MAJLÁTH GUSZTÁV KÁROLY-DÍJ
Hargita Megye Tanácsának a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményért kiosztandó díja, a Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Majláth Gusztáv Károly-díj kör alakú, 42,5 mm átmérőjű, 4 mm vastagságú, egyoldalas vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoz a megyei önkormányzat vezetője egy erre az alkalomra szervezett ünnepségen.
Eddigi díjazottjaink:
2023:
Tisztelt Meghívottak, Hölgyeim és Uraim!
Ma örömmel gyűltünk össze, hogy különleges elismerésben részesítsük Ádám Katalint (is), akit a Majláth Gusztáv Díjjal tüntethetünk ki. Jelen elismerés átadásakor szívesen emlékezem nem csupán az elmúlt termékeny évekre, hanem a közös utunkra is.
Ezért engengedjék/engedjétek meg, hogy az évek alatt kialakult kapcsolatunk alapján, egy személyes történettel kezdjem.
Hatodik osztályosként találkoztam először Ádám Katalinnal Gyimesfelsőlokon. Vártam édesanyámra, azaz egy iskolai gyűlés végére. Az emlékeim között ragyog a széki szoknya, amit Kati viselt, aki ugyancsak erről a gyűlésről tartott kifele. Akkor láttam először széki viseletet nem ünnepi alkalomként hordva, hanem mindennapi használatban. Édesanyám kolléganőjeként és barátnőjeként egyre gyakrabban találkoztam vele, volt alkalmam mélyebben megismerni Katit. Megtudtam, hogy Komjáton tanít, és hogy ott táncházakat is szervez. Bár akkor még nem igazán értettem, hogy mit takar ez a fogalom, de vonzott a tánccal kapcsolatos tevékenység, mert azt is láttam, hogy a szüleim is érintettek ebben.
Később, a Tanítóképzőben már egyértelművé vált, hogy járjak táncházba. Akkorra, Kati már családot alapított, és Csíkszeredában kézműveskedett a Tanulók Házában.
Amikor befejeztem a Tanítóképzőt, 1993-ban, megkeresett, hogy tanítsak népdalokat az Aprók Táncházában, mert tudta, hogy gyerekkorom óta énekelek. Ez volt az első lépés a közös úton, amin 30 évvel ezelőtt elindultunk.
Azóta az Aprók Táncháza egy olyan közösségi térré alakult, ahol a népi kultúra és a hagyományok elérhetővé váltak a csíkszeredai gyermekek számára. Katival együttműködtünk annak érdekében, hogy a fiatalabb nemzedék megszeresse és megértse a népi kultúra szépségét. Ez a közös munka nem csupán a hagyományok megőrzéséről szólt, hanem az életünk szerves részévé vállt.
Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva.
Az évek alatt sok száz kis szorongó kéz simult bele Kati tenyerébe az Aprók táncházába, sok kis bizonytalan kéz ügyesedett meg nemezelve a színes labdákat és csodákat, sok kis mosoly született az arcokon, amikor hazaérve a családi asztalra tették például a Kati nénivel font adventi koszorúkat és sorolhatnám jeles napok szerint bármelyiket.
Számos emlékem ragyog fel Katiról: talán a legemlékezetesebb az, amikor várandósan minden lakrészbe bekopogtatott, aláírásokat gyűjtött, hogy a Gál Sándor szobor előtt fajátszóteret létesítsenek.
Az elkötelezettsége és a közösség iránti hűsége példaértékű számomra ma is. Elhivatottsága és a cselekvő személyisége, olyan erényeket képviselnek, amelyek mindannyiunkat tettre sarkallnak. A város életében jelentős eseményeken, mint akár a Régizene fesztivál, a Pörgettyű játszóház keretén belül a kézműves foglalkozásokat sok barátnője megszólításával bonyolította le.
Természetesen szűk családja minden tagjával közösen, ápolják és öregbítik a népi kultúra hagyományait. Férje képei, Julcsi lánya tánca, s nem utolsó sorban Rebi lánya álma megvalósulásában, a Zengő tér létrehozásásban, is megvolt az önrésze. Tett azért, hogy a gyerekeknek és felnőttetnek egy különleges, színvonalas, örömteli helyszínt bíztosítson a népi kultúra örökségének megőrzésére, átörökítésére.
Kedves Kati!
Állítom, hogy Csíkszeredában nincs olyan óvódai és iskolai intézmény, ahol ne tartottál volna foglalkozást. Az évvégi műsorok színvonala mind a te munkádat dicsérik. Az általad képviselt értékek példaként szolgálhatnak a pedagógusok számára, és hozzájárulhatnak a mikroközösségi kultúránk gazdagításához és ápolásához. Így a Madarasi Gyermektábor, a Gyimesi Tánctábor, a számos pedagógusképzés, értékes alkalmakat jelentettek a helyi közösségek életébe. Ezt a tudást nem csak továbbadtad, hanem élővé és meghatározóvá tetted.
A pedagógusi munka hitét és a kőműves kelemeni munka értelmét, ilyen személyiségek erősítik meg, mint te. Azon személyek közé tartozol, akik a nevelést és az oktatást értelmes tevékenységnek, a jövő legnagyobb befektetésének tekintik, mivel hiszed. hogy a közös erőfeszítésből születnek meg a nagyszerű eredmények.
Köszönjük, hogy a tetteiddel és az elhivatottságoddal a közösséged és a kultúránk szolgálatában állsz. Gratulálunk, gratulálok ehhez az egyértelműen megérdemelt elismeréshez!
Galaczi Hajnalka
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
Bakó Klára képzőművész, rajztanár
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár sokoldalú, szakmai és emberi felelősséggel, mély elhivatottsággal végzett tevékenységét méltathatom. 1981-ben ismertem meg a kéttannyelvű csíkszeredai 11-es számú Általános Iskolában, amikor családjával együtt hazaköltöztek Szilágynagyfaluból szülőfalujába, Csíkzsögödbe, Nagy Imre festőóriás szomszédságába.
1952-ben született. Tanulmányait szülőfalujában, V. osztálytól a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, majd a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán végezte grafika szakon. Már gyermekkorában nagy hatással volt rá a természet és Nagy Imre festő művészete. „Láttam a dombtetőn, hogy Imre bácsi fest. Elgondoltam, hogy én is azt szeretném tenni.”-mondta egyik interjújában. És így lett. Már iskolánkban, a 11-esben kitűnt a gyermekek iránti szeretetével, kreativitásuk fejlesztésével. 199o. januárjában részese volt a funkcióját vesztett csíkszeredai Megyei Pártkabinet iskolává alakításának, a magyar tannyelvű József Attila Ált. Isk. létrehozásának.
Neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. 1993-tól nyugdíjazásáig a Nagy István Művészeti Líceum tanára, egy ideig igazgató helyettese is.
Textilművészként, ahogy egyik méltatója nevezte „a textiltájak mestereként” rendszeresen részt vett kiállításokon, alkotó táborokban. Alapító és vezetőségi tagja a ma is működő Riehen Egyesületnek és Grafirka Egyesületnek, ahol képzőművész kolléganőivel együtt versenyeket, kiállításokat, alkotó táborokat szerveznek a kis- és nagyobb diákok számára. A diákok képzőművészi, irodalmi alkotásaiból, vers- és meseillusztrációiból Csízió címmel évente gyermeknapi kalendáriumot jelentetnek meg, és részt vesznek nemzetközi gyermekrajzversenyeken is.
2oo4-ben a portugáliai nemzetközi JUVENILE ART rajzversenyen két tanuló aranyéremben, kettő ezüstben és ketten dicséretben részesültek. Bakó Klára képzőművész-tanárnő nyugdíjasként is dolgozik, textiművészként alkot, bábokat készít, Bende Zsuzsa bábművésszel bábjátékokkal örvendeztetik meg a csíkszeredai gyermekeket, vezetik be a bábozás izgalmas világába.
Az Ő nevéhez fűződik minden évben Csíkszereda gyönyörű karácsonyfájának a feldíszítése is. Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb. VALÓDI PÉLDAKÉP! Szívből gratulálok a díjazásához.
Borbáth Erzsébet, ny. magyartanár
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
Laudáció Csibi Zsuzsannának a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgató asszonyának
Amikor először találkoztam vele, rácsodálkoztam a közvetlenségére, egyszerű emberi magatartására. Felkaptam a fejem, hiszen azzal szembesültem, hogy ő egy olyan ember aki állandóan kíváncsi, pörög, kutakodik, valami alkotói nyugtalanság hajtja-űzi, miközben a problémák orvoslását keresi. Több mint 23 éve pedagógus, 2000-2016 között Ditróban volt óvodapedagógus, 2016-tól a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola alkalmazottja, az aligazgatói -és igazgatói feladatokat 2017 januárjától látja el. Közben körzeti módszertani felelősként is tevékenykedett három évet. Jelenlegi iskolájában 510 gyermek fejlődését kíséri nagy hozzáértéssel és empátiával. Ebből: bölcsődés gyerek 40, óvodás gyerek 240, speciális nevelést igénylő gyerek 39, a 0-IV osztályos gyerek 121 és V-VII. osztályos gyerekek száma 71.
Amikor utánanéztem, hogy ki is ez a Csibi Zsuzsanna, rögtön egy feladat-és teljesítményorientált pedagógus jutott eszembe, aki innovatív magatartásával belefog olyan feladatokba is, amelyek első látásra nem biztosítják a 100%-os sikert. De Zsuzsi, számára nemcsak az eredmény fontos, hanem az eredményhez vezető út is. Szereti a kihívásokat és a munkára irányuló motivációval különböző tanulási útvonalakon gondoskodik nemcsak a saját, de társai szakmai fejlődéséről is. Csak csodálni tudom nyitottságát, rugalmasságát az intézményi vezetésben, ahol kollégái viszonylagos önállóságot kapnak a feladat végrehajtásában. De igyekszik csapatával nap-mint nap összehangoltan és szorosan együttműködve dolgozni. Zsuzsi olyan ember, aki nem ismer határokat a pedagógiai palettán. Rendkívüli optimizmussal, határtalan segítőkészséggel képes az iskolai élet sarkalatos határköveit is elmozdítani. Mert ő, egy impulzív, tanítványai, kollégái által kedvelt „tüzet ontó”, igéket osztogató bölcs és bátor magiszter. El kell ismerjük, hogy kiváló vezetői attitűdökkel rendelkezik, amit már sokszor bebizonyított. Ha látom vagy hallom pedagógusi körökben felszólalni, mindig a Vass Albert-i üzenetet juttatja eszembe, amely így szól: „Az élet olyan mint a mellény: ha rosszul gombolta az ember, hiába keresi rajta a hibát. Ki kell gombolni az egészet, s kezdeni előlről” Meggyőződésem, hogy Csibi Zsuzsanna pedagógusi/igazgatói munkássága alatt többször is újra gombolta a mellényt, mert az itt felsorolandó eredményei mindennek bizonyítékai. A gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola infrastruktúrája látlelete annak, hogy vezetőként nincs könnyű dolga, mert az 510 gyermek ( a bölcsődétől a gimnáziumig) jelenleg 7 épület 8 alegységében nevelődik, tanul és fejlődik. Intézményvezetőként büszke lehet az általa koordonált fejlesztésekre is. Csak néhányat említve:
- 000 eurós pályázatból megújult egy óvoda az RMPSZ hathatós segítségével.
- 500 lei értékben a Római Katolikus Egyházzal karöltve felújítottak egy másik óvoda épületet
- Pályázatból létrehoztak szintén a magyar kormány segítségével egy MINIFOCI pályát, amelyet 120 gyermek használ, 7 féle sport gyakorlására alkalmas, speciálisan óvodásokra szabott eszközökkel, külön fejlesztő programokkal és pedagógus képzés is tartozott hozzá.
- 000 eurót sikerült lehívni az iskolához a PNRR pályázati kiírásából, ami az iskolai lemorzsolódást hivatott megakadályozni, ebből modern tantermeket szereltek fel mostanig, gyermek és pedagógus képzést indítottak el, plusz órákat tartottak a gyerekeknek, versenyek díjazását tudták finanszírozni. Ennek a pályázatnak a kifutási határideje 2025, addig minden évben hasonló tevékenységekre tudnak összegeket fordítani.
- Kiemelendő a „Meleg ebéd” program! Az elsők között voltak a megyében, akik ezt a programot teljes egészében kivitelezték, a licittől a megvalósításig rengeteget dolgozva. A programot a saját igényeiknek megfelelően alakították: az óvodások szendvicset, a napközisek és idéntől a bölcsődések is a napi 3x menüt kapják, az előkészítő-IV osztályosok kicsomagolt meleg ebédet kapnak minden nap, amit helyben fogyasztanak el az iskolában, az V-VIII osztályos gyermekek szintén szendvicset ehetnek az iskolában.
- Még rengeteg apróbb fejlesztésük volt mint, teljes fűtéshálózat kiépítése 45.000 lejből, elektromos buszokra pályáztak (nyertek) az úszás, korizás lebonyolítására, 57.000 lejes játszóteret pályáztak és nyertek valamit kivitelezték mindezeket.
Nem fejezhetem be laudációmat anélkül, hogy ki ne emeljem az igazgató asszonynak a sérült gyermekek szolgálatával, felpártolásával kapcsolatos hozzáállását. Csibi Zsuzsanna nem hátrált meg akkor sem, amikor pár évvel ezelőtt 39 gyergyószéki sérült gyermekek gondozását is bevállalta intézményes keretek között. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni. Folyamatosan hangoztatja, hogy a diszkriminációra, mint destruktív tényezőre minden pedagógusnak fel kell figyelnie. Ilyen meggondolásból is naponta erkölcsi leckével traktálja kollégáit: az elesetteket, a rászorulókat segíteni kell!
Az igazgató asszony intézményi, nevelő-oktató munkáját is igazolja a számos iskolán kívüli tevékenység és a tanulói által besöpört díjak összessége is. Eredményeikről megemlítendő:
- Magyar tantárgy verseny megyei díj
- Kémia verseny megyei különdíj
- Lumina matek verseny megyei díj
- Zrínyi Ilona matematika verseny, amelynek körzeti szakaszát rendszeresen ők szervezik és büszkék a megyei díjaikra is.
- Kalmár verseny-országos különdíj Magyaroszágon szerzett díj egyedüliként Erdélyből vett részt egy tanuló.
- Kenguru Matekverseny I., II., III. díjazottak
- Matematika Magyar Olimpia megyei eredmény
- Román verseny II.-IV. osztályosoknak megyei II. helyezett (ezt a versenyt hagyományosan itt szervezik a gyergyói medencének).
- De büszkék lehetnek a Kósosok arra is, hogy a végzős VIII. osztályosok vizsgája 10 éve nem hozott ilyen jó eredményt, mint az idén.
- Említésre méltók ugyanakkor az iskolában és iskolán kívül szervezett magyar identitást erősítő, hagyományokat ápoló, közösségépítő megnyilvánulásaik, tevékenységeik egyaránt.
És, hogyan, milyen szociális háttérrel rendelkező gyermeki és szülői közösséggel sikerült mindezt elérni? Tesszük fel a kérdést kíváncsian. A válasz egyszerű:
- 192 gyermek jár a Kósba, ebből 107 gyermek szociálisan hátrányos helyzetű, tehát 55,72% (Nagyon sok)
- 19 olyan tanulót jegyeztek, aki átalagon felül teljesít.
- 67 tanuló származik átlagos családból, nem igényel semmilyen anyagi támogatást, segítséget.
- 121 elemista gyermekből 13 SNI-s vagyis CES besorolást kapott, az 10,7%
- Az iskolájukban tanuló gyermekek 13,02 % a létminimum alatt élő családból származik.
Csibi Zsuzsanna tisztában van azzal, hogy naponta szétosztja önmagát, erejét, szétszórja szellemi kincseit abban a közösségben ahol él és dolgozik. Adminisztratív és szervezői munkája nem távolította el, sőt inkább megerősítette kapcsolatát a diáksággal, a szülőkkel, kollégákkal és más intézményi vezetőkkel. Jelenleg is a baráti kapcsolatok ápolásán munkálkodik, az iskola szerető arcát mutatja fel mindazoknak, akikhez szól a küldetése. Mindez tehát nem jöhetett volna létre anélkül a következetesség, hűség és őszinteség nélkül, amellyel pedagógusi hivatását megélte és megéli minden nap, minden beláthatatlan körülmény között. Isten éltessen Igazgató Asszony! Kívánjuk, hogy továbbra is értékteremtő munkádban leld örömed, arcodról a mosoly és bizalom jelei ne tűnjenek el soha!
2023.október 10. Hargita Megye Tanácsa, Oktatási szakbizottság, Gyergyószék-i frakció
Dr. Portik E. Edit Phd
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
DÁVID ZOLTÁN
„A közönség utálja, ha kioktatják. Az iskolában sem az a jó tanár, aki szimplán csak oktatja a növendékeit, hanem az, amelyik képes lenyűgözően mesélni, információkat ad át és mindeközben nevel.”
Agárdy Gábor fenti idézete jól tükrözi Dávid Zoltán munkáját, aki határozottan ebbe a jó tanár kategóriába tartozik már pályakezdése óta, amikor fiatal és rendkívül lelkes földrajztanárként a csíkszeredai 12-es számú Általános Iskolában elkezdte földrajzra és az életre tanítani, nevelni diákjait.
Csíkszeredában született 1966. január 29-én, a városban jól ismert és elismert tanár házaspár második gyermekeként. Iskoláit a mai Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdte, majd a Márton Áron Főgimnáziumban érettségizett. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett előbb geológusi, majd földrajztanári diplomát.
1990-ben kezdett tanítani az akkori 12-es Általános Iskolában, a mai Nagy Imre Általános Iskola elődjében. Az iskolának abban az időszakban elég mostoha sorsa volt, a taplocai iskolaközpont több épületében működött, majd a felépült új épületbe költözve 2-3 váltásban zajlott az oktatás. Dávid Zoltán és fiatal tanárkollégái, lendületükkel és közösségi tenni akarásukkal viszont elérték azt, hogy az oda járó diákok ne érezzék ezeket a nehézségeket és nagyon jó minőségű oktatásban részesüljenek. A tanórák megtartásán túl számos iskolán kívüli foglalkozást szerveztek, földrajz kört tartottak, belekóstoltak a cserkészetbe, turisztikai versenyekre vitték a diákokat és nem utolsó sorban számos kirándulást szerveztek.
A szabadidős tevékenységek mellett Dávid Zoltán a tehetséges diákokat számos versenyre és diákolimpiára is felkészítette, ahol eredményesen szerepeltek, többen közülük a későbbiekben a geográfusi vagy geológusi pályát választották. Korábbi diákjai, későbbi kollégái mindig számíthattak és számíthatnak rá, ha akár szakmai, akár baráti segítségre van szükségük.
Dávid Zoltán azt is felismerte, hogy nem minden a földrajz iránt érdeklődő diáknak van meg a képessége kiemelkedően jól szerepelni a hagyományos tantárgyversenyeken, de ezen diákok érdeklődését, lelkesedését sem szabad letörni, sőt útjukat egyengetni kell. Hiánypótló versenyként kezdte szervezni a SETERRA földrajzversenyeket előbb helyi majd megyei szinten, ahol játékosan egészíti ki egymást a földrajz és az információs technológia, így hamar az általános iskolai diákok kedvelt versenyévé vált. Pályázott, szponzorokat keresett, barátai és személyes kapcsolatai révén mindig sikerült támogatókat találnia ezekhez a versenyekhez, így ezek nem csak lebonyolításuk módjával, hanem a felajánlott díjakkal is belopták magukat a gyermekek szívébe.
Az IKT eszközök oktatásban való alkalmazására, az innovációkra mindig nyitott volt, a Nagy Imrés diákok neki is köszönhetően már a ’90-es évek közepén elkezdhettek ismerkedni a számítógéppel, ami akkoriban igen nagy szó volt. A későbbiekben is irigykedve figyeltük mi, a város más iskoláiban tanító kollégái, hogy a Nagy Imre Általános Iskolában van a legjobban felszerelt földrajz és informatika kabinet, amelyek létrehozásáért nagyon sokat tett. Az informatika iránti érdeklődése diplomában is kiteljesedett, Informatika és IKT átképzésen vett részt Galacon a Dunărea de Jos Egyetemen, megszerezve az informatika tanári képesítést.
Dávid Zoltán az eddig leírtakkal nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. A befektetett munkát kollégái is értékelték, így az előző igazgató nyugdíjba vonulása után felkérték az iskola vezetésére, amit ő felelősségteljesen el is végzett 2016-2022 között. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt. A szellemi értékteremtés mellett igazgatói mandátuma alatt sikerült felújítani és hőszigetelni az iskolát.
2022-ben visszatért a katedrára, átadva az iskola vezetését fiatal kollégáinak, akiknek azonban azóta is a háttérből nagymértékben segíti a munkáját.
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
Dr. Dósa Zoltán egyetemi docens laudációja
Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
Méltatni azok pályájáját, akikkel valaha közeli munkakapcsolatban álltunk könnyűnek tűnik, de olykor nehezebb, mint azokét, akiknek tevékenységét csak távolról figyeltük. Dósa Zoltán egyetemi docens esetében viszont a feladat nem látszik teljesíthetetlenül nehéznek, hiszen szövegünket nem kell csontkomolyra fogni, nem kell attól félni, hogy egykori hivatalbeli felettesünk megsértődik miközben mi éppen dicsérjük, mert esetleg nem azt a kvalitását emeljük ki, amit szeretne. Vegyük hát sorra.
De előbb döntsük el, felszólalásunk során milyen megnevezéssel illetjük: „egyetemi docens úr”, „tanár úr”, „tagozatvezető úr”, „dr. Dósa Zoltán” stb. Ő mindegyikre rádolgozott, kiérdemelte. Vagy vegyük úgy, hogy most magunk között vagyunk, tekintsünk el az ünnepély diktálta kimértségtől, és nevezzük úgy, ahogy baráti meg szakmai körben szokták: Zoli.
A pedagógus igen jó szövetségese a humor. Ez minden oktatási szinten igaz – mindenütt az illő módban –, de hatványozottan érvényes az egyetemen. Attól, hogy bús képet vágunk hozzá, tantárgyunk nem lesz sem komolyabb sem tekintélyesebb, legfeljebb unalmas. Persze, ha össze-vissza és mértéktelenül poénkodunk csupán a vicc kedvéért, lehet, hogy nevetségessé tesz és nem viccessé. A jól adagolt, tárgyra szóló humoros megjegyzések – például hasonlatok, párhuzamok, parafrázisok – viszont segítenek abban, hogy mondandónkat érthetőbbé, rögzíthetőbbé tegyük. Noha sajnos ez sem mindig segít, elmondhatjuk, hogy ebben Dósa kollégánk élenjárt. Igaz, az ő humora gyakran maró, olykor meg egyenesen fekete. Vegyük például a sírverseit. Ebben a műfajban Udvarhelyen nem kisebb kihívója volt, mint a helyi legendává vált Tomcsa Sándor, de Zoli jól állta a sarat az európai kisváros talán leghitelesebb irodalmi ábrázolójával vállalt vetélkedésben. Igen frappánsan tud néhány sorba sűrítetten jellemezni-karikírozni egy életet, egy karraktert, de azért ismerjük el: a Tomcsa – immár folklór szintjén terjedő – sírversei csak-csak jobbak.
Hasonlóképpen jól vizsgázott kollégánk az anekdoták fordulatos rögzítésének művészetéből. Olvastam olyan anekdota-gyűjteményt, amelynek több történetét ismertem és korábban jókat nevettem rajtuk, leírva viszont sutákká, sótalanokká váltak. A Zoli történetei nem, ő fenn tudta tartani ezekben az élő mesélés színét, illetve szükség szerint helyettesíteni azt, az olvasást elősegítő megfelelő fűszerrel.
A gúny viszont kétélű fegyver is lehet, ha a célzottak nem érzik mögötte a humánumot. Zoli az a tanár-egyéniség, akitől tanítványai rettegnek is, meg őszintén kedvelik is. Erről egy jellemző történet: szakdolgozatok védésekor együtt ülünk a bizottságban, midőn sorra kerül egy olyan tanítványa, aki ugyan önként választotta szakmai irányítóként, ő viszont tudta róla, hogy görcsösen nem tud megszólalni a jelenlétében. Zoli ismerte a dolgozatot, látta az előre elkészített bemutató diáit, így amikor az illető sorra került úgy tett, mintha valami rettentő sürgős teendője volna és kiment. Amire én nyugodtan mondhattam: kislány, teljesen mindegy, hogy miről beszél, mert úgy sem értek hozzá. Aztán a standard idő leteltével Zoli visszajött, rendben volt? – kérdezte, hát persze – válaszoltam én. Szokták mondani, hogy a pszichológusok olykor-olykor szadisták, de az én tapasztalatom szerint ez elég gyakran csupán látszat.
Arról is mesélhetnék, hogy amikor családi tragédia ért, pszichológus létére szakszerű de roppant diszkréten feltett kérdésekkel követte kedélyállapotomat. (A magam részéről díjaztam, hogy nem rajzoltatott velem tájképet fákkal, emberekkel meg madarakkal, vagy valami hasonlót.) Sokat bicikliztünk, kirándultunk, olykor bográcsoztunk és söröztünk abban az időben. Majd amikor úgy látta, hogy túl vagyok a nehezén, kiemelt érdeklődése épp olyan diszkrét fokozatossággal elmaradt.
Sokszor ítéljük meg embertársainkat felszínes benyomások alapján. Öltözete, viselt dolgai alapján Zoli – aki nem nyakkendő meg öltöny-kollekciójáról híres – nyilvánvaló túlzás volna azt mondani, hogy bohém, maradjunk abban, hogy egy laza figurának tűnhet. Ezt nem megjátsza, ez a habitusa. Tagozatvezetőként viszont nem ad helyet az igénytelen lazaságnak: az órákat például neki is, másnak is pontosan meg kell tartani, kis túlzással csengetéstől csengetésig, akkor is, ha az egyetemen nem szoktak csengetni.
A történész általában ragaszkodik a kronológiához, emlékszem, mennyire nehezményeztem, amikor bevezették a fordított időrend szerint szerkesztendő önéletrajzokat (mellesleg, noha nem tartom magam megátalkodott konzervatívnak, e modellt ma is szamárságnak tekintem). Most viszont szabad akaratomból fordítom meg a kronológiát: 1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át. Kívánjuk neki, hogy ezt még sokáig, jó egészségben, jó kedvvel és jó humoránál maradva tegye.
Hermann Gusztáv Mihály
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
Hunyadi Irénnek,
a nép tanítójának laudációja
Hunyadi Irén egy olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be. Tanügyi és kulturális bizottságok vezetőjeként nem csupán a tanításban, de a közösségépítésben is kiemelkedő.
Számára a keresztény értékek, az ősi hagyományok és a szülőföld iránti szeretet nem csupán szavakban, de tettekben is megnyilvánul. Hitéből merít erőt ahhoz, hogy mindennapi munkáját, a tanítást, a népművelést és a közösségépítést is a keresztény értékek mentén végezze. Ez a szilárd hitrendszer és erkölcsi alap mindig is vezéreli őt, amikor őszinte elkötelezettséggel és szenvedéllyel tanítja tanítványainak a népi hagyományokat, a néptánctól kezdve a népdalon át egészen a kézműveskedésig. A helyi székely értékek nemzetiségi közkincs bemutatása iránti igényességével számos rendezvényt és projektet szervezett, ezáltal hozzájárulva Székelyföld kulturális gazdagságának megőrzéséhez és népszerűsítéséhez.
Számos elismerést kapott a közösségfejlesztés terén kifejtett kitartó munkájáért, beleértve a A Magyar Nyelvtudományi Társaság díját, a Pro Educatione Harghita vagy a Nagyasszony-díjat, melyet Pécsen vehetett át, de megkapta a „Dr. Aszalós János Emlékalapítvány” díjat, a magyar kultúra ápolásáért, megmaradásáért is. Munkásságát a Román Kormány, az Interetnikai Kapcsolatok Osztálya valamint a Bukarest Falumúzeum is elismerte kimagasló teljesítményéért. Ezen kívül neve összefonódik olyan kiemelkedő rendezvényekkel, mint a „Dallal, tánccal, citerával” és a „Felszállott a páva”, amely idén már a 20. kiadását is megérte, s mind-mind a magyar népi kultúra és hagyományok iránti elkötelezettségét tükrözik. A Domokos Pál Péter Hagyományőrző egyesület keretében több mint ezer gyermeknek biztosított lehetőséget, hogy megtanuljanak táncolni, így az elmúlt évtizedekben Alfalu mindegy gyermekébe belecsepegtette megmaradásunk értékeit. Diákjai, akiket az életre nevelt megyei, országos és kárpátmedencei díjakat nyertek. Amikor tanított, kezében élővé váltak a tankönyv lapjai. Az oktatáson és a közösségfejlesztésen túl Hunyadi Irén jelentős tudományos munkásságot is folytatott. Egyedülálló értekezéseket és könyveket jelentet meg a népi kultúráról és a hagyományokról, hozzájárulva ezzel az értékes ismeretek megőrzéséhez és terjesztéséhez. Megjelentette az első gyergyóalfalvi környezetvédelmi iskolai lapot és faliújságot, elindítója volt, medencére kiterjedő vetélkedőknek. A Gyergyóalfalvi Tanító – tanítók módszertani lapjának főszerkesztője volt. Jelentős gyűjtőmunkát végezve számos írása, könyve jelent meg, melyeket önállóan vagy társírókkal jelentett meg. Ezek címei például az István pap szerepe a csíksomlyói búcsújárásban, Féltett kincsünk a hagyomány, Az alfalvi torony, jaj de messzire látszik, Számvetés vagy a Mesélő Alfalu. A következő Fodor Ákos idézet méltóan tükrözi Hunyadi Irén hűségét és elkötelezettségét közössége és hagyományai iránt. „Egy-egy élet egy-egy történet, melyben név van és arc, Mely sorsot ír, gyógyít, tanít, mely reményt ad és barátságot, Egy-egy élet, mely mint csillag ragyog, kinyújtja fényét éjben-nappal, Mely mint forrás hűs vizét oltja a szomjazó lelkek szívét.” Mindenki Irénkéje a tettek embere. Tevékenységében átsüt az a szeretet és tisztelet, amelyet a szülőföldje, a közössége és a hagyományok iránt érez. Az őszinte hittel és elkötelezettséggel végzett munkája nemcsak példaértékű, de inspiráló is mindazok számára, akikkel találkozik. Ő az a személy, aki példát mutat mindannyiunknak, hogy lehet egy nép tanítójává válni és akit minden elismeréssel ajánlunk a Majláth Gusztáv Károly Díjra. Tisztelettel, Kántor Boglárka Hargita Megyei Önkormányzati Képviselő és Hargita Megyei Tanácsának Oktatási Szakbizottság Tagjai
Tisztelettel,
Kántor Boglárka
Hargita Megyei Önkormányzati Képviselő
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
Laczkó György méltatása
Laczkó György 1966. május 6-án született, gyergyóremete-i szülők gyermekeként. Székelyudvarhelyen él családjával. A csíkszeredai Matematika-Fizika Líceumban szerzett érettségi oklevelet, majd geológiát és földrajzot tanult a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium földrajz szakos tanára, az iskola igazgatója, az Erdélyi Római Katolikus Státus tagja.
Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Irányítása alatt működik Erdélynek és egyben Romániának egyik legősibb iskolája, amelyet a római katolikus egyház alapított 1593-ban. Ez az iskola évszázadokon át a tudomány és hit egységét képviselte, túlélte a 20. század világégéseit és ideológiai nyomásait, és egykori küldetéséhez hűen próbál ma is eleget tenni a 21. század új követelményei és kihívásai közepette.
Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.
Emberként, különleges érzékenységet mutat az embertársak gondjai és élete iránt, igyekezve nemcsak segítséget nyújtani, de emberséges megoldásokat is találni. Kollégákkal és felebarátaival való barátsága a kölcsönös megbecsülés és szeretet elvén épül.
Mint vérbeli pedagógus, az egyetemi oklevél megszerzése óta a szakja és a rá bízott fiatalság iránti szeretettel végzi a tanári munkát. Fontosnak tartja a tanítás és nevelés ötvözését, az ismeret- és élményközpontú tanítást, a követésre érdemes emberi életpéldák felmutatását, a hit és hagyomány ápolását.
Nagy hangsúlyt fektet az oktatásban felmutatható eredményes munkára. Munkatársaitól elvárja a kiváló munkát és jó teljesítményt. Ugyanerre serkenti a rá bízott diákságot is. Különösképpen nagy súlyt helyez a minőségi oktató-nevelő tevékenységre. Fontosnak tartja a versenyeken való eredményes részvételt, a diákok kiváló érettségi eredményekre való juttatását, valamint az iskola diákságának egyetemi oktatáson való továbbtanulását. Mindez, számára látható fokmérője az iskolában elvégzett lelkiismeretes oktatói munkának.
Igazgatói hivatása és egyházi szerepvállalása kiegészítik egymást, akárcsak a tudományosság és hit együtt művelése. Jó kapcsolatot ápol hazai és nemzetközi iskolai és egyházi intézményekkel.
Odaadó módon képviseli a székelység és erdélyi magyarság értékeinek, hagyományainak őrzését, és az új nemzedékre való áthagyományozását. Kiemelkedik e tekintetben a néptánccsoportok működtetése, néptánctáborok szervezése, egyszóval a néptáncmozgalomnak az iskola diákjaival való megszerettetése.
Igazgatóként azon fáradozik, hogy a régi iskolai keretet új tartalommal és teljesítménnyel töltse fel, hogy a régi az új állapotok között is megfelelhessen küldetésének. Ugyanakkor, igazgatói tevékenységének nagy eredménye, hogy a reá bízott iskola teljes felújításán fáradozik. A régi épület újban tündököl, minden tekintetben megfelelve a kor követelményeinek és kihívásának. A felújítási munkálatokat tervezte, végezte, ellenőrizte, irányította. A szükséges anyagi fedezetért fáradhatatlanul kilincselt, kért, pályázott. Az elkészült épületegyüttes a következő évtizedekre biztosítani tudja az iskolai munka folytonosságát és minőségét.
Kihívásának tekinti, hogy munkája által a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Erdély versenyképes iskoláinak élvonalában maradjon. Személye, élete és munkássága összeforrott az általa vezetett iskola létével. Ugyanazt teszi, amit nagy elődjei: amikor az iskolában és az iskoláért él és fáradozik, erdélyi magyar népünk megmaradásáért cselekszik.
Székelyudvarhely, 2023. október 25.
Bekő Melinda Erzsébet
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
LAUDÁCIÓ
Izgalmas felfedezést tehet az olvasó, aki Novák Károly-István szakmai publikációit summázva eszmél rá a szerzőt foglalkoztató kérdésekre, s leginkább a következtetéseinek értelmére. Novák Károly-István történelmi tematikájú közlései zömében a szülővárosa múltját kutatta, társadalmi folyamatok érdekelték, impulzusok, amelyek az adott közösség életét előbbre lendítették, vagy évtizedekre visszavetették, összefüggéseket keresett és látott mindazon történelmi folyamatokban, amelyek közvetlen vagy tágabb életterét a jelenkori állapotokig vezeték. A szubjektív felfedezésem az, hogy Novák Károly-István mindig a résztvevő egyént, a városlakó polgár személyét tekintette kulcsszereplőként, és benne látta Székelyudvarhely fejlődésének lehetőségét. A város, amelyben élt, mindig is az aktív értelmiség szellemi képességei révén tudott több lenni, mint közvetlen környezete. Az „iskolaváros” mottó nem alaptalan, hiszen kezdetben a jezsuita, majd református alapokon szerveződött felekezeti- és közoktatást nemcsak évszázados múlt, hanem minőség is jellemzi. Úgy élni és a hivatást végezni, hogy egyidőben érezz felelősséget a pedagógus elődök teljesítménye és az ifjú generációk jövőképe miatt, szükséges egyfajta eltávolodás a hétköznapoktól. Mérlegelni a ránk bízott hagyatékot, magabiztosnak lenni a saját szakmai tudásunkban, pozícionálni magunkat az iskolaváros pedagógusi szellemi nagyjai sorában, s küldetést vállalni ezen munka folytatásában.
Meggyőződésem, hogy Novák Károly-István tudatosan tette ezt. Szakmai tudása magabiztossá tette és feljogosította arra, hogy a több mint négy évszázados udvarhelyi oktatástörténet szereplőinek sorába jelölje meg saját helyét. A kutató- és tudós pedagógusi utat választotta, ahogyan az udvarhelyi oktatás hőskorszakában jellemző volt ez a pedagógusokra.
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban érettségizett 1994-ben, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem–filozófia karán diplomázott 1998-ban. Ettől az évtől kezdődően dolgozott a közoktatás különböző szintjein, mint történelemtanár. Pedagógusi pályáját a Tompa László Általános Iskolában kezdte, majd a Bethlen Gábor Általános Iskolának volt a történelemtanára, óraadó tanárként a Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban is tevékenykedett. 2002-től 20 éven át a Benedek Elek Pedagógiai Líceum történelemtanára volt, 2008–2013 ugyanitt igazgatóhelyettesi tisztséget is betöltött.
A mindennapi tevékenységei mellett több iskolán kívüli program, vetélkedő megszervezésében és lebonyolításában vett részt. 2007-ben a Bethlen Gábor Általános Iskola és Alapítvány nyújtotta keretek között Király Lászlóval iskolai munkafüzeteket szerkesztett és hiánypótló vetélkedőt szervezett a romániai magyarság története és hagyományai tantárgyból, ezáltal ennek a hivatalos tantárgyversenyek sorában nem szereplő tantárgynak nagyobb rangot, elismertséget biztosított az oktatási tárgyak között. A TUDÁSZ műveltségi vetélkedő különböző szakaszaira évente készítette fel eredményesen a diákokat, de tanítványai bizonyítottak a Corvin Mátyás tanulmányi vetélkedőn, díjakat, elismeréseket hoztak a történelem tantárgyversenyről. A Rákóczi Szövetség tagjaként több diákcsoportnak rendszeresen nyújtott lehetőséget történelmi témájú vetélkedőkön való megmérettetésen, részt venni a magyarság jeles ünnepeinek megemlékezésein, ünnepségein. Több tanulmányi kirándulás szervezője volt, ahol diákcsoportoknak a történelmi és irodalmi vonatkozású szellemi táplálékot igyekezett nyújtani. Az iskolai élet részévé tette a március 15-i, illetve október 23-i megemlékezések, ünnepi műsorok megszervezését, törekedve az interdiszciplinaritásban rejlő lehetőségek kiaknázására, az élő történelemórák nyújtotta élményközpontú nevelésre.
Novák Károly-Istvánt A székelység története című tankönyv társszerzőjeként is tisztelhetjük. A vállalt munkát lelkiismeretesen, tudása legjavát nyújtva végezte el, mindvégig a pedagógusi tapasztalataira hagyatkozva, szem előtt tartva hogy adott témában mi az, amit tudnia kell és képes is befogadni a célközönségként megjelölt diákság.
Többkötetes szerzőként, számtalan tanulmány társ- és egyedi szerzőjeként a székelyudvarhelyi helytörténeti kutatások idézett történészeként jegyzik nevét, és őrzik emlékezetét megidézve a lokális történelmi témákat fejtegető rádiós műsorai, tudományos konferenciákon elhangzott előadásai, s nem utolsósorban az önkormányzati képviselőként végzett közösségi munkája is.
A Majláth Gusztáv Károly- díj post mortem megítélése által megtörténik a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése. Ünnepi pillanat számunkra, mindazoknak, akik ismerték és tiszteltük őt. Emléke legyen áldott!
Kiváló Hargita megyei pedagógusokat díjaztak Csíkszeredában
Október 5-e a pedagógusok világnapja. Ez alkalomból, hagyományteremtő jelleggel, Hargita Megye Tanácsa az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen díjazza azokat a Hargita megyei pedagógusokat, akiknek tevékenysége kiemelkedő a gyerekek oktatása és nevelése, a közösség, a megye életében. Idén a díjátadó ünnepségre november 23-án került sor, amelyet Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartottak.
Ez alkalommal nyolc magyar pedagógusnak adományozták a megyei tanács Majláth Gusztáv Károly-díját, és három román pedagógusnak a Pro Civitate Díjat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élőben jelentkezett közösségi oldalán az ünnepségről:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1266066024089172
Az ünnepségen Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője, megyei tanácsos köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, azokat díjazzák, akik a pedagógusi munka mellett irányt mutatnak, összefogják a közösséget, követendő példát mutatnak. A jó pedagógusok nem leckéjével okít, hanem példájával nevel, fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, mint hozzátette, erről tettek tanúbizonyságot az ez alkalommal kitüntetettek.
„A mai díjazás tisztelet a kitüntetettek munkássága előtt, köszönöm Ferencz-Salamon Alpárnak a kezdeményezést. Sok minden változott az elmúlt időszakban az oktatásban, és ez a jó együttműködés és a kitartó munka eredménye. A pedagógusokon múlik, hogy milyen lesz a jövő társadalma, lesz-e, aki meggyógyítson, felvidítson, vigyázzon ránk, megtalálja a megfelelő megoldásokat a különböző szakterületeken, ezért felértékelődik a szerepük. Köszönet a munkájukért, reméljük, ha hasonló ünnepségek túllendítenek mindenkit a nehézségeken, és megerősítik azt, hogy érdemes dolgozni” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Burus-Siklódi Botond, a pedagógusok háza volt igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket. Megköszönte a partnereknek, hogy értékelik és kitüntetik a pedagógusokat munkájukért, azokat, akik sokat tettek a Hargita megyei oktatásért.
A Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
A Pro Civitate Díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye kulturális, művészeti, oktatási, sportéletében vagy a közélet egyéb területein hosszú ideig kimagasló tevékenységet végeztek.
Majláth Gusztáv Károly-díjban részesült Ádám Katalin, Bakó Klára, Csibi Zsuzsanna, Dávid Zoltán, Dósa Zoltán, Hunyadi Irén, Laczkó György és Novák Károly István.
“Egy átlagos napon Ádám Katalin egyik tanintézményből a másikba siet, cipelve a gyapjúval, fonalakkal, tobozokkal, színes anyagokkal megpakolt kosarát. Ezt az elköteleződést nem lehet minden áldott nap fáradhatatlanul végigcsinálni, csak a legszentebb hivatás- és küldetéstudattal azonosulva” – hangzott el a pedagógusról szóló laudációban.
Bakó Klára grafikus és textilművész, rajztanár részese volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskola létrehozásának, neki köszönhető az iskola művészi arculatának kialakítása, a gyermeki alkotó munka, folyamatos fejlesztése, amely hozzájárult az iskola belső képi világának, a gyermekközpontú, kreatív oktató-nevelő munka további megalapozásához. “Óriási elkötelezettségénél csak szerénysége, igaz embersége nagyobb” – áll a laudációjában.
Csibi Zsuzsanna a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola igazgatója feladat- és teljesítményorientált pedagógus, innovatív magatartással, aki intézményes keretek között a sérült gyerekek gondozását is vállalta. Hitvallása szerint, minden gyermeknek így a sérültnek is, joga van hozzá, hogy jól érezze magát, joga van mosolyogni és joga van sírni.
„Dávid Zoltán nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola lakónegyedi hányatott sorsú iskolából mára a megye legnagyobb, és a város egyik legjobb általános iskolája legyen. Igazgatói küldetésének tekintette az oktatás minőségének folyamatos javítását, a kollégák igazi közösséggé kovácsolását, és azt a célt tűzte maga elé, hogy az iskola olyan hely legyen, ahova szívesen jön a gyerek és pedagógus egyaránt” – állt laudációjában.
„1988-ban tanügyi karrierjét Dósa Zoltán tanítóként kezdte: anekdota-kötetének néhány humoros – gyakran önirónikus – története erre az időre nyúlik vissza, ebből az élményvilágból merítkezik. Azért, hogy később jövendő tanítókat tanítson: előbb középiskolai szinten, majd az egyetem kötelékében, több mint húsz éven át” – hangzott el méltatásában.
Hunyadi Irén a nép tanítója. „Olyan egyéniség, akit a szülőföldje és annak hagyományai iránti feltétlen szeretet és odaadás jellemez. Gyergyóalfalu büszkesége, ahol élete jelentős részét töltötte, a hagyományőrzés és népművelés központja. A maga nemében páratlan, 42 éves pályafutását a Sövér Elek Tehnológiai Líceumban kezdte és fejezi be, majd a tanítás mellett számos fontos pozíciót töltött be” – áll a róla szóló méltatásban.
Idézve a luadációból: „Laczkó György 1999-2002 között a Baróti Szabó Dávid iskolának, majd 2002-től napjainkig folyamatosan a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Emberség és barátság, nevelés és tanítás, eredmény és minőség, tudomány és hit, régi és új, megtartás és felújítás. Ezek a párosított fogalmak jellemzik legjobban Laczkó György személyiségét, munkálkodását, valamint pedagógiai, iskolaszervezői, iskolavezetői tevékenységét.”
Novák Károly István többek között A székelység története című tankönyv társszerkesztője volt. A Majláth Gusztáv Károly-díj post mortem megítélése a lelkiismeretes pedagógusi hivatásának méltó elismerése.
Braic Carmen Elenát, a marohévízi O. Tăslăuanu Elméleti Líceum tanítónőjét a nagylelkűség, a szakmaiság, a kreativitás és az együttműködés jellemzi, vélik kollégái.
Nan Cosmina Mariát úgy jellemezték, mint egy elkötelezett iskolavezetőt, aki jelentős hatást gyakorol az oktatásra, a kultúrára és a helyi közösségre.
Marius Macarie a Marohévízi Iskolás Sportklub igazgatója, akinek munkássága alatt a női röplabda csapat, de a sportklub is országos és nemzetközi sikereket ért el.
Csíkszereda, 2023. november 23.
2022:
Antal Csilla laudációja
Az a megtisztelő feladat hárult rám, hogy a Majláth Gusztáv Károly díjak átadásának ünnepsége keretében Antal Csilla kolléganőnk szakmai és közösségben tett munkáját és eredményeit méltathassam.
Kolléganőnk a székelyudvarhelyi Benedek Elek tanítóképzőben kezdte pályája alapozását, ahol érettségi diplomáját szerezte, ezt követően a kolozsvári Bábes Bolyai Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, a Neveléstudományok karának Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakán, majd 2008-2011 között mesterizett a szebeni Lucian Blaga egyetemen, jelenleg pedig a Pécsi Tudományegyetem Keretében doktori tanulmányait, kutatását végzi.
Pályája kezdetétől számos továbbképzésen is volt jelen, hiszen számára az ismeretek állandó frissítése és aktualizálása egy nagyon fontos kritérium a szakmai fejlődésében és ugyanezt a mintát közvetíti az ő munkaközössége számára is. Így hát az sem nagy csoda tehát, ha évente akár több Erasmus projektben vesz részt, amelyeken keresztül kitekintést nyerve a más, közeli országokban zajló oktatásra, igyekszik megosztani a jó gyakorlatokat, a saját közösségében elsősorban. Tudását, tapasztalatait viszont nemcsak intézményvezetőként kamatoztatja és adja tovább másoknak. Mint megyei módszertanos mindig igyekezett a lehető legjobban mentorálni a pályakezdőket, támogatni szakmai fejlődésük útján.
Amikor Csillával először találkoztam 2010-ben, akkor lett igazgatója a Ficánka napközinek, egy olyan helyzetben, amikor a napközi létezése nagyon kérdéses volt, hisz az előző években éppen csak a minimális létszámmal maradhatott jogi személyiséggel rendelkező intézmény. Ebben a helyzetben vállalta a napközi közösségének megbízottjaként, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse és továbbvihesse elődeinek befektetett munkáját. A napközi menedzselésével együtt megörökölte azt a feladatot is, hogy felkarolja a város abban a részében lakó szociálisan is hátrányos gyerekeit, hogy esélyt teremtsen az ő számukra is. Egy olyan második otthont teremtett számukra a Kárpátmedencei Óvodafejlesztés programjának segítségével, amiben jóval többet és jobbat kaphatnak az odajáró gyerekek, mint saját családi környezetükben, gyönyörűen berendezett, tágas és napfényes termekben várják őket, sőt meleg ételt is biztosít számukra.
Fiatal és kezdő pedagógus és vezető hitével, lendületével fogott neki akkor a munkának, építette ki kapcsolatait, használta ki a lehetőségeket arra, hogy óvodájuk hírnevét ne csak a városban, a megyében ismerjék, hanem akár határon túl is.
Szervezett helyi szinten képzést, de a megye óvodapedagógusainak is konferenciát, hozott ismert szakembereket, az Erasmus projektek alatt betekintést nyújtott mások számára is, mindazt, amit tudásként, tapasztalatként szerzett, igyekezett továbbadni, megosztani.
Azon túlmenően, hogy a napi rutinja mellett, amivel az intézmény vezetését végzi, mindig jelen van a közéletben, igyekszik minden egyes lehetőséget megragadni, s tenni a közösségekért, ahol él, olyan személyt ismerhetünk meg benne, aki egyrészt alázattal, másrészt a szolgálat jegyében teszi le névjegyét.
Szakmai életpályáját a hivatástudat, a következetesség az igényesség szövi át, az empátia és a közösségért vállalt felelősség számára a legfontosabb kulcsszavak, a jövőbe vetett bizalom sugárzik lényéből.
Őt hallottam idézni egy alkalommal: „az oktatás útlevél a jövőbe, mert a holnap azoké, akik ma készülnek rá.” Mindaz, amit bizonyított mostanig pályáján, amivel elérte eredményeit, elsősorban őt igazolják. Azt az állandó harccal és folyamatos munkával kiérdemelt elégtételt valószínű nem a díjakban méri, bár viszonylag fiatalon kiérdemelni, nem kis teljesítmény. Példa lehet sokak számára kitartásban, tudatosságban. Egy rövid méltatásba közel sem sikerül mindazt a befektetett időt, energiát, akaratot és elszántságot, és annak hasznát, a sok megvalósítást felsorolni, belesűríteni.
Hiszem, hogy számára nincs megállás, csak az előre van. Vagy, ahogy ugyancsak ő mondta, az irány jó, csak kitartás kell! Kívánunk hát kitartást a további megvalósításokhoz, erőt a küzdelemhez és sikert minden elképzelt tervéhez!
Csíkszereda, 2022 október 17. Márton Adél, koragyermekkori nevelésért felelős tanfelügyelő
Laudáció.
Antal Irma, BKGRK tanítója részére Szigeti Ella, BEPL nyugalmazott tanítónő részéről
Drága Tanítónő Antal Irma.
Az emberarcú pedagógia képviselői a pedagógus kompetenciáit helyezik előtérbe méltatás esetében. A tanulóknál sem a személyt, hanem a viselkedésformát értékelik. Így kerül közel a tanító és tanuló megítélése, és válik érvényessé, hogy tetteiből és hozzáértéseiből mondjuk meg valakiről, hogy mennyit ér.
Antal Irma drága, értékes tanítónő. Nagyon jól ismerem. Így igazán személyes a laudációm. Taszítottunk együtt bútorokat az iskolában, díszítettük az osztálytermeinket családjainkkal együtt. Továbbképzőkön tanultunk és felkészítőket tartottunk közösen. Kirándulásokat, nyugdíjas búcsúztatókat, évnyitókat, évfordulókat, versenyeket szerveztünk együtt, tankönyvet szerkesztettünk ketten, helyettesítettük egymást többször. Nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Jó kedv, kitartás, következetesség, igényesség, pontosság jellemezte kollégámat e közös tevékenységek során.
Egy egyetemi kurzuson „Milyen tanár szeretnék lenni?” címmel házi feladatot kaptam, melynek teljesítése során ezt válaszoltam:
Becsületes, független, kritikus és igényes, tanuló és tanult, érzékeny, jókedvű és humoros, mozgékony, szigorú és mérsékletes. Ilyen tanár Antal Irma tanítónő.
Nem kíván olyan érdemeket, amelyekre nem dolgozott rá. Az adott szava szent. Nem kötelezi el magát senki felé, kitart elvei mellett. Kritikus és igényes saját magával és tanítványaival szemben. Szorgalmas tanuló. Sokat tanul és sokat tud. Vérbeli szakember. Érzékeny. Tiszteli az idősebb kollégáit, árnyaltságaikban és finomságaikban átérzi a kisgyermekek nehézségeit is. Meghatódik a természet és a művészetek szépségeitől. Tud örvendeni apróságoknak is.
Jókedvű és humoros. Emlékszem, hogy rengeteget kacagtunk, vicceltünk, énekeltünk továbbképzőkre utazásaink során, vagy iskolanapok előtt, amikor bohózatokat tanultunk be a fordított napokra. Nagyon tevékeny. A mai napig felkészül óráira. Ugyanolyan fontosságú számára az irodalom, a nyelvtanulás, a matematika, a tudomány, a zene, a torna, a művészetek óra. A múlt hónapban helyettesítettem őt egy hétig. Mint évtizedekkel ezelőtt, amikor megismertem: Rend mindenütt az osztálytermében, szépség, melegség, tisztaság, jól nevelt gyermeksereg. Komoly és mérsékletes elvárásokban és megelégedettségben. Azt kérdezte egyszer nagyon fiatalon tőlem: „Mikor leszek én olyan tanító…?” Most ez a válaszom: Antal Irma drága kolléganőm az vagy, amiről Fodor László (1999)1. így írt: „… akik az elmélet és gyakorlat megfelelő szintű egyeztetése nélkül is meghaladhatják az általános színvonalat. Ennek oka a lelki tényezők… viszonylagos önállóságában rejlik…” Te meghaladod.
Tisztelettel és elismeréssel:
Szigeti Ella
Székelyudvarhely,
2022. 10. 02.
Bartolf Hedwig laudációja
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja ‒ 2022
Megtiszteltetés számomra, hogy méltathatom volt kollégám, Bartolf Hedwig szakmai tevékenységét abból az alkalomból, hogy elnyerte Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díját. Pedagógiai pályafutása, tanfelügyelőségi munkája, valamint emberi kvalitásai miatt, köszönetet és tiszteletet érdemel.
Bartolf Hedwig 1983-ban, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, szerzett német-francia szakos tanári oklevelet. Pedagógusi pályáját a csíkszeredai 12-es számú általános iskolában kezdte, ezt követően a Székely Károly Szakközépiskolában tanított. 1990-ben, sikeres versenyvizsga után a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium címzetes tanára lett. 1992‒1994 között Hargita Megye Tanfelügyelőségének idegen nyelvek tanításáért felelős szakfelügyelője, 2005-től 2009-ig főtanfelügyelő helyettes, 2012‒2015 között főtanfelügyelő, majd nyugdíjba vonulásáig az iskolai menedzsment szakfelügyelője volt.
Munkásságát mindvégig a szakmai igényesség, a pontosságra, tökéletességre való törekvés és lelkiismeretesség jellemezte.
Órái nem a kötelező idegennyelv tanulásának kínos alkalmai voltak. Ezek az órák kulturális kalanddá váltak, amelyeken a diákok nemcsak németül tanultak, hanem életre szóló leckét kaptak igényességből, pontosságból, kulturális kíváncsiságból.
Munkája mellett nagyon sok időt szánt tudományos tevékenységre. Német tankönyvet írt a IX. osztályosoknak. Szakmai tapasztalatát megosztotta kollégáival, segítette munkájukat azzal is, hogy német nyelvtani gyakorlatokat tartalmazó könyvet és teszteket szerkesztett.
2018-ban, Hargita Megye Tanácsának felkérésére, részt vett abban a munkacsoportban, amely a megye magyar diákjainak román nyelvtudását és oktatását vizsgálta. Úgy gondolta, hogy az általa jól ismert, idegennyelv tanításra kifejlesztett módszerek használata könnyebbé, hatékonyabbá teheti a román nyelvtudás átadását is. Ezért egymaga, több román tankönyvet írt és munkafüzetet szerkesztett, Ezeket a tankönyveket hasznosnak tartják, és szívesen használják a pedagógusok nemcsak Hargita megyében, de az ország nagyon sok iskolájában.
Az írás mellett, figyelemmel kísérte a külföldi szakirodalmat, újságcikkeket fordított. Mindig érdekelte tehetséges gyermekek azonosítása és fejlesztése. 2017-ben románra fordította a „Gyermekem tehetséges” című német nyelvű könyvet. Mindig kereste a szakmai fejlődés lehetőségeit, képzéseken vett részt itthon és külföldön egyaránt.
A tanfelügyelőségen fontosnak tartotta, hogy csapatként, egymást segítve és kiegészítve működjünk. Csapatépítő alkalmainkon ő volt a legtöbb játék kitalálója és levezetője. Csodáltuk nagy munkabírását, pontosságát. Ha kérdéseink voltak, segítségére mindig lehetett számítani. Ezt nemcsak mi, hanem a megye igazgatói és pedagógusai is megtapasztalhatták. Bárki fordulhatott hozzá segítségért. Mindig nagy szakmai hozzáértéssel, a tőle megszokott hangon, szelíden, türelemmel és kedvesen adott eligazítást.
Kívánom neki, hogy a jövőben is erőt tudjon meríteni a megbecsülés minden őszinte megnyilvánulásából. Kollégáim nevében is, szívből gratulálok és köszönök neki mindent!
Csíkszereda, 2022. október 16.
Tisztelt ünneplő közönség!
Ez év szeptemberében is becsöngettek, s a többi iskolához hasonlóan az Orbán Balázs Gimnázium is megtelt hangokkal, színekkel, élettel. Ebből az élénk forgatagból azonban közel négy évtizedes munka után mostantól hiányozni fog Ivácson Sándor, vagy ahogy mi gyakran neveztük: a mi Sándorunk. Átigazolt ugyanis egy másik csapathoz, mostantól a nyugdíjasok táborát erősíti. Ez azért is hihetetlen, mert a hosszú évtizedek alatt biztos pontot jelentett a folyton változó, s olykor összekuszálódó eseményekben.
Sándor a szó legnemesebb értelmében volt pedagógus: tanított magyar irodalmat, világirodalmat, filozófiát, logikát, s ami legalább ennyire fontos: nevelte és emberségre tanította a rábízott fiatalokat. Éveken keresztül vezette a színjátszó kör munkáját, remek előadásokkal örvendeztette meg a kollégákat, diákokat és a szülőket. Különböző versenyekre készítette diákjait, zsűrizéseket vállalt, emlékműsorok összeállításából vette ki a részét. Szakszervezeti vezetőként képviselte a körzet pedagógusainak érdekeit, s ő volt az összekötő láncszem, ami az RMPSZ áramába kapcsolt minket.
Nem emlékszem, hogy ennyi vállalás és szakértelemmel végzett munka mellett fáradt, rosszkedvű vagy dühös lett volna. Minden helyzetben nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak láttam, láttuk, aki képes megnyugtatni másokat is. Ha a mindennapok terhe nagyon ránk telepedett, neki mindig volt valamilyen találó adomája, kedves története, jó sztorija, amivel megszelídítette a hullámokat. A „hogy az ördögbe ne…” mondat csak az ő hangján lehet megnyugtató.
Nádas Péter a következőket írja: „Ahogy az ember abbahagyja a munkát, megpillantja a saját életét csupaszon. A munkával feldíszítem, tartalmassá teszem, de ha mindezt lehántom róla, tulajdonképpen nem is tudom megmondani, mit csináltam egy életen át.” Nos, a mi Sándorunkra a kijelentés második része biztosan nem érvényes. Ő munkával valóban feldíszítette, tartalmassá tette életét úgy, hogy azzal a diákság, az iskola javát szolgálta. Mi tehát tudjuk, hogy mit csinált egy életen át, ahogyan azt is tudjuk, hogy napjai most sem tétlenkedéssel telnek. S ha már elvégzett minden aznapra tervezett munkát, biztosan akad kezébe egy jó könyv.
Valahol azt olvastam, hogy a világ leghosszabb kávészünetét gyakran nyugdíjazásnak is nevezik. Kedves Sándor, lepjél meg minket néha egy kávészünetnyi látogatással! Szeretnénk azt is, ha ennek a látogatásnak csak egy részét töltenéd kint az oldalban, a sátor alatt, a többit bent a tanáriban, a régi helyeden.
Gratulálunk a jól megérdemelt kitüntetéshez, s további derűs, tartalmas éveket és jó egészséget kívánunk Neked!
Székelykeresztúr, 2022. október 2.
Zsigmond Viola
Lakatos Mihály méltatása
a Majláth Gusztáv Károly-díj átadásakor
Egy közösség életében a legjobb krónikás a kollektív emlékezet, ami nem más, mint az a tartalmas idő, amit a közösség tagjai együtt éltek meg az évek során. Ha pedig a közösségben elhangzik egyik közösségi tagnak a neve, és erre sok vele kapcsolatos élmény, tapasztalat, történés jut mindannyiunk eszébe, az illető egyén fogalommá válik. Nos, Lakatos Mihály, azaz Lakatos Misi neve nemcsak mifelénk, hanem az annál tágabb közösségekben is ilyen fogalommá lett. Őt szinte lehetetlen körbeírni egyoldalban, regényt érdemelne. Természetesen képtelen lennék most a teljesség igényének megfelelni, mégis szükségét érzem, hogy méltassam, hiszen büszke vagyok rá, mert közel harmincöt éve annak, hogy a vele való közösségi, minőségi időt -mint volt osztályfőnökömmel, igazgatómmal – megélhettem. Így visszatekintve az elmúlt esztendőkre, úgy gondolom, hogy Lakatos Mihály az a személyiség, akit legalább három profilból muszáj megközelíteni: mint tanárt, mint iskolaigazgatót és mint embert.
Az alsórákosi (Brassó megyei) származású fiatalember miután sikeresen lediplomázott Kolozsváron Fizikából, azzal a szándékkal választotta a gyergyószentmiklósi 1-es Számú Ipari Líceumot 1984-ben, hogy egy év múlva továbbáll, nem marad Gyergyóban. Ám a gondviselés szándéka más volt; megajándékozta Gyergyószentmiklóst a személyében egy olyan pedagógussal, aki a fizikaórák alatt nemcsak a tananyagot adja le, hanem az élet leckéjét is feladja sajátos emberközeli módszereivel. 1987-ben lett a tanárom s osztályfőnököm. Az osztályunk javarésze humán beállítottságú volt, mégis szerettük a fizikát, annyira vizuálisan, élményszerű technikával oktatta. Mint osztályfőnök mindig tudta, mire van igényünk; megengedte a kölcsönös viccelődést is, miközben éreztük, hogy küzd értünk az egyre szűkebbé váló szocreál keretek között. Így nevelt. Mindig kereste a jövőt felvillantó fényt szervezőkészségével s az olyan foglalkozásokkal, amelyek megízleltették, belénk oltották a kibontakozás eltökélt vágyát.
Majd 1990-től átkerült a Salamon Ernő Gimnáziumba, ahol azóta is töretlenül gyakorolja hívatását. Továbbfejlesztette szakmai tudását, módszertani tapasztalatait. Annyira népszerű fizikai kísérleteken nőttek fel generációk, hogy annak idején a helyi televízió sorozatot készített belőlük, s mi több, hogy még baráti összejöveteleken is bemutatja legújabb iskolai „felfedezéseit”.
Mindemellett 2003-ban úgy döntött, hogy megpályázza a megüresedett igazgatói széket. És ezennel egy újabb termékeny és hálás korszakot nyitott meg a Gimnázium fejlődésének életében. Tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy szinte egyik napról a másikra fokozatosan nőtt a diákok, a szülők és a személyzet biztonságérzete. Merem ezt állítani, hiszen ekkor kerültem én is ide címzetes tanárként, és tanúja voltam annak a fegyelmezett, de jó hangulatú munkának, amelyből egy napot sem tékozolt el semmittevéssel; tudta, hogy minden befektetett perc az iskola jó működését garantálja. Az iskolafejlesztés olyan szándék volt nála, ami sosem tűrt halasztást. Hogy konkrétan mit is valósított meg a közel 19 évnyi igazgatása során? Megkockáztatom elmondani, hogy a közel 115 éves Gimnáziumunk történetében nemcsak a leghosszabb ideig tartó vezető volt, hanem a legtöbb és leglátványosabb tevékenységekkel bővítette az intézményünket. Következetes és eredményes munkájának köszönhetjük: az osztálytermek felújítását (új padlózat és új padokkal), modern tanítási eszközökkel való felszerelését; az iskola ebédlőjének, a bentlakásnak és a díszteremnek a felújítását; az iskola előtti zöld övezet kialakítását/ parkosítását; a belső udvar térrendezését; a méltóságot adó címer viszontagságos visszahelyezését az iskolaépületre; az iskola hátsó bejáratánál a kapuállítást; az iskolamúzeum létrehozását; a digitális oktatói eszközök beszerzését pályázat útján. És mindez közel sem fedi a valóságot. Ezenfelül vétek volna nem megemlíteni a szervezőkészségét, amely révén sajátos rendezvények, foglalkozások teremtődtek; ugyanakkor mindig felkarolta a kollégák részéről érkező jó kezdeményezéseket, ami végül is egy szépen működő közösség összekovácsolásához vezetett. Kialakított egy olyan bensőséges iskolai légkört, ami lehetővé teszi ma is az őszinte párbeszédet a nevelőtanácsi üléseken. De a sokoldalú profiljának ez az utóbbi vetülete már az emberségét minősíti.
Hogy milyen ember Ő? Azt szokta mondogatni magáról: bármit teszek, az szolgálat másokért. Tehát mindegy, hogy tanárként vagy igazgatóként értékeljük, mindig igazságos és méltányos bárkivel szemben. A szigorát sajátos humorával lazítja, a feszültséget viccel oszlatja. Igen, ő olyan ember, aki nemcsak fegyelemmel, hanem derűvel is tanít és higgadt döntéshozatalra nevel. 11 évig voltam mellette igazgatóhelyettes, és az iskolára nehezedő válságos helyzetekben bár szenvedett, igyekezett azokat titkolni, sőt engem és a kollégákat is megnyugtatni. Büszke vagyok rá, hogy sokat tanulhattam tőle, büszke rá a Salamon Ernő Gimnázium közössége, sőt büszke az egész Gyergyó vidéke, s talán még mások is, hogy Lakatos Mihály úgy erősítette bennünk a hivatásunk iránti alázatos elköteleződést, hogy az évek során a neve áldásos fogalommá lett: Ő immáron egy etalon, amihez képest mi még tanoncok vagyunk!
Gyergyószentmiklós Ferenczi Attila igazgató
- okt. 17.
LAUDÁCIÓ
Pápai Mária-Márta mérnök-tanár részére
Pápai Mária-Márta 1959. október 17-én született Korondon. Iskoláit Korondon, illetve Székelyudvarhelyen végezte. Mérnöki képesítést a Brassói Transilvania Egyetem faipar karán szerzett 1983-ban.
Pályakezdő mérnökként Maroshévízen a Bútorgyárban kezdett dolgozni, de alig pár hónap elteltével, Bondor István iskolaigazgató hívására, 1983 szeptember elsejétől kezdte el a tanári pályát a székelyudvarhelyi 1-es számú Ipari Szakközépiskolában, a mai Bányai János Szakközépiskolában, abban az időszakban, amikor a faipar felívelő pályán volt.
„39 év a szakoktatásban!”
Az évek során az elméleti órákon kívül számos gyakorlati tevékenységet is szervezett, amelyek nagyszerű alkalmat biztosítottak a diákoknak a faipar, a szakma ismerete mellett a csapatszellem fejlesztésére és barátságok kialakítására.
Tanítványai hosszú éveken át rendszeresen és gyakran sikeresen szerepeltek a megyei, illetve országos tantárgyversenyeken, több alkalommal is díjakat szerezve.
Szerepet vállalt a faipari végzősök vizsgamunkáiból rendezett kiállítások megvalósításában, néptáncot oktatott az iskola diákjainak, vakációban bútorfestést tanított, sí- és úszótáborokat szervezett az udvarhelyszéki gyerekek számára.
Az Intarzia, havonta megjelenő független faipari szaklap munkatársaként éveken keresztül ismertette a szakmával, a faiparral kapcsolatos újdonságokat.
A konkrét oktatási tevékenysége mellett aktív szerepet vállalt a Hargita megyei szakképzésében is. Meghatározó szerepet töltött be a Tanfelügyelőség Szakoktatási bizottság tanácsadó tagjaként, mentor tanár volt, módszertanosként fiatal kollégákat készített vizsgákra, tankönyveket értékelt, különböző vizsgákon, tantárgyversenyeken vett részt, mint fordító, értékelő- vagy kísérőtanár. Aktív szervezője és házigazdája volt a Bolyai Nyári Akadémia műszaki osztályának, folyamatosan tartotta a kapcsolatot nemcsak a megye szaktanáraival, hanem a szórványban, de a Vajdaságban tanító kollégákkal is.
Pápai Mária-Márta jogos büszkeségei a ma már kiváló asztalos szakemberként, faipari vállalkozókként, faipari mérnökökként dolgozó volt diákok.
Munkájára minden esetben a lelkesedés, a tudatosság és következetesség jellemző. Magas színvonalú szakmai tudása, közösségépítő és közösséget összetartó tevékenysége, lelkesedése és kreativitása példamutató.
Ezúttal szeretnénk megköszönni Pápai Mária-Mártának a Hargita megyei szakoktatásban kifejtett fáradhatatlan munkáját, és kívánunk erőt és egészséget, hogy még sokat dolgozhassunk együtt.
Szász Zoltán tanár úr méltatása
Az Eötvös József Szakközépiskola vezetősége az iskola munkaközössége nevében tisztelettel köszönti az Oktatás napja alkalmából összegyűlt ünneplőket és kitüntetett személyeket. Örömmel és őszinte elismeréssel méltatjuk Szász Zoltán kollegánkat, iskolánk nyugdíjazott fizikaszakos tanárát.
Szász Zoltán 1956. április 29-én született Balavásáron, Maros megyében.
1980-ban fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen.
Szász Zoltán tanár úr, Zoli bácsi, ahogy az Eötvös József Szakközépiskola munkaközösségében ismerjük és szólítjuk, 1980 szeptemberétől fizikatanára lett az említett iskolának. Ez évi nyugdíjazásáig mindvégig ebben az iskolában volt tanár. 42 évet tanított, 10 évfolyamnak volt osztályfőnöke. Osztályokat nevelő, irányító tevékenységét dicséri volt diákjainak érdeklődése. Nem egyszer találkoztunk, beszéltünk olyan iskolánkban végzettel, aki Zoli bácsi osztályfőnöki, tanári érdemeit méltatta. Jelenleg nyugdíjasként óraadó tanár, és örülünk annak, hogy megérdemelt pihenőévei eljöttével sem szakította meg a kapcsolatot az iskolával.
1990-1993 között az iskola igazgatója volt. Irányításával indultak el ebben az időszakban – Hargita megyében elsőként – a szállítástechnikusi, autószerelői és autóvillamossági szakok (olyan szakok, amelyeket a Hargita megyei tanulók csak Brassó, vagy Maros megyékben tanulhattak az 1980-as években). Megjegyeznénk, hogy ezek a profilok iskolánk húzó ágazatait, népszerű szakjait képezik ma is.
1997-2022 közötti időszakban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségében a székelyudvarhelyi körzet elnöke volt. Ebben a minőségében is megragadott minden lehetőséget, hogy hasznára legyen az Eötvös József Szakközépiskolának. De nem túlzás azt mondani sem, hogy az udvarhelyszéki oktatási intézmények gyarapításának, fejlesztésének is egyik fő támogatója, harcosa volt Zoli bácsi a Szövetség tagjaként. Köszönhetjük ezt céltudatosságának, állhatatos, kissé makacs természetének is. Maga mondta nem egyszer, „Kitessékeltek az ajtón, bementem az ablakon.” Több támogatás, fejlesztés is megvalósult ennek a kitartásnak köszönhetően kezdve az óvodáktól el egészen a középiskolák gyarapításáig.
Pedagógusszövetségi munkájából konkrétan is kiemelnénk a következőket:
2000-ben elkészítette Székelyudvarhely város oktatási stratégiáját (1990 után ez volt az első oktatási stratégia Székelyudvarhelyen).
2003-ban kezdeményezésére emléktáblát avattak Soó Rezső botanikus szülőházán.
2005-ben emléktáblát avatott az Eötvös József Szakközépiskola közössége a volt Állami Főreáliskolában tanító Szabó Dezső író emlékére.
Két ciklusban volt tagja az Illyés Közalapítvány Oktatási Szaktestületének.
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsban négy évet képviselte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét.
Zoli bácsit elért eredményei, az Eötvös József Szakközépiskola és az udvarhelyszéki tanintézmények gyarapításáért kifejtett munkásságáért tisztelettel javasoljuk kitüntetésre.
Székelyudvarhely, 2022. október 17. Trinfa Pálma igazgató
LAUDÁCIÓ
Prof. dr. Tódor Erika-Mária egyetemi tanár
– Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díj kitüntetettjének – közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményéért
A pragmatizmus jeles képviselői, mint William James, Charles Sanders Peirce, John Dewey, szerint a teória (elmélet) és a praxis (gyakorlat) nem különíthető el egymástól. Az elmélet csak a gyakorlat felé vezető út, azonban egy elmélet csak akkor lehet igaz, ha az empirikusan alátámasztatott. A gyakorlat azonban nagy valószínűséggel sikertelen lesz, ha azt egy elmélet nem előzi meg. Tódor Erika eddigi szakmai életében és munkásságában az elmélet és a gyakorlat (a teória és a praxis) egymásba fonódva konstituálódik. A közoktatásban közvetlen módon eltöltött egyéves tanítói és hatéves középiskolai tanári gyakorlata, szakmai tapasztalata indukálták azt a teóriát, azt a gondolati ívet, amelyet azzal párhuzamosan és konszekutív módon, megalapozott következtetésekre épített doktori értekezése alapján summázott az
„Iskola és nyelvi másság. A román nem-anyanyelvkénti oktatásának pedagógiai megalapozása” című művében.
Erika szakmai életútját az iskola és a tudás iránti szeretete és tisztelete fémjelzi, amelyért – a Hétköznapi kétnyelvűség című kötetének előszavában tett utalása szerint – elsősorban szüleinek tartozik köszönettel és hálával. Az iskola és a tudás iránti szeretete és tisztelete indikálták a tanítói és tanári pályára, amelyet alázattal, precizitással, kiváló szakmai intellektussal, érzékkel és hozzáértéssel végez nap mint nap. Oktatói – kutatói – oktatásszervezői munkásságát az odafigyelés, az odaadás, a szorgalom, a fejlődés, a minőség fogalmai fémjelzik.
Miért és mivel érdemelte ki a Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspökről elnevezett díjat dr. Tódor Erika-Mária egyetemi professzor? Majláth püspök tevékenységének legfőbb területe az ifjúság nevelése volt, egész életét az ifjúságnak szentelte, ugyanis bennük látta a társadalmi változás lehetőségét, akit az utókor a „diákok püspökeként” tart számon. Legfőbb gondoskodásába a középiskolákat vette, melyekben a jövő vezető rétege nevelkedett. Püspöksége alatt épült többek között a mai Márton Áron és Segítő Mária Gimnáziumoknak otthont adó iskolaépület, amelyben Tódor Erika hat évig címzetes középiskolai tanárként dolgozott. Úgy vélem, hogy a Majláth Gusztáv Károly-díj 2022. évi kitüntetettje többízben, több módon és több szinten is hozzájárult és hozzájárul a közvetlen és közvetett módon kifejtett oktatói – kutatói – oktatásszervezői tevékenysége révén az erdélyi magyar közoktatás ügyéhez. Hadd villantsak fel ezek közül néhány epizódot.
Erika szívügyének, prioritásának tekinti a román nyelv tanításának és tanulásának az ügyét, amely – vallomása (Krónika: Románnyelv-tanulás: hiányzik a sikerélmény. 2015. november 22.) alapján – összetett jelenségegyüttes voltából adódóan egyaránt érinti a tartalmi kínálatot, az oktatási eszközök megtervezését, a tanárképzést és továbbképzést.
Hadd említsem meg, hogy Erika – a Márton Áron Főgimnázium tanáraként – 2003-ban elnyerte a „Dr. Molnár Árpád Emlékdíjat”, amelynek célja jutalmazni azon tanárokat, akik kiemelkedő teljesítményt értek el szaktanári vagy osztályfőnöki tevékenységük során. Ki kell emelnem, hogy az országos szintű román nyelv és irodalom tantárgyversenyen az Erika által mentorált tanuló különdíjban részesült, amely egyedi a Gimnázium utóbbi háromévtizedes történetében. Ugyancsak a Gimnáziumban töltött ideje alatt (2000-ben) szervezte meg az interkulturalitás jegyében azt a rendkívüli iskolai szintű testvérkapcsolatot az aranyosgyéresi Victor Ungureanu Szakközépiskolával, amely lehetőséget teremtett a projektben részt vett tanulók számára a román köznapi nyelv gyakorlására, a román nyelven történő társalgásra.
Erika kétízben is tagja volt a magyar tannyelvű iskolák számára készülő tantervkészítő- és fejlesztő munkacsoportoknak, ahol a készülő tantervek esetében a nyelv státusának pontos meghatározására, a terminológia következetes használatának alapjaira, valamint ennek a többségi társadalommal való elfogadtatására tett termékeny javaslatot. Ebben az esetben is visszaköszöntek a (két)nyelvűség-pedagógiai, alkalmazott nyelvészeti kutatásai során a nyelvi és kulturális másság, a két- és többnyelvű lét megértéséhez keresett válaszok gyakorlatba való ültetésének termékeny módjai. E kérdéskörök szakszerű és fáradhatatlan tanulmányozása mind-mind hozzájárultak a többség- kisebbség viszonyának megértéséhez, melyek kulcsszerepet nyertek az államnyelv oktatásának kérdésében, nevezetesen a romániai kisebbségek román nyelv hatékony elsajátításának feltételeihez, kiváltképp a magyar anyanyelvű tanulók esetén. Az erdélyi magyar nyelvi környezetekben működő oktatási intézmények nyelvhasználati szokásainak feltérképezése során gyűjtött kutatási eredményeit kiválóan interpretálja a kurrens szociolingvisztikai, alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógiai teóriák metszetében.
Erika oktatásszervezői munkássága közül hadd emeljem ki a tanárképzésben és továbbképzésben kifejtett aktív tevékenységét. Épp a Pedagógusok Háza és az RMPSZ égisze alatt szervezett szakmai műhelyeket a BNYA-n a román nyelvtanárok számára. Erika nevéhez és tevékenységéhez fűződik a Sapientia EMTE Tanárképző Intézetének létrehozása és működtetése, amelynek helyszíni felelőse, majd 2021-től igazgatója. A tanárképzésben kifejtett oktatói tevékenysége révén, különösen a román nyelvszakos tanárok képzésében, közvetett módon hozzájárul az erdélyi magyar közoktatás fejlesztéséhez. Igazgatói tevekénységének egyik eredménye a Tanárképző Intézet berkeiben létrejövő és működő PedPsi Kutatóközpont, melynek elsődleges célja az erdélyi és székelyföldi köz- és felsőoktatás pregnáns és kurrens kérdésköreit analizálni, mindezt Kárpát-medencei kontextusba ágyazottan taglalni.
A zsidó Talmud legföljebb száz évre teszi az ember földi életét, ugyanis a Talmud szerint ez a férfi/nő életpályája: húszévesen meglett ember. Harmincévesen ereje teljében van, negyvenévesen az értelem embere. Ötvenéves korában már képes okos tanácsot adni.”
Kedves Erika, kívánom, hogy erőd teljében, az értelem embereként számos okos tanáccsal
láthasd még el a romániai magyar köz- és felsőoktatást, térségünket, bennünket! Szívből gratulálok a kitüntetéshez!
Csíkszereda,
- október 17-én
Tódor Imre
2012:
Laudáció
András József ny. tanár 1944-ben született Lövétén. Igazi lokálpatrióta, egész tevékenységét, 35 évet, szülőfalujában töltötte, s ha a kényszer egy-két évre elparancsolta onnan, annál nagyobb szeretettel tért vissza, magára vállalva a nagyközség búját-baját.
Két rendszert kiszolgált, a 35 évből 27-et aligazgató és igazgatói minőségben töltött be. Iskola központú gondolkodását mi sem igazolja jobban, hogy nem nősült meg. Az iskola volt az Ő nagy szerelme, nem csoda ha a mindenre odafigyelő ifjúság Sulinak nevezte és volt olyan tanítványa, nem is egy, akiket ha megkérdezték ismeri-e András József tanár urat, bámulva néztek a tájékozatlan kérdezőre, s csak akkor csillant fel a szemük, amikor Sulit emlegették, megnyugodva mondták, á Suli, hát persze, hogyne ismernők, hogy hol lehet megtalálni? hát az iskolában.
Mit tett a közösségért? Sokat. Egy rövid laudációban nem lehet felsorolni. Nevéhez füződik az Árus Kupa, a Homoródok menti sportvetélkedő, a kirujsarki nyári táborozás, amelyet nem véletlenül Sulisarkának becéznek. Nyugdíjas korában is aktív polgára maradt közösségének, az RMDSZ alapító tagja, önkormányzati tanácsos, ma már a megnyugvás ösvényén járó elmélkedő veterán, sétál végig nagy Lövétén, tanácsokat osztogat, bólogat, bírál, dicsér, reménykedik. Igazi közösségi ember.
Ma Hargita Megye Tanácsa a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményéért a Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismeri el pedagógusi tevékenységét.
Oklevél
Laudáció
1946. január 1-jén született Gyergyóditróban. 1971-ben szerzett oklevelet kolozsvári Babes – Bólyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán. 1972 óta Több mint három évtizedet tanított Csíkszentmártonban, ahol 1978-1985 között a líceum igazgatójaként, de leginkább magyar szakos tanárként tevékenykedett. Pedagógusi munkája mellett hosszú időn keresztül a községi művelődési ház igazgatója és a líceum könyvtárosaként is dolgozott. Mai napig aktívan kiveszi részét a község közművelődési életéből. Nemzeti ünnepeink, falunapok, író-olvasó találkozók fő szervezője. A község művelődési életében elért kiváló érdemeiért a megyei önkormányzat ma a Majláth Gusztáv Károly –díjjal tünteti ki, amelyet olyan személyeknek adományoz, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában.
Oklevél
Sajtóközlemény
Hagyományőrzés hagyományteremtéssel
Díjazott a megyei tanács Csíkszentmártonban
Az első alkalommal megszervezett Alcsíki Fúvóstábor záróeseményét tartották július 25-én a tábornak helyet adó csíkszentmártoni kultúrházban. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ennek alkalmával díjazta a község kiemelkedő személyiségeit.
Az Alcsíki Fúvóstábor záróünnepségét tartották július 25-én Csíkszentmártonban. Az érdeklődő lakosok és szülők mellett részt vett Korodi Attila parlamenti képviselő, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint a megyei tanács testülete, amely aznap tartotta kihelyezett ülését a községben.
A tíznapos, 82 ifjú zenésznek szakmai elmélyülést biztosító tábor megrendezésének apropójáról Gergely András polgármester számolt be. Mint elmondta, az elmúlt öt évben jelentős fúvósmozgalom bontakozott ki a térségben, aminek eredményeként már nyolc fúvószenekar működik Alcsíkon. A mozgalom tartósságát hathatós helyi és megyei önkormányzati támogatás biztosította, miután nyilvánvalóvá vált a kezdeményezők komoly hozzáállása. A támogatás révén folyamatosan javultak a fúvószenekarok körülményei, és hangsúlyt fektettek az elengedhetetlen utánpótlás-nevelésre is.
Hasonló véleményen volt Péter Csaba, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola vezetője is, hangsúlyozva, hogy reneszánszát éli a fúvósmozgalom, és a megye ifjú fúvósainak csaknem 90 százaléka a népiskolában tanul.
– Nagy a versengés a szakágon belül, de nem kell féltenünk e hagyományt a kihalástól – mondta Péter Csaba.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint a fúvószenekarok és a hagyományőrzés többi formájának teret biztosító programok támogatása nem lenne lehetséges a helyi tanácsok pozitív hozzáállása nélkül.
– E táborok nemcsak a hagyományőrzést szolgálják, hanem a kapcsolatteremtést is akár a különböző szakágak között is, és jó példával szolgálnak a közösség tagjainak, illetve színesebbé teszik a települések mindennapjait – fejtette ki a tanácselnök.
Korodi Attila parlamenti képviselő arról beszélt: szükség van arra, hogy felnézzünk valakire.
– Még a kis művészekre is fel lehet nézni, hiszen odaadásuk odáig terjed, hogy nyári vakációjukból áldoztak fel tíz napot. Ez az odaadás jelenleg öncélú, de valamikor majd a közösség javát fogja szolgálni. Jómagam is nyolc évig tanultam harmonikázni, ami a későbbiekben is hasznomra vált. A jelen levő kis művészek élete is gazdagabb lesz minden egyes ilyen táborral, ugyanakkor ez a gazdagság biztosítja a hagyományokra épülő jövőt is – mondta a képviselő.
A kis zenészek továbbtanulását megkönnyítendő, Hargita Megye Tanácsa jóvoltából kottafüzeteket is kiosztottak a táborzárón.
– Egy közösségen belül a példaértékű munkának vannak előfutárai is. Ezeket az embereket is méltatni kell, és biztatni a folytatásra – mondta Borboly Csaba, mielőtt a táborzáró eseményen munkásságukért kitüntette ft. Vakaria Béla szentszéki tanácsost, Salló Ferenc közigazgatási referenst, Bajkó István tanárt, népművelőt, Borbáth István Ágoston biatlonedzőt, illetve Szabó Cecilia zenetanárt, akik Csíkszentmártonért, Csíkszentmárton lakosaiért alkottak maradandót.
Csíkszentmárton, 2012. július 25.
Laudáció
Bendek Klára 1950. augusztus 13-án született a Brassó megyei Sárkány községében. Tanulmányait a Sárkányi Középiskolában, majd a brassói Tanítóképző Főiskola matematika szakán végezte. Őt is Szentegyházára kalauzolta a sors, 1976–1980 között a Gábor Áron Középiskola matematikatanára, majd 1980 óta a helyi Tamási Áron Általános Iskola matematika tanára, 1989 óta pedig az iskola igazgatója. 2009-ben innen vonult nyugalomba.
Matematika szakos tanárként és iskolaigazgatóként szeretetnek és tiszteletnek örvendett. Ha valaki a tudását képes megosztani, átadni másoknak, akkor eredményes pedagógusként szolgálja közösségét. Ha lelkesedését is képes átvinni, átsugározni másokra, könnyű lélekkel nyugtázhatja, hogy felsorakoznak melléje mindazok, akik társaivá lehetnek a cselekvésben. Ezt tette Benedek Klára nyugalmazott pedagógus is életpályája során, aki 2010 szeptemberében a Pro Educatione díjban részesült. Ma Hargita Megye Tanácsa a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményéért a Majláth Gusztáv Károly-díjjal ismeri el pedagógusi tevékenységét.
Oklevél
2011:
Laudáció
BEREI ENIKŐ LOGOPÉDUS – SZENTÁBRAHÁM
Hargita Megye Tanácsa Majtáth Gusztáv-Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért
Berei Enikő 1979. január 21-én született Kissolymosban. Iskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben, majd ezt követően a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán végezte. Jelenleg Székelykeresztúron a Petőfi Sándor Általános Iskola tanítónője és logopédusa. Szentábrahámon él, egy kisfiú édesanyja. 1999-től mint tanítónő és lelkészfeleség fontosnak tartotta és tartja a magyar kultúra ápolását, mert meggyőződése, hogy nyelvében és kultúrájában él a nemzet, ugyanakkor egy közösség felemelésének alapvető feltétele a közösség értékeinek ápolása, megőrzése és továbbadása. 1999–2008 között Kissolymosban, szülőfalujában fejtett ki ilyen jellegű tevékenységet, felkeltve az ottani ifjúság kultúra iránti érdeklődését, meghonosítva ennek továbbadását. Munkájának eredményeként működött a színjátszó társulat a fiatalok és fiatal házasok körében, valamint a tánccsoport. 2008–2011 között a Kissolymosban szerzett tapasztalatait Szentábrahámon kamatoztatta, hasonló értékeket vallva és ápolva. Szentábrahám kulturális életét felvirágoztatta, sikeressé tette, meghonosítva ezáltal a színjátszást a Szentábrahámi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletben. Évente több színdarabot mutattak be a faluközösségben ünnepek alkalmával. A betanult színdarabokkal sikeresen vettek részt országos színjátszó versenyeken, több alkalommal különdíjban részesültek. A színjátszáson túl a néptáncoktatás terén is jelentős tevékenységet fejt ki, három, korosztályonként szervezett tánccsoportot működtet. Munkája elengedhetetlenül fontos a közösség és az erdélyi magyarság kulturális értékeinek megőrzésében és ápolásában. A Szentábrahámi Nőszövetség elnöke téli estéken heti rendszerességgel nőszövetségi találkozókat szervez, előadókat hív meg és több helyi rendezvény főszervezője a Szentábrahámi Unitárius Egyházközségen belül.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
Hargita Megye Tanácsának a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményért kiosztandó díja, a Majláth Gusztáv Károly-díj azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában. A megyei önkormányzat ma ezzel a díjjal Boér Irma tanítónőt tünteti ki.
Boér Irma Miklósfalván született, a Bukaresti „Spiru Haret” Egyetem Pszichológia karán végezte egyetemi tanulmányait, majd ugyanitt szerzett magiszteri oklevelet is. Jelenleg az Endes József Általános Iskola Csatószegre kihelyezett I–IV. osztályának pedagógusa, immár 25 éve. Tanítványai, valamint a szülők elismerését az általa kifejtett nevelői-oktatói munkával érdemelte ki. Pedagógusi munkáján túl részt vesz rendezvények szervezésében, lebonyolításában, többek között évente vállalja a színdarabok betanítását a helyi amatőr színjátszó-csoportnak.
Bölcsessége, életvidámsága, kultúra iránti érdeklődése példaértékű faluközössége számára.
Oklevél
Sajtóközlemény
Csatószegen ülésezett a megyei tanács
Csíkszentsimon községében, a csatószegi kultúrotthonban tartotta havi ülését Hargita Megye Tanácsa február 17-én. Az ülést megelőzően a tanácsosok meglátogatták az alcsíki önkormányzati tulajdonban levő Eco-Csík csíkszentsimoni székhelyű hulladékgazdálkodási vállalatot, amelyben közel 40 százalékos részvényes a megyei tanács.
– Fontosnak tartjuk, hogy a megye érdekében döntéseket hozó tanácsos kollégák egy-egy program, beruházás eredményét is megtekintsék. A hulladékgazdálkodás a jövőben gondot, de ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a megye számára, ezért különösen fontosnak tartom ezt a csíkszentsimoni létesítményt. Szeretnénk elérni azt, hogy minél olcsóbban lehessen a hulladékot összegyűjteni a háztartásokból, ehhez pedig ilyen beruházásokra van szükség. Hulladékgazdálkodás tekintetében sok döntést kell, hogy meghozzon a jövőben a megyei tanács, és azt szeretném, ha minden döntés legalább ennyire eredményes lenne, mint amennyire eredményes a csíkszentsimoni Eco-Csík Kft. – nyilatkozta Borboly Csaba a látogatás alkalmával.
Az Eco-Csík Kft. eredményességét bizonyítja az a diploma is, amely szerint a hulladékgazdálkodási vállalat első helyet ért el a 2011-es évi romániai vállalkozói topban. A vállalkozást 2009 augusztusa óta sikeresen irányító Mihályfalvi Gábor ügyvezető mutatta be a megyei tanácsosoknak a csíkszentsimoni létesítményt. Mint ismertette, a létesítmény az Alcsík Kistérség Fejlesztási Társulásnak az Európai Unió PHARE programjára benyújtott pályázatából valósult meg. A száz százalékban önkormányzati tulajdonban levő vállalat részvényei tíz alcsíki település és a megyei tanács között oszlik meg. Hargita Megye Tanácsa múlt év végén emelte meg a részesedését, így jelenleg közel 39 százalékban részvényes a vállalkozásban. A többségi részvényes közel 59 százalékkal Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a fennmaradó részvényeken pedig Csíkszentlélek, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Tusnád, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Kászonaltíz és Csíkszentgyörgy önkormányzata osztozik. Az alcsíki települések háztartásaiból kéthetente összegyűjtött háztartási hulladékot a csíktaplocai lerakóba szállítja a vállalkozás három szállítóeszköze, az előválogatott hulladékot pedig a tanácsosok által meglátogatott csíkszentsimoni ipari csarnokba. A vállalat szelektíven gyűjti a nyomdaipari hulladékot, a papírt, a kartont, a textíliákat, a különböző méretű és színű PET-palackokat és sörösdobozokat, illetve egyéb háztartási vegyszereket és csomagolóanyagokat.
Hargita Megye Tanácsának csatószegi kihelyezett tanácsülésére meghívást kaptak a helyi lakosok, akik szép számban jelentek meg a nemrég felújított kultúrotthonban. Amint azt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke az ülés megnyitóján hangsúlyozta, a megyei tanács közelebb szeretné vinni a döntéseket a lakossághoz, ugyanakkor szeretnék, hogy a megyei tanácsosok is több helyismerettel rendelkezzenek, ezért rendszeresen tartanak kihelyezett üléseket a megye különböző településein.
Csíkszentsimon községét Fábián László polgármester mutatta be a megyei tanácsosoknak, majd a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar előadása teremtett jó hangulatot a kultúrotthonban.
A csíkszentsimoni tanácsülés alkalmával a megyei tanács nevében Borboly Csaba kitüntette a település néhány jelentős közéleti szerepet vállaló lakóját, így Hargita Megye Tanácsának a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményért járó díját, a Majláth Gusztáv Károly-díjat Boér Irma tanítónőnek adta át. Kiemelkedő művészeti tevékenységéért az iparművész kategóriában Cseh Csaba fafaragó Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díját nyerte el. A megyei önkormányzat a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért Vitos Mózes-díjjal tüntette ki Fazakas Imrét. Lukács István, a Csíkszentsimoni Fiatalokért Egyesület elnöke a kiemelkedő sportteljesítményért és sporttevékenységért járó kitüntetést, a Keresztes Lajos-díjat kapta. Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérmét adományozott Sándor Árpádnak, a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar karnagyának kiemelkedő közösségépítő tevékenysége elismeréseként. Szamosközi Csilla fiatalok körében végzett tevékenységét a megyei tanács az Ígéret Díjával jutalmazta.
A megyei testület a pénteki ülésén 54 határozattervezetet fogadott el. Így döntöttek arról, hogy a nagy havazások miatt nehéz helyzetbe került Vrancea megyeiek megsegítésére 100 ezer lejes gyorssegélyt utal ki Hargita Megye Tanácsa Vrancea Megye Tanácsának. Borboly Csaba szerint szolidárisaknak kell lennünk, hiszen bármikor lehetne fordítva is a havazás okozta súlyos helyzet.
A megyei tanács döntött a tej-kifli program helyi önkormányzatokkal való közös megvalósításáról, így biztosítva a kiosztandó élelmiszerek minőségét. A megyei tanács testülete elfogadta azoknak a mezőgazdasági termékeknek az átlagárát a 2012-es évre vonatkozóan, amelyek a mezőgazdasági javak megadózásából származó jövedelem megállapítások alapját képezik. Borboly Csaba tanácselnök szerint ezeket az átlagárakat oly módon határozták meg, hogy azok az adófizetők számára a lehető legkedvezőbbek legyenek. A megyei tanács egyre növekvő számú beruházásainak és vagyoni tárgyainak hatékony működtetése és megőrzése érdekében a beruházási, valamint a vagyonkezelési igazgatóság átszervezéséről döntött a tanács. A pénteki döntés értelmében az önkormányzat idén is támogatja az önkéntes tűzoltócsoportok vetélkedőinek megszervezését.
A modern körülményeknek megfelelő kiállítási felületek hiányából adódó űrt szeretné betölteni a megyei tanács azáltal, hogy a csíkszeredai megyeháza előcsarnokát – amely nem rendeltetésszerűen jelenleg is kiállítófelületként szolgál – művészeti kiállítóteremmé alakítja. Erről a beruházásról is pozitívan döntött a megyei tanács Csíkszentsimonban.
– Annak érdekében, hogy a Hargita megyei, a székelyföldi művészet felkerüljön a nemzetközi kulturális térképre intézményes feltételeket kell, hogy teremtsünk a kulturális értékek bemutatásának. Meg szeretnénk valósítani azt az elképzelést, hogy országos szinten az egyik legjobb kiállítási és előadói lehetőséget biztosítsuk, ahol a civil, a kulturális, a tudományos, a közéleti és a gazdasági szereplők egymás munkáját segítve és kiegészítve erősítsék a térséget is – nyilatkozta Borboly Csaba a galéria tervére vonatkozóan.
A tanácsülések alkalmával Hargita Megye Tanácsának egy-egy alintézményét mutatja be annak vezetője. Csíkszentsimonban Péter Csaba igazgató az általa vezetett Hargita Megyei Művészeti Népiskolát mutatta be.
A csatószegen tartott tanácsülés során a település lakói is lehetőséget kaptak arra, hogy előterjesszék problémáikat. Ilyen problémaként merült fel a jelenlegi csatószegi iskola épületének leromlott állapota, miközben az új iskola építése leállt az alapoknál. A helyiek a nyílászárók felújítását kérték. Egy másik problémaként a településen áthaladó, az elmúlt időszak legnagyobb alcsíki megvalósításaként számon tartott DJ 123A számú megyei út a lakosság számára nem megfelelő módon történő téli karbantartása merült fel, míg egy másik lakos az út nem megfelelő kivitelezését nehezményezte. A helyiek a víz-, csatorna- és gázvezetékek hiányára is panaszkodtak. Mint elhangzott, letették a pályázatot a ravatalozó építésére a megyei tanácshoz, ennek pozitív elbírálását kérték a testülettől, ugyanakkor támogatást is kértek egy kisvágóhíd megvalósításához is.
A megyei tanács részéről Borboly Csaba tanácselnök szerint az elhangzott kérések fontosak és a lehetőségek függvényében támogatni fogják a csíkszentsimoniakat a problémák megoldásában. Emlékeztette a jelen levőket a DJ 123A számú megyei út építésének megkezdése előtt szintén a csatószegi kultúrotthonban tartott megbeszélésről, ahol felkérte a lakosságot, hogy tanulmányozzák a terveket, és még idejében tegyék le a módosítási javaslataikat. A megbeszélést követően a megyei tanácshoz érkezett kérések közül többet sikerült megoldaniuk. Mint elmondta, mivel uniós pályázatról van szó egy-egy módosítás eszközlése félévet is igénybe vett, amíg sikerült az összes illetékes szervvel elfogadtatni. Kiemelte, fontos a lakossággal való párbeszéd, és kérte a helyieket, hogy problémáikat mindig időben jelezzék, hogy megoldásokat találjanak rájuk.
Csíkszereda, 2012. február 19.
Laudáció
FÜLÖP LÁSZLÓ FIZIKA-KÉMIA SZAKOS TANÁR – CSÍKKARCFALVA
Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktató tevékenységéért
Fülöp László fizika-kémia szakos tanár több mint 40 évig volt a karcfalvi és jenőfalvi iskola pedagógusa, s ezalatt közel 22 évig az intézmény igazgatójaként tevékenykedett. Igazgatósága alatt hozták létre az iskolaműhelyeket, korszerűsítették a tantermeket, bővítették a laboratóriumokat, számítógépeket szereztek be – azaz hatékonyabbá vált az oktatás. Nevéhez fűződik a központi iskola udvarának bővítése, az új tornaterem kialakítása, az épületek teljes felújítása, kazánház létesítése, a központi fűtés bevezetése, a jenőfalvi iskola és napközi modernizálása. A fentiek mellett hatékonyan részt vett a község gazdasági-művelődési életének fellendítésében. Nevéhez fűződik a Nagyboldogasszony Alapítvány létrehozása, az egyházzal való jó kapcsolatok ápolása, a községben szervezett különféle rendezvények támogatása. Hosszú éveken keresztül volt a helyi tanács tagja, ahol javaslataival, meglátásaival segítette a közös munkát.
Fülöp László munkássága révén sokat tett a közösség érdekében, kimagasló tevékenységet végzett és ezzel hozzájárult Hargita megye fejlődéséhez.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
Kádár Levente kereskedő szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Háromszéken. Elemi iskoláit szülőfalujában, Uzonban végezte, középiskoláit Sepsiszentgyörgyön a Mikó kollégiumban kezdte, majd Kézdivásárhelyen érettségizett 1959-ben. Tanári sorsa Szentegyházasfaluba vitte, a mai Mártonffi János Általános Iskolába, ahol matematikát és testnevelést tanított, és ahol folyamatosan építtette, bővítette az iskola épületegyüttesét.
1967-69 között aligazgatóként tevékenykedett, 1985-től pedig az iskola igazgatójaként, ahonnan …..-ben nyugalomba vonult ugyan, de még ma is aktívan igazgatja az iskola tevékenységét.
Kádár Levente nem csak szervezője, de aktív részese is a város kulturális életének. Feleségével együtt 44 éve tagja a városi kórusnak és a tanügyi színjátszó csoportnak is. Nevéhez fűződik a fúvószenekar újraszervezése is, amely 1985 óta Haáz Sándor vezetésével itthon és az anyaországban egyaránt felemelő pillanatokat szerez közönségének.
A nyugalmazott pedagógus több évtizedes népművelői tevékenységére többen odafigyeltek, számos elismerésben részesült.
Hargita Megye Tanácsa a közoktatásban nyújtott kimagasló teljesítményt jutalmazza az általa alapított Majláth Gusztáv Károly-díjjal, elismerve mindazok munkáját, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában. Ma ezt a díjat Kádár Levente pedagógusnak adományozza Borboly Csaba megyeitanács-elnök.
Oklevél
Laudáció
MINCSOR ERZSÉBET TANÍTÓNŐ – GYERGYÓREMETE
Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktató tevékenységéért
Mincsor Erzsébet a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola tanára. Tanítványai, a szülők és kollégái elismerését az általa kifejtett igényes oktatói-nevelői munkával érdemelte ki. Tanári működése azonban nem merül ki a tanórákra való felkészüléssel és az órák megtartásával, nagyon változatos órán kívüli tevékenységet folytat. József Attilát parafrazálva egész népét tanítja példás közösségi munkájával, magatartásával.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
PÁL ÁKOS – PEDAGÓGUS, OROSZHEGY
Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktató tevékenységéért
Pál Ákos több mint négy évtizede szolgálja az oroszhegyi oktatás ügyét, közel három évtizede igazgatja a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolát. Volt kultúrigazgató Ülkén, Oroszhegyen, 16 éve aktív tagja a község önkormányzatának, ahol az oktatási és nevelési, kulturális és ifjúsági szakbizottság vezetőjeként jelentős szerepet vállal a község ifjúsági, kulturális, oktatási és nevelési életének megszervezésében. A helyi iskola Petőfi Sándor Egyesületének tagja, aktív résztvevője az Oroszhegyi Kulturális és Ifjúsági Egyesület által szervezett valamennyi civil és kulturális rendezvénynek, amelyek közül a teljesség igénye nélkül megemlítjük a Nárciszfesztivált, az oroszhegyi Gyermek Néptánc- és Népdalfesztivált, az oroszhegyi Szilvanapokat, a nyári tánctáborokat, az erdei iskolákat.
A vezetése alatt álló helyi iskola által elért eredmények mind a tantárgyversenyeken, mind más jellegű versenyeken, rendezvényeken kiválóak, mindig rendkívül összetartó és hatékony tanári kört tudott maga köré csoportosítani, akik amellett, hogy elvégzik napi feladataikat, aktív szerepet vállalnak a község társadalmi életében. Az évtizedek óta egyre csak gyarapodó továbbtanulók száma az iskola teljesítményét méri és bizonyítja.
Pál Ákos iskolaigazgató, közösségi tevékenységének és személyiségének köszönhetően, nagy tiszteletnek örvend a község lakóinak körében.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
PÁL ZOLTÁN TÖRTÉNELEMTANÁR – CSÍKSZENTMÁRTON
Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktató tevékenységéért
Pál Zoltán történelem szakos tanár cselekvően részt vesz a helyi közéletben, kiváló eredményeket ért el a történelemoktatás, honismereti oktatás terén. Egyik kezdeményezője és szervezője volt annak az 1848-as vándorkiállításnak, amelyet az elmúlt két évben kilenc csíki településen mutattak be. A nevéhez fűződik egy helytörténeti kiállítás létrehozása és az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtése (1 500 000 forintot pályázott sikeresen a Bethlen Gábor Alaptól).
Oklevél
Sajtóközlemények
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
PÉTER LÁSZLÓ TÖRTÉNELEMTANÁR – CSÍKSZENTDOMOKOS
Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktató tevékenységéért
Péter László csíkszentdomokosi történelem szakos tanár szakmai munkásságával járult hozzá a község oktatási színvonalának növeléséhez. 1946-ban született Csíkszentdomokoson, 1971-től tanít történelmet a felcsíki községben. 1978–1995 között muzeográfus volt a községi múzeumban. Jelentős szerepet töltött be a történelmi megemlékezések, ünnepségek szervezésében. Az ő nevéhez fűződik a Csíkszentdomokos monográfiájához végzett kutatás, ennek eredményeivel hozzájárult két későbbi könyvének, a Nehéz idők és a Kizöldülnek a koronák című kötetek megjelenéséhez. Az oktatás terén a felcsíki övezet történelem szakos módszertanosa volt, valamint rövid ideig a Márton Áron Általános Iskola aligazgatói tisztségét is betöltötte. Figyelmessége, találékonysága és fáradhatatlansága kitűnő közösséggé kovácsolta a rábízott 17 osztályt, amelyeknek osztályfőnöke volt. 2011-ben vonult nyugdíjba, de óraadóként még mindig tevékenykedik.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek. (Mellékeltük a bemutatót.)
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
Balánbányán Sándor Csaba Lajos népzenész, néptáncos fertőzte meg néptánccal a gyerekeket, a tánc nyújtotta feledhetetlen élmények mellett ott voltak a közös játékok, melyek az egyes csapatokat összekovácsolták, továbbá a kirándulások, utazások, turnék. Kiderült, hogy a színvonalas előadások mögött nem csak az egyéni teljesítmények, hanem az időközben kialakult együttműködés készsége és az egymásra figyelés is ott áll.
Ebben a kultúrkörben sokan ismerik Sándor Csaba néptánc-pedagógiai munkáját, aki feleségével Sándor Ágnessel, Balánbánya és környéke gyermekeit, fiataljait saját értékeik felé fordítja több mint egy évtizede.
Távlati tervük Felcsík minden falujába eljutni, a népi tánc oktatásában besegíteni, szakmai-módszertani tanácsokat adni. Balánbányán 3 táncsoportot működtetnek: az Ördögborda, a Prücskök és a Botorka gyermektánccsoportokat. Csíkszentdomokosi csoportjaik neve Elevenek és Zsengicék.
Céljuk a népi hagyományok, szokások, értékek gyűjtése, felleltározása, művelése, megőrzése, ismertetése és népszerűsítése.
Fontosnak tartják a falusi élet íratlan szabályai szerint való élet ismertetését, mert ez jellemalakító, erkölcsnevelő volta mellett hagyománytisztelő, értékmegőrző társadalmat teremt és kíván.
Az erdélyi népzenei és néptánckincs szépsége, gazdagsága az eredményekben is megmutatkozik, Sándor Csaba Lajos által vezetett Ördögborda táncegyüttes kapta a Fölszállott a páva Kárpát-medencei népzene- és néptánc-tehetségkutató verseny 2012-es közönségdíját.
A tudást és a csapatmunkát egy harmadik tényező is kiegészíti, ez a lélek. A néptáncot ugyanis nem könyvekből tanuljuk, hanem emberektől, erre a gondolatra építik előadásaikat is.
Emléklap
Sajtóközlemény
A romániai magyar pedagógusok első országos évnyitója
Többnapos találkozóval készültek az új tanévre az oktatók Csíksomlyón
Háromnapos rendezvénysorozattal búcsúztatták a vakációt és töltődtek fel az új tanévre a romániai magyar pedagógusok Csíksomlyón. A szeptember 11–13-án a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és Hargita Megye Tanácsa közös szervezésében megtartott hiánypótló eseménysort hagyományteremtő céllal kezdeményezték.
A rendezvénysorozat szeptember 11-én, csütörtökön 19 órától a csíksomlyói kegytemplomban Böjte Csaba celebrálásával megtartott szentmisével kezdődött.
Pénteken délelőtt 10 órától minikonferencia kezdődött Hargita Megye Tanácsa volt tanulmányi központjában, amelyen oktatáson kívüli programokat szervező pedagógusok tartottak előadást. A konferencián elsőként Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte a jelenlevőket, útravalóul Márton Áron püspök örök érvényű gondolatait idézte: „A leghatékonyabb nemzetalkotó és fenntartó erő maga a kultúra: a nemzet kultúrájában él.” A megnyitón a megyei tanács képviseletében Barti Tihamér alelnök mondott köszöntőt. Beszédében a pedagógusok nagyon fontos és hálás munkáját méltatta, amelyet csak hivatással lehet végezni, hiszen minden gyerekből a legjobbat igyekeznek kihozni. Hiánypótló kezdeményezésnek nevezte a mostani találkozót, hiszen mint mondta, az oktatóknak is fel kell töltődniük, meg kell kapniuk azt a megfoghatatlan valamit, amit tovább tudnak adni. Végül Hargita Megye Tanácsának alelnöke sok sikert és kitartást kívánt minden pedagógusnak a kezdődő tanévhez.
A minikonferencián előadást tartott Sándor Csaba Lajos Balánbányáról, aki néptáncra tanítja a gyerekeket több táncegyüttest is vezetve, köztük az Ördögbordát, amely közönségdíjat nyert a magyarországi Fölszállott a páva tehetségkutató 2012-es kiadásában, Haáz Sándor karnagy, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia létrehozója és vezetője, valamint Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek, akik a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart vezetik. Ezeket az iskolán kívüli, közösségformáló és –megtartó tevékenységet folytató pedagógusokat munkájukért Majláth Gusztáv Károly-díjjal és Kájoni János-díjjal tüntette ki Hargita Megye Tanácsa. A tanárok munkáját és eredményeit Lukács Levente, a megyei tanács munkatársa mutatta be, a díjakat Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke adta át.
Sándor Csaba Lajos elmondta, ő a közösségformálás útját a néptáncon keresztül találta meg, Haáz Sándor pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyerek megtalálja azt a közösséget, amelyben jól érzi magát. Az iskolanővérek az erőszakmentes légkör létrehozásában, a jó erősítésében a gyermekben látják a hatékony nevelés útját, hangzott el az előadások alkalmával.
Széll Adél óvodai tanfelügyelő a pedagógus a tananyag átadásán kívüli nevelő munkájáról beszélt, arról a felelősségről, hogy példaképek kell legyenek a gyerekeknek, majd megköszönte a szervezőknek a hagyománypótló rendezvény kezdeményezését.
Utolsó előadóként Ferencz Levente alapítótag a Kalibáskő Erdei Iskola tevékenységét mutatta be, amelynek célja hatékonyabbá tenni a környezeti nevelést, és a gyakorlati tevékenységre fekteti a hangsúlyt.
Végül zárszóként Böjte Csaba testvér a társadalmi munka fontosságát hangsúlyozta, amelynek során felkeltik a gyerekek érdeklődését, ez elengedhetetlen emberré válásukhoz. Minél több szabadidőközpont, a szervezetek közötti partnerségek létrehozására bíztatta a jelenlevőket, amelyekhez, mint mondta, meggyőződése, hogy támogatóra találnak a megyei tanács vezetőségében is.
Országos tanévnyitó ünnepség
Szombaton délelőtt 11 órától a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével kezdődött a magyar iskolák országos tanévnyitó eseménye. Ezt követően Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, megyei tanácsos a szakmai szolidaritás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, majd eredményekben gazdag, sikeres tanévet kívánt, akárcsak Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Éva, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium RMDSZ-es államtitkár kabinetjének vezetője köszöntött minden magyar tanintézetbe járó óvodást, iskolást és szüleiket, illetve azt hangsúlyozta, hogy legnagyobb kincsünk az anyanyelvünk. Dávid László, a csíkszeredai Sapientia EMTE rektora szintén az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja pedig az iskolai tapasztalatok egy életre szóló hatásáról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli az oktatás kérdését, az intézmény képviseletében Borboly Csaba elnök mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, a tanintézetek feladata megtanítani beszélni, tanulni és cselekedni a gyerekeket. És ha mindez a hit, a remény és a szeretet jegyében történik, itthon maradásra sarkallja gyerekeinket, hiszen jelenleg a legnagyobb problémánk nem a beolvadás, hanem az elvándorlás, mondta a megyeelnök.
– Az erdélyi magyar iskolai rendszer számára a piaci igényeknek megfelelő képzettség nyújtása az egyetlen módja annak, hogy ez a rendszer hosszútávon megmaradjon. A tudás piacképessége nem feltétlenül a megszerzett diploma szintjétől függ. Példa erre, hogy a Hargita megyei munkaügyi központnál egy tavaly meghirdetett portási állásra ketten is jelentkeztek, akik az európai tanulmányok karán szereztek felsőfokú diplomát, ugyanakkor a képzett szakmunkásokból hiány van. Különösen a szakoktatás területén évről évre fontosabbá válik a képzettség. A jövőben ez méginkább így lesz, elsősorban a számítástechnika fejlődése és az ezzel járó automatizáció terjedése miatt. Hozzá kell járulni a szakoktatás persztizsének növeléséhez, akár a jó példák hangsúlyozásával, már a családban megerősíteni a hagyományos mesterségek iránti megbecsülést. Ebben a folyamatban a pedagógusok meghatározó szerepe mellett a szülőkre is jelentős feladat hárul – mondta Borboly Csaba, majd kitartást és eredményes tevékenységet kívánt mindenkinek.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere a házigazda szerepében köszöntötte az egybegyűlteket, és gratulált a kezdeményezéshez, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester üzenetét is közvetítette. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szintén elhozta kollégái jó kívánságait.
Végül a fiatal, pályakezdő pedagógusokat Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte, a nyugdíjba vonuló kollégákat pedig Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos.
Az esemény ünnepi hangulatát diákok szavalatai, valamint a Codex régizene együttes kórusművei emelték.
Csíkszereda, 2014. szeptember 14.
Laudáció
SZÁVAI MÁRTON NYUGALMAZOTT TANÍTÓ – ÉNLAKA
Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktató tevékenységéért
Etéden született 1929. augusztus 13-án. Székelykeresztúron végezte a tanítóképzőt, majd az ezt követő tíz évben több helyen is tanított. Majd Énlakára került, ahol több mint négy évtizedet tanított, igazgatóként pedig több mint harminc évet tevékenykedett.
A tanítás mellett főbb tevékenységei közé tartozik a színjátszás, több mint 150 színdarabot tanított be, színjátszói országos első díjat is nyertek.
1989-ben vonult nyugdíjba. Nyugdíjas éveiben újraszervezte az ifjúsági egyletet 1991-ben.
Megalapította a Pro Énlaka Alapítványt. Emelett angliai testvérkapcsolatot alakít ki, amelynek keretében három főbb területen születtek projektek: a szociális szférában, a turisztikában és az őshonos gyümölcsfajták megmentése terén. 80 őshonos alma- és 60 körtefajtát gyűjtött össze Énlaka egyik kertjébe. Folyamatban van egy könyv szerkesztése is az őshonos gyümölcsfajtákról.
2007-ben a településen tudományos konferenciasorozatot indított útjára, amelyet kétévente rendeznek meg a következő témakörökben: székelyföldi népi mesterségek, a székelység története a középkorban.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
Laudáció
ZÖLD ILONA TANÍTÓNŐ – CSÍKPÁLFALVA
Hargita Megye Tanácsa Majláth Gusztáv Károly-díjjal jutalmazza kiemelkedő nevelő és oktató tevékenységéért
Zöld Ilona 1966. március 29-én született Csíkdelnén.1972-ben kezdte általános iskolai tanulmányait a helyi iskolában. 1980–1984 között a mai Johannes Kájoni Szakközépiskola tanulója volt. 1984-től a ’80-as évek végéig az ún. Házgyár alkalmazottja volt. 1990-től helyettesítői állást vállalt a csíkpálfalvi általános iskolában tanítónőként, azóta is az intézmény munkatársa. 1991–1993 között a Székelyudvarhelyi Benedek Elek tanítóképzőben megszerezte a tanítói képesítést. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy kitűnjön autonóm személyisége, feladatorientáltsága, hivatástudata, a köz és a kultúra iránti elkötelezettsége. Gyermek-, ifjúsági és felnőtt programok támogatója, majd kezdeményezője, lebonyolítója, közössége hasznára válva. Kulturális tevékenységét 1998-ban kezdte a helyi amatőr színjátszó csoportban, azóta évente tanít be népszínműveket a Cintoria nevű színjátszó csoportnak. Számos ünnepség szervezésében vállal szerepet, így Március 15-én zenés-verses összeállítással, az idősek napján műsorral, Karácsony napján betlehemes játékkal. Lelkes tagja a helyi egyházi kórusnak. Alapítója és aktív tagja az általa alapított Dolna egyesületnek. A falunapok programjainak egyik legaktívabb szervezője. Tanulmányt írt szülőfaluja, Delne helytörténete témában. Ugyanakkor a helyi újság társszerkesztője. Életvidám alkata, derűs bölcsessége, józan ítélőképessége, a közügyek és a kultúra iránti lelkesedése példaértékű az egész közösség számára.
Oklevél
Sajtóközlemény
Székelyföldi Akadémia: a párbeszéd intézménye
Kistelepülések személyiségeit díjazta a megyei tanács Csíkszeredában
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét rendezte meg Hargita Megye Tanácsa december 13-án Csíkszeredában, a megyeházán. A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget, és az előadás-sorozat már a második köréhez érkezett. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, önkormányzati képviselők, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket, utóbbiaknak Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke adta át a kitüntetést. (A díjazottak névsorát mellékeltük.) Beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette: Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást.
– Fel kell ismernünk, hogy óriási értékekkel rendelkezünk, és lehet bármekkora gazdasági válság, ha odafigyelünk egymásra, ha segítjük egymást, akkor képesek leszünk a megmaradásra – mondta a tanácselnök, aki szerint a Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. – Úgy gondolom, a helyi értelmiségiek és a közéleti szereplők között hidat tudtunk építeni, amely mindkét irányban átjárható; a Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi, megyei, de akár országos döntésekben is. Ugyanakkor a mai díjazással arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a most kitüntetettek nem tízperces sztárok, akik a tévéből ismertek, és akiket falunapokra elhoznak Magyarországról, hanem azok az emberek, akik nap mint nap településükön dolgoznak közösségükért, és ezáltal fejlesztik a térséget, Székelyföldet. Ezeket az embereket be kell mutatni a nyilvánosságnak, mert csakis felnézhetünk rájuk.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeken belül erős a bizalmi tőke.
– A gazdasági válság nem kerülte el ezt az országot, Székelyföldet sem, és minden közösség keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet egy morális válság előzött meg. Nézetem szerint ezt kell nekünk mihamarabb orvosolnunk. Ez mindannyiunk közös felelőssége, az értelmiség szerepe pedig ebben a helyzetben sokkal fontosabb, mint bármikor máskor – mondta megnyitóbeszédében. – Közös felelősségünk a bizalom, a hit visszaadása az emberek számára, e feladat elől nem tud elmenekülni sem a politikus, sem a helyi vezetők, sem a városi és vidéki értelmiség.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi, tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
– A Székelyföldi Akadémia is ehhez járult hozzá, a közös tervezést és a közös cselekvést szorgalmazta, ezt kell nekünk tovább vinnünk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, a célpopuláció Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága volt. Az eredményekből többek között kiderül, hogy országos átlag alatti egy főre eső jövedelem jellemző a megyében 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, majd Borboly Csaba az előadókat az Összetartozás jelvényével tüntette ki, ezt követően pedig a helyi személyiségeket díjazták.
A díjazott előadók listája, illetve előadásuk témája:
Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, a minőségi oktatás és kutatás egyik székelyföldi meghonosítója – a fiatalok itthon maradása
Csíki Csongor onkológus osztályvezető orvos, szakpolitikus – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet, kórházak decentralizációja a gyakorlatban
Csutak István régiófejlesztési szakember, a regionális politikák szakértője – a székelyföldi vidékfejlesztés
Duda Tihamér Attila közgazdász, az egészségügyi biztosító pénztár vezetője, az egészség és gazdaság közötti összefüggések ismerője – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Elekes Zoltán szociológus, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések kiötlője és kivitelezője – Hargita megye szociális problémái
Ferencz András, a biogazdálkodás szakértője, a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa – biogazdálkodás
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő, a minőségi, gyermekközpontú oktatás szorgalmazója, a pedagógusi szakma társadalmi elismertsége növelésének következetes művelője – tanügy és oktatás
Gászpor István, a turisztikai pályázatok projektmenedzsere – agrárfejlesztés Székelyföldön
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, történész, tankönyvszerző, a székely múlt szakavatott kutatója – vidéki értelmiség és a tudomány
Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára – székelyföldi turizmus
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője – székely konyha, székely termékek, erdőgazdálkodás és vadkárok
Máthé Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője – biogazdálkodás
Mihály János történész, a székely múlt kutatója, Hargita Megye Tanácsáa jelképeink újrafelfedezését szorgalmazó Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportjának vezetője – székely történelmi zászlósor
Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának munkatársa – székely kapuk
Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési igazgatóságának vezetője – EU-s pályázati lehetőségek
Túros Eszter művészettörténész, Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője – virtualisszekelyfold.ro honlap
Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese – családorvosi ellátás, orvosi ügyelet
Zólya Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságának munkatársa – polgárvédelem
A települések díjazottjainak listája:
1. Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja a kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért jár, és azoknak a személyeknek adományozható, akik a megye és Székelyföld mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
Hargita Megye Tanácsának Vitos Mózes-díja: kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységéért:
– Bajkó László, javasolta Gyergyóditró polgármestere;
– Barta Gábor, javasolta Kászonaltíz polgármestere;
– Lőrincz András gazdaegyesületi elnök, javasolta Felsőboldogfalva polgármestere;
– Szőcs Béla agrármérnök, javasolta Szentábrahám polgármestere.
2. Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értéket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő közművelődési tevékenységéért – András Lóránd néptáncoktató, javasolta Máréfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Farkas Aladár sporttanár, javasolta Borszék polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Portik-Bakai Ádám művelődésszervező, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja: kiemelkedő kulturális tevékenységéért – Dr. Sata Attila, javasolta Homoródszentmárton polgármestere.
3. Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye többi oktatási intézményében hasznosítják.
Hargita Megye Tanácsának Majláth Gusztáv Károly-díja: kiemelkedő nevelő és oktatási tevékenységéért:
– Berei Enikő logopédus, javasolta Szentábrahám polgármestere;
– Fülöp László fizika-kémia szakos tanár, javasolta Csíkkarcfalva polgármestere;
– Mincsor Erzsébet tanítónő, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
– Pál Ákos pedagógus, javasolta Oroszhegy polgármestere;
– Pál Zoltán történelemtanár, javasolta Csíkszentmárton polgármestere;
– Péter László történelemtanár, javasolta Csíkszentdomokos polgármestere;
– Szávai Márton nyugalmazott tanító, javasolta Énlaka polgármestere;
– Zöld Ilona tanítónő, javasolta Csíkpálfalva polgármestere;
4. Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja azoknak a személyeknek adományozható, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak emberi életek megmentéséhez vagy biztosításához és/vagy értékteremtéséhez Hargita megyében.
Hargita Megye Tanácsának Önzdetlenség-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Györffy Zsolt katasztrofavédelmi felelős, javasolta Gyergyószárhegyi polgármester.
5. Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja, azoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományos, kulturális és sportéletben, a közigazgatásban, a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében vagy más területeken kimagasló eredményeket értek el, vagy tevékenységükkel méltóvá váltak az elismerésre.
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Antal Zoltán református lelkész, javasolta Székelykeresztúr polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Becze Enikő, javasolta Csíkszépvíz polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységért – Bíró Endre református lelkész, javasolta Agyagfalva polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő és kulturális tevékenységéért – Erdős Ágnes, javasolta Gyergyóalfalu polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Kedves Róbert alpolgármester, javasolta Csíkszenttamás polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – László Szilveszter Sándor székelyszentkirályi vállalkozó, javasolta Oroszhegy polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Lukács Áron egyházi megyebíró, javasolta Fenyéd polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közigazgatási tevékenységéért – Pál Gizella anyakönyvvezető, javasolta Gyergyóremete polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga Attila István vállakozó, javasolta Tusnádfürdő polgármestere;
Hargita Megye Tanácsának Márton Áron-díja: kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért – Varga János plébános, javasolta Csíkszentsimon polgármestere.
6. Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak adományozható, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói munkájukat magas színvonalon végezték.
Hargita Megye Tanácsának Keresztes Lajos-díja: kiemelkedő sporttevékenységükért – Pál László és Pál Dezső vállalkozók, javasolta Szentábrahám polgármestere.
Csíkszereda, 2011. december 13.
