A Hargita-hegységre és zónájára vonatkozó mestertervet mutatták be szerdán Hargitafürdőn, a Bagolykő menedékházban. Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Csák László, a Planificatio tervezőiroda ügyvezetője, valamint Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója. Meghívottként jelen voltak a Hargitafürdő térségének fejlesztésében érdekeltek, akik érintettekként megosztották meglátásaikat, javaslataikat, elképzeléseiket, igényeiket, melyek belekerülnek a végleges mestertervbe.

Forrás: Hargita Népe https://hargitanepe.ro/a-negy-evszakos

Hosszú távú és fenntartható fejlesztések, turistákat vonzó Hargita, négy évszakos turizmus, az övezetrendezési tervek (PUZ) elkészítése, család- és környezetbarát turizmus létrehozása, beruházások segítése, gyógy- és vallásturizmus erősítése – mindezen célok fontos pontját képezik a készülő mestertervnek, melynek megvalósításához rendkívül fontos a kommunikáció, valamint az érintett felek együttműködése – hangzott el a rendezvényen.

– Azt látjuk, hogy Hargitafürdőn is nehéz a helyzet, hisz olyan területeken építkeztek, fejlesztettek, amelyek részei az erdőalapnak, ugyanakkor a jogszabályok tekintetében rengeteg a bürokrácia és a túlszabályozás, ezért nagyon nehéz fejlesztések terén továbblépni – jelentette ki Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette: – Akármilyen nehéz és lehetetlen is a helyzet, nem szabad feladni, mert Hargitafürdő mindig is a székelyföldi turizmus egyik nagy kincse volt, és központja, ezért meg kell tartani – habár most december végén vagyunk, és látjuk, nagy csend van a sípályákon, ami elég szomorú helyzet, mert az elmúlt tíz évben is nagyon sokat változott az időjárás, amire az egyetlen lehetőség a négy évszakos turizmus kialakítása, hisz látjuk, hogy nincs hó, nincs hideg, és nem igazán lehet számítani erre. A négy évszakos turizmus és az erre létrehozott mesterterv egy megmaradást biztosító lehetőség, egy lehetetlennek tűnő helyzetben – erdőalap, tulajdonviszony – ugyanis, ha van egy terv, akkor neki lehet fogni egyenként letisztázni a dolgokat, hogy milyen fejlesztésnek van esélye a jövőben, azokat ki kell végrehajtsa, azokhoz miként lehet keresni finanszírozást vagy részfinanszírozásokat. Ha ez a mesterterv elkészül, és elfogadjuk, akkor a kaotikus építkezések, fejlesztések helyett egy tudatos, természetbarát, fenntartható és négy évszakos fejlesztési, engedélyezési folyamatot lehet útjára bocsátani. Nagyon nagy a kihívás, szinte lehetetlennel kell megküzdeni, de azt gondolom, a feladatot helyettünk nem fogja más elvégezni, ezért kértük, kérjük a különböző szolgáltató egységek tulajdonosait, az érintett közbirtokosságot, a két közigazgatási egységet és mindenkit, aki szereti Hargitafürdőt, hogy dolgozzunk együtt a mesterterven

– vázolta meglátásait a megyeelnök.

Csák László tervező, a mesterterv készítője hangsúlyozta, hogy az átfogó és mindenre kiterjedő terv célja, hogy hatékonyan tudják fejleszteni a Hargita-hegység térségét. A többi között nélkülözhetetlen a tulajdon és az urbanisztikai rendezés, mert addig a beruházások nem lesznek biztonságban, ameddig ezek nem történnek meg. A közterületek használata tekintetében is problémák vannak, az infrastruktúra karbantartását is tisztázni kell. Ezért kiemelt fontosságú a térségben működő vállalkozókkal, panzió- és szállodatulajdonosokkal, sípálya-üzemeltetőkkel, beruházókkal való kapcsolattartás.

Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója elmondta: a mestertervre azért van szükség, hogy átfogóan, egységesen lehessen fejleszteni a térséget.

„Kompromisszumra épülő, közös jövőképet vetítenek elő ezek a dokumentumok, amelyek segítenek a célzott európai uniós források lehívásában, de ezzel egy időben a helyi beruházókat, vállalkozókat is segíti. Egy családbarát, aktív, természetközeli és fenntartható turizmus irányába haladunk, fontos a turistákat hosszabb időre helyben tartani, egyúttal úgy kell a Hargitát fejleszteni, hogy megtartsuk jelenlegi formájában, nem rombolva le a megszokott környezeti tájat”

– mutatott rá a fejlesztési társulás vezetője.

A jelenlévők részéről számos probléma, észrevétel, elképzelés és javaslat hangzott el. A többi között szóba hozták utak, bicikliutak építésének szükségességét, ösvények kialakítását, tulajdonviszonyok rendezését, szánkópálya és mofetták létrehozását, múzeum megvalósítását, a vallási turizmus jelentőségének erősítését. Mindezeket rögzítették, és a terv részévé válnak.