A megyei tanács célja egy, a megye népszerűsítésében aktívan részt vevő szakmai hálózat kiépítése a 2027-es évre készülve

Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társuláson (Visit Harghita) és partnerein keresztül folytatja a felkészülést a 2027-es évre, amikor Hargita megye az Európa Gasztronómiai Régiója címet viseli majd. Ennek jegyében egy évvel ezelőtt kinevezték Hargita megye első tiszteletbeli nagykövetét, Răzvan Pascu turisztikai marketing szakember személyében. Akkor Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az intézmény a 2027-es gasztronómiai évhez kapcsolódó törekvések támogatása érdekében turisztikai nagyköveteket nevez ki, akik szakmai tapasztalatukkal növelik Hargita megye láthatóságát.

Ennek folytatásaként a Garden Proiect által szervezett IX. Nemzetközi Kertészeti Szakmai Napok és Konferencia keretében – amelyet február 27-én, pénteken tartottak Csíkmadarason – Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke felkérte Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli turisztikai nagykövetének. A döntés indokát az adta, hogy a gasztronómia és a kulináris kultúra népszerűsítése terén végzett munkája és ismertsége alkalmassá teszi arra, hogy megyénk hiteles képviselője legyen ezen a területen.

A kinevezés a tavaly elindított kezdeményezés folytatása, amelynek célja egy, a régió népszerűsítésében aktívan részt vevő szakmai hálózat kiépítése a 2027-es évre készülve.

„Hargita megyében partnerségekre alapozva építkezünk, és az, hogy 2027-ben Európa Gasztronómiai Régiója leszünk, nem a semmiből jött kiváltság, hanem közel tíz év kitartó munkájának eredménye. Szeretnénk megmutatni, hogy nem tündérmesék földje leszünk, hanem már most is azok vagyunk. Ez szemlélet kérdése, egy értéket teremtő közösségnek nem kell szégyenkeznie. A következő időszakban feladatunk lesz építeni azokra a szakmai partnerségekre, amelyeket a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a vendéglátás szereplői, a panziótulajdonosok, az egyetemi közeg és a turizmus nagykövetei erősítettek meg. Két turisztikai nagykövetünk lesz. Kettő, mert olyan közösség vagyunk, amely két kormány támogatására számíthat. Fontos, hogy ne a negatívumokra összpontosítsunk. Fontos, hogy Bukarestben jelen vannak a magyar közösség képviselői, és nehéz időkben különösen lényeges a kormányzati jelenlét. Ugyanakkor fontos, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van, amely nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. A nemzetnek nincsenek határai, és mi mindkét kormány támogatására számíthatunk. Európában különleges közösség vagyunk, és ha ezt tudatosítjuk, a következő időszak egyik fontos feladata a közösségi önbecsülés megerősítése lesz. Mert ahol van közösségi önbecsülés, ott van gazdasági erő, van jövő, és a fiatalok nemcsak kérdéseket tesznek fel, hanem lehetőségeket látnak. Tavaly Răzvan Pascut kértük fel első turisztikai nagykövetünknek, és ő elfogadta a felkérést. Amikor meghívásokat fogalmazunk meg, hiteles személyiségeket keresünk, akik mélyen ismerik és képviselik a gasztronómiai kultúrát, akiket követnek a digitális platformokon, akik ismerik és szeretik Hargita megyét és a helyi ízeket, és akik számára a hagyományokra épülő értékrend alapvető. Ezért a második és egyben utolsó turisztikai nagykövetnek Borbás Marcsit kértük fel, és köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Ő a magyarországi gasztronómiai kultúra meghatározó személyisége, aki szereti közösségünket, értékeket közvetít, és megmutatja, miként lehet a hagyományokat a modern kor nyelvén bemutatni a világnak”

, mondta Bíró Barna-Botond.

Borbás Marcsi szerkesztő és televíziós műsorkészítő, aki hitelesen és melegséggel hozza közelebb a közönséghez a mindennapi élet egyszerű értékeit: a kert és a kertészkedés örömét, a konyha ízeit és az otthon varázsát. Televíziós műsoraiból és gasztronómiai projektjeiből ismert, követőinek inspiráló szemléletet kínál a hétköznapokhoz.

Borbás Marcsi így fogalmazott:

„Nagy megtiszteltetés számomra ez a felkérés, és ha már egy kertészeti konferenciára kaptam meghívást, a gasztronómiai örökség megőrzését egy fához hasonlítanám. A szívem fele Erdélyben van. Amikor harminchárom évvel ezelőtt komolyan elkezdtem a magyar örökség gyűjtésével foglalkozni, és bejártam a falvakat, azt láttam, hogy ahol ez az örökség még él és nem csupán konzervált formában létezik, az Erdély. Tehát itt valóban tündérmesék földje van. Teljes mértékben egyetértek. Tudniuk kell, hogy itt nem kell tündérmesék földjét teremteni, csak megőrizni. Itt a fák gyökerei még erősek. Magyarországon már nehezebb dolgom volt, de sikerült elcsípnem az utolsó generációt, amely még birtokolta ezt a tudást, és átmenteni mindazt, amit tudtak. De itt még létezik – nemcsak az idősebb nemzedék körében, hanem a legfiatalabbaknál, sőt a kamaszoknál is. Ez rendkívüli megtartó erő. Ha körbenézünk Európában, ez az egyetlen hely, ahol nem kell kutatni vagy keresni: autóba ülsz, és amíg elérsz Csíkig, percről percre olyan jeleneteket látsz, amelyek ma már sajnos egzotikumnak számítanak. Tegnap például láttam egy kislányt, aki az udvaron szaladgált és libákat terelt. Ilyet ma már nem látni Európában. Csak meg kell őrizni azt, ami van, és örülni annak, hogy itt még él. És megmutatni a világnak. Jöjjenek ide! Itt megkóstolhatják azt a libát, azt a zöldséget, azt a puliszkát, azt a bárányt, amelyek nem ipari komplexumban nevelkedtek, hanem a természetben. Itt nem kell keresni, mi a természetes. Csak el kell fogadni, amit a természet ad, mert itt még létezik. Ezért a világ legegyszerűbb dolga képviselni mindezt, csak fel kell hívni a figyelmet arra, hogy érdemes idejönni, mert még van tiszta víz, tiszta levegő, tiszta étel, tiszta lélek. Nincs más dolgunk, mint tudatosítani és örülni annak, hogy mindez még megvan. Szívből köszönöm, hogy 2027-ben képviselhetem mindezt.”

Az Európa Gasztronómiai Régiója cím egy régió közösségi eredményeit és kezdeményezéseit népszerűsíti, nemzetközi láthatóságot és fejlődési lehetőségeket biztosítva a helyi turisztikai és gasztronómiai szereplők számára.

Csíkszereda, 2026. február 27.