Család

A Családjóléti munkacsoport tevékenysége

Hargita Megye Tanácsa anyagi és logisztikai erőt kíván összpontosítani a megye területén élő családok javára. Az infrastruktura korszerűsítése, az utak, az egyes intézmények és a közszolgáltatások közvetett módon a családokat szolgálják. Mint ahogy a növények öntözésénél is fontos, hogy a víz nem „arrébb”, hanem ott fejtse ki hatását ahol kell, úgy a családtámogató intézkedések is közvetlenül a családot kell érintsék. Hargita Megye Tanácsa elkötelezett a családi élet közvetlen támogatását célzó intézkedések számának növelése és hatásuk megerősítése iránt. Fontosnak tartjuk a családi élet kultúrájának ápolását, annak szellemi, lelki és erkölcsi vonatkozásait megőrizni és továbbadni, ugyanakkor a gazdasági tevékenységben is megtartó erőt akarunk képviselni. Kezdeményezzük, szorgalmazzuk és támogatjuk az olyan családjóléti intézkedéseket, amelyek a közösségi létünk felől erősíti és támogatja a családalapítást, az otthonteremtést, a gyermeknevelést – a nemzeti lét, a kultúra, a vallás a gazdaság és a sport ereje által. A megyei tanács által idén meghirdetett pályázatok egyaránt támogattak szociális felzárkóztató programokat, délutáni oktatási és nevelési programokat, de számos olyan kezdeményezést is, mint például „a szülők iskoláját”, amelyek a családi élet kultúráját erősítik.

Örömmel nyugtáztuk, hogy e területen élénkül a kezdeményező és szervezőerő, egyrészt a civil szervezetek, az egyházak, de az önkormányzatok körében is. Ennek következményeként a pályázati igények is serkentek, így okvetlenül fontosnak tartjuk a pályázati keretösszegek növelését.

Fontos, hogy a megyei családjóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében önálló állást hirdessünk meg, hogy ezen ügyek számára összpontosulhasson az a szervező erő, amely által további, konkrét családjóléti intézkedéseket lehet foganatosítani. Ez az álláshirdetés aktív és várjuk olyan jelöltek jelentkezését, akik Hargita Megye Családjóléti Programcsomagjának ügyvitelét eredményesen, elkötelezetten kívánják sikerre vinni.

Számunkra a családra költött pénz befektetés!

Kapcsolódó sajtohírek:

http://hargitamegye.ro/hirek/felhivast-intez-hargita-megye-tanacsa-a-csalad-es-csaladi-ertekek-tamogatasaert.html

Állásfoglalás szövege megtekinthető ezen a linken.

 

A családpolitika kapcsán Hargita Megye Tanácsa családmunkacsoportjának elnöke, Kolozsvári Tibor megyei tanácsos három alapelv megfogalmazását látja fontosnak az EU Work-Life Balance direktívája kapcsán:

 

1. A demográfiai tényezők – a lakosság korfájának változásai, az idősek létszámarányának a növekedése, a szülőképes életkorú nők létszámarányának a csökkenése és a születési ráta, a teljes termékenységi mutató (TRF – total fertility rate) alacsony volta, a nem lankadó kivándorlási tendencia, a népességen belüli népcsoportok eltérő demográfiai viselkedése, a szociális ellátórendszerek terheltsége, adott régiókon belül a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság magas termékenységi arányszáma, az egyszülős családok rendkívül magas aránya (7–8%) – fenntarthatósági tényezők is egyben.

 

2. A gyermekvállalás magánügy, de közösségi haszon és mint olyan értelemszerűen befektetési alap.

A TRF (total fertility rate) és egy adott népcsoport vagy nemzetközösség értékvallása közt is összefüggés van. Ugyanakkor elgondolkodtató tény, hogy az erős pronatalista, gyermek- és családcentrikus keresztény régiókon belüli TRF viszonylatában jelentős eltérések vannak. A keresztény kultúrkörben, Európában átlagosan 1,6, Észak-Amerikában 2,2, Afrikában pedig 4,2 a teljes termékenységi arányszám.

A V4-ek nagyjából azonos – növekedési tendenciát mutató – szinten jelenítik meg az egyes népesedési mutatókat, de a skandináv országoktól eltérően, alacsony termékenységi rátával rendelkeznek, némiképp meghazudtolva a jelentős pronatalista értékvallásukat, szemben a liberális, az alternatív, a keresztény moralitás viszonylatában nonkonformista attitűdű országokkal, amelyekben jelentősen magasabb a születési ráta.

A jelenleginél tapasztalt magasabb termékenységi rátának az erdélyi és a magyarországi magyarok körében is megvan a kulturális, az értékek preferenciájában megnyilvánuló erőforrása, a vágyott és a ténylegesen megszületett gyermekek száma közt jelentős a különbség.

Az erdélyi magyarság körében nem jellemző az akaratlagos gyermektelenség!

A TRF növekedéséhez tehát két nagy tényező járul hozzá: az egyéni és közösségi szinten is konvencionális család- és gyermekbarát etikai normák megléte és a támogató, kiszámítható, megbízható népesedéspolitika.

Miközben a gyermekvállalás magánügy, ugyanakkor közösségi haszon is, sőt a demográfiai tényezők által meghatározott fenntarthatóság záloga, ezért elsődleges kötelességünk támogatni azt.

 

3.  Hosszú távon kiszámítható népesedéspolitikákra van szükség, mert az individuális döntések érzékenyen és szinte azonnal reagálnak.

 

Erdélyben a termékenységi arányszám, a halandóság, az elvándorlás és az asszimilációs egyenleg együttes hatótényezői adják a népességcsökkenés magyarázatát. Ezen tényezők ugyanakkor azokat a beavatkozási támpontokat is nyújtják, amelyekre számos indok alapján szükség van. A nemzeti közösségünk közfelismerésévé kell ugyanis válnia annak az igazságnak, hogy a reprodukció alatt maradó termékenység korrekcióra váró szociális probléma, amely tulajdonképpen gazdasági értelemben vett fenntarthatósági problémát is jelent, nem csupán az erdélyi magyarság, hanem az ország vonatkozásában is.

Az erdélyi magyarság, az erdélyi népesedési folyamatok nemzeti érdekeink szerinti befolyásolása része annak az érdekegyüttesnek, amely az erdélyi románság, sőt az egész ország népesedési, demográfiai gyökerű problémáira is választ kell adjon.

Olyan intézkedésekre és törvényekre van szükség, melyek közvetlenül befolyásolják a házasságkötést, a termékenységet és az elvándorlást, oktatás- és ifjúságpolitikai, valamint népesedéspolitikai és családpolitikai eszközök révén.

Közvetlen befolyással kell lenni a népesség nagyságát és összetételét illetően.

Az erdélyi magyarság és az ország jövőképe, a fenntarthatóság szempontjából, demográfiai tényezőktől függ, illetve azok közvetett hatásaitól, a gazdaságra és a nagy ellátórendszerek fenntarthatóságára gyakorolt befolyásától.

Romániának az alulnépesedés jelenségének az egyre nyilvánvalóbb tényével kell számolnia, mely tényező tetten érhető a lakosság korfájának a változásaiban, az idősek létszámarányának a növekedésében, a szülőképes életkorú nők létszámarányának a csökkenésében és a születési ráta, a teljes termékenységi mutató alacsony voltában. Adalék tényező a jelenleg élő erőteljes emigrációs gyakorlat és a nem lankadó kivándorlási tendencia. Továbbá szintén számottevő tényező a népességen belüli népcsoportok eltérő demográfiai viselkedése, a szociális ellátórendszerek terheltsége és adott régiókon belül a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság magas termékenységi arányszáma.

Tény, hogy a népesedési jelenségeknek – születési ráta, társadalmi csoportok eltérő ütemű népesedése, a lakosság korfájának a változásai – hatásuk van a gazdaságra, de azt is tudjuk, hogy a gazdaságnak is hatása van a népesedésre.

 

A termékenységi ráta és a gazdasági tényezők összefüggése

Az egyes történeti időkben, kultúrákban és társadalmakban, az egyes demográfiai átmeneti szakaszokban nem azonos a gazdasági helyzet és a termékenységi mutatók összefüggése.

Megfigyelték például, hogy az 1929–30-as olajválság és világgazdasági válság idején a fejlett és fejlődő világban csökkent a termékenységi arányszám, mert az egykeresős családmodell átalakult kétkeresős családmodellé, megváltozott a nők életpályamodellje, a család és a munka inkompatibilitásából adódóan termékenységcsökkenés következett be.

Ezt a széles körű szociológiai jelenséget – mondhatni, az emberi fajra jellemző társadalmi jelenséget – már a huszadik század elején, Magyarországon is megfigyelték, hogy a mezőgazdasági termelési eredmények és a házasságkötések száma összefügg.

Az elméletileg azonos kultúrkörben, azonos értékvallással és életviteli szokásokkal rendelkező népesség körében a gazdasági és szociális feltételek jelentős viselkedésmódosulást idéznek elő.

Európában a huszadik században kialakult a jövedelmi szint és a termékenység közti negatív összefüggés. A tapasztalatok szerint ugyanakkor látható, hogy a gazdasági és szociális fejlettség kezdeti szintje rendszerint pozitív hatással van a népesedésre, de a közepes jövedelmi szint már termékenységi visszaeséssel jár együtt, viszont a magasabb anyagi jövedelem és az iskolázottsági szint összefüggésében újra magasabb termékenységi mutatók jelennek meg, de csak abban az esetben, ha adott egy nyomatékos pronatalista, gyermek- és családcentrikus attitűd, kulturális feltétel.

Mivel egy hatékony népesedéspolitikának képesnek kell lennie a családi szintű pozitív demográfiai döntések befolyásolására – mert mint már említettük, a gyermekvállalás közösségi haszon is, sőt a demográfiai tényezők által meghatározott fenntarthatóság záloga –, elsődleges kötelességünk támogatni azt.

 

MEDIA RELEASE – 22 JUNE 2018

 

What is left of the original proposal for an EU Work-Life Balance Directive?

Brussels, 22nd June 2018 - Yesterday, the Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs Council (EPSCO) Council agreed on a General Approach, on the Work-Life Balance Directive. This means that the legislative process can continue and, with a vote in the European Parliament expected in July 2018, families in Europe can still hope to see this directive approved before the 2019 European elections.

COFACE Families Europe together with more than 3400 NGOs and Trade Unions from all around Europe mobilised massively to push the different Members States to reach the common position agreed yesterday at the EPSCO Council.

“This is an important step towards the realisation of the ambitious proposal of European Commissioners Thyssen and Jourova. However, we have to strike a balance between recognising that Ministers agreed to move forward with the legislative process and the text that resulted from this decision. EPSCO Ministers have agreed on a text which has been emptied of many of its key components”, says Annemie Drieskens, COFACE Families Europe President.

The initial Commission proposal clearly showed the intention of moving towards a fairer and more equal Europe with elements such as: full non-transferability of parental leave and a high income replacement, proposed as the equivalent of pay received during sick leave for all three leaves (paternity, parental and carers).

This Directive was the first proposal that followed the proclamation of the European Pillar of Social Rights, when Member States committed to develop a framework for a social Europe. For this reason, a success of this text will also be a symbolic statement that Member States are committed to keep their word.

The level of standards included in the Council position is extremely low and one could conclude that Member States would agree only on a text where the obligations upon them were so limited to allow them to change as little as possible in their national legislations, instead of working together to create a progressive EU-wide framework.

We have published an analysis of the Council position and compare it to the initial European Commission’s proposal, measuring it against the COFACE position. The analysis is available here.

 

A család témakörhöz kapcsolodó hírek kategória megtekinthető az alábbi linken:

http://hargitamegye.ro/hirek/csaladi-hirek.html

Hargita Megye Tanácsának családoknak szóló tevékenységek támogatási programja megtekinthető az alábbi linken:

http://hargitamegye.ro/hargita-megye-tanacsa/programok/aktiv-palyazatok/csaladprogram.html

Hargita Megye Tanácsának családoknak szóló archív pályázatai megtekinthetően az alábbi linken:

http://hargitamegye.ro/hargita-megye-tanacsa/programok/archiv-palyazatok/csaladprogram.html

 


Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság
Elérhetőség:
530140-Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám
Telefon: +40 266 314 711
Fax: +40 266 207 754
E-mail:  office@dgaspchr.ro
   
Felnőttvédelem
Több mint 5000 személy és család részesül havonta a Hargita Megyei Tanács alintézménye, a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság által biztosított szociális ellátásban. Az igazgatóság által nyújtott juttatások a sérült személyek és családjaik részére jelentős anyagi segítséget jelentenek. Megközelítőleg 4000, rendszeren kívüli sérült felnőtt és 1000 gyerek részesül támogatásban.

Megyei szinten az igazgatóság a legfontosabb intézmény, amely felelős a szociális ellátási hálózat fejlesztéséért. A rendszer több olyan szociális szolgáltatást is magába foglal, amelyek az egyén gyógyulását szolgálják a megszokott környezetében. Ugyanakkor hangsúlyt fektet az egyéni adottságok fejlesztésére, megelőzve ezáltal az intézményesítésüket.
A szociális szolgáltatásokban részesülő legfontosabb társadalmi kategóriák a következők: idős személyek, sérült személyek, krónikus betegek, alkohol- és drogfüggők, családi erőszak áldozatai, emberkereskedelem áldozatai, fiatalok, akik elhagyták a gyermekvédelmi rendszert.

Az intézmény hosszú távú célja létrehozni egy olyan szociális ellátási rendszert, amely összefüggő, elérhető és fenntartható. Továbbá a hálózat szolgáltatásai által, a megye minden lakosa méltóságteljes életvitelt folytasson.

A rendszer létrehozásának első lépéseként említhetjük meg az intézmény átszervezési projektjeit, valamint az együttműködési projekteket a szociális téren működő alapítványokkal, egyesületekkel. Meggyőződésünk, az elkövetkező néhány év e folyamatban meghatározó lesz és meghívjuk önöket, hogy vegyenek részt azáltal, hogy követik az itt megjelenő, általunk közzé tett újdonságokat.
 
A rendszerben lévő gyermekek száma - 2010. december 31-én
Családi elhelyezés: 362
- rokonoknál: 287
- másoknál: 75 
Hivatásos nevelőszülőknél való elhelyezés:426
Családi típusú elhelyező központokban való elhelyezés: 332
Rezidenciális típusú elhelyező központokban: 242
- hagyományos központ (Várhegy): 24
- fogyatékos gyermekek elhelyező központjai: 218
• Oklánd: 82
• Bélbor: 34
• Szent Anna – Csíkszereda: 102
 
Halmozottan sérült gyermekek elhelyező központjai: 68, amelyből:
- Székelykeresztúr: 38
- Maroshévíz: 30
Gyámság: 34
Nappali központok: 51
 
A gyermekek társadalomba való beilleszkedését segítő orientációs és felvigyázó központ – Csíkszereda: 7
Sürgösségi rendszerben történő elhelyezés: 4
Civil szervezetek elhelyező központjaiban: 42

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2018, november»
hkscpsv
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774