Borboly Csaba Brüsszelben: meg kell őrizni a Közös Agrárpolitika szubvencióit

Az APIA-támogatások megvonása nagy érvágás lenne a gazdáknak

(0 Szavazat)16 megjelenítés

Évente több mint hatvanmillió euró támogatástól eshetnek el a Hargita megyei gazdák, ha a 2021–2027-es finanszírozási időszakban az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) az Európai Bizottság által jelenleg javasolt formában lép életbe – hívta fel a figyelmet május 4-én Brüsszelben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

– Az APIA-támogatások megvonása megközelítőleg harmincezer család jövedelmét érintené, ami nagy érvágás lenne számukra, ezért fel kell lépni ellene – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben, ahol e témában rendeztek konferenciát, amelyen a Régiók Bizottsága tagjaként vett részt.

Az elöljáró találkozott Mihail Dumitruval, az Európai Bizottság Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés Főigazgatóságának vezérigazgató-helyettesével. Kifejtette, a nyugati országoknak az az érdekük, hogy hitel formájában adjanak forrásokat, például eszközvásárlásra, ami kizárólag a nagy, legalább ezerhektáros gazdaságoknak kedvez, és lényegében a tőke visszavándorolna Nyugatra, ha például a gazda Németországban gyártott gépet vásárol a hitelből.

Borboly Csaba átadta a vezérigazgató-helyettesnek a KAP-konzultációsorozat eredményeit, amelyet Hargita Megye Tanácsa és a Hargita megyei kistérségi társulások kezdeményezésére indítottak el, és az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa közreműködésével országos szintűre terjesztettek ki (http://hargitamegye.ro/hirek/az-apia-tamogatasok-nelkul-veszelybe-kerul-a-gazdak-megelhetese.html). Borboly Csaba ismertette az eredményeket, amelyből az arányosság, a szolidaritás és az egyszerűsítés elvét emelte ki.

– Az EU intézményei közül jelenleg az Európai Régiók Bizottsága áll ki a leghatározottabban a vidékfejlesztés önkormányzati és közösségi elemeinek fenntartása, sőt erősítése mellett, ugyanakkor az Európai Parlamentben is jelen van ez az irány, ezért elsősorban ebben a két intézményben lehet képviselni a közösen megfogalmazott javaslatokat – fejtette ki.

Mihail Dumitru a megbeszélés során nagyra értékelte a konzultációs folyamatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is nagyon aktívan kell fellépni mind Brüsszelben, mind pedig Bukarestben. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy 2021-től valóban sokkal kisebb támogatás lesz elérhető, és a vidéki infrastruktúra fejlesztése is háttérbe szorulhat – a Bizottságnak erős támogatásra van szüksége a régiókból, a megyék részéről is, hogy megvédhesse a vidéki érdekeket.

Borboly Csaba köszönetet mondott Csák László fejlesztési szakértőnek, akinek nagy szerepe volt a konzultáció lebonyolításában és kiértékelésében. A folyamat további fontos része egy megyei léptékű reprezentatív mezőgazdasági felmérés, amely méri az EU-s vidékpolitika eddigi hatásait is, a gazdálkodók terveit, életminőségét, elvárásait egyaránt.

A konzultációra érkezett válaszokban a kifizetések kapcsán megfogalmazódott, hogy nem szabad elengedni a kis gazdaságok kezét, a kifizetések reálértéke nem csökkenhet, mert 2007-ben a nyugati szint egyötöde volt a romániai direkt kifizetés, most is mindössze fele, ezért igazságtalanság lenne visszalépni a rendszertől, akár csak részlegesen is. Támogatni kell a kis gazdaságokat abban, hogy növeljék a gazdasági méretüket, amennyiben ez nem jár a környezeti és biodiverzitással kapcsolatos vállalások, célok kárára – áll a konzultációra adott válaszok között, mint ahogy az is, hogy a hagyományos termékekre és a biotermelésre kell koncentrálni a fejlesztési forrásokat, ebben van a jövő és a biztosabb megélhetés térségünkben. Emellett szorgalmazzák a közbirtokosságok szövetkezeti és nem nagyvállalati jellegének egyértelműsítését a támogatások összefüggésében.

A vidékfejlesztés kapcsán a problémák között említik, hogy nagyon sok területi igazgatási egység nem arra pályázik, amire szükség van, hanem amire pályázni lehet, valamint hogy a vidéki idősek és a szegények segítségre szorulnak a mobilitás terén. A tervezés, irányítás kapcsán egyebek mellett megfogalmazták, hogy egyszerűsített engedélyezési-tervezési eljárás szükséges a kis értékű projektek esetében, és csökkenteni kell a központosítást a rendszerben. A környezet, biodiverzitás kapcsán a hozzászólók szerint elérhetővé kell tenni a Natura2000-támogatásokat a mezőgazdaságban is, beleértve a gyepterületeket is, átlátható, flexibilis, egyszerű kártalanítási, kompenzációs rendszerre van szükség a vadkárok és a klimatikus kitettség esetében is, valamint segíteni kell a gazdálkodókat és a vidéki vállalkozókat abban, hogy a Natura2000-es és magas természeti értékű területekkel kapcsolatos kedvező hatások is megjelenjenek (szaktanácsadással, humántőke-képzéssel egyaránt). A közbeszerzési rendszer kontraproduktív, sokszor aberrációkat tartalmaz, szabályai nincsenek tekintettel a tervezési, építészi igényességre és a tervek minőségére – áll az eredmény összesítésében. Az az álláspont is szerepel benne, hogy a közegészségügyi szabályok az állattartás hagyományos falusi megoldásait veszélyeztetik, a pontozási rendszer a városias, urbanizáltabb községeket segíti, így a problémákat nem kezeli. (Mellékeltben a konzultáció eredményei)

A témakörben jelentést készít a Régiók Bizottsága. Borboly Csaba Guillaume Crossnak, a franciaországi Okcitánia Régió alelnökének és a Régiók Bizottsága KAP poszt 2020 jelentéstevőjének is átadta a konzultáció eredményét tartalmazó dokumentumot; a külön megbeszélésen abban egyeztek meg, hogy a készülő jelentéséhez a megyei tanács elnöke május 10-ig módosító javaslatokat nyújt be.

Csíkszereda, 2017. május 4.


[ Nemzetközi hírek ]

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2017, november»
hkscpsv
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774