Az Orbán Balázs-díjat 2011-ben alapította Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa. A legnagyobb székelyről elnevezett díjat azoknak adományozzák a közös történelmi múlt és kultúra révén összetartozó három megye képviselői, akik sokat tesznek a közös székelyföldi ügyekért. Az idei díjátadót – betartva a járványügyi előírásokat – a csíkszeredai Mikó-várban tartották meg pénteken, november 13-án, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében.

Az eseményt Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke moderálta, aki köszöntőjében elmondta, a november 13-án, a magyar nyelv napján megtartott rendezvény a XI. Székelyföldi Napok záróeseménye. A rendezvénysorozat gerincét Székelyföld sokszínűsége – tájegységek, népviselet, népművészet stb. – adta, és Bíró Barna Botond csodálatosnak nevezte, hogy ilyen sokszínű térségben tud működni az összefogás és az együttműködés. Továbbá azt mondta, Székelyföld számunkra múlt, jelen, jövő, minden, ami összeköt. Az Orbán Balázs-díj célja felhívni a figyelmet azokra, akik utat mutatnak mindannyiunknak. A kitüntettek azok a személyek, akik nemcsak hisznek, hanem tesznek is, és ilyen követendő példákra van szükségünk ahhoz, hogy tudjuk megtartani és megerősíteni Székelyföldet, hangsúlyozta Hargita Megye Tanácsának alelnöke.   

Tóth László főkonzul örvendetesnek nevezte, hogy a díjazottak listája évről évre bővül, és a kitüntetett személyek több szakterületet is lefödnek, mindannyian Székelyföldért munkálkodva. Most van a legnagyobb szükségünk a biztos pontokra, akik utat mutatnak számunkra, fogalmazott, ezért köszönet a díjazottaknak a munkájukért és példamutatásukért.

A megpróbáló időszakokban mutatkoznak meg leginkább az emberi értékek, fogalmazott köszöntőjében Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. „Nehéz év áll mögöttünk a járvány miatt, de ezek a megpróbáló helyzetek mutatják meg igazán, hogy melyek a fontos dolgok az életünkben. Azt hiszem, idén mindenki számára az egészség és biztonság vált a legfőbb értékké. És valóban ez a legfontosabb, hogy legyen erőnk és egészségünk cselekedni, hogy tudjuk biztonságban a családunkat, a munkahelyünket, és jó lenne biztonságban tudni a jövőnket is. Ezért kell dolgoznunk nap mint nap. Ebben mutatnak példát nekünk azok a személyek, akiket idén díjaztunk Orbán Balázs-díjjal. Maros megye idén egy olyan személynek ajánlotta fel a kitüntetést, aki nagyon sokat tett a szórványmagyarságért, a mezőségi magyar gyerekek jövőjéért. Ady István magyarfülpösi lelkész közel két évtizede egy olyan szórványkollégiumot hozott létre, amelyben azóta több száz gyermek lelt második otthonra” – emelte ki a Maros Megyei Tanács elnöke.

Maros megye díjazottja, Ady István református lelkész, a Szivárvány Ház szórványkollégium létrehozója. A szórványkollégiumban a mezőségi szórványtelepülésekről származó gyerekek számára biztosítanak lehetőséget arra, hogy magyarul tanulhassanak. A bentlakó gyerekek nem csak szakszerű oktatásban részesülnek, hanem teljes ellátást biztosítanak számukra, és esélyt egy jobb életre. (A laudáció a csatolmány olvasható.)

Ady István családi okok miatt nem tudott jelen lenni az ünnepi eseményen, ezért a díjat a Szivárvány Alapítvány két munkatársa, Székely Kedves Éva szociális asszisztens és Bodor Vera tanítónő vette át.

Kovászna megye díjazottja Farkas Árpád, író, költő, aki kiemelkedő munkássága elismeréséül, a József Attila és a Kossuth díj, valamint a napokban kapott Sinkovits Imre emlékezete kitüntetés után péntektől Székelyföld legrangosabbját, az Orbán Balázs díjat is magáénak tudhatja.

 Az elismerést átadó Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke beszédében kiemelte: „Orbán Balázs halálakor egyetlen örökösének népét, a székely nemzetet teszi. Azok vagyunk mindannyian, kik Székelyföldért teszünk, hagyományainkra alapozva fejlesztjük ezt a tájhazát. De mindig voltak és vannak köztünk lámpásemberek, kik fényt, irányt mutatnak. Ilyen személyiség Farkas Árpád is, akinek egész költői életművét a székely lét súlya, a szülőföld iránti hűség, a megmaradásra való biztatás szövi át, rendkívüli képteremtő erővel örökítve át a szellemi értékeket.”

Farkas Árpád életpályáját jó barátja, Ferenczes István, Kossuth díjas költő, író méltatta. Laudációjában így fogalmazott: „Kimondhatatlanul is tudtuk, hogy nekünk itthon van dolgunk. Ha világot látni indulunk, az valahogy olyan formán lészen, mint Tomcsa Sándor világba bujdosása: Bögözben leszállt a vonatról s visszagyalogolt Székelyudvarhelyre. Árpád szerint mi „kalandvágyból” maradtunk itthon, igen, igen, igen, szolgálni ezt a „kishazát”, ahol „apáink hűlő, drága arcán járunk.” (…) Csak akkor írt, ha belső késztetései lökték előre, ha tétje volt a megszólalásnak, ha már nagyon a bőrünket perzselte, itt, Európa legkeletibb peremvidékén, a balkáni számummal összeviharzó, szemsorvasztó nemerés förgeteg. (…) Kányádi Sándor szerint olyan igénnyel alkotott, mintha kezdettől fogva válogatott verseit írta volna. Igen, ő mindig készen volt. Már az első kötete, az 1968-ban a Forrás sorozatban megjelent Másnapos ének „Szabófalvától San-Franciskóig” visszhangzott. (…) Farkas Árpád nem sürgött-forgott ha kellett, ha nem, az irodalommal kapcsolatos közszerepléseken kívül csak nagy ritkán hallatta szavát a közéletben. De akkor messzi hallszott.” (A laudáció teljes szövege a csatolmányban olvasható).

A rangos elismerést a díjazott lánya, Farkas Réka vette át.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyi örömet és megvalósítást hozott a határok elbontása Székelyföldön. Ezért is érdemes utakat építeni egymás irányába, mondta, mert Székelyföld összetartozik, és vannak olyan eredményeket, amelyeket együtt tudunk elérni. Örömét fejezte ki, hogy meg tudták tartan a díjátadást, mint fogalmazott, a kitüntettek munkássága minket is bátorít, hiszen az ők idejükben is voltak nehézségek, de kitartottak. Amíg ilyen értékes emberek vannak Székelyföldön, addig van jövő, hangsúlyozta Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: a parlamenti képviselet megerősítésével tovább tudunk együtt dolgozni.

Idén Hargita Megye Tanácsa Burus-Siklódi Botond pedagógusnak, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza leköszönő igazgatóját, az RMPSZ országos elnökének adományozza. Borboly Csaba úgy fogalmazott, Burus-Siklódi Botond munkássága révén, habár nem hatásköre, de kiemelten tudott foglalkozni Hargita Megye Tanácsa az oktatás témakörével.

“Burus Siklódi Botond munkája során mindig a lehetőségeket és az azokban gyökerező megoldásokat kereste. Igazgatása alatt sikerült egy jellegtelen – de annál nagyobb potenciállal rendelkező – állami intézményből, a pedagógusok házából korszerű, napjaink elvárásainak megfelelő továbbképzési bázist teremtenie, emellett pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségében betöltött tisztségei révén – volt egy ideig a szervezet főtitkára, 2011-től pedig elnöke – hozzájárult a pedagógusi szakma hitelének, társadalmi megbecsülésének visszaszerzéséhez, a továbbképzési lehetőségek megteremtéséhez, a moldvai magyar oktatási program kidolgozásához és lebonyolításához, s megannyi más, a hazai magyar közoktatás minőségének emeléséhez hozzájáruló kezdeményezés megvalósításához” – hangzott Burus-Siklódi Botond laudációjában. (A laudáció teljes szövege a csatolmányban olvasható.)

A díjat átvette Burus-Siklódi Botond, aki köszönetet mondott a családjának és munkatársainak. Mint mondta, elégedett az elért eredményekkel, de ez nem egyedül az ő érdeme, sokan támogatták munkája során.

Csíkszereda, 2020. november 13.