Két tematikus beszélgetésen is részt vett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke
A székelyföldi imázsépítés lehetőségeiről, valamint a gasztronómia közösségformáló és régióépítő szerepéről szóló tematikus panelbeszélgetéseken vett részt július 23-án, szerdán Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében – ahol a térség jövőjét meghatározó kérdések kerültek napirendre.
Az „El tudjuk-e adni Székelyföldet? – Lehet-e ma székely imázsra költeni Romániában – és van-e kinek?” címet viselő déli panelbeszélgetésen Csibi Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök, Peti András, a Transilvania repülőtér igazgatója, valamint Bíró Barna–Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke vett részt.
A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen eszközökkel, szereplőkkel és élményalapú tartalmakkal lehet Székelyföld térségi márkáját tudatosan felépíteni, és vonzóvá tenni a hazai és nemzetközi közönség számára.
A panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy Székelyföld turisztikai és gazdasági márkájának építése csak adatvezérelt, célzott és élményalapú megközelítéssel lehet sikeres. A székely imázs erősítéséhez nem elég a hagyományos kommunikáció – szükség van arra, hogy pontosan ismerjük a látogatók igényeit, és korszerű eszközökkel, például digitális marketinggel és influenszer kapcsolatokkal érjük el őket.
A panel résztvevői kiemelték a regionális együttműködés fontosságát, a kulináris élmények szerepét és a repülőterek fontosságát a térség versenyképességének növelésében.
A térségi turizmus jövője elképzelhetetlen jól működő repülőterek nélkül – hangzott el a beszélgetés során. A székelyföldi megyék képviselői hangsúlyozták: a légiközlekedés fejlesztése nem egy-egy megye, hanem az egész régió közös érdeke. A marosvásárhelyi repülőtér kiemelt szerepet tölt be, de a kisebb, alternatív repülőterek is egyre fontosabb szerephez juthatnak az üzleti és minőségi turizmus szolgálatában.
Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a regionális együttműködés tekintetében úgy véli, hogy pontosan és egyértelműen tisztázni kell a közös célokat, valamint meggyőződése, hogy a konszenzus az, ami megerősíti a közös munkát.
A turizmus adta lehetőségeket figyelembe véve kiemelte, hogy Románia turizmusának adottságai kiválóak – biztonság, ár-érték arány, természeti értékek –, mégis messze elmaradunk a térség többi országától az infrastruktúra és a központi finanszírozás tekintetében.
– Mi Hargita megyében azt tűztük ki célul, hogy a belföldi turizmust építjük újra, és úgy mutatjuk meg Székelyföld értékeit, hogy azok valódi élménnyé váljanak. Gasztronómiai forradalmat indítottunk, ahol nemcsak éttermek születnek, hanem kulináris élmények – séfekkel, koncepcióval és történettel. Mint mondta, a turizmus jövője a minőségben, a pozicionálásban és az élményalapú, hiteles tartalomban rejlik.
Az önkormányzatiság jövőjéről, a közösségi érdekérvényesítésről és az aktuális politikai helyzet tekintetében Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy következő években nem az építkezés, hanem a védekezés kerül előtérbe.
– Meg kell őriznünk azt, amit eddig közösen felépítettünk. Nem azért vagyunk Bukarestben, mert könnyű, hanem mert kötelességünk ott lenni, ahol döntések születnek, és addig maradni, amíg lehetőségünk van megvédeni közösségünk jogait és identitását. Elmondása szerint most olyan időszakot élünk, amikor nemcsak forrásokról, hanem az erdélyi magyar közösség intézményes jövőjéről is döntések születnek, és ezekben a helyzetekben nem lehet kívül maradni – részletezte Bíró Barna – Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Délután a „Gasztronómia, mint Régióépítő Erő – Út a Hargitától Európáig” címet viselő panelbeszélgetésen folytatta a részvételt, amelynek középpontjában az erdélyi és székelyföldi gasztronómiai értékek, a kulináris örökség turisztikai és identitásformáló szerepe állt.
A beszélgetés során Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, valamint Kozma Mónika is megosztotta tapasztalatait.
A panelbeszélgetés főként a gasztronómiára éleződött ki, a 2027-es Európa gasztronómiai régiója címre, amelynek célja a helyi gasztronómiai értékek és szereplők – éttermek, termelők, közösségek – összefogása és fejlesztése.
Bíró Barna-Botond a beszélgetés során kiemelte, hogy gasztróév nem csupán egy cím, hanem közösségi projekt – célja, hogy összefogja és rendszerbe szervezze a helyi értékeket.
– Nem mi akarunk a frontvonalban lenni, hanem a háttérből támogatni azokat, akik generációk óta őrzik Székelyföld ízeit. Ez identitáserősítő kezdeményezés, nem politikai zászló, hanem a helyi közösség szekerének tolója – hangsúlyozta Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Csíkszereda, 2025. július 23.
