Hargita Megye Tanácsának kitüntetései
csütörtök, 2019. július 18., 22:10:26
Hargita Megye Tanácsának kitüntetései
Hermann Gusztáv Mihály

Laudáció

Hermann Gusztáv Mihály történész, egyetemi adjunktus, Bukarestben született 1955. december 8-án, de ízig-vérig székelyudvarhelyi. Itt él gyerekkorától és itt fejti ki tevékenységét napjainkban is.
Elemi és középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, történész-képzést a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen kapott, ahol 1980-ban végzett.
Tevékenységét az egyetem elvégzése után a Székelyudvarhelyi 6. sz. (ma Bethlen Gábor) Általános Iskolában kezdte, ahol 1990-ig történelem tanárként dolgozott. 1990-től 2000-ig Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa, 2001–2007 között a városi könyvtár igazgatója, majd rövid ideig, 2007–2009 között, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székelyudvarhelyi hivatalának igazgatója. Közben, 2001-tól, felsőfokú oktatói tevékenységet is folytat: 2001–2009 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyi Tanítóképző Kollégiumának, 2003–2009 között pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának óraadó tanára. 2009-től egyetemi oktató a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyi Tagozatán, mint egyetemi adjunktus. Rátermettségével, tudományos alapokon nyugvó felkészültségével kiváló oktatói tevékenységet végez, hathatósan hozzájárulva a diákok magas szintű szakképzéséhez.
Tudományos munkássága 1990-ben, történész-muzeológusi tevékenysége idején kezdett kibontakozni. Múzeumi munkatársként jó kiállítás tervezőnek és kivitelezőnek bizonyult. Itteni tevékenysége alatt körvonalazódott kutatási területe is, amely a székelység újkori, főként a 18–19. századi története lett. Ezen belül előnyben részesítette mentalitástörténeti kérdéseket, főképpen a székely rendi öntudat és a székelység magyarságtudata közti párhuzam tükröződéseit. Ez utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódik a 2000-ben megvédett doktori disszertációja is, amelynek címe: A székely rendi öntudat a 18. században és a 19. század elején.
A székely identitás-történetre vonatkozó kutatásai mellett tanulmányozta a széki intézmény és a közélet történetét Udvarhelyszéken. Kutatásai eredményeit tudományos ülésszakokon elhangzott előadások, szakmai és népszerűsítő kiadványokban közölt írásai révén tette nyilvánossá, amelyek felsorolása messze túllépné ezen alkalom adta körülményeket.
Könyvtárigazgatóként a könyvállomány színvonalának emelését, folyamatos minőségi frissítését szorgalmazta. Arra törekedett, hogy a Városi Könyvtár – az alaptevékenységét kiegészítő civil szerveződések segítségével – a település és régió egyik alapvető, tág értelemben vett közművelődési- és tudományos központja legyen.
Hermann Gusztáv Mihály már 1990-től aktív szerkesztői tevékenységet folytatott.
1990-1991-ben felelős szerkesztője volta a Székelység című történelmi-néprajzi ismeretterjesztő lapnak. 1990-től 1999-ig részt vett a Székelyudvarhelyen megjelenő Múzeumi Füzetek című sorozat szerkesztésében. Ő kezdeményezte és vezette a Székelyföldre telepedett románok történetét feltáró kutatóprogramot, amely A többség kisebbsége (Csíkszereda, 1999) című tanulmánykötet megszerkesztésében konkretizálódott. 1999 szeptemberében, több székelyudvarhelyi fiatal humán-értelmiségivel közösen létrehozta az „Areopolisz” Történelem- és Társadalomtudományi Kutatócsoportot, melynek tudományos tanulmányokat tartalmazó évkönyvét éveken át szerkesztette.
Szakmai hozzáértésének, szervezői és szerkesztői tevékenységének kimagasló eredménye a 2012-ben megjelent „székely-tankönyv” (A székelység története. Kézikönyv és tankönyv az általános iskola VI. és VII. osztályai (valamint minden érdeklődő) számára.). Ennek a kisebbségi létünk viszonyai között megvalósított rendkívül fontos műnek nemcsak főszerkesztője, hanem több fejezetének szerzője is, és tudományos megalapozottságú replikáival kitartóan védelmezte azt a sok irányból érkező támadásokkal és vádaskodásokkal szemben.
Visszatekintve Hermann Gusztáv Mihály több évtizedes oktatói, szervezői és tudományos munkásságára megelégedéssel megállapíthatjuk, hogy az rendkívül eredményesnek bizonyult, hathatósan hozzájárult Hargita megye, a székelység és az egész magyarság tudományos és művelődési életének gyarapodásához.
A megyei tanács díjmegállapító kuratóriuma bölcsen cselekedett, amikor Hermann Gusztáv Mihály egyetemi adjunktust a Hargita Megyéért Díjra érdemesítette, hiszen egész munkásságával elsősorban a megye jó hírnevét öregbítette. E díj átvétele alkalmával kívánok neki jó egészséget és további eredményes munkát.

Marosvásárhely, 2014. június 3-án
Pál-Antal Sándor

 

Emléklap

 

Videó

 

Sajtóközlemény

Elismerés a megye hírnevét öregbítőknek
Hermann Gusztáv Mihály történész és Dorin Sîngeorzan orvos kapta az idei Hargita Megyéért díjat

Kihelyezett rendkívüli és dísztanácsülést tartott Hargita Megye Tanácsa június 3-án, kedden Székelyudvarhely polgármesteri hivatalában. Az első ülésen döntöttek arról, kinek ítélik a Hargita Megyéért díjat, a dísztanácsülésen pedig méltatták és átadták a kitüntetést. Ezúttal két személyt díjaztak: Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történészt és Dorin Sîngeorzan csíkszeredai urológust. A megyedíjat 2001 óta évente olyan személyiségnek adományozzák, aki munkásságával hozzájárult a megye hírnevének öregbítéséhez, és közösségét szolgálta, és négyévente román személyiséget is kitüntetnek, az arányosság elve alapján.
Hermann Gusztáv Mihály történész, egyetemi adjunktus Bukarestben született 1955. december 8-án, de ízig-vérig székelyudvarhelyi. Itt él gyerekkorától és itt fejti ki tevékenységét napjainkban is. 2009-től egyetemi oktató a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyi Tagozatán. A székely identitás-történetre vonatkozó kutatásai mellett tanulmányozta a széki intézmény és a közélet történetét Udvarhelyszéken. Kutatásai eredményeit tudományos ülésszakokon elhangzott előadások, szakmai és népszerűsítő kiadványokban közölt írásai révén tette nyilvánossá, amelyek felsorolása messze túllépné a jelen alkalom adta körülményeket. Szakmai hozzáértésének, szervezői és szerkesztői tevékenységének kimagasló eredménye a 2012-ben megjelent „székely tankönyv” (A székelység története. Kézikönyv és tankönyv az általános iskola VI. és VII. osztályai – valamint minden érdeklődő – számára.). (A laudáció szövege megtalálható a mellékletben.)
Dorin Sîngeorzan urológus a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház urológiai osztályának főorvosa, az első Hargita megyei urológiai magánorvosi és extrakorporális vesekőtörő központ, az Uropraxis orvos igazgatója. 1993-ban kezdett endoszkópos műtéteket végezni, az eljárást a későbbiekben továbbfejlesztette. 1996-ban létrehozta az urológia részleget az általános sebészeti osztályon belül, amely 2007-ben külön osztály lett, elsőként Hargita megyében. Csapatával eddig több mint 15 ezer beavatkozást végzett el a megyei kórházban. A 2007-től indított magánpraxisában a megyében egyedülálló eljárást alkalmaz, éspedig az extrakorporális vesekőtörést. Idén a laparoszkópiás eljárást szeretné beindítani a kórház urológiai osztályán. (A laudáció szövege megtalálható a mellékletben, román nyelven.)
Az ünnepi tanácsülésen Bunta Levente polgármester, Andrei Jean-Adrian prefektus, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Incze Csongor, a megyei tanács alelnöke köszöntötte a megjelenteket. A meghívottak között voltak polgármesterek, egyházi méltóságok, intézményvezetők, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Szarka Gábor konzul is. Borboly Csaba köszöntőjében azt mondta, a megyedíj átadása mindig is kiemelkedő esemény volt a megyében, és olyanoknak adjuk át, akikre büszke a közösség, akik példát mutatnak.
– Mindig azokat díjazzuk, akik alkottak, tettek a közösségért. Mindkét idei díjazottunk tevékenysége többletet jelent a megye számára. Bízom benne, hogy Hargita megyében a párbeszéd és az alkotás lesz az első helyen, és azért dolgozunk, hogy mindenki érezze, törődnek vele. Legyünk pró, ne kontra! – jelentette ki a megyeelnök.
Dorin Sîngeorzan köszönő beszédében azt mondta, szereti Hargita megyét, és örül annak, hogy a vezetők odafigyelnek az orvosokra. Kérte, hogy ez a figyelem ne szűnjön meg, és folytatódjon az a munka, amelynek célja az orvosok idevonzása, hogy azok jöjjenek a megyébe, ne a betegeknek kelljen más megyébe utazniuk problémáikkal. Hermann Gusztáv Mihály kijelentette, azoknak az elődeinek ajánlja a díjat, akik a Székelyföldre jöttek kenyeret keresni. Szerinte akkor lesz valaki tagja egy közösségnek, ha valamit tesz érte. Munkája során arra törekszik kutatótársaival együtt, hogy az igaz múltat tárja fel „magasztosságon és kritikán innen és túl”.
Az eseményt András Ildikó (ének) és Filtner Tünde (zongora) produkciója tette ünnepélyesebbé.

Székelyudvarhely, 2014. június 3.

 

Sajtóhírek

http://www.erdely.tv/hirek/hargita-megyeert-dijak?page=870

http://www.varoshaza.ro/wp-content/uploads/2013/08/szekelyudvarhely_maj_jun2014.pdf

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/disztanacsules-es-dijatado

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/30311-kiosztottak-az-idei-hargita-megyeert-dijakat

 

 

Letölthető dokumentumok: