Hogyan működik Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangimentő Közszolgálata?

Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a hegyi balesetek száma, amelyek közül néhány tragikus kimenetelű volt. Hogy jobban megértsük, hogyan kell viselkednünk, amikor a hegyekbe indulunk, miként előzhetjük meg a baleseteket, és mit tegyünk, ha bajba kerülünk, Simon Lászlót, a Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangimentő Közszolgálatának vezetőjét kérdeztük.

A szolgálat jelenleg 10 alkalmazottal működik – 8 operatív és 2 adminisztratív munkatárssal, tevékenységüket pedig több mint 160 önkéntes támogatja.
A szolgálat négy egységből áll:

• Hegyimentés (Salvamont): hegyi keresés és mentés (9 csapat);
• Barlangimentés (Salvaspeo): barlangi mentés (2 csapat);
• Búvárok: vízi és víz alatti keresés, mentés (1 csapat);
• Kutyás egység: kereső- és mentőkutyákkal (1 csapat, 5 kutya, 3 vezető).

Hargita megye 9 térségre van osztva, mindegyikben működik egy hegyimentő csapat, két kistérségben pedig barlangimentő egység is. A búvár- és kutyás csapatok megyei szinten működnek.

Mikor lehet a Salvamont segítségét kérni?

Elméletileg bárki, aki nehéz helyzetbe kerül a hegyen, segítséget kérhet a Salvamonttól, nem feltétlenül kell megsérülnie. Lehet, hogy eltévedt, kimerült, útbaigazításra van szüksége, vagy egészségügyi problémája van (pl. szédülés, epilepsziás roham, magas vagy alacsony vérnyomás, magas vércukorszint stb.), de természetesen baleset esetén is kérhető segítség.

Hogyan zajlik egy hegyi keresési és mentési akció?

A riasztás érkezhet a 112-es egységes segélyhívóról, a Salvamont országos ügyeletéről vagy közvetlenül az érintettektől. Ezek közül a leggyakoribb a 112-es hívás.
A riasztás a szolgálatvezetőhöz vagy a Csíkszeredai megyei diszpécserhez fut be. Az adatfelvétel során igyekeznek minél több információt megtudni: a helyszínt, a sérülés súlyosságát, a résztvevők számát, a terepviszonyokat stb.

Ezután riasztják a megfelelő csapatot. Ha pontosan tudni, hol van a sérült, legalább 6 fős mentőcsapat indul el. Ha nem világos a helyzet, először egy 2-3 fős felderítőcsapat megy ki, minimális felszereléssel (elsősegélycsomag, vákuum sín, vákuum matrac). Miután a sérültet megtalálták és állapotát felmérték, értesítik a támogató egységet, amely hozza a további felszerelést (hordágy, kötelek, eresztő- és emelőrendszerek).

A mentés során, a terepviszonyoktól függően, kötélszabályozási technikákat, leeresztést, átemelést, vagy akár tiroli-rendszert is alkalmazhatnak. A mentés végén a sérültet átadják az orvosi mentőcsapatoknak, vagy ha azok nem tudnak a helyszínre jutni, a hegyimentők szállítja őket a legközelebbi elérési pontra vagy a sürgősségi központba.

Ha nincs sérülés, csak eltévedtek, a turista által küldött GPS-koordináták alapján segítenek. Ha lehet, útbaigazítást adnak, de szükség esetén terepjáróval mennek a helyszínre.

A keresés során keresőkutyákat, drónokat és hőkamerás drónt is bevetnek, sőt a hargita megyei hegyimentők vizi drónnal és szonárral is rendelkeznek.

Milyen felszerelést használnak a hegyimentők?

Három fő kategória létezik:

1. Személyes felszerelés: bakancs, nadrág, kabát, sapka, kesztyű, védősisak, fejlámpa, beülő, biztosító- és ereszkedőeszközök, jégcsákány, hágóvas, hátizsák, túrasí, lavinajeladó, stb.
2. Közös technikai felszerelés: kötelek, karabinerek, csigák, hevederek, rögzítőelemek, szállítózsákok stb.
3. Elsősegély és szállító eszközök: mentőzsák, vákuum sín, vákuum matrac, hordágy, hővédő fólia, túlélő takaró, melegítő eszközök, ideiglenes melegedőpont kialakításához szükséges felszerelés.

Miben különbözik a téli és a nyári mentés?

A különbségek jelentősek: az időjárás, a felszerelés, az eljárások mind eltérnek.
Ősszel és tavasszal a talaj csúszós, ezért csúszásgátló felszerelés (hágóvas, jégcsákány) és melegebb ruházat szükséges.
Télen a legnagyobb ellenség a hideg, ami gyorsan hipotermiához vezethet, ezért a reakcióidő sokszor élet-halál kérdése.
A téli hordágyak is eltérnek a nyáriaktól, mivel a felszerelés súlyosabb, vastagabb, robusztusabb.

Melyek a leggyakoribb hegyi balesetek?

A leggyakrabban rándulások, ficamok és törések fordulnak elő.

Milyen modern helymeghatározó eszközöket használ a hegyimentő közszolgálat?

A legtöbb hegyimentő az OpenStreetMap (OSMAND), a Salvamont és a 112 alkalmazásokat használja, ezeket a turistáknak is ajánlják, mivel nagyban segítik a tájékozódást és a segítségkérést.

Hány beavatkozás történt idén Hargita megyében?

Idén 349 beavatkozás történt, 368 személy érintésével.
Ezek közül 81 esetet adtak át az orvosi mentőegységeknek, 4 eset a halottkémhez került.
Több mint 2000 érdeklődés érkezett a menedékházak és túraútvonalak állapotáról.
Két alkalommal más megyék (Neamț és Maros) hegyimentőivel is közösen dolgoztak, továbbá több mentési gyakorlatot is szerveztek, köztük egyet a Gyilkos-tónál a hegyi csendőrség bevonásával.

Hogyan működik az együttműködés más intézményekkel (SMURD, csendőrség, rendőrség)?

Nagyon jó az együttműködés, amit a Katasztrófavédelmi Felügyelőség (DSU) által kötött protokoll is szabályoz.
Vészhelyzet esetén a felügyelőség koordinálja a hegyimentők tevékenységét, de a hegyi, barlangi és vízi mentésekben a Salvamont csapatok a szakterület illetékes egységei.

Milyen balesetmegelőző kampányt folytat a hegyimentő közszolgálat?

Oktatási tevékenységet folytatnak gyerektáborokban, iskolákban, líceumokban, egyetemeken.
A „Zöld Iskola” és az „Iskola másként” programok keretében a fiatalok megismerhetik egy túrahátizsák alapvető felszereléseit, a barlangi túrákhoz szükséges minimumot és a baleset-megelőző viselkedés szabályait.

Hogyan lehet valaki önkéntes hegyimentő?

A jelentkezőnek legalább 18 évesnek kell lennie (16 éves kortól szülői beleegyezéssel és mentori felügyelettel).
Legalább két év önkéntes tevékenység után részt vehet a Salvamont képzési központokban és az országos nyári/téli iskolákban. Ezek elvégzése után minősített hegyimentő lehet.

Milyen tanácsokat adna a turistáknak?

Mindig a felkészültségüknek és fizikai állapotuknak megfelelő útvonalat válasszanak.
Használjanak megfelelő ruházatot (bakancs, hosszú nadrág, hosszú ujjú felső, széldzseki vagy melegebb kabát télen, tartalék ruha, élelem és víz vagy meleg tea).
A nehéz útvonalakhoz pedig szükséges alpintechnikai ismeretekkel és felszereléssel rendelkezzenek.
Indulás előtt tájékozódjanak az aktuális útvonal- és időjárási viszonyokról, és használjanak nyomkövető alkalmazásokat (OSMAND, MAPY.COM, Gaia GPS stb.).

Összegzés

A hegyekben rejlő veszélyekre a felkészültség és a felelősségteljes magatartás elengedhetetlen.

Hargita Tanácsának Hegyi és Barlangiementő Közszolgálata kulcsszerepet játszik a balesetek megelőzésében és kezelésében, a helyi intézményekkel való együttműködés és a társadalom oktatása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságosabb hegyi környezetet teremtsünk mindenki számára.

Csíkszereda, 2026 november 5.