Lassan évtizedek óta húzódik Hargita megye címertervének elfogadása. A legújabb – többszörösen módosított és történelmi tanulmányokkal alátámasztott – változatot január 8-án függesztették ki Hargita Megye Tanácsa előcsarnokában tájékoztatásul. A megyei tanács elnöke február végén vagy március elején terjeszti a tervezetet a testület elé.
Forrás: Hargita Népe: link
Megyecímer hiányában Hargita Megye Tanácsa már több éve egy logót használ minden hivatalos iraton és kommunikációs platformon. Korábban ugyan megjelent irataik fejlécén, plakátokon, kiadványokban, honlapjukon egy címerelemeket tartalmazó jelkép, de az jogilag nem volt elfogadott címer, így nem használhatták tovább.
– A közigazgatási címerek elfogadása többlépcsős eljárás: miután az illetékes önkormányzati testület – ez esetben a megyei tanács – elfogadja a címertervezetet, az önkormányzatnak be kell nyújtania azt a megyei címervizsgáló bizottságnak, amelynek egy tagját az Országos Heraldikai Bizottság, négyet pedig a megye prefektusa jelöli ki. A bizottság kedvező véleményezését követően a címer az övezeti, majd annak jóváhagyása után az Országos Heraldikai Bizottsághoz kerül, onnan pedig a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatügyi Minisztériumhoz, amely a kormány elé terjeszti elfogadásra
– vázolta a folyamatot kérésünkre dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke.
Évekig tartó huzavona
– Az első Hargita megyei címertervet nem én készítettem, 2009-ben „örököltem meg”, akkor bíztak meg annak részleges módosításával és a szükséges dokumentáció összeállításával. Azt a megyei tanács elfogadta, onnan a megyei, később az övezeti, majd az Országos Heraldikai Bizottság elé került, ez utóbbi emelt kifogásokat ellene, miszerint túl bonyolult a jelkép. Valóban bonyolult, de ez történelmi örökség
– számolt be a heraldikus.
– Fontos tudni, hogy 2010 után egyetlen székelyföldi címert sem fogadtak el, majd miután az RMDSZ kormányra került és 2020 végén Cseke Attila megkapta a fejlesztési miniszteri kinevezést, újra napirendre tűzték a székelyföldi címerek ügyét, többet el is fogadtak. Igen ám, de Hargita megye iratcsomója még nem jutott idáig
– fűzte hozzá.
A kifogás közlése után Szekeres Attila István elkészített egy újabb, a címer történelmi jelentőségét alátámasztó tanulmányt, de ez sem bizonyult elegendőnek az elfogadásához, ugyanis a bizottság hol azt állította, hogy nem felelt meg az alkalmazási normáknak, hol hiányolta a Nagy-Románia idején használt címerképeket.
Ezek után a Nemzetközi Címtani Akadémia tagságával is rendelkező heraldikus személyesen is tárgyalt a címer további módosításának lehetőségeiről az országos bizottság tagjaival, és észrevételeik alapján, de az elemeket megtartva újabb, apró módosításokat eszközölt. Mint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta: ezt függesztették ki január elején, és a következő időszakban fog róla szavazni a testület.
Összetett szimbólumrendszer
– Hargita megye címertervének alapja ezüsttel és kékkel negyedelt lekerekített szélű, úgynevezett háromszögű pajzs, közepén szívpajzzsal. Az első mezőben ezüst alapon öt vörös kereszt „lebeg”, a másodikban kék mezőben arany nap és ezüst holdsarló látható, a harmadik – szintén kék hátterű – negyedben egy háromtornyos közigazgatási épület stilizált képe van, míg a negyedik ezüst mezőben négy zöld hegyet látunk, rajtuk egy-egy fenyőfával, és a négy hegy között három ezüst folyó zúdul alá. E négy motívum fölött helyezkedik el a szívpajzs, amelyen kék mezőben látjuk Szűz Máriát, egyik karjában a gyermek Jézussal, másikban arany jogarral, a csíksomlyói kegyszobor képét
– ismertette a tervet Szekeres Attila István, megjegyezve, hogy az eredeti címertervet tervezője a történelmi Udvarhelyszék és Csíkszék címeréből kombinálta össze.
Udvarhelyszék címere – melyet 1757-ben adományozott Mária Terézia magyar királynő – ezüsttel és kékkel négyelt pajzs, első és negyedik mezejében öt kis vörös kereszt látható, mely már régebb óta használatos volt Udvarhelyszék jelképeként.
Ezek Daniel István főkirálybíró leírása szerint Székelyudvarhelyt és a székben lévő törvényhatóságokat, Keresztúr fiúszéket, Bardóc fiúszéket és a kiváltságos településeket, Zetelakát és Oláhfalut jelképezik. A címer második és harmadik negyedében egy háromtornyos közigazgatási épület, fölötte arany nap és ezüst holdsarló – a székely jelképek – láthatók kék mezőben. A mostani címertervben az első és harmadik mező látható ebből ugyanazon a helyen.
A heraldikus azt is elmondta, hogy
Csíkszék 1793-ban adományozott címere ugyancsak négyelt pajzs, szívpajzzsal.
Az első mezőben kék alapon arany naparc van, a második mezőben vörös alapon kettős kereszt, alatta fekvő ezüst félholddal – jelképezve, hogy a kereszténység legyőzi a török behatolókat. A harmadik, ezüst mezőben négy zöld hegy és három ezüst folyó, a hegyek tetején pedig két – Keöpeczi Sebestyén József mellékelt vármegyecímer-rajzán három – sorompóval ellátott vámház látható, ami a Csíkszék és Moldva közötti piricskei és gyimesi határátkelőt szimbolizálja. A negyedik, kék mezőben négy zöld hegy, csúcsukon egy-egy fenyőfa, a szívpajzsban pedig a kis Jézust ölében tartó, holdsarlón álló Szűz Mária. A mostani címerbe ebből átvették a szívpajzsot, a Napot és a Holdat a második mezőbe helyezték, valamint egyesítették a harmadik és negyedik mezőt, így ábrázolva négy hegyet, négy fenyőfát és három folyóvizet – ami Csíkszék régi címerének adománylevele szerint a Maros, az Olt és a Nagy-Küküllő.
– Remélem, hogy ebben a mandátumban sikerül elfogadtatnunk a tervet, hogy legyen végre hivatalos címere Hargita megyének is – amit az 1968-as megyésítés fogott össze három történelmi székely székből azzá, ami –, mert identitáserősítő hatása és olyan mögöttes jelentése van, amivel valamennyien azonosulni tudunk. Fontosak azok a dolgok is, amivel kenyeret tudunk tenni az asztalra és amivel fejlesztéseket tudunk hozni, de ugyanennyire lényegesek a szimbolikus töltetű ügyeink is
– fejtette ki Bíró Barna Botond megyeelnök.
