A magyar szórvány napját tartották Nagyenyeden
November 12-én, szombaton tartották Nagyenyeden a magyar szórvány napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat központi eseményét, amelyen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, illetve Madár Zsolt, aki egy panelbeszélgetés alkalmával a megyei tanács Összetartozunk programját ismertette.
A székely-szórvány kapcsolatokat társadalmasítani kell, elérkezett az idő, hogy szintet lépjünk, hiszen ma már többet is ki lehet hozni ezekből a kapcsolatokból, mondta Borboly Csaba, aki élő bejelentkezésben Décsei Attilával, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnökével is beszélgetett:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/654598699471104
A kapcsolatok kiszélesítését szorgalmazza Hargita Megye Tanácsának elnöke, mint kifejtette, az üzleti kapcsolatok kiszélesítését a községek szintjén, hiszen a kis családi vállalkozásokat segíti, ha a két térség között kialakul a kapcsolat, kiegészíthetik egymás tevékenységét, legyen szó zöldség- és gyümölcstermesztésről, vagy erdőgazdálkodásról. Ezek a kapcsolatok jelenthetnek lehetőséget a családi vállalkozásoknak, amelyek a személyes találkozások mentén alakulnak ki, a „népi diplomácia” a multikat segíti.
Szeretnék folytatni a pedagógusképzési programot is, ebben elkötelezett Hargita megyében az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, és sok jó modul van a magyarul tanító tanítók és tanárok számára.
A szombati esemény keretében tartott Összetartozunk, a székely-szórvány partnerség elnevezésű panelbeszélgetésen Madár Zsolt Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk programját ismertette, amely 11 éve működik, kezdetben Beszterce-Naszód és Temes megyékkel. Ennek értelmében jöttek létre kapcsolatok az önkormányzatok között, közös programok a hagyományőrzés, a kultúra, az oktatás terén, zarándoklatok, ünnepségek alkalmával.
A turizmusban rejlő lehetőségeket is fel kell tárni, nemcsak a Prahova-völgye, Budapest vagy a Balaton lehet desztináció, hanem a szórvány térségek is, fejtette ki Madár Zsolt Hargita Megye Tanácsa álláspontját tolmácsolva, érdemes egy-egy ünnep, esemény alkalmával ezeket a térségeket úticélként meghatározni, megcsodálni a táj szépségét, megismerni az épített örökséget, a turisztikai szolgáltatásokat, az itt élőket.
A cél az kell legyen, hogy ne csupán néhány politikus foglalkozzon a kapcsolatépítéssel, hanem bontsuk le ezeket a szakterületek, szakmák, különböző szegmensek – egyház, oktatás, települések stb. – szintjére, hogy az emberek között alakuljanak ki a kapcsolatok. Ma már a kor informatikai és közösségi médiás szolgáltatásaival úgynevezett háttér motorokat lehet kiépíteni és működtetni, költséghatékonyan. Ha megvannak az adatbázisok, mindenki sokkal több lehetőséget, programot és jó megoldást fog találni, amihez csatlakozhat, fogalmazták meg a célokat a Hargita megyeiek.
