„Kié ez a hely?” – A székelyföldi települések szimbolikus tereit kutatták

( Szavazat)53 megjelenítés
A IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat egyik kiemelkedő konferenciáját Csíkszeredában tartották május 16-án, szerdán a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában. Az előadás-sorozat Szimbolikus térhasználat a Székelyföldön címmel zajlott, amelyen kutatók, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai mutatták be kutatásaik eredményét. 
 A konferencia résztvevőit Bodó Julianna egyetemi tanár köszöntötte, aki a szimbolikus térhasználat jelenséggel kapcsolatban elmondta, a rendszerváltás után a ceremoniális események megszaporodásának köszönhetően foglalkoznak annak vizsgálatával.
– Kinyílt a társadalom, és olyan identitások megnyilvánulására adódott lehetőség, amelyek eddig privátak voltak. A rendszerváltás után a globalizálódó világban az identitás és partikularitás felmutatása, a lokalitások megerősítése vált elsődleges kitűzött céllá – mondta Bodó Julianna a konferencia felvezetőjében.
A előadás-sorozat következő felszólalója Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója volt, aki Örökségesítés és emlékhelyteremtés egy csíki település példáján címmel a csíkszépvízi Szent László-kultuszról beszélt. Mint mondta, a mai gyakorlat az, hogy a hagyományt fogyasztásra kínálják fel, tömeges hagyományteremtés folyik. A lokális termelés hasznos platform a turistacsalogató vonzerő megteremtésére.
– Mindebben nagy szerepe van a médiának és a kommunikációnak, általa formálódik az a gondolkodásmód, amely a településfejlesztést támogatja. A letűnt, megszépült korok bemutatásával csalogatják az embereket, akik közül az elit tagjai döntik el, hogy mi az, ami kanonizálódhat a felhozatalból, és mi az, amit a közösség nem fogad el – magyarázta Ferencz Angéla.
A következő előadást Oláh Sándor, a Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának alapító tagja Szimbolikus térépítés és lokális identitás címmel tartotta. Mint elmondta, megfigyelései szerint a szimbolikus térteremtés gyakorlata körülbelül százéves múltra tekint vissza, arra az időre, amikor az első világháborús hősöknek állami megrendelésre emlékműveket kezdtek építeni.
– Ebben az időszakban kezdődött el az oktatás államosítása, a településeken megjelent a helyi elit, amelynek legitimációs igénye volt a szimbolikus térteremtés. A testvértelepülési kapcsolatok kialakítása is elindult idővel: a székely falvak például székely kapukat állítottak a testvértelepüléseiken – mondta Oláh Sándor. Hozzátette, az ősiség, egyediség, ritkaság, a nemzeti múlt elemei, szimbólumai mind az identitástudatot hivatottak erősíteni.
A kutatók után a diákok mutatták be tudományos dolgozataikat. Az elhangzott előadások anyagából egy kötetet is összeállítanak, amely a kutatópalánta egyetemisták munkájában mérföldkövet jelent majd.
 
Csíkszereda, 2013. május 15.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2018, augusztus»
hkscpsv
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774