Hargita Megye Tanácsának kitüntetései
vasárnap, 2019. július 21., 12:30:49
Hargita Megye Tanácsának kitüntetései
Laczkó-Albert Elemér

Laudáció
 

Rend, fegyelem és minőség – ez a három kulcsszó rejti Laczkó-Albert Elemér sikerének titkát. Mert siker, ha valaki negyedik mandátumát tölti egy önkormányzat élén, és siker, ha munkája eredményeként Gyergyóremete a Gyergyói-medence legdinamikusabban fejlődő nagyközségévé vált: a több mint 6000 lakosú település az elmúlt tíz esztendő során korszerű arculatot kapott, szervesen ötvözték a fejlesztésben a hagyományt és a modernizációt.

Laczkó-Albert Elemér előbb pedagógusként nyerte el falustársai bizalmát, majd ez a bizalom immár a negyedik polgármesteri mandátumban testesült meg.
„Élhető falut akarunk, ahol mindenki jól érzi magát, ahol szívesen lakik, mert van miből megélnie és megtalálja számítását, vállalkozását, tud gyermeket vállalni és nevelni, mert jövőt lát maga előtt” – vallja a polgármester.

Laczkó-Albert Elemér szereti a faluját, és szereti munkáját. Ez a szeretet tükröződik a faluképen, ez látszik a község pezsgő életében. „Sok lehetőség van ebben a tisztségben a közösségért dolgozni, legalábbis a falu eredményei ezt igazolják” – vallja az elöljáró. Miként meggyőződése az is, hogy sikereket elérni csapatmunkával lehet. Egy interjúban elmondta: „Munkánk egyik erőssége, hogy idős és fiatal összeadja a tudását, ez nagyon fontos az eredményesség szempontjából.”

Munkatársai szakmailag fölkészült, kipróbált emberek, csapatjátékosok, akik bizonyították már, hogy nem magánérdekből, hanem a közügyért cselekednek. Meggyőződése, hogy ez a magatartás szükséges ahhoz, hogy végigvigyék, megvalósítsák mindazt, amit a falu akar. S mit akart a falu? Víz- és csatornarendszer építését és üzembe helyezését; egészségház, sportcsarnok és szabadidőközpont építését; a tulajdonjog rendezését; utak javítását és új utak építését. „Természetesen, célunk a munkahelyteremtés. Bízom benne, hogy hamarosan elindul a hulladéktároló építése, és ez nemcsak a működése során jelent majd munkahelyeket, hanem addig is, amíg épül. Munkahelyeket remélünk a bioetanol-üzem, a borvíztöltöde és a napenergia-mező felépülésétől is” – fejtette ki nemrégiben újságírói kérdésre válaszolva.
Az élhető falu számára nemcsak a működő infrastruktúrát, az élénk gazdasági életet és a korszerű faluképet jelenti, hanem a gazdag, változatos kulturális életet is.
Remetén otthon van a hagyományőrzés, a népművészet, de otthon vannak a kortárs művészetek is, számos alkotó keresi fel a települést képzőművészeti tárlattal, koncerttel, könyvbemutatóval. Kulturális tevékenységért, művelődéspártoló magatartásáért nemrégiben a Székelyföld kulturális folyóirat különdíjában részesült.

Az adományozók szándéka szerint az idei Orbán Balázs-díjat olyan személyeknek ítélik, akik bebizonyították, hogy munka és család területén lehet sikeresnek lenni, ugyanakkor lehet közösségi feladatokat vállalni, társadalmunk jövőjének építésén, értékeink megőrzésén, hagyományaink ápolásán dolgozni.
Nos, Laczkó-Albert Elemér teljes mértékben megfelel ezeknek az ismérveknek. Közösségi tevékenysége, annak eredményei feljogosítják arra, hogy részese lehessen ennek az elismerésnek. Mint ahogy sikeres családi élete is, ugyanis a családra mint életünket, jövőnket meghatározó hagyományos értékeink egyikére tekint. „Életünket szervezzük az értékek mentén, igyekezzünk az értékék mentén élni” – hangsúlyozza szavaiban és megatartásában egyaránt. „Nagyon fontos, hogy mi magunk válasszuk az értékeinket, és tudatosuljon bennünk, hogy ahogyan választunk, később úgy vesszük hasznát” – vallja mai díjazottunk, figyelmeztetve egyben: „Vigyáznunk kell, mert körülöttünk sokan minden eszközzel azon vannak, hogy ezt az értékrendszert befolyásolják, elvegyék tőlünk. Érdemes erre odafigyelnünk, gondosan őriznünk értékeinket.”
Laczkó Albert Elemér Csutakfalván, majd Ditróban tanult, Nyíregyházán szerzett tanári képesítést, mesteri diplomáját Nagyszebenben szerezte. Nős, négy gyermek büszke édesapja. Nagy fájdalma, hogy nem tud annyi időt tölteni családja körében, amennyit szeretne. Esténként, hétvégeken próbál időt szakítani a családra, hétköznapokon levezényli azt a mutatványt, hogy mind a négy gyermek és szüleik elérjenek reggel 8 órára oda, ahova kell, de fegyelmezettséggel, jó szervezéssel, feszes életritmussal megoldható gond, noha nehéz megteremteni az egyensúlyt a család és a munka között. Segítséggel, aktív szerepvállalással azonban a gondok áthidalhatóak.
Laczkó-Albert Elemér mai díjazása, életének példaként való felmutatása irányt mutat értékőrző igyekezetünkben.


Sarány István

Csíkszereda, 2014. október 13.

Emléklap

Sajtóközlemény

Átadták az idei Orbán Balázs-díjakat

Az idei Orbán Balázs-díjat olyan személyeknek ítélték, akik bebizonyították, hogy munka és család területén lehet sikeresnek lenni, ugyanakkor lehet közösségi feladatokat vállalni, társadalmunk jövőjének építésén, értékeink megőrzésén, hagyományaink ápolásán dolgozni. Kovászna megyéből Ráduly-Baka Zsuzsa református lelkész, Hargita megyéből Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete község polgármestere, Maros megyéből pedig Ludescher László, a gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas szociális ágazatának a vezetője vehette át az elismerést az október 13-án, hétfőn a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában, az V. Székelyföld Napok keretében megrendezett ünnepségen. Hargita és Kovászna megye tanácsa, a marosszéki önkormányzatokkal összefogva, negyedik ízben adományozza az Orbán Balázs-díjat azoknak a személyiségeknek, akik a Székelyföld fejlődéséért tevékenykedtek, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.
Ráduly-Baka Zsuzsáról Kisgyörgy Zoltán újságíró laudációjában így fogalmaz: „A legjobb pillanatban helyezte Erősdre a kedves, jól képzett lelkész asszonyt a püspök úr: felkarolta a maroknyi gyereksereget, s a vallásoktatás mellett valóságos iskolává alakította a kálvinista parókiát, ahol gyerekeivel együtt, hiszen öt gyerekkel áldotta meg a Fennvaló, mint igazi anya kezdett foglalkozni: legtöbben itt tanultak meg magyarul írni-olvasni, anyanyelvükön énekelni és imádkozni. Elismerő módon nyilatkoznak személyéről a falu román lakosai, Erősdön a »magyar egyház« egyenlő a magyarsággal – mondták!” (Mellékeltük a teljes szöveget.)
„Rend, fegyelem és minőség – ez a három kulcsszó rejti Laczkó-Albert Elemér sikerének titkát. Mert siker, ha valaki negyedik mandátumát tölti egy önkormányzat élén, és siker, ha munkája eredményeként Gyergyóremete a Gyergyói-medence legdinamikusabban fejlődő nagyközségévé vált: a több mint 6000 lakosú település az elmúlt tíz esztendő során korszerű arculatot kapott, szervesen ötvözték a fejlesztésben a hagyományt és a modernizációt” – írja laudációjában Sarány István újságíró. (Mellékeltük a teljes szöveget.)
Ludescher László „a Caritas strukturális átszervezését követően 2009-től a Főegyházmegyei Caritas szociális ágazatának a vezetője, hat megye – Fehér, Kolozs, Hunyad, Maros, Hargita, Kovászna – szociális munkáját koordinálja. Ebben a minőségében hozzájárult a Caritas tevékenységi palettájának a lényeges bővítéséhez, szakszerűsítéséhez, elsősorban a fogyatékos ellátás, korai nevelés-fejlesztés, családsegítés, romaprogramok és az önkéntes programok területén. Ágazati igazgatóként felel továbbá a Főegyházmegyei Caritas által működtetett öregotthonokért, valamint a vidékfejlesztési programért. Több száz önkéntessel, évi egymillió eurós költségvetéssel nagyon átfogó, színes tevékenységek és jelentős eredmények jelzik a végzett munka hatékonyságát” – áll a Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója által írt laudációban. (Mellékeltük a teljes szöveget.)
Az ünnepségen beszédet mondott Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje is. „Mi, akik Székelyföldön élünk, határozottan állítjuk, hogy van elképzelésünk ennek a régiónak a jövőjéről. Vállaljuk örökségét, és megpróbálunk alkotó munkával hozzátenni ehhez. Van jövőképünk Székelyföldről, mert itthon maradtunk szülőföldünkön, magyar emberekként, vállalva és megélve mindazokat a sajátosságokat, amelyek minket meghatároznak: nyelvünket, vallásunkat, hagyományainkat, kultúránkat, egyszóval mindent, ami az identitásunkhoz szervesen kapcsolódik. És ragaszkodunk mindehhez, ezért azt szeretnénk, ha intézményes garanciák szavatolnák ezek megőrzését. Mi a jövőnket az itt élő román emberekkel közösen tervezzük, mert én a párbeszéd, az őszinte szó meggyőző erejében hiszek” – hangsúlyozta. Hozzátette, akkor lesz Románia erős ország, amikor erős régiók, erős Székelyföld alkotja majd, ahol értéknek számít a regionális identitásokból eredő másság, különbség, és megerősödik a társadalmon belüli szolidaritás.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta: „Háromszék és Hargita megye több éve működteti a Székelyföld–szórvány közösségépítő programot. Három éve nemcsak a megyén kívüli magyar szórványra, hanem a megyén belül is hatványozottan odafigyelünk azokra a településekre, ahol a magyarság lélekszáma 25 százalék alá csökkent. Székelyföld olyan, mint egy jó sütetű, éltető házikenyér. Azt is tudjuk azonban, hogy ha levágják a kenyérnek a karéját, akkor hamarosan megszárad a bele. Székelyföldnek csak együtt van esélye: a tömbben és a peremvidéken élőkre egyaránt szükség van. Éppen ezért az elkövetkezőkben is kiemelt figyelmet és anyagi támogatást biztosítunk a székföldi Erősd, Árapatak, Hídvég településeken élő magyar közösségeknek.” A Kovászna megyei elnök szerint elsődleges cél annak lehetővé tétele, hogy ott, ahol a magyar kultúra, kulturális élet nem tud kibontakozni, vagy nehezen tartható fenn, cselekedjünk úgy, hogy töltsön el mindenkit jó érzéssel magyarságának tudata. „Amint Kisgyörgy Zoltán újságíró laudációjából is kiderül, a legjobban kigondolt programhoz is szükség van legalább egy lelkes helyi mozgatórugóra. Erősdön, ahol kihívás odafigyelni a magyarságra, ez a mozgatórugó Ráduly-Baka Zsuzsanna református tiszteletes asszony. A lelkészi hivatáson túlmutató munkája évek óta önzetlen és kitartó. Éppen ezért sikeres is. A munka mellett férjével nagycsaládot alapítottak, hiszen öt gyermek boldog szülei. Családja tagjai pedig szintén részesei, szereplői a peremvidék magyarsága identitásőrzésének, erősítésének” – jelentette ki.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében elmondta, hogy a jelöléseket a három megye életében meghatározó szerepet játszó intézmények, szervezetek, közületek és közösségek tették, s ezek nyomán kiderült, számos székelyföldi személyiség megfelel annak a kritériumnak, hogy a munka és a család terén egyaránt sikeres legyen. Mint fogalmazott, Székelyföld legrangosabb és talán legfontosabb eseménye ez a díjátadó ünnepség, és afeletti örömét fejezte ki, hogy a Székelyföld és a Székelyföldbe vetett hit mára megkerülhetetlen tényezővé vált. „Orbán Balázs kívánsága teljesülőben van, a székelyföldi erőfeszítések meghozzák eredményüket” – mondta a Hargita megyei elnök köszönetet mondva kollégáinak azért, hogy „újra egyfelé húzunk”. „Nehéz volt mérlegelni, nehéz volt dönteni. Hosszas mérlegelés után Hargita megyében a kulturális szakbizottság elnöki rendelettel felhatalmazva úgy döntött, hogy a Hargita megyei jelöltek közül idén a székelyföldi Orbán Balázs-díjat Laczkó-Albert Elemér tanár, Gyergyóremete polgármestere kapja. A negyedik mandátumát töltő, negyvenes éveinek elején járó polgármester bebizonyította, hogy négy gyermek nevelése mellett is lehet sikeres embernek lenni, eredményesen vezetni egy nagyközséget, a térség referencia-településévé téve azt” – méltatta a gyergyóremetei díjazottat az elöljáró.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke értékelte, hogy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala idén már pozitívan viszonyult a Vásárhelyi Forgataghoz és a Székelyföld Napokhoz is, és reményét fejezte ki, hogy „a közelebbi jövőben” Maros Megye Tanácsa is részt vállal a szervezésben, mert ez Székelyföld érdeke. „Dolgozunk ennek érdekében, mert hisszük, hogy Székelyföld nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a romáké is” – jelentette ki. Elmondta, sikerült bebarangolnia Maros megyét, amely csodálatos táj, látszik a fejlődés, ugyanakkor felhívta a figyelmet a szegénységre is. „A szociális gondokra is nagy figyelmet kell fordítani, ez a legnagyobb kihívása Székelyföldnek. Minden ember számít, senkiről nem mondhatunk le. Ennek érdekében cselekszik a Főegyházmegyei Caritas szociális ágazatának a vezetője, Ludescher László” – hangsúlyozta az RMDSZ Maros megyei elnöke.
Az eseményen részt vevőket köszöntötte Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke és Lukács Bence Ákos, Magyarország konzulja is. Péter Ferenc Orbán Balázst hozta fel példaként arra, hogy siránkozás helyett cselekedni kell. A legnagyobb székelyt a legnagyobb magyarhoz, Széchenyi Istvánhoz hasonlította, aki szintén közcélokra fordította pénzét. Bíró Zsolt szerint Székelyföld a belső anyaország szerepét csak gazdaságilag megerősödve töltheti be, ennek érdekében magunk kell hogy alakítsuk sorsunkat. Lukács Bence Ákos azt mondta, a sikeresség nemcsak a kitüntetett, hanem közösség számára is fontos, mert útmutatást jelent.
A Székelyföldi Orbán Balázs-díjat először a II. Székelyföld Napok keretében, 2011. június 8-án a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában az önkéntesség jegyében adományozták Hargita megyéből Kovács Piroska nyugalmazott pedagógusnak, Kovászna megyéből Váncsa György sepsikőröspataki önkéntes tűzoltóparancsnoknak, míg Maros megyéből Simon Juditnak, a HIFA Egyesület elnökének.
2012-ben a III. Székelyföld Napok rendezvénysorozat kiemelkedő eseményeként május 24-én a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve jegyében adományozták a kitüntetést Beder Tibor nyugalmazott földrajztanárnak (Hargita megye), Haszmann Pál Péter muzeológusnak (Kovászna megye) és Domokos Ilona tanítónőnek, népnevelőnek (Maros megye).
2013-ban a IV. Székelyföld Napok keretében, a Kós Károly-emlékév kapcsán, Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban Hargita megyéből az Országépítő Kós Károly Egyesülést, Kovászna megyéből a Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaságot és Maros megyéből az ARCUS Egyesületet tüntették ki.
2014 a család és a munka összehangolásának éve. A család az a biztos pont az életben, ahol önzetlen szeretetet, támogatást lehet kapni, ezzel ellentétben a munka a megélhetés elengedhetetlen tevékenysége. A kettő együtt teszi teljessé az életet, mégis nagy kihívást jelent egy időben boldog családanyának, családapának lenni és sikeresnek a munka területén. Felgyorsult világunkban nem könnyű feladat a családok és a munkáltatók számára, hogy a munka és a család egyensúlyba kerüljön. Lassan a munkaadók is felismerik, hogy az ő érdekük is az, hogy segítsék munkavállalóikat a családi élet és a munka összeegyeztetésben.
A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, kétoldalas ezüstből készült vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoznak a megyei önkormányzatok vezetői egy külön, erre az alkalomra szervezett ünnepségen a Székelyföld Napok keretében.

Csíkszereda–Marosvásárhely–Sepsiszentgyörgy, 2014. október 14.

 

Sajtóhírek

http://szekelyhon.ro/vilag/varjak-a-jeloleseket-az-orban-balazs-dijra

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/orban-balazs-dij-a-csalad-es-a-munka-jegyeben

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/36881-orban-balazs-dij-a-munka-es-csalad-jegyeben

http://temesvarihirek.ro/atadtak-az-idei-orban-balazs-dijakat

 

Letölthető dokumentumok: