Jobbak az eredmények a fiatalok elvándorlásának tekintetében a két évvel ezelőttiekhez képest

A Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség konzultációja során megkérdezett minden Hargita megyei végzős diákot

(0 Szavazat)67 megjelenítés

Mit tennének a Hargita megyei végzős fiatalok az érettségi után, illetve hol látják magukat tíz év múlva, erről készített felmérést a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség. Az eredményeket november 10-én a csíkszeredai megyeházán tartott sajtótájékoztatón ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség igazgatója és Rátz István megyei tanácsos, Hargita Megye Tanácsa ifjúsági és sportbizottságának elnöke.

A fejlesztési ügynökség munkatársai megkérdeztek minden Hargita megyei végzőst, több mint 2500 diákot, és arra voltak kiváncsiak, hogy iskola után a kivándorolást, az itthon maradást, esetleg a vállalkozást tervezik, ismertette Barabás Csaba.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalokra, jobban oda kell figyelni a tehetségek gondozására, hangsúlyozta Borboly Csaba, aki a Régiók Bizottsága jelentéstevőjeként már európai platformon is előterjesztette a kérdést. Munkájának alapja a megyei ifjúsági stratégia volt, mondta, és hozzátette, európai szinten sikerült konszenzust teremteni, egyetértenek abban, hogy képzési és munkalehetőséget kell teremteni a fiataloknak, Navracsics Tibor illetékes biztos is már több intézkedést tett. Ahhoz, hogy a fiatalok ne szoruljanak ki az oktatásból, a munkapiacról lehetőséget kell teremteni számukra, hangsúlyozta a megyeelnök. Egy szakma elsajátítása egy lehetőség arra, hogy a fiatal ne kerüljön a társadalom peremére. Egy másik lehetőség a segítésük saját vállalkozás elindításában, emelte ki Borboly Csaba. A fejlesztési ügynökség felmérése kapcsán elmondta, a mostani eredmények jobbak a két évvel korábbiaknál, amikor egy uniós projekt keretében hasonló felmérést végeztek. Hargita Megye Tanácsa egy sor projektet indított és nagy hangsúlyt fektetett a kommunikációra, ezek is mind közrejátszodtak abban, hogy a mai eredmények jobbak, mint a két évvel korábbiak, amikor a diákok több mint negyven százaléka Angliába, Németországba, Magyarországra készült. A megyeelnök továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tehetséggondozásra, azokra a gyerekekre, akik példát mutatnak, mert ha nem, elmennek, és ott is maradnak, ahol odafigyeltek rájuk. Ebben a legnagyobb felelőssége a kormánynak van, de helyben is sokat lehet tenni, hívta fel a figyelmet Borboly Csaba. Ha a fiatalok kapnak türelmet, odafigyelést, meghálálják azt, tette hozzá. Minden döntéshozó – politikusok, intézményvezetők, egyházak, civilszervezetek – vegye komolyan a fiatalokat, ha a társadalom egyharmadát teszik ki, akkor minden harmadik döntés szóljon róluk, mondta a megyeelnök.

Barabás Csaba ismertette: 2507 diák válaszolt a kérdőívre, minden végzős a megyéből. Az adatok feldolgozásánál a megyét négy térségre – Csík, Udvarhely, Gyergyó, Maroshévíz – osztották. A diákok 63,6%-a szeretne továbbtanulni, a legtöbben Maroshévíz környékéről. A megkérdezettek több mint fele, 55,6% szeretne vállalkozást indítani, legtöbbjük Maroshévíz környékéről. 66,4% először továbbtanulna és utána vállalkozna, 33,6% pedig saját vállalkozást indítana továbbtanulás nélkül. Azt is megkérdezték, hogy mit szeretnének rögtön az iskola befejezése után: 4,1% munkanélküli segélyért folyamodna, 53,8% folytatná a tanulmányait, 20,3% munkát vállalna Romániában, 28,2% munkát vállalna külföldön. A lányok aránya magasabb azok közül, akik továbbtanulnának, a fiúk nagyobb arányban vállalnának munkát, térségekre lebontva, a legtöbben Udvarhelyről és környékéről. A külföldi munkavállalás tekintetében is nagyobb a fiúk aránya. A végzősök egyharmada már kapott külföldi munkaajánlatot, köztük több a fiú. A megkérdezettek 30%-nak családtagja, 50%-nak rokona, 51%-nak barátja külföldön dolgozik, 9,7% válaszolta azt, hogy senkije sincs külföldön. Azt is megkérdezték, hogy kinek a tanácsára hallgatnak a pályaválasztást illetően: a diákok többsége a családra, 20%-a a barátokra, 8,5% az ismerősökre. A fiatalok 2517 lejes átlagfizetést határoztak meg optimálisnak, itt a fiúk, akik nagyobb fizetést szeretnének, és a térségek közül itt is kiemelkedik Maroshévíz. 54,5% tíz év múlva Hargita megyében látja magát, 20% valahol az országban, 25% külföldön: egynegyedük Magyarországon, a többi Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban és egyéb külföldi helyszíneken. A román nyelvet a végzősök 6,9%-a egyáltalán nem beszéli, 31% kezdő, 36% haladó szinten, egynegyedük pedig jól beszéli. Többségben a fiúk mondták azt, hogy egyáltalán nem beszélnek románul, legnagyobb arányban Udvarhely térségében. A nyelvet jól beszélőknek nagyrésze lány, Maroshévíz térségében a megkérdezettek szinte 100%-ban jól beszélnek románul. Angolul 9,9% egyáltalán nem beszél, 8,9%, aki jól beszél. A német nyelv iránt kevesebben érdeklődnek, a megkérdezetteknek csupán 1%-a válaszolta azt, hogy jól beszéli a nyelvet. A megkérdezettek 40%-a véli úgy, hogy az egyetemen nem lehet piacképes tudást szerezni, 60% gondolja azt, hogy Nyugaton könnyebb munkát találni, ismertette a felmérés eredményét Barabás Csaba.

Rátz István azt mondta, nem baj, ha a fiatalok világot akarnak látni, nyelvet tanulni, más kultúrákat megismerni, de azt kell elérni, hogy haza is térjenek, ne külföldön alapítsanak családot, már akkor egyre kevesebb az esélye a hazatérésüknek.

Barabás Csaba kihangsúlyozta: felmérésük nem az aktuális helyzetet tükrözi, hanem a végzősök jövőbeli elképzeléseit.

Csíkszereda, 2016. november 10.


[ Közéleti hírek ]

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2021, március»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774