Hargita Megye Tanácsa
csütörtök, 2019. július 18., 22:21:06
Nőtt a megye költségvetése

A költségvetés-kiigazítás volt az október 29-i tanácsülés napirendjének egyik kiemelt fontosságú pontja. A kiigazítást főként a megye gazdaságának növekedése, a közbeszerzési eljárások során megtakarított alapok, illetve az alintézmények tevékenységéből származó összegek tették lehetővé. Az ülésen elfogadták Hargita megye 2012–2020 időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési programját is.

A költségvetés-kiigazításról szólt az október 29-i soros havi tanácsülés második napirendi pontja. Ennek kapcsán Borboly Csaba megyeitanács-elnök felvázolta a gazdaság kedvező alakulását, amely lehetővé tette büdzsé növelését, és beszámolt néhány ennek köszönhetően megvalósuló beruházásról. Mint elmondta, az év eleji gazdasági és pénzügyi becslésekhez képest Hargita megye jobban teljesített, csaknem tíz százalékkal nőtt a személyi jövedelemadókból befolyó pénzalap, amely a megyei és helyi tanácsok költségvetésének nagy részét képezi. A Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság jelezte, hogy az év elején 18 millió lejre becsült alap növekedésének köszönhetően Hargita Megye Tanácsa 1,9 millió lejjel több pénzből gazdákodhat.

– Mindez lehetőséget nyújt a megyei tanácsnak, hogy év végén olyan beruházásokat fejezzen be, amelyeket a jövő évre ütemezett, illetve időközben felmerült problémákat is tudjunk kezelni – mondta Borboly Csaba hozzátéve, hogy ezt az összeget a lakosság szempontjából fontos beruházások megvalósítására és az intézmény projektjeinek lebonyolítására fordítják. Ehhez az összeghez adódnak hozzá a megyei tanács által a közbeszerzési eljárások révén megtakarított alapok és az alintézmények tevékenységéből származó pénzek. Ilyenek a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a szociális és gyermekvédelmi vezérigazgatóság pályázati pénzei, valamint az agrárkamara által tartott képzésekből származó bevételek.

 

A lakosság szempontjából fontos beruházások

A gazdasági növekedésnek és a nyertes pályázatoknak köszönhetően a költségvetésbe foglalt összegből többek között kataszteri és térképészeti számítógépes programok vásárlását, valamint a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat Városi erőforrások hatékony felhasználása című nyertes projektjének előfinanszírozását oldaná meg a megyei tanács, illetve a gyergyószentmiklósi SMURD-központ sürgősségi felügyeletének elindításához szükséges ötezer lejt csoportosítaná át. Ugyanebből az alapból Hargita Megye Tanácsa hozzájárulna egy szemészeti műtőasztal és egy komputertomográf-képernyő megvásárolásához a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház számára, valamint a csíkszeredai Haladás utcai egykori növényvédelmi központ helyének méregtelenítését célzó munkálatokhoz tennék oda a hiányzó 260 000 lejt.

A költségvetés-kiigazítás révén a megyei tanács 300 000 lejt irányzott elő a 136-os megyei út Székelykeresztúr kijáratánál levő veszélyes szakaszának javítására, és további 1,3 millió lejt a 128-as megyei út felújítására, ahol folytatnák a munkálatokat az orotvai ravatalozótól a település központja felé. Szintén e kiegészítés révén nyílt lehetőség a szentábrahámi vízrendszer kiépítésére szánt alapok növelésére, valamint a Gyergyóújfalu községhez tartozó Libán település villamosításának mihamarabbi befejezésére. Ennek kapcsán Borboly Csaba elmondta, nemrég sikerült megegyezni a kivitelező céggel, hogy még idén karácsonyig befejezze a munkálatokat, holott eredetileg a munkálatok befejezését csak jövőre tervezték, mivel a megyei tanácsnak idén csak a szükséges összeg egyharmada állt rendelkezésére.

– A kivitelező vállalta ezt, ám most már a szükséges összeg kétharmada is rendelkezésünkre áll, így reális esélyt látok a karácsonyi villanygyújtásra. Természetesen ahhoz, hogy az Libánban lakó 80 család vezetékes villany fényénél ünnepelhesse a karácsonyt, arra is szükség van, hogy a helyi tanács is párhuzamosan haladjon a háztartások bekötési munkálataival, hiszen a megyei tanács csak a gerincvezeték elhelyezését fogja elvégezni – magyarázta a tanácselnök.

 

Elfogadták a megye gazdaságfejlesztési programját

Féléves munka eredményeként született meg Hargita megye 2012–2020 időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési programja, amelyet ma a döntéshozó testület határozattal is elfogadott. A nemrég sajtótájékoztatón is bemutatott stratégia a megye gazdasági fejlesztésének elkövetkező nyolcévi fejlesztési irányát négy prioritásra alapozná: vendéglátás, minőségi élelmiszer-előállítás, megújuló energiaforrások és fafeldolgozás. Ezzel kapcsolatban Borboly Csaba felsorolta azokat a terveket, amelyek révén a már működő gazdasági tendenciákat fordítanák a megye lakossága javára. A vendéglátásnak a természeti környezet, a télisportok és a vallási turizmus lenne a mozgatórugója. A minőségi élelmiszer-előállítás ügyét az vinné előre, hogy kihasználnák a nagytermelők dömpingje miatt kialakult rést, részletezte Borboly Csaba, azaz előnyt kovácsolnának a földművelési hagyományokból, valamint abból, hogy a helyi mezőgazdaság gépesítés terén viszonylag elmaradott, így a vegyszermentes alapanyagokból készült ételek népszerűsítésével kapaszkodhatnának meg a helyi termelők a piacon. A fafeldolgozást illetően a tanácselnök Hargita Megye Tanácsa korábbi kezdeményezéseit hozta fel példának kifejtve, hogy ha már a lakosság nagy része a fából él, akkor ez tükröződjön a helyi építkezésben is.

– Ezután is ösztönözni fogjuk a fából építkezést kihasználva a Hargita megyei gazdaságnak azt a jellemzőjét, hogy a megtakarított pénzeket a közigazgatásban és a magánszférában is építkezésre fordítják, nem az autópark frissítésére és egyéb befektetésekre. Úgy gondolom, ha a közintézmények és a vállalatok a faanyagot részesítik előnyben, az építkezések során kellő keresetet, közvetve kellő munkaerőigényt tudunk teremteni, amely, kiegészülve a fa alapanyag helyi feldolgozásával, már önmagában elegendő lesz az életszínvonal növeléséhez – mondta Borboly Csaba.

A negyedik prioritást az alternatív energiaforrások jelentik. Segítségükkel a megye viszonylagos energiafüggetlenséget érhetne el. Ebben segítségünkre lehetnek a helyi tanácsok is, hiszen a községek által előállított megújuló energia a lakosság számára is megtakarítást jelentene, valamint ha a helyi tanácsok az előállított energiával működtetnék a intézményeiket, az a község költségvetésén is érződne – fejtette ki Borboly Csaba.

 

Nehézségek a téli karbantartás kapcsán

Egy másik elfogadott határozati javaslat értelmében Hargita Megye Tanácsa a helyi önkormányzatok együttműködését keresné a megyei utak téli karbantartásában, mivel az erre kiírt közbeszerzési eljárás során nem sikerült minden térségbe kivitelező vállalkozást találni. Mint Borboly Csaba elmondta, a keresztúri és udvarhelyi térségre nem jelentkezett egyetlen vállalkozó sem, a gyergyói és csíki megyei utak téli karbantartására lebonyolított közbeszerzési eljárást pedig érvényteleníteni kell. A gyenge jelentkezés okát a megyei tanács elnöke abban látja, hogy az általa vezetett intézmény több esetben számon kérte az elvégzett munkálatokat, és túlkapásokat állapított meg a munkálatok elszámolásában.

– A túlkapások kivizsgálása nyomán mintegy 200 ezer eurónyi összeget sikerült peres úton visszaszereznünk. Feltételezhető, hogy a megnehezített profitszerzés áll a távolmaradás mögött, vagy az, hogy a vállalkozók keveslik a pénzt, amit a munkálatokért fizetnénk. Ami a pénzt illeti, nem hiszem, hogy az kevés lenne, hiszen némely vállalkozónak úgy is megérte, hogy akár ötödrendű alvállalkozónak szerződje ki a munkálatokat – mondta Borboly Csaba.

Az október végére kialakult kellemetlen helyzetre Hargita Megye Tanácsa a helyi önkormányzatok segítségével keres megoldást, vagyis azokat a helyi vállalkozókat fogja megkeresni, akik eddig alvállalkozóként látták el a megyei utak téli karbantartását. A megyei tanács egyébként az idei évtől szeretné elérni, hogy a hótalanítás és a csúszásgátlás a sózás teljes mellőzőzésével történjen a frissen aszfaltozott szakaszok állapotának minél további megőrzése érdekében, másrészt a rendelkezésre álló pénzt további aszfaltozásra költené, ezért arra fognak törekedni, hogy téli gumiabroncsokkal, óránkénti 40 kilométeres sebességgel biztonságosan lehessen közlekedni a megyei utakon.

 

Csíkszereda, 2012. október 29.