HARGITA MEGYE TANÁCSA – EMLÉKÉREM
A Hargita Megye Tanácsa Emlékérem adományozható olyan fiataloknak, akik kiemelkedő eredményeket értek el különböző területeken; jogi személységgel rendelkező személyek csoportjának, akik Hargita megye arculata, a régióra jellemző értékek, hagyományok népszerűsítése érdekében tevékenykednek; civil szervezeteknek, valamint azoknak a személyeknek, akik a megye lakosságának vagyonvédelmével foglalkozó civil szervezetek munkáját támogatták. A Hargita Megye Tanácsa Emlékérem adományozását Hargita Megye Tanácsának elnöke kezdeményezheti. Hargita Megye Tanácsának Emlékérme kör alakú, 42,5 mm átmérőjű, 4 mm vastagságú, ezüstszínnel fújt érem, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoz a megyei önkormányzat vezetője egy erre az alkalomra szervezett ünnepségen.
Eddigi díjazottjaink:
2024:
Megyénk oktatási intézményeiből jó szakemberek kerülnek ki! 
A Louis Pasteur posztlíceum évzáró eseményén, május 16-án, Hargita Megye Tanácsa emlékéremmel tüntette ki az igazgatónőket. 
Iskolájukban 1123 diák végzett, melyből közel 65% a szakmában dolgozik: kórházakban, családorvosi, fogorvosi és szakorvosi rendelőkben, mentőszolgálatnál, laboratóriumokban, Caritas-nál. 
Kórházunk fejlődésével és bővülésével a munkahelyek tárháza is növekszik! Magas szakmai színvonalért, jó ellátásért, az itthon boldogulásért dolgozunk.
Megyénk oktatási intézményeiből jó szakemberek kerülnek ki! A Louis Pasteur posztlíceum évzáró eseményén, május 16-án, Hargita Megye Tanácsa emlékéremmel tüntette ki az igazgatónőket. Iskolájukban 1123 diák végzett, melyből közel 65% a szakmában dolgozik: kórházakban, családorvosi, fogorvosi és szakorvosi rendelőkben, mentőszolgálatnál, laboratóriumokban, Caritas-nál. Kórházunk fejlődésével és bővülésével a munkahelyek tárháza is növekszik! Magas szakmai színvonalért, jó ellátásért, az itthon boldogulásért dolgozunk.
2023:
LAUDAȚIO
A Felcsíki Állatvásár és Gazdanap, illetve a Tercsi vágóhíd és húsfeldolgozó ünnepélyes megnyitója sokunk számára öröm, hiszen nagyon sok ember munkájának köszönhetően valósult meg ez az álom. Ugyanakkor öröm számunkra, hogy megértük ezt a pillanatot, és már nemcsak messziről kell néznünk a munkálatokat, hanem meg is kóstolhatjuk majd az itt készült termékeket. Ami valamikor ötlet volt, az mára már létezik. De az ötlethez megvalósítás is kell, és a munkához pedig ember. Jéré Elemér, a Csíkjenőfalvi Tercs Közbirtokosság elnöke pedig az az ember, aki a nagy erőfeszítést és munkát igénylő felépítéshez adta minden idejét és erejét.
Ezért áldozatos munkáját ma, Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megye Tanácsa Emlékéremmel ismeri el.
Gratulálunk és sok sikert kívánunk a továbbiakban!
A szakmai beszélgetések, a találkozások, a látványos bemutatók, a finom falatok és a jó hangulat helyszíne volt Tusnádfürdő 2023. október 21-22-én, ahol XI. alkalommal szervezték meg a Székelyföldi Vadásznapokat!
Hargita Megye Tanácsa Emlékérem adományozásával ismerte el Szász Ferenc ügyvéd munkáját.
Szász Ferenc ügyvéd 23 pert visz vadkárok tekintetében, Ő felvállalta ezt az ügyet és segít az egyszerű embereknek, hogy törvényes módon megkapják azt, ami jár nekik. Hargita Megye Tanácsa Emlékérem adományozásával ismeri el munkáját és mond köszönetet ezért.
LAUDAȚIO
În onoarea Generalului de brigadă ing. Rață Ion cu ocazia acordării distincției Medalia Consiliului Județean Harghita Onorată asistență.
Profesia militară aduce cu sine un mod de viață distinct, în care, rigurozitatea, dinamica activității, presupun sacrificii. Pentru a fi militar de carieră trebuie să ai voință, vocație, dar și anumite abilități care sunt împărtășite cu ceilalți colegi, mândrie, loialitate, onestitate, solidaritate.
Întotdeauna un militar va răspunde prezent nevoilor societății.
Absolvent al liceului Electronica din București, în anul 1983, și al Facultății de Telecomunicații din cadrul Universității Politehnica București, în anul 1989, dornic de perfecționare, urmează studiile postuniversitare în specialitatea Calitatea, Fiabilitatea și Mentenabilitatea Sistemelor Complexe.
Îndeplinește stagiul militar cu termen redus la Regimentul de Transmisiuni Buzău, primul pas în carieră făcându-l ca inginer în domeniul comunicațiilor la S.C. Aerostar Bacău.
Cariera militară o începe în anul 1994, fiind încadrat ca ofițer la Serviciul de Telecomunicații Speciale Harghita.
Până la momentul trecerii în rezervă, din 15 octombrie 2020, este Șeful Oficiului Județean de Telecomunicații Speciale Harghita, actualmente Direcția Județeană de Telecomunicații Speciale Harghita.
Pe parcursul carierei militare, meritele i-au fost recunoscute prin acordarea de către Președintele României a unor distincții :
– în anul 2002 ”Ordinul Virtutea militară în grad de cavaler cu însemn pentru militari”
– în anul 2012 ”Ordinul Bărbăție și credință în grad de cavaler cu însemn pentru militari”
– în anul 2016 ”Ordinul Bărbăție și credință în grad de ofițer cu însemn pentru militari”
– în anul 2019 ”Ordinul Bărbăție și credință în grad de comandor cu însemn pentru militari”
Totodată, i-a fost conferită de către Directorul Serviciului de Telecomunicații Speciale ”Emblema de Onoare a Serviciului de Telecomunicații Speciale”.
La 01 Decembrie 2021 este înaintat în grad de General de brigadă prin Decret Prezidențial.
Profesionalismul de care a dat dovadă pe tot parcursul carierei sale, exigența dar în același timp, corectitudinea deciziilor luate, spiritul de echipă, au făcut din General de brigadă Rață Ion un adevărat camarad.
Împreună cu echipa sa a reușit să ducă la bun sfârșit sarcinile dar și activitățile care de multe ori au avut un grad ridicat de dificultate.
O carieră militară de succes, într-un mediu disciplinat, este azi încununată de recunoașterea firească a meritelor sale la nivel județean, prin acordarea distincției Medalia Consiliului Județean Harghita Generalului de brigadă ing. Rață.
Permiteți-mi să vă felicit în acest cadru festiv și să vă doresc multă sănătate și pensie îndelungată și activă.
2022:
Bartalis Izabella
2018. októberétől tölti be a tisztséget. A kezdeti tervezéseket teljesen megváltoztatta aztán a vírusidőszak, amikor a Forrásközpont az addigiaktól eltérően kellett ellássa közművelődési feladatait. A változások és az áttervezések nem jelentettek nagy törést az intézményi munkában, a virtuális térben is jelen voltak, és a fontos programokat a kedvezőtlen körülmények ellenére is véghezvitték. Egyik célja a műfaji sokszínűség fenntartása, és a megváltozott igényekhez való alkalmazkodás.
Hargita megye kulturális életének egyik meghatározó szereplője a székelyudvarhelyi székhellyel működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Az intézmény tizenöt éves fennállása alatt a térség, az egész megye, de a Székelyföld megkerülhetetlen kulturális tényezőjévé vált, tevékenységük példamutató a népi kultúra megőrzése és ápolása, a hagyományos népviseletek dokumentálása, népi motívumaink és tájházaink népszerűsítése tekintetében, ugyanakkor az intézményben vagy közreműködésével készült néprajzi és helyismereti kiadványok, néprajzi jellegű dokumentumfilmek egy folytonos átalakulásban lévő népi kultúra hagyományos reliktumait térképezik fel és rögzítik, akárcsak az intézmény által szervezett dokumentációs fotótáborokban készült felvételek.
Emellett pedig tisztességgel ellátják az alapító által meghatározott feladataikat is, mint a tudományos és ismeretterjesztő jellegű előadások, konferenciák, képzések, szakmai találkozók, könyvbemutatók, képzőművészeti és néprajzi kiállítások szervezését. Gazdag könyvkiadási tevékenységük kiemelkedő teljesítménye A székelység története című hiánypótló kiadvány megjelentetése magyar, román és angol nyelven, illetve a szimbólumainkat tudományos igénnyel bemutató kötetek sorának kiadása.
Laudáció
Bodor Emese 1974. május 2-án született Csíkszeredában. Két gyerek édesanyja, szociális munkás. Elemi és gimnazista éveit a csíkszeredai zeneiskolában, majd a középiskolai tanulmányait a Kájoni János líceumba folytatta. Hiteles, következetes, kíváncsi, nyitott és karakteres személyiség.
Számára romának lenni büszkeség és hivatás.
2002-2004 között a kászonaltízi polgármesteri hivatal egészségügyi roma mediátora. 2004-2013 között a csíkszentkirályi önkormányzat romákért felelős munkatársa. 2013 óta Csíkszereda polgármesteri hivatalának munkatársa szociális munkás minőségben.
20 év elköteleződés, erőfeszítés és önzetlen munka, amelynek célja a hátrányos helyzetben élő roma közösségek társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Ez alatt az idő alatt nem csupán ügyviteli, egészségügyi tanácsadás és mentorálás jellemzi munkáját, hanem gyerekközpontú, következetes és jóindulatú, fejlesztő és nevelő munka is.
Interkulturális gyerektáborok, iskolai tanácsadás, családlátogatás és önzetlen beszélgetések révén járult hozzá az eltérő kultúrák megismertetéséhez és tiszteletben tartásához. Elégtételként munkája során együtt játszó, táncoló, éneklő és egymás mellett ülő magyar és roma nemzetiségű gyerekeket láthatott, amely gyakorlat szüleikre hatást gyakorolt.
Emese nemcsak a család, hanem környezete szíve és lelke, és ha munkáról van szó, hajtókara is, aki önmagunk és nemzetünk elfogadására, szeretetére és tiszteletére bíztat. Ő az az ember, aki előtt nem kell félni másnak lenni és, aki számára nem léteznek problémák, csak megoldandó feladatok, melyek révén erősebbé válunk.
Ezt bizonyítja a somlyói tűzeset óta folytatott töretlen és nagy erőfeszítéseket igénylő munkája is.
Két hónapig több mint 60 sorsverte család összezárt mindennapjainak fáradhatatlan terelgetője, majd 120 nincstelenségbe szorult ember életének kovásza.
Kimondatlanul tudta, ennek a közösségnek anyja-apja kell legyen, aki ideáll. Aki egyszerre szeret, ölel, összeszed, összefog, egyben tart és egyszerre mutat irányt, mércét. Szigorúan fegyelmezve, figyel s őrködik, hogy mindenki többet hozzon ki magából, mint amire e reménytelenség, tehetetlenség vezérelt közösség öröksége sarkalná. Ha kellett simogatott, biztatott, Kacagott, táncolt, együtt ünnepelt. Ha kellett szemöldökét felvonva, kezét csípőre téve dorgált. Eredményesen és töretlen kitartásról tanúskodva: 39 embert íratott iskolába, felnőttként ebből huszonheten sikeresen elvégezték 1-8 osztályosan egy – egy évet. Tizenkét embernek tartós munkahelyet, többüknek ideiglenes munkahelyet szervezett és erősítette őket a kitartásban. Nyilván kellett mindehhez egy jó csapat, akiket jó tyúkanyóként maga körül tartott. Emese igazi hétköznapi hős: aki a tikkasztóan nehéz, bizonytalan mindennapokban is helytáll. Példakép, minta és mérce munkatársai számára és a közösség számára, amelyből származik, és amelynek tagjaként büszkén vállalja önmagát. Nem csak helytáll, hanem azzá növekedett, fejlődött, akire igazán szüksége van az övéinek.
Embertársaink segítése, a méltóságteljes élethez való remény visszaadása, nem nevezhető munkának. Hivatás és életcél ez, melyet Emese tiszta szívvel, meggyőződéssel és gerinces kitartással végez. Cserébe elegendő számára egy mosoly vagy a mások boldogságának tudata.
Gratulálok és köszönöm, mindenki nevében köszönjük Emese!
2007. Hermann Gusztáv Mihály történész, egyetemi adjunktus Bukarestben született, de ízig-vérig székelyudvarhelyi. Itt él gyerekkorától és itt fejti ki tevékenységét napjainkban is. 2007. január elejétől 2009 szeptember végéig a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont első vezetője. Több évtizedes eredményes oktatói, szervezői, szerkesztői és tudományos munkássága hathatósan hozzájárult Hargita megye, a székelység és az egész magyarság tudományos és művelődési életének gyarapodásához.
Hargita megye kulturális életének egyik meghatározó szereplője a székelyudvarhelyi székhellyel működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Az intézmény tizenöt éves fennállása alatt a térség, az egész megye, de a Székelyföld megkerülhetetlen kulturális tényezőjévé vált, tevékenységük példamutató a népi kultúra megőrzése és ápolása, a hagyományos népviseletek dokumentálása, népi motívumaink és tájházaink népszerűsítése tekintetében, ugyanakkor az intézményben vagy közreműködésével készült néprajzi és helyismereti kiadványok, néprajzi jellegű dokumentumfilmek egy folytonos átalakulásban lévő népi kultúra hagyományos reliktumait térképezik fel és rögzítik, akárcsak az intézmény által szervezett dokumentációs fotótáborokban készült felvételek.
Emellett pedig tisztességgel ellátják az alapító által meghatározott feladataikat is, mint a tudományos és ismeretterjesztő jellegű előadások, konferenciák, képzések, szakmai találkozók, könyvbemutatók, képzőművészeti és néprajzi kiállítások szervezését. Gazdag könyvkiadási tevékenységük kiemelkedő teljesítménye A székelység története című hiánypótló kiadvány megjelentetése magyar, román és angol nyelven, illetve a szimbólumainkat tudományos igénnyel bemutató kötetek sorának kiadása.
Laudáció
Isztojka Máté fiatal ember. 1998-ban született Szentábrahámon, ahol ma is él. Középiskolába a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumba járt. Ezt követően a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végzett néprajz szakon.
Egyszerre két világnak is részese. Hagyományos Gábor cigány családban született és nőtt fel, ugyanakkor néprajzosként társadalomkutató, ami sem szűkebb közösségében, sem a tágabb székelyföldi roma közösségen belül nem mindennapi, nem gyakori.
Már iskolás, középiskolás korától versmondó, mesemondó versenyekre járt. Intenzíven bekapcsolódott az ODFIE, az Unitárius Egyház ifjúsági szervezetének a munkájába. Részt vesz a Gondviselés szegélyszervezet munkájában.
Így vall erről:
„Szerencsére a szüleim nagyon nyitottak a továbbtanulás tekintetében, bizonyos megkötések között, mert nem szeretnék, hogy még 5-6 évet tanuljak. Már a középiskolát is viszonylag nehezen kezelték, az egyetemet még nehezebben, a mesteriről nem is beszélve. Amikor eljöttem egyetemre, azt nehezményezték, hogy távol leszek a családtól, s lehet nem térek vissza”
„amikor hazamegyek, akkor egy más Máté jön elő belőlem. Egy csendesebb. Szinte tudathasadásos állapot. Szükségesek napok, hogy vissza tudjak rázódni a mi közösségünkbe. Kolozsváron mindenki más kulturális szokások szerint van. Amire hazamegyek, megszokom ezeket, amikor otthon vagyok, megszokom azokat.”
Ugyanakkor: „Az egyetem rendkívül sokat változtatott a világlátásomon. Nyitottabb lettem. Nem csak abból a helyzetből kezelek dolgokat, hogy cigány vagyok, vagy hogy ebből a közösségből származok, hanem egy tágabb szemléletmódot enged meg nekem a néprajz. Ezt tanította meg nekem, hogy a világot ne csak egy helyzetből vizsgáljam, hanem próbáljam meg több szemszögből.” Azt hiszem ez kiváló indíttatás egy társadalomkutató számára.
Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy kicsiny erdélyi magyar nyilvánosságunkban a Gábor-cigány, illetve általában véve roma kultúra egyfajta nagykövete. Szerethető személyiségével és népszerű média-szereplőseivel sokat tesz a romákkal szembeni előítéletek lebontása érdekében.
Legutóbb például a Nemzetközi Roma Nap alkalmával jelent meg egy vele készített interjú, ami – az erre vonatkozó objektív mutatószámok alapján – szép karriert futott be a közösségi médiában. Máté ebben is a Gábor közösséggel szembeni sztereotípiákat kérdőjelezi meg. Rámutat, hogy miközben a Gáborok számára valóban fontos az etnikai határfenntartás, a közösségen belüli szolidaritás és csoportideológia újratermelése, a nem roma többség exotizáló cigány-képe távol esik a valóságtól.
Néprajzosként államvizsgájában a nagyapja által ismert Gábor-cigány meséket dolgozta fel. Itt is azt a célt követi, hogy a cigány kultúrát megismerteti a külvilággal, amivel egyben az előítéletek felszámolásához szeretne hozzájárulni. A nagyapjától mintegy 50 Gábor cigány mesét gyűjtött össze és elemzett. A repertoárban főként varázsmesék szerepelnek, de vannak bohózatok is például Ceaușescuról vagy Istenről, illetve pajzán történetek, amelyek, mint mondja „nagyapám szájában szintén mesévé változnak”.
A mesék kapcsán egyszerre világít rá a hasonlóságokra és a különbségekre. A mesék nagyon hasonlóak az egész Kárpát-medencében. Nem különböznek a magyar, vagy a román népmeséktől. Picit negatívabb bennük az életsors: ott van a szegény cigány, a cigány asszony, a cigány fiatal. Hozzáteszik, hogy egy cigány emberről van szó a történetben.
Másik érdekes terület a Gábor cigányok Facebook használati szokásai. Mint mondja a Facebook-on egy hagyományos világ tartalmai jelennek meg. Olyan tartalmakat tesznek közzé live show-kban, amik gazdasági helyzeteket oldanak meg. Kölcsönöknek, kamattal kapcsolatos beszélgetéseknek a lebonyolítása, házassággal kapcsolatos alkuk lebonyolítása gyakran a Facebook-on történik meg, rácáfolva azokra a leegyszerűsítő elképzelésekre, amelyek a hagyományokat és a modernitást szembe állítják egymással.
Az utóbbi évben több a tágabb székelyföldi roma közösséget érintő tevékenységbe kapcsolódott be:
A Somlyó utcai romák segítésében is részt vett.
Hargita megyei mélyszegénység munkacsoport munkájába is bekapcsolódott
Részt vett a Hargita Megyei Roma Fórum
Máté kulturális teljesítménye önmagában és már ma is tiszteletre méltó. Mindezzel együtt Máté ma leginkább az egyik nagy reménységünk, aki kutatóként, vagy adott esetben majd roma mozgalmárként, sokat tehet majd. Nem csak azért, hogy a külvilág megismerje a Gábor cigány közösség sajátos, zárt kultúráját, hanem hogy romák és nem romák közelebb kerüljünk egymáshoz, hogy a köztünk lévő viszony a jövőben kiegyensúlyozottabb és méltányosabb legyen.
Laudáció
Jóni Géza a Szatmár megyei Szatmárhegy községhez tartozó Részteleken született roma családban 1954. július 1-én. 1971-ben már a Szatmári Hivatásos Együttesben muzsikál, 1974-ben átigazol a Hargita Megyei Hivatásos Együttesbe. 1976–77-ben Nagyváradon tevékenykedik, ezúttal a Filharmónia zenésze. 1977-től 1990-ig Csíkszeredában, a Fenyő vendéglőben muzsikált, két évig a művészeti iskola hegedűoktatója, majd 1992-től 2004-ig a Hargita, illetve a Flora vendéglő zenésze. 1996-tól 2008-ig a Hargita Megyei Romaszövetség elnöke, 2004–2008 között a Roma Párt (Partida Romilor) megyei szervezetének elnöke.
12 évig Hargita Megye Tanácsa kötelékében a roma közösség a ügyeivel foglalkozott, tevékenységének középpontjában a különböző népcsoportok közötti együttélés jobbítása, a kulturális kapcsolatok erősítése volt.
Muzsikusként a roma zenei kincs és az általános zenekultúra népszerűsítése volt a célja, minőségi szórakozást, kikapcsolódást nyújtani hallgatóságának.
Roma polgárjogi aktivistaként feladatának tekintette a romák egymás közötti kapcsolatainak, valamint a más nemzetiségűekkel való kapcsolatainak javítását. Az általa képviselt szervezetek céljait és erőfeszítéseit, igyekezetét népszerűsítette, számos programot szervezett és rendezvényt kezdeményezett a bizalmatlanság feloldása és az előítéletek kiküszöbölése érdekében. Ugyanakkor a roma életet, a kultúrát és a hagyományok értékeit népszerűsítette, minden követ megmozgatott a romák társadalmi beilleszkedése és az életszínvonala emelése érdekében.
Munkássága révén hangsúlyozta a közösségek közötti kommunikáció fontosságát, kiemelve, hogy ez nem valósul meg magától, létrejöttéhez, eredményességéhez mindkét fél részéről erőfeszítésre van szükség.
Jelen kitüntetéssel ezt az erőfeszítést és a közösségépítő tevékenységét ismerjük el.
Csíkszereda, 2022. április 12.
Kovács Árpád:
2013 második felétől töltötte be az intézmény menedzseri tisztségét 2014. novemberéig. Szakmájából adódóan a képzőművészethez és művészettörténethez kapcsolódó programokat kezdeményezett, nevéhez kötődik a Pulzus alkotótáborban való részvétele az intézménynek. Tovább vitte a kulturális turizmus szempontjából fontos, a vidék épített örökségének népszerűsítését célzó rendezvényeket. Az intézménnyel való együttműködése azóta is folyamatos.
Hargita megye kulturális életének egyik meghatározó szereplője a székelyudvarhelyi székhellyel működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Az intézmény tizenöt éves fennállása alatt a térség, az egész megye, de a Székelyföld megkerülhetetlen kulturális tényezőjévé vált, tevékenységük példamutató a népi kultúra megőrzése és ápolása, a hagyományos népviseletek dokumentálása, népi motívumaink és tájházaink népszerűsítése tekintetében, ugyanakkor az intézményben vagy közreműködésével készült néprajzi és helyismereti kiadványok, néprajzi jellegű dokumentumfilmek egy folytonos átalakulásban lévő népi kultúra hagyományos reliktumait térképezik fel és rögzítik, akárcsak az intézmény által szervezett dokumentációs fotótáborokban készült felvételek.
Emellett pedig tisztességgel ellátják az alapító által meghatározott feladataikat is, mint a tudományos és ismeretterjesztő jellegű előadások, konferenciák, képzések, szakmai találkozók, könyvbemutatók, képzőművészeti és néprajzi kiállítások szervezését. Gazdag könyvkiadási tevékenységük kiemelkedő teljesítménye A székelység története című hiánypótló kiadvány megjelentetése magyar, román és angol nyelven, illetve a szimbólumainkat tudományos igénnyel bemutató kötetek sorának kiadása.
Lőrincz Ildikó
2014. november 11. – 2018. októbere között vezette az intézményt. A közművelődési programok és a vidéki események szervezését emelte ki. A Forrásközpontot bekapcsolta a nagyobb rendezvények, mint az Erdélyi Táncháztalálkozó és a Szejke interetnikai fesztivál társszervezői körébe. Újraindította a Székelyudvarhelyen 1970-1973 között működő, egész Erdélyt átfogó Siculus könnyűzenei fesztivált, MIndemellett a Forrásközpont alaptevékenységéhez kapcsolódó feladatok erősödtek meg igazgatósága idején, és a vidékkel való kapcsolattartás. Igényesen összeállított, szakmai kiadványok megjelentetését ösztönözte.
Hargita megye kulturális életének egyik meghatározó szereplője a székelyudvarhelyi székhellyel működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Az intézmény tizenöt éves fennállása alatt a térség, az egész megye, de a Székelyföld megkerülhetetlen kulturális tényezőjévé vált, tevékenységük példamutató a népi kultúra megőrzése és ápolása, a hagyományos népviseletek dokumentálása, népi motívumaink és tájházaink népszerűsítése tekintetében, ugyanakkor az intézményben vagy közreműködésével készült néprajzi és helyismereti kiadványok, néprajzi jellegű dokumentumfilmek egy folytonos átalakulásban lévő népi kultúra hagyományos reliktumait térképezik fel és rögzítik, akárcsak az intézmény által szervezett dokumentációs fotótáborokban készült felvételek.
Emellett pedig tisztességgel ellátják az alapító által meghatározott feladataikat is, mint a tudományos és ismeretterjesztő jellegű előadások, konferenciák, képzések, szakmai találkozók, könyvbemutatók, képzőművészeti és néprajzi kiállítások szervezését. Gazdag könyvkiadási tevékenységük kiemelkedő teljesítménye A székelység története című hiánypótló kiadvány megjelentetése magyar, román és angol nyelven, illetve a szimbólumainkat tudományos igénnyel bemutató kötetek sorának kiadása.
Molnár Levente székelyföldi származású világhírű operaénekes. Ma mégsem ennek apropóján vagyunk itt, hanem valami teljesen egyébért. Egy olyan ügyért, mely a székely közösség javát szolgálja, nem anyagi, politikai, hanem lelki, egyházi és nemzeti síkon.
Leventére méltón lehetünk büszkék, hiszen amellett, hogy csodálatos karriert futott be és hatalmas népszerűségnek örvend, már másodjára vállalja a gyalogos zarándoklatot a Máriapócs és Csíksomlyó közötti Mária-úton. Teszi mindezt a békéért, az összetartozásért, a nélkülözőkért, azokért, akik nem jöhetnek el a pünkösdi búcsúra.
A mai alkalom és a holnapi búcsú jó alkalom arra, hogy a 102 évvel ezelőtti eseményekre is méltóképpen emlékezzünk. A Nemzeti Összetartozás Napja idén még különlegesebb, hogy éppen a búcsú napjára esik. Talán ez segít lelkiekben is átértékelni az elmúlt, több mint 100 évet. Talán erőt ad a folytatáshoz, lendületet a terveinkhez, jövőbeni tetteinkhez, döntéseinkhez.
Molnár Levente zarándoklatát, vállalását ma Hargita Megye Tanácsának Emlékérmével ismerjük el.
Köszönjük és gratulálunk!
Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvár igazgatója a Forrásközpont megalakulása óta aligazgatóként, 2009. október 1-jétől pedig menedzserként tevékenykedett 2013. április 13-ig. Nevéhez fűződik a nagy népszerűségnek örvendő kiadvány, A székelység története kézikönyv és tankönyv első kiadása. Számos fontos programot tervezett kollégáival, amelyek mostanig az intézmény alaptevékenységéhez tartoznak.
Hargita megye kulturális életének egyik meghatározó szereplője a székelyudvarhelyi székhellyel működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Az intézmény tizenöt éves fennállása alatt a térség, az egész megye, de a Székelyföld megkerülhetetlen kulturális tényezőjévé vált, tevékenységük példamutató a népi kultúra megőrzése és ápolása, a hagyományos népviseletek dokumentálása, népi motívumaink és tájházaink népszerűsítése tekintetében, ugyanakkor az intézményben vagy közreműködésével készült néprajzi és helyismereti kiadványok, néprajzi jellegű dokumentumfilmek egy folytonos átalakulásban lévő népi kultúra hagyományos reliktumait térképezik fel és rögzítik, akárcsak az intézmény által szervezett dokumentációs fotótáborokban készült felvételek.
Emellett pedig tisztességgel ellátják az alapító által meghatározott feladataikat is, mint a tudományos és ismeretterjesztő jellegű előadások, konferenciák, képzések, szakmai találkozók, könyvbemutatók, képzőművészeti és néprajzi kiállítások szervezését. Gazdag könyvkiadási tevékenységük kiemelkedő teljesítménye A székelység története című hiánypótló kiadvány megjelentetése magyar, román és angol nyelven, illetve a szimbólumainkat tudományos igénnyel bemutató kötetek sorának kiadása.
2021:
LAUDÁCIÓ
Svella Adél ösvényt taposott a zene és tánc világában, nemcsak balettórákat, hanem életleckét is nyújtott tanítványainak. Megtanította, hogy mindenben megbízható, stabil pontot kell keresni, amelyhez vissza lehet térni és újrakezdeni, ha elromlott. A balettórák pontosságot, igényességet jelentettek, emellett zenetörténetet, zongorahangot, ütemeket, egy-két-há egy-két-há, kultúrát, komolyzenét, Csajkovszkijt: ebben az erdélyi kisvárosban a nagyvilágot.
A kolozsvári balettintézetben eltöltött évei alatt sajátíthatta el a fegyelmet és a hihetetlenül kemény munkabírást. Megtanította, hogy – J. G. Noverre szavaival élve – „ha a zene és a tánc egyetértően dolgozik, a két egyesült művészet hatása fennséges lesz, és elbűvölő varázsa egyszerre diadalmaskodik a szíven és az elmén”. Ez látszott az év végi előadásokon, mindegyik darab egy gondolatra épült.
Ilyen volt az 1995-ben bemutatott Gyökerek című előadás is, amely a világ beteg állapotát láttatta, és a többi előadok is, hisz előadás előadást követett – magyar tánc, Carmen, Bach – amit templomban mutattak be, mert a tánc a szavak nélküli beszéd. Nagyenyeden, Jászvásáron, Ausztriában is volt balettelőadásuk. A kis, családias hangulatú közösség, amelyet Svella Adél koordinált, lassan együttessé nőtte ki magát, a Sanctus Group Balet néven vált népszerűvé.
Vagy a Passió, amelynek színpadra állítását hosszas, kitartó munka, kutatás és utánajárás előzte meg, és amelyet példátlan odaadással, maximális precízitással rendezett meg.
Az alaptörténetet színessé tette, összekötte a táncot és a zenét, a tánc nyelvén mutatta be Jézus szenvedését, Mária gyászát. Több éves munkája eredményeként született meg 1996-ban az első Passió előadás, amelynek szereplőit is gondosan, a rá jellemző profizmussal válogatta össze.
A hazai előadásokon kívül az időközben 60 főre gyarapodott csíksomlyói passiósok több országban is bemutatták Krisztus szenvedéstörténetét: Magyarországon, Ausztriában, Hollandiában, Németországban és Franciaországban.
Svella Adél fiatalságát meghazudtolva állt helyt és képviselte a passiós csoportot az Europassio Szervezet előtt, nem is sejtve még, hogy milyen nagy ajándékot nyújt át tanítványainak. Az a csoport, amely egykor gyerekekből verbuválódott, ma is, 25 év elteltével közösséget alkot és bár tagjai már felnőttek, családosok, az elvetett magot, a közösségi élményt, a szeretetet viszi tovább és adja át a következő generációknak is.
Munka közben egyetemet végezett, koreográfia szakot, és szaktudásával több nagyszerű színpadi produkcióban nyújtott segítséget, a néptánctól kezdve a rockoperáig.
Az ősi magyar kultúra iránt mindig érdeklődött, mindig tanult, jegyzetelt. Előadókat hívott meg, hogy tanítványai bővíthessék ismereteiket, hogy a néprajzi elemek jelentését is megismerjék.
Erős hite révén képes az alázatra, megbocsátásra. Családjában megerősítést, nyugalmat, biztonságot talált.
Kívánjuk, hogy az alkotásban mindig kiteljesedhessen, hogy hite, kitartása, belső motivációja soha ne hagyja el, és a Jóisten gondviselése kövesse lépteit az elkövetkezőkben is!
Tordaszentlászló, 2021. augusztus 19.
2019:
Laudáció:
A Zetelaka községhez tartozó Zeteváralja településen működő Cetate Production vállalat ügyvezető igazgatója. A Zetelaki Önkéntes Tűzoltósággal nagyon jó kapcsolatot ápolnak, mivel a cég tevékenysége fokozottan tűzveszélyes, így hát tudják: a „biztonság mindenek előtt”, és tesznek is ezért.
Székelyudvarhely, 2019. december 18.
Oklevél:
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Oklevél
Sajtóközlemény
Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kórháza a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Jövőre elkészülnek a műtőblokknak helyet adó épületrésszel
Elkezdik a munkálatokat a műtőblokknak helyet adó épületrészben. A részleteket szeptember 23-án, hétfőn ismertették a helyszínen.
Az RMDSZ parlamenti képviseletének is köszönhetően idén a kórház 30,6 millió lej támogatásban részesül a kormány részéről, amelynek közel felét, csaknem 14 millió lejt a műtőblokk befejezésére fordítják, másik felét pedig eszközvásárlásra.
Borboly Csaba, a kórházat működtető Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint sok év munkája van a hátuk mögött, de a megyei tanács és a kórház munkaközösségével közösen sikerült kimozdítani a holtpontról a beruházást. – Jó csapatmunka eredménye, amelyet a továbbiakban is folytatnunk kell, hogy a megyei kórház fejlesztésével a térségben tovább bővüljenek az egészségügyi szolgáltatások és az idevonzott orvos-szakemberekkel ezek minőségén is folyamatosan javítani tudjunk. Ehhez a körülményeket is meg kell számukra teremteni. Mindezek mellett pedig tovább kell erősítenünk az együttműködést a felsőfokú oktatási intézményekkel is, hiszen hosszú távú cél a klinikai besorolás elérése – mondta a megyei tanács elnöke, hozzátéve, hogy a Sürgősségi Betegellátó Egység épületének bővítése is az elkövetkező években megvalósul, amelyet az Országos Beruházási Társaság (CNI) végez majd el.
Konrád Judit kórházmenedzser hozzátette, amennyiben elkészül az új műtőblokk, új távlatok nyílnak az intézmény előtt, ugyanis így elegendő hely lesz a műtétek számára, ahol korszerű körülmények között zajlanak majd az elmúlt években megjelent új sebészeti szakágak műtétei is.
Az eseményen Hargita Megyéért díjjal tüntették ki Adrian Dobrica mellkassebész szakorvost és Péli Leventét, a megyei tanács műszaki osztályának igazgatóhelyettesét a kórházért kifejtett munkájuk elismeréseként.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak helyet adó épület 1971-ben épült. Négy épületrészből áll. Az A- és B-épületrészek a betegellátó egységeknek adnak helyet, a C-szárny a műtőblokkoknak, míg a D-épületrész a kiszolgálóegységeknek ad helyet.
Az említett épületrészt 2012-ben a második emelet megerősítését és átalakítását, egy új szint megépítését, valamint az átjárónak helyet adó új épülettest csatlakozását kezdték el. Ezeket a munkálatokat azonban a következő évben fel kellett függeszteni, mivel az akkori kivitelező csődöt jelentett. A beruházás folytatása érdekében az elmúlt években felül kellett vizsgálni az elvégzett munkálatokat, és a műszaki tervet is aktualizálni kellett.
A dokumentációk véglegesítését és az engedélyek beszerzését követően lehetett ismét meghirdetni a munkálatok befejezésére a közbeszerzést. 2018-ban háromszor kellett megismételni a procedúrát, mivel nem volt jelentkező építőcég. 2019 év elején a negyedik kiírásra jelentkezett cég, amellyel sikerült szerződést kötni. A kivitelező brăilai székhelyű Termhidro Kft. jövő évig szeretné elvégezni a munkálatokat. A szerződés szerint kilenc hónap áll rendelkezésre a munkálatok elvégzésére, további hatvan hónap pedig a jótállási időszak.
A beruházás sikeres befejezését követően a jelenlegi műtőblokk helyén nagyobb helyet kap a vele azonos szinten működő intenzív osztály, a további felszabaduló felületet pedig újraosztják a sebészeti tevékenységet is végző osztályok között. Az új műtőblokkban modern feltételek között zajlik majd a műtéti tevékenység. Egy szintre lesz csoportosítva minden műtő, és elegendő hely áll majd rendelkezésre a szükséges kiszolgáló helységek számára is. Jelenleg öt műtőben kilenc szakág műtéteit kénytelenek elvégezni, az új műtőblokkban pedig tíz műtőhelyiség lesz. Így elegendő hely lesz a gyerek- és plasztikai sebészeti beavatkozásokra is, amelyet tavalytól két szakorvos végez, erősítve a csíkszeredai kórház csapatát.
Csíkszereda, 2019. szeptember 23.
Laudáció:
A 80-as években a sorkatonai szolgálatot a tűzoltóknál végezte, és azóta a Farkaslaki Önkéntes Tűzoltóság aktív tagja. Mint vállalkozó, nagyon sokat tett a farkaslaki önkéntes tűzoltókért gépjárművek adományozása és a felszerelés bővítése terén.
Székelyudvarhely, 2019. december 18.
Oklevél:
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció:
Lövéte község közbirtokosságának az elnöke, több éve az önkéntes tűzoltóság aktív tagja. A község területén nagyon komolyan veszik a tűzvédelmet, éppen ezért az önkormányzat mellett a közbirtokosság is jelentős anyagi támogatást nyújt a tűzoltóságnak, közgyűléseiken egyöntetűen arra szavaznak, hogy minél jobban felszereltek legyen a tűzoltók, hiszen ők biztonságot jelentenek a település számára.
Székelyudvarhely, 2019. december 18.
Oklevél:
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
2018:
Laudáció
Hargita Megye Tanácsa 2012. november 13-i rendkívüli ülésén Becze Attila, Csíkcsicsó község polgármestere beszámolt az Olt-híd rossz állapotáról és gyors beavatkozást kért a megyei önkormányzattól a helyzet orvoslására. A testület a kialakult helyzetre reagálva, azonnali határozattal 20 ezer eurót hagyott jóvá az új híd építésére. A község akkori vezetése és a lakosság részéről új híd építésére volt igény.
Sok mindent példáz a csicsói Olt-híd építésének története. Egyrészt a kiszámíthatatlan, kusza és nem egyértelmű törvénykezés következményeire figyelmeztet, másrészt pedig azt példázza, hogy következetességgel, kitartással meg lehet valósítani azt, amit célul tűztünk ki magunk elé, azt ami a helyi közösségek javát szolgálja.
Mindennek a kezdeményezője a község akkori elöljárói: Becze Attila polgármester és Lutz Levente alpolgármester voltak.
A megyei önkormányzat az általa alapított Hargita Megye Tanácsa Emlékérmével ma kezdeményezőkészségüket, következetességüket és kitartásukat ismeri el.
Csíkszereda, 2018. szeptember 12.
Oklevél
Sajtóközlemény
Védőfelszereléssel bővült a csíkcsicsói önkéntes tűzoltó alakulat
Sikeres pályázata révén a csíkcsicsói önkéntes tűzoltó alakulat felszereltsége új védőruházatokkal bővült. A felszerelés beszerzését Hargita Megye Tanácsa az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek támogatási programjából közel 11 ezer lejjel támogatta a hat védőruházat beszerzését. A szeptember 12-i, szerdai átadáson jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának vezetője, Szentes Antal, Salamon Zoltán, Csillag Péter, Albert Mátyás, Mezei János megyei tanácsosok, Péter Lukács, Csíkcsicsó község polgármestere, Csutak Gáspár alpolgármester, Becze Attila korábbi polgármester, valamint Lutz Levente korábbi alpolgármester, és a helyi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai.
Péter Lukács polgármester elmondta, hogy évről évre bővül az alakulat felszereltsége, hiszen a szertár és tűzoltó kocsi mellett a védőruházatok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a csapat tagjai teljesíthessék a szolgálatot és növeljék biztonságukat a bevetések alkalmával.
Szentes Antal megyei tanácsos szerint jó látni, hogy a korábban átadott szertár évről évre megtelik felszerelésekkel, hozzátéve, hogy Miklos István, a tűzoltó alakulat korábbi parancsnoka is nagyban hozzájárult a csapat fejlődéséhez és felszereltségéhez. – Csicsó egyike a felcsíki községek közül, ahol először jött létre önkéntes tűzoltó szolgálat. Itt olyan csapat működik, akiktől lehet tanulni – mondta a megyei tanácsos, hozzátéve, hogy a községből az önkéntesek mellett többen hivatásos tűzoltók csapatát is erősítik. Szentes Antal mindezek mellett kiemelte, hogy a pályázatokhoz önrész is szükséges, amelyhez megköszönte a hozzájárulásokat.
Mezei János szerint példamutató és örömteli, hogy az önkéntesek testi épségüket kockáztatva vállalják a szolgálatot.
– Az átadások alkalmával tudjuk megalapozni a következő lépéseket, kitűzni az új célokat. Jó alkalom a közös gondolkodásra. Csíkcsicsó szerepe fontos a készülő Hargita – hegység övezeti rendezési tervében. Ehhez pedig a szükséges biztonságot is hozzá kell rendelnünk, az önkéntes tűzoltó alakulat szerepe is kibővülhet, hiszen folyamatosan dolgozunk azon, hogy a helyi tűzoltó csapatokban képzett hegyimentő tagok is legyenek. A felszerelések mellett azonban egyre fontosabb lesz a képzési rendszer kiépítése. Ebben a megyei tanácsos kollégákkal együtt kell dolgoznunk, hogy a Szentegyházára és Balánbányára elképzelt képzési központok létrejöjjenek – emelte ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Becze Attila és Lutz Levente, a csicsói Olt-híd megvalósulásában kifejtett munkáját is elismerték
Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsa Emlékérmét adta át Becze Attila, Csíkcsicsó község korábbi polgármesterének és Lutz Levente, korábbi alpolgármesternek, amellyel a csicsói Olt-híd megvalósulásában elismeri kezdeményezőkészségüket, következetességüket és kitartásukat.
Csíkszereda, 2018. szeptember 12.
Laudáció
A mesebeli király megkérdezte gyermekeit, hogy mennyire szeretik. A nagyobbak drágakövekhez, aranyhoz hasonlították szeretetüket, a legkisebb pedig azt mondta: úgy szeretem mint a sót. A király megharagudott, s haragja addig tartott, míg legkisebb gyermeke sótlan ételt nem szolgált fel neki. Ekkor rájött, hogy sok minden csak akkor látható, érezhető, ha a hiányával szembesülünk. Ilyen az ételben a só, de ilyen a gazdasszony, illetve a jó gazda munkája is.
Bokor Sándor a sójáról méltán híres Parajd polgármestere. Mandátumai alatt azon volt – láthatóan sikerrel –, hogy láthatóvá varázsolja a só jelenlétét a bányából kitermelt és eladott portékán kívül is. Ma már wellness, kezelőbázis, számos vendéglátó hely van a településen, a fürdőhely felkerült ismét az ország turisztikai térképére.
A parajdi közösség mindenkori elöljárói vezetésével és irányításával megtalálta az utat, hogy gyarapodjon, fejlődjön, jelent és jövőt teremtsen magának.
Ma már sok város nem rendlekezik olyan infrakstruktúrával, élénk gazdasági élettel, korszerű faluképpel és változatos kulturális élettel mint Parajd, a sóvidéki nagyközség.
A megyei önkormányzat ma a Hargita Megye Tanácsa Emlékérem adományozásával ismeri el Bokor Sándor a községért és a közösségért kifejtett tevékenységét.
Parajd, 2018. szeptember 21.
Díj
Sajtóközlemény
Borboly Csaba emlékérmet adományozott Parajd polgármesterének
Megkezdődött a 23. Parajdi Nemzetközi Töltöttkáposzta Fesztivál
Szeptember 21–23. között zajlik az idei parajdi Töltöttkáposzta Fesztivál, hivatalos megnyitóját szombaton tartották. A rendezvényen jelen volt és köszöntötte a résztvevőket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki a községért és a közösségért végzett fáradhatatlan munkáért a megyei tanács emlékérmét adományozta Bokor Sándornak, Parajd polgármesterének.
Évről évre a Töltöttkáposzta Fesztiválon lehet koccintani, jövőt tervezni, feltöltődni, megkóstolni egymás ízletes ételeit, és közben arra lehet gondolni, hogy hogyan megyünk tovább együtt, előre, mondta köszöntőjében a megyeelnök. Fontos találkozási pontnak nevezte a rendezvényt, ahol a 23 éve alatt barátságok köttettek, és lehetőséget ad a folytatásra. De lehetőség Székelyföld gasztronómiai teljességének bemutatására, és arra, hogy vendégeinknek megmutassuk, jó Székelyföldre jönni, fogalmazott Borboly Csaba. Hozzátette: ízelítőt nyújtunk ünnepeinkből, hagyományainkból, népzenénkből és néptáncunkból, turisztikai kínálatunkból.
– A 23 év alatt sok megpróbáltatással is szembesültünk a rendezvény megszervezésében, de a lényeg az, hogy ma, a 23. alkalommal is itt vagyunk. Kevés olyan rendezvény van, amely így tartva a színvonalat, megszervezésre kerül évről évre a közösség összefogásában. Gratulálok mindenkinek, hisz ott, ahol a gyermekek csapatban dolgoznak, azt jelenti, hogy rend van az iskolában, az egyházi életben, a közösségi életben – fogalmazott Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Ennek a munkának az elismeréseként, a községért és a közösségért kifejtett tevékenységért, Borboly Csaba a megyei tanács részéről emlékérmet adott át Bokor Sándor polgármesternek. A laudáció a mesebeli király példájával kezdődött, aki a sótlan ételt kóstolva jött rá, hogy sok minden csak akkor látható, érezhető, ha a hiányával szembesülünk. Ilyen az ételben a só, de ilyen a gazdasszony, illetve a jó gazda munkája is. Bokor Sándor mandátumai alatt azon volt – egyértelműen sikerrel –, hogy láthatóvá varázsolja a só jelenlétét a bányából kitermelt és eladott portékán kívül is. Ma már wellness, kezelőbázis, számos vendéglátó hely van a településen, a fürdőhely felkerült ismét az ország turisztikai térképére. A parajdi közösség mindenkori elöljárói vezetésével és irányításával megtalálta az utat, hogy gyarapodjon, fejlődjön, jelent és jövőt teremtsen magának. Ma már sok város nem rendelkezik olyan infrakstruktúrával, élénk gazdasági élettel, korszerű faluképpel és változatos kulturális élettel, mint Parajd, a sóvidéki nagyközség, hangzott el Bokor Sándor méltatásában.
Csíkszereda, 2018. szeptember 22.
CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
Letölthető dokumentumok:
- Határozatok:
Laudáció
Hargita Megye Tanácsa 2012. november 13-i rendkívüli ülésén Becze Attila, Csíkcsicsó község polgármestere beszámolt az Olt-híd rossz állapotáról és gyors beavatkozást kért a megyei önkormányzattól a helyzet orvoslására. A testület a kialakult helyzetre reagálva, azonnali határozattal 20 ezer eurót hagyott jóvá az új híd építésére. A község akkori vezetése és a lakosság részéről új híd építésére volt igény.
Sok mindent példáz a csicsói Olt-híd építésének története. Egyrészt a kiszámíthatatlan, kusza és nem egyértelmű törvénykezés következményeire figyelmeztet, másrészt pedig azt példázza, hogy következetességgel, kitartással meg lehet valósítani azt, amit célul tűztünk ki magunk elé, azt ami a helyi közösségek javát szolgálja.
Mindennek a kezdeményezője a község akkori elöljárói: Becze Attila polgármester és Lutz Levente alpolgármester voltak.
A megyei önkormányzat az általa alapított Hargita Megye Tanácsa Emlékérmével ma kezdeményezőkészségüket, következetességüket és kitartásukat ismeri el.
Csíkszereda, 2018. szeptember 12.
Sajtóközlemény
Védőfelszereléssel bővült a csíkcsicsói önkéntes tűzoltó alakulat
Sikeres pályázata révén a csíkcsicsói önkéntes tűzoltó alakulat felszereltsége új védőruházatokkal bővült. A felszerelés beszerzését Hargita Megye Tanácsa az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek támogatási programjából közel 11 ezer lejjel támogatta a hat védőruházat beszerzését. A szeptember 12-i, szerdai átadáson jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának vezetője, Szentes Antal, Salamon Zoltán, Csillag Péter, Albert Mátyás, Mezei János megyei tanácsosok, Péter Lukács, Csíkcsicsó község polgármestere, Csutak Gáspár alpolgármester, Becze Attila korábbi polgármester, valamint Lutz Levente korábbi alpolgármester, és a helyi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai.
Péter Lukács polgármester elmondta, hogy évről évre bővül az alakulat felszereltsége, hiszen a szertár és tűzoltó kocsi mellett a védőruházatok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a csapat tagjai teljesíthessék a szolgálatot és növeljék biztonságukat a bevetések alkalmával.
Szentes Antal megyei tanácsos szerint jó látni, hogy a korábban átadott szertár évről évre megtelik felszerelésekkel, hozzátéve, hogy Miklos István, a tűzoltó alakulat korábbi parancsnoka is nagyban hozzájárult a csapat fejlődéséhez és felszereltségéhez. – Csicsó egyike a felcsíki községek közül, ahol először jött létre önkéntes tűzoltó szolgálat. Itt olyan csapat működik, akiktől lehet tanulni – mondta a megyei tanácsos, hozzátéve, hogy a községből az önkéntesek mellett többen hivatásos tűzoltók csapatát is erősítik. Szentes Antal mindezek mellett kiemelte, hogy a pályázatokhoz önrész is szükséges, amelyhez megköszönte a hozzájárulásokat.
Mezei János szerint példamutató és örömteli, hogy az önkéntesek testi épségüket kockáztatva vállalják a szolgálatot.
– Az átadások alkalmával tudjuk megalapozni a következő lépéseket, kitűzni az új célokat. Jó alkalom a közös gondolkodásra. Csíkcsicsó szerepe fontos a készülő Hargita – hegység övezeti rendezési tervében. Ehhez pedig a szükséges biztonságot is hozzá kell rendelnünk, az önkéntes tűzoltó alakulat szerepe is kibővülhet, hiszen folyamatosan dolgozunk azon, hogy a helyi tűzoltó csapatokban képzett hegyimentő tagok is legyenek. A felszerelések mellett azonban egyre fontosabb lesz a képzési rendszer kiépítése. Ebben a megyei tanácsos kollégákkal együtt kell dolgoznunk, hogy a Szentegyházára és Balánbányára elképzelt képzési központok létrejöjjenek – emelte ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Becze Attila és Lutz Levente, a csicsói Olt-híd megvalósulásában kifejtett munkáját is elismerték
Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsa Emlékérmét adta át Becze Attila, Csíkcsicsó község korábbi polgármesterének és Lutz Levente, korábbi alpolgármesternek, amellyel a csicsói Olt-híd megvalósulásában elismeri kezdeményezőkészségüket, következetességüket és kitartásukat.
Csíkszereda, 2018. szeptember 12.
