron püspök áll, két évtizednél hosszabb ideig végzett kitartó munkálkodásának eredménye pedig egy rendhagyó vizuális produkció: A Hegy című öt és fél órás kép- és hanganyag, amelyet DVD-n láthat a nagyközönség, és amelyet 22–23 esztendős önzetlen előkészítő munka előzött meg. A nagy püspök egyik legelismertebb életrajzírója, Virt László szociológus Nagy Zoltán művét Márton Áron filmes monográfiájának tartja.
Virt szerint „Nagy Zoltán munkájában ötvöződik a mérnöki, a művészi és a történeti-tárgyi tudás az ő személyes hitbeli elkötelezettségével. Nagy Zoltán Orbán Balázshoz hasonlóan utánajárt annak, amit majdan alkotásban szándékozott bemutatni. Megszólaltatta és személyes közelségbe hozta azokat a tanúkat, akiknek életét meghatározta Márton Áron ismerete – megszólaltatta őket, mert Nagy Zoltán személyisége alkalmas volt arra, hogy a tanúk megszólaljanak. Ez a ’majdan’, ami hosszú ideig munkája célját jelentette, […] valósággá vált.” Az említett DVD bortójára írt ajánlásában Virt László többek között ezt írta: „Akik megszólalnak, azok mélyen életükben hordják azt, amit Márton Áron jelenthet nekünk. A film nézeti magát, eszembe sem jutott, hogy mással kéne foglalkoznom.”
Vizuális produkciónak neveztük Nagy Zoltán alkotását, ugyanis nem a megszokott értelemben vett filmet láthat a közönség, hanem a nagy püspökről készült fényképfelvételek pörögnek a képernyőn vagy a vetítővásznon, a háttérben az őt ismerő megszólalók hangja szól. A képsorok között látható az egyetlen ismert mozgófilmfelvétel, amely Márton Áronról készült.
Nagy Zoltán kilétéről ugyancsak Virttől szerezhetünk tudomást: eszerint az alkotó „hittanár, tehát világi lelkipásztor. Akiket megszólaltatott, azok jórészt maguk is lelkipásztorok. Nagy Zoltán művében a közösségét egybetartó lelkipásztor Márton Áron jelenik meg, a lelkipásztor, aki évtizedek óta – máig! – gondolkodást és életet formál Erdélyben, és már egyre inkább Erdélyen kívül is”. Mint vallja, „a DVD ennek nagyon jó eszköze!”
Virt hangsúlyozza, hogy „Nagy Zoltán eddig semmi jutalmat nem kapott a több mint két évtizedes munkájáért, sokkal inkább ő hozott áldozatot azért, hogy egyre többen megismerjék Márton Áron valós jelenlétét életünkben. Amit eddig 22–23 évi munka után kapott, az egy szívbillentyű-átültetés volt. Nagy Zoltán ennél sokkal többet érdemel!”
A székelyudvarhelyi egyházközségben nagyban hozzájárul a hívek evangelizációjához, a gyermekek, az ífjak vallásos nevelését látja el.
Sarány István
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Egyházi személyeket tüntetett ki Márton Áron-emlékéremmel Hargita Megye Tanácsa
Erdély nagy püspökéről elnevezett kitüntetést, Márton Áron-emlékérmet adott át Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke december 10-én olyan egyházi személyeknek, akik kimagaslót alkottak egyházi, kulturális és közéleti tevékenységükben. Az eseményen a 2019-es évet is kiértékelték a megyei tanács vezetői és a történelmi egyházak képviselői.
Évértékelő találkozót hagyományosan évente tartanak a megyei önkormányzat illetékesei és az egyházi vezetők az adventi időszakban. Ilyenkor megbeszélik az elmúlt év eseményeit, és hálát adnak a jó eredményekért. „Az elmúlt év sikeres volt, hiszen már az év elejét a Ferenc pápa látogatására való készülődés töltötte ki” – mondta köszöntőjében Zonda Erika, a megyei tanács programokért felelős vezérigazgatója. „Egyházi szempontból is gazdag év volt 2019, hitünk erősítése mellett nagyon sok programban tudtunk együttműködni” – fejtette ki Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy az eredmények a mindennapos céltudatos munkának köszönhetőek: a teltházas templomok a közösség erős hitét jelképezik, és erre lehet építeni. „Számunkra rendkívül fontos, hogy a megyénkben élő emberek biztonságban érezzék magukat, és ebben a kérdésben is fontos az egyház szerepe. Célunk, hogy gondolkodásunk középpontjában az ember, a közösség legyen, és ez a hozzáállás jellemezze tevékenységünket az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a beruházások vagy az egészségügy terén is” – szögezte le.
Az évértékelőn Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Márton Áron-emlékérmet adományozott egyházi személyeknek:
– Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere, a Nagygalambfalvi Református Egyházközség presbitere. Állandóan tervez, tevékenysége révén a község újra önállósodik.
– Kovács Tibor egyházmegyei tanácsos, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere, lelkiismeretes tevékenységével, minden erőfeszítésével, konfliktusok árán is kitartó egyházi munkájában, feladatai végzésében.
– Lőrinczi Tünde, aki 2008 óta a Székelykeresztúri Egyházkör feladatait látja el, titkárnőként, könyvelőként dolgozik az esperesi hivatalban.
– Dombi Gyula, a csíkszeredai unitárius gyülekezet körfelügyelő gondnoka, szavának súlya, cselekedetének visszhangja van, a Csíki- és a Gyergyói-medencében az unitáriusság őre; nemrég ünnepelte 80. születésnapját.
– Fülöp Mihály, az udvarhelyszéki keblitanács elnöke: nagytudású és segítőkész, nem a problémát, hanem a megoldásokat keresi, erényei között a megbízhatóság, az arany középút keresése, az önzetlen segítségnyújtás, az áldozatvállalás szerepel, örök kutató, kísérletező, a megújuló erőforrások tudatos felhasználója.
– Bács Gergely, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós egyházközség legrégibb tanácsosa, az egyházközség gazdasági bizottságának egyik vezetője
– Nagy Zoltán hitoktató, székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa, akinek munkássága széles körben ismert és elismert. A Márton Áronról szóló filmes monográfia alkotója, aki a nagy püspök életútját és munkásságát rendhagyó módon dokumentálja.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Laudáció:
Helytállás, nemes önfeláldozás, határtalan szabadság- és magyarságszeretet – ezek az első szavak, amelyek eszembe jutnak az ’56-os hősök neve hallatán. Mert helytálltak egy olyan világban, amikor – Daczó Katalin újságírót idézve – „szinte csak a véletlen műve volt, hogy kikkel statuál példát a hatalom, kiket ítélnek el koholt vádak miatt és kik sínylődnek hosszú évekig a kommunista börtönökben”.
Itt nem dübörögtek a tankok, nem uralkodott forradalmi hangulat, de akik az elnyomás ellen felkelőkkel szolidarizálni mertek, a másként gondolkodók kegyetlen megtorlásra számíthattak. A bizonytalanság, a kilátástalanság, a fenyegetettség sem tántoríthatta el e hitüktől, és vállalták a keserű börtönévek, a „száműzetés” kockázatát, keserű kenyerét. A megpróbáltatások megerősítették őket, és szabadulásuk után is vállalták a szolgálatot. A szenvedések krónikáját nem szívesen lapozzuk fel, keveset tudunk-beszélünk ma ’56-ról, és sok ember merész példája merül épp ezért a feledés homályába. Amit viszont föltétlenül meg kell őriznünk, az a hit. Hinnünk kell: mindenki tehet azért, hogy ne legye zsarnokság ezen a földön.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán Önök számára is az, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló.
Több száz áldozata volt az 1956-os magyar forradalmat követő romániai megtorlásoknak. Az áldozatok között voltak a magyarok mellett szép számban románok is. Harminc esztendeje annak, hogy beszélhetünk ezeknek a hősöknek az áldozatvállalásáról, szabadon emlékezhetünk meg tetteikről, szenvedéseikről. Az októberi ünnepen ők az ünnepségek díszvendégei. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket: Kelemen Csogort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost.
Ma Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékéremmel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az 56-os események kapcsán tanúsítottok.
Csíkszereda, 2019. december 10.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a csíki `56-osokat Hargita Megye Tanácsa
A csíki Kelemen Csongort, Nagy Benedeket, Szilágyi Árpádot, Vorzsák Jánost és Biczó Jánost tüntette ki Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékéremmel december 10-i rendkívüli tanácsülésén. A megyei tanács ezzel a kitüntetéssel ismeri el helytállásukat, nemes önfeláldozásukat, határtalan szabadság- és magyarságszeretetüket, amelyet népünk szolgálatában az `56-os események kapcsán tanúsítottak.
Megköszönni szavakkal, kitüntetésekkel nehéz lenne a félelem árnyékában töltött évek szenvedéseit. A legfőbb jutalom talán számukra, hogy a sok keserű könny, szenvedésük, harcuk nem volt hiábavaló. Számuk azonban évről évre csökken. Amíg még vannak, amíg még köztünk vannak, becsüljük meg a történelmünket alakító embereket, szólt a hősök laudációja.
– Az `56-os hősök példamutatása követendő számunkra. És bízunk benne, hogy a felnövekvő generáció sem felejti el áldozatkészségüket és annak következményeit – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A Márton Áron-emlékérmet Borboly Csaba és Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke adták át a jelen levő négy kitüntetettnek. Az `56-osok nevében Nagy Benedek mondott köszönetet az elismerésért.
A rendkívüli ülés napirendi pontjaként megszavazták a költségvetés-módosítást, olyan összegeket csoportosították át a megyei tanács tartalékalapjába, amelyeket idén nem költenek el az előzetes tervezés szerint.
Csíkszentdomokosnak, Csíkdánfalvának, Csíkmadarasnak, Csíkkarcfalvának és Csíkszenttamásnak szavazott meg jelentős támogatást Hargita Megye Tanácsa, hogy a december 12-i határidőre tudják elszámolni azt az európai uniós pályázatot, amellyel számos beruházás megvalósult Felcsík térségében. Az EU-s forrásoknak köszönhetően megvásároltak két korszerű tűzoltóautót, utak és iskolák épültek, illetve újultak meg az öt községben.
2018:
Laudáció:
Idén október 6-án 14 egyházi kórusból álló zarándokcsoport indult Rómába, hogy október 10-én részt vegyen a Szent Péter téri általános kihallgatáson, a pápai audiencián. A több mint 400 tagból álló énekes zarándoklaton nagyméltóságú és főtisztelendő Tamás József püspök, valamint Gábor Zoltán csíkszépvízi plébános mellett részt vett Borboly Csaba megyeitanács-elnök is.
Több mint fél évet vettek igénybe a népes zarándoklat előkészületei, a szervezőmunka irányítója Incze Sándor szépvízi kántor volt.
Október 7-én, vasárnap szentmisén vettek részt a zarándokok, a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában. A szentmise helyszíne kiválasztásakor szem előtt tartották azt is, hogy Márton Áron püspök különös tisztelője volt Szent Pál apostolnak. A szentmisén imádkoztak Márton Áron szentté avatásáért, bízva az isteni kegyelem kiáradásában.
Október 8-án, hétfőn a Magyarok Nagyasszonya búcsús szentmisén vett részt a népviseletbe öltözött zarándokcsoport a Szent Péter-bazilikában. A bazilika altemplomában található az egyetlen magyar vonatkozású kápolna, – ahol titulusának megfelelően – a Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 8-án tartanak búcsút, és a zarándokok külön felkérést kaptak a búcsús szentmise énekes szolgálatára.
Az előre kiválasztott énekek kottásfüzetben is megjelentek, a kiadványt minden kórustag kézbe vehette, eszerint gyakorolták be. A Szent Péter-bazilikában többek között a Nyíljon ki szívetekben az örömvirág… és az Angyaloknak nagyságos asszonya… kezdetű szenténekeket énekelték el a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz mellett, ugyanakkor felcsendült a Márton Áron-himnusz is.
Idén Csíkszépvíz adott otthont a Gyermekkórusok találkozójának, ennek megszervezésében és lebonyolításában szintén nagy érdeme volt a karnagynak.
Incze Sándor lassan egy évtizede szolgálja közösségét. Teszi ezt következetesen és kitartással.
Jellemzői a munkabírás, szolidaritás, segítő szándék.
Ennél méltóbb helyre nem is kerülhetett volna Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérme, amellyel a kimagasló egyházi, kulturális és közéleti tevékenységet jutalmazza az adományozó, Hargita Megye Tanácsa. A nagy székely püspök példája és emléke vezérelje a továbbiakban is áldásos munkásságában!
Csíkszereda, 2018. december 4.
Oklevél:
Sajtóközlemény:
Laudáció:
Jó néhány évvel ezelőtt egy mosolygós fiatalemberre figyeltem fel, aki minden vasárnap a szószékkel szembeni egyik padban ülve érdeklődő áhítattal figyelte az igehirdetést. Megismerkedtünk, és elmondta, hogy többszöri „keresgélés” után itt, ebben a templomban kapta meg azt a lelki eledelt, amire szüksége van.
Tudtam, hogy fontos a jelenléte: hite, tenni akarása követendő példát jelenthet kortársai számára. Később presbiter, majd egyházközségünk főgondnoka lett.
Szécsi Mózes 1979. november 26- án született Székelyudvarhelyen Szécsi András festőművész és Szécsi Klára pedagógus gyermekeként. Tanulmányait a Tompa László általános iskolában és a Tamási Áron gimnáziumban végezte. Majd Nagyszebenben tanult a politikai tudományok és jogi karon. Jelenleg projektmenedzser a Székeyföldi Legendárium szejkefürdői létesítményénél.
Mózes igazi közösségi ember. Ott érzi jól magát, ahol segíteni lehet. Türelemmel, érdeklődéssel és imádsággal áll azon ügyek, tervek mellé, melyek közösségünk előrehaladását szolgálják. Fiatalos lendületével magával tudja ragadni a presbiteri közösséget és gyülekezetünket. Lelkesen vállalta fel az ifjúság igazi keresztyénné való nevelésének ügyét. Mindig ott van az ifjúsági táborokban, jelenlétével, támogatásával bátorítja fiataljainkat az itthon maradásra, a pozitív életszemléletre és az áldozathozatal értelmére.
Szécsi Mózes jó teherbíró ember. Számtalan megoldatlan problémát vállal fel egyházon kívüli szolgálatában is. Bámulatra méltó az a kreativitás, amellyel csapatával együtt dolgoznak a Székelyföldi Legendárium terveinek megvalósításában, úgy mint a történelmi pontossággal és gyermeki lélekkel létrehozott rajzfilmekben és Erdély épített örökségének a megismertetésében, mindezzel magyarságtudatunkat is erősítve.
Mert Mózes nem csak jó keresztyén, de jó magyar ember is. A „minőségi magyarság” elkötelezett híve: hiszi és vallja, hogy erdélyi magyarként megmaradásunk záloga az, ha mindenben a legjobbak vagyunk. Ezért szolgál, küzd és imádkozik.
Életfilozófiáját összefoglalja az általa választott Kazinczy idézet: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt, ha nem érted, szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot!”
Örülünk és büszkék vagyunk arra, hogy nem csak mi, hanem mások is felfigyelnek közösségi szolgálatára, áldozatvállalására.
Gede Ildikó lelkész
Református Lelkészi Hivatal – Székelyudvarhely
Oklevél:
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Laudáció:
„És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva.” Mt7,25
A Magyar Unitárius Egyház által alapított erdélyi iskolák mindenkori jelmondata ez: Musis et virtutibus. A humanista jelmondatunk értemében az unitárius oktatási intézmények szellemiségének viszonyítási pontját szeretett egyházunk az ókori görög múzsák ihletettségében és a főerények megtartásában jelölte meg. Az intézményekben dolgozó nevelőknek és nevelteknek egyaránt a bátorság, bölcsesség, mértékletesség és igazságosság értékei fölé pedig az egy Isten és a felebarát szeretetének jézusi parancsát helyezte. A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium 225 éves történetében számos jelentős személyiség vállalta fel ezt a nem könnyű küldetést, hogy nemzetünk és egyházunk ügyét ezen értékek jegyében szolgálja.
Erdély más nagy hagyományú egyházi iskoláihoz hasonlóan a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium is a negyven éves kényszerszünetet követően 1993-ban indult újra. Az áldott emlékű nh. Fekete János igazgató legelső munkatársai között már ott találjuk Varró Margit matematika szakos tanárnőt, aki a kezdeti elköteleződéséhez hű maradt és szakmai életének utóbbi 25 évét az Unitárius Gimnázium szolgálatának szentelte. Ezzel a hűséggel és elköteleződéssel járó áldozatos munkája teszi ma indokolttá, hogy Varró Margit tanárnő, a Berde Mózes Unitárius Gimnázium igazgatója e rangos kitüntetésben részesüljön.
Varró Margit 1960. január 25-én született Székelykeresztúron. Saját megvallása szerint unitárius egyházához való ragaszkodása a nyárádgálfalvi, illetve vadadi származású szülők és nagyszülők családi kötelékéből származik. Iskolás éveit Balánbányán, illetve Székelykeresztúron élte meg. Tanári képesítést a Brassói Transilvania Egyetem Matematika karán szerzett 1983-ban. Pályakezdő tanárként 1986–1990 között Segesváron, a 2-es számú Általános Iskolában oktatott matematikát, 1990–2003 között pedig a Székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium tanáraként működött. Ez idő alatt az Unitárius Gimnázium osztályaiban is matematikát oktatott. 2003-ban kapott felkérést arra, hogy az Unitárius Teológiai Líceum igazgatói tisztjét betöltse.
A kezdetben csupán négy darab teológiai profilú líceumi osztállyal működő Unitárius Gimnázium mára látványos fejlődésen ment át. Varró Margit igazgató asszony az évekig elhúzódó jogi viták áldatlan helyzetében is hű maradt a nagy múltú Unitárius Gimnázium ügyéhez. Irányítása alatt az intézmény megerősödött önazonosságában, infrastruktúrájában és önállóságában egyaránt. A 2008-tól Berde Mózes unitárius jótevőnk nevét viselő Gimnázium ma óvodai szinttől az elemi és a gimnáziumi tagozatokon keresztül, a líceumi szintig négy cikluson át neveli az itt tanuló diákokat. Az igazgató asszony áldozatos vezetői munkájának köszönhetően az iskola ma két épületben, 440 fős diákközösséggel 18 oktatási csoporttal, 35 szakképzett tanügyi káderrel és egy 15 főből álló kisegítő személyzeti csoporttal, szaktermekkel, megújult sportbázissal, kantinnal és bentlakással működik. Közismert az a tény is, hogy intézményünk néhány hónapon belül egy harmadik, teljesen új óvodai épülettel fog gazdagodni, ami az igazgató asszony bátor vállalásának köszönhetően Magyarország Kormányának hathatós támogatásával fog felépülni.
Annak dacára, hogy a közvélemény évekig – legtöbbször tudatlanságból fakadóan – értetlenkedve tekintett az Unitárius Egyház tanügyi jellegű törekvéseire, a mindennapi áldozatos munkának köszönhetően a Varró Margit igazgató asszony által vezetett iskola ma már nem csak a múltat tudja felemlegetni, hanem egy működőképes és nagy jövőt álmodó intézményi struktúrát tud felmutatni. Az igazgató asszony számos nagy horderejű megvalósítása közül a legnagyobb a 2018/2019-es tanévben elindított óvodai ciklus és az épülő óvodai ingatlan. Az iskola 225 éves történetében idén büszkén vezethettük be az ősi alma materbe az első óvodás korú kisgyermekeket. Ha ma csupán erre a megvalósításra tekintenénk és nem számolnánk a sok évnyi áldozatos, néha embert próbáló órát, amit fáradtságot nem ismerve is felvállalt az iskoláért, egyházáért és Székelykeresztúrért, Varró Margit asszony neve ma akkor is dicséretre méltó: tettekben tanúsított bátorsága, érett bölcsessége és igazságossága, valamint unitáriusokra jellemző mértékletessége okán. Köszönjük munkáját és megvalósításait, de leginkább hűségét és elköteleződését. Isten áldja meg életét!
Lakatos Sándor lelkész-vallástanár
Oklevél:
Sajtóközlemény:
2016:
Laudáció
Lázár Csilla története hasonlít a népmesék harmadik fiújának történetéhez: hamuban sült pogácsával feltarisznyálva nekivág a nagyvilágnak, majd tapasztalatokkal és tudással felvértezve hazatér, és nagyot alkot. Ő is elindult szülőfalujából, Csíkszentdomokosról, középfokú tanulmányait Csíkszeredában végezte, majd Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát, s a magyar angol szakos tanári diplomával hazatért a falujába tanítani. Érdekes – és talán sorsszerű – a párhuzam Márton Áron életútjával: a Csíkszentdomokosról való indulás, a ma Márton Áron nevét viselő gimnáziumban folytatott csíkszeredai tanulmányok, a kolozsvári évek…
Hazatértében jelentős szerepet játszott az a tény, hogy számára angoltanári állást, költő-lapszerkesztő férjének Csíkszeredában szerkesztői állást ajánlottak fel, mindketten azt folytathatták, amire készültek, ráadásul hazai környezetben, az otthon biztonságában.
Tevékeny ember lévén bekapcsolódott a civil szférában zajló nyelvoktatásba, illetve az oktatásfejlesztésbe. Mára már felcserélte a közoktatást a civil kezdeményezéssel.
„Mielőtt a harmadik gyermekem megszületett volna, már elgondolkodtam azon, hogy jó lenne otthon valamilyen közösségi projektet elindítani, így született meg a Márton Áron-emlékkiállítás ötlete” – mesélte csíkszentdomokosi múzeumalapítási kezdeményezésének előzményeit egy interjúban. Mint mondta, a kezdeményezés elsősorban a családban született meg, nővére volt a grafikai tervező, ő maga a szöveges anyagot olvasgatta, szerkesztgette, s a család korabeli felvételeket gyűjtött. „Nagyon hamar sikerült elég sok embert fellelkesíteni Domokoson, de a faluból elszármazottak közül is. Így alakult ki egy kis csapat, akivel hozzáláttunk az anyaggyűjtéshez, a pályázáshoz, és 2010-ben nyitottuk meg a Márton Áron Múzeumot, amely köré ma már sok program, esemény, kiadvány szerveződik” – elevenítette fel a már idézett beszélgetésben a kezdeteket.
A múzeum nagy sikernek örvend nemcsak a Márton Áron szellemiségét ápoló-óvó hívő emberek körében, hanem a laikusok körében is: a bemutatott anyag szakszerűsége, a korszerű múzeumtechnikai megoldások alkalmazása méltán kulturális intézményeink élvonalába emelik a családi kezdeményezésre létrejött emlékmúzeumot. Idővel a múzeum mellé egész intézményrendszer szerveződött – anélkül, hogy a megszokott értelemben vett intézmény, azaz iroda, alkalmazottak, költségvetés állna a lelkes csapat rendelkezésére.
Lázár Csilla önkéntes múzeumvezetői tevékenységének köszönhetően számos olyan kezdeményezés indult el, amely Márton Áron munkásságának tudományos jellegű megismerését, a nagy püspök szelleme széles körű tiszteletének kivívását, a jövő nemzedékkel való megismertetését, emlékének ápolását szolgálja. Emellett mai díjazottunk a rangos Márton Áron tudományos konferenciák szervezője, a Márton Áron diákvetélkedők szervezője. E vetélkedők révén a Kárpát-medence több száz diákja mélyíthette el ismereteit Márton Áron élete, munkássága kapcsán, illetve ahogy ő maga fogalmaz: a vetélkedő célja, hogy „Márton Áron útmutatásával gondolkodjanak a fiatalok a mai valóság jelenségeiről, illetve értelmezzék Márton Áron tetteit, írásait korának tágabb történelmi, szellemtörténeti összefüggéseiben.” Díjazottunk továbbá a Márton Áron diáktábor szervezője, és szerkesztője a Márton Áron életművét összefoglaló, Virt László által írt, első angol nyelven megjelent monográfiának.
Lázár Csilla munkásságával bebizonyította, hogy eddigi tevékenysége megfelel Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékéreme odaítélési kritériumainak, a közösség érdekében kifejtett kimagasló szervezői munkája révén hozzájárult a megye tudományos, kulturális életének fejlődéséhez, nemzetközi megismeréséhez, kapcsolatainak alakításához.
Csíksomlyó, 2016. december 9
Oklevél
Sajtóközlemény
Lezárult a Márton Áron emlékév
Emlékéremmel díjazták Lázár Csillát, a csíkszentdomokosi múzeum vezetőjét
Márton Áron püspökké avatásának 77. évfordulója alkalmából ünnepi emléknapot szervezett Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága és Hargita Megye Tanácsa december 9-én, pénteken. Az emléknap egyben a Nemzetpolitikai Államtitkárság által 2016-ra meghirdetett Márton Áron emlékév Hargita megyei záróeseménye is volt.
Márton Áron a jeles püspök, a magyarság 20. századi történelmének kiemelkedő személyisége a keresztény szeretet és az emberi jogok következetes bátor képviselője születésének 120. évfordulója tiszteletére Márton Áron emlékévé nyilvánította az idei esztendőt Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága. A kezdeményezéshez Hargita Megye Tanácsa és kulturális intézménye is csatlakozott, több mint harminc rendezvényt szerveztek a püspök életművének minél szélesebb körben való megismertetése céljából. Az emlékév során számos rendezvénynek lehettünk a tanúi, köztük a Márton Áron- szoborcsoport felavatása, a Máron Áron vándorkiállítás, zarándoklatok továbbá fesztiválokon, szabadegyetemeken, nemzetközi konferenciákon is népszerűsítették a kezdeményezést. Az emlékévet a csíksomlyói kegytemplomban beszédekkel, ünnepi műsorral és misével zárták Hargita megyében.
Az est során beszédet mondott Potápi Árpád Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkár, aki az emlékév elindítását részletezte:
– Tíz hónappal korábban a csíksomlyói kegytemplomban indítottuk útjára a Márton Áron Emlékévet azzal a céllal, hogy tisztelegjünk Erdély nagy püspökének főpapi és emberi nagysága előtt, és ne engedjük feledésbe merülni mindazt, amit egyházmegyéje és nemzete boldogulásáért tett, mert tartozunk neki azzal, hogy ne tűnjön el értelmetlenül az, amit ő adott nekünk. Célunk fölidézni, és talán újragondolni Márton Áron szellemiségét. Megható volt látni azt az elkötelezettséget, amellyel kezdeményezésünket fogadták nem csak itt Székelyföldön, hanem a Kárpát-medence többi külhoni területein, Nyugat-Európában és Amerikában is – fejtette ki Potápi Árpád.
Seszták Miklós Nemzeti Fejlesztési Miniszter volt ferences diákként elmesélte három Csíksomlyóhoz kötődő emlékét.
– Politikusként és keresztény emberként nekem mindig öröm Csíksomlyóra jönni, ez egy olyan hely ahol megpihen a lélek. Márton Áron hite és bátorsága, közösség teremtő ereje az egész Kárpát-medencei magyarságnak példaértékű, öröksége ma is él. A erdélyi magyar kereszténységet sokan akartak megtörni, Márton Áron elhallgattatni, de nem sikerült. Az erdélyi magyarság élete ma sem könnyű, intézményeik gyakran létükért küzdenek, értetlenül állunk azelőtt, hogy Csíksomlyó világörökséggé nyilvánítása meghiúsult, elszomoríthat bennünket, de mi tudjuk, hogy Csíksomlyó enélkül is egyetemes kincs marad – biztosította támogatásáról a Székelyföldi magyarságot a Nemzeti Fejlesztési Miniszter.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében elhangzott:
– Ami a legfontosabb, hogy felnőjünk a püspök elvárásaihoz, megfeleljünk az általa felállított mércének. Ami minket közösségi vezetőket illet fontosnak tartom megjegyezni, hogy olyan időket élünk, amikor mindenféle provokáció, hamis információ nagyon gyorsan elterjed, ellenben nehezebb összefogni dolgozni, egymás iránt türelemmel lenni. Könnyebb elhinni a hamis információkat és konfliktust gerjeszteni, de minek? Van-e értelme egymás ellen áskálódva dolgozni, közösségi érdeket képviselni, szerintem nincs, ezért tartom alapvetőnek az összefogást, amely a Márton Áron emlékév keretében is megvalósult. Hozzátette a Márton Áron iránti tiszteletünket nemcsak intelmei betartásával tudjuk kifejezni, de azzal is ha észrevesszük azokat a személyeket, akik az ő szellemében cselekednek, ezt tesszük a Márton Áron-emlékérem átadásával is, amelyet idén Lázár Csillának, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum megálmodójának és működtetőjének adta át a megyeelnök, Potápi Árpád és Seszták Miklós.
Az emlékest ünnepi hangulatának megteremtéséhez hozzájárult a Hargita Megyei Művészeti Népiskola Kamaraegyüttese is Adventi hangversenyének bemutatása révén.
Az eseményről készült felvételt megtekinthetik a következő linken: https://web.facebook.com/borbolycsaba/videos/1140070449373670/.
Csíkszereda, 2016. december 10.
Sajtóhírek
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/csiksomlyoi-szentmisevel-zarult-a-marton-aron-emlekev
http://www.nepmuvesz.hu/hirek/puspok.html
http://www.hirado.hu/2016/12/09/csiksomlyoi-szentmisevel-zarult-a-marton-aron-emlekev/
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
2015:
Laudáció
Nagytiszteletű Szombatfalvi József nyugalomba vonult esperes-lelkész méltatása
Négy évtized, a köz szolgálatában
“Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti érettetek atyámfiai, akiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében.” (Thesz 2, 13)
Nt. Szombatfalvi József 1952. november 8-án születettaz erdélyi „Atlantisznak” is nevezett Bözödújfaluban, földművesek gyermekeként.
Az erdőszentgyörgyi gimnáziumi évek után, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folytatta tanulmányait 1971–1975 között.
1975. szeptember 1-jétől nyert lelkészi kinevezést a csehétfalvi unitárius egyházközségbe, ahol 1997. december 31-ig szolgált. Két gyermek, József unitárius lelkész és Zsuzsánna édesapja.
Szolgálatát a lelkészi lakás modernizálásával kezdte, majd a lelkészi életrenddel járó többszöri templomjavítással folytatta.
1988-tól beszolgáló lelkész a tarcsafalvi unitárius egyházközségben, ahol vezetésével és kétkezi munkája eredményeként is új lelkészi lakást építenek.
1988 karácsonyától 10 éven keresztül a csehétfalvi és tarcsafalvi szolgálatok mellett a balánbányai szórványban is lelkészi tevékenységet teljesít.
1993–1996 között a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör jegyzője, majd 1996-tól 12 éven át, három ciklusban az Egyházkör esperese.
1994–1996 között az ULOSZ (Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége) újkori alapító elnöke.
1998. január 1-jétől a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség megválasztott lelkésze, 2015. október 1-jéig, amikor nyugalomba vonul.
A Székelykeresztúri Unitárius Egyházközségben a gyülekezeti élet szervezeti újjáépítése volt első feladata és ezek mellett aktívan részt vett a város és a vidék egyházközségi és kulturális tevékenységének kialakításában, mindenhol ápolva és meghatározva azokat az értékeket, amelyek a székely nép hagyományaiból, értékrendjéből fakadnak és az itt élők életét és sorsát előre mozdítják.
Ilyen jellegű megvalósítások:
A templom általános javítása 2010-ben és 2011-ben
A lelkészi lakás teljes felújítása 2010-ben
A segédlelkészi lakások készítése 2004-ben
A Gyülekezeti ház és szociális otthon építése a régi épületek felújításával 2004–2009. között
A kántortanítói ház – elemi iskola épületének felújítása, átalakítása 2012-ben
1993–2008 között szervezője a Tiszadobi Ökumenikus Tábornak.
2005-től a Gondviselés Segélyszervezet alapító tagja és első elnöke.
2008-tól Székelykeresztúr Város önkormányzati képviselője.
Nagytiszteletű Szombatfalvi József negyven éve szolgálja a közösségét. Következetesen, kitartással. Ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérme, amellyel a kimagasló egyházi, kulturális és közéleti tevékenységet jutalmazza az adományozó.
Berei István
Székelykeresztúr, 2015. október 28.
Oklevél
Videó
Sajtóközlemény
Kitüntette Szombatfalvi József lelkészt Hargita Megye Tanácsa
Székelykeresztúron tartotta októberi soros ülését a testület
Székelykeresztúrnak, Balánbányának és Madéfalvának ítélt oda támogatást tartalékalapjából Hargita Megye Tanácsa, illetve Márton Áron-díjjal tüntették ki nt. Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius lelkészt. A megyei tanács októberi soros ülését 28-án, szerdán Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban tartották.
Márton Áron-díj a közösség érdekében végzett munkáért
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal tüntette ki nt. Szombatfalvi József unitárius lelkészt. Az éremmel, emléklappal és pénzutalvánnyal járó díjjal a lelkész kimagasló egyházi, kulturális és közéleti tevékenységét jutalmazta a megyei tanács. Borboly Csaba megyeelnök köszöntötte a nyugalomba vonult esperest, ez követően laudációját Berei István unitárius lelkész olvasta fel.
Szombatfalvi József a város elismert polgára, munkássága olyan eredményeket hozott Keresztúron és térségében, amelyekre méltán lehet emlékezni, mondta köszöntőjében Borboly Csaba. Munkája több területen kiemelkedő, legyen szó szervezésről, sportról vagy szőlőtermesztésről. Az egyházi tevékenységen kívül további közéleti szerepeket vállalt, amelyek tetten érhetők a hagyományápolásban, a kulturális programokon és szociális tevékenységeken keresztül, tette hozzá az elöljáró. Mint mondta, bízik benne, hogy az elkövetkező években is további eredmények fogják kísérni a nyugalmazott lelkész munkásságát. A megyeelnök ehhez kívánt jó egészséget, és gratulált a kitüntetéshez.
A negyven éven át Csehétfalván, Tarcsafalván és Székelykeresztúron szolgáló lelkész nevéhez templomjavítás, lelkészi lakás felújítása, segédlelkészi lakások építése, gyülekezeti ház és szociális otthon építése, kántortanítói ház és elemi iskola épületének felújítása, ökumenikus tábor szervezése, a Gondviselés Segélyszervezet alapítása és közéleti szerepvállalás kapcsolódik, hangzott el munkásságának méltatásában.
Szombatfalvi József számára mindig az volt fontos, hogy ahol él, becsületesen végezze munkáját, mondta. Köszöntét fejezte ki azért, hogy úgy értékelték, ezért a munkáért kitüntetésben részesítik. Hozzátette: tevékenységét nyugdíjazása után is folytatja Székelyföld és a közösség érdekében.
Megyei tanácsi támogatás a településeknek
A tanácshatározat-tervezetek előterjesztése előtt Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, és örömét fejezte ki, hogy Keresztúr adott helyet a megyei tanács díjazással egybekötött ülésének, majd jó munkát kívánt a testületnek.
A költségvetésmódosítás jóváhagyása révén nőtt a megyei tanács tartalékalapja. Ebből összesen 524 ezer lejt különítettek el Székelykeresztúrnak: 460 ezer lej a kórház tetőszerkezetének javítására, hiszen meg kell védeni a műemléképületet, mondta Borboly Csaba. Ezenkívül 64 ezer lejt kap egy óvoda a mosdójának feljavításához. Százezer lejt utaltak ki Balánbányának a Liviu Rebreanu Iskolaközpontnak modernizálásra, illetve 150 ezer lej Madéfalva községnek egy napközi otthon munkálataira.
Rafai Emil megköszönte a városnak nyújtott támogatást, hiszen mint mondta, jó ideje keresték a lehetőséget a kórház tetőszerkezetének kijavítására, mivel tarthatatlanná vált a helyzet. Ugyanígy sürgőssé vált az óvoda mosdójának feljavítása ahhoz, hogy megkapja a működési engedélyt, ezért is köszönetet mondott az elöljáró.
Jóváhagyták a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetőtanácsának összetételét: Czimbalmos Attila, Polgár Csaba, Ferencz Tihamér, Danguly Ervin, Lázár Zoltán, illetve a megyeelnök Hargita Megye Tanácsa képviseletébe Bende Sándor tanácsost, a Gyergyó Területi RMDSZ elnökét jelölte.
Kozma István tanácsos elmondta, hogy átadták a csíki, a gyergyói és az udvarhelyi csapatoknak a Hargita Megyei Labdarugó Egyesület által a Hargita Megyei Tanács sportpályázatán nyert felszereléseket és labdákat a megyei felnőtt bajnokság csapatainak díjazására. Ennek kapcsán merült fel egy sport kaláka program ötlete, amelynek keretében összefogással lehetne építkezni, fejleszteni. Borboly Csaba elnök támogatja az ötletet, a továbbiakban lesznek egyeztetések a program kidolgozására, mondta az elöljáró.
Székelykeresztúr, 2015. október 28.
Sajtóhírek
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/marton-aron-dijat-kapott-szombatfalvi-jozsef-lelkesz
http://magyarkurir.hu/hirek/marton-aron-dijat-kapott-szombatfalvi-jozsef-lelkesz
http://hargitanepe.eu/szombatfalvi-jozsefet-jutalmaztak-kozossegepito-erejeert/
2013:
Laudáció
A IV. Kategória díjával az önkormányzatokat szeretnénk ösztönözni, és hangsúlyozni azt, hogy mennyire fontosnak tartjuk segíteni a helyi, tenni vágyó fiatalok kezdeményezéseit.
Miután a gyergyóalfalvi fiatalok körében a Kimenő Fesztivál közösségépítő szerepéről már szó esett, természetesnek tartjuk, hogy a község hivatalának vezetőjét, Gáll Szabolcs polgármestert is elismerésben részesítsük, aki személyesen (is) a projekt és az egyesület mellé állt, a szűkös keretek ellenére. Kívánjuk, hogy a közös munka és eredmény mutasson példát az egész közösségnek. Tevékenységét Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékérmével ismeri el.
Videó
Sajtóközlemény
Köszönet a közösségi munkáért
Ifjúsági nap Hargita megyében 2013
A fiatalokért, a fiatalokról szólt Hargita Megye Tanácsának Ifjúsági nap Hargita megyében 2013 elnevezésű, kétnapos rendezvénye. A szervezők színes programmal várták az érdeklődőket, ifjúsági konferenciát tartottak Fiatalok Hargita megyében 2020 címmel, díjazták a Nevezd meg a legjobbakat! verseny győzteseit, helyet kaptak az elengedhetetlen csapatmunkák és a csoportépítés, de a sporttevékenységekről, a szórakozásról sem feledkeztek meg.
A rendezvényt a csíkszeredai megyeháza márványtermében nyitották meg pénteken, május 24-én délután. Elsőként a moderátor szerepét is betöltő Ferencz S. Alpár tanár, megyei tanácsos köszöntötte a szép számban összegyűlt fiatalokat és kísérőiket. Beszédében kitért a 2014-től érvénybe lépő ifjúsági stratégia kidolgozásának fontosságára, amelyen hosszú ideje dolgozik a Pont Csoport a fiatalokkal közösen.
Jelen volt Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, aki örömét fejezte ki, hogy a hasonló rendezvényeknek hagyományuk lett a megyében. De, mint mondta, az a legfontosabb, hogy vannak olyanok, akik környezetükért, közösségükért tenni akarnak. Mindannyiukat köszönet illeti, tette hozzá. – Nem felejtjük el, hogy mi is voltunk fiatalok, Hargita Megye Tanácsa mindig partnere lesz és segíteni fogja azokat, akik a közösségért tenni akarnak. Sok sikert kívánunk mindannyiuknak – zárta beszédét az alelnök.
A Pont Csoport képviseletében Farkas András humoros és mindenki számára érthető interaktív bemutatót tartott arról, hogy mi is a stratégia, miért van szükség annak kidolgozására, és hogyan lehet ezt felhasználni. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Hargita megyei ifjúsági stratégia kidolgozása több hónapja folyik, a munka tavalyelőtt ősszel kezdődött, amikor Hargita Megye Tanácsa az európai uniós Fiatalok lendületben program keretében nyert erre támogatást, ismertette Farkas András. Számos találkozót szerveztek a fiatalokkal térségenként, amikor arra keresték a választ, hogy mit szeretnek környezetükben, milyennek látják a jelenlegi helyzetet, illetve a jövőt. Ezek alapján épül fel a stratégia, amelyhez a pénteki és szombati beszélgetések is hozzájárulnak. Hargita Megye Tanácsa kiemelten odafigyel a fiatalokra, hangsúlyozta Farkas András, erre jó példa az is, hogy megpróbálják megteremteni a háttérfeltételeket a diákmunka szorgalmazásához.
Idén 9. éve, hogy kiemelt ünnepnapjuk van a fiataloknak, így a Hargita Megye Tanácsa által szervezett programsorozat részeként a Nevezd meg a legjobbakat! elnevezésű verseny is többéves hagyományra tekint vissza. Idén négy kategóriában díjaztak: a közösségért kiemelten tevékenykedő fiatalokat, diákönkormányzatok kreatív projektjeit, modellértékű projekteket, illetve az ifjúságbarát önkormányzatokat. Hargita Megye Tanácsa Szent Imre-díjat adományozott a Székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Diáktanácsának a 2012-es Mikulási és Karácsonyi Ünnepség megszervezéséért, a Csíkajnádi Szent István Szervezetnek a Csíkajnádi Kálvári újraállításáért, a gyergyóalfalvi Atropocentrum Egyesületnek a Kimenő Összművészeti Diákfesztivál megszervezéséért. Ígéret Díjat kapott Albert Krisztina Vivien a Székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Diáktanácsa körében végzett tevékenységéért, Birtalan Andrea az Atropocentrum Egyesületnél kifejtett munkájáért, György Ottó és Gál Emese, mindketten a Szépvízi Ifjúsági Egyesületnél végzett tevékenységükért. Márton Áron-emlékéremmel jutalmazták Gáll Szabolcsot, Gyergyóalfalu polgármesterét a fiatalok kezdeményezéseinek folyamatos támogatásáért. Ebben az évben a Facebook közösségi oldalon is meghirdettek egy versenyt, amelyen a Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés nyert a 2013-as farsangtemetésével. A laudációkat Kelemen Gábor, Hargita Megye Tanácsának munkatársa, az európai uniós projektek osztályvezetője mondta. A díjakat Ferencz S. Alpár adta át, jelen volt Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és alárendelt intézmények vezérigazgatóságának vezetője is.
Ezt követően a moderátor szerepét Ladó Tihamér vette át, akinek szintén elismert a fiatalokért végzett munkája. A jelenlevők egy-egy rövid előadásból megismerhették a Kimenő Összművészeti Diákfesztivált és a Csíkajnádi Kálvária újraállításának folyamatát, amelyek jó példái az összefogás, az önkéntes munka eredményességének. A délután csapatmunkával folytatódott.
Péntek este a szórakozásé lett a főszerep, ennek a helyszíne már a homoródfürdői 6-os villa volt, ahol a Crisis Band biztosította a jó hangulatot. Szombaton pedig ugyanitt folytatódott a program műhelymunkákkal és sporttevékenységekkel.
Csíkszereda, 2013. május 26.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
2012:
Laudáció
Azt mondják, hogy a jó gazda munkája csak akkor látszik meg, ha nem végzi el. Valahogy ilyen a közigazgatásban dolgozók munkája is: ha jól végzik, nem veszi észre senki, ha a munka elmarad, vagy hiányos, azonnal meglátszik.
Hargita Megye Tanácsa ezt a láthatatlannak tartott, annak vélt munkát kívánja ma honorálni.
Következő díjazottunk évekkel ezelőtt Szentegyháza alpolgármesteréként ezt mondta: “A szentegyházasfalvi templomtorony árnyékában tanultam meg és úgy érzem, életem három alapértékeként fogadtam magamba a szépség, az igazság és a jóság csokrát. Ezen alapértékek köré tömöríthetném célkitűzéseimet szeretett városomért, Szentegyházáért.
Sok apróságból, az emberek meghallgatásából, értő figyelemmel, empátiával építhetjük fel a bizalmat. A bizalom az, amire szeretném építeni programomat.” Úgy gondoljuk, ez sikerült is Szentegyháza város és a megye egyetlen női városvezetőjének Burus Mária Ellának. Burus Mária-Ella 1982-ben szerzett oklevelet a Székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben, 2010-ben pedig magiszteri oklevelet a Lucian Blaga Egyetem jogi karán.
2002-től 2004-ig Szentegyháza alpolgármestere és a Felső Homoródmenti Kistérség elnöke. 2004 óta Szentegyháza város polgármestere. Elöljáróként új arculatot szabott a városnak, fejlesztette, gondozta a települést, és jó hírét keltette a nagyvilágban.
Kiemelkedő polgármesteri tevékenysége mellett példás családi életet él, feleség és anya, két lányt nevel. A családi és munkahelyi kötelességek teljesítése után, időt szakított a szórakozásra és szórakoztatásra is, hiszen több éven keresztül műkedvelőként szerepelt a város színjátszó csoportjában. Sokoldalú tevékenységéért Hargita Megye Tanácsa ma a Márton Áron-emlékérmet adományozza, amellyel azon személyek tevékenységét ismeri el, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el.
Oklevél
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció
Cseke Rozália Gyergyóditróban született, 1988-ban költözött Oklándra, ahol az Elhelyező Központban kezdte tevékenységét. 24 éve annak, azóta 95-ig tanított, 2000-ig aligazgató, 2000-től az Elhelyező Központ vezetője.
Munkáját a hűség, az elhivatottság jellemzi. Akik meglátogatták a 83 gyereket nevelő, gyámolító intézményt, megtapasztalhatták a gyerekek iránti szeretet magas iskoláját, Új épület, informatika terem, mosoda, otthonos hálószobák, étkezde, mind-mind a gondos asszony, a gyerekeket féltő-szerető pedagógus kitartó, következetes munkájának eredménye.
Ezek a közép vagy nagyon súlyos állapotú gyerekek, Rózsika néniben az anyát helyettesítő, igaz, megértő felnőttet látják, akihez minden apró-cseprő dolgaikkal szívesen mennek, megbíznak benne és szeretetükkel veszik körül.
Hargita Megye Tanácsa odafigyel és értékeli önfeláldozó tevékenységét és a Márton Áron emlékéremmel tünteti ki.
Oklevél
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Emléklap
Laudáció
Négy évtized a közművelődés szolgálatában
Fülöp Lajos, a székelykeresztúri Dr. Molnár István Múzeum igazgatója negyven éve aktív részese, alakítója Székelyföld közművelődési életének. Négy évtizedes töretlen – és tegyük hozzá: rendkívül eredményes – szakmai tevékenységről nem sokan adhatnak számot.
Nem sokkal egyetemi tanulmányai befejezése után már a székelyudvarhelyi múzeum szolgálatába állt, majd a városi művelődési házban dolgozott szakirányítóként, ekkor alapították az ország első magyar nyelvű népszínházát, amelynek ő lett a titkára. A helyi Siculus Ifjúsági Klubban több tanfolyamot is szervezett a fiatalok számára a nyelvművelés és a helytörténet terén.
1977-ben a múzeumalapító dr. Molnár István meghívta a keresztúri múzeum igazgatói tisztségébe, ahonnan 2012. május 4-én vonult nyugdíjba.
Kinevezése után azonnal nekilátott az épület bővítési és korszerűsítési munkálataihoz, e tevékenysége azóta is folyamatos. 1982-ben megünnepelték a település első írásos említésének 650. évfordulóját, ebből az alkalomból hozta létre az állandó képtárat, amely adományokkal azóta is gazdagodik. Időközben folyamatosan szervezte a régészeti kutatásokat, s gazdagította a néprajzi és természetrajzi gyűjteményeket, amelyek összességükben több mit l00 000 tárgyat számlálnak. A biztonsági és állagmegőrzési feladatok ugyancsak az állandó teendői közé tartoztak, egyben az alapító igazgató dr. Molnár István emlékének ápolása is. Eredeti célkitűzését, a városi múzeum tájjellegének megőrzését mind a mai napig elsőrendű kötelességének tartja. Havonta egy-egy időszakos képzőművészeti kiállítást nyitott meg, de a múzeum adott helyet hangversenyeknek, könyvbemutatóknak, előadói estnek, ifjúsági, vallási és társadalmi rendezvényeknek. Folyamatosan frissítették az alapkiállításokat, 1990–92 között (elsőként a rendszerváltás utáni Romániából) kilenc néprajzi kiállítást szervezett Magyarországon, négy székely szoba teljes berendezését mutatva be.
2005-ben a Gyárfás kúriában megnyitotta a Petőfi emlékszobát, a gyulafehérvári székesegyházban Márton Áron püspöknek rendezett emlékkiállítást. Az 1980-ban berendezett rugonfalvi tájházat lebontották.
Helytörténet- és művelődéstörténeti cikkei és tanulmányai szaklapokban és a helyi sajtóban jelentek meg, Székelykeresztúr jelesei címmel saját rovatot vezet a Kisváros c. lapban.
Közreműködött a millenneumi és a millecentenáriumi emlékművek felállításában, ez utóbbit anyagilag ő maga finanszírozta, tevékenyen kivette részét a testvérvárosi kapcsolatok létrehozásában és ápolásában, számos városi kulturális rendezvény szervezésében és lebonyolításában.
Társadalmi tevékenysége is jelentős, 1987 óta a Székelykeresztúri Katolikus Egyházközség gondnoki tisztét tölti be, e minőségében nevéhez kötődik az ifjúsági ház és az újszékelyi Szent László-kápolna építése. Karitatív tevékenységet is végez a városi Caritas szervezet elnökeként.
Fülöp Lajos negyven éve szolgálja közösségét. Következetesen, kitartással. Ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérme, amellyel a kimagasló kulturális, közéleti tevékenységet jutalmazza az adományozó.
Emléklap
Laudáció
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-emlékérme azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékérmét Sándor Árpád karnagynak adományozza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért.
A csíkszentsimoni születésű Sándor Árpád a Nagyváradi Partium Keresztény egyetem végzettje. 2009-től a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar karnagya, amely jelenleg 40 tagot számlál. Kiemelkedő munkát végez a gyermekek, fiatalok oktatásában, amely megmutatkozik többek között abban is, hogy a fúvószenekarnak évente 20-30 fellépése van. Részt vettek többek között a kolozsvári Mátyás szoborcsoport avatásán, a csíkszeredai városnapok megnyitóján, több település falunapján vendégszerepelnek. Lélekemelő karácsonyi- és újévi hangversenyeket szervez.
A gyermekek továbbképzése érdekében évente részt vesznek a Rétyen megszervezett fúvóstáborban. Nagy hangsúlyt fektet a fúvószenekar fejlesztésére, programok szervezésére. Lelkes munkája példaértékű nemcsak a községben, de azon túlmenően is.
Oklevél
Sajtóközlemény
Csatószegen ülésezett a megyei tanács
Csíkszentsimon községében, a csatószegi kultúrotthonban tartotta havi ülését Hargita Megye Tanácsa február 17-én. Az ülést megelőzően a tanácsosok meglátogatták az alcsíki önkormányzati tulajdonban levő Eco-Csík csíkszentsimoni székhelyű hulladékgazdálkodási vállalatot, amelyben közel 40 százalékos részvényes a megyei tanács.
– Fontosnak tartjuk, hogy a megye érdekében döntéseket hozó tanácsos kollégák egy-egy program, beruházás eredményét is megtekintsék. A hulladékgazdálkodás a jövőben gondot, de ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a megye számára, ezért különösen fontosnak tartom ezt a csíkszentsimoni létesítményt. Szeretnénk elérni azt, hogy minél olcsóbban lehessen a hulladékot összegyűjteni a háztartásokból, ehhez pedig ilyen beruházásokra van szükség. Hulladékgazdálkodás tekintetében sok döntést kell, hogy meghozzon a jövőben a megyei tanács, és azt szeretném, ha minden döntés legalább ennyire eredményes lenne, mint amennyire eredményes a csíkszentsimoni Eco-Csík Kft. – nyilatkozta Borboly Csaba a látogatás alkalmával.
Az Eco-Csík Kft. eredményességét bizonyítja az a diploma is, amely szerint a hulladékgazdálkodási vállalat első helyet ért el a 2011-es évi romániai vállalkozói topban. A vállalkozást 2009 augusztusa óta sikeresen irányító Mihályfalvi Gábor ügyvezető mutatta be a megyei tanácsosoknak a csíkszentsimoni létesítményt. Mint ismertette, a létesítmény az Alcsík Kistérség Fejlesztási Társulásnak az Európai Unió PHARE programjára benyújtott pályázatából valósult meg. A száz százalékban önkormányzati tulajdonban levő vállalat részvényei tíz alcsíki település és a megyei tanács között oszlik meg. Hargita Megye Tanácsa múlt év végén emelte meg a részesedését, így jelenleg közel 39 százalékban részvényes a vállalkozásban. A többségi részvényes közel 59 százalékkal Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a fennmaradó részvényeken pedig Csíkszentlélek, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Tusnád, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Kászonaltíz és Csíkszentgyörgy önkormányzata osztozik. Az alcsíki települések háztartásaiból kéthetente összegyűjtött háztartási hulladékot a csíktaplocai lerakóba szállítja a vállalkozás három szállítóeszköze, az előválogatott hulladékot pedig a tanácsosok által meglátogatott csíkszentsimoni ipari csarnokba. A vállalat szelektíven gyűjti a nyomdaipari hulladékot, a papírt, a kartont, a textíliákat, a különböző méretű és színű PET-palackokat és sörösdobozokat, illetve egyéb háztartási vegyszereket és csomagolóanyagokat.
Hargita Megye Tanácsának csatószegi kihelyezett tanácsülésére meghívást kaptak a helyi lakosok, akik szép számban jelentek meg a nemrég felújított kultúrotthonban. Amint azt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke az ülés megnyitóján hangsúlyozta, a megyei tanács közelebb szeretné vinni a döntéseket a lakossághoz, ugyanakkor szeretnék, hogy a megyei tanácsosok is több helyismerettel rendelkezzenek, ezért rendszeresen tartanak kihelyezett üléseket a megye különböző településein.
Csíkszentsimon községét Fábián László polgármester mutatta be a megyei tanácsosoknak, majd a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar előadása teremtett jó hangulatot a kultúrotthonban.
A csíkszentsimoni tanácsülés alkalmával a megyei tanács nevében Borboly Csaba kitüntette a település néhány jelentős közéleti szerepet vállaló lakóját, így Hargita Megye Tanácsának a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményért járó díját, a Majláth Gusztáv Károly-díjat Boér Irma tanítónőnek adta át. Kiemelkedő művészeti tevékenységéért az iparművész kategóriában Cseh Csaba fafaragó Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díját nyerte el. A megyei önkormányzat a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért Vitos Mózes-díjjal tüntette ki Fazakas Imrét. Lukács István, a Csíkszentsimoni Fiatalokért Egyesület elnöke a kiemelkedő sportteljesítményért és sporttevékenységért járó kitüntetést, a Keresztes Lajos-díjat kapta. Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérmét adományozott Sándor Árpádnak, a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar karnagyának kiemelkedő közösségépítő tevékenysége elismeréseként. Szamosközi Csilla fiatalok körében végzett tevékenységét a megyei tanács az Ígéret Díjával jutalmazta.
A megyei testület a pénteki ülésén 54 határozattervezetet fogadott el. Így döntöttek arról, hogy a nagy havazások miatt nehéz helyzetbe került Vrancea megyeiek megsegítésére 100 ezer lejes gyorssegélyt utal ki Hargita Megye Tanácsa Vrancea Megye Tanácsának. Borboly Csaba szerint szolidárisaknak kell lennünk, hiszen bármikor lehetne fordítva is a havazás okozta súlyos helyzet.
A megyei tanács döntött a tej-kifli program helyi önkormányzatokkal való közös megvalósításáról, így biztosítva a kiosztandó élelmiszerek minőségét. A megyei tanács testülete elfogadta azoknak a mezőgazdasági termékeknek az átlagárát a 2012-es évre vonatkozóan, amelyek a mezőgazdasági javak megadózásából származó jövedelem megállapítások alapját képezik. Borboly Csaba tanácselnök szerint ezeket az átlagárakat oly módon határozták meg, hogy azok az adófizetők számára a lehető legkedvezőbbek legyenek. A megyei tanács egyre növekvő számú beruházásainak és vagyoni tárgyainak hatékony működtetése és megőrzése érdekében a beruházási, valamint a vagyonkezelési igazgatóság átszervezéséről döntött a tanács. A pénteki döntés értelmében az önkormányzat idén is támogatja az önkéntes tűzoltócsoportok vetélkedőinek megszervezését.
A modern körülményeknek megfelelő kiállítási felületek hiányából adódó űrt szeretné betölteni a megyei tanács azáltal, hogy a csíkszeredai megyeháza előcsarnokát – amely nem rendeltetésszerűen jelenleg is kiállítófelületként szolgál – művészeti kiállítóteremmé alakítja. Erről a beruházásról is pozitívan döntött a megyei tanács Csíkszentsimonban.
– Annak érdekében, hogy a Hargita megyei, a székelyföldi művészet felkerüljön a nemzetközi kulturális térképre intézményes feltételeket kell, hogy teremtsünk a kulturális értékek bemutatásának. Meg szeretnénk valósítani azt az elképzelést, hogy országos szinten az egyik legjobb kiállítási és előadói lehetőséget biztosítsuk, ahol a civil, a kulturális, a tudományos, a közéleti és a gazdasági szereplők egymás munkáját segítve és kiegészítve erősítsék a térséget is – nyilatkozta Borboly Csaba a galéria tervére vonatkozóan.
A tanácsülések alkalmával Hargita Megye Tanácsának egy-egy alintézményét mutatja be annak vezetője. Csíkszentsimonban Péter Csaba igazgató az általa vezetett Hargita Megyei Művészeti Népiskolát mutatta be.
A csatószegen tartott tanácsülés során a település lakói is lehetőséget kaptak arra, hogy előterjesszék problémáikat. Ilyen problémaként merült fel a jelenlegi csatószegi iskola épületének leromlott állapota, miközben az új iskola építése leállt az alapoknál. A helyiek a nyílászárók felújítását kérték. Egy másik problémaként a településen áthaladó, az elmúlt időszak legnagyobb alcsíki megvalósításaként számon tartott DJ 123A számú megyei út a lakosság számára nem megfelelő módon történő téli karbantartása merült fel, míg egy másik lakos az út nem megfelelő kivitelezését nehezményezte. A helyiek a víz-, csatorna- és gázvezetékek hiányára is panaszkodtak. Mint elhangzott, letették a pályázatot a ravatalozó építésére a megyei tanácshoz, ennek pozitív elbírálását kérték a testülettől, ugyanakkor támogatást is kértek egy kisvágóhíd megvalósításához is.
A megyei tanács részéről Borboly Csaba tanácselnök szerint az elhangzott kérések fontosak és a lehetőségek függvényében támogatni fogják a csíkszentsimoniakat a problémák megoldásában. Emlékeztette a jelen levőket a DJ 123A számú megyei út építésének megkezdése előtt szintén a csatószegi kultúrotthonban tartott megbeszélésről, ahol felkérte a lakosságot, hogy tanulmányozzák a terveket, és még idejében tegyék le a módosítási javaslataikat. A megbeszélést követően a megyei tanácshoz érkezett kérések közül többet sikerült megoldaniuk. Mint elmondta, mivel uniós pályázatról van szó egy-egy módosítás eszközlése félévet is igénybe vett, amíg sikerült az összes illetékes szervvel elfogadtatni. Kiemelte, fontos a lakossággal való párbeszéd, és kérte a helyieket, hogy problémáikat mindig időben jelezzék, hogy megoldásokat találjanak rájuk.
Csíkszereda, 2012. február 19.
Laudáció
1952. december 12-én született a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücön,
Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, itt szentelték pappá is 1978-ban.
Azóta Kapnikbányán, Kolozsváron, Radnóton, Farkaslakán, 2008-tól pedig Csíkszentmártonban szolgál.
Szeretettel, tisztelettel és becsülettel végezi egyházépítő-közösségfejlesztő munkáját. A hitélet erősítése és elmélyítése, a hívek vallásos nevelése mellett hangsúlyt fektet az egyházi ingatlanok felújítására. Irányításával kezdődtek el a templom teljes körű felújítási munkálatai.
Kiváló érdemeit, kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékérem adományozásával ismeri el.
A díjat átadja Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Oklevél
Sajtóközlemény
Hagyományőrzés hagyományteremtéssel
Díjazott a megyei tanács Csíkszentmártonban
Az első alkalommal megszervezett Alcsíki Fúvóstábor záróeseményét tartották július 25-én a tábornak helyet adó csíkszentmártoni kultúrházban. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ennek alkalmával díjazta a község kiemelkedő személyiségeit.
Az Alcsíki Fúvóstábor záróünnepségét tartották július 25-én Csíkszentmártonban. Az érdeklődő lakosok és szülők mellett részt vett Korodi Attila parlamenti képviselő, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint a megyei tanács testülete, amely aznap tartotta kihelyezett ülését a községben.
A tíznapos, 82 ifjú zenésznek szakmai elmélyülést biztosító tábor megrendezésének apropójáról Gergely András polgármester számolt be. Mint elmondta, az elmúlt öt évben jelentős fúvósmozgalom bontakozott ki a térségben, aminek eredményeként már nyolc fúvószenekar működik Alcsíkon. A mozgalom tartósságát hathatós helyi és megyei önkormányzati támogatás biztosította, miután nyilvánvalóvá vált a kezdeményezők komoly hozzáállása. A támogatás révén folyamatosan javultak a fúvószenekarok körülményei, és hangsúlyt fektettek az elengedhetetlen utánpótlás-nevelésre is.
Hasonló véleményen volt Péter Csaba, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola vezetője is, hangsúlyozva, hogy reneszánszát éli a fúvósmozgalom, és a megye ifjú fúvósainak csaknem 90 százaléka a népiskolában tanul.
– Nagy a versengés a szakágon belül, de nem kell féltenünk e hagyományt a kihalástól – mondta Péter Csaba.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint a fúvószenekarok és a hagyományőrzés többi formájának teret biztosító programok támogatása nem lenne lehetséges a helyi tanácsok pozitív hozzáállása nélkül.
– E táborok nemcsak a hagyományőrzést szolgálják, hanem a kapcsolatteremtést is akár a különböző szakágak között is, és jó példával szolgálnak a közösség tagjainak, illetve színesebbé teszik a települések mindennapjait – fejtette ki a tanácselnök.
Korodi Attila parlamenti képviselő arról beszélt: szükség van arra, hogy felnézzünk valakire.
– Még a kis művészekre is fel lehet nézni, hiszen odaadásuk odáig terjed, hogy nyári vakációjukból áldoztak fel tíz napot. Ez az odaadás jelenleg öncélú, de valamikor majd a közösség javát fogja szolgálni. Jómagam is nyolc évig tanultam harmonikázni, ami a későbbiekben is hasznomra vált. A jelen levő kis művészek élete is gazdagabb lesz minden egyes ilyen táborral, ugyanakkor ez a gazdagság biztosítja a hagyományokra épülő jövőt is – mondta a képviselő.
A kis zenészek továbbtanulását megkönnyítendő, Hargita Megye Tanácsa jóvoltából kottafüzeteket is kiosztottak a táborzárón.
– Egy közösségen belül a példaértékű munkának vannak előfutárai is. Ezeket az embereket is méltatni kell, és biztatni a folytatásra – mondta Borboly Csaba, mielőtt a táborzáró eseményen munkásságukért kitüntette ft. Vakaria Béla szentszéki tanácsost, Salló Ferenc közigazgatási referenst, Bajkó István tanárt, népművelőt, Borbáth István Ágoston biatlonedzőt, illetve Szabó Cecilia zenetanárt, akik Csíkszentmártonért, Csíkszentmárton lakosaiért alkottak maradandót.
Csíkszentmárton, 2012. július 25.
Laudáció
Akkor is ha csak a legutóbbi két kötetes, a helytörténeti „album” műfaján túlmutató kiadványa jelent volna meg kitüntetettünknek, az is elegendő volna méltatásához.
Vofkori György az az ember, aki majdnem mindent és mindenkit ismer Székelyudvarhely városában, s azon túl is. Vofkori György az az ember, akit majdnem mindenki ismer Hargita megyében, intelektuális körökben és eddigi felmutatott munkássága révén, székelyföldi közösségünkben egyaránt. Ismer és ismerik, hiszen tanítványok ezreit oktatta az egyik legszebb és leghasznosabb tárgyra, a történelemre. És tette ezt nemcsak a tantervi előírások diktálta kötelességszerűséggel, hanem belső indíttatásból, meggyöződésből, annak tudatával, hogy a múlt ismerete, koroktól, rendszerektől függetlenül megőrző erő.
Helytörténeti historiográfiánkban – több-kevesebb sikerrel kísért – számtalan kísérlet történt egy egy közösség múltját teljességében megragadni. S most ahelyett, hogy történetfilozófiai elmélkedésekbe bocsájtkoznánk, csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy Vofkori György munkásságában különös hangsúllyal és fajsúlyosan valósult meg az a történeti szempont, hogy az egyének történetétől haladunk, a családi, közösségi, nemzetiségi, illetve nemzeti történelem felé. Lehet írni történelmet és végkövetkeztetéseket levonni az elefántcsontberakásos íróasztalod mellől, körbebástyázva magad bibliográfiák tömkellegével, de lehet úgy is, hogy kiszállsz a helyszínre, kifaggatod az egyéni történelmeket, megismerkedsz a történelem reális hordozóival és azok helyenként egybecsengő, néha ellentmondó történéseit ötvözöd egybe a szaktudomány állításaival s így próbálod meg megközelíteni az úgyis elérhetetlen igazságot, de egy adott közösség valós önismeretét mindenképp. Meghallgatod az élő, s a már kihalófélben lévő írott-, megtekinted a fiókok alján, családi albumokban rejlő képi emlékezetet, kiegészíted azokat az illető helységben valamilyen szinten kulturális, gazdasági, társadalmi szinten nyomot hagyó kisebb nagyobb magánszerveződések fennmaradt anyagával.
Mindezt tarva szem előtt kezdeményezett helytörténeti sarkot első vidéki iskolájában. A táj, az ember, a hagyomány, a múlt szépsége és a nagy elődök tisztelete ösztökélte arra, hogy jelenkori Orbán Balázs módjára, a székely anyaszék falvait bejárva fotókra, diapozítivekre rögzítse mindegyik helység és tájegység jellemző vonásait, múltját jelenét, sejtetve néha baljóslatú jövőjét is. De ami ennél is több, vállalva az egykori politikum kényelmetlenkedő ellenszenvét, ripoteri s gyakran irodalmi fajsúlyú kísérőszöveggel szinkronizált, az akkor elérhető legmagasabb technikai szinten vetítettképes előadásokban be is mutatta azokat azoknak, kiktől vétetett. Ez némi csapatmunkát is igénybe vett és annak megszervezését úgyszintén. S tette mindaddig, míg a hatalomféltő gyanakvás meg nem fékezte.
Jobbnak ígérkező időknek eljöveteléig, a többezer diapozítiv archíválása szülhette benne a gondolatot, hogy az itt nyert tapasztalatát más, most már egy-egy helység képes történetének feltárásában kamatoztassa. Így születtek, egyre lendületesebben, egyre módszeresebben azon, ma már, többnyire csak antikváriumokban, vagy magánosoknál hozzáférhető képes várostörténetek (a három egyre erőteljesebb kiadásban megjelenő Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós), melyek új stílust, új arculatot, új megközelítést kölcsönöztek egy már korábbról is ismert műfajnak, az illusztrált történeteknek. Csakhogy, míg az eddigi kiadványokban vagy a szöveg, vagy a kép javára tolódott el a hangsúly, addig Vofkori György könyveiben egyenrangú partnerként szerepel a kép és szöveg, melyek szerkesztői bravúrnak is köszönhetően úgy képeznek egy korszerűbb „vade mecum”-ot, hogy a könyvben lapról lapra haladva akár nyakadba veheted a városodat, ahol élsz, dolgozol, ahol annyi szép, annyi eredeti vesz körül, hogy gyakran érdektelenül mész el mellettük. Házról, házra járva, utcáról utcára haladva építheted fel magadban az egymásra tevődő idősíkokból kibontakozó, jelenbe vezető múltat. De lehetsz akár, csak a városainkba betévedt vándor, a könyvek akkor is megbízható útmutatóként szolgálnak.
De Vofkori György munkássága nem merül ki az eddig felvázoltakban. Nem egy helytörténeti cikkel, de a megbizható információk tömkellegének önzetlen átadásával nem egy pályakezdőt, első könyvest, vagy írott vagy vizuális médiát segített hozzá eredményes(ebb) munkájához.
S miközben örömmel gondolunk arra, hogy megyénknek egy valóban arra érdemes, közösségét szolgáló, művelődéspártoló, művelődést gyakorlo egyénére esett a választás a mai díj kiosztásakor, csak reményünket tudjuk tolmácsolni mihamarábbi felépülését illetően.
Róth András Lajos,
Székelyudvarhely, 2012-05-13
Emléklap
2011:
Laudáció
BECZE ENIKŐ IRODAVEZETŐ – CSÍKSZÉPVÍZ
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért
Becze Enikő az utóbbi esztendőkben sokat tett a közösség érdekében, kimagasló tevékenységet végzett és ezzel hozzájárult Szépvíz község és Hargita megye fejlődéséhez. Becze Enikő 1993-tól dolgozik Szépvíz Község Polgármesteri Hivatalában, jelenleg a könyvelési-pénzügyi iroda vezetője. Jól felkészült, megbízható, segítőkész, a közigazgatás iránt elkötelezett munkatárs.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
BÍRÓ ENDRE REFORMÁTUS LELKÉSZ – BÖGÖZ—AGYAGFALVA
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron -díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért
Bíró Endre bögözi református lelkész az utóbbi esztendőkben sokat tett a közösség érdekében, kimagasló tevékenységet végzett, hozzájárulva ezzel a község, Bögözfalu – ezáltal pedig Hargita megye – fejlődéséhez. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a bögözi református templom külső javítása, a templom újrafedése, a református gyülekezeti ház teljes feljavítása, a lelkészi lakás feljavítása terén, ugyanakkor teljes embert igénylő munkát végzett a vallásoktatás terén, a világi rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Állandó kapcsolatot tart a helyi tanáccsal, Hargita Megye Tanácsával, kapcsolatot tart és együttműködik más felekezetekkel. Számos dokumentum elkészítésében vállalt oroszlánrészt, így pályázati csomagokat készített a református templom felújítására, a gyülekezeti ház és a ravatalozó felépítésére. A bögözi református műemlék templomban levő freskók feljavítására benyújtott pályázatát kedvezően bírálták el, 500 000 eurót nyerve el e munkálatok kivitelezésére. Ugyanakkor testvértelepülési kapcsolatokat kezdeményezett és ápol mindmáig, és a nevéhez fűződik a tanácsadás megszervezése a könnyített honosítási eljáráshoz, ennek népszerűsítése és intézése. Kiveszi részét a falunapok megszervezéséből is, no meg karácsonyi ajándékcsomagok osztását szervezi meg az iskolások számára.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció
ERDŐS ÁGNES – GYERGYÓALFALU
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron -díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért
Erdős Ágnes a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpontban tanítónőként kimagasló oktató és nevelő tevékenységével közel másfél évtizede meghatározó személyiség. Pedagógusként szakmailag, de emberileg is kiváló egyéniség, főszervezője az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeknek.
Számtalan eredménnyel büszkélkedik úgy helyi, mint megyei, de akár nemzetközi viszonylatban is. Tanítványai dobogós helyezést értek el a „Csak tiszta forrásból” népdalvetélkedő megyei szakaszán. Számos tehetségkutató vetélkedő mentora, menedzsere és szervezője, a „Szivárvány havasán” nagysikerű népdalvetélkedő ötletgazdája.
Szervezői és kulturális munkássága nemcsak az iskola keretei között zajlanak, hanem nagy kihatással van a falu közösségi életére. Irányítója és aktív résztvevője a helyi Helikon fúvószenekarnak, amely községünknek nemcsak regionális, de nemzetközi elismerést is szerzett. Több magyarországi nemzetközi fesztiválon képviselték eredményesen térségünket és értek el ezüst fokozatot. Az általa irányított gyerekkórus és fúvószenekar teszi évről-évre magasztosabbá ünnepeinket, a karácsonyi koncertek egy évre nyújtanak felejthetetlen élményt a közösségnek.
Megalapítója és aktív munkatársa az AlfaluTV stúdiónak, kommunikációs szakemberi minősége is sokoldalú személyiségről tanúskodik.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
KEDVES RÓBERT ALPOLGÁRMESTER – CSÍKSZENTTAMÁS
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért
Kedves Róbert alpogármester széles körű tevékenységet folytat a közösség érdekében. Számos közigazgatási teendője mellett közvetlenül vagy akár közvetve számos területen érezhető jelenléte: tagja az iskola igazgatótanácsának, lelkén hordja a ravatalozó építésének folyamatát, nagymértékben támogatja a tánccsoport és a fúvószenekar munkáját, oroszlánrészt vállal a kulturális programok megszervezésében is. Ugyanakkor a Csíkszenttamásért Egyesület alapító elnöke. A szervezet tevékenysége szerteágazó: 2011-ben több nyertes projekt kivitelezésébe fogtak, így a turistaösvény kialakításába vagy az idősek napja megszervezésébe. Sportkedvelő emberként támogatja a helyi cselgáncscsapatot, és szerepet vállal a minifocipálya és a sportterem létesítésében. Újabban pedig a Felcsík Jégkorong Közigazgatási Fejlesztési Társaság alelnöke.
Oklevél
Sajtóközlmény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció
LÁSZLÓ SZILVESZTER SÁNDOR– SZÉKELYSZENTKIRÁLYI VÁLLALKOZÓ (OROSZHEGY)
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért
László Szilveszter Sándor fiatal vállalkozóként több mint száz helybéli szakembernek biztosít munkalehetőséget. A dolgozói tisztességes, segítőkész vállalkozóként ismerik, munkálatai között több nagy horderejű székelyudvarhelyi beruházás található.
Önkormányzati képviselőként tevékenyen részt vesz a helyi tanács munkáiban, oszlopos tagja a fejlesztési és gazdasági szakbizottságnak. Irányításával Székelyszentkirályon számos nagyléptékű beruházást sikerült kivitelezni: vízellátási, csatornázási munkálatok, a kultúrház és az orvosi rendelő felújítása, megyei, községi, mezei utak építése.
A Székelyszentkirályért Szövetségben, a civilszervezet vezetőjeként hatékony munkát végez több mint 50 székelyszentkirályi fiatal bevonásával. Nevéhez fűződik a 2009-ben felavatott Szent István-szobor felállítása a helyi templomkertben, 2010-ben a Kárpát-medencei Szent István Szövetség soros találkozójának a megszervezése és lebonyolítása több mint 600 meghívott részvételével, 2011-ben pedig az I. és II. világháborúban elesettek emlékére felavatott szobor felállítása.
A számtalan haszonnal járó közösségi munkájával a falu tiszteletreméltó polgára, akire felnéznek a helyi fiatalok, és akinek az utóbbi nyolcéves tevékenysége Székelyszentkirály életében új színfoltként jelent meg, és a közösségi összefogásról szólt.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Laudáció
LUKÁCS ÁRON EGYHÁZI MEGYEIBÍRÓ – FENYÉD
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért
LukácsÁron a fenyédi római katolikus egyházmegye bírója. Hosszú évek óta áldozatos, példaértékű munkájával szolgálja egyházát, közösségét. Segítő szándéka fizikai munkában és anyagiakban egyaránt megtestesül. Ugyanakkor jelen van mindenhol, ahol segítő kezekre van szükség: rendezvények szervezésében, beruházások kivitelezésében.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Laudáció
PÁL GIZELLA ANYAKÖNYVVEZETŐ – GYERGYÓREMETE
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza közigazgatási tevékenységéért
A szakmaiság szó jellemzi leginkább Pál Gizella anyakönyvvezető munkáját. A helyi közigazgatásban végzett példamutató tevékenysége mellett részt vállal különböző civil szervezetek munkájában is, gazdagabbá, változatosabbá, színesebbé téve azt. Ugyanakkor a helyi közügyek kitartó, következetes szolgálója.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
VARGA ATTILA ISTVÁN VÁLLALKOZÓ – TUSNÁDFÜRDŐ
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért
1968. november 19-én született Budapesten, tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1987-ben fejezte be, majd a Budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Vendéglátóipari Szakán folytatta. 1996-ban a Budapesti Közgazdasági Egyetem Marketing, reklám, PR-menedzser szakán szerez oklevelet. A Hungar Hotels alkalmazottjaként a Taverna Rt. étteremvezetője, majd igazgatóhelyettese. Később a Catering Kft. tulajdonosa és vezetője. 1985–1986-ban egy kerékpártúrán bejárja Székelyföldet, majd 2001-ben üzleti céllal látogatja meg régiónkat. 2004-ben Tusnádfürdőn megalapítja a Sylvania Tour Kft.-t, majd 2007 júliusában megnyitja a Szent Kristóf Panziót és letelepedik a városban. 2008-ban Hadnagy József budapesti vállalkozóval elindítja a nagy népszerűségnek örvendő Tusnádfürdői Nemzetközi Félmaraton szervezését, amelyen 2011-ben közel 300 személy vett részt.
Varga Attila 2007 óta a Bőjte atya által működtetett gyermekotthon, a helyi tanintézetek és a civil szervezetek, események lelkes támogatója. A városfejlesztés aktív résztvevője.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
VARGA JÁNOS PLÉBÁNOS – CSÍKSZENTSIMON
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal jutalmazza kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért
1955. augusztus 2-án született Lujzikalagorban. Teológiai tanulmányait 1975–1981 között végezte a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Eddigi szolgálati helyei: Csíkszereda, Hunyad, Vágás, 1998-ban helyezték a csíkszentsimoni egyházközségbe. Varga János plébános nemcsak a lelkiek terén végzi áldásos munkáját, de a világi munkákban is kiemelkedően teljesít. Az ő nevéhez fűződnek az egyházközségi beruházások: amelyek közül a teljesség igénye nélkül megemlítendők: a régi plébánia épületének felújítása, udvarának rendbetétele, a templom és a teljes orgona felújítása, valamint a temetőben lévő kápolna ravatalozóvá alakítása. Az egyházi épületeket visszaigényelte, felújíttatta. Mindezek megvalósításához igen nagy hit és bizalom kellett, hinni kellett abban, hogy a Jóisten ad elég erőt a munkák elvégzéséhez és az anyagi források megteremtéséhez. A munkák egy része önkormányzati összefogással, valamint a megyei tanács támogatásával létesült, de ha kellett, a plébános gyűjtést is meghirdetett egy-egy nemes cél elérése érdekében. Lelkiek terén szívesen fogadta az új ifjúsági közösség megalakulását. Támogatja az ájtatossági gyakorlatokat, a csütörtöki engesztelést, rózsafüzér-társulatokat, részt vesz a szentségimádásokon és zarándoklatokon, bátorítva híveit. Minden időkben egyházközségének érdekeit tartotta szem előtt. Kiváló szervezői és egyházvezetői érdemei révén az átlagon felülihez tartozik, az isteni talentumok kamatoztatója, a közösségi összefogás prédikátora. Az egyházközségünkben megvalósítottakhoz Varga János személyéhez, a Jóisten kegyelméhez és a sok jóindulatú hívő segítségére volt szükség.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Boros Csaba
Borbély Gábor
Gál György
Gergely Attila
György Zsolt
Iochom Zsolt
Koronka Sándor
Nagy Attila
Sárkány József
Szabó Zsolt
Szabó Kázmér
Tamás Levente
Tulit István
Szőcs M. István
Szőcs Katalin
Selyem András
Solomon Adrian
László Antal
Bartha László
Gergely András
Bálint Zoltán
Letölthető dokumentumok: