A történelmi egyházaknak adták megőrzésre a három megyezászlót

Bíznak a megfelelő jogszabály elfogadásában

(0 Szavazat)31 megjelenítés

Elfogadta Hargita Megye Tanácsa döntéshozó testülete azt az elvihatározat-javaslatot, amely a jogerős ítélőtáblai döntés nyomán a csíkszeredai megyeházáról eltávolított három megyezászlót a történelmi egyházaknak adta át megőrzésre, amíg a törvényi keret változik, vagy amíg e tekintetben újabb döntést nem hoz a megyei tanács, akár lakossági kezdeményezésre. A testület a január 4-i, szerdai rendkívüli ülésén hagyta jóvá a vita nyomán módosított előterjesztést. A zászlókat Darvas-Kozma József római katolikus esperes, Szatmári Szilárd református, valamint Solymosi Alpár unitárius lelkész vette át. Ezáltal, mint Darvas-Kozma József fogalmazott, a zászlók méltó helyre kerülnek, nem a megyeháza egyik raktárába.

A megyeelnök az ülés elején vázolta a kék-arany színű megyezászló körüli pereskedéseket annak 2009. évi elfogadása óta, és emlékeztetett arra, hogy annak előtte a székely zászló miatt sok száz embert hurcoltak meg a megyében, iskolaigazgatókat fenyegettek elbocsátással, számos lakosnak kellett rendőrségi vagy ügyészségi vallomást tennie. Ezért 2009. november 26-án Hargita Megye Tanácsa megyezászlóvá nyilvánította a székely lobogót, hogy megvédje az embereket a hatósági zaklatásoktól. A prefektus megtámadta a határozattot, így bírósági útra terelődött az ügy, de így ezentúl nem a lakosság, hanem a megyei tanács érintett közvetlenül. A megyeelnök azt is elmondta, hogy számtalan pert megnyertek (a kronológiát lásd a http://hargitamegye.ro/zaszlo.html honlapon), 2012-ben született először olyan döntés, hogy érvénytelenítették a 2009. évi határozatot, azzal indokolva a jogerős ítéletet, hogy egy megyének nem lehet zászlaja. 2015-ben megjelent a 141-es törvény, amelynek értelmében a helyi és megyei önkormányzatok saját zászlóról szóló határozatot fogadhatnak el. Ennek alapján, közvitát, közmeghallgatást követően 2015. december 11-én Hargita Megye Tanácsa újabb határozatot fogadott el a megyezászlóról, amelyet szintén megtámadott a prefektus.

– Számtalan példát hoztunk fel, hogy más megyéknek is van zászlajuk, még abból az időszakból, amikor a 141-es törvény még nem létezett – mondta Borboly Csaba, aki vetített képes előadásában be is mutatta a példákat. – Azt gondolom, egy demokratikus, szabad országban ebből nem kellene ügy legyen. A helyzeten a törvényhozásban segíthetnek, törvénymódosítással vagy új jogszabály alkotásával.

A megyeelnök fényképeket vetített arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia bukaresti nagykövete is gond nélkül elfogadta a megyezászlót, amikor itt járt, sőt Crin Antonescu, a szenátus volt elnöke sem ódzkodott tőle, amikor ajándékba kapta nyilvánosság előtt.
Borboly Csaba szerint könnyebb zászlót támadni, mint munkahelyeket teremteni.

– Hargita Megye Tanácsánál a szimbólumok ügyével és gazdasági kérdésekkel egyaránt foglalkozunk, hiszen a kettő nem zárja ki egymást, ráadásul nem valakik ellen tűztük ki a lobogót. Ezt ideiglenes állapotnak fogom fel remélve, megváltozik Bukarest álláspontja, és a szimbólumokban nem biztonsági veszélyt lát majd, hanem természetesnek fogja azokat tartani. Jelenleg szelektív jogalkalmazásról van szó, de abban bízom, hogy az RMDSZ honatyáinak a parlamenti együttműködésük révén a többséggel sikerül rendezniük a kérdést – fogalmazott az elöljáró.

Arra is kitért, hogy nem került be a parlamentbe az a román párt, amely a gyűlöletet hirdeti ami azt jelenti, hogy a román ajkúak többsége is a „cirkuszmentes” együttélés mellett áll ki.

– Hiszem, hogy a helyzet nem reménytelen, hiszen december 11-én is meg tudtuk mutatni megyénkben: hiszünk abban, hogy érdemes kitartóan dolgozni sorsunk jobbra fordulásáért. Ezért is mondom, ne essünk kétségbe, reméljünk, mert a remény a kétségbeesés ellenszere, ezért adjuk át történelmi egyházainknak a zászlót megőrzésre – összegzett a megyeelnök.

Külön megköszönte a Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai – Pál-Antal Sándor levéltáros, Mihály János történész, Szekeres Attila István heraldikus és Zepeczaner Jenő muzeológus-történész – munkáját.

Darvas-Kozma József esperes arra emlékeztetett, hogy a székely zászló ott lobogott Mihály vajda seregében is, Giurgiunál, a törökök elleni csatában.

– A románságnak az egész országban tudnia kell ezt. Senki kenyerét nem akarjuk elvenni. Hargita megyéért, Székelyföldért akarunk dolgozni, ami szent kötelességünk – jelentette ki.

Szatmári Szilárd református lelkész azt kívánta, minél előbb kerüljenek vissza a helyükre a zászlók. Megjegyezte: a történelem mintha visszakacsintana, ugyanis a romániai magyarság a kommunizmus idején kényszerült arra, hogy a templomokban élje meg önazonosságát.

Solymosi Alpár unitárius lelkész szerint a székely zászló kiszolgáltatott helyzetben van, és a magyar-magyar belvitáknak is része, ami szomorú. A lelkész „polgári sétára” hívta a jelenlévőket, hogy mindenki felekezete szerint kísérje el a plébániára, illetve a parókiára a zászlót egy-egy dobozban elvivő lelkészeket.

Csíkszereda, 2017. január 4.


[ Közéleti hírek ]

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774