Forrás: Székelyhon
Meglehetősen hosszas előkészítés után elfogadták Hargita megye új területrendezési tervét, amely új fejlesztési irányokat vetít előre a megyében. A terv tíz évre szól. A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet.
Hargita megye új területrendezési tervét (PATJ) áprilisban fogadta el Hargita Megye Tanácsa. Az új dokumentum a kilencvenes évek végén elfogadott terv helyébe lép, amelynek felülvizsgálatát már 2010-ben elindították, de a hosszan elhúzódó jóváhagyási folyamat miatt végül az egész tervet újra kellett készíteni. A most elfogadott tervhez összesen 42 hatósági jóváhagyást kellett megszerezni.
A megyei területrendezési terv a következő tíz év fejlesztési irányait szabja meg – mondta Fülöp Otilia megyei főépítész. Hozzátette, a stratégia meghatározza, milyen közlekedési, közmű-, gazdasági, környezetvédelmi és településfejlesztési beruházások kapjanak fókuszt Hargita megyében, miközben iránymutatást ad a települések rendezési tervei számára is.
Körgyűrűk és elkerülő utak rajzolhatják át a megye közlekedését A dokumentum a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet. Hargita megye egyik legnagyobb hátránya, hogy ma sem autópálya, sem gyorsforgalmi út nem halad át rajta, ami rontja a térség versenyképességét és nehezíti a befektetések érkezését. A terv szerint ezért az elkövetkező években kiemelt cél a megye jobb bekapcsolása az országos és európai közlekedési hálózatba. Ennek részeként számolnak az A8-as autópályával, amely Gyergyóditró és Gyergyószárhegy térségét érintené, ugyanakkor a megyét kiszolgáló gyorsforgalmi utak kialakításával is.
Továbbá a következő évtized stratégiai céljai között szerepel még Csíkszereda körgyűrűjének megépítése, valamint Székelyudvarhely és Tusnádfürdő elkerülő útjának kijelölése, emellett új összekötő utak és alternatív közlekedési folyosók is helyet kaptak a tervben. Mindezek mellett a kerékpárutak fejlesztését, a tömegközlekedés korszerűsítését, valamint a marosvásárhelyi és brassói repülőterek jobb közúti elérhetőségét is a következő évek fontos feladatai közé sorolják. Szembe kell nézni a demográfiai csökkenéssel A legutóbbi, 2021-es népszámlálási adatok szerint a megye lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat a negatív természetes szaporulatnak és a migrációnak köszönhetően. A megye 67 alapfokú közigazgatási területi egysége (városok és községek) közül 29 esetében a lakosságszám nem éri el a 2500 főt, hét településen pedig a lakosok száma ennél jóval kisebb.
Ráadásul a jövőbeli demográfiai előrevetítések a 2040-ig tartó időszakra jelentős népességvesztést jeleznek főként a városokban, amennyiben nem történik beavatkozás. Kivételt képeznek a városkörnyéki települések, mint például Csíkpálfalva vagy Csíkszentmihály. Az általános rendezési terv éppen ezért a funkcionális városi térségek (Zone Urbane Funcționale – ZUF), illetve metropoliszövezetek megerősítését szorgalmazza. A hálózatosodás lehetővé teszi, hogy a városok és a környező vidéki települések közösen menedzseljék a közlekedést, a hulladékgazdálkodást és a gazdaságfejlesztést, ezáltal csökkentve az egy főre jutó infrastrukturális költségeket. A dokumentum négy fő metropoliszövezet megerősödését irányozza elő: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz központokkal. A turizmus lehet a megye gazdaságának húzóágazata A területrendezési terv szerint Hargita megye gazdaságának hosszú távú fejlődése már nem alapozhat kizárólag a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra. Bár ezek továbbra is meghatározó ágazatok maradnak, hanem nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szolgáltatásoknak, a modern vállalkozásoknak és mindenekelőtt a turizmusnak.
A következő években elsősorban a gyógy- és wellness-, az ökoturisztikai, a kulturális és az aktív turizmus fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt. A stratégia kiemelten kezeli Borszéket, Tusnádfürdőt, Parajdot és Maroshévízt, ugyanakkor a Hargitafürdőhöz, a Madarasi-Hargitához, Csíksomlyóhoz és a Gyimesekhez hasonló turisztikai térségek fejlesztésével is számol.
Sok település már elavult rendezési terv alapján működik A dokumentumban arra is kitértek, hogy Hargita megye településeinek jelentős része elavult általános rendezési tervvel (PUG) rendelkezik. A 67 közigazgatási egységből mindössze húsznak van az elmúlt tíz évben jóváhagyott PUG-ja, ami az összes település alig harminc százaléka. Ez komoly problémát jelent, mert az elavult urbanisztikai tervek sok helyen akadályozzák a beruházásokat és a hosszú távú fejlesztéseket.
