Vadkárok Hargita Megyében
péntek, 2017. március 24., 16:06:35

A környezetvédelmi tárcának szóló petíciót írtak alá a kilövési kvóták ügyében

Az emberi élet védelméről nem esik szó a vadászati törvényben

(0 Szavazat)9 megjelenítés

Önkormányzati vezetők, területtulajdonosok, állattenyésztők, közbirtokosságok, vadásztársaságok képviselői írták alá október 14-én, pénteken azt a környezetvédelmi minisztériumnak szóló petíciót, amelyet a csíkszeredai megyeházán, Hargita Megye Tanácsa által szervezett megbeszélésen fogadtak el. A Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász és Halász Egyesület igazgatója által megszövegezett dokumentum a kilövési kvótákról szóló miniszteri rendelet kapcsán született, és a megyei tanácsok küldik a minisztériumnak. Eddig elfogadta Kovászna, Vrancea és Hargita megye, következik Maros, hangzott el.

A tanácskozást Borboly Csaba nyitotta meg elmondva, hogy Hargita Megye Tanácsa 2008 óta foglalkozik a medveproblémával, több javaslatuk, felhívásuk volt, rengeteg konzultációt szerveztek.

– Ha valaki úgy gondolja, hogy az emberi élet nincs annyira fontos, mint az állatok élőhelye, jöjjön és mondja el. Nem hiszem, hogy a villanypásztor megoldja a problémát, de a számvevőszék azért is támadta Hargita Megye Tanácsát, mert villanypásztor beszerzésére nyújtott támogatást. Ebben a megyében bebizonyosodott, hogy nem kell a villanypásztor, mert nem megoldás – jelentette ki, és köszönetet mondott a megyei tanács vidékfejlesztési közösségi fejlesztési társulásának, az agrárkamarának és az elemzőcsoportnak az e téren kifejtett munkáért, valamint a megyei tanácsosoknak, akik közül jelen volt Becze István, Kolozsvári Tibor és Kolumbán Dávid.

A megyeelnök szerint a probléma lényege, hogy az erről szóló diskurzusban nem beszélnek az emberi áldozatokról és a veszélyről.

– Brüsszelt senki nem tájékoztatta az itteni helyzetről. A károk és a populáció negyede itt van, az országszerte kibocsátott kilövési engedélyeknek viszont csak tíz százaléka szól erre a vidékre. Többször egyeztettünk arról, hogyan lehet a vadászok és az állattartók között megtalálni az egyensúlyt, de még nincs megoldás. A jelenlegi szabályozást módosítani kell, mert a 407-es vadászati törvény nem tér ki az emberi életre, és meg kell győzni a minisztert a decentralizáció szükségességéről, hogy helyben találjunk megoldást – ecsetelte Borboly Csaba, aki ugyanakkor nem ajánlja az önbíráskodást senkinek, hanem a párbeszédet szorgalmazza, hogy meggyőzzék a döntéshozókat a probléma teljes megvizsgálásának szükségességéről. Az önbíráskodás azért került szóba, mert a petícióban annak a veszélyére is figyelmeztetnek, hogy a gazdák közül többen az állatok megmérgezésével fogják megvédeni terményüket, portájukat, ha a vadkárokat nem téríti meg az állam.

Benke József, a zetelaki vadászegyesület igazgatója, a petíció megfogalmazója szerint az állatok védelmében generált tömeghisztéria negatívan befolyásolja a vonatkozó törvénykezést.

– Ha etetjük a vadat, az visszatartja a medvéket is, és elvonja figyelmüket a kultúrákról, az állatokról, tehát egyértelmű, hogy kell etetni – jelentette ki Benke József.

Nagy Attila, Zetelaka polgármestere elpanaszolta, hogy a szaktárca a vadkárokról szóló bejelentések egy részét megválaszolta, de elenyésző hányadát fizeti ki.

– A statisztikáknál jóval súlyosabb a valós helyzet. A falugyűléseken általában megválaszolatlanul maradnak a kérdések, ezért nem akarják bejelenteni a károkat, mivel az a tapasztalatuk, hogy semmibe veszik őket. Az emberek folyamatosan felróják, hogy évek óta nem történik semmilyen előrelépés – sorolta a zetelaki elöljáró.

A zöldszervezetek részéről egyetlen képviselő jelent meg Pop Ioan Mihai személyében, aki nem tartja jó megoldásnak sem az etetést, sem a kilövések számának növelését, ugyanakkor a jelenlegi stratégiát sem látja megfelelőnek, hiszen nő, nem pedig csökken a vadkárok száma. Azt javasolta, keressenek új megoldásokat, és készítsenek részletes tanulmányt, amely a valóságot tükrözi.

A hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy míg az anyagi károkról még szó esik, az emberi áldozatokról nem beszélnek a civilszervezetek. A jelenlévők véleménye szerint nem csak ezek képviselőit kellene szakértőnek tekinteni. Elhangzott az is, hogy a törvény nem számol a fenyőfákban esett károkkal (amelyeket a medve karmaival meghánt), az ennek következtében gyenge minőségű faállománnyal, az emberi sérülésekkel és azok kezelési költségeivel. A hozzászólók úgy vélték, hogy eddig is a vadászok védték az állatokat, és hogy a ritka állatfajt kell oltalmazni, nem azt, amelyik el van szaporodva.

Borboly Csaba a vita végén elmondta, bízik benne, hogy a beszélgetésnek lesz folytatása, és levonják majd a következtetéseket a konkrét álláspontok mentén. A párbeszéd folytatását javasolta megyei szintű munkacsoportban.

– Ha a törvény nem segít, akkor is meg kell tenni bizonyos lépéseket. Minden anyagot összegyűjtünk, az elemzőcsoport folytatja a kérdés monitorozását. A ma aláírt javaslat megfogalmazása ugyan fontos lépés, de arra kérek mindenkit, folytassa a munkát, kezdjünk dolgozni az alternatív jövedelemforrásokon, és még számos dolgot kell megoldani a rendőrséggel, a csendőrséggel, az erdészettel közösen – összegzett a megyeelnök.

A petíciót aláírta Borboly Csaba, György Sándor kányádi, Jakab Attila homoródszentmártoni és Nagy Attila zetelaki polgármester, Biró Vencel a tusnádi és Bakos József a gyergyóremetei tanács részéről; az állattartó gazdák egyesületei nevében Siklódi Albert Álmos Kobátfalváról, Tankó Péter Gyimesközéplokról, Szőcs Béla Csekefalváról; a vadászegyesületek nevében Benke József Zetelakáról, Takács Károly Maroshévízről, Hadnagy Lehel Csíkszeredából, Kornis Loránd Székelykeresztúrról, továbbá a gyergyószentmiklósi Loduj, a tusnádi Szent Anna, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő, a csíkdánfalvi Nimród, valamint a Hargita megyei, csíkszeredai és gyergyószentmiklósi vadászegyesület; a zetalaki közbirtokosság. Ezenkívül magánszemélyek is ellátták kézjegyükkel a dokumentumot.

A helyszínen készült videó megtekinthető itt: https://www.facebook.com/borbolycsaba/

A témában készült elemzések, jelentések, infografikák megtalálhatók Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának honlapján: http://elemzo.hargitamegye.ro/

Hargita Megye Tanácsa vadkárok témájával foglalkozó honlapja itt érhető el: http://hargitamegye.ro/vadkarok.html

A  petíció szövege megtekinthető ezen a linken.

Csíkszereda, 2016. október 14.