Hargita Megye Tanácsának kitüntetései
szombat, 2019. július 20., 22:44:39
Hargita Megye Tanácsának kitüntetései
Kozma Mária
Laudáció
 
Egész eddigi élete összefüggött, eggyé vált a magyar nyelvvel. Bölcsészetet hallgatott, múzeumban, könyvtárban, napilapnál dolgozott, könyvet szerkesztett – s mindeközben rendületlenül írt: mintegy negyedszáz kötet, történelmi regény, novellagyűjtemény, mesék és színpadi mesejátékok szerzője. Szerkesztőként pedig 450-re lehet becsülni az általa gondozott kötetek számát. Egyszer azt mondta volt: „Nem mindig könnyű kibékíteni egymással a szerkesztői munka taposómalmát és az író alkotói szabadságát.”
Kozma Mária, az író, szerkesztő 1948. augusztus 18-án született Csíkkarcfalván. Középiskolai tanulmányokat Csíkszeredában folytatott, 1966-ban érettségizett, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott 1971-ben. Középiskolás korában a helyi önképzőkör, majd kolozsvári egyetemi évei alatt a Gaál Gábor Irodalmi Kör aktív tagja volt. 1990-ben néhány hónapig a csíkszeredai Irodalmi Kör vezetőjeként tevékenykedett. Az 1970-es évek első felében szabadfoglalkozású író, az 1970-es évek közepétől előbb a csíkszeredai Városi Múzeum muzeográfusaként, majd a Megyei Könyvtár Dokumentációs Részlegén könyvtárosként dolgozott. 1991–1994 között a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója volt. 1994 óta a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője.
A román és a magyar írószövetség tagja. 
Sokrétű tevékenységét a Pro Cultura Hungarica díjjal ismerte el a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, míg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szolnay Sándor-díjjal méltányolta a művészkönyvek területén kifejtett szerkesztői munkáját – néhai férjével, Tőzsér Józseffel együtt.
A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismeri el kiemelkedő írói, publicisztikai, szerkesztői és kiadói munkásságát.
 
 
Csíkszereda, 2015. november 13.
 
Oklevél
 

Sajtóközlemény

A Magyar Nyelv Napját ünnepelték Hargita megyében

Sikerre vitt Hargita megyei kezdeményezés

Négy évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította november 13-át, ugyanis 1844-ben ezen a napon a pozsonyi országgyűlés a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította.

Ez év októberében a román képviselőház is elfogadta Hargita Megye Tanácsának munkaközössége által a Bolgár Nyelv Napja törvény mintájára és az RMDSZ képviselői és szenátorai által a tavasszal beterjesztett törvénytervezetet, amely Romániában is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánítja november 13-át. A törvény révén, amelyet november 11-én hirdetett ki Klaus Johannis államfő, lehetőség nyílik, hogy ezentúl Romániában hivatalosan is megünnepeljék a Magyar Nyelv Napját, és az esemény kapcsán kulturális rendezvényeket, programsorozatokat szervezzenek.

November 13-án Hargita megye több tanintézetében is szerveztek programokat, foglalkozásokat a Magyar Nyelv Napjának méltó, ünnepélyes keretek között történő megünnepléséért. Ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa, az alintézményeivel együtt, a neves nap megünneplésére több rendezvénnyel, kiállítással, flashmobbal és díjátadóval készült.

Főhajtás Tamási Áron emléke előtt

A rendezvénysorozat részeként pénteken délben köszöntő beszédek hangoztak el Farkaslakán Tamási Áron sírjánál, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd lehetőség adódott az Ábel-trilógia írójának szülői házát is meglátogatni, ahol Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolta az érdeklődőket. Emellett a Tamási Áron Alkotóház is nyílt kapukkal várt mindenkit, ahol Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője nyújtott betekintést tevékenységükbe. Ezt követően a helyi művelődési házban irodalmi művekből tartottak felolvasást.

Villámcsődület a Szabadság-téren

A Hargita Stúdió kezdeményezésére pénteken 13 órakor több mint száz fiatal – elsősorban középiskolások – kapcsolódtak be a Magyar Nyelv Napja alkalmából közösségi oldalakon meghirdetett flashmobra. A villámcsődületen mókás nyelvgyötrőket olvastak fel a jelenlévők Csata Orsolya, a Hargita Stúdió főszerkesztője és Iochom Zsolt vezetésével. A rendhagyó megmozdulásba bekapcsolódott Hargita Megye Tanácsa munkaközössége is, jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is.

Központi ünnepség a Kájoni János Megyei Könyvtárban

A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Kájoni János Megyei Könyvtár egész napos programmal tisztelgett a Magyar Nyelv Napja előtt: diákvetélkedő, könyvbemutató, előadás, pódiumbeszélgetés, zenés-verses műsor és díjazás várta az érdeklődőket a könyvtár előadótermében.

Pénteken délelőtt Kincsünk a nyelvünk címmel helyesírási és fogalmazási versenyt tartottak a VII–VIII. osztályos diákoknak. A versenyen tíz tanintézmény vett részt két-két diákkal. A csíkszeredai iskolák közül a József Attila-, Nagy Imre- és Petőfi Sándor Általános Iskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, valamint Csíkmadaras, Csíkszentdomokos, Csíkszentsimon, Csíkmindszent, Csíkpálfalva, és Kászonaltíz iskoláinak tanulói vettek részt.

Délután 17 órától ünnepi köszöntőkkel folytatódott a rendezvénysorozat: Kopacz Katalin könyvtárigazgató házigazdaként, Szarka Gábor konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében, Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében, míg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke ötletgazdaként osztotta meg alkalmi gondolatait.

Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszönetet mondott munkatársainak, akik segítettek a törvénytervezet első verziójának megfogalmazásában, valamint a kulturális alintézményeknek, akik gazdag programkínálatot állítottak össze a nap méltó megünneplésére. – Jó érzés, hogy pár hónap után az RMDSZ-es képviselőink és szenátoraink jóvoltából a Hivatalos Közlönyben is megjelent a törvény, és ott van benne, hogy ezen a napon akár díjakat is átadhatunk. Bízom benne, hogy ez a nap, minden évben méltón megünneplésre fog kerülni – hangsúlyozta Borboly Csaba megyeelnök.

A Székelyföld folyóirat novemberi számának bemutatójaként Oláh-Gál Róbert matematika-történész, Bolyai-kutató, a Sapientia EMTE oktatója a magyar matematikai szaknyelv kialakulása és megújítása témában tartott előadást, ezt követően Kozma Mária író-szerkesztővel, a Hargita Népe külső munkatársával legutóbb megjelent könyve kapcsán beszélgetett Sarány István publicista.

A nap kiemelkedő eseménye a megyei tanács által alapított Kájoni János-díjak átadása volt, amelyet négy kiemelkedő személyiségnek ítéltek oda.  Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismerte el Cseke Péter kiemelkedő publicisztikai, szociográfiai, irodalomtörténészi, intézményalapítói munkásságát.  Ugyancsak a Kájoni János-díjjal ismerték el Kozma Mária kiemelkedő írói, publicisztikai, szerkesztői és kiadói munkásságát. Kiemelkedő hagyományőrző tevékenységéért szintén díjazták a kosteleki Vaszi Leventét, a Fölszállott a páva tehetségkutató közönségdíjasát, valamint Márton Lászlót, a magyar nyelvű tudományművelésért végzett kiemelkedő tevékenységéért. A díjátadón közreműködött népdalokkal Laczkó Evelin Vivien, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola részéről, valamint Iochom Zsolt alkalomhoz illő verset adott elő.

Ünnepség Gyergyószárhegyen

A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a Magyar Nyelv Napját olyan rendezvénnyel ünnepelte, amely a nyelven, irodalmon keresztül fő profiljához, a képzőművészethez is kapcsolódott. Így született meg a Képről szóra, szóról képre, avagy a művészetek nyelve elnevezésű projekt ötlete, amely e két művészeti ág párbeszédére nyújtott lehetőséget. A nagy számú érdeklődőt Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ menedzsere és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte, majd Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője mutatta be a kiválasztott képzőművészeti alkotásokat és a képzőművészeket. A gyergyószentmiklósi Kercsó Attila Irodalmi Kör tagjainak bemutatkozása után a képzőművészek ismertették alkotásaikat.

A Magyar Nyelv Napja rendezvénysorozat szervezői voltak: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Tamási Áron Alapítvány – Farkaslaka, Tamási Áron Általános Iskola, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Kiadóhivatal, Hargita Népe, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Láthatatlan Oskola, Hargita Stúdió.

 

Csíkszereda, 2015. november 14.

 

Letölthető dokumentumok: